Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-09 / 186. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1955. augusztus 9. N. II Bulganyin fogadást adott a diplomáciai képviseletek vezetői részére Szakadatlanul harcoljunk a technika továbbfejlesztéséért Moszkva (TASZSZ). N. A. Bulga­nyin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke augusztus 7-én nagy fogadást adott a Moszkvába akkre­ditált diplomáciai képviseletek ve­zetői részére. Délután két órakor a főváros kör­nyékének egyik legfestőibib fekvésű nyaralójában egymás után érkeztek a vendégek. A nyírligeteken és vad­virágos réteken át vezető aszfalt- útón egymást követték a külföldi államok zászlócskáival ellátott dip­lomáciai gépkocsik és a szovjet ál­lamférfiak és társadalmi személyi­ségek kocsijai. A gyönyörű parkban a párt és a kormány vezetői — N. A. Bulga- nyin, L. M. Kaganovács, G. M, Ma­lenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molo­tov, G. M. Pervuhin, A. B. Arisz- tov, N. I. Beljajev, N. Sz. Hruscsov, valamint P. N. Poszpjelov. D. T. Sepilov és M. A. Szuszlov fo­gadták a vendégeket. A kommunis­ta párt és a szovjet állam vezetői szívélyesen üdvözölték a nagykövet­ségek, követségek vezetőit) és csa­ládtagjaikat. Érdeklődtek egészsé­gük felől és szívélyesen elbeszélget­tek velük. N. A. Bulganyin szívélyesen kö­szöntötte V. Bakancsot, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság Szövetségi Nemzetgyűlése küldöttsé­gének vezetőjét és P. Sz. Lckanat- hant, az ENSZ ázsiai és távolke­leti gazdasági bizottságának ügyve­zető titkárát. ebédhez terített asztaloknál költöt­ték el ebédjüket. Az ebéd után N. A. Bulganyin a szovjet kormány nevében köszön­tötte a vendégeket, hogy elfogadták a meghívást. A mai találkozó — mondotta N. A. Bulganyin — azt a barátságos légkört tükrözi, amely Genfiben ala­kult ki és amely lehetővé tette az ilyen találkozókat. Ezután N. A. Bulganyin azt a kí­vánságát fejezte ki, hogy az ilyen találkozókra egyre gyakrabban ke­rüljön sor. N. A. Bulganyin az összes orszá­gok jelenlévő képviselőinek erősödő barátságéra emelte poharát. A diplomáciai testület doyenjeként felszólaló Mong On burmai rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövet válaszbeszédében köszönetét fejezte ki a szovjet kormánynak azért a figyelemért, amelyben a diplomáciai testületet részesíti. Sikert kívánt a barátság megszilárdulásához és a genfi . értekezlet szellemében való kölcsönös megértés fejlődéséhez, az összes nyugati és keleti, északi és Genf (TASZSZ). Vasárnap Géni­ben, a Nemzetek Palotájában meg­nyílt az atomerő békés felhasználá­sával foglalkozó nemzetközi értekez­leten résztvevő több állam, a Szov­jetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Kanada és más orszá­gok kiállítása. Ezek a kiállítások be­mutatják, milyen eredményeket ér­déli országok közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok kibővülésé­hez. Az asztalok mellett folytatódtak! a séta közben megkezdődött beszél­getések. A vendégek között akadt több futballrajongó is. Ezek nyom­ban helyet foglaltak egy dús lom- bozatú fenyőfa alatt elhelyezett te­levíziós készülék előtt és izgatottan figyelték a Dinamó-stadionban ép­pen ebben az időben folyó szovjet­angol futballmérkőzést. Ezután hangverseny következett, amelyen I. Kozlovszkij, Sz. Obraz- cov, M. Rejzen és A. Ivanov, a Szovjetunió népművészei, N. Gon- esarenko, az UKRÁN SZSZK nép­művésze, a nemzetközi hegedűver­seny díjával kitüntetett J. Szitko- veckij, a nemzetközi zongoraverseny díjával kitüntetett T. Nydkolajeva és M. Zvjezgyima, a Szovjetunió Állami Nagyszínházénak szólóéne­kesnője lépett fel. Zongorán kísért O. Obrazcova, B. Ahramovics és N. Valter. Gitárkíséretét A. Ivanov — Kramszkoj nyújtott. A fogadás fesztelen, rendkívül 'barátságos légkörben folyt le. tek el az egyes országok az atomerő békés felhasználása területén. A látogatók körében igein nagy az érdeklődés a szovjet kiállítás iránt. Vasárnap a szovjet kiállítást meg­tekintette D. Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek Szervezetének fő­titkára. Kíséretében volt az ENSZ- titkárság európai osztályának igazga­tója. ÄÖVID KÜLFÖLDI HÍREK A fogadáson ott volt még a Szovjetunió gazdasági, politikai, ka­tonai és társadalmi életének szá­mos vezetője, valamint szovjet és külföldi újságírók. Hamarosan élénk társalgás in­dult meg. N. SZ. Hruscsov meghívta a jelenlevőket a park megtekintésé­re. A külföldi és szovjet vendégek végigjárták az árnyas sétányokat, gyönyörködtek a tavacskák csodás víztükrében. A fák között függő­ágyak és kényelmes fonott karos­székek, a tavacskák partjánál csó­nakok és motorcsónakok várták a vendégeket. A horgászat kedvelői­nek horgászfelszerelések álltak ren­delkezésre. Egy csónakban A. I. Mikojan foglalt helyet az amerikai nagykövet családjával', majd pél­dáit követve a többi vendég is csó­nakba szállt. Vidám beszélgetés, tréfálkozás folyt, kacagás csendült. A vendégek 'az egyik tó partján Párizs (TASZSZ). A THumanité Dimanche jelentése szerint a francia közvélemény legszélesebb rétegei r.agy megelégedéssel fogadták Faure miniszterelnök és Pánay külügymi­niszter közelgő moszkvai látogatásá­nak hírét. A lap felszólítja a francia államférfiakat, tegyenek erőfeszítése­ket annak érdekében, hogy a szovjet kormánnyal folytatandó tárgyalások gyümölcsözők legyenek. Moszkva (TASZSZ). A Pravda ve­zércikket szentel a Genfiben meg­nyílt nemzetközi atomértekezletnek. Rámutat, hogy ennek az értekezlet­nek fontos szerepet kell betöltenie a tudósok szorosabb nemzetközi együtt­működésében és a tudósak közötti személyes kapcsolatok megteremtésé­ben. Ez az együttműködés elősegíti majd a nemzetközi feszültség eny­hülését, a népek közötti békét és ba­rátságot. Vezető -helyein közlik azt a (táviratot, amelyet N. A. Bulganyin a .genfi aitomercértekezlet elnökéhez in­tézett. Genfben megnyílt az atomerő békés felhasználásával foglalkozó kiállítás TÁBORBAN A MÁSIK Vagy egy korsó víz, vagy vissza a középkorba A jezsuita vezetés alatt álló munkaku­tató intézet nemrég Páduában konferen­ciát tartott, melyen egyetlen napirendi pont szerepelt: »Az emberek közötti hu­mánus viszony a me­zőgazdaságba»*. A ke­reszténydemokrata gróf Marzotto felszóla­lásában eredeti felfe­dezést tett. Midőn ar­ról beszélt, hogy a me­zőgazdasági munkások rendkívül nehéz mun­kája különleges fá­radtságot idéz elő, ezt tanácsolta: »Ilyen ese­tekben egy korsó víz a legnagyobb fáradtsá­got is enyhíti. Ha szük­séges, még több vizet kell adni, s az ered­mény nem marad el-«. B. Soppi, a konfe­rencia másik szóno­ka a földesurak és a parasztok -közötti vi­szony megjavítása ér­dekében azt ajánlotta, hogy »végérvényesen el kell vetni az ag­rár-reform tolakodó gondolatát«. Vagy egy korsó víz, vagy vissza . a közép­korba! Ebben merül ki az olasz földesurak »humanizmusa«. Olaszországban négy­millió hektár föld par­lagon hever. A 'tör­vény szerint a keresz­ténydemokrata ható­ságoknak szét kellene osztani ezeket a földe­ket a földtelenek és a kisbirtokosok között. A négymillió hektárból azonban mindössze 200 ezer hektárt osztottak! fel, de ezt is véres harcok árán vívták ki a parasztok. Az olasz falvakban csaknem kétmillió munkanélküli zsellért tartanak nyilván, de a foglalkoztatott zsellé­rek is évente csak át­lag 160 napot, egyes déli kerületekben pe­dig mindössze 78 na­pot dolgoznak. EGYENRUHÁS ZSIVÁNYOK Mint a Kenhan Szinmun délkoreai lap jelenti, a Jugokdon faluban lakó Konsztendó, teljesen elszegényedett parasztember kénytelen volt eladni egyetlen bikáját. Amikor a piacról hazafelé ment, az úton a »nemzet- védelmi hadsereg« három katonája rátámadoít, elvette pénzét és félholt­ra verte. Az ehhez hasonló esetek majdnem mindennaposak a délko­reai falvakban. Mint a Habion Thonszin szöuli távirati iroda jelenti, Li-Ho hadügy­miniszterhelyettes, a nemzetgyűlés egyik ülésszakán kijelentette, hogy körülbelül 60 milliárd hvant tesz ki az az összeg, amellyel a nemzetvé­delmi hadsereg katonái megrabolták a lakosságot. A továbbiakban han­goztatta azt a nézetét, hogy ebben az évben ez az összeg több mint 100 milliárd hvant tesz majd ki. A cápák felfalják a csukákat Az amerikai szenátus szövetségi keresked-elmi bizottságának közlése szerint az Egyesült Államokban 1048-tól 1954-ig a tőkekoncentráció üteme rendkívül meggyorsult. A bi­zottság 1773 fúzióról számol be. A társaságok kétharmada, amely a töb­bi társaságot beolvasztotta, ma egyenfcint több -mint tízmillió dollár alaptőkével rendelkezik. A beolvasz­tott társaságok 92 százalékának egyenkint több mint egymillió dol­lár tőkéje volt. A legfalánkabb cápa a Foremost Dairies Inc. volt, amely egymaga 48 céget szipp.mv üt fel. 1955. első felében a tőkekoncentráció üteme még jobban meggyorsult. Növekszik az angol külkereskedelmi deficit Az angol külkereskedelmi minisz­térium .közlése szerint a külkereske­delmi hiány tovább növekszik. A hiány az 1954. első félévi 274.8 mil­lió ifontsterlinggei szemben 1953. el­ső felében 448,8 millióra szökött. tel. Egyedül júniusban 128.3 millió font- sterling volt a külkereskedelmi hiány. EGYRE EMELKEDŐ ÁRAK NYUGAT-NÉMETORSZAGBAN A Neues Deutschland majna- frankfurti jelentést közöl, amely sze­rint Nyúgat-Németországban az ivó­tej árát október 3-i hatállyal leg­alább 4 pfenniggel emelik. A nyu­gatnémet vasút és posta autóbuszain októbertől kezdve 1. i lomét ere r. kent 1,5 pfenniggel emelik a viteldíja*. A bonni szövetségi gyűlés határozatot hozott a régi épületekben lévő laká­sok lakbérének 19—29 százalékos emelésére. Az emelés augusztus 1-én lépett hatályba. Drágul az élet Görögországban Görögországban 10—-12 százalékkal felemelték a közlekedési és postai díjszabásokat. Nyugatnémet gazdasági folyóirat a Szovjetunióval való kereskedelem előnyeiről »Az idő megérett már arra, hogy reáli­san felülvizsgáljuk a Szovjetunióval való kereskedelem minden lehetőségét« — írja a Majna-Frankfurtban megjelenő »Der Volks­wirt« című nyugatné­met gazdasági folyó­irat. A lap a továb­biakban. így folytatja: »A Kelettel való ke­reskedelem jelentősé­ge ugyanolyan, mér­tékben növekszik, aho­gyan a világpolitikai feszültség enged. A szovjet piac, 200 mil­lió fogyasztójával és a városi lakosság hatal­mas arányú növeke­désével, egyre ' fonto­sabb tényezővé válik az összes államok ke­reskedelmi politikájá­ban. A Nyugat-Német- ország és a Szovjet­unió közti szerződéses kereskedelmi kapcso­latok helyreállítása egyben az Európáin be­lüli kereskedelmet is normalizálná és to­vább enyhítené a nyu­gatnémet külkereske­delem egyoldalú nyu­gati irányú orientáló­dását. Ha a kereske­delmi tárgyalások si­kerre vezetnének, az összes kereskedelmi partnerekre óriási ha­tást tenne a német- szovjet kereskedelem fejlődése« — fejezi be a folyóirat. A műszaki fejlesztés problémáit, a termelékenység növelésének feltéte­leit vitatják meg ezekben a napok­ban megyénk üzemeiben. A munká­sok, technikusok, mérnökök, gazda­sági és műszaki vezetők hasznos, ter­mékeny eszmecserét folytatnak terü­letük, üzemük problémáiról, a tarta­lékok feltárásáról, a fejlettebb tech­nika alkalmazásáról, iparunk továb­bi korszerűsítéséről. Most, a második ötéves terv kü­szöbén nagy feladatok állnak ipa­runk előtt, s ezeket csak a termelé­kenység állandó növelésével oldhat­juk meg. Ezért vált időszerűvé a műszaki fejlesztés problémáinak megvitatása, hiszen köztudomású, hogy a termelékenység növelésének legalapvetőbb módszere — a második ötéves terv időszakában — elsősor­ban a technika állandó tökéletesíté­se. Az első ötéves terv idején a ter­melés növelésének mintegy kéthar­madát új munkások alkalmazásával értük el, egyharmadát fedeztük csak a termelékenység emelésével. Az el­ső ötéves tervvel szemben most fa­luról viszonylag kevés munkaerőt vonhatunk el. A legfontosabb mun­kaerőforrás a munkaképes korban lévő ifjúság, azonban még ez sem elegendő. A második ötéves terv ide­jén — ahogy azt a Központi Veze­tőség márciusi határozata leszögezte — tovább kell folytatni a szocialista iparosítást. Ha azonban csak az új dolgozók beállítására építenénk, az ipari termelés színvonalának emel­kedése túlságosan lassú lenne. Foly­tatnunk hell tehát — sokkal nagyobb mértékben, mint az első ötéves terv­ben — iparunk korszerűsítését, biz­tosítani kell az iparban a technika állandó, nagyarányú tökéletesítését. Erre, mint bebizonyosodott, min­den lehetőség megvan. Megyénk üzemeiben is már az eliső ötéves terv idején jelentős műszaki előrehaladás volt észlelhető. Nálunk, Somogy me­gyében különösen az építőiparban ma már a modem technika követelmé­nyeinek megfelelően sok új eljárást vezettek be. Már a rucgye legnagyobb tervlétesítmónye, a Textilművek építésénél előregyártott nagy épület­elemek beemelésével rövidítették meg az építés határidejét, takarékoskod­tak az anyaggal, az emberi munka­erővel. A Hűtőház építésénél ugyan­csak a legfejlettebb technikai mód­szereket alkalmazták. Az állványo­zásnál már bevezették az előre elké­szített fémáLlványok alkalmazását. S szólhatnánk még a különböző gépek, transzportőrök. szállító felszerelések .alkalmazásáról, amelyek mind előse­gítették építőiparunkban a termelé­kenység növelését. A Kaposvári Tex­tilművekben, a Vas- és Fémipari Kombinátban, s a többi, nagyobb so­mogyi üzemben sok korszerű, új technológiai eljárást vezettek be. Az első ötéves terv tehát megte­remtette a műszaki fejlődés anyagi feltételeit, ezeket a feltételeket azon­ban sem az irányító szervek, sem az üzemek vezetői nem használták fel kellően. A műszaki haladás mértéke így korántsem érte el azt a színvona­lait, mint amilyent szocializmust épí­tő társadalmunk jellege megkíván. De miben is rejlik az elmaradás Oka? Az első ok a maradiságban, a meg­szokott módszerekhez, a régihez való ragaszkodásban, a nehézségektől való félelemben rejlik. Találkozunk .me­gyénkben is olyan üzemekkel, ame­lyeknek vezetői idegenkednek az új gépektől, módszerektől. Például a Megyei Tanács Élelmiszeripari Osz­tálya többízben figyelmeztette a Sü­tőipari Vállalatot, hogy állítsa mun­kába a Budapestről leküldött új zsemlyeadagoló gépet. A zsemlyeké­szítést eddig kézierővel végezték a vállalatnál. A gép alkalmazása igen inagy könnyítést jelentett volna, s jelentette volna azt is, hogy egy em­ber aránylag rövid idő alatt a gép kezelésével több ember napi munká­ját végzi él. A gép kezelésének le­írását, a gép metszetét ábrázoló raj­zot is elküldték a vállalathoz, ennek ellenére sem alkalmazták a hasznos gépet. üzemeink vezetői igen gyakran szem elől tévesztik a technikai fej­lesztést, mint a munka termelékeny­ségének fő módszerét. Tervezési mód­szereik nem ösztönöznek megfelelően, de nincs kellő anyagi ösztönzés sem a műszaki fejlesztés feladatainak megvalósítására. Üzemeink dolgozói, műszaki vezetői az elmúlt években számos jó, néha nagyobb jelentőségű újítást is benyújtottak, s ha az újí­tások elfogadása nem is késik — bár ez is előfordul — késik az újító dí­jazása, nagyon sok esetben elmarad a már elfogadott újítások alkalma­zása. Különösen a vidéki üzemeknél tapasztalható ez. Ezek az üzemek követhetnék az Autóközlekedési Vál­lalat vezetőinek példáját, akik ' tö­rődnek azzal, hogy a legkisebb be­nyújtott újítás sorsa felől azonnal döntsenek, s ha jó az újítás, azt- dí­jazzák és alkalmazzák is. Az újítá­sok alkalmazása kimeríthetetlen tá­ra a termelékenység növelésének, az önköltség csökkentésének; Gazdasági vezetőink munkáját igen sok esetben bürokratizmus jel­lemzi. Nem gazdálkodnak eléggé jól a rendelkezésükre álló eszközökkel, nem használják fel az adott anyagi lehetőségeket. Hiányzik belőlük a kezdeményezőkészség az új technika alkalmazására, a gyártmányok kor­szerűsítésére. Az is hátráltatja iparunk műszaki előrehaladását, hogy a vezetők sok­helyütt lebecsülik, nem sajátítják el a szovjet és a külföldi haladó tech­nikát, nem alkalmazzák a hazai üze­mek tapasztalatait, nem veszik át a jelentősebb újításokat. Megyénkben a Textilművek veze­tősége követendő példát állít üze­meink vezetői elé. A szovjet és a népi demokratikus szakirodalom ál­landó tanulmányozása eredményezte a Textilművekbetn, hogy mindig újabb és újabb technológiai eljárást vezetnek be. A külföldi tapasztalatok felhasználásával vezették be az elő­fonó üzemrészben a fanófejek (Rota- fil) alkalmazását, amellyel az üzem­részben 7 százalékkal emelkedik a termelés, a szálszakadás 40 százalék­kal csökken, 8 százalékkal javul a termék minősége. Ezt az eljárást a Kaposvári Textilművek alkalmazta elsőnek az országban, de volt arra is gondjuk, hogy tapasztaTatcsere-láto- gatás szervezésével a többi textilipa­ri üzem is megismerje és átvegye ezt a módszert Most újabb kísérletet folytatnak a nyújitéműveknél a rész­legnyújtások megváltoztatására. Ezt is a külföldi tapasztalatok felhaszná­lásával oldják meg. Igen helytelen az az álláspont, amelyet több üzemünk vezetője vall, az t. i., hogy üzemeik viszonylagos technikai elmaradását csak nagyobb összegű beruházásokkal lehet felszá­molni. Bizonyos, hogy újabb ‘beruhá­zásokra is szükség van, de a gyárt­mányok korszerűsítése, az új tech­nológiai eljárások bevezetése sok esetben beruházások nélkül is meg­valósítható. Az üzemek korszerűsíté­sében tehát elsősorban a meglévő tar­talékok felkutatására, az üzem saját anyagi erőforrására kell támaszkodni. A korszerű technika alkalmazásá­val o’es óbban, gyorsabban és többet kell termelnünk. Ez most a feladat. Építkezéseink azonban viszonylag még lassan haladnak, áll ez különö­sen a lakásépítésekre. Az előregyár­tóit elemek alkalmazásával, a fej­lettebb módszerek alkalmazásával kell ezen is változtatni. Az építő- anyagiparban megyénkben sokhe­lyütt idegenkednek még a gépesí­téstől, pedig ez is egyik feltétele an­nak, hogy meggyorsuljanak az épít­kezések. Számos bevált, helyes módszere van már annak, hogy üzemeink mun­káját gyorsabbá, a termelést olcsób­bá tegyük. De a már bevált módsze­rek alkalmazása mellett mód nyílik az újabb módszerek, a szovjet ta­pasztalatok alkalmazására is. Bizo­nyos, hogy üzemeink dolgozói nagy lelkesedéssel látnak hozzá a műszaki fejlesztés problémáinak megvitatá­sához. Már eddig is sok olyan ja­vaslat született, amelyek jelentősen elősegítik a műszaki színvonal eme­lését. A Somogy megyei üzemekben is minden lehetősége megvan an­nak, hogy az ipar technológiai szín­vonalát emeljük, hogy felszámoljuk az eddigi elmaradást. Munkásaink, műszaki dolgozóink, technikusaink alkotó kezdeményezé­se, együttműködése biztosítéka le­het — s kell, hogy legyen — annak, hogy az ipar korszerűsítéséért vívott harc eredményes lesz. Vitassák meg üzemeinkben . úgy ezt a problémát, hogy a vita hasznos, termékeny le­gyen, s kiindulópontja egy olyan együttműködésnek, amely arra ösz­tönzi megyénk iparának minden dol­gozóját, hogy szakadatlanul harcol­jon a korszerű technikai eljárások alkalmazásáért, s hogy üzemeink dol­gozói ne csak elsajátítsák ezt a tech­nikát, hanem tovább is fejlesszék­Megkesdődött as atom erő-értekezlet Genf (MTI). Az AFP jelenti: hét­főn délelőtt 11 óra 30 perckor meg­kezdődött az atomerö békés felhasz­nálásával foglalkozó nemzetközi ér­tekezlet. Az értekezlet a genfi Nem­zetek Palotájában tartja üléseit. Az értekezlet első ülése 13 órakor ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom