Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-10 / 161. szám

Vasárnap, 1955. július 10. SOMOGYI NÉPLAP s Földművesszövetkezeteink váljanak a közös gazdálkodás előiskoláivá A földművesszövetkezeteknek fontos szerepet kell betölteniük a falusi lakosság gazdasági, társadalmi és politikai életében. Val­lóikon nyugszik a falvak áruellátása, a városban előállított cikkek közvetítése a falusi fogyasztókhoz. Ha jól megoldják ezt az ország vérkeringésében nekik jutó feladatot, erősítik a munkás-paraszt szö­vetséget is. Ha időben eljuttatják a dolgozó parasztokhoz a mun- kásosztály-küldte kisgépeket és közszükségleti cikkeket, nő a fa­lun a termelési kedv, emelkedik a terméshozam, s több élelmi­szer kerül a városi dolgozók asztalára. A földművesszövetkezeteknek jut osztályrészül az a feladat is, hogy a beadáson és a falu szük­ségletein felül megmaradó terményeket és termékeket felvásárolják, eljuttassák a városokba. Ezzel elősegítik a város jobb ellátását élelmiszerrel, s elejét veszik annak, hogy spekulánsok és üzérke­dők ékelődjenek a falusi termelők és a városi fogyasztók közé. A földművesszövetkezeteknek, minta falusi dolgozók legszélesebb ré­tegeit egyesítő tömegszervezeteknek, mulaszthatatlan kötelessé­gük az is, hogy a dolgozó parasztokat szövetkezeti szellemben ne­veljék, hogy a termelőszövetkezetek előiskoláivá, szülőanyjává vál­janak. Vizsgáljuk meg a nagyatádi járás földművesszövetkezeteinek tevékenységét az említett feladatok tükrében. Nőtt az áruforgalom, bővült a választék Az elmúlt évben jelentősem ja­vult a járás föMművesszövefkezetei- ben az áruellátás. Mindent egybe­véve, 13 százalékkal nőtt az árufor­galom 1954-ben az előző évihez vi­szonyítva. A cikkek választéka is 'bővült — hála a városi dolgozók be­csületes, áldozatkész munkájának. Lábodon pl. ma úgyszólván minden olyan cdpőféíeség között válogathat­nak a vásárlók, amilyeneket koráb­ban csak a járási vagy megyeszék­helyen tudtak beszerezni. A dolgozó parasztok megtalálhat­ják a földművesszövetkezeti boltok­ban mindazokat a kisgépeket, ame­lyekre termelésük fokozásához szűk ségük van. Egy év alatt —1954. jú­niusától ez év májusáig mintegy 40 százalékkal több mezőgazdasági kis­gépet juttattak el a járás szövetke­zetei a dolgozó parasztokhoz, mint az azt megelőző egy esztendő alatt. Eladtak többek között 11 vetőgépet, 14 lókapát, 16 szecskavágót, 51 ekét, 2 fűkaszát és több egyéb kis­gépet. örvendetesen javult tehát a föld­művesszövetkezetek áruellátása, de még sok tennivalójuk van a falusi lakosság megnövekedett igényei mi­nél jobb kielégítésében. Jobb a gazdálkodás — nagyobb a nyereség Az áruforgalom növekedése a já­rás legtöbb szövetkezetében együtt­járt a többoldalú gazdálkodás meg­honosításával, a gazdálkodás megja­vításával. Ennek eredményeként több mint ötszörösére növekedett a szövetkezetek nyeresége egy év alatt. Ehhez nagyban hozzájárult az a tény, hogy a földművesszövetkeze­tek nagyobb gondot fordítottak a paraszti árufeleslegek felvásárlására, s főleg a tsz-ek áruinak bizományi értékesítésére — bár ezen a téren is sokkal előbbre kell haladniuk ebben az évben. A Nagyatádi Földművesszövetke­zet példája szemléltetően igazolja, mennyire legsajátabb érdeke a tag­ságnak a szövetkezet felvásárló és értékesítő tevékenységének fokozása. Itt a felvásárlás az összforgalom 17 százalékának felel- meg, amely né­hány százalékkal felette van a já­rási átlagnak. A nagyatádi szövet­kezet a barcsi Vörös Csillag TSZ zöldségféléinek egy részét -bizomány­iban értékesítette a múlt évben. Ez­zel nemcsak a tsz munkáját könnyí­tette meg, hanem a piacon is szabá­lyozni tudta az árakat. Két nap alatt pl. 4 forintról 2,40 forintra szo­rította le a zöldpaprika kilónkénti árát, amelyet előzőleg a spekulán­sok túlságosan felhajtottak. A más egyéb termékek felvásárlása és ér­tékesítése megmutatkozott a nyere­ség visszatérítésében is, Nagyatádon minden földművesszövetkezeti tag, -aki ezer forint értékű árut vásárolt vagy terméket adott el1 a szövetke­zetnek, 30 forintot kapott vissza a szövetkezet nyereségéből. Érdemes ezt a példát követnie a járás min­den földiművesszövetkezetének — a somogyszobdnak és a segesdinek is. Csakis így válhatnak a földmű­vesszövetkezetek a dolgozó parasz­tok tényleges értékesítési társulásai­vá. és csakis így harcolhatnak ered­ményesen a spekuláció és az üzérke­dés ellen. Politikai segítséget is adjanak a tsz-eknek! Egyes földművesszövetkezetek a bizományi értékesítés mellett más módon is segítik a termélőszövetke- zeteket. A Nagyatádi Földművesszö- vetkezet pL a helybeli Uj Élet TSZ-t patronálja. Ez a patronálás legin­kább gazdasági jellegű: a földmű- vesszö vetkezet dolgozói — Horváth Ferenc elvtárs, ügyvezető kezdemé­nyezésére — időnként segítenek a tsz-tagoknak a mezőgazdasági mun­kákban. Horváth elvtárs gyakran ék jár az Uj Élet közgyűléseire, s így mindig tudja, miben kell nekik se- gítendök. Az elvtársi segítségadás szép példáját mutatja a Földműves- szövetkezetek Járási Központja is. amelynek dolgozói a Dózsa TSZ-t patronálják. Az említett patronálás bármennyi re is dicsérendő és elismerendő do­log, ebben mégsem merülhet ki a földművesszövetkezetek segítségadá­sa a tsz-eknek. A falú szocialista át­építéséhez más egyéb, e szervezet jellegéből adódó támogatást is el­vár pártunk és államunk a földmű­ves-szövetkezetektől. Elvárja, hogy a dolgozó parasztsággal ismertessék meg a szövetkezeti eszmét, hozza­nak léire egyszerű társulásokat, amelyek elvezetik a dolgozó parasz­tokat a magasabb szövetkezeti for­mához, a termelőszövetkezetek ön­kéntes megalakításához. Éppen er­ről feledkeztek meg leginkább a járás földművesszövetkezetei. Van ugyan a járásban néhány — mind­össze 8 — egyszerű társulás: szőlő-, gyümölcstermelő, selyemhernyó te­nyésztő és néhány méhész-szakcso­port, de ezek -munkája nem a leg­megfelelőbb. A segesdi méhészeti csoport pl. 4 éves múltra tekinthet vissza, s tagjai érezték is -társulásuk gazdasági előnyeit. Nevelésük elha­nyagolása miatt azonban ölhetett kézzel nézték, hogy a község kom­munistái és egyes dolgozó parasztjai -tsz-szervezésen fáradoztak. Különö­sen szembeötlő az a hiba, hogy a szakcsoport tízegynéhány dolgozó paraszt tagja — köztük Ábrahám Vendel, Rátkai Lajos és Horváth János — egyelőre még kívülről né­zegetik a segesdi Május 1 TSZ-t Ez a példa is kell, hogy figyelmez­tessen: a földművesszövetkezetekbe nagyobb gondot kell fordítani a tár­sulásokra, a szakcsoportokban tömö­rült gazdák szövetkezeti szellemben váló nevelésére. Javítani kell a szövetkezetek pártvezetését. Miért követtek el mulasztást a föld- művesszövetkezetek? Kocsis Imre elvtársnak, az FJK igazgatósága el­■ nőkének szavai szerint azért, mert a jobboldali elhajlás következtében a járás földművesszövetkezetei sok esetben a pártszervezetek megkér­dezése nélkül intézkedtek, mert szervezetekben nem érvényesült kel­lően a párt vezető, irányító és eilen őrző szerepe. A járási párt-végrehaj tóbizottság igyekezett ezt a tűrhe­tetlen állapotot felszámolni: május elején végrehajtóbizottsági ülésen tárgyalta meg a járás földművesszö vetkezeteinek munkáját, s megmu tatta a hibák kijavításának módját A JB határozata nyomán mutat­koznak is kezdeti eredmények Di- seri József somogyszobi kulák-ügy- vezetőt leváltották funkciójából; Se- gesden a múlt évinél nagyobb gond­dal fogtak hozzá a felvásárlás meg­szervezéséhez; több községben elhe­lyezték a boltok kirakatában a tsz- ek eredményeiről készített kimuta­tást; egyes földművesszövetkezeitek dolgozói — Szabáson Fekete és Ki­rály elvtársak, Nagyatádon Csordás, Csutor, Plasinka és Jáger elvtársak — résztvesznek a tsz-ek fejlesztésé­ért. folytatott agltációs munkában Azokban a községekben van javulás a földművesszövetkezetek pártirányí­tásában és e szervezetek nevelő­munkájában, ahol a JB határozatá­nak megfelelően a pártszervezet ke­zébe vette a szövetkezet irányítását, beszámoltatta a szövetkezet vezető­ségét, és pontosan meghatározott feladatokat adott nekik. E téren azonban még koránt sincs minden rendiben. Kutason pl. Alsecz János elvtárs, ügyvezető két hónappal ezelő-tt írás­ban kérte a pártvezetőséget: havi taggyűlésükön tűzzék napirendre a földművesszövetkezet munkájának megvitatását. Ám e levelet a kutasi pártvezetőség válaszra sem méltatta, s a járási pártbizottság szó nélkül elnézi, hogy Kutason semmibe ve­gyék a felsőbb pártszerv határoza­tait. Ez a demokratikus centraliz­mus megsértése. A JB határozata s az ügyvezető kérése ellenére sem tárgyalták meg a földművesszövet­kezetek tevékenységét a kutasi kommunisták. Pedig hasznos segítő­társra találtak volna a földműves­szövetkezeti aktívákban a tsz-szer- vezéshez. A szövetkezetiek azonban így, a pártszervezet hívó szava nél­kül is szívesen reszt vállaltak e (munkából. Alsecz János, Horváth József és Németh János elvtársak, valamint hat pártomkívüli földmű­viesiszövetkezeti dolgozó, köztük Luczó István, Schmoll József, Balogh Sán­dor, Blum János látogatja esténként a dolgozó parasztokat, s igyekszik megnyerni őket a szövetkezés gon dolatának. Pálfi Sándor és Borbély István szövetkezeti népnevelők pl gyakran és türelmesen magyarázták Horváth Ferenc 14 holdas gazdának: jobban megtalálja számítását a tsz- ben, mint az egyéni sorban. Miután Horváth gazda aláírta a belépési nyilatkozatot, az agitátorokkal együtt ment »népnevelőbe« Tóth Já- nosékhoz, aki feleségével együtt csatlakozott a szövetkezet alakítá­sán fáradozó kutasi gazdák kezde­ményezéséhez. A járási pártbizottság, a kutasi pártvezetőség biztosan levonja a kö­vetkeztetést az elmondottakból. Mutassanak példát a tsz-ek fejlesztésében a földművesszövetkezeti dolgozók A földművesszövetkezet dolgozói, tagjai azzal tehetik eredményesebbé felvilágosító munkájukat, ha ők ma­guk családjukkal együtt belépnek a termelőszövetkezetbe. Pereg József elvtársnak, a lábodi ügyvezetőnek a szavára, aki a Népakarat TSZ tag­ja — nyilván többet ad Balatinecz István és Tóth János egyéni gazda, mintha szövetkezeten kívüli népne­velő -beszélgetne velük a közös gaz­dálkodásról, a dolgozó parasztok összefogásának jelentőségéről. De milyen eredmény várható Tóth Fe­renc és Balázs János elvtársak, esö- kölyi földművesszövetkezeti dolgo­zók agi-tációja nyomán, amikor ők -mindketten kiléptek a itsz-bőL, s nem is közelednek a termelőszövet­kezethez. Ebben a kérdésiben is ren­det -kell, hogy teremtsenek a föld- művesszovetkezetek saját portáju­kon. A földművesszövetkezeti dolgozók nap mint nap széles dolgozó töme­gekkel érintkeznek. A boltokban, felvásárló helyeken minden nap szá­mos parasztember fordul meg, akik­kel beszélgetnek a szövetkezetiek a dolgozó parasztság útjáról. A föld­művesszövetkezeti dolgozók munká­juk közben is megannyi érvet gyűjt­hetnek a tsz-ek előnyeinek bizonyí­tására. A lábodi vegyesbolt dolgozói -pl. elmondhatják a falu egyéni gaz­dáinak: Vajda Jánosné, a Béke TSZ tagja nemrégiben 2 ezer forint ér­tékű ruhaneműt vásárolt; Szabó István, a Béke TSZ párttitkára szin­tén ezreket költött családja és sa­ját maga felruházására Ha előlegosz­tás van valamelyik tsz-ben, akkor a bolt forgalma egyik napról a má­sikra többszörösére emelkedik. Könnyű belátni és beláttatni, hogy miért. Szép és nagy feladatok várnak földművesszövetkezeteinfcre. Gazdasági és politikai munkájukat csak úgy tudják eredményesen elvé­gezni, ha kérik, igényelik a párt útmutatását, ha a párt irányításával, a párttal s a tanáccsal szorosan együttműködnek. Jó munkájuknak az a biztos záloga, ha a pártszerve­zetek az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet fordítanak e fontos tö­megszervezet tevékenységére, ha bí­rálatukkal, javaslataikkal segítik a földművesszövetkezetekeit. Törődje­nek tehát többet a pártszervezetek a földművesszövetkezetekkel, ismer­ték meg alaposabban, támogassák hatékonyabban, ellenőrizzék rendsze­resebben munkájukat. Így válhatnak földművesszövetkezeteink a falunak nemcsak áruellátó, felvásárló és ér­tékesítési szerveivé, hanem — ami legalább ennyire fontos feladatunk: a dolgozó parasztság szövetkezeti szellemben való nevelésének isko­láivá is. KVTAS JÓZSEF. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS & Több segítségei adjon a JB a nagybajomi községi pártbizottságnak A nagybajomi kommunisták két alapszervezetének küldöttei május­ban választották meg a községi pártbizottságot, függetlenített titká­rul Szöllősi István elvtársat. A kül­döttek azzal az érzéssel távoztak az értekezletről, hogy jó kezekbe -tették le a község politikai életének irányí­tását, hiszen olyan elvtársakat vá­lasztattak be a pártbizottságba, mint Herr István, a gépállomás igazgató­ja, Bán István községi tanácselnök Szöllősi István elvtárs. De így voltak a pártbizottság mind a kilenc tagjá­val, akiket párt- és gazdasági mun­kájuk nyomán alkalmasnak tartottak erre a pártfunkcióra. Szöllősi elvtárs, aki -alapos ismerő­je a községnek, az alapszervezetek munkájának, azzal nyitotta meg az első pártbizottsági ülést, hogy gyökeres fordulatnak kell bekö­vetkeznie a politikai munkában, hogy ennek megvalósítása a párt- bizottsági tagok tevékenységétől függ. E pártbizottsági ülésen elhangzott ígéretek arra engedtek következtet­ni, hogy hamarosan fordulat áll be, megélénkül az alapszervezetek mun­kája, hegy a községi pártbizottság betölti hivatását, irányításával meg­szilárdul a pártfegyelem, növekszik a párt tekintélye, s ez lemérhető lesz a gazdasági eredmények növekedé­sében is. Eltelt azonban egy hónap és még nem történt semmi. Szöllősi elvtársnak nagy tapasztalata van a pártmunkában, mégis néhány -hétig egyhelyben topogott az új párt­bizottság. Ennek több oka volt, de legtfőbb ok, hogy a pártbizottság tagjai! igen hamar megfeledkeztek első ülé­sükön tett fogadalmukról, t. i. hogy mindannyian iól ellátják feladatukat. Már a kezdetben súlyos mulasztáso­kat követtek el. Előfordult az is, hogy nem tudták megtartani a párt- bizottsági ülést, mivel a 9 pártbizott­sági tagból mindössze négyen jelen­tek meg. Az mór természetes, -hogy ilyen hanyagság után egyesek a területen rájuk bízott munkát sem végzik el. Bán István elvtárs például a Győze­lem TSZ pártszervezetének patroná- lásót kapta feladatul. Neki kellett volna előkészítenie, illetve a -beszá­moló elkészítésében segítséget adni a tsz pártti-tkárának. Hanyagsága miatt elmaradt a taggyűlés. A pártbizottság napirendre tért a dolog fölött azzal, hogy a legköze­lebbi ülésen megbírálta -Bán elvtár­sat, a felelősségrevonást azonban el» mulasztotta. Ilyen nehézségekkel küzdött a fia­tal pártbizottság az első hetekben. S hogy nem kezdődött hamarosan egészséges, valóban irányító -munka, ezért a járási pártbizottságot is fe­lelősség terheli. -Mindeddig nem tud­tak időt szakítani arra, hogy a járás legnagyobb községe pártbizottságá­nak a helyszínen gyakorlati segítsé­get adjanak. Lassan azonban mégis talpraállt a községi pártbizottság. Munkatervet készítettek, amelyben a legsürgősebb napi feladatok mellett már az egész évre vonatkozó politikai tervet is be­levették. A munkaterv egy példányát elküldték a járási pártbizottságnak is {ennek már több mint egy hónapja), de semmiféle észrevételt nem tett a JB. Szerintünk nem helyes, ha a községi pártbi­zottság ilyen hosszú időre készít munkatervet, mert a pártbizottság -terve nem elvi terv, hanem hétről hétre megszabott feladatok elvégzésének terve, melyet elég, ha negyedévre határoznak meg. munkatervben például az első másfél hónapra határidővel, felelős­sel megjelölt pontok vannak — s ez -helyes —, a többi hónapokra már sokkal általánosabb, folyamatosabb határidejű feladatokat szab a terv, melyeknek végrehajtásáért majdnem minden esetben a titkár a felelős. Cikkünk elején arról írtunk, hogy hosszú ideig tanácstalan volt a köz­ségi pártbizottság, nem tudta hogyan fogjon munkához. A magárahagya- tottság ellenére megtalálta a helyes utat, s bár még döcög a munka, de már vannak eredmények. Elsőként kel megemlíteni, hogy a -kivétel nélkül hiányos alapszerveze- ti vezetőségek újjáválasztása vagy kiegészítése befejezés előtt áll. Ezt a munkát igen körültekintően irá­nyította a községi pártbizottság, s ez biztosítékot jelent az alapszervezetek munkájának megélénkülésére is. A másik eredmény az, hogy július első napjaiig bezárólag megalakították a, tanácsiban, a hazafias nepfrontbizoli- ságban, a ktsz-ben és a pedagógu­soknál az MDP-csoportot. Hátra van még a földműves szövetkezet és a gazdakör MDP-csoportjának meg­alakítása. Jó munkát végeztek a pártokta» tás előkészítésében is, mélynek nyomán 120 fő jelentke­zett pártoktatásra. Igen sok tennivaló várt a községi pártbizottságra az elhanyagolt párt­építési munka megjavításában is. Nagybajomban eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a majdnem hét­ezer lakosú községben hónapokon át egyetlen tagfelvé­tel sem volt. A községi pártbizottság munkája nyomán júniusban már 3 tagjelölttel és 3 taggal erősödtek a nagybajomi pártszervezetek. Igen gyenge még a népnevelő­munka. Ezt a jeget ma akarja megtörni a pártbizottság. A honvédség segítségé­ved 80 népnevelő indul ki a faluba, — negyven honvédtiszt és negyven helybeli népnevelő — azokhoz a dol­gozó paraszt családokhoz, akik közel állnak az elhatározáshoz, hogy a szö­vetkezés útjára lépjenek. Igen sokat vár a községi pártbizottság ettől: a naptól, s ahogy a községben beszé­lik, hamarosan új tsz-t alakítanak. A pártbizottság most igen erősen fo- gadkozik, hogy ettől a naptól kezd­ve rendszeres megbízatásokat adnak népnevelőknek, s a termény be­gyűjtés meHett állandó feladatukká teszik a ter­melőszövetkezeti mozgalom nép­szerűsítését. Mert azzal, hogy eddig 3 család, 5 -taggal és 12 hold földdel belépett a Győzelem TSZ-be, bizony még nem igen dicsekedhet a községi pártbi­zottság. Szöllősi István titkár elvtárs, Ko­vács Sándor elvtárs, a Kaposvári Já­rási Pártbizottság első titkára úgy jellemezitek a nagyba-jomi alapsizer- vezetek, ezen belül a községi pártbi­zottság munkáját, hogy némi ered­mények mutatkoznak. Válóban így van, mert amikről eddig szóltunk, hozzátéve még azt is, hogy a tömeg­szervezetek DISZ és M-NDSZ — munkáját is segítik, szerény kezdeti eredménynek számít. A munka nagy­része még hátra van. Ehhez pedig elengedhetetlen a járási pártbi­zottság hatékony segítsége. Az elvi segítség mellett módszerbeli segítségre is nagy szükség van Se­gíteni kell Szöllősi elvfársat a helyes vezetési -stílus kialakításában, mert itt van még mit tenni. Meg kell szilárdítani a pártbdzott- sági tagok pártfegyeflmét is, s ha a meggyőző szó nem használ, alkal­mazni kell a szigorú feflélősséigrevo- nást is. Gondoljanak arra a párt- munkát elhanyagoló, pártmegbizatá- sukat e® nem végző pártbizottsági ta­gok, hogy az ő megválasztásukban több mint 150 kommunista bizalma fejeződik ki. Eszerint végezzék mun­kájukat! A járási pártbizottság pe­dig adjon segítséget a helyes munka­stílus kialakításéhoz, á munkaterv készítéséhez, a pártbizottsági üléseik napirendjének meghatározásához, ok­tassa ki a pártbizottságot az alap­szervezetek munkája ellenőrzésének mikéntjére. Mindez annál is inkább fontos, mivel Nagybajom a járás leg­nagyobb községe, s így kommunistái­nak feladatai is nagyok. Pócza Jánosné.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom