Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-02 / 179. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1955. augusztus 2. A somogygeszti kommunisták, tsz-tagok legyenek még odaadébb harcosai a termeldszövetkezeti mozgalomnak Mostanában a szövetkezésről esik a legtöbb szó a somogygeszti dolgozó parasztok között. A városi pártmun­kások és a Mernyei Gépállomás kommunistái, karöltve a helyi nép­nevelőkkel, fáradhatatlanul járják a falut, viszik a párt szavát a dolgozók közé. A türelmes, szívós felvilágosító munka eredménnyel jár: egyre több egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt •hallgat az okos és baráti hívó szóra. Az utóbbi két hét alatt 18 dolgozó parasztcsalád szakított a régivel s állt az új mellé Somogygesztiben. A közös gazdálkodás előnyéről való meggyőzéshez igen jól érveket szolgáltatnak a helyi tsz, az Uj Ba­rázda kiváló eredményei, melyeket grafikonok szemléltetnek a tanács- háznál kifüggesztett táblán. De a népnevelők is népszerűsítik a tsz eredményeit. Nagy hiba azonban; hogy maguk a tsz-tagjai, kommunistái keveset beszélnek közös munkájuk gyümölcséről. Márpedig legeredményesebben a szö­vetkezeti tagok agitálhatnak, azzal, hogy elmondják az egyénieknek: ho­gyan élnek a közösben, hogyan vál­tozott meg életük. Azt is helyesen tennék a tsz tagjai, ha meghívnák az új út előtt állókat, s megmutat­nák nekik a tsz portáját, háztáji gazdaságukat, hogy saját szemükkel is meggyőződjenek a felvilágosító szavak igazságáról. Igaz ugyan, hogy Tóth István tsz- párttdtkár és Bohátka Gyula elnök foglalkoznak az egyéniekkel, s a múlt héten 2 családot be is szerveztek a közösbe, de a szövetkezet többi tag­ja, kommunistái vajmi keveset tet­tek még ezen a téren. Pedig a tsz pártszervezetének ma már több tag­ja van, mint a községi alápszerve- zetnek. Csak az idén 7 tagjelöltet vett fel a tsz pártszervezete. Ha a 23 párttag rendszeresen agitálna, már sokkal előbbre volnának a tsz-szer­vezéssel. Miért nem mennek a tsz tagjai, kommunistái agitálni? Azért, mert a tsz pártszervezete, el­sősorban Tóth István párttiífcár elv- társ nem tartja ezt elsőrendű fel­adatnak- Szép számmal vannak a pártszervezet 'tagjai között fiatalok, ■de pártmegbizatást nem kapnak Va­jon nem szép pártmegbizatás len­ne-e az, ha a szövetkezeti mozgalom fejlesztésére adnának munkát a tsz fiatal kommunistáinak? Keil-e annál jobb alkalom, hogy egy tagjelölt — mint például Somogyvári János, Androsics János, ifj. Nagy József — kiérdemelje párttaggá való elő­léptetését, mint a tsz-szervezés m in­kája? A mezőgazdaság szocialista át­szervezése, a tsz-mozgaílom kiszéle- ■ sítése a párt, az egész ország ügye. :S e cél eléréséért a szövetkezetek kommunistáinak az első sorokban kell harcolniuk. Azoknak, akik már bent élnek, akik saját tapasztalatuk­ból tudják, hogy mennyivel köny- nyebb és jobb a közösben összefogva, a gépek segítségével nagyobb darab kenyeret előteremteni, mint egyéni­leg a kispareeilán. A tsz tagok hiva­tottak arra, hogy baráti kezet nyújt­sanak a még kívülállóknak, s báto­rító szóvai_ rávezessék őket a szebb élet útjára. A község egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztjai várják a szövetkezetbelieket. Várják, hogy az ő szájukból hallják meg: nem igaz, amit az ellenség és a rosszindulatú emberek híre&ztelnek a tsz-ről. Nevetséges rágalom, hogy az Uj Barázda tagjainak nincs meg a megélhetésük, hiszen több tag nem­rég adott el búzát még a tavalyiból. El kellene mondaniuk pl. azt is, hogy a múlt ősszel, amikor Boncz Károly kenyér nélkül a közösbe lé­pett, a tagság.2 mázsa búzát és egy 40 kilós süldőt előlegezett neki. El kellene mondani azt is a kívülállók­nak, hogy az idei jövedelemből sok tsz-tag ajánlott fel 5—10 mázsa bú­zát az államnak szabadfelrvásárlásra. Nem kell elhallgatni azt sem, hogy az idén több mint 20 tsz-család — köztük Papp László, Csapó József, Tóth István, Papp Mihály — rádiót vett, hogy ma már a tagság 90 szá­zalékának van rádiója az Uj Baráz­dában. De ki győzné mindazt felso­rolni, amiről beszélhetnének a tsz- tagok, amikre kiváncsiak a kívülál­lók? Igen sck somogygeszti gazda, mint pl. V. Major József 12 holdas is vár­ja, hogy megmagyarázzák neki: ma már nem bandában dolgoznak a tsz­tagc-k, s hogy most már minden hó­napban osztanak pénzelőleget, úgy­hogy egész éven át van költőpénzük a tagoknak. Mindezt ei keli monda­niuk a tsz kommunistáinak, mert vain még több gazda, akit azoktól a hibáktól váló félelem tart vissza, amelyek miatt 2 évvel ezelőtt kilé­pett at feloszlott Verseny TSZ-böl. Olyan emberek ezek, akik szeretik a trendet, a 'békés, szorgos munkát, s látják is, hogy jobb az új út, csak bátorítani kell őket, hogy átlépjék a szövetkezet küszöbét. Adják meg ezt a bátorítást a tsz kommunistái. A tsz pántszervezete bízza meg népnevetlőmurlkával a kommunistáikat, de serkentsék a pár- itonkívüM tsz-tagokat is, hogy ők is hirdessék a szövetkezeti eszmét az egyéniek között. Ne csak magukra gondoljanak, amikor a közös munka .gazdag gyümölcsét szüretelik, hanem aizokra is, akik éppen az ő hívó sza­vuk hiánya miatt még nem velük szűre telnek. A párt szívén viseli az egész falu sorsát, és célja az, hogy minden be­csületes dolgozó panaszt megtalálja boldogulását, amit csakis szövetke­zéssel! tud elérni. A párt számít a somogygeszti kommunistákra, a isz tagjaira, s reméli, hogy ezután még odaadébb harcosai lesznek a szövet­kezeti mozgalomnak. Szűcs Ferenc. Nemcsak statisztikai adatról van szó... Az elmúlt napokban kézhez kap­tak a Tabi Járási Pártbizottságon a járási statisztikai felügyelőségtől egy jelentést. E pár soros írásnak nem célja, hogy elemezze a nagy gonddal és lelkiismeretesen elkészí­tett .jelentést — annak csupán egy adatát és mondatát idézzük értelem szerint: »A vityapusztai Vörös Su­gár TSZ területének alig 5 százalé­kát tudja évenként istállótrágyáz­ni, mert nincsen közős szarvasmar­haállománya.« A Vörös Sugár megyénk régi szövetkezetei közé tartozik, tagjai azonban nem tettek meg mindent azért, hogy szarvasmarhaállományt létesítsenek, helyette inkább az aránylag gyorsabban kifizetődő sertéstenyésztésüket fejlesztették. Milyen káruk származik és szár* mazhat abból, hogy lemondtak a szarvasmarhatenyésztésről? Nem kapnak havonta ezer forintokat tejért, s ami még ennél is nagyobb kárt okoz: leromlik földjük termő- ereje. Ha nem trágyázzák a földet, nem várhatnak jó termést. A gyen­ge termésnek pedig a ma szép ser­tésállomány is kárát vallaná, tehát egész gazdaságuk elsorvadna, a tag­ság elszegényedne. Nem nehéz ezt a gondolatsort végigvezetni, s nem nehéz jó előre biztosan meglátni: mi következhet a növénytermelés és állattenyésztés — az egész ter­melőszövetkezet — tervszerűtlen gazdálkodásából. De vajon a járási pártbizottság és tanács vezetői, amikor átlapozgatták a negyedév­ről negyedévre rendszeresen megs kapott statisztikai jelentésit — és amikor a helyszínen látták a tsz helyzetét — eljutottak-e következ­tetéseikben a hibák legvégső kő« vetkezményéig? Vagy elköveittek-e minden emberileg elkövethetőt azért, hogy a Vörös Sugáí ne hát­ra, hanem csakis előre menjen? Csaba elvtárs, a JB gépállomási titkára, amikor átolvasta az emlí­tett jelentést, úgy nyilatkozott, hogy nincs a tsz-nek lehetősége a szarvasmarhatenyésztésre. Legin­kább az istállóépítés ütközik —i szerinte — megoldhatatlan nehéz* ségbe. És éppen itt jutottunk el a kérdés velejéig. Ha szövetkezeti ta­gok, járási vezetők tsz-istállóról be­szélnek, nem is gondolnak másmi­lyen épületre, mint téglából készí­tett, palával vagy legalább is cse­réppel fedett tetejű, vízvezetékkel, önitatóval ellátott istállóra. Semmi kétség: ez a célunk, ilyen épüle­tet szeretnénk látni mielőbb vala­mennyi szövetkezetünk portáján. De ahol nem futja a tagok erejé­ből ilyenre, ott sem mondhatunk le az állattenyésztésről. Sokkal inkáibb célravezető lenne, ha Vityán is épí­tenének fából, földből, sárból egy ideiglenes istállót, amelyet pár év múlva korszerű épülettel válthat­nak fel. Úgy véljük: az Ideiglenes megoldás mégis csak jobb, mint a semilyen. Mert itt nem csupán a statisztikáról, hanem a szövetkezet jövőjéről van szó , . . NEMES DÉDRÖL JELENTIK: Pozsgai Mihály a szövetkezetei választotta Megtartotta alakuló ülését a Csiky Gergely Színház társulata Vasárnapig a jó felvilágosító munka nyomán több mint 50 csa­lád választotta Nemesdéden a szövetkezeti utat, írta alá a belépési nyilatkozatot. Hírt adtunk már arról, hogy Pozsgai Mihály, a falu egyik tekintélyes középparasztja is gondolkodott azon, hogy a szö­vetkezet tagja legyen. S amint pártmunkásaink jelentették, vasár­nap már mint tsz-tagról beszélhettek Pozsgai Mihályról. Nem volt könnyű a döntés, alaposan megfontolta Pozsgai Mihály, hogy szakít a régivel, hogy jobb lesz neki és családjának, ha a közös gazdál­kodók közé lép. Mint mondta: »Nagy kő esett le szívemről, aztán most már én is elvtárs vagyok.« Példájára szomszédai is a közös gazdálkodást választották, Vas László, Angyalék is beléptek a terme­lőszövetkezetbe. Kis Aladár 17 holdas dolgozó paraszt, amikor önma­gával megvívta a csatát, utána a feleségét győzte meg. Köszöntjük az új nemesdédi tsz-tagokat, köszöntjük Pozsgai Mi­hályt, s arra kérjük, minél több gazdatársát győzze meg a szövet- ; kezés előnyéről. miiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiui j Hétfőn délelőtt tartotta meg ün- ; nepélyes alakuló ülését Kaposvár ál­■ landó állalmi színtársulata, a Csiky ■ Gergely Színház. A társulat művé- ! szelm, technikai személyzetén kívül j részt vettek az ülésen a Megyei és ; a Városi Pártibizottság képviselői, ■ a megye és Kaposvár kulturális szer­■ vetnek küldötted. j A Himnusz hangjai után Sugár ! László elvtárs. a Csiky Gergely Szin- 5 ház igazgatója tartotta meg beszámo­■ lóját — amelyet a legközelebbi r.a­■ pókban közlünk —, majd a színház ! főrendezője, Sallós Gábor elivtárs : szólalt fel. A Városi Pártbizottság ne- S vében Hortobágyi István elvtárs, a Városi Tanács nevében Mikecz Já­nos elvtárs, a Városi Tanács VB el* nöke köszöntötte a színtársulatot, s kívánt sikeres, eredményes munkát a művészeknek. A Népművelési Mi­nisztérium küldöttének felszólalása után -Papp Ferenc eivtárs a TT1T megyei szervezete -nevében üdvözöl­te Kaposvár és Somogy megye szín- társulatát. A színház vezetősége ez­után jutalmakat osztott szét az elő­készítő munkában kitűnt dolgozók­nak s a Tervezőiroda munkatársai közt. A színház művészei és a vendé­gek este a Textilművek kulit úrottho­nában ismerkedési esten vettek részt; Szép jövedelmet ígér az öreglaki Ifjú Gárda TSZ kertészete Az öreglaki Ifjú Gár­da TSZ 10 holdas ker­tészete szép jövedelmet ígér. A 2 holdas para­dicsomról 12 vagon pi­ros paradicsom elszállí­tását tervezik. A neme­sített paradicsomfajtát (kecskeméti bolgár) a Mészöly-fétle módszerrel termesztik. A képen Görög János kertész mutatja a láto­gatóknak a szépen fej­lődő paradicsomtöve­ket. Egy-egy bokorról többklló paradicsom ke­rül -le. Miért első a barcsi járás az adóbevételi terv teljesítésében? Első hangzásra kissé szokatlan ez a cím. Ennek azonban története van. Tavaly ugyanis — ugyancsak a Nép­lapban — azt elemeztük, hogy miért utolsó a járás. Ez év első negyedében pedig Víncze Géza eivtárs, a pénz­ügyi osztály vezetője tett togadal- mat hasábjainkon, hogy a lemara­dást behozzák és fokozatosan az él­re -tör a járás. Szavát megtartotta. A barcsi járás a második negyedév végén a 2. he­lyen végzett és most szilárdan tartja vezető helyét a járások versenyében. Sok összetevője van ennek az eredménynek. Az első mindenekelőtt az, hogy a pénzügyi dolgozók a járási párt vb figyelmeztetésére és se­gítségével mindenütt politikai nevelőmunkát fejtenek ki. Megfelelő hangnemben beszélgetnek a panaszos dolgozókkal, elintézik jo­gos sérelmeiket. Felkeresik a dolgo­zókat lakásaikon, beszélgetnek velük. Egyszóval nemcsak hivatali szolgá­latinak veszik -megbízatásukat, hanem a nép államának képviselőjeként dolgoznak Csak egy példát a lakos­sággal való jó viszony ápolásába: Mercz Rudolf boihói adóügyi meg­bízott egy idősebb házaspárnak se­gített az aratásban. A jó viszony kifejezésre jut a köz­ségek eredményeiben is. Szül okban, ahol Szőke Sándor tevékenykedik, ■nem sok hiányzik a negyedévi terv teljesítéséhez. Hasonlóan jó a hely­zet Rinyaújlakon, Kálmáncsán, ahol Zákányi Lajos a megbízott, Somogy- aracsan, Drávaszentesen és Darány- foan is. A tervteljesítés szépségéhez tartozik, hogy ez év minden negye­dében az összes község teljesítette kötelezettségét. Javítottak a megbízott elvt-ársak munkamódszereiken is. Pl. mór egy­re kevesebb a panasz, hogy oda men­nek, -ahol úgyis jól halad az adófi­zetés. Elsősorban a kulákokon, a szán­dékosan nagy hátralékosokon kezdik a munkát, a kötelezett­ség teljesítésének számonkéré­sét. Az adófelügyelők, élükön Pomez Istvánnal, egyre több hibát küszöböl­nek ki, a jogos panaszokat -gyorsan orvosolják. Mind kevesebb a rekla­máció és fokozódik a bizalom a ki­vetések, hátralékok összegének he­lyessége iránt. A járási tanács vb. is hozzájárult a helyzet megváltozásához. A köz­ségi tanácsok titkárait segítő, nevelő munkára senkehtette. Ennek követ­keztében a tanácstitkárok túlnyomó része becsülettel teljesíti feladatá­nak e részét. Dicséretet érdemel kö­zülük Kertész János bolihói, Kiss Já­nos rinyaújlaki, Borbás Ferenc ba~ bócs-ai, Gálos! Ferenc kálmáncsai tit­kár. A járás párttagjai példamutatá­sának nagy jelentősége van. Az első negyedévben még 40—50 hátralékos párttagot tartottak nyil­ván, ma ez a szám 2—3-ra csökkent, és pártvezetőségi -tag vagy párttit­kár nincs közöttük egy sem. És végül, de nem utolsó sorban, a barcsi járás dolgozó parasztságának öntudatát, a szocialista haza n-agy alkotásaihoz való viszonyát is tük­rözi ez az eredmény. Mert tömeges ma már az a jelenség a járásban, hogy a dolgozó parasztok egész évi vagy negyedévi befizetésüknek ha­táridő előtt tesznek eleget. így tett például az a 20 szuloki gazda, aki már teljesítette egész évi adóját. Tartsa így -kézben továbbra is a járás pénzügyi osztálya a munkát, foglalkozzon szeretettel és figyelem­mel a dolgozókkal, akkor az ered­mény tartós és sikeres marad. Csákvári János. Veszélyben a kenyérgabona sorsa Kűnteiepen a Nagyatádi Gépállomás hanyagsága miatt Kuntelep dolgozó parasztjai az el­múlt években járási viszonylatban mindig az elsők között voltak az aratásban, -behordásban. cséplésben, általában a mezőgazdasági mun­kákban. Az idén második helyen végeztek az aratásban, a behordás 90 száza­lékban megtörtént. A cséplés is' megkezdődött, de július 28-án reggelre az egyet­len cséplőgép eltfint — átvitték Görgetegre. Igaz, hogy az elvitt cséplőgép he­lyett hoztak másikat, ez azonban égy nap alatt csak három gazdánál csépelt el, mert állandóan ’befulladt. Végiül is le kellett állítani, mert becslés szerint a szalmában 40 szá­zalék szem maradit. A községi tan-ács azonnal kérte a Nagyatádi Gépállo­mást, küldjenek szerelőket a cséplő­gép kijavítására. A Nagyatádi Gép­állomás közölte, hogy a szerelő már útban van gépkocsival Kuntelep fe­lé, csodálatosképpen azonban ez a gépkocsi még 30-án sem érkezett meg. A község dolgozó parasztjai azt kérdezik a Nagyatádi Gépállomás tői, miért kellett a Kuntelepen dol­gozó cséplőgép munkáját meg­szakítani és a gépet Görgetegre irányítani, vagy ha már helyet­te rossz gépet küldtek, miért nem gondoskodnak kijavításá­ról? A községi tanács a felsőbb szer­veknek is azonnal jelentette, hogy a cséplés leállt, s a -behordott ga­bonát a begyulíadás és a csírosodás veszélye fenyegeti. Kaptak is ígé­retet; azonnali intézkedéjsre,1 -még* sem -történt semmi. Kun-telepen nem csépelnek, senki feléje se néz a falunak. Intézkedjenek végre az illetékes szervek, -hogy a kuntelepi gazdá­kat és népgazdaságunkat ne érje to* vábhi károsodás a cséplés elhúzódá­sa miatt! Tóth György vb-titkár. Jól halad a cséplés Segesden, de még jobban mehetne, ha ... Segesden mind a négy cséplőgép kifogástalanul dolgozik. Igaz, a ta­vasszal kerültek ki a gyárból, ez év­ben csépelnek velük először. A jó gépek mellett jók a vezetők is. Var­ga Imre 1070-es gépével 170 mázsát is elcsépel -naponta. Különösen di­cséretet érdemel lelkiismeretes mun­kájáért Tóth László fiatal csóp-lő- gépvezető, aki úgy vigyáz gépére, mint a szeme fényére. Már több mint két hete folyik a cséplés Segesden, a cséplőcsapatok közti verseny azonban alszik. A ver­senytáblák üres-en állnak. Pedig a napi 170 mázsás teljesítmény dicsé­------------- i— ------------­— Híradó-táblákat helyezett el a barcsi járás 28 községében a járási tanács népművelési csoportja. A táb­lákon a mezőgazdasági munkákban élenjáró gazdákat köszöntik és ered­ményeiket ismertetik. A híradó-táb­lák anyagát hetenként újítják fel a helybeli pedagógusok. retreméltó eredmény! Ideje lesz, ha felélénkítik a, versenyt, ami serkentő hatással lenne a dolgozókra, mert mindegyik cséplőcsapat azon igye­kezne. ’hogy még jobb munkával az első legyen. A barcsi járás DISZ-eséplőcsapatainak versenyeredménye A Barcsi Járási DISZ Bizottság és a gépállomások járási szinten is ér­tékelik a cséplőcsapatok eredmé­nyeit. s a verseny végén jutalmaz­zák az első helyezetteket. A múlt heti versenyeredmények a követke­zők: A 900-as gépek versenyében: L Gyurokovics József DISZ cséplőcsa­pata, Bolhó, 2. Bindki Mihály DISZ cséplőcsapata, Péterhida, 3. Seriecz Béla DISZ cséplőcsapata, Rinyáujlak. Az 1070-es gépek versenyében: 1; Szántó János, Babócsa, 2. Petrovics Rudolf, Bolhó, 3. Lakli-a József, Bol­hó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom