Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-10 / 187. szám

VILÁG PROLE TARJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Dolgozóink Rákosi elvtárs beszédéről Emlékezés Toldy Ferencre Tsz-ek nyerték a megyei nagy­dijakat a kadarkúti mezőgazdasági kiállításon A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 187. szám. ARA at FILLER Szerda, 1955. augusztus 10. D propagandista tanácskozások elé Az 1955—56-os pártoktatási év előkészítésében megyénk pártbizott­ságai, pártszervezetei jelentős ered­ményekről számolhatnak ibe. párt­tagságunk egyre inkább megérti: el­engedhetetlenül szükséges marxista —leninista tudásának bővítése. Ezt igazolja az a körülmény is, hogy az új oktatási évben megyénk párt­tagságának több .mint a fele szer­vezett pártoktatásban vesz részt. Mindebben nagy szerepe volt a Köz­ponti Vezetőség márciusi határoza­tának, melynek nyomán párttagsá­gunkban fokozódott az érdeklődés az elméleti kérdések iránt. A pár- tonkívüHek érdeklődése is megnőtt, sok tömegszervezeti tag, a Párt po­litikájával egyetértő dolgozó kérte a pártvezetőségeket: tegyék lehető­vé a politikai iskolákon, a marxiz­mus—leninizmus alapjai vagy más tanfolyamokon való részvételüket. Pártvezetőségeink számos párton- kivüli dolgozó kérésének eleget tet­tek, több pártszervezet azt is elha­tározta: e pártonkívüliek közül is a legjobbakkal úgy foglalkoznak, hogy az új tanév megkezdéséig a párt tagjelöltjei legyenek. Kétségtelen, pártszervezeteink ed­digi munkáját a jövő évi pártokta­tás megszervezésében többségében pozitívan lehet értékelni, azonban ez nem azt jelenti, hogy megnyu­godva az eddigi eredményeken, öl­hetett kézzel várják az új tanév kezdetét; addig még sok feladatot kell megoldanunk. Közismert dolog, hogy a pártok­tatás egyik központi alakja a propa­gandista, ő tehet legtöbbet a párt­oktatás tartalmi színvonalának ál­landó emeléséért, sőt a propagan­distának nagy része van abban is, hogy a menetközbeni lemorzsoló­dást a tanfolyamon megakadályoz­za. Pártszervezeteink ezt figyelem­be véve, az előkészítés során az el­múlt évinél sokkal nagyobb gond­dal válogatták ki a propagandistá­kat. Bizonyíték erre, hogy me­gyénkben a propagandisták kéthar­mad része az új tanévben párt-, ál­lami, tömegszervezeti és gazdasági funkcionárius. Megnőtt az értelmi­ségi propagandisták száma is, külö­nösen sok falusi pedagógus vállalt propaganda munkát. Propagandistá­nak lenni egyike a legszebb párt- megbiza tásnak; nagy felelősség párttagokat, pártonkívülieket nevel­ni. Propagandistáinknak úgy kell tehát e pártmegbizatásra felkészül­ni, hogy propagandamunkánk az el­következő tanévben mindenben elő­segítse a Központi Vezetőség már­ciusi és júniusi határozatának a végrehajtását. Ebben ad nagy segítséget a párt- titkároknak, a propagandista elv­társaknak a járási székhelyeken ma és holnap megrendezendő propagan­dista tanácskozás. E tanácskozások célja, hogy felkészítsék a propagan­distákat tanulásuk megkezdésére. Itt beszélik meg, hogy milyen mód­szerrel tanuljanak, hogyan dolgoz­zák fel az irodalmat. Alkalom lesz megbeszélni minden olyan kérdést, mely az oktatással kapcsolatos, me­lyet esetleg még nem értenek elég­gé. Helyes lenne, ha a propagandis­ta elvtársak elmondanák saját el­képzeléseiket, terveiket, esetleg múlt évi jó tapasztalataikat, ezzel előse­gítenék a jó módszerek elterjeszté­sét. Másrészt a tanácskozáson a pro­pagandista és párttitkár elvtársak­nak meg kell vitatniuk, hogyan és mikor kívánnak a hallgatókkal mégegyszer, a tanév megkezdése előtt beszélgetni. Ezen a beszélgeté­sen már tájékoztatni tudják a hall­gatókat az első tananyagról, hiszen a propagandisták számára az útmu­tató már megjelent. Helyes, ha ezt az alkalmat felhasználják, hogy a hallgatóknak pártmcgbizatásokat ad­janak. A beszélgetés során pártve­zetőségeink felmérhetik: nem ma- radt-e ki olyan elvtárs a pártokta­tásból, akinek munkája feltétlen megkövetelné a tanulást, ha igen, ezekkel még időben tudnak foglal­kozni. Fel kell használni a még vissza- lévő időt arra is, hogy a pártokta- táshcz szükséges technikai előfelté­teleket biztosítsák: - gondoskodjanak megfelelő helyiségről, ahol jól ér­zik magukat a hallgatók. A propa­gandista a pártvezetőség segítségé­vel biztosítsa, hogy a különböző tananyagokhoz a tanfolyam színhe­lyén szemléltető agitációt helyezze­nek el. Propagandistáink tehát már most igen sokat tehetnek azért, hogy a hallgatók tanulási kedve fo­kozódjék. Emellett azonban igen nagy gondot fordítsanak saját ta­nulásukra is. Augusztus 15-én meg kell kezdeni az első tananyag fel­dolgozását, minden propagandista tartsa lelkiismetrcU kötelességének a rendszeres tanulást, hogy jól fel­készülve, a. tananyag teljes ismere­tében jelenjék meg a propagandista­tanfolyamon. Nem szabad, hogy egyetlen propagandista is azt gon­dolja: a négy napos tanfolyam majd biztosítja a tananyag olyan megis­merését, mely elég ahhoz, hogy a hallgatók részére a foglalkozásokat levezesse. Korántsem elég. A tan­anyag alapos ismeretét kizárólag a rendszeres egyéni tanulás biztosít­ja. A propagandista-tanfolyam ezen az egyéni tanuláson alapszik, a tan­folyamon pedig mód lesz megvitatni a tananyag egyes részeit, tisztázni a vitás kérdéseket, konzultációs lehe­tőség áll rendelkezésre. Mindebből következik: pártvezető- ségeinknek, párttitkárainknak állan­dó feladatát kell, hogy képezze a propagandisták tanulásának ellen­őrzése, segítése. Igen fontos, hogy pártvezetőségeink menetközben ál­landóan informálják a propagandis­tákat a legfontosabb párt- és kor­mányhatározatok végrehajtásáról, a járás, a község munkásainak, pa­rasztjainak hangulatáról. Ez nagy segítséget jelent majd a propagan­disták munkájában. A Siófoki Já­rási Párt-végrehajtóbizottság már jóelőre arról is gondoskodik, hogy az új pártoktatási évben a járási pártmunkás könyvtár időben a Pro­pagandisták rendelkezésére álljon. Megfelelő helyiséget biztosítanak a pártmunkás könyvtár számára, ahol tanulószobát is rendeznek be. Rend­kívül fontos, hogy minden pártbi­zottság, minden pártszervezet ál­landó segítséget adjon a propagan­disták tanulásához, ezt segíti elő a mai és holnapi propagandista-ta­nácskozás is. Kívánjuk: a tanácskozás részvevői végezzenek olyan eredményes mun­kát, hogy az az 1955—56-os pártok­tatási évben sokszorosan gyümöl­csözzék. Mihelyt stx idő engedi, minden erőt a behordásra! Még ipindig lassan megy a gabo- nabehordás megyéinkben. Különösen sok a tennivaló a nagyatádi és a ta­hi járásban, ahol a gabonának még több mint a fele kint ázik a földe­Járás: Százalék: 1. siófoki 98 2. fonyódi 87 3. marcali 72 4. csurgói 70 5. kaposvári 65 6. barcsi 63 7. tabi 53 8. nagyatádi 43 Termelőszövetkezeteink, dolgozó parasztjaink késlekednek a tarló­hántással ds. Pedig a jövő évi jó tenmés alapjait rakjuk le, ha kése­ken. A Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságának jelentése szerint a járások sorrendje a gabonabehor- dásban: Mezőgazd. o. vez.: Szabó László Jani János Tóth Mihály Pallag András Csutak Pál Feigli József Deák János Isaszegi József delem nélkül felszántjuk a tarlót. Ne halogassák tehát dolgozó paraszt­jaink, végezzék el mielőbb a tarló­hántást. fi mi feladatunk, hegy a héketáiior hű tagjaként, a proletárinternacionalizmus szellemében folytassuk munkánkat a szocializmushoz vezető úton RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRS KÉPVISELŐI BESZÁMOLÓJA CSEPELEN Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze­tőségének első titkára, mint a XXI. kerület országgyűlési képviselője, hétfőn délután beszámolót tartott választói előtt a csepeli Sportcsarnok­ban. A feldíszített Sportcsarnok hatalmas termét zsúfolásig megtöltöt­ték a csepeli dolgozók, több ezren az épület előtti térségen hangszóró­kon hallgatták a beszédet. A gyűlést Gazda Géza Kossuth-díjas, a Hazafias Népfront XXI. ke­rületi bizottságának elnöke nyitotta meg. A kerület lakossága nevében üdvözölte Rákosi Mátyást, akit a gyűlés résztvevői meleg szeretettel, vi­haros tapssal, hosszantartó, lelkes éljenzéssel fogadtak. Gazda Géza megnyitó szavai után Rákosi Mátyás mondott beszé­det. Népütik a legnagyobb örömmel fogadta a genfi értekezlet eredményeit Rákosi elvtárs beszámolója első ! részében részletesen elemezte a nem­zetközi helyzetet. Ismertette a Szov­jetunió erőfeszítéseit, amelyeket a nemzetközi feszültség enyhítése ér­dekében kifejtett. Rámutatott azok­ra az okokra, amelyek a négy nagy­hatalom kormányfőinek genfi tár­gyalásaihoz vezettek. Hangsúlyozta, hogy az értekezlettel az államok kö­zötti viszonyban új korszak köszön­tött be. Ez mindenekelőtt annak kö­szönhető, hogy egyre inkább tért hó­dít a Szovjetunió által kezdemé­nyezett politika; a vjtás kérdések­nek a -baráti együttműködés és a tárgyalások útján történő megoldá­sa. Ezután Rákosi elvtárs így folytatta beszédét: A -genfi értekezlet eredményei ékesszólóan igazolják a Szovjetunió külpolitikájának helyességét, és azt -mutatják, hogy ez az értekezlet po­zitív eredményekkel járt mindnyá­junk közös nagy ügye, a béke szem­pontjából. (Nagy taps.) Mi valamennyien, a magyar dol­gozó -nép, a Magyar Dolgozók Párt­ja, népköztársaságunk kormánya, a -legnagyobb örömmel értesültünk a genfi értekezlet lefolyásáról és ered­ményeiről. Mi mindannyian teljes erővel támogatjuk azokat a -törekvé­seket, melyek arra irányulnak, hogy a genfi értekezlet határo­zatai az egyetemes béke és biz­tonság érdekében valóra is vál­janak. És ebben a szándékunkban egyek velünk a földkerekség sok százmil­j liós békére, -biztonságra vágyó tö­megei. Ez az érzés és ez az elhatáro­zás tölti el világszerte a népeket, melyek . örömmel látják, hogy szé­lesebbre nyíltak a béke kapui, s a hidegháború nehéz esztendei után új, békés kapcsolatok szövődhetnek, és erősödik az országok között a bé­kés együttélés tudata. A genfi értekezlet óta eltelt rövid idő‘alatt egy sor olyan esemény tör­tént, amely mutatja, hogy az érte­kezlet szelleme erőteljesen érezteti hatását. Bulganyin és -Hruscsov elv- társakat az angol kormány meghív­ta An-gl'iába. Az Amerikád Egyesült Államok és Kína -képviselői közös tárgyaló asztalhoz ültek. Csou En-laj elvtárs nyilatkozata a tajvani kér­dés rendezéséről, a távoli-keleti bé- ikeegyezmény megkötéséről, melyben az Amerikái Egyesült Államok is részt vennének, valamint a 11 ame­rikai kém szabadonbocsátása, olyan epések voltak, melyek kétségkívül hozzájárulnak Távol-Keleten a nem­zetközi feszültség enyhüléséhez. A Szovjetunió meghívta a francia mi­niszterelnököt és külügyminisztert, -hogy látogassanak el a Szovjetunió­iba, és a francia államférfiak kész­séggel fogadták el ezt a meghívást. Végül, de nem utc-isó sorban a Szov­jetunió elhatározta, hogy az Auszt­riában lévő szovjet csapatokat haza­szállítja és létszámukkal csökkenti hadseregét. Reméljük, hogy ez a Szovjetuniónak a békés légkör ki­alakítására irányuló komoly hozzá­járulása utánzásra -ta-lál azoknál a hatalmaknál is, melyeknek csapatai Ausztria területén vannak. Mindent megteszünk, hogy Magyarország és Jugoszlávia között a viszony megjavuljon és barátivá váljék-Nem kell mondani, elv-tánsak, hogy e fejlemények a magyar népet lel­kes örömmel és a hála forró érzeté­vel -töltik e-1 elsősorban felszabadí­tónk, a Szovjetunió iránt, melynek következetes, szilárd és elhatározott Ibékepolitikája kezdi meghozni gyü- Imölcseit. Bennünket külön örömmel és megelégedéssel tölt el a szom­szédi Jugoszláviával való vi­szony normalizálása és megja- vulása, melynek továbbfejlesz­tésére és elmélyítésére minden erőfeszítést meg akarunk tenni. Számunkra nagy jelentősége van- a -Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyá­ban létrejött -kedvező fordulatnak, melynek folyamányaként lehetővé vált, hogy a magyar—jugoszláv vi­szony ds megjavuljon és barátivá váljék. Amint már mondottam, a magyar dolgozók a szpvjet néppel, a népi demokratikus országok dol­gozóival és a testvéri kommunista és munkáspártokkal együtt egyhangú­lag, őszinte örömmel és melegen üd­vözölték a Szovjetunió és Jugoszlá­via -baráti együttműködését. Mind­annyian tudatában vagyunk annak, hogy ez az együttműködés a világ­béke javára válik és világszerte megfelel a dolgozók érdekeinek, a nemzetközi munkásmozgalom érde­keinek. 0 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, népköztár­saságunk kormánya ezért öröm­mel és megelégedéssel üdvözöl­te, helyeselte és támogatta a Szovjetunió és Jugoszlávia kö­zött megvalósult baráti együtt­működést és ebben az örömben osztozott az egész magyar dol­gozó nép. És ugyancsak az egész dolgozó nép, elsősorban a magyar kommunisták egységes véleményét és akaratát tolmácsolta Központi Vezetőségünk határozata, amikor leszögezte: »A Magyar Dolgozók Pártja a ma­ga részéről minden módon teljes erő­vel azon fog munkálkodni, hogy a béke és a szocializmus ügyének to­vábbi megszilárdítása érdekében mielőbb létrejöjjön és elmélyüljön a szívélyes, egészséges baráti viszony a Magyar Népköztársaság és a Ju­goszláv Szövetségi Népköztársaság, valamint népeik között«. (Taps.) Ma már min-dannyiunk számára világos, hogy azok a .súrlódások, rendellenességek, vádaskodások, amelyek 1946 utá-n a magyar—jugo­szláv jó viszonyt megrentották, csak a béke, a szocializmus ellenségeinek használtak, s mindkét ország alap­vető, közös érdekeinek csak ártot­tak. Ennek az áldatlan helyzetnek a kialakulásában — a magyar—ju­goszláv viszony megromlásában — jelentékeny szerepet játszott Péter Gábornak, az áJiamvédelem volt ve­zetőjének és bandájának ellenséges, provokációs tevékenysége, amellyel megtévesztett bennünket, megrágal­mazta a jugoszláv nép vezetőit és ezzel súlyos kórokat okozott mind­két országnak. Péter Gábort és cinkosait gaztet­teikért a magyar bíróság már fele­lősségre vonta és elítélte. Most, ami­kor előttünk mindez világos, mindent megteszünk azért, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság között a viszony megjavuljon és barátivá váljék. Több eredményes kölcsönös lépés történt is már ebben az irányban, •melynek kedvező hatása máris je­lentkezik. De országaink közös ér­deke parancsolóan megköveteli, !hogy fokozzuk e téren erőfeszíté­seinket, létrehozzuk és meggyorsít­suk az egészséges, őszinte, baráti együttműködést minden területen. A jugoszláv nép, a jugoszláv elvtár­sak és Tito elvtárs -is nyugodtak le­hetnek afelől, hogy a mi részünkről minden meg fog -történni az olyan kölcsönös, egészséges, őszinte baráti viszony helyreállítására, amilyen Magyarország és Jugoszlávia népei között 1948-ig megvolt és ezzel is hozzájárulunk a béke, a szocializ­mus nagy ügyének erősítéséhez. (Taps.) Nyugati szomszédunk, Ausztria, hála a Szovjetunió kezdeményezésé­nek, újra visszanyerte függetlenségét és önrendelkezési jogát. Népi de­mokratikus államunk vezetői az egész magyar nép érzelmeit fejezték ki, amikor melegen üdvözölték az osztrák népet függetlenségének és önállóságának visszanyerése alkal­mából. Meg vagyunk győződve róla, hogy Magyarország és az új, szabad, semleges Ausztria viszonya a jövő­ben egészséges, gyümölcsöző, jószom­szédi viszony lesz és mi a magunk részéről ezen teljes erővel fogunk munkálkodni. A százmilliók béke- óhajának hatalmas ereje Szólnom kell még a június végén -Helsinkiben összeült Bóke-Világta- láikozóróL Akik Helsinki-ben jelen voltak, szinte egyhangúlag megálla­pították, hogy ez -a béketalálkozó szélesebb tömegeket átfogó, minden rétegre -kiterjedő és jelentősebb volt, mint minden megelőző. Rajta ke­resztül az egész világ közvéleménye szólalt meg és kifejezte a földkerek­ség minden jószándékú emberének az akaratát, azt az eltökéltségét, mely szembeszáll az erőszak mód­szereivel, elutasítja a háborús uszí­tást, a katonai tömbök, a fegyver­kezési hajsza, az atomháború poli­tikáját. Ezt fejezte ki a bóketaüál- kozó felhívása, amikor azt hangoz­tatta Genf felé: »Százmilliók tekin­tete kíséri majd figyelemmel tár­gyalásaikat. Ha pedig akad olyan, aki bűnös célból meg akarja hiúsí­tani a tárgyalásokat, azt a földke­rekség minden népe elítéli«. A népek békekövetelése, mint lát­hatatlan, de állandó tényező jelen volt és hozzájárult a genfi tárgyalá­sok sikereihez. A békemozgalom különböző meg­nyilvánulásainál, a békeívek aláírá­sénál és egyebütt hányszor hallot­tuk azt az ellenvetést, hogy az ilyen kívánságok és óhajok nem -hatnak azokra, akik a harmadik világhábo­rút szeretnék előkészíteni és hogy az egyszerű kisember minden jó szándéka dacára tehetetlen velük szemben. A genfi értekezlet egyik tanul­sága, hogy a százmilliók béke­óhaja és békekövetelése hatal­mas erő, amely reális tényező­ként hat a világpolitikában. Eisenhower, az Egyesült Államok el­nöke beszámolójában kiemelte, hogy a -népek béke-akarata »nagy nyomás­ként« érvényesült annak érdekében, hogy Genfben »építő jellegű előre­haladást érjünk el«. Minél erősebb a békemozgalom, annál nagyobb lesz a -befolyása. A békemozgaliom min­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom