Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-19 / 195. szám

Péntek, 1955. augusztus 19. SOMOGYI NÉPLAP 3 Fonó nem enged — Kisgyalán sem hagyja magát Fej-fej mellett a párosversenyben A fonóiak és a kisgyalániak a koratavasszal léptek párosver­senybe egymással: melyikük végez előbb a mezőgazdasági munkák­kal, melyikük lesz az első az állam iránti kötelezettség teljesítésé­ben. A két szomszédos község dolgozó parasztjai, vezetői azóta állan­dóan szemmel tartják egymást. Két ízben hivatalosan is ellátoga­tott egymáshoz egy-egy bizottság a verseny értékelésére. Eddig még a fonóiak vezetnek, s nem is akarnak ebből engedni. Hanem a kis­gyalániak sem hagyják magukat. Nézzük meg, melyikük hol tart? FONÓ — Hogy halad a behordás, cséplés és begyűjtés? — A behordást már befejeztük — válaszol Bognár János tanácstitkár. — 4—5 ember segítette egymást fo­gattal. A cséplést ugyan akadályoz­ta a kedvezőtlen idő, de mihelyt el­állt az eső, ismét íbúgtak a cséplő­gépek. A múlt vasárnap délután is, amikor kisütött a nap, a cséplőcsa­patok tüstént munkához láttak. Már csak 13—14 gazda szérűje vár csép- lésre. Ezt a 2 gép hamarosan befe­jezi. Egy gépet pedig átküldtünk a kisgyaláni versenytársaknak. . — Teljesítik-e a cséplőgéptől a ga- bonabehordást? — Igen, teljesítik... Bók Sándor elvtárs, tanácselnök, meg Bertalan Eszter .begyűjtési megbízott és én rendszeresen kint járunk a cséplő­gépeknél. Felkeressük azokat a gaz­dákat is, akikhez már közeledik a cséplőgép, beszélgetünk velük az ál­lami fegyelemről, a szabadigabona állami felvásárlásáról. Általában .-szívesen adják el felesleg gabonáju­kat a gazdák az államnak, mert tud­ják: jó árat kapnak érte. Fonai Ernő 10 holdas több mint 36 mázsa sza­badgabonát adott el az államnak, s mihelyt megkapta az árát, azonnal rendezte egész évi adóját is. Egy gazdánk késlekedett csupán a sza­badgabona eladásával, Döne Ferenc 10 holdas, aki most már igen restelli, hogy hagyta magát félrevezetni. Rá­adásul anyagi ikár is érte, mert nem részesülhetett a kedvezményekben. Mintegy 600 forintot és 90 kg ingyen korpát dobott el a késlekedés miatt. Esetéből okult a többi gazda. Büsz­kén mondhatjuk, hogy nálunk sen­ki sincs hátralékban a gabonabe- jadássál, s a szabadgabotna felvásárlá­si tervet is mindenki teljesítette. —Az állat- és állati-termékbeadást is pontosan rendezik a gazdák? — Eddig még nem volt nagyobb zökkenő. A háromnegyedévi begyűj­tési tervet tegnapelőttig tojásból 112, .baromfiból 104, tejből 89, hízottser­tésből 92, vágómarhából pedig 75 százalékra teljesítettük. Csupán 5 gazdának a sertésbeadási kötele­zettségét kellett felemelni 10 száza­lékkal, s erre ők is rendezték adós­ságukat. Serkenti a gazdákat a ta­nácstagok példamutatása. Zóka Ist­ván, a Hazafias Népfrontbizottság elnöke és Fonai M. Sándor vb-elnök- helyettes pl. már mindenből ren­dezte egész évi beadását. — Nem maradunk el az adóval sem. Csak a múlt vasárnap 9700 fo­rint adót fizettek be a gazdák. Az adóbevételi tervet az első negyedév­ben 143, a másodikban 121 száza­lékra teljesítettük, a harmadik ne­gyedévi adónak pedig már 73 szá­zalékát befizették. KISGYALÁN Hogyan állnak a versenytársak, a kisgyalániak? Erről Fitos Lajos elvtárs, kisgya- iáni tanácselnök 'beszél. Nem kell szégyenkeznünk — mondja. Még nem dőlt el, hogy me­lyik község lesz az első, Kisgyalán vagy Fonó, mert a mi . versenyünk egész évre szól. A soronlévő munkákról Fitos elvtárs ezeket mondja: — A behordás befejezés’ élőtt áll. Közösen, egymást segítve szárítgat- ják a kereszteket és hordják a ké­véket a gazdák. Mi, a tanács dolgo­zói is többször segédkeztünk a ga­bonaszállításinál. Sajnos, a cséplés- sel kissé elmaradtunk, a község gabonájának még csak 35—40 szá­zaléka került zsákba. Igaz, sokáig csak egy cséplőgépünk volt, s az is vagy három napig állt törés miatt. Most kaptunk egy gépet a fonóiak- tól, így gyorsan pótoljuk a mulasz­tottakat. A múlt vasárnap is estig folyt a mag a zsákokba. — A .begyűjtés is szépen halad. Mindenki azonnal a cséplőgéptől be­adja a kötelezőt, a szabadgabona ál­lami felvásárlása körül sincs semmi baj. Szabó György 11 holdás gazda például 2 mázsával adott el többet felesleges gabonájából az államnak, mint amennyi a terve volt. Sok élenjáró gazda mór egész évi be­adását rendezte mindenből, közöttük Szabó Elek 14 holdas, Sülé József (Szabadság tér 7.) 13 holdas dolgo­zó paraszt is. Csupán 4 gazdánál kellett felemelnünk 10 százalékkal a beadást, s ezután ők is rendezték kötelezettségüket, úgyhogy elszámol­tatásra nem volt szükség. A három- negyedévi begyűjtési tervet hízott- sertésből 72, vágómarhából 51, tojás­ból és baromfiból 90. tejből pedig 70 százalékra teljesítettük. Az adófi­zetés is jobban megy a szabadgabo­na árából minden hátralékos ren­dezi adótartozását. Az első és második negyedévi adó­bevételi tervet 105 százalékra telje­sítettük, a harmadik negyedévi adó­bevételi terv teljesítésével eddig 40 százalékra állunk. Minden munkával határidő előtt akarunk végezni, mert elhatároztuk, hogy mi nyerjük meg ezt a ver­senyt. Szép eredményekkel dicsekedhetnek a fónőiak, elismerésre méltó a bizakodása, az elsőségért való küzdeni akarása a kisgyalániaknak. Mind­ez mutatja: a versenynek nagy jelentősége van. Akár Fonó, akár Kis­gyalán győz, mindkettőjüknek becsületére és hasznára válik. ä Sz. F. Mire várnak a zselici gazdák? Csütörtökön melegen sütött a nap. Az idő kedvezett, megyeszerte fel­lélegeztek a dolgozó parasztok. Leg­több helyen a gondos gazdák hozzá is láttak a gabona szúrítgatákához, behordásához, azonban nem minde­nütt. Kaposvártól Szennáig, Szen­nától Zselickisfaludig egyetlen gabo­nás kocsival nem találkoztunk. A határban még igen sok gabona kint van. Csütörtökön délelőtt alig egy­két helyen szárítgatták csaic a ga­bonát, pedig valamennyi szárításra szorul, mert másképp kárba vesz. Mire várnak vajon a zselici gazdák? Használják ki a jó idő minden per­cét, szárítgassák, hordják a gabonát. Erezzenek nagyobb felelősséget né­pünk kenyerének biztosításáért. r*i \ r§•r ló vállalatul alkotmányunk ünnepén a csornai Uítürő TSZ tagjai A Kaposvári 3-as számú. Mélyépí­tő Vállálat dolgozói másfél évvei ez­előtt kötöttek patronálási szerződést a csornai Úttörő TSZ tagjaival. E szerződésben vállalták az üzem dol­gozói, hogy a tsz-nek politikai és gazdasági segítséget adnak a szövet­kezet megszilárdításához, illetve fej­lesztéséhez. Az üzem becsületes munkásai állták adott szavukat, gyümölcsözővé vált e barátság. A legutóbbi hetekben, amikor a leg­több munkáskézre volt szükség a falun, maguk is megfogták a kaszát, vágták a tsz gabonáját, több mint 60 munkanapot segítettek a tsz tag­jainak a gabona 'betakarításában. Felbecsülhetetlen az a segítség is, amelyet a gabona behordásában adott az üzem. Hat gépkocsi egyet­len nap alatt' a tsz majdnem min­den gabonáját a szérűre hordta. A közös munka igazi, mély elv­társi barátságot kovácsolt ki a vá­ros munkásai és a tsz tagjai között. S most, amikor az immár hagyomá­nyossá vált alkotmányüinnepi mun­kás-paraszt találkozó előkészületeire ikerült a s.or, a csornai Úttörő TSZ tagjai egyhangúan arra szavaztak, hogy ezúttal ne ők legyenek az üzemi munkások vendjei, - hanem hívják meg a városiakat magukhoz és ők vendégeljék meg a munkáso­kat. A Mélyépítő Vállalat dolgozói szívesen elfogadták a meghívást és izgalommal várják a nagy ünnep napjainak felvirradtát, amelyen a munkában született barátságot a te­rített asztal mellett is megpecsétel­hetik. Nagy gondban vannak most az üzemiek. Úgy illenék, hogy a ven­déglátókat az ünnephez méltóan vi­dám műsorral szórakoztassák. Sa­ját kultúrcsoportjuk azonban nincs. Úgy akarnak segíteni ezen a hiá­nyon, hogy valamelyik építőipari vállalat csoportját — a terv szerint az Arany utcai Téglagyárét-- viszik magukkal. Mert azt szeretnék a Mélyépítő Vállalat dolgozói, hogy bár alkotmá­nyunk ünnepén ők lesznek a ven­dégek, mégis érezzék e napon is a tsz-tagok, hogy minden időben, bár­mely alkalommal segítő kezüket nyújtják a falu dolgozói felé, s en­nek egyik megnyilvánulási formáján nak szánják a kultúrműsort :s. A szabálytalankodó baiatonmenti motorosok nyomában Esős vasárnap reggel. A gépkocsi tetejét kövér vízcsöppök " záporoz­zák. Kint pedig szinte függönyt von a lezúduló eső. Októberi kép a ká­nikula idején. Mindenütt szép, zöl­dellő kukorica nyújtogatja 'eveleit, a, tarlókon még kepék gubbasztanak. Jellemző nyári táj, csak azok az olyan sokat szidott terhes esőfelhők ne volnának..» Amikor a balatonmenti műútra rá­fut a gépkocsi kereke, >lyan érzés, mintha recés lábtörlőről puha sző­nyegre lépne az ember. Azonnal le­köti az érdeklődést a hullámzó Ba­laton számtalan szépsége, a túlpart kék csíkja, a hátramaradó szebbnél- szebb partrészletek. Lovagkori vár, alpesi kastély miniatűr mása, spa­nyol udvarház és egyéb kis tündér­lak kukucskál elő a gépkocsi mel­lett bukfencet,hányó bokrok köziül. Esős nap, mégis van élet a Bala­ton mentén. Alig áll el a zápor, megtelik, elevenen lüktet az utca, a sétány. Vidám tarkaság. Az üdülő dolgozók sietnek kihasználni a jó­időt. A merészebbek már a víziben vannak, néhányan a parton sétál­nak, a felhős ég ellenére is óriási szalmakalapban. Rohannak a horgá­Elvtársak, nemcsak egy agronómusról van szó...! •y ÉLETLENÜL a szuloki Sallai ” Termelőszövetkezet tehénis­tállójában találkoztam azzal az em­berrel, aki többszázezer forinttal növelte a község tsz-einek és egyéni gazdáinak a jövedelmét. Gönczi Já­nos a neve és a Kossuth és a Sallai TSZ agronómusa. Kezdetben, amíg az eredményeket sorolta, örültem a találkozásnak, a beszélgetés végén azonban keserű szájízzel szorítot­tam vele kezet. Rájöttem, hogy ez az ember, ha nem ás boldogtalan, de nagyon egyedül van harcában, ame­lyet a haladottabb módszerek alkal­mazásáért és saját emberi megbe­csüléséért vív. Azon az estén még nem tudtam magamban eldönteni, hogy melyik fáj neki jobban, ma már érzem, hogy az első keseríti el igazán. A két. dolog azonban együvé tartozik. A szüntelen és hiá­bavaló küzdelem, az értetlenség, a közöny, a gúny,. az alkotás örömé­nek hiánya előbb-utóbb tönkreteszi a legjobb szándékot, megnyomorít­ja a szárnyaló szellemet és tönkre­teszi az emberi önbecsülést. Gönczi János azon a ponton van, bogy otthagyja a szuloki tsz-eket, amelyeket pedig annyira megked1- velt és ahova egyszer kérte magát. A szélesvállú, kopaszodó kis ember 30 év tapasztalatát hozta ide. Az ilyen 50 év körüli emberek amúgy is a munka szerelmesei, ő azonban még azzal a becsvággyal is tetézte elképzeléseit, hogy a híres szuloki burgonyatermést alaposan megeme­li. Arra alapozott, hogy ott a két tsz, a szorgalmas Kossuth és a fel­jövő Sallai, ott a gépállomás és nem utoljára az állam segítsége, olyas­mik ezek, amiket még sohasem ta­pasztalt a régi minisztérium falai között, ahol az akták mindig akták maradtak, a sok becsületes szándék elsikkadt és számon kívül maradt a parasztok élete. — Kezdetben — mondja — volt némi siker. 12 előadást tartottam a téli hónapokban egyénieknek és a tsz-tagoknak is. Öröm volt nézni, ahogyan hallgatták tapasztalataimat a mariettapusztai kísérleti gazdaság­ban elért eredményekről. Közben rájöttem, hogy itt nem ismerik a káliműtrágya alkalmazásának fon­tosságát. Itt csak a pétisó ment, igaz, hogy az vagomszámra. És mit gondol, az eredmény mi lett: 2 va­gon kálisót használtak a burgonya és a kukorica fej trágyázás ára. Az­tán némi harc árán sikerült elérni, hogy a Kossuthban heterózis kuko­ricát vessenek. Amikor a vetőmag megérkezett, magam is féltem, mert elég sok volt a zúzott, törött szem. Megjegyzem, jó volna, ha a kísérle­ti telepek, a szállító vállalatok job­ban vigyáznának, mert könnyen el­ronthatják a mi törekvéseinket. A Kossuth tagjai most velem együtt örülnek, hiszen a hatalmas zöld szá­rakon 2—3—4 csövet is találnak, és mind erőteljesen növekszik, olyanok, mint a karom. A Kossuthban négy­zetesen is vetettünk kukoricát. IJAbman Állunk -z istáiió- ban, a harmadik Fürdős Vil­mos, a Sallai párttitkára. Ö nagyo­kat bólogat az agronómus szavaira, ezzel is nyomatékot ad a mondaniva­lónak. Amíg Gönczi neszéi, hirtelen kiszámítom, ha e módszerek al­kalmazása csak a burgonyánál 20 mázsa többlettermést eredményezett holdanként, akkor a két tsz-nél ez 750 mázsával, azaz kb. 15 000 forint­tal több jövedelmet jelent. Es ez csak a növénytermelésnél. Ha még hozzávesszük ehhez a ir.ágyakezeiés bevezetését, az egyedi takarmányo­zást, az állatszaporulatot, a tejho­zamok növekedését, akkor tudjuk csak kellőképpen értékeim a hely­zetet, a változást Szulokban. Mert bizonyos az is, hogy ezeket a mód­szereket nemcsak a Kossuth, ha­nem az egyéni gazdák nagy többsé­ge ás átveszi, ismerve az itteni gaz­dák nagy szorgalmát, az új iránti fo­gékonyságát és ezek nyomán inesz- sze földön híres terméseredményei­ket. — Dehát ha ilyen sikereket ért már el, miért akar mnen elmenni? — fordulok hozzá. Válasz helyett zsebébe nyúl. — Szagolja meg, elvtárs, a z'eb­kendőmet. Megszagoljuk mind a ketten. Érezhető dohos szag, valósággal dől belőle. — Mikor idejöttem, lakást és egy hold tartalékföldet kértem. 8 hó­napja sem ezt, sem azt nem kaptam meg. Először egy kuláfchoz tett a tanács. Nagy könyörgésre most egy olyan helyen, vagyok, ahol a falon ujjnyi vastagon áll a penész, ösz- szes ruháim tönkremennek. A ta­nácselnök elvtárs elutasít kérelmem­mel. holott a faluban volna megfe­lelő hely számomra. Ugyanígy va­gyok a földdel is, pedig itt minden­ki, a tanács is, én is tudunk olyan tsz-tagokról, tanács-alkalmazottak­ról, akik szabálytalanul, törvényel­lenesen használnak tartalékterülete­ket. De nekem, akinek az. állam biztosítja, nekem sem az, sem ez nem jut. T ATOM, HOGY FÄJ neki ez a dolog, de a következőkben megtudom, hogy nem ez bántja a legjobban. — Engem itt fölöslegesnek -tarta­nák néhányan. Olyan szükséges rossznak, akit meghallgatnak, de csak csinálnak mindent a régi sze­rint. Hiába kértem a két elnököt, hogy legalább 1—1 hold burgonyái műveljenek úgy, ahogyan én szeret­ném. Nem voltak rá hajlandók. A Sallai elnöke, 'Nagy elvtárs meg sem hallgat, azt tesz, amit ő akar. Most például kalászos után kalá­szost akar vetni, ugyanúgy, mint tavaly 15 holdon. Hiébam kérle­lem, semmiféle szerződést nem köt államunkkal, pedig magyarázom ne­ki az előnyöket. Képtelen vagyok el­érni, hogy a szakaszos trágyakeze­lést bevezessék. Nem volt hajlandó a négyzetes kukcrícavetésre és a heterózis kukorica alkalmazására. És tessék, most 10 hold kukoricánkat csak egyszer kapálták meg. Igen komolyan figyelmeztettem a gabona- behordásra, amit már régen meg lehetett volna valósítani. Nem tu­dom a késlekedést mivel magya­rázni, kényelmesség-e ez, vagy szándékos mulasztás? Döntse el az elvtárs. Én dolgozni szeretnék, lát­ni tanácsaim nyomán az eredmé­nyeket. Dehát javaslataim süket fü­lekre találnak. És végezetül még annyit mond: — Hát érdemes így dolgozni? Még annyit megtudok tőle, hogy özvegy ember, 3 fia mind felelős beosztásiban dolgozik, meg aztán annyit, hogy hónapok óta alig jut meleg ételhez. De ezt nem panaszol­ja. * * * ÜLVTÁRSAK! Tanácselnökök, tsz-elnökök, gépállomás! ve­zetők és mindenki, akinek köze van az agronómusoikhoz. E pár sor írás Gönczi Jánosról, a régi értelmiségi­ről szól csak. De hányán tudnak más agronómusokról, fiatalokról és öregekről, nőkről, új értelmiségiek­ről, akik alkotni szeretnének, de nem engedik vagy nem segítik hoz­zá őket. A derekabb ja ilyen körül­mények között is küzd fogcsikorgat­va, a másik belenyugszik sorsába, visszamarad fejlődésében és egy­szer kihull közülük. Egyikért is, má­sikért is mi vagyunk a felelősek. Segítsük hozzá önbecsülésük eléré­séhez, hallgassuk meg tanácsaikat és valósítsuk is meg azokat. Együtt harcolnak velünk a mezőgazdaság fellendítéséért, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezéséért. Velünk ta­possák a sarat, együtt éget és per­zsel a forró nyári nap, egy az örö­mük és bánatuk a miénkkel, ők is a haza javán, a nép felemelkedésén fár adóznák. Csákvári János. szók, hogy «-félelmes-« fegyvereikkel jó helyet keressenek. Nagy a forgalom, s így sajnos, gyakran történik baleset a Balaton mentén. Sok gépjárművezető fegyel-1 mezetlen, s ugyanakkor az üdülők most is betartják azt a hagyományt, hogy a kerékpárosok a gyalogjárón, a sétálók pedig az úttesten, gyak­ran a főútvonalon közlekednek.. Kiss József törzsőrmester elvtárs és Seregély István őrmester elvtárs, a közlekedésrendészeti őrstől éppen el­lenőrzést tartanak. Elmeséli Kiss elvtárs, hogy legtöbbször gyorshaj­tás miatt történik baleset. Mindjárt ■mond egy példát is. Leider Károly somi lakost néhány héttel ezelőtt megbüntették gyorshajtás miatt és elvették egyes számú ellenőrzőlap­ját. Leider Károly veszekedett a rendőrökkel, még fenyegetőzött is, de a jó tanácsot nem fogadta meg. Néhány napja aztán ugyancsak gyorsan hajtott, mintegy hetven­nyolcvan kilométeres sebességgel és baleset érte, súlyos sérüléssel került kórházba... Kiss elvtárs torkán akad a szó, mert váratlanul egy kismotor for­dul a máriai főútvonalra. De ho­gyan? Fiatal lány fogja a kormányt, remeg a keze és úgy cikázik a mo­tor, mint vizipók a víz tükrén. Lendül az állj-t jelző 'tábla, a motor mégjobban inog, aztán jó húszméte- res' kínlódás után megáll. Kiderül, hogy a vezetőjének (nevét nem ír­juk ki, ne kezdje mindjárt nyilvá­nos «-szerepléssel« motoros pályafu­tását) nincs jogosítványa és a mo­tort engedély nélkül használja. Ez a közlekedési szabályzat szerint hat hónapi börtönt jelent, mert a meg­gondolatlan kaposvári fiatal a nagyforgalmú úton bizony erősen veszélyeztette mind saját, mind má­sok életét. Seregély István őrmester elvtárs ezalatt Kovács János budapesti la­kost büntette meg pénzbírsággal, mert szédítő gyorsasággal «-vette be« a kanyart, mely előtt tábla írja elő a 10 km-es sebességet. Kovács János nem gondolt arra, hogy ve­szélyezteti a közlekedés biztonságát, nem gondolt kislányára, aki a hát­só ülésen ült. A lelkiismeretlen ve­zetőknek csak akkor jut eszükbe a család, ha már megtörtént a bal­eset. De már suhan is tovább a kék rendőrségi kocsi, Fonyód felé, ve­szi az irányt. — Elsőként csatlakoztak a Kapos­vári Textilművek DlSZ-fiataljai me­gyénkben a Csepeli Papírgyár pa­pírgyűjtési felhívásához. Felajánlot­ták, hogy augusztus 20-ig tízezer kg papírt gyűjtenek. Vállalásukat eddig 6 ezer kg-mal túlteljesítették. Most csatlakoztak a DISZ KV versenyfel­hívásához és felajánlották, hogy szeptember 25-re 20 ezer kg-r.a eme­lik a gyűjtött papír mennyiségét. — Nagyszabású árubemutató kiál­lítást rendez Kaposváron a Zeneis­kola helyiségeiben a Somogy megyei Kisipari Szövetkezet augusztus 20 és 28-a között. — Az újjáépített nagyatádi kultúr­ház hatalmas udvarán szabadtéri színpadot és nézőteret rendeztek be. Jó idő esetén nemcsak teultúrmű« sorok tartására, hanem filmvetíté­sekre is alkalmas a szabadtéri helyi-« ség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom