Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-22 / 171. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Uj javaslatok az európai kollektív biztonság szervezéséről Mit tettek a hibák kijavítására a Nagyatádi Konzervgyárban? Vihar a cirkuszban ... A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA S O M OGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 171. szám. ARA 5« FILLER Péntek, 1955. július 22. fl legsürgősebb feladat most a határban: BETAKARÍTÁS, TARLÓHÁNTÁS, MÁSODVETÉS Egymásután érkeznek szerkesztő­ségünkbe a jelentések, tudósítások, hogy tsz-eink, állami gazdaságaink, községeink befejezték az aratási. Airól azonban még igen kevés hirt tudunk adni, hogy az aratással egy- időben végeztek volna a tarlóhán­tással, másodvetéssel, hogy gyors ütemben haladna a gabona behordá- sa. Balatonőszödön pl. az akadályoz­za a tarlóhántást, hogy a kombájn- szalma nincs lehúzva, A Balatonki- liti Gépállomás figyeljen fel erre, nehogy szégyenkeznie kelljen, mint a múlt évben, amikor a balatonki- liti Dózsa TSZ földjén még novem­berben is kint volt a kombájnszal­ma. Agronómusaink kiváló munkát végezitek az, aratás szervezésében, de nem fordítottak kellő gondot a tarlóhántásra. Most már végén va­gyunk az aratásnak, teljes ütemben kell folynia a behordásnak, úgy szervezzék meg tehát a munkát, hogy mindenütt elvégezzék a tarló- hántás tv A betakarításhoz vegyék igénybe a kedvezményes tehergép­kocsit, a gépállomás vontatóját. A gyors betakarítás érdeke a termelő­nek. Gondoljunk csak a szerda esti viharra, amely Kaposvár ' környé­kén száguldott végig, s a keresztek­ben lévő gabonát szétszórva nagy szemveszteséget okozott. Ha a gaz­dák az aratás után mindjárt neki- állnak a betakarodásnak, ilyen ve­szélynek nem teszik ki terményüket. Községi tanácsaink pedig szerez­zenek érvényt a törvénynek és je­lentsék fel az olyan gazdát, aki ha­nyagságból nem végzi el a tarlóhán­tást. A másodvetés fontosságáról szin­tén nem lehet eleget beszélni. Nincs az a szó, amely eléggé kifejezi, mit jelent termelőszövetkezeteinknek és egyénileg gazdálkodóink számára, ha lekerülő gabonájuk után másod­növényt vetnek. Az állattenyésztés fejlesztése csak kellő takarmány­mennyiséggel lehetséges. Ahhoz, hogy a tejhozam a télen se csök­kenjen. nedvdús takarmány szüksé­ges. Ennek pedig egyik feltétele, hogy télen is elegendő abrakot, szálas és nedvdús takarmányt ad­junk állatainknak. A tarlóvetésü, rövidtenyészidejű kukorica mint ab­raktakarmány is beérhet, de kiváló minőségű silótakarmány is készíthe­tő belőle. A tarlórépa, a köles, a szu- dáni fű, a silónapraforgó mindmeg- annyi jó takarmánynövények, ame­lyek kis szorgalommal — különösen a mostani kedvező időjárás mellett — bőségesen teremnek. Követendő példát mutat a másodnövényter­mesztésben a balatonszemesi Dózsa, ahol július 2-án fejezték be az őszi árpa aratását, de már 3-án 16 hol­don elvetették a rövidtenyészidejű kukoricát. Ma már 5—6 centiméter magas tiszta sorközökkel szépen fej­lődik a növény. A szuloki Sallai TSF-ben is 25 kát. hold csalamádé- kulcoricát és 13 hold szudáni füvet vetettek. A homokszentgyörgyi Pe­tőfi TSZ 5 hold kölest, 3 hold édes cslliagfültöt, a szabás! Uj Barázda pedig rövidtenyészidejű burgonyát vetett a tarlóba. Nem engedhető meg, hogy egyes községekben alig, vagy egyáltalán nem vetnek másodnövényt. Nyim- ben például a 90 holdas tervből eddig mindössze 6 holdon vetettek másodnövéijyt. A tervfegyelem meg­követeli a községektől, tsz-ektől, hogy hiánytalanul teljesítsék má­sodvetési tervüket. Gépállomásaink tegyenek meg mindent, hogy gépi erejükkel a leg­nagyobb segítséget adhassák e mun­kákhoz. Olyan traktoristákra van most szükség, mint a Marcali Gép­állomás két kommunista trakto­rosa: Berta István és Subie György, akik nappal aratnak, éjjel pedig a tarlót hántják. Termelőszövetkezeteink tagjaitól, egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztjainktól, a gépállomások dol­gozóitól azt várja az ország, hogy becsülettel helytálljanak a nyári munkákban. Még szilárdabb helytállással dolgozó népünk kenyerének biztosításáért! flf, jár az aratási 1 0$eS<^<9C§<X<^0§<^<^0S0ha§0Sc^0Sc^cScS<m3Sc^cSc^cScX^CS<^<90§&'t' ^Űicaosíg tábla Megyénkben elsőnek a fonyódi járás jelentette, hogy az egész já-1 rás területén befejezték az aratást. A jó munkáért elismerés illeti a já­rás becsületes dolgozó parasztjait, a termelőszövetkezeti tagokat és az1 egyénileg gazdálkodókat, állami gaz­dasági és gépállomási dolgozóit, a párt- és tanácsszervek fáradhatatlan harcosait. Most a betakarításban, a tarlóhántásban és a másodnövény- vetésben is mutassák meg, hogy a mezőgazdasági munkákban mindig élenjáró járás a fonyódi. Tarr János középparaszt terven felül 10 mázsa gabonát ad el az államnak Szabadi községben Tarr János 12 j holdas középpaJraíSEtj felszólította gazdatársait, hogy csatlakozzanak , hozzá, ajánljanak fel minél több ke­nyérgabonát megvételre az állam-' nak. Kovács József 19 holdas közép­paraszt elfogadta a 'kihívást. Kovács j József példáját követve az állami szabadfelvásárlási tervből rá kive-1 tett rész teljesítésén kívül még 101 mázsa kenyérgabonát ad el az ál- [ lantnak. paraszt 20-án elcsépelt s mivel nincs fogata, úgy számolt, hogy csak másnap viteti Boglárra a ga- bánóját. A begyűjtési megbízott kérésére Prés gazda — aki ugyan­csak szerdán csépelt — vállalta, hogy még aznap beviszi Nevetni Gáspártól is az államot megillető gabonát a TV raktárába. Méltán írjuk hát Komárominé elvtársnő nevét lapunk dicsőség­táblájára. A fonyódi ktsz és a Tőzegterme­lő Vállalat dolgozói a buzsáki Munkaharcos, a Kaposvári Vas­kombinát munkásai a somogyvári Szabadság, a somogyvári erdészet dolgozói a helybeli Béke TS!Z-nek segítettek az aratásban. Dicsére­tet és elismerést érdemelnek hősi munkájukért. A szöllősgyöröki határban javá­ban vágták még az érett gabonát, amikor felbúgott a cséplőgép a Vörös Csillag TSZ szérűjén. A szövetkezet tagjai, előlegképpen 60 mázsa gabonát csépeltek el, ame­lyet az utolsó szemig a Termény­forgalmi raktárába szállították: felével beadásukat teljesítették, 30 mázsát pedig értékesítési szerző­dés alapján adtak el az államnak. Márton József elvtárs, a Kapos­vári Gépállomás cséplőgép felelős vezetője a múlt hét végén kezdte a cséplést. Azóta rendszeresen több mint kétszeresére teljesíti napi tervét: 20-án estig 680 mázsa gabona folyt 1300-as gépéből a zsákokba. Szerdán a 108 mázsás normával szemben 223 mázsa ga- bonét csépelt el. Ezen a napon 104 forintot és 25 kg kenyérgabo­nát keresett. Tíz diszista és sportoló segítet­te az aratásban a szöllősgyöröki. Vörös Csillag TSZ tagjait. Kitűn­tek ebben a munkában: Kocsis János, Simon József, Kocsánöi Nándor, Teveli László és Túli Gé­za. A 40 hold gabona időbeni lé- aratásában nagy érdeme van a Főváírosi Gyermeküdülő' úttörőw nek is, akik önkéntes társadalmi munkával 14 holdon összehordták a kévéket. Komáromi Lajosné balatonlellei begyűjtési megbízóit becsülettel' teljesíti feladatát. Hivatalos mun­kája mellett gondja van arra is, hogy a cséplőgéptől azonnal a ba- latonboglári raktáriba jusson az államnak járó kenyérgabona. No- votni Gáspár 5 holdas dolgozó CIKKÜNK NYOMÁN: Bőszénfán sem várnak tovább Lapuhk tegnapi számában cikk je­lent meg arról, hogy miért késleked­nek a bőszénf alak. Bőszénfa határá­ban ugyanis 210 hold levágatlian ga­bona van még a tartalékföldön. A Kaposvári Gépállomás igazgatója, Kodó Kálmán elvtárs válaszolt a cikk­re. Azonnal intézkedett, s csütörtökön egy, pénteken már két aratógép vág­ja a .tartalékföldön a .gabonát. E hé­ten még egy kombájnt is küldenek a gépállomásiak. De nemcsak a gép­állomás volt a hibás, hogy a bőszén- fai .tartalékterületen nem kezdődött meg az aratás. A gépállomás ugyan­is 160 holdra kötött szerződést. A visszamaradó 50 holdon a bőszén- faiaik nyugodtan megkezdhették vol­na az aratást. Lássanak hát sürgő­sen hozzá, ne várják, hogy majd he­lyettük más végzi el ezt a feladatot. A nagyatádi Dózsa TSZ példát mutat A nagyatádi Dózsa Termelőszövet­kezet tagjai az állam iránti kötele­zettség teljesítésében is példát mu­tatnak az egyéni gazdáknak. A ter­melőszövetkezet elsőnek kezdte meg a községben a gabona csépüését, és az első napon 59 mázsa búzát szállí­tottak az állam raktárába. A kaposvári járás az első a gabonabegyűjtésben Helytelenül tették as ecsenyiek és somogyssiliek, hogy visszautasították a városi dolgozók segítségét A gabanabegyűjtés, dolgozó né­pünk kenyerének biztosítása harci feladat. A begyűjtőszerveknek, de a községi párt- és 'tanácsszerveknek is komcily munkát kell végezniük, hogy a kötelező begyűjtési .tervet és az ál­lami szabadfelvásárlósi tervet hiány­talanul teljesítsék dolgozó paraszt­jaink. Ez nemcsak szervezés, hanem politikai felvilágosító munkát is kö­vetel. A falusi .kommunistáiknak, ta­nácsi és begyűjtési dolgozóiknak meg kéH győzniük a gazdákat az állam iránti kötelezettség teljesítésének el­sődlegességéről, meg kell győzniük arról, hogy gabonafeűesüegüket az ál­lamnak adják ed. Nem szabad tűrni, hogy egyetlen hátralékos gazda is Járás: Százalék 1. kaposvári 3,1 2. barcsi 3 3. nagyatádi 2,8 4. siófoki 2,2 5. fonyódi 2,1 6. marcali 1,99 7. tabi 1,66 8. csurgói 1,4 legyen községükben. Ezért ott, ahol a felvilágosító szó nem használ, o törvény paragrafusait kell alkalmaz­ni. A gabonabegy űjtés.ben megyénk legnagyobb járása, a kaposvári' járás vezet. Utolsó helyen a csurgói járás van. A járások értékelésénél most már nem lehet figyelembe venni azt, hogy egyik járásban előbb vagy ké­sőbb érik a gabona, hiszen már min­den járásban megkezdték a cséplést és .begyűjtést. Azok a járások kerül­nék előre, amelyek jobban megszer­vezik a munkát. A járások sorrendje a gabonabe- gyűjtésben: Tanácselnök: Sun Sándor Mátyás József Sasvári Ferenc Németi László Király Ferenc Papp Ferenc Tengerdi Imre Vörös Gábor Az üzemek, vállalatok dolgozói készségesen ajánlották fai segítsé­güket az aratással! elmaradt közsé­geknek, termelőszövetkezeteiknek. Kaposvárról is sok ipari munkás, hi­vatali dolgozó sietett a falu segít­ségére az elmúlt napokban. A lég­több helyen örömmel üdvözölték a városiak segítségét, s az ipari mun­kások versenyt arattak a dolgozó parasztokkal. Nem így történt ez Ecsenyben és Somogyszil (községben, ahol úgy látszik, nincs szükség se­gítségre, bár alaposan elmaradtak az aratással. Az. ecsenyi párttitkár segítségért telefonált. Kérte, küldjenek társa­dalmi munkásokat, akik segítenek az aratás gyors befejezésében. A Ka­posvári Cukorgyár dolgozói közül negyvenen jelentkeztek, s azonnal autóra szálltak és siettek Ecsenybe. Az ecsenyiek azonban közben meg­gondolták a dolgot, s amikor á kész­ségesen segíteni akaró cukorgyári dolgozók odaérkeztek, az ecsenyiek kijelentették, hogy nincs szükség se­gítségre. Hazaküldtek a Cukorgyár dolgozóit. Pedig az aratás még min­dig vontatottan hálád a községben, még mindig nagy a község elmara­dása. Somogyszilban még negyedrészét sem aratták le a gabonának. Ide hat­van dolgozó ment a TextilliművektőL A segítségre úgy látszik itt sem- volt szükség, mert visszaküldték a Tex­tilművek dolgozóit. Mi ez oka, hogy a két község ve­zetői visszautasították a segítséget? Ne féltsék most habáraikat, ne le­gyenek hiúk arra, hogy ha késve is, de segítség nélkül végzik el az ara­tást! Nem szégyen az, ha segítséget vesznek igénybe, nagyobb szégyen és nagyobb kár, ha késlekednek az ara­tással. AKIK A BOLDOGABB PARASZTI ÉLET ŰTJÁRA LÉPTEK A járási párttitkár választ ad az új útra lépő dolgozó parasztok kérdéseire Július 10-i számunkban hit . adtunk arról, hogy Gadács termelőszövetkezeti község lett. Az új útra lépő dolgozó parasztokat sok kérdés foglajkoztatt^ Többen közülük kilépett tsz-tagok V't tak és választ vártak új életüket Lá­tóén. A község kommunistái, a Táncf ics TSZ tagjai válaszoltak ugyat ké* dé- seikre, dehát ők a Járási titkártól is akarták hallani, hogyan s mint va/l az az új élet. A 31 új belépő aztán össze­gyűlt a község iskolájában, hogy meg­beszéljék dolgaikat, s választ kapjanak néhány kérdésükre Kovács Sándor elv­társtól, a járási pártbizottság első tit­kárától. A kaposvári járásban jól halac a tsz- szervezőmunka. Nagy része van ebben Kovács Sándor eivtársnak, akik lelke­sen, fáradhatatlanul járja a községeket, útmutatást ad a község kommunistái­nak, választ ad a dolgozó parasztok­nak. Jó szervezőmunkájának, an vak a lelkesedésnek, mely a járás kommunis­táit fűti, köszönhető, hogy hétről hétre a kaposvári járásban választja a leg­több család a közös gazdálkodás útját. Kölese termelőszövetkezeti község lett A siófoki járásban is megszületett az első termelőszövetkezeti község. A kommunisták felvilágosító szava és példamutatása nyomán Kötésié föld­területének 76 százalékán közös gaz­dálkodást folytatnak a Béke és az Előre Termelőszövetkezet tagjai. Á felvilágosító munkából jól ki­vették részüket a tsz-tagoik. Különö­sen Kibédi Béla agrenómus, az Elő­re TSZ párttitkára végzett jó, mun­kát. A felvilágosító szóra olyan 'te­kintélyes gazdák választották a kö­zös gazdálkodást, mint dfj. Reich Pál 17 holdas, Szabó Péter 10 holdas, Kovács István 10 holdas dolgozó pa­rasztok. A termelőszövetkezeti község lakói most készülődnek az avató-ünnepre, amelyet az aratás, cséplés befejezése után akarnak megtartani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom