Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-06 / 184. szám (183. szám)

2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1955. augusztus 6. N. A. Bulganyín beszámolójának első nyugati visszhangja LONDON (MTI). A csütörtök esti londoni la­pok már ismertették N. A. Büga- nyinnak a Legfelső Tanács üléssza­kán elmondott külpolitikai beszámo­lóját. A lapok első oldalon., nagy terjedelemben foglalkoztak a be­széddel. Az AFP londoni tudósítója arról számol -be, hogy N. A. Bulganyin beszéde a Legfelső Tanács üléssza­kán »igen jó hangulatot keltett Lon­donban-«. Az AFP kiemeli az Eve­ning Standard kommentárját, amely a következőket írja: »Az orosz mi­niszterelnök úgy üdvözli a »négy nagy« ülését, mint a Kelet és a Nyu­gat viszonyának fordulópontját. A péntek reggeM angol sajtó ugyancsak első helyen foglalkozik a Szovjetunió Minisztertanácsa elnö­kének külpolitikai beszámolójával. A lendoni rádió sajtószemléje kieme­li, hogy az újságok* »helyeslik a -be­széd mértéktartó hangját.« A Daily Telegraph kiemeli, hogy Buliganyán »nyugodt, és udvarias han­gon beszélt és tapsvihar köszöntötte azokat a szavait, amelyek ,a küszö­bönálló londoni látogatással foglal­koznak.« A Times azt írja: »Első látásra úgy tűnik, hogy Bulganyinnak és Edémnek az európai biztonsági egyezményre vonatkozó álláspontja mind közelebb kerül egymáshoz. N-em -kétséges, hogy lehetséges a kompromisszumos megoldás. Nem vezetne célra azonban — írja a Ti­mes —, ha behunynánk a szemün­ket a Szovjetunió és a nyugati ha­talmakat elválasztó nagy különbsé­gek láttára.« PÁRIZS A párizsi rádió moszkvai jelenté­sében megállapítja, -hogy »Bulganyin marsall beszámolója után a Legfelső Tanács ülésszakán megjelent külföl­di diplomaták és politikai megfigye­lők körében egyhangú volt a véle­mény, hogy a beszámolót egészében a -hangnem és a benne kifejtett gondolatok nagy mértéktartása jel­lemezte.« MTI. A VARSÓI VIT ÖTÖDIK NAPJA Varsó (MTI). Csütörtökön a varsói VIT részvevői -több ünnepséget szer­veztek a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség fennállása 10. évforduló­jának -tiszteletére. A VIT négy nyel­ven megjelenő lapja vezércikkben köszönti a tízéves DIVSZ-t és _ több nyilatkozatot közöl a VIT-en részve­vő fiataloktól. Délután a Gwardia-teremben nagyszabású ünnepi hangversenyt rendeztek ebből az alkalomból, este pedig a minisztertanács fo-gadóter- mében a DÍVSZ elnöksége adott fo­gadást. A borús, esős idő ellenére amelyet a dán ifjúsági küldöttség rendezésében a Varsói Nemzeti Szín­házban bonyolítottak le. A fiatal művészek a nagy dán meseköltő leg­szebb meséit elevenítették meg. A nap folyamán igen sok szakmai és -nemzetközi találkozóm gyűltek össze a VIT küldöttei. Több szállá­son rendeztek ünnepséget a DÍVSZ tízéves jubileuma alkalmából. Ezen s-okezer -fiatal jött össze este Sztálin- téren, ahol az öt nagyhatalom, a Szovjetunió, Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok és Kína ifjúsá­ga rendezett baráti összejövetelt. Az ünnepség közös kulturális műsorral kezdődött, majd -a fiatalok a késő es­ti óráikig együtt szórakoztak. Vidám beszélgetéssel, játékkal, tánccal, énekkel töltötték az időt. Hasonló -ünnepségekre került sor Varsó négy másik nagyobb terén is, ahol mindenütt 5—5 állam ifjúsága találkozott egymással. Érdekes ese­ménye volt a csütörtöki napnak a napon került sor a többi között az ifjú nyomdászok, ifjú bányászok, fiatal képzőművész-növendékek ta­lálkozójára. Megkezdődött a filmmű- vészetiii főiskolák hallgatóinak két­napos szakmai tanácskozása 's, ame­lyen a haladó művészek legkiválóbb képviselői ismertetik a film feladata­it és szerepét a fiatalokkal. BARÄTI TALÁLKOZÓK AZ ANDERSEN-EMLÉKEST, A küldöttségek szálláshelyeiken keresték -fel egymást. A vietnami és francia fiatalok találkozóján részt- v-ett. Raymonden Dien, a kiváló fran­cia bék-eharcös -is, -akit a találkozó részvevői kitörő lelkesedéssel fogad­tak, -hosszú percekig ünnepeltek. Hasonló sikere volt a francia fia­talok egy másik összejövetelének is, amelyen különböző nemzetek küldöt­tei vettek részt. Eljött a megbeszé­lésre Jacques Denis, a DÍVSZ fő­titkára és Isabella Blume, a kiváló belga békeharcos, a Béke-Világta­nács titkára is. Isabella Blume me­leghangú beszédben felhívta a fiata­lok figyelmét, hogy a békéért folyó harc eredménytelen az ifjúság tevé­keny részvétele nélkül. A fiatalok­nak nagy befolyásuk van a közvéle­mény alakítására. Éppen ezért mind­egyiküknek küzdenie kell, hogy hon­fitársait figyelmeztesse a háborús veszélyre és 'bevonja a békeharciba. A francia küldöttek javasolták, hogy hívják össze az európai orszá­gok ifjúságának képviselőit egyes nemzetközi kérdések megtárgyalásá­ra. A javaslat szerint meg kellene beszélni a német kérdést, az európai biztonságért folyó harcot, s az euró­pai nemzetek ifjúsága közötti köl­csönös kulturális kapcsolatok kiala­kításának lehetőségét. Valamennyi küldött nagy -lelkesedéssel fogadta a francia javaslatot. Elhatározták, hogy ezt az értekezletet augusztus 9-én rendezik meg. A többi találkozó közül nagy si­kerrel járt a szovjet és szudáni -fia­talok összejövetele. A Román Nép- köztársaság ifjúsága Japán, Indoné­zia, Ceylon -és -Pakisztán küldötteit látta vendégül. A német küldöttség a lattoamerikai országok ifjúságának delegátusaihoz -látogatott el. GAZDAG KULTURÁLIS PROGRAM várta csütörtökön a VIT részvevőit. Délután a Lengyel Néphadsereg Színházában A-lgír, Francia-Aírlka, Szudán és Angol-Közép-Afrika ifjú­sága rendezett díszelőadást. A nem­zeti műsorok sorából kiemelkedett a Szovjetunió ifjú művészeinek a Tudo­mány és a Kultúra Palotája kong­resszusi termében 3500 néző előtt tagjai csütörtökön a VIT számos eseményére látogattak el. Sokan résztvett-ak a kulturális -bemutató­kon, nemzetközi kultúrversemyekem és népes csoportokban látogattak el a sporteseményekre is. Délután 30 ta­gú magyar küldöttség kereste fel a varsói (finommechanikai intézetet. Este az 5000 személyes Gwardia-te­remben került sor a magyar küldött­ség előadására, amely óriási sikerrel rendezett előadása. A kínai fiatalok az óvárosiban, a csehszlovák és len­gyel ifjak pedig Varsó parkjaiban adtak ünnepi műsort. A szovjet kül­döttség ifjúsági zeneksfra délután és este két koncerttel köszöntötte a VIT részvevőit. Koncertet adott a francia és a csehszlovák ifjúsági ze­nekar is. járt. Az ünnepi est műsorán a II. magyar rapszódia, Csajkovszkij Romeo -és Júlia című balettjének egy részlete, Ravel Baleroja, Kodály és Bartók több kórusműve -hangzott el, a Liszt Ferenc Ifjúsági Szimfonikus Zenekar, a Vendéi utcai Tanítóképző énekkara, a DISZ ifjúsági népi zene­kara, valamint a VIT-an részvevő magyar táncegyüttesek és szólisták előadásában. MTI. A MAGYAR KÜLDÖTTSÉG A siovjet mezőgazdasági küldöttség az USA-ban Aberdeen, South-Dakota (TASZSZ) A szovjet mezőgazdasági küldött­ség augusztus másodikén nagy utat tett meg. Délről északra keresztül haladt majdnem az egész Souht-Da- kota-államon, hogy eljusson a ga­bonavetések övezetébe és megismer­kedjen a nagy amerikai farmok bú­za-betakarítási módszereivel. Az egyik megyében a termést már betakarították, de néhány farmer kisebb parcellákat nem aratott le, hogy megmutassa a vendégeknek a gabonabetakarításá módszereit. A szovjet -küldöttek meglátogatták az amerikai farmereket és eszmecserét folytattak velük a szovjet és az ame­rikai gabonaaratási módszerekről. HIROSIMA EMLÉKEZTET A/ta tíz esztendeje, 1945. au gusztus 6-án történt. Tíz eszten­deje, de még ma is élén kék, szív szór ongatók az emlékek. Atomháborúi Még a szó is Iszonyatos... A korlátlan lehetősé­gek kulcsát az emberiség kezébe adta a tudomány. Hegyeket moz­gathatunk meg atomenergiával; fénnyel és meleggel tölthetjük be a dolgozók otthonát, megszüntethetjük a legnehezebb fizikai munká­kat, súlyos, eddig gyógyíthatatlannak vélt betegeket gyógyíthatunk vele, embereket adhatunk vissza az életnek. S mégis... Ma tíz esz­tendeje nem az élet, hanem a pusztítás szolgálatában felrobbant az első atombomba, szörnyű pusztítást, rettenetes betegségeket, halált okozva. Tíz esztendeje dobták le az amerikaiak az első atombombát... Pedig katonai szükségszerűség sem indokolta. Hitler Németországát leverték, Olaszország már előbb kiesett a háborúból, s Japán egyedül állt szemben a hatalmas túlerővel. Japán leverése atombomba nél­kül is hamarosan megtörtént volna. Az amerikai atom-imperializ­mus azonban ezzel a tettével rálépett az atombombával való fenye­getőzés, az atomzsarolás útjára, ez vált 1945 óta külpolitikájuk jel­lemző vonásává. De Hirosima emlékeztet... Az emberek nemet mondanak ... Hogyan is történt? Idézzük fel a szörnyű perceket, idézzük fel, hogy az emberek soha ne feledjék, hogy az anyák a hirosimai anyák­ra emlékezve még szorosabban öleljék magukhoz gyermeküket, akarják békéjüket. Emlékezzünk... A HIVATALOS JELENTÉS »HAZÄRDJÄTEK« EMBERI ÉLETEKKEL kül«. Hirosimában ugyanis az tör­tént, hogy az élő emberekből az atomrobbanás után nem maradt más, csak a kormos házfalakra, vagy a homokra vetődött árnyék; Az első atombomba robbanása nemcsak Hirosimára, hanem az egész világra is árnyékot vetett. Voltak po­litikusok, akik atombombatáma-dást akartak indítani a Szovjetunió ellen, voltak, akik atombombával akarták elpusztítani a népi demokratikus országokat. A világ -népei azonban már ismerik Hirosima -példáját, nem akarnak az a-tom áldozataivá, ember nélküli árnyékká válni. Élni akar­nak, békét akarnak ... ATOMDIPLOMÄCIA . . . Ők ma-guk is bevallják ... Stism-p- son amerikai hadügyminiszter sza­vait idézzük: »Az atombomba ledo- -bósa nem annyira a második világ­háború utolsó katonai cselekménye, mint inkább a Szovjetunióval foly­tatott diplomáciai hidegháború első jelentős akciója volt«. Diplomáciai hazárdjáték az atom­mal ... Nem, nem kell amerikai üz­letembernek lenni ahhoz, hogy meg­állapítsuk, százezer halott, két és »A csendes-óceáni Tinia szigetéről jü45. augUsztiw ^-an egy Truman> az Egyesült Államok ak_ félezer nyomorék gyermek, porrá B- 29-es amerikai nelie. bombáz) kori cinizmussal teli -büszke- vált varos túlságosán nagy ar volt, emelkedett a magasba majd eltűnt jelenthette beTz atombomba embertelen ár még ilyen lelkiisme­nyugati irányban. Kisereteben volt ^bbanisa után- a tompom oa két megfigyelő repülőgép is. A B. 29­es 8 óra körül érkezett nagy magas- ZülönJn™!^ °-merlka:1 „a-íiaiw reP^o(jep bombát dobott Hirosvma­retien »hazárdjáték« esetén is. EINSTEIN ÜZENETE ságban a japán szigetek partjaihoz és 8 óra 15 perckor elérte Hirosi­mát . . .« ra, az egyik japán támaszpontra. A Azok a tudósok, akik magiak is bombarobbanás ereje megfelel 20 rés7.t vettek az atomfegyver kísér- ezer tonna trinitrotoluol hatásának... létezésében, megdöbbenve állottak a A SZEMTANŰ NAPLÖJÄBÖL Ez a bomba — atombomba. Ez a százezer japán holtteste fölött. Ein­»A támadás háromnegyed órával ^^fnvtU^Fv^Vn k°vá' „IS- cs°lja fegyverre. Felszabadítottuk azt azután következett be, hogy az elő­ző riadót leifújiták. Semmiféle riasz­az erőt, amellyel a nap táplálja su­stein, századunk egyik legzseniáli­sabb fizikusa a háború után üzene­tet intézett az amerikai néphez, tóiéi nem volt a lakosság nem fi- ?arz,asat • • ‘ Kétezermillió dollárt .amelyben ezt írja: »Reánk, tudósok- oyeit fel a néhány gépre §A robba- kockáztattunk meg a történelem leg- ra> akik ezt a borzalmas erőt fel- nás ily módon csaknem teljes meg- nagyobb tudományos hazárdjátékán, szabadítottuk, hárul a súlyos felelős- lepetésként következett be és az em- es , &&!>• hogy az atomenergia az eme­berek nem vonultak az óvóhelyekre. ^kommentálni ezt az élvévé- rlség javát> ne pedig megsemmisule­Sokan a szabadban tartózkodtak, má- ™ultseget’ ezt.a «mzmust, amellyel sét szolgálja«. sok pedig a könnyűszerkezetű há­zakban vagy kereskedelmi intézmé­nyekben . . . Hirosimái szemtanúk a Truman ezer és ezer ember szörnyű haláláról, az atombomba szörnyű pusztításáról nyilatkozik? A szörnyű NEM! Az elsőt, a -hirosimai borzalmas bomba ledobásakor vakító, fehér Sr^ eTrÄfhona'f^líárf utomrobbaiást követte a többi, kísér- villanást láttak, majd légnyomást ?K ?ttaonat- ,varo®- ie,ti robbantás-; blz-onyítékai, hogy az arnmmum «M» eredménye és színhelye eltűnt a re készülnek, rettenetes fegyverek­éreztek és hangos robbanás zaját hal­lották, amelyet az összeomló és mag- ...... _ . . ... T„. , , ..... , TI. _-------------------------------------------------­r ázkódó épületek robaja követett. e. jL *kel akarják fenyegetni ;az emberisé- Valamennyi szemtanú beszámolt ar­simát! Nemcsak azok pusztultak el, akiket a városban az atombomba get. A bikini, hiidrogénbomibarobban­ról, hogy röviddel ezután porfelhő a^nwiiuja tást követte a többi kísérlet. Az vette körül őket és a város jóformán “ ío^fho^ egy szemp^lantas atombambával való fenyegetőzést teljes sötétségbe borult. . .« aa e egetett. Tavo abb száz io- felváltotta a hidrogén-bombával való S a tíz esztendeje történt szörnyű -^«terekkel odabb meg hetek mu..ai zsar0^s A világ népei azonban robbanás még napjainkban is szedi hullott a levegőből a pusztító fe- memet mondanak, harcba indultak a áldozatait. hér por, a rádióaktív, sugárzó anyag, háború ellen, az életért, az aitom­Megül-t a háztetőkön, az utakon, az fegyverek eltiltásáért, ablakokon. S aki csak arra járt, aki közi %éjkemoZlgalom felhívásai, a csak közelébe ért, menthetetlenül Szovjetunió kezdeményezései a nem­zetek közötti ’békés együttműködés- Azóta 10 év telt el. Hirosimát re — a világ minden részén száz- és észben a szorgos kezek helyreállítót- százmillió embert nyertek meg. ko­JUKIHIRO HUSAKÓ LEVELE: .. 1951 nyarán történt. Tízesz­tendős^ kislányom, Sumi egyik nap -áldozatául esett; fejfájással jött haza az iskolából. Nem érezte jól magát. Nem fordítot­tam nagyobb figyelmet panaszaira;;; Napok múltán láza 38,5-re szökött. *ák, az üszkös romok fölött megin- nmk esemenyei^ azt ^ -bizonyi^ak, A gyerek feltűnően sápadt volt. A dúlt az élet, de a szörnyű fegyver hogy a világ közvéleménye, az e-m- gyógykezelés nem járt eredménnyel. tkat^a múlt el nyomtalanul. Hi- berisóg akarata ki tudja harcolni kö­Férjem ekkor mondta ki először Szörnyű gyanúját, hogy Suminak atombetegsége van. Az 1945-ös rosimában és Nagaszakiban 30 ezer vetéléseit.-gyermek született 1945 óta, s ezek- Most, 10 esztendővel a hirosimai atombombatámadás t idején kislá- nek több mint nyolc százaléka ma- tragédia után- a népek véigérvénye- nyómmal, aki akkor negyeves volt, gan visel-i az atomfegyver sugárzá— sen meg akarnak szabadulni Hirosima romjai közt bolyongtam és nyolcesztendős kisfiámat kerestem, akit a támadásnál elvesztettem ma sán-ak hatását: fejletlen csontrend- atombomba fenyegető árnyékától, szerrel és belső szervekkel, -hangszá- Ezért küzdenek ia hidegháború meg- gam mellől, s akire mindmáig nem lak és agyvelő nélkül, nyomorékon, szüntetéséért. Genf ennek a kezdetet találtam rá. Rettenetes volt arra gon- bénÉm jöttek a világra Ezt »nyert-e« jelentette — s most' tovább kell ha­í&Ä B?i»SSbSÄ,S: “ «-«w. - *** r> “ 1953 januárjában már alig bírt enni élve — a kétezenmilliós hazárdjáté- A nepek nemet -mondanak minden és állandóan vérzett. Orrából dőlt a kon. • vér és foghúsa is kiserkent. Hiába volt az orvosok igyekezete. Állapota csak rosszabbodott. Még egy évig szenvedett... 1954. február elsején ÁRNYÉK — EMBER NÉLKÜL háborús -tervre, az emberiség nem akar -háborút.. A népek akarata ha-. talmas erő. Ha összefogunk, Hirosi­ma soha sem ismétlődhet meg többé A múlt században egy regény je­kimondhatatlan fájdalmai voltak, leni meg Németországban, a cúne- és az atom -békés életünket, ooldo- Egész éjjel a karjaimban tartottam, »Az ember, aki elvesztette az ár- gulásamkat fogja szolgálni. és vigasztalni próbáltam. Másnap ir- nyékát-«. Hirosima bombázása után Tíz esztendővel ezelőtt történt . . . h^TJp^múl^ - Se' esztendő- Aragon, a világhírű francia költő Emélekezzünk, emlékezzünk, vei a szörnyű atomtámadás után verset írt, és ezt a gondolatot meg- erősebben kiálthassuk: nem, hogy soha meghalt ez a gyermekem is -. * # * S a költők is megszólalnak, tilta­koznak ... NAZSM HIKMET: Halott kislány Minden ajtón bezörgetek, kopogtatok szakadatlan, mégsem állhatok elétek... Aki meghal, láthatatlan. Meghaltam Hirosimában, el is telt már tíz esztendő. Hétéves kislány maradtam — Halott gyerek nagyra nem nő. Szemem elsínylett a lángban, hajam gyulladt meg először, szétszórtak a szelek engem, hamu lettem, porrá váltam. Nem kérek tőletek semmit, nem kívánok édességet, ölbe sem vágyik a gyerek, papírként, aki elégett. Bezörgetek minden ajtón: több gyereket ne öljenek, írd alá, írd bácsi, néni: játszani akarunk, élni. fordította: »Árnyék — ember nél- többé Hirosimát! Békebixotisfígaink megemlékeznek Hirosima bombázásának 10. évfordulójáról A Helsinki Béke-világtalálkozó és az azt követő genfi tanácskozások idején röpgyűlések százai zajlottak le megyénk üzetmeiben, állami gaz­daságaiban, termelőszövetkezeteiben és falvaiban. Békebizot-tságok százai ismertették minden nap a genfi ér­tekezlet eredményeit és az ott szü­letett határozatokat; Békebizottságaink elhatározták, hogy megeimlékezn-ek Hirosima bom­bázásának 10. évfordulójáról is. Szer­te a megyében röpgyűléseket tarta­nak. A Barcsi Fűrészüzem, a Kaposvá­ri Nagymalom, a Vaskambimát, a Cukorgyár és még számos üzem dol­gozói, állami gazdaságok — többek között a Balat-onnagybereki, Bárdi­bükki Állami Gazdaság — több mint száz termelőszövetkezet és község békebizottságai tartottak már röp­gyűléseket, s eddig csaknem 100> le­vél érkezett a Megyei -Békeirodához, melyet a japán békeharcosokhoz kül­denek. Több pedagógus és üzemi munkás külön is írt levelet. Nyúl Ferencné gimnáziumi tanár például Goro-Hani közgazdaságtudományi egyetemi ta­nárnak írt. Hegedűs Antalné Joslta- ro-Hiranno professzornak küld le­velet. Brachna Jánosné Fuki-Kusidá- nak, a Japán Demokratikus Nőszö­vetség elnökének írt levelet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom