Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-13 / 163. szám

Szerda, 1955. július 13. SOMOGYI NÉPLAP Üzemeink DISZ-fiataljai a VIT sikeréért Az üzemek, vállalatok fiataljai a DISZ II. kongresszusára indított mumkaverseny eredményeinek to- vábbfokozásaval, újabb felajánlások­kal és kimagasló teljesítményekkel készülődnek a varsói VIT-re. Tag­gyűléseiken pedig megfogadták: szervezetük erősítésével, a szerveze­ti élet megjavításával is kifejezik szolidaritásukat a világ dolgozó if­júságával. így harcolnak a varsói VIT sikeréért. Szép eredmények tapasztalhatók A FINOMMECHANIKAI VÄLLALAT DISZ-alapszervezetéban. Egy hó­napbal ezelőtt szinte nem is lehe­tett itt DISZ-munkáról beszélni, ma pedig már 38 tagja van a szervezet­nek. Köztük van Sztankó János H. éves ipari tanuló, aki'vizsgáját ki­válóra végezte, teljesítménye állan­dóan 110 százalékon felül van. So­raikba tartozik Gertner László és Hifner János, akiknek a teljesítmé­nye átlagosan 160—170 százalék. A többi DISZ-tag is legjobb tudásával és igyekezetével dolgozik. A fiata­lok elhatározták, hogy 15 új fiatalt szerveznek be a DISZ-be, s az el­hanyagolt kultúrmuhkát felélesztik. A RUHAÜZEM DISZ-fiataljai egytől egyig túltelje­sítették vállalásukat}. Kimagasló eredményt értek el: Káli Ilona, aki 150 százalék helyett 170-et és Ko­vács Ferenc, aki 130 száza1 ék he­lyett 155 százalékot teljesített. A -szervezet tagjai vállalták, hogy a tagdíjat ezután pontosan fizetik. Eddig ugyanis a gazdasági felelős hanyagsága miatt a tagságnak alig 60 százaléka fizetett tagdíjat. Nem feledkeznek meg a kultúragitációról és a sportról sem. Még a héten el­készül az üzemi röplabdapálya, s vasárnap avatják fel. Megrendezik a VIT-jelvényszerző versenyt is. Öröm,, lelkesedés, munkakedv, igazi fiatalos versenyszellem jel­lemzi " A TEXTILMUVEK diszlstáit. Ezek a fiatalok a kong­resszusi versenyben megszerezték az első helyet. A VIT-re való készülő­désnél az a cél sarkallja őket, hegy megtartsák az elsőséget. Máris je­lentős eredményeik vannak. A 11 alapszervezet közül ötben már meg­tartották a VIT-tanfolyamokat. A fiatalok eddig 5200 forintot gyűjtöt­tek a VIT-jelvények eladásával, hegy anyagiakkal is segítsék a ta­lálkozó minél nagyobb sikerét. Anyagtakarékossági versenyt indí­tottak, melynek az a célja, hegy a fiatalok munkájánál a hulladékot, selejtet a jelenlegi 1,2 százalékról 0,6 százalékra csökkentsék. Elhatároz­ták, hogy az alapszervezetek életét még színesebbé teszik. A sport- és kultúrműsorok rendezésén kívül fő­ző- és kézimunka-tanfolyamokon gyarapítják tudásukat. Lelkiismeretesen, a legjobb tudá­sukkal készülnek a siófoki találko­zóra, ahol az üzemi DISZ énekka­ra, tánc- és színjátszó-együttese ki­váló műsorral akarja szórakoztatni a találkozón részvevő fiatalokat. Vasárnap kollektív kirándulást ren­deznek a Balatonra. Az üzem fiatal­jai a VIT megnyitásának napjára színes dekorációval díszítik fel a munkahelyüket, s rövid ünnepséget tartva megszavazzák a 3 napos VIT- munikaőrjáratot, melynek az a jelen­tősége, hogy ezeken a napokon a fiatalok még lelkesebben dolgozva bebizonyítják: együtt vannak, együtt éreznek a varsói harcos fia­talokká!. Az Árvízvédelmi Kormánybiztosság közleménye A Duna vízgyűjtő területén az el­múlt két nap alatt csak jelentékte­len csapadék hullott. Ennek megfe­lelően a Duna vízállása Becsig álta­lában apadó. Az árhullám Becsnél kedden 710 centiméter körüli érték­kel tetőzik, s szerdára már kisebb apadást várnak. A Becs alatti Duna-szakasz még végig árad. A Budapest feletti sza­kaszokon a hullámtereket a víz ál­talában már c borította. A tetőzések körülbelül a hétfői jelentésben kö­zölt napokén és magassági értékkel várhatók. Mohácsnál az árhullám legmagasabb szintje — előrelátható­lag július 18-án lesz, 780 centiméter. A Tisza Tokaj térségében tetőzik, a folyó alacsonyabb hullámterei át­menetileg itt is víz alá kerülnek. A szombat-vasárnapi esőzések miatt a Dunántúlon’’megáradt1' ki­sebb vízfolyások és patakok melletti területekről a víz legnagyobb rész­iben már levonult. Jobban szorgalmazzák az adófizetési1 pénzügyi dolgozóink Megyénk pénzügyi dolgozói meg­ígérték, hogy a második féléves adó­bevételi tervet is határidő előtt tel­jesítik. Ezt az ígéretet a legkomo­lyabban a barcsi járás pénzügyi dol­gozói veszik, melynek eredménye­ként az utóbbi hetekben feltörekvő barcsi járás az élre került. De jól dolgozik, »megemberelte« magát a nagyatádi járás is, amely a második helyet szerezte meg. Csupán a csur­gói járás elégszik meg eddigi ered­ményeivel. Pedig neki van legtöbb tennivalója, ugyanis »szilárdan« tart­ja az utolsó helyet. A járás vezetői­nek, pénzügyi dolgozómaik jobban kell szorgalmazniuk az adófizetést. Felvilágosító szóval magyarázzák meg az adózóknak, hogy minden be­fizetett fillér többszörösen visszaté- rüL Százalék: Pénzügyi o. v.: 21,9 14,6 12 10 9.9 9.5 8.5 6.5 Vincze Géza Fodor Gyula Horváth József Lantos József Vörös Lajos Szentes József Harmath Mihály Szolga András tárás: 1. barcsi 2. nagyatádi 3. siófoki 4. fonyódi 5. tabi 6. kaposvári 7. marcali 8. csurgói A községek közül a barcsi járási Szülök az első: 44.1 százalékra tel­jesítette eddig második félévi adó­fizetési tervét. A szép eredmény Botykai József tanácselnök és Sző­ke Sándor adóügyi megbízott jó mun­káját dicséri. Rinyaszentkirályon is jól mozgósítanak: a község 36,1 szá­zalékra teljesítette második félévi adótervét. Több községben azonban még nagy a lemaradás. Egyes helyeken még egy fillér adót sem fizettek a.máso­dik félévre. 'Fényeden is hasonló a helyzet, ahol miindössze 0,4 százalékra teljesítet­ték az adótervet. Szöüloskisiak és Siójut községekben is rosszul megy az adófizetés. Van tehát elég tennivalójuk pénz­ügyi dolgozóinknak. Ne vesztegesse­nek egy percet sem az adófizetés sz cr galmazás ában. — Összekötő utat építenek a Szi­getvári utca és a Gorkij utca között Kaposvárott. Válasz egy dolgozó paraszt kérdéseire a kenyérgabona állami felvásárlásának szabályozásáról Lehotai Kálmán 6 holdas iladi dol­gozó paraszt a napokban szerkesztő­ségünkben járt. Megkérdeztük tőré, mit tud a kenyérgabona állami fel­vásárlásának szabályozásáról. Meg kell mondanunk, hegy Lehotai gazda nem ismerte a rendeletet, an­nál inkább az ellenség rémhíreit. Többek között azt hallotta — állítása szerint a községi begyűjtési megbí- zcttól —, hogy a vetőmagon, a köte« iező beadáson és a család szükséglet tón felüli összes gabonát be kell ad« ni. Így aztán arról beszélt, hogy neki nem kifizetődő a gabonaterme­lés. A gabonabegyűjtés szükségessége Az elmúlt másfél évben egyesek annak adtak hangot, hogy töröljék el a 'begyűjtést. Erről beszélt nekünk Lehotai gazda is. Neki ugyan meg­magyaráztuk, hegy a dolgozó nép el­látását nem lehet a véletlenre bízni, mint azt a kapitalizmusban tették, de mivel nemcsak ő gondolkodik így, lapunkban is választ kívánunk adni erre a kérdésre. A kapitalizmusban a fogyasztók kiszolgáltatottjai a tőkés kereskedők, spekulánsok siserehadánek, a dol­gozó parasztok pedig a kupecok, a kulákok kizsákmányolásának. A szegényparaszt például alig takarí­totta be gabonáját, kénytelen volt eladni, mert az adó, a család szük­séglete ezt kívánta tőle, és kukorica­kenyéren volt kénytelen élni. Ezt nem szabad elfelejtenie Lehotai gaz­dának sem, mint ahogy azt sem; hogy a kulákok, kupecek ilyenkor összevásárolták a gabonát és a kö­vetkező tavasszal, aratás előtt uzsoí rakölcsönként vagy drága áron ad« ták el a szegényparasztnak. Igaz* volt bőven gabonánk, de ki tudta megvenni? A szocialista államban, így a mi országunkban js a népgazdasági szükségletekre épülnek a begyújtó« si tervek, melyek teljesítését a köte« iező beadás, a szerződéses és a sza­badpiaci felvásárlás útján biztosítja állarhunk. Iigy természetes, hogy dolgozó népünk kemyéngabomia-ellá« tását ezen az úton kell biztosíta« nunk. Nem engedhetjük meg, hogy dolgozóink a spekuláció kiszolgálta­tottjai 'legyenek. Az is helytelen* hegy a mi országunk, amely gabona­exportáló volt, külföldről hozzon be gabonát, mint ahogy az elmúlt évek­ben történt. Szükséges tehát, hogy dolgozó népünk kenyérellátását - ' a kötelező beadás és az állami sza« badfelvásárlás útján biztosítsuk. Búzáért 240 forintot, rozsért 220 forintot, ezenfelül mázsánként 20 kg korpát 150 forint térítési áron és -egyéb kedvezményt kap a szabadfelvásárlási gabonáért a termelő. Amikor Lehotai gazda meghallot­ta, hogy milyen árat és kedvezményt kap szabadfeilvásárlási i gabonájáért, mindjárt más volt a véleménye. Tavaly például, amikor kevesebb termés volt, mint az idén, 150—200 forintért lehetett venni kenyérgabo­nát, az idén is aratás előtt pl. Böhö- hény 280—300 forintért adták a bú­zát. Az állam által fizetett ár tehát megfelelő a dolgozó parasztoknak, s előnyös számukra a korpajuttatás, a műtrágyajuttatás, vagy a mélyszán­tási kedvezmény is. Lehotai gazdának, de minden dől« gozó parasztnak vissza kell vernie az ellenség hangját, amely saját ér« dekeik ellen, a dolgozó nép érdekei ellen próbálja hangolni, félremagya« rázni államunk helyes rendelkezését. A dolgozó parasztságnak hazafias kötelessége gabonabeadásának telje« sítése, ezzel is hozzájárul a szocializ« mus építéséhez.^. ... ......... A szabadfelvásárlási gabonát megelőzi a vetőmag, a kötelező beadás, a család szükséglete. í Lehotai gazda azt sem tudta, ho« # gyan történik a szabadfelvásárlás, Js mint a bevezetőben írtuk, az ellen« Jség híresztelését hangoztatta. A ve- Ji tőmag, a kötelező beadás, a család ,, szükséglete után fennmaradó gabo­. ^ ,, ,, , (inamennyiségnek — annak a gazdá­WEGIG A BALATON MENTÉN jószágot. Még most is hallja az alxu- felszabadulását, de szelleme itt el hozzá. Nem a szenvedésben, hiszen ^ teljesítette «abo­” vidám az élet. Derűs, jókedvű dozást: Elég nagy, hogy őrizze a li- köztünk, bennünk. Az ő dicső neve az az idő örökre elmúlt. Hanem le-” ’ a „A párt- szépíti a fi életeteket" is., " Az állami gondozott gyermekek első üdülőjének névadó-ünnepe Balatonszárszón gyetek hasonlók hozzá két nagy er­i1 nave test er vét — kb. 60 százalékát dolgozók ezrei élvezik a jó munka bókát, és elég kicsi, hogy ne egyen lett üdülőnk dísze, címe. -----------------------------„„ _ j utalmát, az üdülést. Évről évre több E-okat«. Ez a húgának szólt. Róla így * * * zésben: a nép és a párt szeretető-(,ke!- az a...ami le-vasarlas utján er­a mosolygó gyermekarc, hangosabb egyeznek meg: »Kicsi fiú, semmire C AZ ÖREG, SZÉP BALATON ben. A párt fogta az ő kezét is, a( itekesíteni. A fennmaradó mennyi ­a gyenmekkacagás. Ha elhagyjuk se való. De az ilyen gyorsan megnő. « olyan csatát látott 1945-ben, párt szépíti a ti életeteket Is. A né-, (»éggel pedig, miután a község tel­Ba'iatcrszárszót, átsétálunk Gönye- Aztán dupla pénz, az is valami«, amilyet még soha! Dózsa népe, Jó- pet szerette, a dolgozó nép adja nak-,(jesítette kötelező és szabadfelvá'ár­tetőre, nézzünk be, most érdemes itt íme, hát megvették. zsef Attila népe kezébe vette a ha- tek is a vidám gyermekkort. __ (fiási tervét, szabadon rendelkezik, megállni. Egészséges gyermeksereg, Otthon pedig okkal, ok nélkül Lalimat és kiharcolta a szabadságot. Én megígérem az üdülő vezetősége, i sza5acjpiaccn értékesítheti. A felvá­jókedvűek, ünnepre készülődnek. A ütik-verik. Az állati életről ezt hagy- A harc még tart, ellenség (még van, nevében, hogy mindenben méltók S;'V\ásra megáUapíltottk kenyérgabo« namennyiségre a termelővel az ál­szép üdülő névadó-ünnepe lesz ma ta ránk figyelmeztetőnek este. Az új feliraton ez áll: »Állami c. költeményében: József Attila Gyermeküdülő«. Né­pünk hata’mas győzelme ez az új, nemrég még romos, most ragyogóan tiszta, tágas, újjáépített üdülő. Miért? Ez az üdülő az állami gondozott ■gyermekek pihenőhelye. Első ilyen az országban. * * * Vezényszóra felsorakoznak a «Levegőb­en nem ilyennek képzeltem a rendet, pedig hat engemet, sokszor nem is tudtam, hogy miért, vertek, mint apró gyermeket, ki ugrott volna egy jó szóra nyomban. Én tudtam — messze anyám, ezek idegenek. de a győzelem már a dolgozóké! leszünk József Attila szeTeméhez. A balatoni üdülők a dolgozó népé Mi szeretettel vigyázunk rátok, ss-.i , , és gyermekeiké lettek. Ez a volt pa- gítünk nektek, gondoskodunk róla-#^™ értékesítést szerződést kot. A pi üdülő az állami gondozott gyér- tok. Ti eddig vidámak és fegyelme-( felvásárlási, gabona mennyiségeti mekeké lett. zetitek voltatok, s velünk összefogva ( községi terv szerint gazdánként ái­A múlt évben kezdődött itt igazán segítettetek üdülőnket széppé tenni.' lapítják meg, az új élet. 60 gyermek üdülhetett Tudom, hogy így lesz ezután is. 1 Azok a dolgozó parasztok, akik rokonom itt. Most már 80-an férnek el ké- Az öcsödi szenvedő gyerek, ^becsülettel teljesítették ősszel gabo- van> nyeknesen. Ismerjétek meg ezt a szárszói hatott, íme, hát meglelte h®-5 ma vetéstervüket iól előkészített ta- nagyszerű fejlődést, és hasonlítsátok záját halála után. Meglelte 'bennetek, jJJba időbe“ v^eTtók a íaboná- Idegen volt, mert szegény volt. Ne- össze József Attila gyermekkorával! nem hiába harcolt, szenvedett. Ez af ’ f ..., tások: szépen öltözöttek, pirospozs- velőszülei még a nevét is elveszik ö elsősorban szeretetért könyörgött föld örökre a miénk! \ « T° ,T , , .gásak. fegyelmezettek. A zászló előtt tőle, sovány koszton tartják, amit _ és nem kapott. S ti? Itt vannak A magyar tenger is fiatalabb lett.J Minisztertanács hatarozatat. A hely­tisztelegnék. Bevonulnak a magyte- csak a küszöbön ehet meg. De dől- veletek nevelőitek, akiknek édes újra született nekünk, a dolgozói ben értékesítés, a korpajuttatás és a rembe, kezdődik az ünnepély. Ma- goznia kell keményen. Hiába min- gyermekei vagytok. Itt van a vendé- népnek. i kedvezmények arra ösztönzik őket, €yar Sándomé igazgató szavad kö- den igyekezete, sokszor előkerül az gek közt az Ö. M.-ből FaTkas Do- Legetek boldogok, vidámak, érez- 4 hogy jövőre még jobban előkészí­szöntik a pajtásokat: ostor, amely úgy csattog, hogy hall- mokos elvtárs, aki állandóan szívón m.aaaánCar Feílődietek de-# tett talajba, még több g£ »A gyönyörű magyar tenger, a -szépséges Balaton sok viharit látott-már. Partjai az idők folyamán sokat Játszótársa nincs. A játékban a sok ágyat, szekrényt, felszerelésit, változtak, a vad területek eltűntek, csizmás .gyerekeké a vezetés. Öt ki- mindent, ami kell. S milyen boldog, s ma villák,. parkok díszítik szegé- vetik, és gúnyosan csúfolják: lelenc- amikor valamivel szebbé teheti üdü­lyeit. Látott már sok népet, sok csa- gyerek, lelencgyerek! így van az lórikét. Itt örül köztetek Lőrincz tát, pusztulást. Látta még 10—15 év- tokdlábem is. Parancsolgatnak neki György elvtárs, aki szeretettel, fá­val ezelőtt ás dőzsölő naplopók ha- és fé-relökik: »Mész innen, te ko- radságot nem (kímélve irányította a dót, s látta a búsan szenvedő köl- szos!« Nevelőszülei csak ritkán en- helyreállítási munkákat. Érezzétek paj­szerettk a népet. Úgy lesz ez ^ihetai gazdának is arra kell töreked- üdüiő örökre a miénk, és erőkre ®(iiúe jövőre, hogy ne 6 mázsás átlag­népé!« termés legyen a községben, hanem A „ V nmnncsírl10—12 mázsa búzát termeljenek Z ÖRÖM, A BOLDOGSÁG,! szinte határtalan lesz akikor,i^nt- ‘-»-dánként a _ amikor a vendég siófoki és belátom-(iE1"1"6 megvan a tehetőségük, szárszói ált. iskola tanulói kiultúr«# ladi határban. tőt, József Attilát, amint merengve gedik iskolába. A vizsgán mindenki meg ezt a felétek áradó sok-sok sze- műsomrai kedveskednek új isimerő­ül a partimenfd füzek alatt, aki ilyen- kap egy kis ajándékot, a gazdagab- retetet! seiknek a battonyad Szegedi kisúj­kor el-elgondo’kozott hazája sorsa .bak többet, a szegények keveset. De József Attilának nem engedtek UátlJj«; ’ pajtásoknak Szavalatok, felett. S amikor látta az úri cseme- a kis kanászt senki se veszi észre. játszani, tanulni. Ti pedig? Látjátok énekkari számok népi táncok és já­ték szórakozásait, bizonyára vissza- Drága jó édesanyja szokott írni a nagyszerű játszóteret, fürdőt, sak- íékok zenészéinek balett szerepel- é gondolt saját gyermekkorára, amely többször is levelet, de ezt eltüzel- kot, asztaltterrszt, röplabdát és fut- rek kj műsoron Á vendéglátók aj neki csak könnyet és szenvedést ték, az édesanyjától jött játékokat a ballt, homekiátékot. Festhettek, fa- kedvességet énekszámokkal, balírédá-i adott. S amikor hangos, jókedvű padlásra szórták, a cukrot megették, raghattok, rajzolhattok, énekelhettek, vpj1 s^vatoteiklkai1 viszonozzák. A du-!, kiáltozásaikat hallotta, ő ebből em- csak néha adtak neki egy-egy sze- kirándulunk Tihanyba, Barétonszár­lékezett az ocsódi napokra. S jön a met. szóra; bőséges, finom ellátást kap­múilit, szinte sűrű köd nehezedik lel- És Attila mindent tűrt, soha nem tok. Hiányzik még valamitek? Azt kére, elkábítja a fájó emlékezés. _ sírt, csak mélyen bent fájt valami feleljük erre: még van hiány. De Ott élt kis húgával 3 évig mint nagyon, .nagyon. De egész életén át tudjátok meg, mindig szebb lesz az disznópásztor. Állami gondozott gyér- inem felejtett! Tanult, harcolt a pro- üdülőnk! mek volt ő is. Az átvevő helyen úgy letérőkért, az elnyomottakért. Ke- Üdülőnk József Attila nevét viseli, mustrálták a kivetett, a megkülön- meny, elszánt harcos volt. Szenve- Legyünk büszkék erre a ki/tüntetés­höztetett gyermeket, mint piacon a dett és bízott. Nem érte mag népünk re. És igyekezzetek hasonlókká lenni A kalászok beszélgetnek Egyik kalász: — Én egészen érett« nek érzem magamat... Másik kalász: — Én is pajtás ... nántúli és alföldi pajtások még so-i Egyik kalász: — Mit gondolsz, káig dszórakozmak egymással, meg-,(miért késik a kasza? hívják az üdülőt Siófokra. így ko-4 Másik kalász: — Mert a gazdája vácsoJódik eggyé népünk, így valósul,(késik, pajtás. meg József Attila bátor követelése: # Egyik kalász: — Mindjárt pereg a Jöjj szabadság, te szülj nekem rendet,*! 7' '' ' _ ,. . . jó szóval oktasd, játszani is engedd ^ Másik kalasz: Pedig akkor a szép, komoly fiadat. gazda könnye is pereghet, hogy így Nagy Károly. elpazarol bennünket...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom