Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1955-08-28 / 202. szám
( m PÁRT* ES D I S Z*B LET m .j Hogyan agitálnak a tsz mozgalom fejlesztéséért a somogyi népnevelők írta: Molnár Jenő, az MDP KV Ágit. Prop. Oszt. munkatársa Somogy megyében egyre több dolgozó paraszt választja a szövetkezeti •gazdálkodás útját, teszi magáévá a Központi Vezetőség útmutatását: »A dolgozó parasztságnak — mind a szegény-, mind a középparasztoknak — igazi jólétet, emberi életet, országunk számára fejlett, magasszínvo- (nailú mezőgazdaságot csak a szövetkezeti gazdálkodás kiterjesztése biztosíthat, mert csak a szocialista nagyüzemi termelésben használhatók ki -ésszerűen a fejlett mezőgazdasági gépek, csak itt alkalmazhatók tömeges méretekben a mezőgazdasági tudomány legújabb vívmányai, mindaz, ami megkönnyíti a dolgozó parasztság munkáját«. Abban, hogy Somogybán megindult a termelőszövetkezetekbe való belépés, döntő szerepe van annak, hogy mind több azoknak a kommunista és pártonkí- vüli agitátoroknak a száma, akik elfogadható érvekkel igyekeznek meggyőzni a dolgozó parasztokat a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről. A népnevelők ismertetik a termelőszövetkezetek előnyeit és eredményeit Néhány évvel ezelőtt a megyében kevés termelőszövetkezet volt, amely nagyobb termésátlagot ért ed, mint az egyéni parasztok. Ma fordított a helyzet. Az egyéni dolgozó parasztok lényegében ma is úgy gondolkoznak, mint ötven évvel ezelőtt, főleg külterjesen, kézi- és fogaterővel, tudományos ismeretek nélkül gazdálkodnak. Ezzel szemben a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztság a mai idők követelményeinek megfelelő, a tudomány alapján álló gépesített nagyüzemű gazdálkodást folytat. Képzett agroriómusok, állattenyésztők és a legjobb tapasztalattal rendelkező termelőszövetkezeti parasztok irányításával alakítják ki a vetésforgókat. A talajerő-javítást, a szántást, a vetést, a betakarítást egységes szak- irányítás alapján, nagyüzemi gépek; segítségével végzik. A gépesített nagyüzemű termelőszövetkezeti gazdálkodás alapján olcsóbban és többet lehet termelni, mint az egyéni kisparcellán. Példád1 egy kh. cukorrépa termelése fogat- és kézi 'munkaerővel, tehát kisparcellán 2209 f orintba kerül, míg a gépesített nagyüzemben egy kh. cukorrépa termelése 1561 forintba kerül. Ez az ösz- szesített költség. De ha a kézi munkaerő szükségletet nézzük, akkor megállapítható, hogy a gépesített nagyüzemben egy kh. cukorrépa tar-j Kiéléséhez csak 30 munkanap, akis- parcellás kézi termelés esetén pedig 65 munkanap szükséges. Ez vonat-: kozik más növényekre is. A 'gépesí- tett nagyüzemi gazdálkodás tehát sok munkaerőt szabadít fel, amelyet fel lehet használni az állattenyésztés fejlesztésére, gyümölcs-, szőlő-, kertészeti Síb. termelés bevezetésére, ami sokkal jövedelmezőbbé teszi a gazdálkodót. Ha a nagyberki tsc-ék tagjait — akik között sok középparaszt van — megkérdezi valaki, hogy miért jó a tsz-ben, azt mondják: kevesebb a gond, könnyebb a munka. Az Igazság TSZ tagjai arról beszélnek: míg egyéniek voltak 1—2 hétiig is eltartott a takarmányfélék lekaszálása. Most ebben az évben másfél napot kaszáltak kézzel, a többit kaszáló- géppel végezték el. A Becsület TSZ tagjai elmondják a faluban, hogy a széna kazalba rakásánál a kis MIA- motor egy »-kalap« benzinnel két napig el-elhajtötta az elevátort, amely 4—5 ember nehéz munkáját végezte el. "Ugyanitt a motoros porozógép 1 óra alatt beporozott 15 hold burgonyát, amely 7—8 embert mentett fel egynapi nehéz és kellemetlen munkától. A barcsi Vörös Csillag és más termelőszövetkezetek tagjai is a nagyüzemi .gazdálkodás eredményeit ismertetik. 160 holdas területien őszi árpából 19 mázsás átlagtermést értek el. A gadácsi "Táncsics gazdái arról beszélnék, hogy 20 mázsa rostién, 14 mázsa borsó, 12—13 mázsa búza termett holdanként jól megmunkált földjeiken. A'ráksiák elmondják, hegy áprilisiban 22 db tenyészkanért 34 ezer forintot kaptak. Halasi András és "Biró György termelőszövetkezeti tagok a répáspusztai tsz sertéstenyésztői. azzal agitálnak, hogy olyan, anyakocájuk van1, amely az 1954. évben 36-ot maiacozott, ebből 23-at felnevelt — a többit más anyák alá tették — így egy év alatt mintegy 42 ezer "forint értéket nyertek egyetlen "koca szaporulatából. A somogyi népnevelők nem elégszenek meg a tsz-ék eredményeinek ismertetésével, tudják, hogy az egyé- ■ni parasztoknak száz problémájuk van a termelőszövetkezeti gazdálkodással kapcsolatosan. Ezért Nagy gondot fordítanak a termelőszövetkezeti élet szabályainak ismertetésére. A nagyberki népnevelőknek legfőbb gondja arra irányul, hogy megma-; termelőszövetkezeti gazdálkodás tör- gyarázzak az egyéni parasztoknak a vényeit. Ebben a községben is, rde máshol is leginkább felmerülnék termelőszövetkezet irányításának, a tagok jogúinak és kötelességeinek, a közös munka, az öregek munkájának kérdéséi. A népnevelők elmondják, hogy a termelőszövetkezet tagsága dolgozza "ki és hagyja jóvá a gazdálkodási terveket. A közgyűlési dönt minden fontos kérdésben és a határozatokat az egyszerű tagtól* kezdve az 'elnökig . -egyaránt Végi«: kell hajtani mindenkinek. A tsz-ben az elnök, a brigádvezetők, miunfcacsa- paitvezetők 'éppen a tagság határozatai alapján szervezik meg a munkát, s adják ki az -utasítási;, hogy mikor milyen munkát kell végezni a tagságnak. A termelőszövetkezet tagjai önként vállalt fegyelemmel dolgoznak terveik, határozataik megvalósításáért. Ez érdeke minden tagnak, mert minél jobban dolgoznak annál többet tudnak termelni, s akkor több részesedés jut a szerzett munkaegységeik után. A jól megszervezett brigád, a tagok munkába való beosztása, a becsületes, jó munkáért való törekvés, a hibák és fegyelmezetlenségek bírálata minden tagnak érdeke, joga és kötelessége; Kőkút községben Lacsni Sándor elvtárs, az újonnan alakúit Béke Termelőszövetkezet népnevelője elmondja, hogy az egyéni parasztok legtöbb ellenvetése a »közöskődés- sel« kapcsolatban merült fel. Példa-1 nak hozta fel azt, hogy közös erővel \ létesítették annakidején a földmű- vesszövetkezetet. Elsők között építettek társadalmi munkával, tehát közös erővel kultúrházat, aminek, most mindenki örül. De elmondja, hogy ki ne ismerné a közös munkának azt a formáját, amikor_ a dolgozó parasztok a termény behordására, vagy egyéb munkára összefognak és így közös erővel sokkal jobban boldogulnak. így van ez a tenmélőszövet- kezetben is, csak nagyobb "formában és sokkal hasznosabban. Mint mondja, a lovak helyett több szarvasmarhát tartanak, azoknak több és jobb a trágyája, ami nagyon szükséges a homokos talaj megjavítására. Úgy tervezik, hogy a termelőszövetkezetben a dinnyetermelést is - jobban megoldhatják, mint egyénileg. A kőkúti népnevelők felvilágosító munkája eredményes volt, községük termelőszövetkezeti község lett. A gadácsi Táncsds Termelőszövetkezet népnevelői elmondják: példásan gazdálkodtak, mégis olyan hangok voltak a faluban, hogy »amíg hírem, nem lépek be«, »mi lesz a lovaimmal1, ha belépek«. A 'termelő- szövetkezet elnöke, a legjobb tsz-ta- gök, a tanács vezetői megmagyarázták a dolgozó parasztoknak: ők azért léptek a termelőszövetkezetbe, mert, ha beviszik a tsz-be a tenyészlovai- kat, -ott még nagyobb lehetőség van j az -állattenyésztésre, hisz a tsz-ben a hasas lovak és tehenek helyett traktor szánt s így jobb utódokat nyernek. A gadácsi népnevelők már a dolgozó -parasztok meggyőzése közben, velük együtt megbeszélték a szövetkezet távlati terveit. Ismertették velük, hogy tekintettel a feltfejiődés- re. több másodnövényt vetettek silónak. Elmondták, hogy -milyen vetésforgót alakítanak ki, hói helyezik el a felszaporodott állatokat, hogy 10 darabból álló minőségi szarvasmar- ■Jsatörzset vásárolnak állami segítséggel, hogy a jövő évben TOO darab hízót állítanak be, amelyek részére: a .Takarmányt -már most biztosítják. A népnevelők eloszlatjuk .az idősek!) dolgozó parasztok kétely ét, hogy ők már nem tudják a venserryt felvenni á> fiatalokkal a tsz-ben.- Í3mondták, hegy az idősebb dolgozó parasztok a tsz-ben még jobban megtalálják a nekik való munkát. Szükség van az idősebbek tapasztalatára, tanácsára, ott is kell éjjeliőr, mezőőr, pásztor, apróállatgondozó, a takarmányfélét rendbentartó dolgozó stib. De elmondták azt is, hogy igen sok egyénileg gazdálkodó idős embert látni, akik fáradtan róják a kilométereket az eke, az ekekapa és a vetőgép után, ami nagyon- fárasztó részükre. A tsz-ben ez a munka is könnyebb. Egyrészt az eke után nem kell gyalogolni, másrészt a traktorosvetőgépnél a vetőgépfarost is a gép viszi, nem kell gyalogolnia. Mindezek és sok más érv hatására a dolgozó parasztok zöme belépett a termelőszövetkezetbe. Nagyberkiben az egyéni dolgozó parasztok attól félnek, hogy ha a tsz-be belépnek, akkor elvesztik azt a kis szőlőt, amit nagyon szeretnek. A népnevelők megmagyarázzák, hogy egy-egy termelőszövetkezeti tag V*—1 kh-ig tarthat meg magának háztáji földet. Ennek a háztáji -területnek a közgyűlés határozata alapján lehet egy része szántó, gyümölcsös, vagy akár szőlő is. Különösen akkor, ha a gyümölcsös, vagy szőlő szétszórtan van, s nincs meg a feltétele a nagyüzemi művelésnek. Mert azokat a szőlőket, amelyek összefüggő, nagy táblákban vannak, érdemesebb nagyüzemi kezelés alá venni, így szakszerűbben többet lehet termelni. Az egyéni parasztok meggyőzése, termelőszövetkezetekbe való felvétele erősíti a meglévő termelőszövetkezeteket Jól emlékeznek a termelőszövetkezetek tagjai, hogy ők is egyéni parasztok voltak. Tudják, hogy az ö belépésükkel erősödött a termelőszövetkezet. Ha ennék ellenkezőjét mondanánk, tálán meg is haragudnának érte.. Mégis az a tapasztalat Somogy megyében, hogy sok tsz-ben a tagság egy része elzárkózik az új tagok felvételétől, s nem végeznek felvilágosító munkát az egyéni parasztok között. Ilyen termelőszövetkezet a böhönyei Szabadság, ilyen volt a szenyéri Ej Elet — ma már nem —, ahol a 'tagók közül sokan olyan helytelen véleményen vannak, hogy »addig lesz nekünk jó, amíg új tagok nem "jönnék hozzánk«. A gadácsi, a kőkűti. a nagyberki példák azt bizonyítják, iiogy az új tagokkal csakis erősödik a termelősaö- vetkezet. Több fold, több állat, több munkáskéz nagyobb jövedelmet biztosít- a termelőszövetkezet tagjainak. A termelőszövetkezetek számszerű növekedése nem vonja maga után törvényszerűen azt, hogy meggyengüljön a szövetkezet. "Nem. Ma már e termelőszövetkezetek többsége megszilárdult, fegyelmezett, becsületesen dolgozó -tagsággal rendelkezik. Az eddigiéknél jobb a tsz-ek vezetése, több és jobb gépeket, agro- és zootec-hnikái segítséget kapnak a gépállomásoktól, javult a munka- szervezés, a jövedelem is egyre emelkedik, ami a jó munkára serkenti az új tagokat is. A termelőszövetkezeti községek agdtóciójának példái art bizonyítják, hogy mindenütt lel kell számolni a tsz-tagok elzárkózását. De ne várjanak arra sem, hogy városi, vagy üzemi népnevelők agitáljanak a tsz-ta- gok helyett. A termelőszövetkezeti agitáció tapasztalatai azt mutatják, hogy a termelőszövetkezeti parasztok tudnak a tsz mellett legjobban agitálni. Éppen ezért a pártszervezetek segítsék a tsz-tagokat abban, hogy teljes szívvel és tudással győzzék meg rokonaikat, ismerőseiket a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyéről. A fiatalok közötti munka megjavításáról tanácskoztak a Barcsi Járási Pártbizottság tagja A barcsi járás DISZ-szervezetei szép eredményeket értek el a DISZ II. kongresszusa előtt. Az év eleje óta 900 fiatallal gyarapodott a DISZ a járásban. A termelési eredményeket nagyban segítette a burgonyatermelési, silózási és a cséplőbrigá- dok versenye, melyekhez igén sok DISZ-tag csatlakozott Nem maradd tak el a sportban és a kultúrmunká-i ban sem. Ma már 15 fcultúrcsoport működik a községekben és megyei hírnévre tettek szert a szulokiak és á lakócsaiak. A tagdíj fizetését és kő-* telességének tartja a tagság túlnyo-* mó része. Növekvő eredmények a DISZ munkában — de van még tennivaló bőven A Barcsi Járási Pártbizottság ülése örömmel ismerte el ezeket az eredményeket és megvitatta azokat a fontos teendőket, ,amelyek az ifjúság nevelésében a pártszervezetek és a DISZ előtt állnak. Csákvári János elvtárs, a JB pártépítési titkára beszámolójában értékelte a párt VB és pártalapszervezetek segítő munkáját. Megállapította, hogy a fajp és a járás különböző funkcionáriusai számára tartott értekezletek, párttaggyűlések a 24 éven aluli párttagok DISZ-munkára való felkérése, a meglévő helyiségek biztosítása, a DISZ JB-vel való fokozottabb foglalkozás mind hozzájárult a sikerhez. Mindezt azonban kezdetnek kell tekintenünk —■ mondotta. A szervező munka lázában kevés gondot fordítottunk a fiatalok politikai és hazaszeretetre való nevelésére. Most a szervezés mellett hallatni kell szavunkat, közel kell kerülni fiataljainkhoz, megismerni őket, segíteni problémáik, szórakozásuk megoldásában, szeretettel és türelemmel foglalkozni- velük. Részletesen kitért a párt VB és az alapszervezetek tevékenységére. Megállapította, hogy a VB több DISZ szervezet titkárát nem ismeri, az instruktorok keveset vannak a fiatalság között. Az alapszervezetek vezetői annak elka fontosságát, nem jelennek meg gyűléseken, a problémák megoldásában! kevés segítséget adnak. Nem tartunk előadásokat, megbeszéléseket , számukra — mondta — pedig nekik* akik nem ismerték a múltat,,-ez kü-i Ionosén fontos volna. Rámutatott a DISZ-bizottság munkamódszerében mutatkozó hiányosságokra, valamint arra, hogy sokkal többet kellene politikai és általános műveltségük fej-* lesztésével foglalkozniok. Végezetül rátért a DISZ alapszervezetek tevékenységének vizsgálatára és , több példán keresztül megokolta a hibák gyökereit. A szervezeti élet jelenlegi gyengesége a titkárok és veze-f tőségek, az élénk DISZ-élet megteremtésének lehetőségeit és módszereit nem ismerik, nem szervezik, illetve kevés tartalommal töltik meg' szórakozásukat. Most a titkárok és vezetők segítségével a jó tapasztalatok elterjesztésénél a párt-, tanács-' és tömegszervezetek nagyobb támogatásával kell ezen változtatnunk. Rá-; mutatott annak fontosságára, hogy' a fiatalokat bátran kell megbízni pártmunkával', kérni kell segítségüket és dicsérni is kgiJ. őket. A beszámolót élénk vita követte, mintegy 15( hozzászóló volt, akik közül számosán tettek újabb javaslatokat vagy kilenére, hogy látják az ifjúsági- mim- bővítették a beszédet. Dhol segítik a fiatalokat, örömmel végeznek társadalmi munkát Czeceli Károly, a JTSB vezetője elismerte, hogy ® DISZ-bizottsággal való kapcsolat gyengeségében neki is része van, ez a községek sportéletéiben is érezteti hatását. Az anyagi megerősítéshez viszont néhol a DISZ komoly segítséget nyújtott. Bolhán! a legeltetési bizottságtól favágást vállaltak, Rinyaúj lakon a mezei utak és hidak rendbehozásáért kapott ösz- szegből vásároltak sportfelszereléseket a fiatalok. A fiatalokkal végzett türelmes nevelő munka gyümölcsei mindig megérnek mondta K. Kovács István, az istvándi Petőfi TSZ elnöke. Nálunk helyiséget kaptak a fiatalok. Kezdetben sok panasz volt ellenük, nem kímélték a berendezést. A tsz vezetősége erre beszélgetett a fiatalokkal és az eredmény igen komoly fejlődést hozott. Most öröm a fiatalok életét nézni és egyesek fejlődése biztosíték, hogy a falu életében a fiatalok jelentős szerepet vállalhatnak. Lisztes Ferenc, járási úttörő titkár bírálta az oktatási osztályt, hogy a helytelen szabadságolások miatt jóformán egyetlen úttörőcsapat sem működött a járásban- és a kalász- gyűjtési versenyhez csak csatlakoztak, de Somogyiamóc a kivételével egyetlen kalászt sem gyűjtöttek az összefogás hiányában az egyébként igen lelkes úttörők. Báthori Sándor határőrtiszt bírálta a párt VB-t, hogy a falusi fiatalok és a határőr DISZ-szervezetek közötti kapcsolatokról a beszámolóban nem volt szó, pedig a határőr elv- társak sok segítséget tudnának nyújtani. Igen helyesén állapította meg, hogy a járási DISZ-bizoittságnak Barcson többet keltene foglalkoznia a DlSZ-szervezettel, mert az elég gyengén tevékenykedik és taglétszáma is több lehetne. Igen helyesen javasolta a határőrségi és járási DISZ- bizottság közös megbeszéléseit a tapasztalatok kicserélésére. A további hozzászólásokban Nagy László elvtárs, a csokonyavisontai ÁMG titkára, -a fiatal agronómusok felelőssété- telót javasolta a termelőszövetkezeti DISZ-szervezetek létrehozásáért, Sípos János, a drávaszentesi tsz elnöke ismertette a pártvezetőség segítségét a fiatalok számára: a vezetőség egy tagja minden DISZ megmozduláson résztvesz. Szili István elvtárs, a barcsi Vörös Csillag TSZ szervezete számára nagyobb segítséget kért, hiszen terveik vannak énekkar, zenekor, sportcsapat létrehozására. flz óv végéig 200 taggal gyarapítani kell a DISZ tagjainak számát A pártbizottság tagjainak hozzászólásaival a határozati javaslatot ki» egészítették. A határozatok szerint a pártbizottság tagjainak, a VB-nek, a pártszervezeteknek sokkal többet Megjelent a Társadalmi Szemle új száma A Társadalmi Szemle most megjelent július—augusztusi kettős számának vezércikke a gabonabegyűjtéssel kapcsolatos feladatokat tárgyalja. Szerkesztőségi cikk foglalkozik a genfi négyhatalmi értekezlet eredményeivel, »Genf — a béketábor győzelme, a háborús uszítok veresége-* címmel. A folyóirat e szárna közli magyar nyelven először Lenin 1913 május— júniusában írt 14 kiadatlan cikkét. A Dolgozó Ifjúság Szövetsége munkája megjavításával kapcsolatos feladatokat .tárgyalja Köböl József cikke. Kiss* .Alfád iparunk műszaki fejlesztésének problémáit elemzi. Csizmadia Ernő cikke a termelőszövetkezeti közös gazdaság belterjes és sokoldalú fejlesztésével kapcsolatos feladatokat tárgyalja. Cifka Péter írása a közönség és az új képzőművészet kaprcsolatával foglalkozik. Vörös Gyula a szovjet politikai gazdaságtani tankönyv magyar nyelvű kiadásának jelentőségét méltatja. A Szemle rovatban Faragó Jenő a tanácstagi beszámolókról, Sőtér István a helsinki béke-világtalálkozóról, Sándi Ottó a bolgár termelőszövetkezeti mozgalomról, Komját Irén az olasz kormányválságról ír. kell a fiatalok között tartózkodni és neveléslükről gondoskodni. A DISZ- bizottság tagjai munkájúknak nagy- részét is a fiatalok között töltsék és érjék el, hogy ez év végéig 200 taggal növekedjenek a szervezetek. Uj szervezeteket kell létrehozni a termelőszövetkezetekben. A fiataloknak a termelésbe és versenymozgalomba való bevonása mellett többet kell foglalkozni az eredmények ellenőrzésével, nyilvánosságra hozatalával1 és a népszerűsítéssel. A párt- szervezetek minden községben és alapszervben párt megbízatás okkal lássák el a fiatalokat. A pártbizottsági ülésen bejelentették, hogy a párt egyéves pártiskolára küldi Miseta György elvtársat, a JB első titkárát és helyette Mandik Béla elvtársat, a JB .titkárát bízták meg a» első titkári teendőkkel.
