Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-28 / 202. szám

Vasárnap, 1955. augusztus 38. SOMOGYI NÉPLAP •• Üdvözöljük as ötéves kaposvári Balázs János Képzőművészeti Kört HOSSZÚ ÉVTIZEDEKKEL ez- . előtt egy szürke, borús délutánon fiatal férfi nézett ki a Kaposvári Kórház ablakán. Beesett arcán tűz- rózsák égtek, tekintete lázasan csil­logott. Kezében paletta és ecset. Ba­lázs János fiatal festőművész utolsó képét festette. Utolsó kép és még csak huszonegy éves volt a művész. Türelmetlenül, mohón kereste a szí­neket, lelkesedésének utolsó fellob- banását, zseniális tehetségének utol­só szikráját vetette vászonra és más­nap a kegyetlen halál kicsavarta ke- : zéből az ecsetet. Meghalt tüdővész­ben. Meghalt Balázs János, a láng­lelkű fiatal proletárfestő, a szegény favágó fia, aki arra volt hivatott, hogy neve a halhatatlanok közé bizottság és a Népművelési Minisz­térium támogatásával megalakítot­ták a Kaposvári Képzőművészeti Kört, melyet Balázs Jánosiról nevez­tek el. ötven taggal kezdte meg a kör munkáját. Két csoport alakult, egy az ifjúságból, egy a felnőttekből. És megkezdődött a munka. . Szálltak az évek, szüntele- ténetteL Szálltak az évék, szüntele­nül új tagok kérték felvételüket, százak és százak nyertek értékes to­vábbképzést. Mindegyikből festőmű­A kör tagjai portrét rajzolnak. emelkedjék, arra volt hivatott, hogy az elnyomott magyar nép nagy fes­tője legyen. Azóta hosszú évtizedek teltek el es megváltozott az élet Somogy megyé­ben is. Elmúlott, örökre elmúlott az az idő, amikor Balázs Jánost halálba kergette a nélkülözés, elmúlott az az idő, amikor a tehetséges emberek, a művészek az éhhalállal küzdöttek. Igen, az éhhalállal. Nagyon kevés festőművész tudott megélni munká­jából, legtöbbnek csak morzsát do­bott a társadalom. A tehetséges fia­talok nem jutottak -képzéshez sem. Csupán amit ellestek az élettől, vagy a képeslevelezőlapokról, az diktált nekik irányt, az volt az iskolájuk, így születtek meg jószándékú mű­kedvelők ecsetje nyomán is á gy­esek, dilettáns munkák. így fejlődött megmételyezve, felhígítva helytelen irányban a -művészet. 19-50-BEN, öt évvel ezelőtt aztán Somogy megyében is nagy változás történt ezen a területen. A felsza­badult föld, az új élet művészei rá­döbbentek a továbbképzés hiányára, észrevették a tájékozatlanul, tanács­talanul -topogó fiatal tehetségeket és erős kézzel megfogták a kezüket, hogy helyes irányba vezessék őket. Gerő Kázmór és Soós István kapos­vári festőművészek a Megyei Pár+­Schwerkiewitz Róbert vasutas: »-Mozgásvázlat« (tollrajz). vész vált? Nem. A kör nemcsak mű­vészeket képezett itt, hanem a kép­zőművészeti kultúra terjesztése, népszerűsítése is elsődleges feladattá emelkedett. akkor a kör egyik leglelkesebb lá­togatója Fekete Mihály, a negyven­éves szobafestő is, aki a múltban nem jutott ahhoz a lehetőséghez, hogy fejlessze tudását, továbbképez­ze magát. Az elmúlt öt év alatt a legjobbak közé emelkedett. Itt bon­takoztatta ki tehetségét Ungváry Ká­roly, a Kaposvári Kórház gépkocsi- vezetője is, itt ért el megfelelő mű­vészi magaslatot Dezső László ka­posvári banktisztviselő is és itt gaz­dagította tudását Schwierkievitz Ró­bert vasutasdolgozó, aki a napokban örvendeztette -meg szép sikerével a somogyi dolgozókat. Négy fiatalnak nyújtott előképzést a kör képzőmű­vészeti, -illetve iparművészeti főisko­lára, háromnak pedig a pedagógiai főiskola rajz-szakára. Eredmények­ben gazdag öt esztendő volt ez, mely az ifjúságnak lendületet adott, az Idősebbeknek, kiforrottabbaknak pe­dig újabb, gazdagabb tapasztalatot. Ruisz György festőművész, gim­náziumi tanár, a kör vezetője, Ge­ro Kázmér festőművész, Völgyi De­zső szobrászművész csoportvezetők szép. értékes munkát végeztek az el­múlt öt év során. A növendékek ta­valyi kiállítása -nagymértékben be­bizonyította mindezt. Színvonalas, értékes munkák látnak napvilágot ^a körben és sokat ígérő -tehetségekről fejti le a burkot az odaadó nevelő-, oktatómunka. SZEPTEMBER ELSEJÉN, csütör­tökön délután hat órakor ismét összegyűlnek a kör -tagjai. Ott lesz­nek a régiek, akik már a megala­kulás óta lelkes munkát végeztek, ott lesznek az újak, akik szép _ ter­vekkel. színdús reménnyel látnak munkához. És a megnyitó ünnepség egyúttal az ötéves évforduló ünnepe .is lesz, öt -munkában eltöltött, ered­ményekben gazdag esztendőre he­lyeznek koronát az ünneplők. Arra az időre emlékeznek vissza, amikor elűzték, megsemmisítették a múlt átkos szellemét képzőművészeti te­rületen is. Azt az időt idézik, ami­kor a párt és a népművelési szervek segítségével lehetővé vált az egész­séges művészeti élet kibontakoztatása, a gondtalan, számos előnyt nyújtó munkalehetőség létrehozása. És s::.-, rf—r-7-.r «.»• -u Kiss Ildikó gimnazista: »Tanulmány­fej« — (tollrajz). És eredményekben gazdag munka bontakozott ki öt év alatt a körben. Ott tanul Várhelyi György tizen­négy éves fiatal, aki a képzőművé­szeti .gimnáziumba -készül, de ugyan­élet ezernyi szépsége hirdeti a je- 'en diadalát, a nép művészete meg­tisztulva, kikristályosodva emelke­dik arra a magaslatra, ahonnan va­lóban megteremtőjét, a dolgozók tár­sadalmát szolgálhatja És a művész bátran nyúl ecsetje után. nyugodtan mélyül el a szebbnél szebb témák részletéiben, mert tudja azt, hogy olyan jelent örökít meg, mely meg­semmisítette a múltat, melyben Ba­lázs Jánosok pusztultak el, melyben a művészetnek éhbér volt az ára! Dezső János Nászufazás Színészeink előadása Toponáron DÍSZTÁVIRAT Darvas József népművelési miniszter elvtársnak, Budapest, örömmel jelentjük a Miniszter Elvtársnak, hogy a Somogy megyei Állami Csiky Gergely Színház a mai napon, augusztus 25-én megkezdte táj-előadásait a Nászutazás című háromfelvonásos zenés vígjátékkal. 1 Elvtársi üdvözlettel: / Sugár László igazgató. A lig egy hónapig tartó készülő­dés, mindössze 18 próbanap után a Kaposvári Állami Csiky Gergely Színház megtartotta első bemutató előadását Csütörtökön- néphadseregünk Honvédéinek, pénte­ken este Toponár község lakóinak mutatták be sikerrel tájprodukció­juk első darabját, Dihovicsnij Nász­utazás című zenés vígjátékét. Nem volna helyes, s nem is lehet­ne a Csiky Gergely Színház munká­ját az első és egyetlen darab előadá­sán lemérni. Bizonyos, hogy estéről ■estére más helyeken, mindig újabb, kisebb vagy nagyobb ismeretlen színpadokon — ahogy tájelőadásaik megkívánják — kevésbé sem egysé­ges közönség előtt nehézségek töme­gét kell leküzdeniük, fáradalmakkal, művészi és technikai nehézségekkel vegyest. Mindez nyomot hagy az elő­adás színvonalán. S ami ugyancsak természetes —- hiszen az ország kü­lönböző tájairól, különböző színhá­zakból jöttek Kaposvárra színészeink — még nincs meg a teljes összhang játékukban, s kevés, mindössze 18 próbanap után az alakításokon, a rendezésen érezhető a kezdeti bi­zonytalanság, a kidolgozatlanság, aminek később bizonyára már nyo­mát sem találjuk. Fura dolog a fogyatékosságokkal kezdeni, de ez korántsem jelenti, hogy a hibák jellemezték az elő­adást. A Nászutazás gárdája, a Csi ky Gergely Színház kollektívája egészében hálás, sokatígérő művészi feladatot oldott meg, s ez — az idő­től és körülményektől függő hibák­tól eltekintve — nem volt ered­ménytelen. A darab változatos cse­lekményével, fordulatosságával, szel­lemes megoldásaival, Bogoszlovszkij dallamos, bájos muzsikájával meg­érdemelte a fáradtságot, amelyet 'bemutatására fordítottak. Emlékeze­tes, üde színfolttal -gazdagítja a színház repertoárját, s bizonyos, nagy közönségsikerekkel is. A vígjáték alapeszméje: bemu­tatni, hogy a szerelem nem gátolhatja, s ha őszinte, nem is gá­tolja a munkát, nem választja el egymástól a -barátokat. A Nászutazás három barátja kö­zül kettőnek, Andrejnek és Mark­nak az a véleménye, hogy barátjuk­nak. Koszt.vának vélt szerelme azt jelentené: kútbaesme a mélytengeri kutatóexpedícióban való részvéte­lük terve, további tudományos mun­kájuk, -barátságuk is, amely már gyermekkorban kezdődött. Elhatá­rozzák: Kosztyát bármilyen módon, de elriasztják a szerelemtől, a há­zasságtól. Erre legmegfelelőbbnek a házasság árnyoldalainak bemutatá­sát tartják. Nagyszerűen kihasznált vígjátéki ötletek teszik frissen lük­tetővé és -bonyolultabbá a darabot. Markot Andrej úgy mutatja be Kosztyánák, hogy becsapta őket, megnősült távollétében. A feleség szerepének eljátszására is találnak vállalkozót. S amíg Andrejt óvják egy vélt szerelemtől — mindketten szerelmesek lesznek Összetűznek az expedíció vezetésére kijelölt pro­fesszorral, félelmükben, hogy Kosz- -tya a professzor lányát akarja el­venni. S a sok mulatságos helyzet, bonyodalom után a kifejlet Kosz­tyát a szerelemtől óvó két barát sze­relmes: Andrej Zójába, a professzor lányába, Mark az álfeíeségbe. Meg­érkezik a titokzatos jóakaró is, a férfinek vélt Ölga, aki a két barát tudta nélkül már több mint egy hó­napja Kosztya felesége. A bonyo­dalmak megoldódnak s a mélytenge­ri kutatóexpedíció így lesz egyben a három fiatal pár nászutazása" is. A z optimizmus, a barátság és szerelem levegője árad' az előadásból, s ez érdeme szerzőnek, rendezőnek, színésznek egyaránt. Kár, hogy az első felvonás első ké­pén. a nehézkes expozíción nem igyekezett enyhíteni rendezői ötlet­tel, megengedhető változtatással Sallós Gábor, a darab rendezője: te­hetett volna. A második felvonásban a professzor énekszáma, Szenes Iván verse -is elbírna egy kis retusá­lási esetlég az ízléstelen, sem a da­rabba, sem a -professzor szájába nem való versszak elhagyását. A második képben, s a többi fel­vonásban már ötletes, kellemesha- tású színpadi képet látunk s érez­hetően lendületesebb, frissebb az" előadás tempója. Ha mindenütt nem is; de a har­madik felvonásban tűi gyakran" váltja egymást a prózai és az éne­kelt beszéd, tehát érdemes lenne több gondot fordítani a hangulati" egyensúlyra, a beszédből a dalba" való átmenetre: E felvonás" duettjei-­EMLEKEZES SZÉKELY BERTALANRA SZÉKELY BERTALAN a XIX. századi magyar művészet kimagasló alakja. Történelmi festményei felbecsülhetetlen értéket jelentenek a magyar képzőművészet fejlődésében. 1835-ben született Kolozsváron. Kisnemesi család sarja. Gyermeklel- kében a szabadságharc hősi és tragikus mozzanatai -kitörölhetetleni nyomokat hagytak, s rányomták bélyegüket emberi magatartására, egész művészi pályafutására. A kolozsvári ref. kollégiumban végzett tanulmányai alatt már élénk érdeklődés támad fel benne a képzőmű­vészet iránt, de élethivatása még nem volt világos előtte. Szüleinek kívánságára a bécsi műegyetemre iratkozott -be mérnökhallgatónak, de a számára idegen tudományágak nem kötötték le érdeklődését. Szü­lei ellenezték művészi pályára való áttérését, de szilárdan kitartott el­határozása mellett. Anyagi nehézségei 1855-ben hazatérésre kényszerí- -tették és kénytelen volt lélekölő munkát vállalni szülővárosában, hogy megélhessen és -tanulmányaihoz pénzt szerezzen. Cégtáblákat festett és régi családi arcképeket javítgatott. így tudta megvalósítani minden ko­rabeli fiatal festő vágyát: beiratkozott Pylotihoz a müncheni akadémiára. Hamarosan elnyerte mesterének és társainak megbecsülését. Töretlen szorgalmának, nagy mesterségbeli' tudásának első gyömölcsei híres ön­arcképe, mely a magyar portréfestészet egyik legszebb darabja és a »II. Lajos holttestének megtalálása« c. történelmi kompozíciója. E mű témája szimbolikus: a szabadságharcban hősi halált 'halt, ismeretlen sír­ban fekvő Petőfi sorsára céloz. A nemzeti tragédia felett érzett mély fájdalom adja e kép drámai hangulatát. Székely szinte egész munkásságát ez az emelkedett eszmei tartalom és ugyanakkor az élményekre alapozott nagy mesterségbeli -gyakorlat teszi értékessé. Rengeteg vázlatot, tanulmányt készített művedhez. Min­dig vázlatkönyvet tartott magárnál, melybe lerajzolta és jegyezgette él­ményeit. Csöndes, magábavonuló ember lévén, állandóan profolematizádt. Képeit többször átfestette. Mély tisztelettel fordult a régi nagymesterek művészeté felé és szigotrú művészet etikai felfogásának megfelelően gondolatait klasszikus formában akarta megszólaltatni. Forró hangulatú, romantikus elképzelései — melyeket főleg vázlataiban szemlélhetünk — így gyakran szembekerültek a 'Pyűotinál magábaszívott akadémikus merevséggel, ‘ ELSŐ ITTHONI SIKERÉT a »II. Lajos holttestének megtalálása« c. képével aratta. Eötvös József báró volt a művész első hazai pártfo­gója, aki megvetette képét az állammal és 1000 forintos ösztöndíjat járt ki a számára. 1861-ben aratott újabb nagy művészi sikert a »Dobozi« c. képével. A hazai közönség a nemzeti 'becsület és önfeláldozás nagy problémá­jára -ismert ebben a képben ^(a törökök elől menekülő Dobozi leszúrja hitvesét, majd -az utolsó kardcsapásig küzdve hal meg). A művészi mondanivaló világos megfogalmazása, -kiváló jellemábrázolás a fő eré­nyei épp úgy, mint többi nagyszerű történelmi vásznán: »Az egri nők«, »V, László és Ciliéi«, »hökölly búcsúja« c. képein. A »Dobozi« sikere után barátai hívására hazajött, de a hazafias érzésű műbarátok nem tudták megfelelő megrendelésekkel1 biztosítani a megélhetést számára és keserűséggel a szívében utazott vissza ismét Münchenibe. Történelmi ké­peinek sorozatát a »Zrínyi kirohanása« c. kompozíciójával fejezte be 1884-ben. Ebben a művében lobban újra lángra a hazáért, a szabadsá­gért -lelkesedő szíve és 'bátor helytállásra buzdítja a Habsburg elnyo­más alatt sínylődő ország népét, A n-agy képek alkotása köziben futotta erejéből arra is, hogy élet­művét kitűnő arcképekkel, kisebb életképekkel, illusztrációkkal, tájké-1 pekkel és aktokkal tegye színesebbé. E művednek realista hangja, bá­mulatos könnyed ecsetkezelése, vérbő festőisége a legszebb magyar ph-isiííd; közás SPTDlia őjgg^ Művészi nábújjmak második felében^ — végleges hazatelepedése után — a monumentális feladatok, a fal- festészet kötötte- le érdeklődését, amiben nem csekély szerepe volt jó- barátjának, Lotz KároJynak, akivel együtt dolgozott az Opera, majd pedig a pécsi Székesegyház (freskóin. Jelentős e műved sorában- a kecske­méti városháza számára festett »Vérszerződés«-e is. A művész falképein nemzeti stílus kialakítását tűzte ki célul, de kísérleteivel nem tudta el-" érni történelmi vásznadnak és egyéb kompozíciódnak festőd gazdagságát. SZÉKELY BERTALAN a nemzeti ellenállás ék-esszavú apostollá volt abban a tragikus történelmi korban, amikor a ‘legkiválóbbakra- há­rult a legnehezebb feladat: a nemzeti becsület és öntudat megmenté­se, a 48-as szabadságeszmék fenntartása. Államunk a Műcsarnokban rendezett nagy, reprezentatív kiállításával állított méltó emléket élet­művének. Ruisz György, a TTIT képzőművészeti előadója. ben a hirtelen áttérések bontják meg az egyensúlyt. A második felvonás­ban, Andrej és Zója szerelmi kettő­sénél is ez érződik. A rendezés két­ségtelen értékein rontanak ezek a bár apró, de mégis Csak hibák. Tarr Béla díszletei megfelelőek voltak, jó mozgási lehetőséget biz­tosítottak a színészeknek, s a hajó- kajüt díszleteinél az Ötlet sem hiányzott belőlük. A szereplőknek sok nehézséget ** kellett legyűrni. Éreztette hatását a gyakori egylittjátszás hiá­nya, de méginká-bb a szokatlan kör­nyezet. A toponári előadáson pél­dául súgó nélkül kellett' játszaniok, s -más hasondó technikai nehézségek is akadályozták az előadást, a szí­nészek munkáját. A tehetséges, jóharrgú Juhász Pál nemcsak hangjával, játékával is I sikerrel szerepelt. Andreát alakítot­ta. Sikerült megformálnia a vidám, kisebb-nagyobb csínyekre is hajlan­dó, barátaiért áldozatra is kész fia­talt és szerelmest. Temperamentu­máé játékstílusa többször átsegítette a darabot a vontatottság veszélyén. Az egyéniségében és játékában egyaránt .bőhumorú Kenessy Zoltán Mark alakítása körültekintő szerep- osztásról" tanúskodik. Jellernformáló készsége, játéka értékes, tehetséges fiatal" színészt ismertetett meg a kö­zönséggel. Tud élni a rievettetés eszközeivel, még a szövegadta lehe­tőségeken túl is. anélkül, hogy ha- tásvadásZat vádjával lehetne- illet­ni. A harmadik barátot, Kosztyát, a megyében már ismert Árkos Gyula, a Faluszínház Pettyese elevenítette meg. Andrej és Mark jellemétől, ke­délyétől' eltérően" Kosztya látszólag komoly, tartózkodóbb, néha talán félszeg is: Árkos• Gyula Kosztya sze­repében- ismét jhély, átérzett ember- ábrázoló képességről tett tanúságot. Kár, hogy a to&b mint két.százsz el­játszott" Féttves határa alól! még meet sem tudott teljesen szabadulni: Az igazi Kosztya helyettt néha in­kább Pettyest látjuk, vagy még in­kább Pettyest halljuk a színpadon.- A szaporább lüktetésű vígjátéki já­tékstílus tőle-is több könnyedséget kíván. A nők közül az »álfeleséget«, Nyasztyenkát megszemélyesítő Mé­száros Jolán játéka volt a legjobb; Sokoldalú, gazdag érzelmi skálával rendelkező művész, egyaránt tud nevettetni, meghatni. A második fel­vonás Aneürejjel való jelenetében kissé mesterkélt. Jánossy Zita Olga szerepében ér­tékes alakítással gazdagította a Nászutazást. Ágh Éva esetében — professzor láinyát, Zóját illetően — a szereposz­tás merőben helytelen. Ágh Éva egyénisége cseppet sem alkalmas Zó- já" alakítására. Nem tudta visszaadni a Zójától megkívánt lelkesedést, a" nagyobb érzelmeket. Homokai Pál professzora jól meg­fogott, megértett és kidolgozott ala­kítás. Sikerült emberi közelségbe hoznia a megértő, néha mogorva,- néha jóságos tudós és ember alak-- ját". Mása néni, az »Anyahajé« sze­repében Szenes Gizella játszott. NI Bogoszlovszkij zenéjét Magyart Péter vezetésével jól tolmácsolta a színház zenekara. Ö sszegezve: a Csiky Gergely Színház töponári előadása biztató ígérete volt annak, hogy szí­nészeink leküzdve a kezdeti nehéz­ségeket, sok maradandó, művészi él­ményben gazdag színházi estet sze­reznek a megye és Kaposvár közön­ségének. A Nászutazás bemutatása a kisebb hibák ellenére is jó rende» zői és színészi -munka volt. A kö­zönség méltán köszönte meg nem egy ízben nyiltszíni tapssal is a jó színészi" munkát, köszöntötte szíhé- szeioit első nagyobb«- bemutatkozását: Nagy Tamás: .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom