Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1955-07-16 / 166. szám
Szombat, 1955. július 16. SOMOGYI NÉPLAP I Érdekes KÖNYVEK Egy dunántúli falu felszabadulásénak .hiteles történetét mondja el »A FEGYVEREK BESZÉLTEK« című kisregényében Dobozy Imre. Mint ahogy a tengervíz egy csepp- je mutatja az egész tenger összetételét, úgy mutatja ez a kisregény egész Magyarország felszabadulásán mák történetét. Megjélemmek előttünk a felszabadulási harcok jól ismert szereplői, a kegyetlen nyilasok, a gyűlölt, rabló németek, a kezdetben tanácstalan, majd az események során az ellenállási harcba sodrodé becsületes magyar emberek: a tanító — akinek a naplója a kisregény — a szegényparasztek és más kisemberek. A gyorsan pergő események hamar a Szovjet Hadsereg dldaláraj állít jaki a falu né« pét. Dobozy Imre nagy tehetséggel, művészien rajzolta meg, néha pár ecsetvonással, máskor az események tiszt.ítétflzóndk lángjában a könyv szereplőit. A kisregény irodalmi színvonalát emeli a szerző humora és zamatos magyar nyelve. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Dobozy Imre kisregénye a legérdekesebb és a legjobb felszabadulási regények között foglal helyet. * * * Jan Petersen Egy vásárló tapasztalatai a fonyódi járás földművesszövetkezeti boltjaiban j »-BERLIN — 1933« I-------------------------------| c ímű regénye a régi Berlin előttünk ismeretlen arcáról lebbenti fel a függönyt. Valljuk be, nem tudtunk, vagy elfeledkeztünk arról, hagy Hitler és bandájának hatalomra jutása előtt millió és millió német harcolt a fasizmus ellen. Az antifasiszták gyakran családjukat, szarelmüket és az életüket tették kockára a hitleristák elleni áldozatos harcban. Petersen, a Goethe-díjjal kitüntetett író, egyike ezeknek az önfeláldozó hős kommunistáknak. A kéziratot Berlinben írta még annak idején, és kalandos körülmények között csempészte ki a fasiszta Németországiból külföldre. A könyv olvasása közben Berlin atmoszférájában élünk. Izgalommal követjük az illegális szervezet vezetőjének, Franznak som át, aki azért kerül a Hitier-pribéke k karmai közé, mert 'beteg édesanyját megjátogattjaj: Megindító Jan és Käthe szereimének története... Petersen könyve hasznos, jó könyv. Mindenkinek el kell olvasnia, aki a német népet meg akarja ismerni. KÉT VÄNDORKIÄLLITÄS Jelenleg kilenc természettudományi vándorkiállítás járja a vidéki múzeumokat. A kiállítások a fejlődéstörténet különböző korszakaival, az ember származásával, az ipari növények termesztésével, a haladó ag- robicíógia eredményeivel, a halgazdálkodással, a rovarkártevők elleni védekezéssel, a madárvilág hasznos és káros fajtáival ismertetik meg a látogatókat. Állami és szövetkezeti kereskedelmünk feladata: biztosítani a lakosság áruellátását. Hogyan töltik be hivatásukat a fonyódi járás földműves- szövetkezeti boltjai? Az áruellátásban nincs különösebb fennakadás, annál nagyobb számmal találunk azonban szabálytalanságot, felelőtlenséget, hanyagságot; Képeslapok „Magyar királyi postahivatal“ felirattal A szöllősgyöröki 6-os számú föld- művesszövetkezeti boltban pL 38 kg sürített paradicsom romlik. E bolt vezetője már akkor elkövette a hibát, amikor az árut átvette. Eszre kellett volna vennie, hogy az áru szavatossági ideje rég lejárt. Ugyancsak ebben a boltban olyan képeslapokat árulnak, amelyek a szöltős- györöki kastélyt még mint Jankovich gróf tulajdonát mutatják ’be, a postahivatal pedig »magyar királyi« címmel szerepel. Ahol szemmértékkel mérnek A íátrányi 3-as számú földműves- szövetkezeti boltban az árut nem mérik sem az átvételnél, sem a kiadásnál. Ez leginkább a kenyérnél fordul elő. Győrfd Károlyt, a bolt vezetőjét a vásárlóknak kell erre figyelmeztetniük. Kérésüket nem szívesen teljesíti, sőt a kenyeret csak- spértseim méri meg. Rendszieresen »mér« ellenben 'kicsiben (deci, féldeci) rumot és sört, amit pedig nem szabadna. Bogláron már a télre is berendezkedtek A balatanboglári és a balatoniellei 1-es számú földművesszövetkezeti bolt vezetői eddig nem gondoskodtak a nyári idénynek megfelelő áruról. Balatonbogláron például cérna- ruha egyáltalán nem kapható, pedig erre a dolgozó parasztoknak most volna szükségük. Ugyanakkor a nagykereskedelmi vállalatok raktárai tele vannak ezzel a fajta ruhával. Igaz viszont, hogy a leilei földművesszövetkezeti boltban annyi a leányka flanellruha, hogy még a téli idényre is bőven elegendő lenné. Az árdrágítás drága dolog A buzsáki földművesszöveitkezeti 'boltban a legutóbbi vásár alkalmával súlyos árdrágításokat követtek el. A bolt vezetője, Hegedűs Károly közölte a pénztárossal, hogy a nagy- fröccs ára 2,20 forint. Tóth László pénztáros ezzel szemben 2,40 fillért szedett. (A hivatalos ár pedig 2,15 fillér volt.) Ezen az áron adtak el 187 nagyfröccsöt, ezzel mintegy 40 forint meg nem engedett haszonra ■tettek szert. A szalámis kiflit is jóval drágábban adták ‘a megengedettnél. Egy darab szalámis kiflinek ugyanis 88 fillér lett volna a hivatalos ára (mivel 32 forintos szalámit tettek a süteménybe), ezzel szemben 1,40 fillérért árusították. 110 db-ot adtak el belőle ezen az áron, így mintegy 60 forintot »-kerestek« jogtalanul. Reméljük, az illetőknek még drágábba kerül ez az árdrágítás. Van jó példa is — de ezért a szomszédba kell menni A dolgozók jogosan háborodnak fel, ha ilyet tapasztalnak, s jogosan követelik, hogy a felsőbb szervek torolják meg e csalásokat. A 'kereskedelmi dolgozók nevelésével, az ellenőrzés megszigorításával kell gátat vetni a vásárlók becsapásának. Pél« daképül kell az ilyenek elé állítani azokat, akik a szocialista kereskedelem dolgozóihoz méltóan végzik munkájukat. Mint pl. a tabi 5. sz. földművesszövetkezeti áruda dolgozói, akik azonkívül, hogy tisztán és rendben tartják az üzlethelyiséget, gondosan ügyelnek arra, hogy az amiken rajt legyen az árcédula; vigyáznak arra, hogy a vásárlók a legnagyobb megelégedéssel távozzanak a 'boltbóL Példájuk követésreméltó! P. I. Tátong, vagy nem tátong? A szobának jólesik, ha ésszerűen hasznosítják, mert ha nem ezt te« szik vele, azaz ha üresen, kihasználatlanul hagyják, kétségbeesetten kény« télen tátongani. Előrebocsátjuk, ezt a magyarázatot Kartali Lászlónak, a somogyvári erdészet vezetőjének a figyelmébe ajánljuk elsősorban. Hogy miért? Azt is elmondjuk sorjában. »Ellentmondás a szavak és tettek között« címmel a Somogyi Néplap 1955. június 26-i száma cikket közölt arról, hogy az újvárfalvi DISZ« szervezet a helyi erdészeti épület egy üresen tátongó helyiségét meg« kapta a járási tanács határozata alapján. Ezt a határozatot megfellebbezte az erdőgazdaság, de nem indokolta meg, hogy mire kell a helyi« ség. Amit a fellebbezés elmulasztott, azt pótolta a területileg illetékes somogyvári erdészet vezetője, Kartali László szerkesztőségünkhöz küldött levele. Kartali elvtárs levelét a jog®* bírálat visszaverése iránti ügybuz« galom, de így is mondhatjuk: önmosakodás jellemzi. így próbál »tiszta képet« festeni a helyzetről: Az említett üresen tátongó szobában bér« számfejtik mintegy 290 dolgozó munkabérét, itt tartják a termelési érte» kezleteket, ebben a kis szobában szállásolják el a fuvarozó gépkocsik vezetőit, valamint az erdészkerületet ellenőrző, felsőbb szervek ki» küldötteit. Kár, hogy ezek a nyomós érvek nemcsak valószínűtlenek, hanem valótlanok is. Mert hát az említett kis szobának mégsincs akkora kapacitása, hogy ennyi embert befogadhasson. Ugyanígy az idézett levél sorainak sincs akkora lenyűgöző hatása, hegy az illetékesek ilyen önmentegetőzést készpénznek vegyenek. Nem is vették annak. A Megyei Tanács Igazgatási Osztálya megvizsgálta, mi a színigazság. Eszerint a DISZ-szervezctnek kiutalt helyiségből három évvel ezelőtt költözött ki egy erdőgazdasági alkalmazott, s azóta a szoba valóban üresen tátongott. Az újvárfalvi erdészkerület vezetője így nyilatkozott: tévedésből fellebbeztek, mert úgy vélték, másik épületről van szó. A kiutalásról pedig könnyű megállapítani a szóbanforgó ház számát; így hát Kartali elvtárs is nemcsak a bázszámo-t tévesztette el, hanem a helyszíni vizsgálat elmulasztása nélkül igyekezett »tiszta képet« festeni a szobakiutalás körüli bonyodalmakról. De amint a tények bizonyítják, másoknak jobb érzékük van a valóságos »képfestéshez«, mint neki. — kj — ■ ■aa-a ■■■«■Biztató eredményekkel kezdte a második félévet a Faipari Vállalat A Faipari Vállalat dolgozói 186 'százalékra teljesítették féléves ter- j vüket. Ezt a szép eredményt úgy 'érték el, hogy a fél év folyamán több műszaki újítást vezettek be, egyes munkafolyamatokat pedig gépesítettek. A dolgozok keményen megfogták a munka jobbik végét. Erre nagy szükség volt, mert az év elején anyaghiány miatt inam tudták tervüket teljesíteni A mulasztást így sikerült .pótolniuk, set már túl is teljesítették tervelőirányzatukat Most már alapos a remény, hogy december 20-ig sikerül éves tervüket teljesíteni, amint azt vállalták a 20 budapesti üzem versenyéhez történt csatlakozásukkor. Az anyag is rendelkezésükre áll, a dolgozók munkakedve, lelkesedése :em hiányzik. Nincs a Faipari Vállalatinak egyetlen olyan dolgozója sem, aki ne teljesítené tervét. A második félév első 10 napjában újabb jelentős teljesítmények születtek. Dessner János enyvezi 197, Kovács József csiszoló 175 százalékra teljesítette dekádtervét. Bartics József gépi dolgozó 150 százaléka is di- cséretreméltó. A szabadkézi műhelyben a dolgozók átlagosan 140 százalékot teljesítenek. Többszörösen megsértette a közlekedési szabályzatot — s még neki állt feljebb... Horváth Sándor pogányszentpéte- ri dolgozó paraszt hazafelé tartott kocsijával. A tehenek lassan, kényelmesen kavarták a port, ráért szemlélődni. Az út kéloldalán sárga kalászok, haragoszöld, integető kukoricatáblák. Milyen szép a határ, milyen gazdag termés tesz idén! A gondolatok szertefoszlanák, széttöredeznek 'a kis színes képecs- kék, váratlanul autótülkölés hal'fit- szdk. ' Ijedten néz hátra, mellette ülő felesége is visszakapja a fejét. Ott van már -közvetlenül mögöttük a gépkocsi. Milyen félelmetes, ahogy így hirtelen feltűnik, és milyen erőszakosan dudál! Horváth Sándor rákiált a tehenekre, de hiába. Az állatok patái már a hídon dobognak. A gazda megnyugszik. Nincs semmi baj. Hídon nem szabad előzni. De mi az? A gépkocsi nem vár, eszeveszetten dudál és kerülni akar. Kerülni akar a hídon, és hogyan? Jobbra. Az idős pár ijedten kapaszkodik meg a ééd. lőcsökbe és a tehenek idegesen kap» kodják a fejüket. Megrázkódik a kocsi. Az autó a lőcsnek ütközik: Nehéz pillanat, de csak elsuhan és Horváth Sándor föllélegzik. Elhagyták a. hidat! Gyorsan az út jobb» oldalára -húzódik, hogy helyet adjon a gépkocsinak. Az el is dübörög mellette, de az« tán nyomban megáll. Ml az? Talán valami baj történt? Kivágódik az ajtó, és egy haragtól kivörösödött: arcú gépkocsivezető ugrik elő. Mér» gesen hadonászik, de már kiabál is. Horváth Sándor döbbenten hall» gat. Káromkodás, 'becsmérlő, sértő szavak tömkelegé zúdul rá. Minden szó a szívébe markol, vért kerget az agyára, de tehetetlenül ül, mert Harmadás János, az Iharosfoerényi Gépállomás gépkocsivezetője erős fiatalember, ő pedig egy védtelen öreg. Röpködnek a szavak, de csak egy-egy foszlányt fog föl az agya. — Vén szamár ■... Nem lát, az istenit! .;. A gépkocsivezető már ott is van, és ütni akar. Aztán mégis meggondolja magát, újabb szidalomözön között tovább hajt, mint aki jól végezte a dolgát. Az idős pár dermed- ten néz össze. # * * A Hazafias Népfront -budapesti bizottsága, a budapesti békebizottság ■és a Kultúrkapcsolatok Intézete »Az új Kína a szocializmus útján« címmel vándorki állítást készít elő. A nagy érdeklődésre számettartó kiállítást -a tervek szerint a közeljövőben a főváros valamennyi kerületében 'bemutatják, s aztán eljuttatják az ország valamennyi nagyobb városálba. •«•Költők« elnevezésű bélyegsorozatot bocsát ki a posta A posta három nagy költőnek, Csokonai Vitéz Mihály halálának 150., Vörösmarty Mihály halálának 100. és József Attila születésének 50. évfordulója emlékére egyszínnyomásos »Költők« elnevezésű 'bélyegsorozatot bocsát ki. A 60 filléres szürke, az 1 forintos kék és a 2 forintos vörös színű bélyegek a költők arcképeit ábrázolják. Az új bélyegsorozat árusítását július 23-án kezdik meg a postahivatalok. A kibocsátás alkalmából a Budapesti Filatélíia, a Budapest 4-es és 72-es, a debreceni, a miskolci, a pécsi, a soproni, a szegedi, valamint a sztálinvárosí egyes postahivatal »elsőnapi« bélyegzőt használ — A nyári hónapokban szünetelnek a kölcsönkötvények sorsolásai. Legközelebb a Negyedik Békekölcsön harmadik sorsolására kerül sor Egerben szeptember 18-án. Fodor Sándort példamutató, jó gazdának ismerik a lábodiak. A munkában és az állam iránti kötelezettség teljesítésében mindig az elsők között van. Már közel jár a 60. évhez, de túltesz a legtöbb fiatalon. Sok gyakorlati tapasztalatot szerzett a földművelés mesterségében. Szívesen vette kezébe a könyvet meg az újságot is, hogy többet tudjon. Mindig alaposan megfontolta, amit tenni akart. Néhány évvel ezelőtt, amikor már többet olvasott és hallott a szövetkezeti gazdálkodásról, annak előnyeiről, úgy gondolta: meg kellene próbálni. — Álljunk össze, hátha sikerül — biztatta szomszédjait. Ök először vonakodtak, bár tudták, hogy Fodor gazda komolyan beszél. S amikor a pártmunkások, a népnevelők felvilágosító szava is eljutott hozzájuk, nekibátorkodtak az új útnak, összefogtak néhányan, s megalakították az Ezüstkalász TSZ-t. 1952-t írtak akkor. Kisebb-nagyobb zökkenővel ugyan, de mindig szebben mentek a dolgok a fiatal tsz-ben, egészen 1953. nyaráig. Hanem akkor viharos szél kavarta fel a port az Ezüstkalászban. A jobboldali elhajlók tsz- ellenes politikája itt is éreztette hatását. — Nincs már szükség a szövetkezetre — hangoztatták egyes megtévesztett gazdák. — Oszlassuk fel a tsz-t — mondták a rövidlátók. — Nem addig van az — csitította őket Fodor gazda és még négy társa, hisz magunk ellen teszünk, ha elengedjük egymás kezét. A háborgó tengert azonban már nem tudták lecsillapítani. Mindenki vitte, hordta haza a közösből, amit azelőtt bevitt. A tsz feloszlott. Fodor Sándor is egyéni sorba került ismét. Bántotta, hogy így történt. Ha valaki ezután a termelőszövetkezetről beszélt előtte, ingerülten mondogatta: — Én bizony nem lépek a közösbe többé senkivel. — Belül azonban mást érzett. Elárulta ezt inár azzal is, hogy miközben igyekezett rendbehozni gazdaságát. az együtt maradt Alkotmány TSZ munkájáról, életéről soha nem vette le a szemét. Sokáig kesergett azon, hogy az Ezüstkalász felbomlott. Ha kettesben volt a feleségével, többször tört ki keserűen: — Hej, hogy virágozna már a mi Ezüstkalászunk, ha akkor nem gabalyodnak meg az emberek! Később mind sűrűbben érdeklődött Fodor Bélától, az Alkotmány TSZ elnökétől a szövetkezet dolgairól. Látta, hogy mialatt a közösben egyre nőnek az eredmények, ő úgyszólván egyhelyben topog. Hamar megállapította, hogy a tsz négyzetesen vetett kukoricája sokkal nagyobb termest hoz, mint az övé. Világos volt számára, bogy akármennyire is igyekszik, nem tud versenyezni a tsz-beliekket, hisz őket a gépek sokasága segíti. így jutott el odáig, hogy morfondírozni kezdett: — Hát mit makacskodok én, hiszen azzal, hogy az Ezüstkalász feloszlásán bosszankodom, nem segítek magamon. — S mindinkább megerősödött benne az a gondolat, hogy beáll az Alkotmány szorgos tagjai sorába. És a szándék elhatározássá érlelődött. Egyik napon ezzel lépett be a tsz-irodába: — Nem állhatom már így — mondta határozottan az Alkotmány elnökének — aláírok én is, ha bevesztek magatok közé. A szövetkezetben szívesen fogadták. Ug> egyeztek meg, hogy majd betakarítás után kezdi á közösben a munkát Fodor gazda. De azért, ha csak szerét tehette, feleségestül, fogatostól a tsz-ben dolgozott. A régi tagok is segítik Fodor Sándort, hogy mielőbb csűrbe kerüljön a termése. Felajánlották a tsz fogatát Fodorék gabonájának behordására. Féllábbal még egyéni sorban van Fodor Sándor, de szavai és tettei azt bizonyítják, hogy a szíve már egészen a közösé ... Sz. F. Mi voll’ ez ? Ezt kérdezte a rendőrség is. Harmadás János kétszeresen meg akar« ta -sérteni a szabályokat: jobbra akart kerülni és ráadásul hídon, alkart kerülni. Mindkettő tilos. Vé« igül csúnyán, nagyon csúnyán megsértett két idős embert. A rendőrség elvette 1. számú ellenőrzőlapját. Megérdemelte. De sokan megérdemelnék ugyanezt, mert szinte naponta érkezik panasz a gépkocsivezetők .durvasága miatt. Ideje volna, ha minden gépkocsivezető megtanulná a közlekedési szabályzatot, de különösen azt a pontját, a 27. paragrafus 4. bekezdését, amely így hangzik: »A vezetők és hajtők a közúti forgalomban a legnagyobb körültekintéssel és figyelemmel közlekedjenek. Más jármű vezetőivel és a gyalogjárókkal szemben türelmes és előzékeny . magatartást kell tanúsítani!« D. j; mt « «— Füge, citrom és narancsfa Szlovákiában Szlovákia sesilesi kutatóintézetének kísérleti telepein körülibeiül ötezer fiatal füge-, citrom- és narancsfát nevelnek. A fákat főleg kórházak és más intézmények vásárolják dísznövényekként. A fák csak néhány év múlva hoznak majd termést.
