Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-03 / 155. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! I Jó úton halad a KV június 8-i határozatának végrehajtása a csurgói járásban Köszöntjük megyénk ifjú pedagógusait Termelőszövetkezeteink életéből MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK XII. évfolyam, 155. szám. AHA 3« MLLtK Vasárnap, 1955. július 3. Előre a második félévi terv túlteljesítéséért Sok üzemünk már az első félév befejezése előtt jelentette, hogy teljesítette féléves tervét. Kevés olyan üzeme van megyénknek, amely adóssággal zárná a félévet. Szocialista iparunk 1955-ben ismét egészséges fej­lődésnek indult. Az elmúlt hónapok eredményei azt mutatják, hogy — egyelőre ugyan még lassan —, de a termelés növekedésével egyidejűleg nő a termelé­kenység, csökken az önköltség. Az eredmények még nem nagyok, de az ipari termelés 1954. évi egyhely­ben topogása után biztatók. Ezeket a kezdeti ered­ményeket üzemeinknek a következő félévben tovább kell fejleszteniük. El kell érni, hogy a termelés gazdaságosságában fordulat álljon be. Szakadatlanul növekedjék a termelés, a termelékenység* csökken­jen az önköltség, javuljon a termékek minősége. Az 1955. évi népgazdasági terv teljesítése döntő fontos­ságú: második ötéves tervünk alapja, kiindulópontja. Nagyjelentőségű versenymozgalmat indított el a 20 budapesti üzem ismert felhívása a tervek határidő előtti teljesítésére és a gazdaságossági mutatók túl­teljesítésére. Ehhez a felhíváshoz megyénk valameny- nyi üzeme csatlakozott. Terven felüli termelésre tett vállalásaik értéke több mint 16 millió forint. Jelentős és szép felajánlás, amelynek megvalósításáért válla­lataink eredményes harcot folytatnak, Az első félév eredményei, a tervek határidő előtti teljesítése azt mutatja, hogy dolgozóink megértik pártunk politiká­ját, s szívvel-lélekkel harcolnak a tervek, vállalások megvalósításáért. Ebben a harcban a kommunisták járnak az élen. A Kaposvári Textilművek legkiválóbb dolgozói: Kende Piroska, a többszörös sztahanovista fonónő, Szép Rózsa gyűrűsfonó, a könnyűipar kiváló dolgozója ma­gas teljesítményükkel, kiváló minőségű munkájukkal, a gyengébbek tanításával segítették üzemüket. ahhoz, hogy a féléves tervet határidő előtt befejezhessék. Vagy a Cukorgyár kommunista dolgozói: Vati István. Lancsák József, Bajzik Lajos, akik mindig kiváló tel­jesítménnyel harcoltak a vállalások teliesítéséért. Hosszan sorolhatnánk még üzemeink kommunistáit, akiknek példamutató munkája nyomán mind erőseb­ben bontakozott ki a versenymozgalom, javult a mun­kafegyelem. A Központi Vezetőség márciusi határozata rámu­tat a szocialista iparosítás, ezen belül elsősorban a nehézipar fejlesztésének döntő fontosságára, mint a szocializmus felépítésének egyik alapjára. A határozat előírja, hogy a szocialista ipar termelését 1954. évhez viszonyítva 5,7 százalékkal, az egy főre eső termelést 3,9 százalékkal kell emelni, az önköltséget pedig álta­lában 3 százalékkal kell csökkenteni, és 3,3 százalékos anyagmegtakarítást kell elérni. Az üzemi pártszerve­zeteknek mindent el kell követniük, hogy ezek a mutatószámok minden üzemben valósággá váljanak. A termelés fokozása érdekében állandóan segíteniük kell a szakszervezetet a munkaversenyek megszerve­zésében, a versenyszellem állandó fokozásában. A vállalat felajánlásait mindig meg kell beszélni a dolgozókkal, hogy azok ismerjék a kötelezettsége­ket. Igen sok üzemünkben azonban ez nem történt meg. Itt sürgősen pótolni kell a mulasztást, és terme­lési értekezleteken meg kell vitatni a felajánlásokat. Nem szabad megelégedniük pártszervezeteinknek, kommunistáinknak a temek csupán mennyiségi tel­jesítésével vagy túlteljesítésével. Harcolniuk kell, hogy ezeket havonként bontásban is teljesítsék, sőt ezen túlmenően el kell érni a tervek dekádon­kénti rendszeres teljesítését. A dekádonkénti tervtel­jesítés az önköltség csökkentésének igen fontos fel­tétele. A hóvégi hajrá ugyanis mindig növeli az ön­költséget, mert sok felesleges túlórát okoz. Ugyan­akkor pedig a dolgozók hó elején kénytelenek íálni«, ami a munkafegyelmet rontja. A műszaki dol­gozóknak fel kell számolniuk a szervezetlensége* és biztosítaniuk kell az üzemek egyenletes termelés't A termelékenység növelésének egyik legfonto­sabb feltétele a technológiai utasítások betartása, a technika fejlesztése, az újítások, ésszerűsítések felka­rolása és gyakorlati bevezetése. Ezt segítsék párt- szervezeteink, kommunistáink. Javítani kell a termékek minőségét. Kevesebb se­lejt: magasabb termelés, kisebb önköltség, nagyobb termelékenység. Lehetőség szerint dekádonként kell mérni az anyagfelhasználást, hogy elejét vehessiik az anyagpocsékolásnak. Pártszervezeteink fokozottabb mértékben valósít­sák meg a termelés pártellenőrzését, mégpedig oly módon, hogy állandóan figyeljék az összes gazdasági mutató alakulását. Csak ezeknek betartása és túl­teljesítése biztosítja, hogy megyénk üzemei vsikejjrel segítsék a dolgozó nép életszínvonalának további emelését. A szocializmus építése a termelés frontján dől el. Ennek a frontnak bátor, harcedzett katonái a kom­munisták. Most, a második félév kezdetén induljanak harcba és vezessék nagymúltú, sok győzelmet aratott munkásosztályunkat újabb sikerekre a szocialista iparosítás útján. Legyenek parancsnokai a terv teljesí­tésért folyó harcnak, élenjárói a munkaversenynek, a többtermelésnek. Harcoljanak a munkafegyelem meg­szilárdításáért, a takarékosságért. Küzdjenek mindig az újért, a régivel, az elavulttal szemben. Még jobb, még lelkesebb munkával segítsék népünket a szocia- Kzmus felépítéséért vívott harcában. HÍRADÁS fi FÖLDEKRŐL Negyedszer kapálja a cukorrépát Kiss Gy. György somogyszobi dolgozó paraszt A somogyszobi dolgozó parasztok a termelőszövetkezetek példáját kö­vetve már harmadszor kapálják a kukoricát. A burgonyát kétszer be­töltötték, a cukorrépaföldek is szép ■tiszták, mindenünnen kiirtották a gyomot a szorgalmas gazdák. Kiss Gyura György dolgozó paraszt vala­mennyi növényét már háromszor megkapálta, a takarmányt időben betakarította. A kenyérgabona ara­tásához még nem kezdhetett hozzá, de úgy gondolta, addig sem tétlen­kedik, s megkezdte a cukorrépa ne­gyedik kapálását. A növényápolás mellett jól halad az őszi árpa aratása is a szobi határban. Mindhárom termelőszövetkezet ár­pája keresztekben van már; az egyé­ni gazdák is 1—2 nap alatt learatják az árpát. Az aratás befejezése után azonnal megkezdik a tarló felszán­tását. 240 hold másodnövényt vetnek az idén. Sokan már most az ősziárpa- földbe vetnek kölest, silókukoricát. A sok .másodnövény értékes takar­mányt hói a gazdáknak, s nem kell félniük, hogy nem tudják átteleltetni állataikat. Mózes László szemveszleség nélkül arat A Nagybaráti Állami Gazdaságban 4 aratógéppel kezdték meg csütörtö­kön a 200 hold őszi árpa aratását. Az aratógépkezelők közül a legjobb mun­kát eddig Mózes László végezte, aki 8 holdat aratott le egy nap alatt szemveszteség nélkül. Mózes László megfogadta, hogy a búza és a rozs aratásánál is ilyen jól dolgozik, hogy mielőbb zsákba kerülhessen a ke­nyér magja. Kitűnő munkát végez Kis István, a Csokonyavisontai Gépállomás kombájnosa A Csokonyavisontai Gépállomás kombájnosa, Kis István lelkiismere­tesen készült az idei aratásra. Gépét gondosan kijavította, felszerelte a második tisztítóműt, megszervezte a komplex-aratóbrigádot. Június 30-án a komiósdi Terv TSZ 25 holdas ősziárpa-táblájában kezdte meg áz aratást. Óráról órára na­gyobb lett a tarló a kombájn nyomá­ban. ■ ’ | Kis István mintaszerű munkát végzett Egy szál kalász sem ma­radt utána, sarkokat sem hagyott a táblán, és a tarló magassága nem haladta meg a 13 cm-t. A szalmát pontosan egyforma távol­ságra rakta le. Nyomában Sipos Jó­zsef lanzbulldogos halad, aki gépére villaszerű szalmahordót szerelt fel és pillanatok alatt a kazalozó-helyre szállította a szalmát. Embersies Jó­zsef traktoros előtt tiszta volt az út, s nyugodtan forgathatta az egy nap­pal azelőtt még kalászringató földet. Jól fizetett az árpa a gondos-mun­ka nyomán. A szemveszteség még a fél százalékot sem érte el. Kis István kombájnodnak nagy része van ab­ban, hogy a szövetkezet 35 oldás ősziárpa- táblája 536 mázsa szemet adott, ami 31 mázsás holdanként! át­lagtermésnek felel meg. Alig győzték a zsákolok a munkát. Még be sem kötözte Kis Pál tsz-tag a telt zsákot, máris a másikhoz kel- ’ett nyúlni. A szemhordókocsi egy percet sem állt tétlenül, állandóan -.zállította a gabonát. Két nap alatt végzett 25 hold ara­tásával Kis István kombájnos. Ezzel egyidőben elvégezték a tarlóbukta­tást is. Ezután a csokonyavisontai Haladás TSZ tábláján folytatták a munkát, s megfogadták, hogy ha az idő engedi, vasárnap is dolgoznak. Szilárdítsák meg az állampolgári fegyelmet a nagyatádi járásban Az augusztus 20 tiszteletére indí­tott verseny egvre nagyobb lendü­letet vesz medvénkben. M;nd a járá­sok, mind a között nagy lelkesedéssel folv'k a küzdelem az elsőségért. A is'"* héten jól szorgal­mazták n bnevflPést és az adófize- V's* - s-éfVk-i járás vezetői és dolgo­zói. Meg Is Játszik eredményükön: hódították az első helyet a hosszú 'lő óta élenjáró fonyódi járástól. visszaesett azonban a barcsi :őrás: a 4. helyről újra az utolsó- előtti 7. helyre került. Úgy látszik, múlt heti lelkesedésük csak szalma­láng volt. Még rosszabb a helyzet a nagyatádi járásban. Rendületlenül tartja az utolsó helyet. A barcsi já­rás csak azért nincs az utolsó he- lyen, mert a nagyatádiak azt szinte kisajátították maguknak. Pedig ők is nem egyszer megmutatták, hogy tudnak harcolni, ha a dolgozó nép ■'ránti kötelességteljesítésről van szó. Szedjék hát össze magukat és mu­tassák meg: a nagyatádi járásban sem veszett ki a kötelességtudat. A járások sorrendje: Járás: összpontszám: Járási tanácselnök: 1. siófoki 72,18 Németi László 2. fonyódi 70.71 Király Ferenc 3. kaposvári 69,40 Suri Sándor 4. tahi 68,26 Tengerdi Imre 5. marcali 67,15 Papp Ferenc 6. csurgói 66,64 Vörös Gábor 7. barcsi 65,43 Mátyás József 8. nagyatádi 64,35 Porrogi István Kutassuk fel és irtsuk a burgonyabogarat Megyénk több községének határá­ban találtak ismét burgonyabogára! A Növényvédő Állomás dolgozói min­dent megtesznek e kártevő irtására, munkájuk azonban úgy lesz igazán eredményes, :ha a dolgozó parasztok, tsz-tagok is segítik őket azzal, hogy időközönként megvizsgálják burgo­nyájukat, nincs-e rajta burgonyabo­gár. így tesznek a barcsi Vörös Csil­lag TSZ tagjai, akik féltő gonddal őrzik gyönyörű burgonyájukat a kár­tevőtől. A képen a tsz tagjai láthatók bur- gonyabogár-keresés közben. (A ké­pet Tóth László, a Magyar Fotó munkatársa készítette.) & nemzetközi szövetkezeti mozgalom harcos ünnepe A ■ világbékéért harcoló népek, élükön a Szovjet­unióval ma, július 3-án ünnepük meg a nemzetköz#; szövetkezeti napot. A nemzetközi szövetkezeti mozga­lom harcos ünnepét, a magyar földművesszövetkeze­tek és a kisipari szövetkezetek ma már több minit másfelmilliós tábora is megünnepli. Nálunk a szövetkezeti mozgalom 1948 után bonta­kozott ki. Hét évvel ezelőtt alakultak meg az első ter­melőszövetkezetek és földművesszövetkezeti boltok ha­zánkban. A földművesiszövetkezetek az elmúlt ihét év alatt gazdaságilag is szilárd szervezetekké váltak. Be­bizonyították az önkéntes társulás gazdasági előnyeit, s nagyobbrészt jó munkát végeztek a beszerzés és ér­tékesítés területén. A szövetkezeti munkában együtt­működésre, összefogásra nevelik dolgozó parasztsá­gunkat., s elősegítik áttérését a magasabb szövetkezeti formákra. Megyénk földművesszövetkezetei gazdasági fel­adataikat: a falu lakosságának jobb áruellátását, ter­ményfeleslegeinek felvásárlását és értékesítését kielé­gítő mértékben látták el. Gazdálkodásuk terjedelme jelentősen megnőtt. Ezt bizonyítják az alábbi szám­adatok: A földművesszövetkezeti kiskereskedelem 1952-höz viszonyítva 164 százalékkal, a vendéglátó- ipar 166 százalékkal, az ipari tevékenység 205 száza­lékkal, a felvásárlás 181 százalékkal emelkedett. A szövetkezeti állatállomány ugrásszerűen nőtt — egy év alatt csaknem ötszörösére emelkedett. A kiskereskedelem több mint 100 millió forintos, a vendéglátóipar 25 millió forintos, a felvásárlás 71 millió forintos emelkedése nemcsak a szövetkezetek jó munkáját bizonyítja, hanem a falusi lakosság életszín­vonalának emelkedését is mutatja. Megnövekedett a, szövetkezeti hálózat megyénkben. 1952-ben megyénk­ben 290 boltegység és 100 italbolt működött. Ez a szám eddig 650-re, illetve 231-re emelkedett. Es nemcsak mennyiségi volt a fejlődés, hanem minőségi is. Üzle­teink korszerűbbek, kultúráltabbak lettek. A kaposvá­ri, igali, barcsi, csurgói vagy a ma megnyíló marc&li áruházak már minden igényt kielégítenek. Szövetkezeteink megtanultak helyesen gazdálkod­ni. 1952-foen még a szövetkezetek fele veszteséggel fejezte be az évet, 1954-ben. már szövetkezeteink 90 szá­zaléka nyereséggel zárt. A szövetkezeti dolgozók szak­mailag és politikailag egyaránt fejlődtek. Két föld­művesszövetkezeti dolgozó kapott a múlt évben kor­mánykitüntetést, 46 pedig a »Kiváló földművesszö­vetkezeti dolgozó« megtisztelő címet nyerte el. Ezek mellett az eredmények mellett vannak fo­gyatékosságaink is. Legnagyobb hiba az volt, hogy az általános falusi szövetkezetek elhanyagolása miatt nem vált elég szorossá a földművesszövetkezetek és termelőszövetkezetek kapcsolata. Másik javításra váró hiba az egyes cikkekben mutatkozó áruhiány meg­szüntetése. Ebhez az kell, hogy a földművesszövetke­zeti dolgozók a falusi vásárlókkal, szoros kapcsolatot tartsanak fenn, s szakmai és vevő-ankétokon, a pa­nasz- és kívánságkönyvek útján tanulmányozzák a lakosság igényeinek alakulását. Az így szerzett ta­pasztalatok alapján készítsék el az áruforgalmi ter­veket, s a kívánságoknak, igényeiknek megfelelő áru­kat rendeljenek meg. Földművesszövetkezeteink tudják, hogy minél több textiláru, cipő, csizma, edényáru, kerékpár, rádió áramlik a falu felé, annál nagyobb a parasztság ter­melési kedve. Minél több mezőgazdasági kisgép, szer­szám, műtrágya, növényvédőszer kerül a falura, annál jobban elősegítik a földművesszövetkezeték a paraszti ság termelőmunkáját. Ezáltal is emeiődik a mező- gazdaságban a terméshozam, s így több termék jut a városnak, megjavul a városi lakosság áruellátása. Ezért fontos összekötőkapocs a földművesszövetkezet a város és falu, a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság között. Földművesszövetkezeteink a dolgozó parasztság tényleges fogyasztási és értékesítési társulásaivá vál­tak. Olyan szervezetekké, amelyek belső anyagi erő­forrásaik állandó növelésével, az állam anyagi tá­mogatásának gazdaságos felhasználásával, biztosítják dolgozó parasztságunk kedvezőbb életkörülményeit. Földművesszövetkezeteink népi demofcratikuís államunk elválaszthatatlan tartozékai, amelyek együtt fejlődtek, együtt erősödtek termelőszövetkezeteinkkel. Az ipari és mezőgazdasági dolgozók közötti kölcsö­nös érdekeken alapuló gazdasági kapcsolatok rend­szerének fontos szervei a földművesszövetkezetek, amelyek tagsága e jellegénél fogva résztvesz. hazánk­ban a szocializmus építésében. A másfélmilliós szö­vetkezeti tagság a termelőszövetkezetek, kisipari szö­vetkezetek, a földművesszövetkezetek tagjaival együtt a Szovjetunió tapasztalatait felhasználva, fejleszti hazánkban a szövetkezeti mozgalmat, védelmezi a békét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom