Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-10 / 161. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. július 10. —-----—'—-------------------------------------------------- --------- ----------- ---------------------------------------------------------------------------------------------------------­A 1 ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ORSZÁGÁBÓL MAGNYITOGORSZK25 ÉVES ' \ írta: A. Aszincev Negyedszázaddal ezelőtt még nyo- nyílegyenes utcák, rendezett terek, ma sem volt ennek a városnak a szép fasorok gyönyörködtetik a sze- térképen — s ma már nincs olyan met. térkép, amelyen kis köröcske ne je- Minden, hónapban újabb emeletes la- leznéi'«Mágnyitogarszk.« A negyed- kőhazak alapjait rakják le, minden, százados város ma már a Szovjet- hónapban újabb házak mellől bont- unió egyik * legnagyobb ipari köz- ják le az állványokat. A téglát és pontját vasbetont szállító toronydarúk már Mindegyik városnak megvan a annyira megszokottak Magnylto- maga nevezetes dátuma. Több ilyen gorszlíban, akárcsak a kombinátot nevezetes dátuma van Maignyito- éjszakai csapoláskor bevilágító rőt gorszkrak is. Ezek közül 'is a legne- fény. vezeteseqb 1930. július 5. Ezen a tik- A háború utáni években több mint kasztó nyári napon rakták ie az iSraüii sztyeppén Magnyitogorszk alapkövét: az építőmumkások ekkor kelték meg az első többemeletes •lakóház építését. Az épület alapzatá­ban ma ás ott van a dokumentum, amely arról tanúskodik, hogy 1930. július 5-én a Kara-iDir hegység északi lejtőjén 14 000 munkás jelen­létében megkezdték Magnyitogorszk első részének építését. Ez négy nappal az első nagyol­vasztó alapozásának megkezdése után történt. Mint látjuk, egyidőben kezdődött meg az első (kohászati lé­tesítmény és az első (lakóház építé­se. Magnyitogorszk azóta is állan­dóan növekszik. A város együtt fejlődik a szocia­lista ipar büszkeségével, a Szovjet­unió hatalmas kohászati központjá­val. A magnyitogorszk.i kombinát ma már annyi acélt termel, mint a ^ képen cári Oroszország kohóipara együtt­véve. A magnyitogorszki acél eljut a Szovjetunió minden részébe, hogy egymilliárd kettőszázmillió rubelt ott traktort és hajót, kombájnt és költöttek építkezésre. Ez idő alatt mozdonyt, szerszámgépet és exkavá- több mint 600 ezer négyzetméter tort, gépkocsit és acélszerkezetet ké- lakóterület készült el Számos isko- szítsenek 'belőle. la, óvoda, mozi, kultúrotthon, több Az Ural baitpartján már szűk volt üzletház és egészségügyi intézmény a hely a városnak. Megkezdték az áll a magnyitogorszkiak rendelkezé- Urai jobbpartján is az építkezést. A sere. jobbparti építkezésék a legnehezebb A városban most is 60 féle külön- időkban kezdődtek, akkor, amikor iböző létesítmény van. épülőfélben: a Szovjetunió nehéz harcokat vívott húsfeldolgozó kombinát, tejfeMolgo- a hitleri fasisztákkal. zó üzem, konfekció- és bútorgyár Az utóbbi években az Urai jobb- stb. partján többszáz sokemeletes, ké- A város lakosai napi munkájuk nyelmes lakóház nőtt ki a földiből, végeztével a Puskin Színházba, a cirkuszban, filmszínházakban, elő­adótermekben, kultúrpalotákban, klubokban, könyvtárakban töltik szabad idejüket, vagy pedig a fő­iskolák és technikumok esti tagoza­tán, az ifjúmunkás iskolákon, tanul­nak. 1929-ben az építőmunkások első csoportjával négy orvos utazott Magnyitogoipakban. Ma már több­száz orvos és egészségügyi dolgozó vigyáz a magnyitogcrszkdak egészsé­gére. A város az OSZSZSZK kor­mánya áltál is jóváhagyott általános ow-x:: m Magnyitogorszk egyik te Ural MOZGÓ DZLET re újonnan épült lakóházakkal az jobbpartján. terv szerint épül. E terv kidolgozá­sában résztvettek a Szovjetunió legkiválóbb építészei. Az általános terv értelmében még operaházat, monumentális kohóipari főiskolát, új kohász-kultúrpalotát, szakszervezeti székházat építenek, ezenkívül 45 000 személyt befogadó stadion épül, grá­nittal borítja majd az Ural-folyó partját. A magnyitogorszkiak jól tudják, hogy minden ugyanúgy ha­táridőre meglesz, mint ahogyan ed­dig is valóraváiltották a kombinát és a város építkezésére vonatkozó gi­gantikus tervet. KAZAHSZTÁN SZOVHOZAIBAN Kazahsztán északi részén van a Kokcsetav terület Nagysága 77 000 négyzetkilométer. Hatalmas szűz- és ugarföldjein ez évben újabb szov- hozokat létesítettek. Az új telepe­sek sokezer hektár ugarföidet vet­tek művelés alá. A szovhozok kü­lönböző gépeket: traktorokat, kom­A szovjet kereskedelmi szervek a falusi lakosság jobb ellátása érde­kében mozgó üzleteket szervezetit. A képen: Az egyik pótkocsis üzlet­autó. N'nlju — az eszkimók nyelvén fö’dbevájt kunyhót jelent. A csukcs nemzetiségi körzet mai lakói már nem földkunyhókban élnek. A nini­jut régen felváltotta a jaranga, majd ennek helyébe a szokásos ház lépett. Évről évre több és több jó­minőségű, tartós ház épül. Az eszkimók a III—XVII. század közötti időszakban éltek ninijuban. Ősi eszkimó kunyhó D. A. Szargejev, Ureliki falu ta­nítója diákjaival nemrég két ősi nini jura bukkant. Az egyiket a Be- riihig-öböl mentén, a másikat az Isz- itylhet tó partján fedezték fel Az ősi kunyhók romjai között sóik ér­dekes használati tárgyat találtak. A leletek képet adnák a Csukcs-fél- szyget 1 ? kainak ősi foglalkozásáról. Fürdés a Moszkva folyón M m I A képen: a «Zapadnij« szovhoz is­ire'újának tanulói az iskola melletti parcellán facsemetéket ültetnek. Középen V. Zsurina biológiai sza­kos tanítónő. foájnékat, kapcsolt- és rászerelt me­zőgazdasági munkagépeket kaptak a 'népgazdaságtól. A szovhozokban már az elmúlt évben is bő termést taka­rítottak be. Ennél még (gazdagabb termést várnak ez év őszén. Mind­egyik szovhoz idén 20—30 ezer hek­tárnyi területet vetett be gabonafé­lékkel. A szűzföldek feltörése és a vetések befejezése után megkezdőd­tek az előkészületek a termés be­takarítására. Ahol tavaly még csak sátrak vol­tak,. ma már csinos lakóházak áll­nak. A szovhozokban üzleteket, ét­kezdéket és egészségügyi intézmé­nyeket építettek. Az új telepesek gyermekei már az új iskoláiban ta­nulhatnak. Az iskolások gyümölcs­fákat és virágokat ültettek az isko­la köré. Beszerelték a villanyt és a rádiót a szovhozok gazdasági központjaiba. A rádióállomások a helyi esemé­nyekről szóló műsort közvetítik. A szovhozokban óvodák működnek. JCufia^táiakimk, á ttö r ő k n^ k <^ogc£<g<aSc>í<2ScgaK8c§űí<^egaK§c§öK§cgoi<^ Egy hét Fonyódon Nagy örömmel vettük tudomásul, hegy megyénk legjobb csapatgárdis­tái, diszistái jutalomüdüléssel egybekötött ifjú úttörővezető tanfolyamon vesznek részt. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy megismerhetjük a természet egyik gyöngyszemét, a «-Magyar Tengert«. Az egy hét nya­ralásnak a szórakozás, pihenés mellett komoly célja van. Somogy megye 30 legkiválóbb csapatgárdista úttörője ül össze itt délutánonként Átad­juk egymásnak csapatunkban szerzett tapasztalatainkat, és megvitatjuk a felmerülő problémákat. Vindics Márta vezetőpajtás ismerteti, hogyan kell jól és helyesen irányítani úttörőink munkáját. A DISZ-fiatalokra az a feladat bárul, hogy gyakorlott vezetésükkel mindjobban elősegítsék azt, hogy úttörőéletünk helyes irányban fejlőd­jön. ígérjük, ha hazamegyünk, nemcsak a saját iskolánkban, hanem más iskolákban is hasznosítani fogjuk itt szerzett tapasztalatainkat. A fonyódi csapatgárdistaképző tanfolyam leányhallgatódnak nevé­ben: Gresó Erzsébet ifjú vezető, Siófok. Szegedi Valéria csapattanácselnöfc, 'Siófok. Komáromi Mária raj tanácselnök, Balataruszeines. Mit vigyünk egynapos kirán­dulásra „A paraszt meg az ördög“ című mesét tovább nem közöljük folytatásokban, csak a tartalmát mondjuk el röviden. ... Páhom örült a földnek, boldog vdlt, de csakhamar megjött a baja a parasztokkal, akik pusztítani kezd­ték vetéseit és rétjeit. Egyszer egy utón járó paraszt kopogott be hozzá, aki elmondta neki, hogy a Volgán túl milyen jó földek vannak, és aki a közösségbe beáll, sok jó földet kap. Olyan földet, amelyben ló magassá­gú rozs terem. Pahom elhatározta, hogy elköltözik arra a vidékre. Csak­hamar onnét is elköltözött a baskí­rokhoz, mert azt hallotta, hogy ott potom áron lehet földet szerezni. A ‘baskírok akkora földet Ígéritek neki ezer rubelért, amennyit egy nap alatt be tud járni. Pahom reggel elindult és ment sietve, hogy minél nagyobb területet járhasson körül napszálitáig. Délben csak éppen hogy megpihent, máris indult tovább. A nap már a láthatár szélén volt, amikor a domb még messziről látszott. Szaladni kezdett kimerültségében úgy érezte, hogy nem bírja ki a dombig. Pedig mekkora földet ‘bejárt? ... Abban a pillanat­ban, amikor a nap eltűnt a láthatár szélén, fölért a dombra és vér bugy- gyant ki a száján. Holtan összeesett. Szolgája csak akkora gödröt ásott neki, amekkorába éppen belefért. * * * Ha tehetitek, szerezzétek meg a könyvet és olvassátok el; nagyon ta­nulságos. SZABÓ IRÉN: A KIS MARCI FIGYEL... Zsi-zsi, zsi-zsi, szól a gép, A kis Marci hova néz? Azt a gépet csodálom. Nevét ki nem találom. Traktor Marci a neve, Vasból van a kereke. Nagyon szép az élete, Munka neki a lelke. 800 nyomda Ukrajnában Az Ukrán SZSZK-ban ma már 800 nyomda és 18 nyomdaipari nagyüzem • van, amelyekben főleg szépirodalmi műveket és tanköny­vöket nyomtatnak. Kievben most épül egy új nyomdaipari kombinát, amelyben a többi között 11 újság és 24 folyóirat szerkesztősége lesz. FEJTSD MEG! L r |4 |5 |6 1 7 ,8 9 V r 1 | |ns|u N 6 13 __1 ! 14 ;!l!!l!|15 í- 1 í lí II16 |i7 III I18 1 sí 19 20 |21 12 2 í:::::: 23 1! iiiiii 1« c 1—8 25 __i 26 n 27 lip! IyI :::::: 29 |.... I’ 1 !Ü a 3 0 3. | |!::::: 132 II 33 n II “ |35 1 36 i jiiiiü 37 38 PJ LüJ _ :::::: 11 ü Vízszintes: 10. A kés pengéjének köszörült része. 11. Friss, mozgé­kony. 12. Izmot köti a csonthoz. 13. Szovjet folyó. 15. Előidéző. 16. Női név, ék. hibával. 18. Egyforma ma­gánhangzók. 19. Füle magánhangzói. 20. EKR. 22. Kérdőszó. 24. LZG. 25. Kóró fele. 26. Maszat. 28. Belépési engedély, kettőzött magánhangzóval. 30. »im«. 31. Ottó fele. 32. Festék, hibásan. 33. Nyugateurópai király­ság. 34. Sportfogadás. 36. Értéke. 37. DLÖ. 39. Régi népek. 40. Vé-nélkül, idővel Függőleges: 1. A hét egy napja. 2. A folyadék. 3. Fekszik. 4. Kérdő­szó, népiesen. 5. Varrásnál használt vágóeszköz, betűhiánnytad. 6. «tk«. 7. Tálcin betűi keverve. 8. HKZÄ. 9. Téli sporteszköz. 14. Almása Vilma. 17. A fiam keresztapja. 19. Gyár. 21. ízlel. 23. Vizet fogyasztják. 24. Majd ’esz. 26. Bús. 27. Egyforma mással­hangzók. 31. SZTK régi neve. 35. Személyes névmás. 38. Mélyre. Beküldendők: a vízsz. 1., függ. ">■ és vízsz. 29. számú sorok folytatóla­gosan. A múltheti keresztrejtvény he­lyes megfejtése a következő: A ka- lászgyűjtés nagy nyári versenye. Könyvjutalmat nyert: Horváth An­na, Kaposvár. A jutalmat postán jut- I tatjuk el a nyertesnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom