Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1955-07-14 / 164. szám
Csütörtök, 1955. július 11. SOMOGYI NÉPLAP 8 I Minisztertanács mi fei 3 szar re A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júniusi 8-i határozata fontos feladatként jelöli meg az állattenyésztés, különösein a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését, ■ezen belül a tehénállomány növelését, valamint a hozamok emelését. A Központi Vezetőség határozatának megfelelően, a Minisztertanács a' íszarvf«sma|rha-tie|niyésztés (fejlesztésére, a tenyésztők tenyésztési kedvének fokozására nagy jelentőségű liatározatot hozott. A határozat értelmében az állam 10 000 tenyészérett és 10 000 vemhes üsző felnevelésére köt szerződési az ÁHatforgalmi Vállalaton keresztül a ■termelőkkel. A szerződéssel lekötött üszőkért darabonként három részletben 1500 forint előleget kap a tenyésztő. Ha az üszőt a nevelési szerződés szerinti minőségben adják át, a törzskönyvezett tehéntől származó üszőért kilogrammonként 11—12 forintos, a nem törzskönyvezett tehéntől származó üszőért 9—11 formtos árat kap a tenyésztő. Ezen túlmenően a héthónapos vemhes üszőért még 1000 forint vemhességi pótlék is jár. Az üszőbor jú-r. eveiéi? elősegítése érdekében a hatnónapos korban 100 kilogramm súlyt elért üszőborjúért az eddig egyéves korban jóváírt 400 forint helyett 600 forint adókedvezményt kap a tenyésztő. Igen kedvező a tenyésztőkre az 50 000 mustratehén 100 kilogrammal való feljavítására köthető szerződés is, amelynél a ráhízlalt súlyért kilogrammonként 14 forintot fizet az állam a termelőnek. Ezek a kedvezmények lényegesen elősegítik a szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségét, a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésén keresztül a szántóföldi termelés hozamainak növelését és ezáltal dolgozó népünk élelmiszerekkel történő bőségesebb ellátását. {MTI) Az aratással és csépléssel kapcsolatos szabálysértések büntetése A Minisztertanács rendeletben állapította meg az aratás és cséplés során elkövetett szabálysértések büntetését. Eszerint — feltéve, hogy a cselekmény bűntettet nem képez — 1000 forintig terjedhető pénzfoírság- •gai sújtható az, aki a megengedhető szemveszteségnél nagyobbat idéz elő a gabonát engedély nélkül kézierővel, nyomtatással, vagy kalákában csépeli, a nedves gabona cséplésé- nek tilalmát nem tartja meg, vagy üszkös gabonát üszökmentes gabonával együtt csépel. A szabálysértés miatt büntetendő -az is, aki a cséplés előtt beadási könyvét a cséplőgép felelős vezetőjének nem adja át, a gabonát a kombájntól szállítójegy nélkül szállítja el, az a termelőszövetkezeti elnök, aki nem gondoskodik a kombájn- szérűn tárolt gabona éjjeli őrzéséről, továbbá az a termelőszövetkezet által kijelölt szállítási felelős, aki nem látja el a gabonának a kombájnszérűre történő szállításával, valamint az elcsépelt gabona nyilvántartásba vételével kapcsolatos jogszabályban megállapított kötelezettségeit. Az eljárás a járási tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik! (MTI) Olyan gyönyörű kukorica, mint a kálmáncsai Szabadság TSZ-é, nincs az egész barcsi járásban Nem látszanak már ki a tagok a gyönyörű, zöld, hatalmas kukoricaszárak közül a kálmáncsai Szabadság TSZ-ben. Hogyan érték el ezt a kiváló eredményt? Úgy, hegy az elnöktől kezdve mindenki — még a íogatosok :s — kinn voltak a földeken. Négyszer sarábolták meg a kukoricát. Az örökké vidám, dolgos asszonyok hat héten át megállás nélkül, még vasárnap is dolgoztak. Méltán mondhatják, hogy ilyen kukorica az egész barcsi járásban nincs, beleértve még a híres barcsi Vörös Csillagét is. Dicséret érte a termelőszövetkezet nagyszerű dolgozóinak. Verejtéksajtoló „kombájn“ (Egy amerikai nagy-farmer «■futószalagon« dolgoztatja munkásait) A szocializmust építő országokban, így hazánkban is, ahol minden az emberért, a legfőbb értékért történik, egyre több és elmésebb gépet készítenek, hogy a nehéz munka terhét levegyék a dolgozók vállairöl. A kapitalista országokban — ha a maximális profit érdeke úgy kívánja — a tőkések megszüntetik a technika tökéletesítését, mert a gépnél sokkál olcsóbb az ember. Emberekből csinálnak gépeket, gépalkat- — részt — s ha valamelyik nem bírja a kegyetlen munkakörülményeket, kicserélik, kidobják — hisz van elég munkanélküli helyettük. Hogy mennyire így van, bizonyítja az alábbi cikk: Az Amerikai Egyesült Államok nagy-farmerei vagy helyesebben szólva mezőgazdasági kapitalistái nem mutatnak különösebb érdeklődést gazdaságuk gépesítése iránt. Mit tegyen az olyan nagy-farmer. aki emfcererőre rendezkedett be, de kétségei támadnak, hogy vajon teljes erővel, igyekezettél dől-- goznaik-e munkásai. A Life című amerikai folyóirat szerint ez és az ehhez hasonló gondolatok már régóta nyugtalanították a Visccmsin állam területén élő, Robert Chiccaring nevezetű zöldségtermelő farmert. Néhány évi töprengés után Chiccaring végre kigondolt és megépíttetett egy cflyan zöldségbe takarító «kombájnt«, amely az embereket valóságos gépalkatrészekké változtatta. Chiccaring «kombájnja« tulajdonképpen kerekeken mozgó vas- kerétböl áll, amelyet közönséges traktor vontat. A keret elején tíz viaszasvászan csík van kifeszítve. Ezekre fekszenek rá arccal lefelé a munkások, s íme működésre kész a «kombájn«. Mindegyik munkásnak le kell vágnia és összegyűjtenie a mellette .kétfetlől elmaradó ágyúsokról az érett terményeket. A vászonibclcsőben csüngve, boszorkányos gyorsasággal dolgoznak, s a «kombájn« megy, megy szakadatlanul. Még arra sincs ideje az embereknek, hogy a szemükbe csörgő verejtéket .’letöröljék. Megállás, pihenés nincs. Tudja minden munkás, hogy ha kifogást találnak munkájában, elbocsátják, s egyszerre tíz munka- nélküli is hajlandó helyébe lépni. Maguk alatt vágták ki a fát a nemesdédi kulákok A fairtás ideje a tél. így gondolták a nemesdédi kulákók, Lukács Imre és Lovászi Endre is. Ök azonban úgy tettek, mintha a világ minden kincséért sem akarnának törvénysértők lenni, pláne közellátást veszélyeztető cselekményt elkövetni, (Nem fért volna az ilyen cselekedet az ő áldott jó szívükhöz.) S mint mondottuk: a fairtás ideje a tél, tehát ők is ekkor keresték fel alázatos szavukkal .a községi tanácsot, hogy a rétjüket szegélyező, elszáradt fákra, meg a legelő síkságának harmóniáját csak csúfító — ugyancsak elszáradt — fák irtására engedélyt kérjenek. A községi tanács — figyelembe véve a törvény- adta lehetőségeket — 2—3 köbméter fa kitermelésére adott nekik engedélyt. Lukács Imre, Lovászi Endre hozzáfogott a fairtáshoz. (Szándékosan írtunk irtást és nem kitermelést, bár az utóbbi szakszerűbb.) Egy ideig csak maguk végezték e munkát, de a kuláik foga soha sem fűlt a dologhoz, ebbe is hamar beleuntak. Mindketten, de főleg Lukács Imre keresett olyan falubelieket, akik — tél lévén — ráértek, s jól jött nekik is az ágfa meg a tuskó, és megbízta őket a további irtással. Közben a kocsik jöttek és mentek ÍBöhönye és a többi szomszédos községek között, de persze nem- üresen. Nemesdéden fával pakolták meg, visszafelé már csak a kocsin- kénti 4—500 forintot hozták. S ez nem egyszer, nem kétszer fordult elő. Az egyszerű számtani műveleteiket mindenki pentosan tudja. így aztán hamarosan feltűnt, hogy bár 2—3 köbméter — azaz 2—3 kocsi — fa kitermelésére kaptak engedélyt, a kulák udvara mégis tele van fával, meg eladni is jut belőle. Aztán számolgatni kezdtek a faluban. «Úgy látszik, a fa megfiadzott“ — mondták. A titokzatos szaporulatra csakhamar fény derült. Derék rendőreink nem ámuldoztak, hanem kiderítették, hogy Lukács Imre és Lovászi Endre sokszorosát irtotta ki a megengedett mennyiségnek. A többi már ment, mint a karikacsapás. Kihallgatták a favágást végző munkásokat, a szakértőket, a la megvásárlóit, s megdöbbentő dolgok derültek ki. Lukács Imre az engedélyezett 3 köbméter fa helyett 33,6 köbmétert, Lovászi Endre pedig 12 köbméter* fát irtott ki. Az pedig csak természetes, hogy nem aszerint a válogatás szerint, hogy csupán száraz fákat vágták ki, hanem a legegészségesebb, életének java idejében lévő fákat: akácot, berekfát, nyárfát és tölgyet, olyat, aminek nagyrésze bútornak is alkalmas lett volna. A nép törvényei azonban nem tűrik meg, hogy ellenséges elemek, a nemesdédi kulákok veszélyeztessék a közellátást, és tervszerű bomlasztó munkával akadályozzák az országunkban folyó hatalmas erdősítési törekvéseket. A törvény szigora lesújtott az ellenségre. A Marcali Járásbíróság kedden mondott ítéletet Lukács Imre és Lovászi Endre bűntettében, A tárgyalás alkalmával, melyet a járásbíróság a helyszínen, .a nemesdédi kul- túrotthenban tartott meg, ismételten megbizonyosodtak a község dolgozó parasztjai, tszrtagjai arról, hogy a kutyából nem lesz szalonna, s a kulák első perctől kezdve ellensége volt a dolgozó népnek, s az is marad. De nézzük csak, kik is a szóban- forgó kulákok? Lukács Imre a tárgyaláson is alakoskodott. Beismerte bűnösségét, de csak résziben. A szakértő véleményével ellentétben «csak« 12—15 köbméter fa kivágását ;ismerte eL Ezzel akarta enyhíteni büntetését. Mostani bűntette és eddigi viselt dolgai azonban beismerése, tettetett ügyefcgyottsága ellenére is azt igazolták, hogy minden hájjal megkent ravasz ember áll a bíróság előtt. Igaz, «jó nevelést« kapott a nagyszülői, szülői házban. Itt minden bizonnyal reggel, este a nincstelenek tiszteletére tanították Jutott erre a «gendos« nevelésre idő, hiszen nagyapjának a 50 holdja, apjának a 38 holdja és a saját 28 hold földje nem hajszolta a betevő kenyérért. Voltak cselédek, akik elvégezték a munkát. A szülői házban kapott nevelés a sírig kísér. A népi demokrácia hiába ’ tiltotta meg neki a közellátás veszélyeztetését, hiába is figyelmeztette eddig kétíziben párhómstpos .börtönbünfie- téssel. nem legott rajta, megint csak bíróság elé kellett állítani. És hasonló dolgokat mondhatunk el Lovászi Endre 32 holdas kilókról is, akit szintén próbált már kordába szorítaná a dolgozó nép törvénye. De félre a tréfás hanggal! A ne- mesdédi helyszíni kuláiktárgyalásÍDÓl kinki levonhatja a tanulságot. Elsősorban azt, hogy mint a két nemea- dédd kulák esete is igazolja: kíméletlenül lesújtunk azokra, akik társadalmi rendünk ellen támadnak. Ezt példázza a szigorú ítélet. Lukács Imre megérdemelte a 3 évi börtönt, az 5 ezer forint pénzbírságot, az ötévi jogvesztést és 5 évre való kitiltásét a község területéről. Mivel féktelen erdőpusztításá- val tanúbizonyságot tett arról, hogy rétje, legelője és erdeje fenntartása a kezében veszélyeztetett, népünk érdeke megkívánta, hegy a bíróság határozatot hozzon e területek elkobzásáról. Hasonlóan megérdemelt Lovászi Endre büntetése is, akit 16 hónapi börtönre, 3 ezer forint pénzbírságra, valamint a közkegyelmi rendelet folytán elengedett korábbi 10 havi börtönre, rét-,, erdő- és legelőterületének elkobzáséra ítélte a bíróság. A következő tanulságként pedig tanuljuk meg, hogy az osztály- ellenség egy percet sem pihen, és mindenütt árt, ahol csak tud. Ez pedig nagy feladatot ró minden becsületes dolgozóra. Mégpedig azt, hogy egy percre sem lanyhulhat éberségünk, hegy megakadályozzuk az ellenség romboló szándékú munkáját, s odajuttassuk őket a megérdemelt helyre, a börtönbe. Pócza János né Tőwadás az elmúlt évben még kilépni akaró, széthúzó tagságú — ma új tagokkal erősödő, virágzó kötéséi Előre TSZ-ről »■Minden remény megvan arra, hogy a tsz becsületes, odaadó emberek vezetésével, szorgos, jó munkával erősödni és virágozni jog«. A múlt év októberében írta ezt a Somogyi Néplap, amikor cikksorozatban elemezte a kötéséi Előre és Béke TSZ-ek politikai és gazdasági helyzetét, s megszabta a járási szervek, a tsz-tagek teendőit a hibák kijavításában. Az idézett sorokat annakidején az Előre TSZ-ről írtuk. Az B’őre TSZ-ről, amelynek volt elnöke, Hegedűs György méltatlannak ftozc.nyu.lt tisztségére, aki semmibe- véve a tsz-demokráciát, önkényesen, a maga jó vagy rossz elgondolásai szerint irányította a több mint S50 holdas közös gazdaságot. Arról a szövetkezetről írtuk az e cikk elején is olvasható /bizakodó sorokat, melynek volt párttitkára, Mc’mér Géza initsem törődött a pártszervezet munkájával, a szövetkezeti tagok szocialista szellemű nevelésével. A hibák feltárása óta kilenc hónap telt el. Ahogy kikelt, szárba- szökött és e .napokban beérik az akkor elvetett [kenyérmag, ugyanúgy mély gyökeret eresztett a tagság leikébe a közös gazdaságuk iránti felelősségérzet és határtalan ragaszkodás tudata. A tsz kommunistái az emberek szíve- ielke megnyeréséért vívott háromnegyedéves csatájukkal ragyogó fejezetet írtak az Előre TSZ történelmének könyvébe. Az elért eredmények megszilárdításának, a párt- és gazdasági munka fellendítésének, a szövetkezet felvirágoztatása megkezdődésének mindennapi küzdelmekben gazdag ideje ez a kilenc hónap a kötéséi Előrében. Miben mutatkozik a szövetkezet előrehaladása? Elsősorban abban, hogy a pártszervezet erőre kapott Molnár Géza volt párttitkárt megfosztották a pártban viselt tisztségétől, és súlyos hibái miatt kizárták a pártból. Helyette Kibédi Béta elv- társat, a szövetkezet mezőgazdászát választották meg párttitkárnak. Kibédi e’vtárs vezetésével számban is erősödött az alapszervezet, amely a tsz 5 szorgalmas tagját — köztük Frarncz Zoltánt és Jakab Andrást — vette fel soraiba. A szövetkezet 22 párttagja mindenütt ott van, ahol a közös gazdálkodás előrelendítéséért dolgozni kell. Krues Géza és Sticker Géza elvtársak az intézőbizottságban tevékenykednek. Simon Lajos elvtárs, akit a «járástól« hívtak vissza a tagok szövetkezetükbe elnöknek, erős kézzel, a szövetkezeti demokrácia széliemében szervezi, irányítja és ellenőrzi a közös munkát, a szövetkezet egész gazdálkodását. Példamutatóan dolgoznak elvtársaink a növénytermelésben és állattenyésztésben egyaránt. S a kommunisták buzdítására a tagság — amelyet hallgatásra ítéltek a szövetkezet vc’t önkényeskedő vezetői — most valóban jó gazda módjára hallatja szavát a havonként rendszeresen megtartott közgyűléseken. A jó vezetés meghonosítása, a tagságnak a közös gondokból, a közös munkából való részvállalása érleli gyümölcsét a tsz határában, a szövetkezet gazdálkodásénak minden ágában. Tavaly még az októberi eső ás a réten mosta a széna, egy részét — az idén viszont a mintegy 120 fholdnyi rétiszéna és vetett takarmány sem renden, sem boglyában nem ázott meg. Korábban azon főtt a szövetkezetiek feje, hogyan tudnának túladni a rossz takarmányozás miatt elkallódott növemdékszarvas- manhákon — most pedig egyek abban az elhatározásban, hogy megkét- zerezik fejősteheneik számát. Ez a célkitűzés máris elindult a megvalósulás útján: 6 db fejőstehenet vásároltak és 6 db hasas üszőt nevelnek itovábbtenyésztésre. Tervük nem fellegvár, hanem megfontolt, teljesíthető: a szarvasmarhatenyésztés előfeltételét — a bőséges takarmányt azzal biztosítják, hogy 54 holdat bevetnek lucernával. Ezért .10 hold lucernát meghagytak megfogásra. Tavaly a ibarcmf.iiäiio- mánynak nem sok hasznát látta a tagság — ebben az évben viszont jó pénzt kaptak a keltetőáffiomástól tolásért. Első gondjuk természetesen az állam .iránti kötelezettségük rendezése volt: tojásból már 1956. évi járandóságuk egy részét is beadták, s augusztus 20-ig ez évi sertésbeadási tervüket is teljesítik. Az elmúlt háromnegyedév alatt kemény harcot vívott a szövetkezeti ‘parasztok lelkében az új a régivel. Az újnak — a szövetkezeti eszmének — a győzelmét hirdeti a tagság szilárd összefogásának megannyi eredménye, dolgos hétköznapjaik apró munkahőstetteinek egész sorozata. 54 holdnyi négyzetesen vetett kukoricái úkát aratásig háromszor megtisztították a gyamoktól; biztosan meglesz a 35 mázsás átlagtermésük, mert az egyéni felelősség a terméseredményekért a kapásiterület egyénekre bontásával mérhetetlenül megnövekedett. A közös szőlő sem csúfsága, hanem dísze a határnak az idén. Méltán b üs zkélkednsk gabonájukkal is a szövetüeezetbalieik: a kalászosok holdja — óvatos számítás szerint is — mintegy 2 mázsával többet terem, mint az egyénieké. 22 holdas kenyhakertészetükben úgy dolgozott a kertész-brigád, hogy ott a gyomnak egy szála sem éktelenkedik. 300 ezer forint jövedelemre számítanak a kertészetből, amiért derekasan meg is dolgoznak. összehasonlításul említsünk meg még néhány példát: tavaly sok családnak holdakra rúgó háztáji gazdasága volt — az Idén 1 holdnál nagyobb háztáji területe egyetííiemi családnak sincs. Ezen a tavaszon 4 lovuk vemhezett — az idén mind a 28 .kancájukat fedeztették. 1954-ben 21,40 forintot ért egy- egy munkaegység, ebben az évben mintegy 40 forint értékű részesedés jut munkaegységenként. Számokkal, adatokkal, példáknál mutattuk meg, mennyit haladt előre a kötcsei Előre TSZ tagsága szövetkezetük jövedelmezősége fokozásának, gazdasági eredményeik növelésének útján. Biztató, s újabb sikereket ígérő ez a javulás, de még ör- vendetesebb az a számokkal nem mérhető változás, amely a tsz-tagok lelkében, öntudatában végbement. A gazdasági eredmények nem maguktól hullottak a tsz-tagok ölébe — a sikerek kulcsa az emberek kezében van. A szövetkezet sorsának jobbra- ferdításán hosszantartó, türelmes ne- veiőmunikával fáradoztak a tsz kommunistái. Példamutatásuk mellett okos szóval is hirdették ezt a nagyon egyszerűen hangzó, de mély bölcsességet tartalmazó mondást: olyan a szövetkezet, amilyenné tagjai teszik. Kemény helytállásra, áldozatos munkára nevelték a kommunisták a szövetkezeti parasztokat, s hitet, bizakodást öntöttek beléjük; Elmondták nekik: közös jólétük további növelésének megvan minden lehetősége, s rajtuk, szövetkezeti tagokon áll, hogyan változtatják valósággá ezeket a lehetőségeket. Az elmondottak arról .tanúskodnak: az Előrebel'iek nem engedték el fülük mellett a kommunisták figyelmeztető szavát, s ma már szíwel-lélekkel, egyem- berként dolgoznak szövetkezetük felvirágoztatásáért. A közös munka édes íze, s a nagyobb jólét biztos ígérete egybekovácsolta a tagságot — azt a 37 tagot is, aki tavaly októberben még úgy gondolta: hátat fordít a szövetkezetnek. Visszamaradtak, szilárdan a tsz mellé álltak mindannyian, sőt a múlt héten 11 új tag is csatlakozott hozzájuk. Minden elismerést megérdemelnek az Előre TSZ harcos kommunistái, .becsületes vezetői, dolgoskezű tagjai, ákik nem egészen egy év alatt megerősítették, megszilárdították szövetkezetüket. Dicséret azért a céltudatos munkáért, amelynek eredményeként virágzásnak, fejlődésnek indult az Előre Termelőszövetkezet. Tenni- és javítanivaló akad még az Előrében. A szövetkezet magára- talált pártszervezete — amelyet tovább kell erősíteni új tagokkal, tagjelöltekkel — biztosan újabb és újaob (győzelmekre vezeti az Előre TSZ tagjait, akiknek további erőfeszítésén nagyban áll, hogy a ma még egyénileg dolgozó, becsületes kötcsei gazdák mielőbb rátaláljanak a felemelkedésükhöz vezető útra, a szövetkezés útjára. Sok sikert ehhez a munkához, szövetkezeti elvtársak! Kutas József A partoktatás haza KÖZLEMÉNYE Július 15-én, pénteken este 7 órakor a «Hazafiság és proletárnemzetköziség« című előadás után a «Harag napja« című . új magyar filmet vetítik. Az előadásra és a filmvetítésre az üzemek, vállalatok, hivatalok dolgozóit várja a Pártoktatás Háza.
