Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-05 / 182. szám

Péntek, 1955. augusztus 5. SOMOGYI NÉPLAP 3 Szabás dolgozd parasztjai közül is mind többen indulnak el a felemelkedés útján Hogyan tarthatja meg első helyét a Csokonyavisontai Gépállomás? Mit kell tenniük a lengyeltóti népnevelőknek a gyors betakarítás, cséplés és beadás sikeréért? Mióta a Nagyatádi Járási Pártbi- rzottság is hozzáfogott a tsz-ek szer­vezéséhez, az egyéni dölgozó parasz­tok meggyőzéséhez, nap mint nap újabb és újabb emberek írják alá a tsz-belépési nyilatkozatot, lépnek az új útra ebben a járásban is. A pártmunkások, népnevelők lelkes, fáradságot nem ismerő munkája eredménnyel jár. Szabás községben két előlkészítő bizottság alakult, hogy előbbre vi­gyék a faluban a szövetkezeti gaz­dálkodás ügyét. Az egyik a »fölszö­gi« részen alakult, ennek elnöke Herbei János 17 kát. holdas közép­paraszt, a másik az »alszögi« Hársfa utcában, itt Bacs Ferenc az elnök. Az előkészítő bizottságok 10—10 tag­gal működnék. A falu kcmmunis- *tái, népnevelői felvilágosító munká­jukban felhasználják a helyi Uj Ba­rázda és Búzakalász TSZ szép ered­ményeit. A -meggyőző szavak kö­vetkeztében Szabáson újabb 22 család 39 taggal, 175 kát. hold föld­del szakított a régi életmóddal és választotta a felemelkedés útját. Pál­it Gyula 19, Herbei János 17, Szabó Jánosné 11, Jolsovec Ferenc 8, Márkus Imre 13, Márkus Vendel 12, Balázs József 12 kát. holdas dolgozó parasztok és társaik már megértet­ték, hogy előnyösebb a szövetkezeti A cukorgyárak közötti versenyben a legutóbbi értékelés szerint a Ka­posvári Cukorgyár került az első helyre. A gyár dolgozói továbbra is meg akarják tartaná elsőségüket, ezért ugyancsak igyekeznek a máso­dik félévi karbantartási munkákkal. II. féléves tervüket eddig 80—85 •'százalékra teljesítették, szeptember­ben lesznek a géppróbák, akkorra be 'kell fejezniük ezt a munkát. Nem lesz fennakadás, mert a dolgozók be­csülettel valóraválitják augusztus 20 tiszteletére tett felajiánlásaikat. Horváth János elvtárs diffuzió- karbamltartó párttaghoz, alapszervi titkárhoz méltóan példát mutat a munkában. Alkotmányunk ünnepé­nek tiszteletére vállalta, hogy telje­sítménye 106 százalék alatt nem lesz. Horváth elvtárs rendszeresen túlteljesíti vállalását, a legutóbbi ér­tékelés szerint pl. 115 százalék volt az eredménye. Kiss Ferenc finomító lakatos au- .gusztus 20 tiszteletére 110 százalékos átlagteljesítést ígért, s 118 százalé­gazdálkodás. Németh István, Bokor József, ifj. Papp József, Mátyás Já­nos még gondolkodik, de bizonyára hamarosan arra a meggyőződésre j út­nak, hogy nekik, akik eddig is a fa­lu élenjárói között voltak, ott van a helyük most is a többi 'becsületes, új életet kezdő dolgozó parasztok mellett. Az ellenség nem alszik Szabás köz­ségben sem. Horváth József kulák és cinkosai minden alkalmat fel­használnak, hogy visszatartsák a be­lépni szándékozókat. A szabási be- csültetes gazdáknak tudniuk kell, hogy a kulákak, akik a múltban is mindig a dolgozók bőrére spekulál­tak, most is csak rosszat akarnak nekik. Minden tettükkel azt bizo­nyítják, hogy ártani akarnak a aoi- gozó parasztoknak. Leplezzék le a szabásiak a kulá- kck mesterkedéseit. A párt, a kor­mány ott áll a szabási dolgozó pa­rasztok mellett is. S ha ma még lá­dán gyengének érzik is magúikat, in­gadoznak is egyesek, az elkövetkező napok Szabás községben is megérle­lik a legszebb gyümölcsöt: a közös .gazdálkodás ügyének teljes 'győzel­mét. A falu kommunistái, a tsz-ek tag­jai, a népnevelők adjanak meg ehhez minden segítséget. kot teljesít. A gépészet dolgozói is becsületesen küzdenek vállalásaik valóraváltásáért. Többezer forintos megtakaríást értek el már eddig. A Bajzik-brigád átlagos teljesítménye 112 százalék, emellett jó munkaszer­vezéssel júliusban 29 munkaórát ta­karítottak meg. Takács János kovács brigádja 44 munkaórát takarított meg. Az alkotmányünnepi versenyben szép eredményeket érnek el a DISZ- fiatalck is, közülük Páti Julianna és Fazekas Mária finomítói dolgozók emelkednek ki. Az üzem dolgozói a karbantartá­son kívül több olyan felújítási mun­kát is végeznek, amelyek hozzájárul­nak a cükorveszteség és az önkölt­ség csökkentéséhez. Átalakították a répaúsztatót. Az új répaszivattyú el­készítésével mintegy 200 000 forintot takarítanak meg. Dicső Andor, Ke­rék János kőművesek, Sztolarik Jó­zsef gépkocsivezető, Veimrich Bódog főműszakvezető jó munkájukért ki­tüntetést kaptak. A Csokonyavisontai Gépállomás már két hete első halyen árt a gép­állomások közti versenyben. Nyilván­való, hogy ez a kiváló dolgozók ér­deme és a vezetők jó szervező mun­kájának az eredménye. A kiváló dol­gozók azonban — akiknek túlnyomó része párttag — amellett, hogy meg­ígérték a további odaadó munkát az augusztus 20-i versenyzászló végle­ges elnyerése céljából, elégedetlenek. Elégedetlenségük azonban az öntu­dat magas fokáról tanúskodik. Ez az -elégedetlenség az igen lelkesnartgula- tú párttaggyűlésen derü’f ki. Nincsenek megelégedve ugyanis a verseny vezetésével. Túrái elvtárs, a vízvári brigád ve­zetője kerekein kimondta, hogy a ve­zetők necsak a községi tanácsok el­nökeit látogassák és lelkesítsék, ha­nem keressék fel a traktorost i,s, ak végeredményben megvalósítja a 'őr- veket, a legalább néhány szót váltsa­nak vele. — A szakszervezet még egyetlen versenyhíradót sem adott ki — mondta Szántó elvtárs. Legalábbis a gépkezelők ilyet még nem láttak. Valószínű, hogy ha volt is, a brigád­vezetők zsebében maradt. A párt tag­jai ezenkívül ismerni szeretnék a megyei verseny értékelését, verseny­társaik helyezését. A kommunisták bírálata komoly dolog. Ha alsók akarnak maradni a csoko- nyaiak, a vezetők tartsanak még szo­rosabb kapcsolatot a dolgozókkal, s javítsák meg a verseny vezetését. ÁLL A KOMBÁJN — ÁLL a motollája . . . A csapadékos időjárás miatt min­den időt és minden eszközt fel kell használni a gabona gyors cséplésére. így a komibájmokaii is. Sajnos, az intézkedések és kérések ellenére a Darányi és a Ladi Gép­állomáson árván álldogál néhány kombájn, mert: 1. nem állították munkába őket, 2. a tsz-ek esetleg nem hajlandók velük csépelteim. Úgy gondoljuk azonban, hogy mindkét okot helyes felvilágosító és szervező munkával meg lehet szün­tetni. A barcsi járás dolgozói szeretné­nek a gabonabegyűjtésben az eisők között maradni. Segítsék ezt elő a kombájnokkal a gépállomások Is . . . cAz tíf elnök némi kelt IMIVEL KEZDJEM? ... Ez akér- dés merült fel Berdál Fe­renc elvtársban, amikor ezelőtt négy héttel az ordacsehi Úttörő TSZ-ben körülnézett. Általánosságban már ismerte a szövetkezet életét eddig is. Mint a Fonyód! JB Mezőgazda- sági Osztályának vezetője [gyakran segített az Úttörő tagjainak. Most ^azonban, hogy elnöke lett a tsz-nek, mind mélyebbre nézett és látott a szövetkezet életében. Látta, nincs elég és megfelelő minőségű állatuk. A sertésállomány teljesen kipusztult az egészségtelen sertésólakból. XJj gazdasági épületekre, több takar­mányra van szükség. De a nyár de­rekán, amikor a betakarítás is szo­rít, nem foghatnak hozzá építeni. S a nyári munka is igen akadozik. La­za a munkafegyelem, a családtagok nincsenek bevonva á sürgős közös munkákba. Rengeteg ia tenni-, a ja­vítanivaló. Úgy lenne jó, ha minden hibát egyszerre felszámolhatnánk — gondolta. Tudta, hogy egyedül nem sokra mehet. A tagok egyrésze pedig még görbe szemmel néz rá. S ékkor úgy döntött: első dolga közel ikerülni az emberek szívéhez, megismerni és megszerezni az embereket a közös ügynek. * # * 17 GYIK ESTE a mezőről haza­•®-i jövet Berdál elvtárs a lóis­tálló felé vette útját. Gondolta, megbeszéli a kocsisokkal: hogyan le­hetne meggyorsítani a behordást, ne­hogy a sok eső miatt káruk legyen. De szükség volna fogatra a másod- növényvetésfhez is. Ahoigy közel ért az istállóhoz, furcsa szó ütötte meg a fülét: — Holnap ne várjanak, mert a háztáji szőlőmbe megyek dolgozni — hallotta Nagy Géza hangját. Az elnököt szíven ütötte ez a ki­jelentés. Ilyenkor nem jön a közös­ébe dolgozni, amikor minden erőre szükség van? És meg se 'kérdi ez a Nagy Géza, hogy otthon maradihat-e, egyszerűen itthagy csapot-papot. Bosszankodott, de nem szólt Fog­ta magát, s az irodába sietett. A munkaegység-kimutatásból csakha­mar megállapította, hogy Nagy Gé­za 7 hónap alatt csupán 68 munka­egységet teljesített. Ezzel az ember­rel sürgősen beszélni kell — hatá­rozta el magát, s máris indult Nagy Géza lakására. Berdál elvtárs sok mindenről be­szélgetett Nagy Géza családjávaL Megkérdezte Nagyéktól, honnan vár­ják jövedelmük nagyobb részét: a közösből vagy háztáji .gazdaságuk­ból? S Nagyék megértették, mi a feladatuk. Másnap Nagy Géza a szokottnál is korábban ment a közösbe dolgoz­ni. A következő napokban pedig már a fiát is magával vitte a - szövetke­zetbe, s azóta már ketten igyekez­nek gyarapítani a munkaegységet... * # * I7URCSA DIVAT ez — mondta rosszallóan az elnök a tagok­nak, akik még akkor is azon vitat­koztak a tsz-irodánál, hogy ki hova menjen, mit dolgozzon', amikor a leg­több parasztember már a mezőn szorgoskodott. — Nem mehet ez így tovább! — És úgy tett, ahogy leg­jobbnak látta. Este összehívta az igazgatósági tagokat és még néhány ékesebb embert, s kérte véleményü­ket a munka jobb megszervezésé­hez. — Csak magunknak teszünk kárt, ha ilyen szervezetlenül dolgozunk — mondta. Megegyeztek, hogy a brí- gádvezetők ezután minden este meg­beszélik az igazgatóság egyik vagy másik tagjával a következő napi feladatokat. Ök még az este közlik ezt a munkacsapatvezetőkfcel, azok pedig a tagokkal. Azóta így megy a munka. Minden tag tudja, hogy reg­gel hova megy dolgozni, hol a leg­sürgősebb. Korábban úgy vélték, hogy a csép­lőgéphez nem jut elég munkaerő a tagságból, s ezért kívülálló részes cséplőmunkásckkal csépelteinek. Berdál elvtárs megmagyarázta a ve­zetőségnek és a tagoknak, hogy ha kívülállókkal csépelteinek, csökken­ni fog a jövedelmük a csóplőmnnká- Eoik részével. A munka helyes meg­szervezésével viszont jut erejükből a csépléshez is. Kiszámította, hogy kb. 50—60 mázsa gabonát takarít, mag a tagság, ha saját maguk csé­pelnek. A tagok helyeselték az el­nök javaslatát, s így is tettek. * # * A LIG NÉGY HETE, hogy a párt szavára az ordacsehi szö­vetkezeti parasztok élére állt Ber­dál elvtárs, de máris sok jel mutat­ja, hogy bíznak benne és hallgatnak rá az emberek.- S ez annak az eredménye, hogy -Berdál elvtárs jól kezdte: az embe­rek szívéhez igyekezett férkőzni, s egyre közelebb is jut céljához. Ma már bátran tervez az Úttörő tagsá­ga. A közös állatállományt tovább fejlesztik. Teheneik számát 12-ról 30-ra növelik. Beállítanak 28 anya­kocát és 200 juhot. Részben saját erőből, részben állami kölcsönből építenek egy 38 kutricás sentésfiaz- tatót, 100 süldő és 50 hízó részére szállást. Saját erőből készítenek egy 30 méteres ‘kocsiszínt. Mindez a tag­ság jólétének növelését szolgálja. Mert ha tobb lesz a jószág, több lesz a jövedelem is. Berdál el Vitámnak az a célja, hogy megmutassa a tagság­nak: ennyi erővel sokkal, többre ké­pes a tagság, mint amennyit eddig produkált. Berdál elvtárs örül, hogy bíznak benne az emberek, akikkel szót értve, együtt összefogva hama­rosan felvirágoztathatják közös gaz­daságukat. Sz. F. Falusi pártszervezeteink fontos fel­adata ezekben a napokban serkente­ni a dolgozó parasztokat a gyors be­takarításra, cséplésre. Emellett buz­dítaniuk kell a gazdákat a gabona beadására, ,s a szabadfelvásárlási terv teljesítésére is. Hogyan oldották meg Lergyeltóti- ban ezeket a feladatokat? A községi pártszervezetnek vannak érdémei e tekintetben. A Minisztertanácsnak a kenyérgabona állami felvásárlásának szabályozásáról szóló rendeletét ki­vonatolták és mind a 20 népnevelő-i hoz eljuttatták, ezenkívül külön, megvitatták nópnevelőértekezleten. Nem egy népnevelő, mint Bárdos Jánosné vagy Újvári Jánosné méltán érdemel dicséretet eddigi munkájú« ért. Helyes az is, hogy a pártveze« tőség egy-egy tagja személyesen el-i lenőrzi: a népnevelők hogy an telje* sítették megbízatásukat, mint ahogy ezt legutóbb maga a párttitkár, Len« hofier József elvtárs is .tette. Minden dolgosó parassthos el kell juttatni a felvilágosító ssót Mi tehát mégis a hiba? Ha a néP' nevelők összetételét megvizsgáljuk, kiderül, hogy majdnem mind alkal­mazott; szinte nem is találunk köz­tük dolgozó parasztot, bár volna mód több élenjáró gazda bevonására, akik saját példájukkal is agitálhat­nának. Kétségtelen, ennek még na­gyobb hatása lenne. A népnevelöcso- port [beszámoltatását is elhanyagol­ták, ami gátolja, hegy a pártszerve­zet általános képet kapjon a község hangulatáról, gátolja, hogy a párt­szervezet vezetői oda csoportosítsák az erőket, ahol arra a legnagyobb szükség van. Egy példa erre: augusz­tus 2-án délelőtt az egyik cséplőgép Kutor Ferenc 14 holdas középparaszt udvarán csépelt. Amikor a cséplés» sei végeztek, Kutor gazda “s a nála lévő Pusztai János 12 holdas gazda szavaiból világosan érződött, hogy — bár amint mondták, olvasták a Mi­nisztertanács rendeletét az állami szabadfelvásánLásról — nem értik, miért szükséges e rendelet, nem értik, hogy az ál­lam milyen kedvezményeket biz­tosít a szabadon felvásárolt gabo­na minden mázsája után. Ezekután nem volt nehéz kitalálni, hogy Kutor gazdához a népnevelők nem juttatták el a felvilágosító szót. A cséplőgépnél dolgozók közül sem akadt senki, aki megmagyarázta volna, hogy tulajdonképpen a sza- ibadfeívásárlással nem éri anyagi károsodás a gazdákat, csupán arról van szó, hogy a gazda felesleges ga­bonájából az államnak ad el. Nem akadt, aki megmagyarázta volna, hogy a beadás teljesítése a dolgozó parasztság hozzájárulása a szocializ­mus építéséhez, hogy a beadott és a szabadon felvásárolt terményből biz­tosítja az állam népünk zavartalan kenyérellátását, hogy a dolgozó pa­rasztság mindezzel hozzájárul ahhoz, hogy — a nehézipar fejlesztése útján — a mezőgazdaság megkapja a szük­séges gépeket és felszereléseket. Vannak, akik arra hivatkoznak, hogy Kutor gazda nem igen áll szó­ba a népnevelőkkel. Természetesen nem állhat szóba velük, ha nem ke­resik féL. Ha rendszeresen látogat­nák Kutor Ferencéket is, egészen biztos, hogy megszeret­nék a népnevelőket, talán még hiányolnák is, ha nem mennének, hiszen az okos, felvilágositó szót szívesen fogadja bárki. Meg kell kérni az olyan gazdákat, mint Jozó Lajos — aki egyébként tanácstag is, s a cséplés után félórával már be­fogott és azonnal eleget tett beadási kötelességének, ezenkívül 13 mázsa feleslegének nagyrészét szívesen ad­ta el az államnak —, hogy keressék fel azokat a dolgozó parasztokat, akik valamilyen kérdésben nem lát­nak világosan, s -adjanak nekik kielé­gítő magyarázatot. Meg kell szervezni a cséplő­gépeknél is az agitáció! A másik dolog, amiről mint fo­gyatékosságról szólni kell és ami az eddigiekből már részben ki is derül: a cséplőgép-agitáció hiánya a köz­ségben. Ezen a itéren a felelősség' el­sősorban a gépállomás pártszerveze­tét terheli. Igaz, a cséplőmunkások­hoz eljut a Szabad Nép és a Somo­gyi Néplap, ha azonban nem olvas-* sák rendszeresen a sajtót, ebből nem sok haszon származik. Az egyik 1070-i es gép felelőse, Perák Sándor elv-* társ, aki egyébként jól dolgozik —t gépe reggel 4 órakor már megindul —- az agitációs munkáról így nyilat-* kozik: »Nem érünk mi most rá ági* talmi, mi nem agitálunk, hanem dol­gozunk.« Tényleg így van, ahogy mondja, a gépnél nem folyik semmi­féle felvilágosító munka — nemcsak az övénél, ,a többinél sem a község­ben. S minthogy ezt eddig nem él« lenőrizte senki, a hibák kijavításá-i ról sem lehetett szó. Teljesen helytelen érvelés, hogy, »dolgozunk, tehát nincs idő agitál« mi« Ellenkezőleg, magátólértetődő dolog, hogy ott kell agitálni, ahol dolgoznak, a munka színhelyén. Nem lehet a kettőt elválasztani. És hegy e kettőt mennyire össze le« hét kapcsolni, arra számos példa van. Nemrég a foalatcnöszödi tanács elnöke, Darázs József elvtárs levelet küldött a Somogyi Néplaphoz, mely­ben többek között ezt írta: »A cséplőgépvezetők jól ellátják n,épnevelőfeladatukat is, minden dél­ben sajtófelolvasást tartanak a Sza­bad Népből, a Somogyi Néplapból. Különösen az érdekli őket, i.ogy a megye többi községében hogyan ha­lad a cséplés. A cséplőmunkások jó népnevelőmunkája nyomán dolgozó parasztjaink megértették, hogy a sza- badfelvásárlásl terv teljesítése épp« úgy hazafias kötelessége minden dol­gozó parasztnak, mint a beadás ren­dezése.« Semmi sem valószínűbb, mint az: ha Balatonőszódöm lehet a cséplőgépnél politikai munkát végez­ni, akkor lehet és kell Lengyeltóti­ban is és mindenütt máshoi. Erre a cséplőmunkásokat jól fel kell .készí« teni, felhasználni a megfelelő időt és lehetőséget. A lengyeltóti községi és gépállomá« sí pártszervezet sem tévesztheti egy pillanatra sem szem elől, hogy a gyors behordás, a gyors csép­lés, a beadás és a szabadfelvásár­lás gyors teljesítése szívós po­litikai munkát követel. A legnagyobb hiba volna, ha tovább­ra is abban a hitben ringatnák ma­gukat, hogy megy itt minden, mert minden gazda tudja, mi a kötelessé­ge. Vannak példák a községben, me­lyek ennek az ellenkezőjét igazolják. Azokhoz a gazdákhoz keli elsősorban a népnevelőket elküldeni, egyszer, kétszer, ahányszor szükséges, akik még nem látják világosan a párt- és kormányhatározatok j eien, tőségét. Biztosítani kell a népnevelők beszá­moltatását, hiszen a pártszervezet ezáltal tud tájékozódni a községben lévő problémákról, és ami ebből adó­dik: tud intézkedni. Másrészt, 'hala­déktalanul meg kell szervezni a cséplőgépeknél az agitációt, az újság- felolvasásokat, a gazdák tájékoztatá­sát, magyarázná kell a párt határoza­tait és a kormány intézkedéseit, hogy minden gazda megértse Len­gyeltótiban is: hazafias kötelességé­nek tesz eleget a beadás teljesítésé­vel és azzal, ha felesleges gabonújá­ból az államnak ad el. Vucsák Magda Több mint ezer új előfizetővel gyarapodott lapunk olvasótábora az idén A Somogyi Néplap szervezői kollek­tívája az idén _a II. negyedévi terjesz­tési versenyben’ országos viszonylatban a negyedik helyre került. 105,12 száza­lékra teljesítette a négy lap: a Szabad Nép, Somogyi Néplap, Szabad Föld és a Tartós békéért, népi demokráciáért! terjesztési tervét. Különösen a megyei lap terjesztésével foglalkoztak jól. főbb mint ezer új előfizetőt szerveztek a Somogyi Néplapnak. Olyan helyekre is eljuttatták az újságot, ahol azelőtt nem olvasták. Igen eredményes társadalmi szervező munkát végeztek az állami gazdaságok­ban. Pósa elvtárs az Alsóbogáti Állami Gazdaságban 60 új előfizetőt szerve­zett, Teveli elvtárs pedig a Nagybereki Állami Gazdaságban szervezett 70 új olvasót. A Vaskombinátban Molnár elv­társ kiállítással és ankéttal egybekötött agitációt folytatott. Ennek eredménye­ként 60 új olvasóval bővült a megyei lap olvasótábora. Állandó felolvasások szervezésével fonták szorosabbra a kapcsolatot a sajtó és az olvasó között. Augusztus 20 tiszteletére a megyét szervezők versenyt indítottak. A ver­senyeredmények júliusban a követke­zők voltak: első Molnár elvtárs 58 pél dánnyal, második Teveli elvtárs 55 Dél- dánnyal, Pósa elvtárs 39. Petrásné elvtársnő 30, Németh elvtárs 17 példá­nyos eredménnyel. A szervezői kollektíva megfogadta, hogy a harmadik negyedévben az or­szágos versenyben még jobb eredményt fognak elérni. Vállalásukat biztosan követni fogják a tettek Is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom