Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-24 / 173. szám

Vasárnap, 1955. július 24. SOMOGYI NÉPLAP 7 II Tabi Gépállomás munkájának megjavítását várják a tsz-ek és az egyéni dolgozó parasztok A tatai járás termelőszövetkezetei | rajonírozási tervet csak többszöri bizalommal igényelték a Tatai Gép-1 felszólításra, késve készítették el. állomás segítségét a nehéz nyári me­zőgazdasági munkák elvégzéséhez. A gépállomás vezetői megígérték: min­dent megtesznek, hogy -gépeik teljes kihasználásával gyorsan zsákba ke­rüljön a gabona, s hogy felszántsák a tarlót a körzetükhöz tartozó tsz- ekben. A gépállomás vezetői azon­ban most, amikor tettekre volna szükség, közel sem váltják valóra ígéreteiket. Megyeszente túl vagyunk az ara­tás dandárján, de a Tabi Gépállomás 6 kombájnja még alig 120—130 hold, 13 aratógépe pedig 675 hold gabonát aratott le, úgyhogy aratási tervüket mindössze 29,2 százalékra teljesítet­ték július 21-iig. A tarlóhántással pedig még csak 23,4 százaléknál tar­tanak. Mi az oka ennek a nagymér­vű lemaradásnak? Elsősorban is szervezetlenség, felelőtlenség akadályozza a gépállomás munkáját. Annak ellenére, hogy a teld gépja­vítás idején többször figyelmeztet­ték a Tahi Gépállomás vezetőit, dol­gozóit, nem javították ki alaposan a gépeket, s nem gondoskodtak ele­gendő -taftalékalikatrészről sem. A­SZABÓ JANOS, a Marcali Gépállomás dolgozója jú­lius 13-ig 83 hold gabonát aratott le s ezzel a megye arató-gépkezelői kö­zött az első helyre küzdötte fel ma­gát. Az elsőségért járó vándorzászlót azonban nem -tudta -megtartani, azt e héten már Andik Géza, a Csoko- nyavisonitai Gépállomás dolgozója szerezte meg 150 holdas teljesítmé­nyével. I-gy persze a -gépek kivomiulita-tása kapkodva történt. Ha géphiba volt munka közben, alkatrészért kellett futkosniuk. Az aratás -közepén sok­szor -napákig is álltak a kombájnok, aratógépeik. A gépállomás vezetői nem ellenőrizték rendszeresen a gé­pek munkáját. így történhetett mag, -hogy Kányában majdnem két hétig állt a kombájn. A gépállomás szere­lői sem végeztek adap>os munkát, Sénsekszöllősön, amikor a szerelő kijavította a kombájnt, ahelyett, hogy megvárta volna, míg a gép fordul néhányat, azonnal motorra ült, s elhajtott. Aliig, hogy eltávozott, megint elromlott a kombájn. Újabb időveszteség, míg a szerelő vissza érkezett. Körmendi József elvitárs, a gépállomás mb. igazgatója gyenge- kezűségére vall, -hogy nem vonta fe­lelősségre az illető szerelőt. Körmendi elvtárs liberalizmusát mutatja az is, hogy Zdren-gya Mik­lóst, a -gépállomás volt főagronómu- s-át — aki ahelyett, hogy -becsülete­sen irányította volna az aratást, a legnagyobb dologidőben napokon át részegeskedett, lump>olt — csak a múlt napokban távolították el a gép­állomásról. Persze a Gépállomás Me­gyei Igazgatóságára is felelősség há­rul, mert -tudott arról, hogy Zdren- gya Miklós iszákos és könnyelmű, mégsem Intézkedett időben leváltá­sáról. Zdren-gya magatartása és a -gépállomás többi vezetőinek rossz munkája az oka elsősorban annak, -hogy tűrhetetlenül laza a munkafe­gyelem, s egyes traktorosok állan­dóan megszegve a vezetők -utasítá­sait, azt tesznek, amit akarnak. Kiss József anatögépkezelő pl. a múlt szerdán önkényesen otthagyta Nagy- berónyben az aratást, s Pecze Lajos agrcnómus utasítása fcíüenére át­ment gépével Somiba, csak azért, mert odavaló lakos. A munkafegye­lem ilyen arányú meglazulása miatt nagy felelősség terheli a gépállomás pártvezetőségét, kommunistáit, elsősorban Bendi Gé­za párttitkár elvtársat Beindá elv­társ, de a pártszervezet vezetőségé­nek többi ta-gja sem fordított gon­dot arra, hogy a nagy nyári mun­kákra felkészítsék a gépállomás kommunistáit, -traktorosait. Bhnu- asztották a tag-gyűlést, amelyen meg kellett volna beszélniük a pártta­gok feladatait a kenyércsatára vo­natkozóan. A politikai felvilágosító munkát teljesen elhanyagolták a Tahi Gép­állomásén. Nem csoda tehát, hogy a verseny mozgalom is elaludt. Pedig tudhatnák, hogy a jól szervezett ver­seny jelentősen növeli az eredmé­nyeket. Van ugyan egy versenytábla a gépállomáson, de legtöbbször csak késve -kerülnek rá a dolgozók nevei és eredményei. Nem népszerűsítik az olyan élenjárókat, mint Nagy János aratógépkezelő, áld már több mint 120 hoída-t learatott. így nem tud­ják serkenteni a .gépállomás dolgo­zóit nagyobb eredmények elérésére. Ez pedig na-gy hiba, hiszen a nyári munkák egyik fontos része, a csép­ilés még hátra van, s félő, hogy az­zal is lemarad a gépállomás-. Vajon fel-tornyosuihaitott volna-e ennyi -hiba a Tabi Gépállomáson, ha a járási pártbizottság időben és minden esetben intézkedik, segíti a gépállomás vezetőinek munkáját? Bizonyosan nem. Pedig közel van a JB-hez a gépállomás és könnyen el­lenőrizhető a munkája, ami a JB elsőrendű -kötelessége is. De a Járási Pártbizottság elnéző volt a hibák felett. Csaba eivtárs, a JB gépállomás i titkára -nem gondosko­dott arról, hogy a Tabi Gépállomá­son megjavuljon a partéiéit, a kom­munisták munkája, hogy a pártta­gok kezdeményezésével és példamu­tatásával széleskörű versenymozga­lom bontakozzék -ki. Csaba elvtárs is aláírta annakidején a Tabi Gép­állomás gépjavításáról készült jegy­zőkönyvet, mintegy elismerve, hogy a gépek rendben, kijavítva várják -a munkát. És lám, amikor a gépek kikerültek a mezőre, számtalan gép­hiba állít be a rossz javítás követ­keztében. De Nagy Árpád elvtárs, a Gépál­lomások Megyei Igazgatóságának ve­zetője sem -mentes a felelősség alól Tabi Gépállomáson történtekért. Mert igaz, hogy tett intézkedéseket gépállomás vezetősége munkájá­nak megjavításáért, de annál sokkal -többre, nagyobb segítségre tett vol­na szükség. Okuljanak hibáikból a Tabi Gép­állomás vezetői, a járása pártbizott­ság és a megyei igazgatóság vezetői, -tegyenek meg mindent, hogy hama­rosan megjavuljon a gépállomás munkája, s legalább a következő időkben ellássa feladatát. Ezt vár­ják a körzetéhez tartozó -tsz-ek és egyénileg dolgozó parasztok egy­aránt. valóságban nem volt rá szükségük. A 6 százalékos haszen miatt aztán abba is belementek, hogy -könyvelé­sükön keresztül mehessenek az el­szállítandó áruk pánzügyei. Növeli felelősségüket, hogy szemet hunytak az értékesítésnél közbeékelődött közvetítők tevékenysége felett :s. Sztálin-Vasmü-Budapest- Continental Szálló Mert a zsíros üzlet szaga -idecsalta a szélhámosok, felhajtok egész ha­dát. Előbb Fürst Károly, a Sztálin Vasmű tisztviselője ajánlotta fél szolgálatait a söprű darabjai után 50 filter díjért. Ö biztatta Zajigár Já­nos tsz-elnököt: »-Igen -korrekt em­berekkel állnak szemben, így igen kellemes üzletek fognak tebonyo­lódni-«. Megjelent egy nemlétező »cég« is: a »Termelőszövetkezeti Termékeket Értékesítő Vállalat« Várnai Nándor és Léderer Dezső-bu­dapesti »jobb cégek« képteben. Pe­csétjük előtt megnyílt a Vörös Csil­lag Traktorgyár, Komié, Túrkeve, Sz'táiúnváros, Pécs nagy vállalatainak anyag-beszerző íredéi, szíve és aj­taja. Iroda hiányában a Continental Szállóban tárgyaltak a feliekkel és a szállító darányiakkal, itt tartották megbeszéléseiket felhajtóikikBl Fi- guly Gyula, Brogyai Péter, Do­monkos Dénes, Osztricsil József bu­dapesti lakosokkal. Azt hisszük, nem kell bizonygatni, hogy ez az üzlet -kifizetődő volt szá­mukra — hisz -ily nagy apparátus pénzelése nem -kis dolog — csak ép­pen az államot csapták be és a tör­vényeket csorbították meg. Amíg a fogyasztóhoz került a seprű, szerszámnyél, -nádpaílió, meg­kapta díját a felhajtó, ugyanígy a közvetítő »cég«, ezenkívül 6 százalé­kot a szövetkezetek és még mindig óriási összegek jutottak a fő- és al­vállalkozóknak Bárányban. Mi a sok névből csak a fővállalkozókat ragad­juk ki. Vass Jánosnak és fiának 2 év alatt k-b. 290 ezer, Szentgyörgyi Gyulának 129 ezer, Horváth János­aiénak 533 ezer, Hodoli Imrének 192 ezer, Ekker Józsefnek 103 ezer, Gön­dör Vendelnek 112 ezer forintot utaltak ki a földművesszövetkezetek útján. Elárvult földek, szétzüllő falu E helyzetnek súlyos -következmé­nyei tettek. A fő- és aüváillaiikozók a fáiu dolgozói nagyrészének munkát adtak ki. Valóságos kizsákmányolás foly-t. Vass János pl. a legeltetési bizottságtól megvett -nyírágterü-lete- Iken munkásokat alkalmazott. A ha­zaszivárgó kulákok nem vették visz- sza régi földterületeiket, -hanem in­kább dolgoztak Ekke-réknek, Vassék- nak. A 25—30 hold-ak-ból a tanács jóvoltából így lett Kis Tóth József­nek 8, Peittandi Istvánnak 6, Pettan- d-i Gábom-a-k 2,5, Mihádák János-nak 2,5 hold, és így maradt műveletle­nül, -parlagon 200—300 held tavaly, így tett 400 hold tartalékterülete a tanácsnak, ahol épp>enhogy megter­mett a belevetett mag. A tanácsnál, a -pártbizottságnál — amíg az igazi okokra rá nem. jött-ek — csodálkoztak, hogy rossz a be­csületes gazdák termelésS kedve, hogy nem lépnek vissza a termelő- szövetkezetekbe az emberek. Pedig nem volt min csodálkozni. Ezek a spekulánsok nagy haszonra tettek szert. Életmódjuk, -gondolko­dásuk teljesen elütött a becsületes emberekétől. Darányban nap mint -nap folyt a dáridó, a hetvenkedés, a mértéktelen költekezés. Barcson Horváth és társai 2—3 család napi jövedelmének sokszorosát itták, kár­tyázták el. (Horváth örök szégyene, hogy emeűiiett családjával -nem törő­dött, feleségének háztartási könyvet keltett vezetni kiadásairól.) Bizony, amíg a járási pártbizottság és a tanács -nem intézkedtek, csor­bát szenvedett sok dolgozó törvé­nyeinkbe vetett bizalma, föld iránti hűsége, gyengült a kommunisták ébersége és az osztályharc a falun. ",aa8£äB6i*B Tanulságok Ko-ra -tavasszal- — amikor Horváth még szabadlábon volt — futball­meccsről utaztunk hazafelé. Mellet­tem Kiss »Franci« ült, a járási ta­nács dolgozója. Egyszerre hátunk mögül hadijuk, hogy valaki a péter- hidad — egyébként kiváló — terme-, lőszövetkezet munkaerejét, eredmé­nyeit ócsárolja, meglévő nehézségeit nagyítja fel. Hátranézve láttuk, hogy ez az alak nem más, -mint Horváth, és éppe-n határőr tiszteknek magya­rázza ezeket. Egymásra néztünk. Kiss »Franci« elvörösödött és így mondta nekem: »Ennek az »úrnak« még gyermek­koromban teniszlabdát szedtem. Mondd, hogy lehet, hogy azzal a tengernyi gazemberségével -még sza­badon járhat?« Akkor nem válaszoltam, hisz ón is hasonlóan éreztem, mint ő. Nem feléltem, csak bíztam a párt és tör­vényeink erejében.-Nem hiába. Most Horváth és lak­ira már előző büntetéseiket töltik, és rövidesen sor kerül az egész tár­saság perére. A falvakban nyugalom van, folyik a kiváló termések aratá­sa, erősödik a tsz-mozgalom. Most azonban válaszolnunk kell önmagunknak is, leszűrve a tanul­ságokat : Akkor szüntetjük meg szocializ­must építő hazánkban a spekuláció minden formáját, ha csírájában fel­figyelünk minden apró jelire, ha nem hagyjuk elhatalmasodni azt és kí­méletlenül lecsapunk rá. Akikor teljesítjük emberi köteles­ségünket, ha a nevelés minden esz­közét igénybevesszük a haza törvé­nyeinek betartására, a társadalmi tulajdon és kötelességek elismerte­tésére. ( £\K ö Ny^ CSákvíri János. ■S­----------­*/t> *-.«»lkft* Az Országos Mezőgazdasági Kiállításra készül a magyaratádi Búzakalász TSZ tehenészete A magyaratádi Búzakalász Ter­melőszövetkezet országoshírű tehe­nészetét Takács Pál, a »Szocialista munkáért« érdeméremmel kitünte­tett tehenész vezeti. Tavaly a Mező- gazdasági Kiállításon kapta meg a kitüntetést munkája után. Ö a tsz állattenyésztési brigádvezetője, gon­dos munkája nyomán a fejésá átlag 13,2 literes, az ellesd százalék 100 százalékos, meddő tehén egyáltalán nincs a -tehenészetiben. A Búzakalász TSZ tehenészete már készül az őszi Mezőgazdasági Kiállításra, ahol Ta­kács Pál újabb első díjat akar sze­rezni -termelőszövetkezetének, a me­gyének. Leghíresebb tehene, a Daj­ka 7250 liter -tejet ad egy évben. Emellé most újat nevelt: a Fényest, amely 112 nap alatt 1900 -liter tejet adott. Az idén ezzel megy majd a kiállításra Takács Pál. Takács Pál »Szocialista munkáért« érdeméremmel kitüntetett tehenész. A tsz tehénistáüója, előtérben a Dajka és a Fényes tehenek. A Búzakalász TSZ tehenészetében nagy szakértelemmel gondozzák a teheneket. Itt elsősorban az egyed-i takarmányozás, a rendszeres etetés, itatás; - tisztántartás a fő követel­mény. Külön -gondozásban -részesül­nek például a Dajka, a Fényes, a Drága -nevű tehenek, melyek 6 kg abrakot kapnak naponta és jó lege­lőt biztosítanak számukra. A tehenészethez hozzá tartozik most már a tejfeldolgozás ás, hisz a kötelező 'beadáson felül -bőven ma­rad a tsz-nek eladásra. Ez év má­jusában kapott a tsz egy 400-as fölö­zőgépet, melyen naponta 150 liter, tejet fölöznek le. A soványtejjel a csépOésig 130 db malacot nevelték fel, a tejszínből pedig vajat készíte­nek, vagy miint tejszínt értékesítik Kaposvárott. A -magyaratádi Búza- kalász követendő példát mutat me­gyénk tsz-einek. A fölözőgép működés közben. Tsz elleni izgatásért öt évi börtön A Kaposvári Megyei Bíróság teg­nap vonta felelősségre Jensky István balatcnfoidvári lakost tsz eGflieni iz­gatás bűntettében. A tárgyalás so­rán kiderült, hogy Jensky István so­hasem volt híve a dolgozók hatal­mának. Ez a beállítottsága osztály­helyzetéből adódott. Hogyan is vál­lalhatna közösséget velünk az olyan ember, aki a dolgozók becsapása, volt alkalmazottainak kizsákmányo­lása á-rán szerzett szép családi há­zat Balatonföldváron, szántóföldet és szőlőt Kőröshegyen? Reakciós mivolta arra ösztönözte, hogy vezető ember, hangadó lehes­sen a községben. S amikor 1942-ben belépett az Imrédy-párttaa, elérke­zettnek látta az időt, hogy nyíltan is a porondra lépjen. A párt községi vezetője lett. S hogy nem -tétlenke­dett mint községvezető, erről a fel- szabadulás utáni 8 hónap« börtön­büntetése is tanúskodik. Osztályidegen volta, a dolgozókon való uralkodás vágy a a börtön után sem veszett ki belőle. Ettől kezdve nem nyíl-tan, hanem -igazi céljait ál­cázva igyekezett ismét visszaszerez­ni hajdani hatalmát. Az ifjúságot akarta hálójába keríteni. A kőrös­hegyi sportkör megalakítása ürügyén igyekezett magához ragadni a fia­talság nevelését. És a helyi vezetők politikai vaksága ezt a legutóbbi idő­kig lehetővé tette Jensky István szá­mára. Minden ténykedése arra irányult, hogy ártson a -népi demokráciának, ahol csak tud. így érkezett el jú­nius 8-a, a megyei termelőszövetke­zeti nap. A kőröshegyi Táncsics TSZ -tagjai vidáman készültek ünnepük­re, melyre számos egyénilleg dolgozó p>arasztot is meghívtak. Jeniskynek ugya/n senki sem -küldött meghívót, ő azonban a jóféle étel, ital remé­nyében odaszemtelenkedett. És amit eddig csak suttogva mert terjeszteni, az ital hangosan is kimondatta vele. Elfeledkezett arról, hogy közben tíz év telt el, mióta mint fasiszta köz­ségi vezető útdíjára szónokolhatott. Nagy hanggal lépett a kultúrotthon színpadára és becsmérlő szavakkal illette a termelőszövetkezeti tagokat, a tsz-eket. Most bíróság előtt -kellett felelnie tettéért.. A Megyei Bíróság nem volt elnéző a fasiszta kuilákkal szemben és megérdemelt büntetésit szabott ki rá. ötévi börtönre, 10 évi peűitikai jogvesztésre és teljes vagyonelkob­zásra ítélte. Az áUamrend, a tsz elten izgató Jensky István esete figyelmeztető termelőszövetkezeti tagjaink és köz­ségi vezetőink számára. Azt példáz­za, hogy aki kizsákmányoló ellen­ség volt a múltban, ma is az maradt és -minden alkalmat felhasznál arra, hogy árthasson. S ahogy a kőröshe­gyi -tsz tagjai leleplezték Jenskyt, úgy leplezzék le mindenütt a kár­tevőket. Községi vezetőink pedig okuljanak a kőröshegyiek vakságá­ból és sokkal figyelmesebben néz­zék meg, hogy kire bízzák az ifjú­ság sportba való bevonását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom