Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-19 / 168. szám

1 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1955. július 19. MEGKEZDŐDÖTT Genfiben o négyhatalmi értekezlet Genf (MTI). Gara László, a MTI kiküldött tudósítójától. A mégy kormányfő világszerte nagy érdeklődéssel várt értekezlete hétfőm délelőtt — magyar idő sze­rint lil óra 16 perckor nyílt meg az ENSZ genfi palotájában. Az épül® tét az érdeklődők hatalmas tömege vette körül. Az épületbe azonban csak néhány fényképész és televízi­ós közvetítő juthatott be. A világ minden részéről egybe­gyűlt újságírók hatalmas tömege a sajtóházban televíziós közvetítés út­ján kíséri figyelemmel az eseménye­ket. Az ENSZ-palota elé elsőnek a francia küldöttség érkezett meg: Fauné és Pinay. Nagy tapssal fogad­ták az egybegyűltek az ezután érke­ző szovjet küldöttség gépkocsijait. Előbb Molotov, majd Zsukov szállt ki az autóból, utánuk Bulganyin és Hruscsov. Rövid várakozás után az épület bejárata elé gördültek az amerikai küldöttség megerősített biztonsági kísérettel övezett autói, majd nyom­ban ezután az angolok érkeztek meg. Az egybegyűltek és a svájci rendőrség motorkerékpáros rend- fenntartó osztagai körében egy­aránt feltűnést keltett, hogy az amerikai küldöttség autóiból az út minden kanyarulatánál szé- leskarimájú szalmakalapot vise­lő biztonsági ügynökök ugrottak ki, s helyezkedtek el az útvonal mentén. Hasonló ügynökök vették körül Eisenhower elnök várakozó gépko­csiját. A küldöttségek közül az amerikaié érkezett a legnagyobb biztonsági szolgálattal. Az ENSZ-palota hatalmas ülés­termében négyszögalakban helyez­ték el a tárgyalóasztalokat: az an­golok az amerikaiakkal' kerültek szembe, a szovjet küldöttek a fran­ciákkal. Eisenhower mellett Dulles, Bulganyin mellett balra Molotov, jobbra Hruscsov és Zsukov, Edén mellett Macmillan. Faure mellett Pinay foglalt helyet. A négyhatalmi értekezlet két nap óta teljesen megváltoztatta a város képét. Az emberek valósággal lázban égnek. 1200 újságíró, sokszáz megfigyelő, fényképész s a diplomaták kísérői­nek tömege érkezett Genfbe. A vá­rosban természetesen nem lehet szo­bát kapni, a szállók zsúfoltak, s igen sokan béreltek szobát magánlaká­sokban. Az újságírók részére kitűnően berendezett sajtóház megzavart hangyábolyra emlékeztet. Az újság­írók körében igen jó hangulat ural­kodik, gyakran -lehet szívélyes be­szélgetésibe merülve együtt látni a Pravdától Zsukovot, az Internatio­nal News Servicétől Kimigbury Smitht, Tabouis asszonyt, az I.nfor mationtól, Sulzbengert a New York Timestől, Ronsacot -a Framc-Tireür- től és Pierre Courtade-ot a l’Hurna- nitétől. Megfigyelők körében általában bi­zakodás és mérsékelt derűlátás ural­kodik. Hangsúlyozzák, hogy az ame­rikaiak előbb hónapokig nem akar­tak beleegyezni a tárgyalásokba, küldöttségük pedig most igyekszik majd a tanácskozásokon való előre­haladást a lehető legnagyobb mér­tékben fékezni. Az amerikai küldöttség szélsősé­ges szárnyának taktikája arra irányul, hogy a lehető legkeve­sebb kérdést intézzék el most, s a problémák megoldását lehető­leg a külügyminiszterek legköze­lebbi értekezletére bízzák. Eisenhower hír szerint azt javasolja majd, hogy ezt a külügyminiszteri értekezletet New Yorkban tartsák az ENSZ következő ülésszaka során' Megfigyelők véleménye szerint ak­kor majd a technikai szempontok nagyon sok mindent meggátolhat-' nak. MTI. A történelmi jelentőségű ülésre elsőnek Faure francia miniszterel­nök és Pinay külügyminiszter érke­zett meg. Tíz perccel 11 óra előtt megérkezett N. A. Bulganyinv a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió .Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek tagja, a következő gépkocsiban foglalt helyet V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere és G. K. Zsukov marsall, honvédelmi miniszter. Ezután csaknem egyidőben érke­zett meg Eisenhower amerikai el­nök, valamint Eden -brit miniszter- elnök és kísérete. A tanácskozás megkezdése előtt lehetővé tették a fotóriportereknek, hogy a tárgyalóteremben —- ahol a kormányfők és kísérőik egy hatal­mas négyszögletű asztal körül fog­lalnak helyet, mindegyik oldalon öten-öten felvételeket készítsenek. t A genfi kormányfői értekezlet hétfői tanácskozásain Eisenhower amerikai elnök elnököl. MTI. As első jelentések a genfi kormányfői értekezlet első üléséről Genf (MTI). Mint má.r jelentettük, Gentfbem a volt népszövetségi palo­tában hétfőn délelőtt — magyar idő szerint 11 óira 16 .perckor — meg­kezdődött a négy nagyhatalom kor­mányfőinek értekezlete. A tanácsokozóterem/be lépő kor­mányfőket és kíséretüket Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára üdvözölte, emlékeztetve arra, hogy az egész világ népei várják ennek az ér­tekezletnek az eredményeit, •■»■amely­nek a valamennyi nemzet békés megegyezésére irányuló célkitűzé­sei az Egyesült Nemzetek Szerveze te általános politikájának keretébe illeszkednek.« Az ENSZ főtitkára ezután azt az óhaját nyilvánította, hogy az érte­kezlet »-a minden nép által óhaj­tott célra jusson.« Az első ülés szónoka Eisenhower amerikai elnök volt, majd Faure francia miniszterelnök szólalt fel. <Az ülés tart.) MTI. A genfi tárgyalás, mint a problémák megoldásának kulcsa írta: A. Belszkaja Befejeződött a genfi értekezlet megnyitó ülése Genf (MTI). A négy kormányfő magyar idő szerint 13 óra 44 perc­kor, miután több mint két és fél órán át tanácskozott, befejezte a megnyitó ülést. MTI. Jugoszláv lapok a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénumának határozatairól Belgrad (TASZSZ). A Borba és a Pofiifd'ka című jugoszláv lap 'közli a Tanjug hírügynökségnek az SZKP Központi Bizottsága júliusi plénumá­nak határozatáról szóló moszkvai tu­dósításét. A tudósításban többi között azt ír­ják, hogy azt a határozatot, amelyet N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszá­molója alapján fogadtak el az ipar további fellendítéséről, a .technikai haladásról és a termelés jobb meg­szervezéséről, Moszkvában úgy érté­kesek, mint jelentős intézkedést az-par további fellendítésére. A szak­emberek e plénum határozatát a feb­ruári plénumnak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatával egy­bevetve arra a végeredményre jut­nak, hogy a Szovjetunióban megte­remtették azt a szilárd anyagi bá­zist, amely biztosítja a termelés új, tökéletesebb módszerei alkalmazásá­nak, valamint a technika maximális felhasználásának lehetőségét, sőt megköveteli e lehetőségek felhaszná­lását a termelés színvonalának leg­rövidebb időn belüli fellendítése ér­dekében. Matolcsy Károly: Merre tart az arab világ? Az Országos Béketanács külpoli­tikai fizetét Matolcsy Károly írta: ►►Merre tart az arab világ« címmel. A füzet a Közel- és • Közép-Kelet eseményeivel foglalkozva leleplezi az amerikai-angol imperialisták akna­munkáját, amelynek célja a közel­és középkeleti népek leigázása, há­borús támaszpontként való felhasz­nálása. A füzet megismertet ben­nünket az arab világ népének éle­tével, a szabadságért, függetlensé­gért, felemelkedésért folytatott har­cával, amely elválaszthatatlanul összefonódik a .békéért vívott harc­cal. A sok fényképpel, térképpel il­lusztrált füzet a városi, kerületi, községi és üzemi békemegbízottak­nál, továbbá a hírlapárusoknál kap­ható 1 forintos áron. Új herendi porcelánszobrok A Herendi Porcelángyár iparmű­vészei új porcelánszobrokat készíte­nek. Hanzéli Jenő »Hajdútánc«, Tóth János »Csikós« című szobrai­nak és Garányi József »Székely csür- döngödő« táncost ábrázoló figurájá­nak gyártását megkezdték a gyár dolgozói. Az új herendi szobrok rö­videsen az üzletekbe kerülnek. Megjelent a Propagandista júliusi száma A folyóirat első helyen közli Csatár Imre cikkét: a DISZ II. kongresszusa után, amely az ifjúság szocialista ne­velése terén előttünk álló legfontosabD feladatokkal foglalkozik. A Propagandista munkájához c. rovat közli Búza Márton: Az osztályharc éle­ződése a szocializmus építése Időszaká­ban c. cikkét, amely a szocializmus épí­tése időszakában folyó osztályharc ál­talános törvényszerűségeivel és idősze­rű kérdéseivel foglalkozik. Dégen Imre: A fokozatosság elvének érvényesítése a mezőgazdaság szocialis­ta átalakításában c. cikke a mezőgaz­daság szocialista átszervezése térén előttünk á'ló feladatok Jobb megérteset segíti elő. Vértes Imre: A jobboldali el­hajlás elleni harc kérdései a szocializ­mus építésének időszakában c. cikke­ben a jobboldali elhajlás lényegével, forrásaival, fő megnyilvánulási formái­val és az ellene való harc helyes mód­szereivel foglalkozik. A népgazdaság időszerű kérdései c. rovatban jelenik meg Tauzsik György cikke: Az anyagtakarékosság — rejio- désünk fontos tartaléka. A Válasz a propagandista kérdéseire c. rovat közli Balogh Elemér: Miért van kibékíthetetlen ellentétben a vallás a tudománnyal? c. cikkét, amely a tudo­mány és a vallás gyökeres ellentétét világítja meg. A Nemzetközi kérdések c. rovat ösz- szefogialót közöl az elmúlt hónap to külpolitikai eseményeiről. A Propagandamunka tapasztalataiból rovat közli Molnár Endre: Súlyos hibák a politikai gazdaságtan szakosított tan­folyamok szervezésében, Szatmári Mik­lós: A propagandisták bevonása a part­oktatási év előkészítésében c. cikkét es Gaál Ferencné hozzászólását a pártok­tatás irányításáról folyó vitához. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Berlin (MTI). A Német Szociálde­mokrata Párt schleswiighoteteini tar­tományi szervezetnek küldöttértekez­lete nagy többséggel elfogadott hatá­rozatában élesen elítélte Nyugat-Né- meterszág újrafelfegyverzését és a szociáldemokrata párt vezetőségének a bonni katonai törvények tető alá hozásában vállalt közreműködését. Delhi (TASZSZ). Mint a delhi rá­dió, közölte, Mukerdzsi, az indiai lé­gierők vezérkari főnöke 15 napos szovjetem óbeli látogatása után jú­lius 17-én hazaérkezett Delilhi.be, Mu­kerdzsi a repülőtéren a tudósítók előtt kijelentette, hogy az oroszok nem csinálnak titkot az újtípusú re­pülőgépekből, megengedték az indái küldöttségnek, hogy megtekintsék tegújatob típusú repülőgépeiket, bele­értve a lökhajtásos vadászrepüiőgé- ipeket és a lökhajtásos szállító repü­lőgépeket. Mukerdzsi, aki a szovjet kormány meghívására részt vett a Moszkvában rendezett légiparádén, azt mondotta, hogy ez a parádé a szovjet repülés ■gyönyörű megnyilvánulása volt. Berlin (MTI). A német sajtó meg­emlékezik arról, ho>gy a második világháborúból győztesként kikerült nagyhatalmak kormányfőinek pots­dami értekezlete tíz évvel ezelőtt, 1945. július 17-én nyílt meg. A potsdami városi képviselőtestület vasárnap az évforduló alkalmából megtartott ünnepi ülésén történelmi emlékhellyé nyílvánította) a Ceci- lienhof-kastélyt, amelynek falai kö­zött a kormányfők tanácskozásai lezajlottak. Hamburg. Brown Taylor, az Egyesült Államok toözelkeleti had­erőinek parancsnoka vasárnap dél­előtt az »America« nevű óceámjárón Bremenhavenbe érkezett. Taylor megtekinti a Nyugat-Nómetország- •ban állomásozó amerikai tengeré­szeti egységeket, majd Párizsba uta­zik a NATO székhelyére. A Középeuröpai Kupáért: BP. HONVÉD —BP. VÖRÖS LOBOGO 5:2 (3:2) A KK elődöntő során hétfőn délután a Népstadionban 75 ezer néző előtt a Honvéd együttese megérdemelten győz­te. le a kissé fáradtan mozgó Vörös Lo­bogó együttesét. A legfrissebb amerikai újságokat és folyóiratokat lapozgatva azt vizs­gáljuk, hogy milyen kérdések foglal­koztatják jelen pillanatban az Egye­sült Államok közvéleményét. Ha az ember mindenről nem is alkothat magának kimerítően fogalmait egyet és mást csupán az utalásokból és félbeismerésekből kell kitalálni de a legfontosabb, ami szembeszökik: az általános figyelem a genfi tárgya­lásokra összpontosul, mindenütt a nemzetközi feszültség enyhülésének lehetőségéről beszélnek Sok amerikai sajtóorgánum az ér­tekezlet előtti időben is furcsa ver­ziókat és tállá!gátasakat közölít. Célja világos: pesszimizmust és bizalmat­lanságokat akar kelteni a tárgy,-dó­sokkal szemben. Az ilyesfajta cikkek azoknak a köröknek az álláspontját tükrözik, amelyek 'továbbra is a tár­gyalások megzavarására .törekszenek. De a -közvélemény áfást foglal' a vi­tás .nemzetközi prob imáknak békés ütem való megoldása mellett, s ere­je Oly nagy, hogy nagyon érdekes beismerésekkel találkozhatunk még azoknak az újságoknak és folyóira­toknak a hasábjain is, amelyek a nemzetközi helyzet kiélezésének »ki­tartó« harcosaiként ismeretesek. íme az egyik: a United Press hírügynök­ség, amely a vezető amerikai bur- zsoá topokat tudósítja, így ír: »Majd­nem valamennyi megfigyelő egyet­ért abban, hogy a genfi tárgyalások valóban lehetővé teszik a Kelet és a Nyugat közti ellentétek rendezését... A világ jövője és életformája íügg talán ezeknek a tárgyalásoknak a kimenetelétől«. A tudósító elismeri, Ihogy sok amerikai »imádkozik a tár­gyalások kedvető eredményéért«. Nem minden amerikai lap vallja be ilyen .nyíltam, hogy az amerikaiak többsége a tárgyalások sikerét kí­vánja. A Harpers Magazin máskép­pen teszi ezt. A folyóirat júniusi sza­mában olvashatjuk a »Hogyan1 keli tárgyalni Oroszországgal« című cik­ket. A Harpers Magazinnak »kikris­tályosodott hagyományai« vannak a külpolitikai kérdések megmagyarázá­sában: hosszú évek óta védelmezi az »erőpoliitáikát«. Ennek a cikknek az írója — akit a szerkesztőség úgy mu­tat be olvasóinak, mint nagy tapasz­taltotokkal rendelkező diplomatát — sem tagadja meg ezeket a hagyomá­nyokat, amikor a diplomáciai prófé­ta szerepében fellép. Előre megjó­solja a tárgyalások kudarcát és kész recepteket javasol erre az esetre, ho­gyan hárítsák majd a Szovjetunióra a felelősséget. A szerző latolgatásai és tanácsai nem újak. De nagyon ér­dekesek azok az új motívumok, ame- iyek kicser.dülnek a békés egymás- mel’ett élés ellen felhozott, unalo­mig elcsépelt érvekből. »Idén nyáron tárgyalásokat kell kezdenünk az oro­szokkal ... — sóhajt fel a cikkíró. — A dolog további elhúzása kétségte­lenül többe kerülne, mint amennyit megengedhetünk magunknak«. A to­vábbiakban megmagyarázza, hogyha az Egyesült Államok visszautasítaná a tárgyalásokat, úgy ezzel felfedné ■a zavart és ideges európaiak előtt«, hogy a Szovjetunió békére és egy­más mellett élésre törekszik. »az Egyesült Államok pedig makacsul folytatni akarja a hidegháborút«. A cikk a továbbiakban megállapítja, hogy ez a vélemény elég elterjedt Európában és Ázsiában. »A sokmilió ember, akinek idegeit megtépázta az évtizedes feszütség, hajlandó lesz új­ból elhinni... — olvashatjuk —, hogy ez alkalommal minden kérdést rendezni lehet, véget ér a félelem dőszaka, s minimumra csökkenthe- ők a fegyveres erők, nem kell to­pább fizetni a nagy adókat, az em­berek szabadon lélegezhetnek«. Amint 'látjuk, a Harpers Magazin akaratlanul is elismeri, hogy Euró­pában az emberek milliói belefárad­tak a »hidegháborúba«, az állandó feszültségbe. Kétségtelen, hogy ugyanez áll az amerikaiak mülióira s. Az Egyesült Atomok társadalmi körei egyre nagyobb mértékben el­ítélik az atomhisztéiiát és a fegyver­kezési hajszát. Ezzel a hangulattal még az »erőpolitika« legmegrögzöt- tebb híveinek is számolniuk kell. így például Waiter Lippman ismert ame­rikai újságíró megállapítja a New York Herald Tribune hasábjain: »A tárgyalásokat annak az elvnek az alapján lehetne lefolytatni, hogy minden szerződésben két egyenrangú félnek kell részt vennie, s minden engedményre hasonló engedménnyel kell válaszolni«. Vagy vegyük a Newsweek-nak a kijelentéseit. A .gazdag tőzsdéseknek ez a folyóirata sohasem titkolta, hogy a fegyverkezési hajszát és a háborús előkészületeket nem is tart­ja olyan megvetendő dologinak. Ma azonban, ha tartózkodóan is, de igen figyelemreméltó kijelentéseket tesz: »Lehet, hogy a békevágy régebben eredménytelennek bizonyult, de az emberiség soha nem mond le róla«. Másik számban p>edig »óvatos opti­mizmusra!« beszél, »amely kezd túl­súlyba jutni az Egyesült Államok fő­városában«. Az amerikai burzsoá újságok nap­ról napira kapják a leveleket, ame­lyeknek írói az »erőpdlitilka« .beszün­tetését követelik. Az üyen levelek száma bizonyára olyan nagy, hogy egyiket-másikait le kell közölni. így például a New York Times közzétet­te az Arizona Star című lap szerkesz­tőjének, William Mathews-nek a le­velét, amelyben felhívja az Egyesült Államokat, hogy a genfi értekezle­ten jóindulatú álláspontot foglaljon eL Mathews megállapítja, hogy a fegyverkezési hajszák mindig hábo­rúval .végződtek, majd azt írja, hogy genfi értekezlet »lehetővé teszi a veszélyes versengés enyhítését köz­vetlen tárgyalások útján, s ha az ér­tekezlet résztvevői azt akarják, hogy a tárgyalások eredményesen végződ­jenek, úgy kompromisszumokat kell tenniük. Ilyen kompromisszumokkal kell rendezni a politikai félreértése­ket, amelyek a fegyverkezési hajszát szülték«. Nemcsak .az újságok és folyóiratok fogainak állást a nemzetközi együtt­működés politikája meilett, hanem po­litikusok, tudósok, kereskedelmi kö­rök képviselői is. Kétségtelenül érdeklődésre tarthat számot Érmest Whire-nak, a Natio­nal Steel Corporation igazgatósági 'tanácsa vezetőjének cikke, amely május végén jelent meg a Postdis- paitch című újságban. Whine azt ír­ja, hogy a minapi nemzetközi ese­mények »biztatóbb távlatokat nyit­nák meg a béke és a nemzetközi kapcsolatok normalizálása előtt, mint amilyenek valaha is kínálkoztak a második világháború vége óta«. »Itt a kedvező pillanat, amelyet teljesen ki kell használni — folytatja a to­vábbiakban. — ... Úgy vétem, hogy a nyugati országoknak és különösen az Egyesült Államoknak fel kell hagyniuk a gyanakvással és bizal­matlansággal ... « »Az egyszerű em­berek a világon mindenütt kitartóan követelik életkörülményeik megjaví­tását ... — hangsúlyozza. — Tudják, hogy ezt a célt csak béke útján ér­hetik ei, s a »hidegháború« bizony­talan időre elodázza ennek a köve­telésnek a teljesítését, az igazi hábo­rú pádig megsemmisíti a javulás minden reményét, sőt jelentősen süllyeszti az életszínvonalat«. Némelyik amerikai szenátor is jó­zanul nyilatkozik arról, hogy békésen rendezni .keli a vitás nemzetközi problémákat. George demokrata sze­nátor nemrégiben a kongresszusban annak a meggyőződésének adott ki­fejezést, hogy a .genfi konferencián minden nagyobb erőfeszítés nélkül megegyezést érhetnek el az edvi kér­désekben. Humphrey demokrata sze­nátor elismerte, hogy »az oroszok .lépéseket tesznek az európai feszült­ség enyhítésére«. A genfi értekezlet összehívása, a vitás nemzetközi kérdések .tárgyalá­sok útján való rendezésének eszméje az amerikai társadalom legszélesebb köreiben a 'béke újabb reményét éb­resztette. A józan hangok száma sza­porodik. Az emberek arra a követ­keztetésre jutnak, hogy semmi aka­dálya sincs a különböző államok bé­kés egymásmellet!: élésének. Ékes- zólóan tanúslkodnak erről a befolyá­sos amerikai újságok és folyóiratok legutóbbi számai. Bíróságaink, ügyészségeink ne halogassák a szabotáló kulákok felelősségrevonását Több helyről kifogásolták, hogy bíróságaink, ügyészségeink késleked­nek a hozzájuk kerülő ügyek inté­zésével, bürokratikus huzavonával halogatják a szabotáló kulákok fe­lelősségrevonását. Mikes elvtárs, a Megyei Bíróság elnöke, Csiszár elvtárs, a Megyei Ügyészség vezetője most már ne- csak ígéreteket tegyenek a felsőbb szerveknek, hanem cselekedjenek is. Tetteket várnak a becsületes dolgo­zók ügyészségeinktől, bíróságaink­tól, felelősségrevonásáit azoknak, akik megsértik a dolgozó nép tör­vényeit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom