Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-16 / 166. szám

Szombat, 1955. július 16. SOMOGYI NÉPLAP I Érdekes KÖNYVEK Egy dunántúli falu felszabadulá­sénak .hiteles történetét mondja el »A FEGYVEREK BESZÉLTEK« című kisregényében Dobozy Imre. Mint ahogy a tengervíz egy csepp- je mutatja az egész tenger össze­tételét, úgy mutatja ez a kisregény egész Magyarország felszabadulásán mák történetét. Megjélemmek előt­tünk a felszabadulási harcok jól is­mert szereplői, a kegyetlen nyila­sok, a gyűlölt, rabló németek, a kezdetben tanácstalan, majd az ese­mények során az ellenállási harcba sodrodé becsületes magyar emberek: a tanító — akinek a naplója a kis­regény — a szegényparasztek és más kisemberek. A gyorsan pergő események hamar a Szovjet Had­sereg dldaláraj állít jaki a falu né« pét. Dobozy Imre nagy tehetséggel, művészien rajzolta meg, néha pár ecsetvonással, máskor az események tiszt.ítétflzóndk lángjában a könyv szereplőit. A kisregény irodalmi színvonalát emeli a szerző humora és zamatos magyar nyelve. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Dobozy Imre kisregénye a legérde­kesebb és a legjobb felszabadulási regények között foglal helyet. * * * Jan Petersen Egy vásárló tapasztalatai a fonyódi járás földművesszövetkezeti boltjaiban j »-BERLIN — 1933« I-------------------------------| c ímű regénye a régi Berlin előttünk ismeretlen arcáról lebbenti fel a függönyt. Valljuk be, nem tudtunk, vagy elfeledkeztünk arról, hagy Hit­ler és bandájának hatalomra jutása előtt millió és millió német harcolt a fasizmus ellen. Az antifasiszták gyakran családjukat, szarelmüket és az életüket tették kockára a hit­leristák elleni áldozatos harcban. Petersen, a Goethe-díjjal kitünte­tett író, egyike ezeknek az önfelál­dozó hős kommunistáknak. A kéz­iratot Berlinben írta még annak ide­jén, és kalandos körülmények kö­zött csempészte ki a fasiszta Né­metországiból külföldre. A könyv ol­vasása közben Berlin atmoszférájá­ban élünk. Izgalommal követjük az illegális szervezet vezetőjének, Franznak som át, aki azért kerül a Hitier-pribéke k karmai közé, mert 'beteg édesanyját megjátogattjaj: Megindító Jan és Käthe szereimé­nek története... Petersen könyve hasznos, jó könyv. Mindenkinek el kell olvas­nia, aki a német népet meg akarja ismerni. KÉT VÄNDORKIÄLLITÄS Jelenleg kilenc természettudomá­nyi vándorkiállítás járja a vidéki múzeumokat. A kiállítások a fejlő­déstörténet különböző korszakaival, az ember származásával, az ipari nö­vények termesztésével, a haladó ag- robicíógia eredményeivel, a halgaz­dálkodással, a rovarkártevők elleni védekezéssel, a madárvilág hasznos és káros fajtáival ismertetik meg a látogatókat. Állami és szövetkezeti kereskedel­münk feladata: biztosítani a lakosság áruellátását. Hogyan töltik be hiva­tásukat a fonyódi járás földműves- szövetkezeti boltjai? Az áruellátás­ban nincs különösebb fennakadás, annál nagyobb számmal találunk azonban szabálytalanságot, felelőtlen­séget, hanyagságot; Képeslapok „Magyar királyi postahivatal“ felirattal A szöllősgyöröki 6-os számú föld- művesszövetkezeti boltban pL 38 kg sürített paradicsom romlik. E bolt vezetője már akkor elkövette a hi­bát, amikor az árut átvette. Eszre kellett volna vennie, hogy az áru szavatossági ideje rég lejárt. Ugyan­csak ebben a boltban olyan képes­lapokat árulnak, amelyek a szöltős- györöki kastélyt még mint Jankovich gróf tulajdonát mutatják ’be, a pos­tahivatal pedig »magyar királyi« címmel szerepel. Ahol szemmértékkel mérnek A íátrányi 3-as számú földműves- szövetkezeti boltban az árut nem mérik sem az átvételnél, sem a ki­adásnál. Ez leginkább a kenyérnél fordul elő. Győrfd Károlyt, a bolt ve­zetőjét a vásárlóknak kell erre fi­gyelmeztetniük. Kérésüket nem szí­vesen teljesíti, sőt a kenyeret csak- spértseim méri meg. Rendszieresen »mér« ellenben 'kicsiben (deci, fél­deci) rumot és sört, amit pedig nem szabadna. Bogláron már a télre is berendezkedtek A balatanboglári és a balatoniellei 1-es számú földművesszövetkezeti bolt vezetői eddig nem gondoskod­tak a nyári idénynek megfelelő áru­ról. Balatonbogláron például cérna- ruha egyáltalán nem kapható, pedig erre a dolgozó parasztoknak most volna szükségük. Ugyanakkor a nagykereskedelmi vállalatok raktá­rai tele vannak ezzel a fajta ruhá­val. Igaz viszont, hogy a leilei föld­művesszövetkezeti boltban annyi a leányka flanellruha, hogy még a téli idényre is bőven elegendő lenné. Az árdrágítás drága dolog A buzsáki földművesszöveitkezeti 'boltban a legutóbbi vásár alkalmá­val súlyos árdrágításokat követtek el. A bolt vezetője, Hegedűs Károly közölte a pénztárossal, hogy a nagy- fröccs ára 2,20 forint. Tóth László pénztáros ezzel szemben 2,40 fillért szedett. (A hivatalos ár pedig 2,15 fillér volt.) Ezen az áron adtak el 187 nagyfröccsöt, ezzel mintegy 40 forint meg nem engedett haszonra ■tettek szert. A szalámis kiflit is jó­val drágábban adták ‘a megengedett­nél. Egy darab szalámis kiflinek ugyanis 88 fillér lett volna a hivata­los ára (mivel 32 forintos szalámit tettek a süteménybe), ezzel szemben 1,40 fillérért árusították. 110 db-ot adtak el belőle ezen az áron, így mintegy 60 forintot »-kerestek« jog­talanul. Reméljük, az illetőknek még drágábba kerül ez az árdrágí­tás. Van jó példa is — de ezért a szomszédba kell menni A dolgozók jogosan háborodnak fel, ha ilyet tapasztalnak, s jogosan követelik, hogy a felsőbb szervek to­rolják meg e csalásokat. A 'kereske­delmi dolgozók nevelésével, az ellen­őrzés megszigorításával kell gátat vetni a vásárlók becsapásának. Pél« daképül kell az ilyenek elé állítani azokat, akik a szocialista kereske­delem dolgozóihoz méltóan végzik munkájukat. Mint pl. a tabi 5. sz. földművesszövetkezeti áruda dolgo­zói, akik azonkívül, hogy tisztán és rendben tartják az üzlethelyiséget, gondosan ügyelnek arra, hogy az amiken rajt legyen az árcédula; vi­gyáznak arra, hogy a vásárlók a leg­nagyobb megelégedéssel távozzanak a 'boltbóL Példájuk követésreméltó! P. I. Tátong, vagy nem tátong? A szobának jólesik, ha ésszerűen hasznosítják, mert ha nem ezt te« szik vele, azaz ha üresen, kihasználatlanul hagyják, kétségbeesetten kény« télen tátongani. Előrebocsátjuk, ezt a magyarázatot Kartali Lászlónak, a somogyvári erdészet vezetőjének a figyelmébe ajánljuk elsősorban. Hogy miért? Azt is elmondjuk sorjában. »Ellentmondás a szavak és tettek között« címmel a Somogyi Néplap 1955. június 26-i száma cikket közölt arról, hogy az újvárfalvi DISZ« szervezet a helyi erdészeti épület egy üresen tátongó helyiségét meg« kapta a járási tanács határozata alapján. Ezt a határozatot megfelleb­bezte az erdőgazdaság, de nem indokolta meg, hogy mire kell a helyi« ség. Amit a fellebbezés elmulasztott, azt pótolta a területileg illetékes somogyvári erdészet vezetője, Kartali László szerkesztőségünkhöz kül­dött levele. Kartali elvtárs levelét a jog®* bírálat visszaverése iránti ügybuz« galom, de így is mondhatjuk: önmosakodás jellemzi. így próbál »tiszta képet« festeni a helyzetről: Az említett üresen tátongó szobában bér« számfejtik mintegy 290 dolgozó munkabérét, itt tartják a termelési érte» kezleteket, ebben a kis szobában szállásolják el a fuvarozó gépkocsik vezetőit, valamint az erdészkerületet ellenőrző, felsőbb szervek ki» küldötteit. Kár, hogy ezek a nyomós érvek nemcsak valószínűtlenek, hanem valótlanok is. Mert hát az említett kis szobának mégsincs akkora kapa­citása, hogy ennyi embert befogadhasson. Ugyanígy az idézett levél sorainak sincs akkora lenyűgöző hatása, hegy az illetékesek ilyen ön­mentegetőzést készpénznek vegyenek. Nem is vették annak. A Megyei Tanács Igazgatási Osztálya megvizsgálta, mi a színigazság. Eszerint a DISZ-szervezctnek kiutalt helyiségből három évvel ezelőtt költözött ki egy erdőgazdasági alkalmazott, s azóta a szoba valóban üresen táton­gott. Az újvárfalvi erdészkerület vezetője így nyilatkozott: tévedésből fellebbeztek, mert úgy vélték, másik épületről van szó. A kiutalásról pedig könnyű megállapítani a szóbanforgó ház számát; így hát Kartali elvtárs is nemcsak a bázszámo-t tévesztette el, hanem a helyszíni vizsgálat elmulasztása nélkül igyekezett »tiszta képet« festeni a szobakiutalás körüli bonyodalmakról. De amint a tények bizonyítják, másoknak jobb érzékük van a valóságos »képfestéshez«, mint neki. — kj — ■ ■aa-a ■■■«■­Biztató eredményekkel kezdte a második félévet a Faipari Vállalat A Faipari Vállalat dolgozói 186 'százalékra teljesítették féléves ter- j vüket. Ezt a szép eredményt úgy 'érték el, hogy a fél év folyamán több műszaki újítást vezettek be, egyes munkafolyamatokat pedig gépesítettek. A dolgozok keményen megfogták a munka jobbik végét. Erre nagy szükség volt, mert az év elején anyaghiány miatt inam tudták tervüket teljesíteni A mulasztást így sikerült .pótolniuk, set már túl is teljesítették tervelőirányzatukat Most már alapos a remény, hogy december 20-ig sikerül éves tervüket teljesíteni, amint azt vállalták a 20 budapesti üzem versenyéhez történt csatlakozásukkor. Az anyag is rendelkezésükre áll, a dolgozók munkakedve, lelkesedése :em hiányzik. Nincs a Faipari Vál­lalatinak egyetlen olyan dolgozója sem, aki ne teljesítené tervét. A második félév első 10 napjában újabb jelentős teljesítmények szület­tek. Dessner János enyvezi 197, Ko­vács József csiszoló 175 százalékra teljesítette dekádtervét. Bartics Jó­zsef gépi dolgozó 150 százaléka is di- cséretreméltó. A szabadkézi műhely­ben a dolgozók átlagosan 140 száza­lékot teljesítenek. Többszörösen megsértette a közlekedési szabályzatot — s még neki állt feljebb... Horváth Sándor pogányszentpéte- ri dolgozó paraszt hazafelé tartott kocsijával. A tehenek lassan, ké­nyelmesen kavarták a port, ráért szemlélődni. Az út kéloldalán sárga kalászok, haragoszöld, integető ku­koricatáblák. Milyen szép a határ, milyen gaz­dag termés tesz idén! A gondolatok szertefoszlanák, széttöredeznek 'a kis színes képecs- kék, váratlanul autótülkölés hal'fit- szdk. ' Ijedten néz hátra, mellette ülő fe­lesége is visszakapja a fejét. Ott van már -közvetlenül mögöttük a gépkocsi. Milyen félelmetes, ahogy így hirtelen feltűnik, és milyen erőszakosan dudál! Horváth Sándor rákiált a tehe­nekre, de hiába. Az állatok patái már a hídon dobognak. A gazda megnyugszik. Nincs semmi baj. Hí­don nem szabad előzni. De mi az? A gépkocsi nem vár, eszeveszetten dudál és kerülni akar. Kerülni akar a hídon, és hogyan? Jobbra. Az idős pár ijedten kapaszkodik meg a ééd. lőcsökbe és a tehenek idegesen kap» kodják a fejüket. Megrázkódik a kocsi. Az autó a lőcsnek ütközik: Nehéz pillanat, de csak elsuhan és Horváth Sándor föllélegzik. Elhagy­ták a. hidat! Gyorsan az út jobb» oldalára -húzódik, hogy helyet adjon a gépkocsinak. Az el is dübörög mellette, de az« tán nyomban megáll. Ml az? Talán valami baj történt? Kivágódik az ajtó, és egy haragtól kivörösödött: arcú gépkocsivezető ugrik elő. Mér» gesen hadonászik, de már kiabál is. Horváth Sándor döbbenten hall» gat. Káromkodás, 'becsmérlő, sértő szavak tömkelegé zúdul rá. Minden szó a szívébe markol, vért kerget az agyára, de tehetetlenül ül, mert Harmadás János, az Iharosfoerényi Gépállomás gépkocsivezetője erős fiatalember, ő pedig egy védtelen öreg. Röpködnek a szavak, de csak egy-egy foszlányt fog föl az agya. — Vén szamár ■... Nem lát, az is­tenit! .;. A gépkocsivezető már ott is van, és ütni akar. Aztán mégis meggon­dolja magát, újabb szidalomözön között tovább hajt, mint aki jól vé­gezte a dolgát. Az idős pár dermed- ten néz össze. # * * A Hazafias Népfront -budapesti bi­zottsága, a budapesti békebizottság ■és a Kultúrkapcsolatok Intézete »Az új Kína a szocializmus útján« cím­mel vándorki állítást készít elő. A nagy érdeklődésre számettartó kiál­lítást -a tervek szerint a közeljövőben a főváros valamennyi kerületében 'bemutatják, s aztán eljuttatják az ország valamennyi nagyobb városá­lba. •«•Költők« elnevezésű bélyegsorozatot bocsát ki a posta A posta három nagy költőnek, Cso­konai Vitéz Mihály halálának 150., Vörösmarty Mihály halálának 100. és József Attila születésének 50. év­fordulója emlékére egyszínnyomásos »Költők« elnevezésű 'bélyegsorozatot bocsát ki. A 60 filléres szürke, az 1 forintos kék és a 2 forintos vörös színű bélyegek a költők arcképeit ábrázolják. Az új bélyegsorozat áru­sítását július 23-án kezdik meg a postahivatalok. A kibocsátás alkal­mából a Budapesti Filatélíia, a Bu­dapest 4-es és 72-es, a debreceni, a miskolci, a pécsi, a soproni, a szege­di, valamint a sztálinvárosí egyes postahivatal »elsőnapi« bélyegzőt használ — A nyári hónapokban szünetel­nek a kölcsönkötvények sorsolásai. Legközelebb a Negyedik Békeköl­csön harmadik sorsolására kerül sor Egerben szeptember 18-án. Fodor Sándort példa­mutató, jó gazdának is­merik a lábodiak. A munkában és az állam iránti kötelezettség tel­jesítésében mindig az elsők között van. Már közel jár a 60. évhez, de túltesz a legtöbb fiata­lon. Sok gyakorlati ta­pasztalatot szerzett a földművelés mesterségé­ben. Szívesen vette ke­zébe a könyvet meg az újságot is, hogy többet tudjon. Mindig alapo­san megfontolta, amit tenni akart. Néhány évvel ezelőtt, amikor már többet ol­vasott és hallott a szö­vetkezeti gazdálkodás­ról, annak előnyeiről, úgy gondolta: meg kel­lene próbálni. — Áll­junk össze, hátha sike­rül — biztatta szom­szédjait. Ök először vo­nakodtak, bár tudták, hogy Fodor gazda ko­molyan beszél. S ami­kor a pártmunkások, a népnevelők felvilágosító szava is eljutott hozzá­juk, nekibátorkodtak az új útnak, összefogtak néhányan, s megalakí­tották az Ezüstkalász TSZ-t. 1952-t írtak ak­kor. Kisebb-nagyobb zök­kenővel ugyan, de min­dig szebben mentek a dolgok a fiatal tsz-ben, egészen 1953. nyaráig. Hanem akkor viharos szél kavarta fel a port az Ezüstkalászban. A jobboldali elhajlók tsz- ellenes politikája itt is éreztette hatását. — Nincs már szükség a szövetkezetre — hangoz­tatták egyes megtévesz­tett gazdák. — Oszlas­suk fel a tsz-t — mond­ták a rövidlátók. — Nem addig van az — csitította őket Fodor gazda és még négy tár­sa, hisz magunk ellen teszünk, ha elengedjük egymás kezét. A háborgó tengert azonban már nem tud­ták lecsillapítani. Min­denki vitte, hordta haza a közösből, amit azelőtt bevitt. A tsz feloszlott. Fodor Sándor is egyé­ni sorba került ismét. Bántotta, hogy így tör­tént. Ha valaki ezután a termelőszövetkezetről beszélt előtte, ingerülten mondogatta: — Én bi­zony nem lépek a kö­zösbe többé senkivel. — Belül azonban mást ér­zett. Elárulta ezt inár azzal is, hogy miközben igyekezett rendbehozni gazdaságát. az együtt maradt Alkotmány TSZ munkájáról, életéről so­ha nem vette le a sze­mét. Sokáig kesergett azon, hogy az Ezüstkalász fel­bomlott. Ha kettesben volt a feleségével, több­ször tört ki keserűen: — Hej, hogy virágozna már a mi Ezüstkalá­szunk, ha akkor nem gabalyodnak meg az emberek! Később mind sűrűb­ben érdeklődött Fodor Bélától, az Alkotmány TSZ elnökétől a szövet­kezet dolgairól. Látta, hogy mialatt a közös­ben egyre nőnek az eredmények, ő úgyszól­ván egyhelyben topog. Hamar megállapította, hogy a tsz négyzetesen vetett kukoricája sok­kal nagyobb termest hoz, mint az övé. Vilá­gos volt számára, bogy akármennyire is igyek­szik, nem tud verse­nyezni a tsz-beliekket, hisz őket a gépek soka­sága segíti. így jutott el odáig, hogy morfondí­rozni kezdett: — Hát mit makacsko­dok én, hiszen azzal, hogy az Ezüstkalász fel­oszlásán bosszankodom, nem segítek magamon. — S mindinkább meg­erősödött benne az a gondolat, hogy beáll az Alkotmány szorgos tag­jai sorába. És a szándék elhatá­rozássá érlelődött. Egyik napon ezzel lépett be a tsz-irodába: — Nem állhatom már így — mondta határo­zottan az Alkotmány el­nökének — aláírok én is, ha bevesztek maga­tok közé. A szövetkezetben szí­vesen fogadták. Ug> egyeztek meg, hogy majd betakarítás után kezdi á közösben a munkát Fodor gazda. De azért, ha csak sze­rét tehette, feleségestül, fogatostól a tsz-ben dol­gozott. A régi tagok is segítik Fodor Sándort, hogy mielőbb csűrbe kerüljön a termése. Felajánlották a tsz fogatát Fodorék ga­bonájának behordására. Féllábbal még egyéni sorban van Fodor Sán­dor, de szavai és tettei azt bizonyítják, hogy a szíve már egészen a kö­zösé ... Sz. F. Mi voll’ ez ? Ezt kérdezte a rendőrség is. Har­madás János kétszeresen meg akar« ta -sérteni a szabályokat: jobbra akart kerülni és ráadásul hídon, alkart kerülni. Mindkettő tilos. Vé« igül csúnyán, nagyon csúnyán meg­sértett két idős embert. A rendőrség elvette 1. számú el­lenőrzőlapját. Megérdemelte. De so­kan megérdemelnék ugyanezt, mert szinte naponta érkezik panasz a gépkocsivezetők .durvasága miatt. Ideje volna, ha minden gépkocsi­vezető megtanulná a közlekedési szabályzatot, de különösen azt a pontját, a 27. paragrafus 4. bekezdé­sét, amely így hangzik: »A vezetők és hajtők a közúti forgalomban a legnagyobb körülte­kintéssel és figyelemmel közleked­jenek. Más jármű vezetőivel és a gyalogjárókkal szemben türelmes és előzékeny . magatartást kell tanúsí­tani!« D. j; mt « «— Füge, citrom és narancsfa Szlovákiában Szlovákia sesilesi kutatóintézeté­nek kísérleti telepein körülibeiül öt­ezer fiatal füge-, citrom- és narancs­fát nevelnek. A fákat főleg kórhá­zak és más intézmények vásárolják dísznövényekként. A fák csak né­hány év múlva hoznak majd ter­mést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom