Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-08 / 159. szám

VILÁG PROLET AKj AI EGYESÜLJETEK! Kíváncsi külföldiek egy szovjet kolhozban Hajtsa végre a Barcsi JB a nők közötti politikai munka megjavításáról szóló KV-határozatot Rangadóval kezdődik a megyei labdarúgó-bajnokság A M AGYAR D O LG O ZÓK PÁRTJA SOMOGY MEGY El B 1 Z OTT SÁG Á N AK LAPJA I XII. évfolyam, 159. szám. ARA 5# FILLÉR Péntek, 1955. július 8. Ktsz-eink mssfei feiiiíi- Éílelezlete elé Kisipari termelőszövetkezeteink küldöttei e hó 9-én tartják megyei értekezletüket, melyen elmúlt félévi munkájuk eredményeit, hibáit be­szélik meg. A kisipari szövetkezeti mozgalom a második országos kül­döttgyűlés óta eltelt idő alatt sokat fejlődött. Az 1954-es gazdasági évet sikeresen zárták megyénk ktsz-ei. A termelékenység a szolgáltató és a bőripar kivételével az összes iparág­ban emelkedett. Jelentős eredményt értünk el a lakosság szükségleteire való termelés növelésében. Több új és jó minőségű közszükségleti cik­ket állítanak elő szövetkezeteink. Különösen a faipar adott választé­kos és jóminőségű termékeket. Az eredmények eléréséhez hozzá­járult, hegy ktsz-eink szorosra fűz­ték a kapcsolatot a kereskedelmi szervekkel és a termelést a szükség­letek alapján szervezték meg. Növe­kedett exporttermelésünk is. Kitűnő minőségűek a szíjgyártó szövetke­zetben gyártott exportlabdák, vala­mint az asztalosipari szövetkezet export-hajóbútorai. Szövetkezeteink gazdasági meg­erősödése a múlt évben jelentősen fokozódott. Az 1954. évi tiszta nyere­ség 13,3 százalékkal volt magasabb, mint 1953-ban. Hasonlóan gyarapo­dott szövetkezeteink saját vagyona is, amelynek értéke az elmúlt évi 4 391300 forinthoz \ viszonyítva 13 507 200 forintra emelkedett. Az idei első negyedévi gazdasági ered­mények az akkumuláció növekedé­sében is megmutatkoztak. Az ön­költséget 0,6 százalékra csökkentet­tük, bár ez nem jellemző mindegyik iparágra. Néhány helyen ugyanis indokolatlanul emelkedett az önkölt­ség. Fejlődés tapasztalható a társa­dalombiztosítás és a szociális ellá­tás tekintetében is. Mind több szö­vetkezeti dolgozó tölti szabadságát üdülőben. Az eredményekhez tartozik, hogy a legutóbbi vezetőségválasztás óta javult a vezetés színvonala is. Jólle­het egyes szövetkezetekben az újjá- választás után sem érték el a kívánt és várt eredményt, mégis a szövet­kezeti demokrácia, megerősödéséről számolhatunk be. Az eredmények mellett vannak súlyos fogyatékosságok is. Az első negyedévi tervek teljesítése nem volt rendszeres. A lemaradást csak már­ciusban sikerült pótolni. Nem fordí­tunk kellő gondot a választékos ter­melésre, a sablonmunkát, a széria- munkát még mindig szívesebben he­lyezzük a minőségi munkák elé. Sok nehézséget okoz az is, hogy egyes szövetkezetek a rendelések ellenére célnélküli termelést folytat­nak. Nem biztosítják előre az áruk elhelyezését, így természetesen pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Nagy hibák vannak a fegyelem terén is. Lazult az állami fegyelem, egyre több az állam iránti kötelezett­ségét nem teljesítő szövetkezet. Az alapszabályszerűtlen működés segíti a lazaságok elburjánzását, a munka­erő indokolatlan vándorlását. A megyei küldöttértekezletnek el kell ítélnie a lazaságokat, mert azok veszélyeztetik a szövetkezeti moz­galom egészséges fejlődését. Helyes határozatokkal, azok végrehajtásá­val kell biztosítani, hogy az 1955. évi tervet részleteiben, határidőre teljesítsék a kisipari szövetkezetek. A gazdasági és politikai munka megjavításával, a fegyelem megszi­lárdításával kell harcolnunk a kis­ipari szövetkezeti mozgalom felvirá­goztatásáért. BOROS GYULANE KISZÖV-elnök. i ♦« I i IK $ | $ 1 1)1 K. fk Akik a felemelkedés óljára léptek Somogyaszaióban két termelőszövetkezet is működik. A Latinka nevet viselő szövetkezet a megye egyik legrégibb tsz-e, a Március 15 nemrégen alakult. Mindkét szövetkezet tagjai megelégedett, bol­dog életet élnek. A Latinka TSZ tagjainak jövedelme ma már meg­haladja akármelyik jól gazdálkodó középparaszt jövedelmét. Látják ezt az egyéni gazdák, és egyre többen választják a nagyüzemi gaz­dálkodás útját. A tsz-tagok és a pártmunkások felvilágosító szava nyonján teg­nap ismét 5 dolgozó parasztcsalád szakított a régi élettel, és írták alá a belépési nyilatkozatot. Bíró Pál 11 holdas gazda harmadmagával a Március 15 TSZ tagja lett. Kovács Sándor 8 holdas. Sütő János 8 holdas, Gáber Ferenc 6 holdas és Keceli Lajos 7 holdas dolgozó parasztok a Latinka Termelőszövetkezetbe léptek be. Abban, hogy az 5 dolgozó parasztcsalád rátalált a helyes útra, nagy része volt Bíró Vince 13 holdas dolgozó parasztnak, a falu egyik tekintélyes gazdájának, aki már 3-án aláírta a belépési nyilatkozatot. Példáját követte 5 gazdatársa, akik ma már boldog tsz-tagok. I-es típusú tss alakult Sxöllősgyörökön Nemes János elvtárs, a Fonyódi Járási Pártbizottság első titká­ra jelentette a Megyei Pártbizottságnak, hogy a kommunisták fel­világosító szava nyomán Szöllősgyörökön Gárdonyi Géza néven I-es típusú termelőszövetkezet alakult. 47 család 307 hold földön válasz­totta a termelőcsoportot. Íj. í HÍRADÁS A FÖLDEKRŐL 10 óra alatt 224 mázsa őszi árpát csépelt el ifi. Cser Géza diszista traktoros Ifj. Cser Géza diszista traktoros munkájáról megelégedve beszélnek a Memyei Gépállomás körzetébe tartozó termelőszövetkezetek tagjai. A növényápolási munkában is élen­járt, 389 hold gépi kapálást végzett. Most egyidőre búcsút vett növény­ápoló gépétől, megkezdte a cséplést a somogygeszti Uj Barázda Termelő- szövetkezetben. 1070-es géppel dolgo­zik. Már az első nap kiemelkedő tel­jesítményt ért el. 10 óra alatt 224 mázsa őszi árpát csépelt el, így nor­máját 263,5 százalékra teljesítette. Megyénk valamennyi cséplőgépveae- tője példát vehet a fiatal traktoros­ról, aki lelkiismeretesen harcol azért, hogy minél előbb zsákba ke­rülhessen a mag. A fonyódi járás az első, a barcsi járás az utolsó a begyűjtési versenyben Az alkotmányunk ünnepének tisz­teletére indított begyűjtési verseny­ben tovább is a fonyódi járás vezet. A járás begyűjtési dolgozói, a ta­nács vezetői eredményesen mozgósí­tanak a versenyre. Nem megy kielé­gítően a begyűjtési munka a nagy­atádi és a barcsi járásiban. Hosszú hetek óta az utolsó helyen kullog­nak. Nagy visszaesés tapasztalható a csurgói járásban, amely a 2. hely­ről az 5. helyre csúszott vissza. Ta­nácsi vezetőink, begyűjtési dolgo­zóink jobban szorgalmazzák az ál­lami fegyelem betartását, a beadási kötelezettség teljesítését. A járások sorrendje: Járás: Százalék: Tanácselnök: 1. fonyódi 20,93 Király Ferenc 2. siófoki 20,43 Németi László 3. marcali 19,46 Papp Ferenc 4. tabi 17,27 Tengerdi Imre 5. csurgói 17,16 Vörös Gábor 6. kaposvári 17,13 Suxi Sándor 7. nagyatádi 15,21 Porrogi István 8. barcsi 14,30 Mátyás József Megyénk 14 állami gazdaságában éj befejezték az őszi árpa aratását A Balaton,nagy berek i Állami Gaz­daságiban sem lehet már két napon 'beiül lábon álló őszi árpát találni. Az őszi árpa megyénk valliaimennyi állami (gazdaságában megadta a 16 mázsát holdanként Egyes helyeken még 16 mázsánál is több termett, például a Marcali Állami Gazdaság­ban 20 mázsás ősziárpa-termést ta­karítottak be egy-egy holdról. Az állami gazdaságok dolgozói derekasan kivették részüket az ara­tásból. Szokó Géza, a Tengődi Álla­mi Gazdaság aratógépkezelője 154 százalékra teljesítette normáját, Verbulecz Sándor, a Kutiasi Állami Gazdaság kombájnosa 38 holdat aratott le 3 nap alatt. Kiváló munkát végeztek az ara­tásban a kézi kaszások is. A Kapos­vári Állami Gazdaságban' Emmer László, Szíjártó József és Farkas Jó­zsef kaszások naponta egy-egy hol­dat vágtak le. A nők is ímegáitfák helyüket. A Felsőbogáti AMaimi Gaz­daságtan Poteszák Magda és Nagy Mária napi normájukat 127, illetve 124 százalékra teljesítették. Az állami gazdaságok dolgozói fo­gadalmat tettek arra, hogy a búza és a rozs aratásánál is ilyen dere­kasan helytállnak, és minden ere­jükkel küzdenek azért, hogy szem­veszteség nélkül mielőbb zsákba ke­rülhessen a kenyérgabona. . Július 7-ig 2200 kát. holdat arattak le gépállomásaink Gépáll! ©másaink körzetében nagy lendülettel halad az aratás. Kom­bájnok, kévekötő-aratógépek vágják a széles rendeket és hullnak a kö­vér gabonaszemek a zsákokba, sza­porodnak a keresztek a mezőn, asz- tagok a szérűkön. Július 7-én reggelig a megyében 2200 kát. hold gépi aratást végez­tek a gépállomások a termelőszövet­kezetekben. Ebből kombájnnal mint­egy 1000 holdat arattak le és több mint 12 ezer mázsa mag került a zsákokba, Aratógéppel csaknem 1400 holdon végezték el az aratást, A igépálitemások kombájnosad közül a csokonyavisontai Kiss István tartja az elsőséget, aki 40 hold területről 800 mázsa őszi árpát takarított be a komilósdi Terv TSZ-ben. Hosszú Lajos, a Karádi Gépállo­más kembájnosa 30 holdról több mint 500 mázsát csépelt éL. Andik Géza, a Csakonyavisontai Gépálto- rnás kévekötő-aratógépkezeiője négy map alatt 46 kát. hold őszi árpát ara­tott le a samogytamócai Szorgalom Termelőszövetkezet határában. Az őszi árpa aratása megyénkben már 'befejezéshez közeledik, legké­sőbb 10-ére nem lesz már lábon álló őszi árpa, és teljes erővel megindul­hat a 'kenyérgabona aratása. Nappal arat, éjjel tarlót buktat Gyurka István traktoros Öreglakon befejezték az őszi árpa cséplését egyénileg dolgozó paraszt két közös A Lengyeltóti Gépállomás sztaha­novista traktorosa, Gyurka István az aratásból is derekasan kiveszi ré­szét. A lengyeltóti Táncsics Terrne- lőszövekezet ősziárpa-tábléján látott Májusiban bontakozott ki az az országosméretű versenymozgalom, amely az éves tervék túlteljesítését, az önköltség minél nagyabb mé^vű csökkentését és az anyaggal való legnagyobb fokú takarékosságot tűz­te ki célúk Az üzemek, vállalatok dolgozói lelkesen csatlakoztak a 20 (budapesti nagyüzem versenyfelhí­vásához. Azóta majdnem két hónap telt el, lezárult az első félév. Ho­gyan teljesítik ígéretüket, éves ter­vüket az üzemek, vállalatok? Ezt vizsgálják most megyénkben, váro­sunkban a Megyei Pártbizottság, a Városi Pártbizottság kiküldöttei, a szakszervezeti vezetők és szakembe­rek. A Ruhaüzemben vita tárgya még ma is, hogy van-e éves felajánlás, vagy nincs. Liliom elvtárs, az üzem ipárttiíikára azt állítja, hogy nincs. Bíró elvtárs, az üb elnöke viszont emlékszik arra, hogy termelési ér­tekezleten megvitatták, hány nappal előbb fejezzék be éves tervüket a határidőnél. Müller elvtárs, az üzem igazgatója iszeránt van éves ver- senyváüaiása az üzemnek, hiszen felajánlották, hogy 470 ezer forin­tot takarítanak meg. — Jelentős ősz- szeg, meg kell érte dolgozni. Az üzem eredményeit vizsgálva megállapítható, hogy nincs különö­sebb hiba a termeléssel. Féléves ter­vüket 114,8 százalékra teljesítették. Az önköltség is kedvezően alakul. Hogy a félév során ilyen szép ered­ményeket értek el, ahhoz jelentősen hozzájárult az első negyedév lelkes pe •&■£ eke elé állt, rákapcsolt és folytatta tovább a munkát. Két nap alatt 26 kát. hold aratást, az éjszakai műszakban pedig nyolc hold tarló- hántást végzett. munkaversenye. Jelenleg viszont nemiigen beszélhetünk munkaver­senyről. Ezt a vállalat vezetői is el­ismerik. De mindjárt azt is igye­keznek megmagyarázni, hogy miért Véleményű k szerint éves mun­kaversenyt szervezni nem lehet, mert a dolgozók nem tudnak mire vállalást tenni, nem isme­rik a feladatokat, mivel egyelő­re még azt sem tudják,' milyen gyermekruhát gyártanak a jövő hónapban vagy a következő ne­gyedben. Pedig ha ismerik az éves célkitű­zést, a megtakarítás összegét akkor nem okozna különösebb nehézséget ennek az összegnek a felbontása egy-egy versenyszafcaszna. Biró élvtársnak, az üb elnökének és Liliom elvtársnak az a vélemé­nye, hogy a dolgozók nem tudnak vállalást tenni ilyen körülmények között. Igazuk van. De miért nem tudnak a dolgozók üzemüknek ar­ról a célkitűzéséről, hogy a megta­karított anyagból teljesítik túl ter­vüket, s a megtakarítás összege a vállalás szerint mintegy 470 ezer forintot tesz majd ki az év folya­mán. Gondoskodni kellett volna arról, hogy ezt megismerjék a dol­gozók és módot kellett volna talál­ni, hogy éves vállalást tegyenek. Közeledik az alkotmány ünnepe, de az augusztus 20-i verseny meg­szervezésére még nem sokat tett öreglak község határában 45 kát. holdon aratták le és takarították be az őszi árpát a termelőszövetkezet tagjai és az egyénileg dolgozó pa­rasztok. Az Ifjú Gárda TSZ lOhold- nyi őszi árpájának elcséplése után a Lengyeltóti Gépállomás cséplő­brigádja több mint harminc az üb, sem a pártszervezet, sem a vállalatvezetőség. Pedig bizonyára szívesen kapcsolód­nának be a versenymozgaflomiba, an­nál is inkább, mivel az új normák­kal több helyen nagyabb tesz a ke­reseti tehetőség. A Ruhaüzemben úgy gondolják, hogy az az idő, amit a munka ver­seny szervezésére fordítanak 'kénba- vész, hogy ezt az időt a munkától »■lopják« el. Maga az üb-elnök elv- társ is így nyilatkozik: — Elsősor­ban dolgozója vagyok az üzemnek, aztán üb-elnöke, elsősorban munká­mat kell elvégezni. — De azt is lép- ten-nyomon hallhatjuk az üzemiben, hogy cáyan szép eredményeik, mint a felszabadülási verseny során, még nem voltak. Ez bizonyítja, hogy a versennyel való törődés — mert ak­kor többet törőditek vele — busásan megtérült. Jobb kedvvel menne a munka, ha olyan élénk lenne a műsza­kok közötti vetélkedés, mint a felszabadulási verseny során. Ne sajnálja a fáradságot se a szak­szervezet, se a pártszervezet, a mű­szála vezetők, de a vállalat vezető­je se, amit a munkaverseny szerve­zésére fordítanak, mert az gazdagon gyümölcsözik. Kétségtelen, eddig is jó eredmé­nyei voltak a Ruhaüzemnek. De eredményeik még jobbak lösznek, ha jól megszervezik az augusztus 20-i munkaversenyt. szérűn összehordott gabonája csep- iéséhez látott hozzá. Az idén igen jól fizetett az őszi 'árpa, amit a mérlegelés eredménye ás igazol. A községi átlag 17 mázsa, amire régen volt példa öreglak ha­tárában. A cséplőbrigád tagjai az első fél nap alatt mintegy 50 má­zsát csépelteik el és másnap már nagyobb eredmény született: túl­szárnyalták a 110 mázsát. Július 6- án is több mint 120 mázsa őszi árpa magja hullt a zsákokba, és Herr Sándor cséplőbrigádja, amely az el­múlt évben is részt vett a cséplő­brigádok országos versenyében, jú­lius 6-án estig az összes őszi árpát elcsépelte öreglakon. * * * Aratják a búzát a barcsi járásban A meleg nyári napok beérüeMék a búzát és a rozsot. Az őszi árpát már majdnem minden községben learat­ták, keresztekbe raliva várja a csép- lés megkezdését. Tegnap reggel újra megpendülltek a kaszák a barcsi járásban. Nem egyenletesen érik a búza, de a já­rás valamennyi községében van már 4—5 hold, amely kasza alá érett, így mindegyik községben megkezd­ték az aratását. A barcsi Vörös Csil­lag TSZ-ben egyelőre kézi erővel aratják a búzát. 50 holdat már te is vágtak. A kombájnok csak a hét végén, a jövő hét elején kezdenek dolgozná, mivel kombájnaratásra még nem alkalmas a búza. * * * Beérett a rozs Szöllőskislakon is Szöiiőskislak községben Balogh Ferenc, Tóth István, özv. Balázs Györgyné és Durcsán Gáspár egyé­ni gazdák megkezdték a rozs ara­tását. Igyekeznek a gazdák, hogy szemveszteség nélkül betakaríthas­sák a kenyér magját. Visz község­ben 6 hold rozsot arattak le szerdán a dolgozó parasztok. munkához és anoint taeestéledett, ge­NE FELEDJÉK SOHA A RUHAÜZEM VEZETŐI: A termelés emelője a munkaverseny

Next

/
Oldalképek
Tartalom