Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-22 / 171. szám

Péntek, 1955. július ZZ. SOMOGYI NÉPLAP I A Minisztertanáos rendeletben további kedvezményeket biztosított a terhesanyák részére a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben A Minisztertanács a termelőszövet­kezeti tagok anyasági segélyének fo­lyósítására vonatkozó rendelkezése­ket kiegészítette. Eszerint, ha az .anya nem szövetkezeti «tag, de mint családtag dolgozik a mezőgazdasági termelőszövetkezetben és legalább 80 munkaegységet, férje pedig legalább 160 munkaegységet teljesített, a fér­je jogán anyasági segélyben részesül. Az első gyermek után 400 forint, a második és minden további után 300 forint anyasági segélyt folyósítanak. A családtagként dolgozó anyát az anyasági segély akkor is megilleti, ha a férje — katonai szolgálat, vagy ■bentlakásos tanfolyamon váló rész­vétéi miatt — a kötelező munkaegy­séget nem tudja teljesíteni. Ikerszülés esetén az anyát saját jo­gán az első szülésnél minden gyer­mek után 500—500 forint, minden «további szülésnél gyermekenként 400 forint anyasági segély, a férj jogán pedig az eilső szülésnél minden gyer­mek után 400—400 forint, a további szülésnél gyermekenként 300 forint anyasági segély illeti meg. A halva- született gyermek után 120 forint anyasági segélyt kell folyósítani. A határozat kimondja, hogy az anyasági segélyt abban az esetben is folyósítani kéül, ha az előírt munka- egysóget — napközi otthon «hiányá­ban — kettőnél «több 10 éven aluli «gyermek gondozása miatt az anya nem tudja «teljesíteni. A jogosultság megállapításához a községi tanács végrehajtó bizottságának és a ter- ■melőszövetkezet vezetőségének igazo­lása szükséges. Hogyan segíti a hetesi igazgató-tanító a dolgozó parasztok nemes versenyét? A hetesi igazgató-tanító példát mutat a többi pedagógusnak. Ugv ■segíti az ország kenyeréért folyó harcot, hogy vállalta az aratási, cséplési és gabonabegyűjtési _ ver­seny nyilvánosságának biztosítását, az élenjárók népszerűsítését. Ver- senyitáblát készített, amelyre So­mogy és Baranya megye térképét festette, jelképezte a két megye versenyét, s buzdítva a ’ hetesi dol­gozó parasztokat: segítsenek me­gyénknek abban, hogy megelőzze Baranyát. A térképek alá azoknak a gazdáknak a nevét írja fel az igazgató-tanító, akik példamutató munkával, a beadási kötelezettség és a szabadfelvásárlási terv teljesí­tésével segítik a megye versenyét. Büszkék azo«k a gazdák, akiknek ne­ve fe«Lkerül a szépen elkészített ver­senytáblára. Pedagógusaink követ­hetnék a hetesi igazgató-tanító pél­dáját. .. A kaposvári járásban még senki sem találkozott a földművesssövetkeseti ki ozgó b üfével Aranyos elvtárs, a kaposvári JA- "SZÖV vezetője hangzatos ígéretet tett arra, hogy a földművesszövetkezetek ■miképp segítik elő az aratás, cséplés zava-talanságát. Munkatervükben fel­tüntették, hogy az aratás, cséplés idején mozgóbüféket indítanak a já­rásban s különös gonddal ügyelnek a falusi földművesszövetkezeti boltok áruellátására. A JÁSZÖV azonban megfeledkezett az adott szó beváltásáról. Hogyan, hogyan sem, de a JÁSZÖV mozgóbü­féivel még senki sem találkozott, leg­kevésbé az aratók, akiknek bizony Jólesne néha egy kis frissítő ital. De az ígéret másik része sem valósult meg- a kaposvári járás községeinek legtöbb italboltjában és a földműves- szövetkezeti f oltokban pont most, az aratás, cséplés idején nem lehet kap­ni sört, szódát, sem más frissítő italt. Pedig a termelőszövetkezetek leg­alább egy-egy pohár sörrel szeretnék megvendégelni a városból segítségük­re siető munkásokat. Aranyos elvtárs, az ígéret szép szó, de hol marad a megvalósítás? Az, hogy a JÁSZÖV-nél csak a tervben szerepel a mozgóbüfé és a jó áruellá­tás, még egyetlen arató szomját sem oltja, ellenben rontja a földműves­szövetkezet vezetői szavának hitelét... LÁTTUK, HALLOTTUK, I SZÓVÁTESSZÜK j ■ TÖRVÉNYSÉRTŐ KULÄK ■ ORDACSEHIBEN ■ ■ Bande Gyula ordacsehi kulák ■ veje, Czár László azzal állított be • a minap a községi tanácshoz, hogy : miután learattatta gabonáj«át, ara- : tási szerződést kössön. Magda ■ Endre tanácstitkár felismerte a ; kulák «törvénysértését: azt, hogy ! aratómunkását .«nem jelenítette be ■ társadalombiztosításra, s «a biztosi- ; tási díjat nem fizette meg. Intéz- ■ kedjenek az illetékesek, hogy Ben- jj de kulák mie’őbb megkapja méltó • büntetését. De ne késlekedjék «a j községi tanács, vonja össze a kulák * és a vele egy háztartásban élő ku- ■ lákvő földterületét, amelyre egyéb- j ként már féléve határozatot is ho~ i zott a tanács végrehajtó bizottsága. S Amit a dolgozó parasztoknak tudniuk kell EBBŐL SEMMI JÓ NEM SÜL KI... : A Nagyatádi Sütőipari Vállalat : haros herényi sütőüzemében hosz- • szú idő óta rossz a mérleg. Ezért ■ «méretlenül szállítják a kenyeret a ! földművesszövetkezeti boltba, már * amikor szállítják. Mert Sós László, S a vállalat fuvarosa .gyakran elha- ■ nyagolja szerződésben vállalt kö- ■ téliessége teljesítését, s így «a meg- j sütött kenyeret félnapok számra a S sütödében tárolják, miközben a ■ boltban 30—40 ember órákhoisszat [ kénytelen vá«mi a kenyé«rre. Ennek S oersze elejét vehetné a földműves- ■ szövetkezet vezetősége is. ha meg­állapodna a vállalattal abban, hogy ■ a kenyeret a szövetkezet szállítja " eL Az viszont ismét csak a vállalat vezetőinek könnyelműségével, fe- ’e tétlenségé vei magyarázható, hogy a napi 2 és fél mázsa tüzelő-szük­séglettel szemben 3 mázsa fa fel- használását könyvelik el, mondván: »fél mázsát úgyis ellopnak belőle-", mivel nincs zárható tüzelőraktá­ruk. Ne feledjék: ha rossz fát tesz­nek a «tűzre, abból semmi jó sem sül «ki... A Minisztertanács határozata az 1955—56. évi sertéshizlalási akcióról A Minisztertanács a húsellátás bizto­sítása érdekében nagyjelentőségű ha­tározatot hozott. A határozat értelmé­ben az áilam az 1955-ös év negyedik negyedében és 1956. első negyedében átadásra kerülő sertésekre hízlalási szerződést köt. A lekötött hízottserté­seket legalább 126 kg élősúlyban (a bacon-sertéseket' 90 — 110 kg élősúly­ban) a szerződéskötéstől számított két hónap után, de legkésőbb 1956. már­cius 31-ig kell átadni. A szerződéses hízottsertések árát is meghatározta a Minisztertanács. Előnyben részesíti az állam azokat a termelőszövetkezeteket és egyéni ter­melőket, akik 1955. negyedik negyed­évi átadásra kötnek szerződést és azt 1955. december 31-ig teljesítik. Ezek a szerződéskötő termelők a hizottsertés átadása után takarmánybeadási kedvez­ményben részesülnek. A Minisztertanács határozata foglal­kozik továbbá a bika- és tinóhízlalással, a szarvasmarha h íz !a lássa I, tenyészérett üszőnevelési szerződéssel, valamint a vemhes üsző-neveléssel. T ermelőszövetkezeteknek, egyénileg dolgozó parasztoknak magas átvételi ár és a terménybeadási kedvezmény, mennyiségi prémium és egyéb pótlékok jelentős jövedelmet biztosíthatnak. Az ország húsellátása érdekében és saját hasznukra érdemes tehát hizlalás! szerződést kötniük. Sürgősen végezzék el a legelők nyári gyomtalanítását A legtöbb gyomnövény általában június—július hónapban virágzik és köt magot, ezért a legeltetési bizott­ságok legfontosabb feladata, hogy a legelőkön sürgősein elvégezzék a gyomtalanítást, még a maigkötés ■előtt. Különös gondot fordítsanak az úgynevezett mérges gazokra, melyeik az «áCiiatak megbetegedését okozhat já«k. Bolhán és Somogyzsitfán például már elvégezték a legelők gyomtala­nítását, megyénk községei kövessék példájukat. Védjük meg a maghozó lucernásokat a rovarkártevőktől Most van a luuoerna virágzásának ideje. Ebben az időszakban fokozott gonddal .kel! ügyelni a maghozó lu­cernásokra, s ha szükséges, naponta el kell végezni a rovarfogást. Ezzel kapcsolatban Manninger G. Adolf Kossuth-díjas egyetemi tanár a kö­vetkező szaktanácsot adj«a a terme­lőiknek: Virágzáskor nappal idegméreggel ne «porozzanak, este azonban, ami­kor a. háziméhek és a lucernára még hasznosabb vadméhek már nincse­nek a virágon, rovarfogóhálóval gyűj'tsék össze a rovarokat. .Ezt úgy keld készíteni, hogy egy »H« alakú keretet állítanak össze, s «erre a ke­retre fél méter mélységű sűrűszövé­sű, 25—30 cm szájnyílás'ú zsákolt erő­sítenek. A háló Agótox-pcmt tartal­mazzon. A magnak meghagyott lucernáso­kon 10 százalékos Kuskutánmal vagy forrasztólámpával, esetileg lángszóró­val irtsák az arankát. Minőségi vizsgálatra küldjék el bíborhere- és aranyözön kukorica-fajta vetőmagjukat a tsz-ek és egyénileg gazdálkodók ' Az Északdunántúli Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet felhívja megyénk tsz-elt és dolgozó parasztjait, hogy a több éve saját vetőmagot használók küldjenek be az intézetbe, a növénynemesítő telep­re, Lovászpatona címre egy és fél kg­mos mintát. A vetőmag árát vagy pénz­ben fizeti az intézet, vagy kívánságra cserevetőmagot küld. A feladók küldjék meg pontos címüket, és hogy mióta téri mesztik a magfajtát, milyen sikerrel. Aki elszakad osztályától, a párttól, az előbb-utóbb posványba süllyed Kovács János volt járási főagronómus útja az osztályvezetőhelyettesi széktől a börtönig Kötésén járja a határt a mosgóbnlt A siófoki járás Kötcse községében nagy népszerűségnek örvend a mozgóbolit. A földművesszövetikezet helyi vezetői megszervezték, hogy felváltva járják a határt: hűsítő italokat, cigarettát vásárolhatnak az Bírálók. Dicséretet érdemel Tapolczai József ügyvezető a mozgóbolt meg­szervezéséért. FÉL ÉV TELT EL A BÍRÁLAT ÓTA... Mit tettek a hibák kijavítására a Nagyatádi Konzervgyárban? Megkezdődött a nagy »szezon-« a konzervgyárakban. Nagyatádon^ is finom «gyümölcsillatot hoz a szél a konzervgyár felől. -Most meggyel, al­mával, «barackkal dolgoznak. Vagon­számra érkezik a meggy, jó termés van belőle. Feldolgozási tervüket eb­ből már magasain túlteljesítették. De nemcsak meggyből, hanem a babból is túlszárnyalták az előirány­zatot. Megkezdték az export-uborka ■konzerválását is. Apró, két-három cm-es kis uborkák kerülnek az üvegbe, tetszetősen elhelyezve. Exportkötelezettségüket eddig min­denből teljesítették, bizonyosan a jövőben sem lesz fennakadás. Meg­kezdődött már az alma feldolgozása is, amely a vegyes gyümölcsíz alap­anyaga. A hét elején befutott az el­ső kajszibarack szállítmány is. A cseresznyét már eltették. Ebben az esztendőben készítettek elsőízben cseresznyéből befőttet. A további­akban készítenek majd lecsót papri­kával, azonkívül savanyúkáposztát, majd a szilvaérés idején aszaltszil­vát és szilvaízt. Paradicsom is fel­dolgozásra kerül. Tisztaság, rend Ha a tiszta üzemein végigme­gyünk, mindenütt szorgoskodó dol­gozókkal találkozunk, amint éppen rakják a ládákat vagonokba, vagy mossák, préselik a meggyet s«tb. Va­lóban tiszta az üzem. Bár a víz kis patakokban ömlik padozatán, a meggymagok elszórva, de ez olyan szenny, amelyet rövid idő alatt el lehet távolítani. A falak azonban hófehérek, alulról kék olajfestékkel ■vannak «bemeszelve, így a ráfeccss- nő piros meggylé könnyen lemos«ha- tó róla. Sókat változott az üzem külső és belső képe azóta, hogy a múlt ősz­szel lapunk munkatársai megláto- gatták-^Ákkor bizony a tisztasággal és a renddel nem igen lehetett di­csekedni. Az üzem képe kívülről is tetszetős, újonnan vakoltak. Novem­berben «lapunk hasábjain sok hiba, hiányosság került a »terítékre«, ör­vendetes, hogy e hibákból sokat ja­vítottak. Van„ már fürdő is a dol­gozók számára — külön a nőknek, külön a férfiaknak.' Tágasabbak, rendesebbek az öltözők is. A gyü- mclcsösládák sincsenek szanaszét szórva az udvaron. Az üreseket — amelyek vagonba rakásra várnáik — szép rendben az udvar közepére te­szik, s onnét rövid idő múlva vago.n- ba kerülnek. Azt a ládát, hordót, amely nem kerül elszállításra, távo­labb az üzemtől tárolják, ugyancsak rendben. (Telephelyük is «bővült fcb. két kát. holddal.) Hogy a tárolási le­hetőségek még jobbak legyenek, most egy újabb 60 vagomos raktár építését kezdték meg. A bab- és borsófeldolgozó helyisége, amely eddig deszkából volt, téglaépületet kapott. Hogy áll az augusztus 20-i verseny ? Érdemes megvizsgálni azt is, «hogy az üb mennyivel látja el jobban a feladatét a bírálat óta. Az ÉDOSZ területi bizottsága elnökének, Csa­nádi elvtársnak az a véleménye, hogy javult az üzemi bizottság munkája, vannak eredményeik. Nézzük meg ezt közelebbről«. Kincses elvtársnőt, az üzemi bi­zottság elnökét kerestük meg. Mi­vel augusztus 20 közeledik, először arról érdeklődtünk, hogyan szervez­ték meg alkotmányunk ünnepének ■tiszt'eletére a munkaversenyt. (Köz­ben önkéntelenül a versenytáblát kerestük, hogy talán majd az tükrö­zi a jó eredményeket. De ez sehol sincs.) Kérdésünkre Kincses elv­társnő ezt válaszolta: — őszintén mondom, az augusztus 20-i verseny érdekében mégésemmit sem tettem. Az éves vállalások azonban megvannak. Pedig akad«na most is néhány dol­gozó, aki szorgalmas munkájával megérdemelné, hogy neve, sőt még a fényképe is az üzem dicsőségtáb­láján szerepeljen. Ilyen dolgozó Szarnék Mária, aki jó eredményeket ért el a termelőmunkában, most csoportvezető lett, vagy Papp Fe­renc hordógőzölő. Miókovics Pálné teljesítménye is eléri, sőt meghalad­ja a 180 százalékot. A kádárok kö­zül Horváth Imre ér el jó ered­ményt. S így sorolhatnánk tovább. Tehát e téren az elmúlt félév alatt nem történt változás. Az üb tagjai nem dolgoznak, kivéve közülük kettőt,-«hármat, pl. Major és Vojko- vics elvtársat. Nehéz, de szép az üb-elnök feladata Vajon «hol lehet a hibák gyökere, hogy félév alatt sem tudtak egy jól működő üzemi bizottságot létrehoz­ni? Mi az oka annak, hogy Kincses elvfájrsnő belenyugszik abba, hogy még csak egy verseny táblája se le­gyen az üzemnek. A beszélgetés során kibújik a szög a zsákból. Az elvtársnő elmondja, hogy nincs ked­ve ehhez a munkához, «hiszem nem i«s őt akarták megválasztani üb-elnök- nek stb. Szavaiból némi elkeseredés és magára'hagyatottság csendül ki. Azt, «hogy kedvetlenül megy nála ez a munka, biztosan elmondta már az üzem vezetőinek és az ÉDOSZ területi bizottságának is. De «nem történt semmi változás, nem bátorí­tották, s főleg nem lelkesítették Kincses elvtársnőt. Azonban neki mint párttagnak nem szabadna el­csüggednie: nagyobb lelkesedéssel s harci készséggel kellett volna *ezt a mun,kát ellátnia. Augusztusiban újjáválasztják az üzemi bizottságot. Kincses elvtárs­nő csak úgy vállalja el az üb-elnöki megbízatást, ha elég erőt érez e fel­adathoz, ha úgy érzi, hogy meg tud birkózni vele, valamint, ha kellő se­gítséget kap a jól megválasztott üb- tagektól, bizalmiaktól is. Mert bi­zony nem könnyű szakszervezeti munkát végezni olyan« üzemben, ahol sok idénymunkással dolgoznak. Hogy az üzemi «bizottság valóban be­tölthesse feladatát, foglalkozzék a dolgozókkal, védelmezze érdekeiket és legyen gazdája a munikaverseny- nek. Pintér Ilona «Kovács Jánost már az iskolában, kisdiák korában is jóképességű fiú­nak tartották. Tanárainak nem is okozott csalódást, mindig megállta helyét a tanulásban. A jó tanulás eredményeként rövidesen jó szak­embernek számított Somogybán, Kisparaszti származása, apja becsü­letessége s a maga munkája alap­ján pártunk bizalmából hamarosan vezető állásba került.: a kaposvári járás főagronómusa, a járási tanács mezőgazdasági osztályának helyet­tes vezetője lett. Kovács János azonban nem ma­radt M osztályához, amely ne­velte, vezető állásba helyeztet egy járás mezőgazdaságának szakirányítását bízta reá. Hama­rosan szűk lett neki a családi otthon, többre, nagyobbra vá­gyott minden tekintetben. E vágynak nem a betetőzése volt az újonnan vásárolt Pannónia-motor, csak a «kezdet. Házat akart építeni,, még­hozzá igen rövid idő alatt. Kétezer forint körüli havi fizetése azonban erre nem volt elég, «hát »s«egitett« magán. S hogy elárulta osztályát, hogy visszaélt hivatali beosztásával, azt a magán való .»segítés« média igazolja. Történt pedig a következő: A házépítéshez épületfára volt szüksége. Mivel tudomására jutott, hogy a kadarkúti legeltetési bizott­ság 70 köbméter fa kitermelésére engedélyt kapott a járási tanácstól, úgy gondolta, itt az alkalom, hogy fát vásároljon. Az ugyan nem izga/ttá se«m. Kovácsot, sem a legeltetési bizottságot, hogy a kitermelésre szó­ló engedély tűzifára szólt. Kovács kiválasztatta a neki szükséges fe­nyőfákat és lábonállva megvette, összesein 17 köbmétert. Az első vét­ség tehát már megtörtént. S még tetézte azzal, hogy a tanács egyik dolgozója, nevére állíttatta ki’ a 9 köbméterről szóló számlát. Hozzá kell még tenni, hogy a fát köbméte­renként 450 forintért vette. Fehér Józsefnek, a járási tanács építési előadójának tudomására ju­tott, hogy Kovácsnak nagyobb mennyiségű épületfája van, megkér­te: adja át a járás néhány tsz-éne.k, melyben épületfahiány miatt nem tudják «befej'ezni az építkezést. Kovács a remélt jó üzletbe bele­ment, s anélkül, hogy kisujját is mozdítania kellett volna, a 450 forintért vásárolt gömbfa egyik napról a másikra átala­kult 1450 forintos faragott épületfává. Ilye«n módon 15 750 forint haszon­hoz jutott. Kovács János volt főagronómus, Végh János, a kadarkúti legeltetési bizottság elnöke, Fehér József volt építési előadó azonban rosszul szá­mított. Hamarosan fény derült kár­tevő üzeltneikre. A vizsgálat során kiderült, hogy a-legeltetési bizottság nemcsak azzal veszélyeztette a köz­ellátást, hogy tűzifa helyett épület- fát vágott ki, hanem azzal is, hogy az engedélyezett 70 köbméter he­lyett 130-at vágott ki. Kovács János­ról az is kiderült, hogy okiratot hamisított és tette kimeríti az or­gazdaság tényét, hogy árdrágító és a közellátást veszélyeztető cselek­ményt követett el. Kovács és Fehér ellen lefolytatta a tanács a hivatali fegyelmit, és állásúkból azonnali hatállyal elbo­csátotta őket. Ez azcnban igen ke­vés büntetés lenne számukra. Bíróság előtt kell felelniük tettü­kért, ami remélhetőleg hamaro­san megtörténik. A továbbiakban az ügyészségé, il­letve a bíróságé a szó Kovács és Fe­hér, valamint a kadarkúti legelteté­si bizottság ügyében. Hozzanak olyan ítéletet ügyükben, hogy el­gondolkoztasson minden hivatalt vi­selőt, hogy megszilárdítsa «bennük a becsületérzést. De már az ítélet előtt is levon­ható a következtetés, amely rövi­den megfogalmazva így hangzik: így jár minden olyan ember, akit elvakít saját nagysága, elszakad osztályától, a párttól. Ez jellemezte az utóbbi időben Kovács Jánost is, ez vitte a bűn útjára. Kovács János esete legyen intő példa azok száméra, akik hajlamo­sak arra, hogy funkcióba kerülve el­feledkezzenek a pártról, az osztály­ról, a dolgozókról, akiknek bizalma állította őket magasabb beosztásba. Dolgozó népünk szeretető és meg­becsülése övezi az egyenes úton já­rókat, de megveti es megbünteti azokat, akik visszaélve a beléjük helyezett «bizalommal, megkárosítják a közösséget. Pályázati felhívás — A Magyar Építőművészek Szö­vetségének pályázati felhívása a mesteriskolába történő felvételre. A mesteriskola második ciklusa ez év szeptemberében nyílik. Az iskolá­ban a tanulmányi idő két év. Tagja lehet olyan műszaki egyetemet, vagy vele egyenértékű külföldi fő­iskolát végzett építész, aki a felvé­tel időpontjában nem töltötte be 30. életévét, és legalább kétévi gyakor­lattal «rendelkezik. Különleges ese­tekben a korhatár túllépése, vagy az egyedülálló tervezők eredmény alapján kisebb iskolai végzettség sem képezi a felvétel akadályát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom