Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-29 / 177. szám

Péntek, 1955. július 29. SOMOGYI NÉPLAP 3 A taranyi gazdák is várják szót... a A taranyi Kossuth a nagyatádi járás legnagyobb termelőszövetkeze­te. A tsz földterülete 400 hold,, amelynek nagyrésze már egytagban hú­zódik a falu körül A szövetkezet 1950-ban alakult pár családdal, azóta hatalmasat fejlődött. Az alapító tagokat évről évre többen követték. Ma már 72 tagot számlál a nagy család, s szorosan fogva egymás kezét, egyetértésiben, nagy szorgalommal dolgoznak életük szépítésén. A szö­vetkezet valamennyi tagja sajátjának érzi a közös vagyont, s erejéhez mérten dolgozik annak« gyarapításáért. Szabó Józseffel, a tsz egyik állatgondozójával beszélgettünk a ter­melőszövetkezet működéséről, a tagok életéről. Büszkén mondta el, hogy jó a termeüősizövetkezet, jól1 élnek a tagok. Neki pl egyéni gazda korában a 8 hold földjén soha nem volt annyi jövedelme, mimt amennyit másod- tmagával, 650 munkaegységük után kaptak a múlt évben. Több mint 11 mázsa -kenyérgabonát, 12 mázsa burgonyát, ezenkívül bőven takarmányt, olajat, szappant vittek haza a zárszámadáskor. Jövedelmük jóval felül volt a 20 ezer forinton. j A háztájiban majd minden tagnak van fejőstehene, hízódisznaja. A múlt hónapban 5 forint előleget oszlottak munkaegységenként. Szép eredményekkel dicsekedhet tehát a taranyi Kossuth TSZ. Van mivel agitálni, meggyőzni a kívülállókat Csakhogy a szövetkezet tagjai nem ezt teszik. Elhallgatják eredményeiket, véka alá rejtik kincseiket. Még egyetlen esetben sem keresték fel az egyéni gazdákat; ha az utcán találkoznak velük, se beszélnek a belépésről, nem hívják közéjük a ■becsületes gazdákat. Az a helytelen és káros nézet uralkodik a tsz-ben, hogy hiszen nyitva áll a tsz kapuja minden becsületes dolgozó paraszt előtt, ha akarnak, majd jönnek, ők egy lépést Sem .tesznek azért, hogy hívják őket. Ezt vallja a tsz vezetősége és a tsz kommunistái is. így aztán nem csoda, hogy ez évben mindössze egy-két család lépett közéjük. Szakítani kell ezzel a beíeléfordulással. A kommunisták, a tagok számolják fel a tsz-ben elterjedt helytelen nézeteket. Keressék fel estén­ként, napközben a 'becsületes1 dolgozó .parasztokat és hívják őket maguk közé. Az egyéni gazdák várják, hogy a tsz-tagok felkeressék őket. A termelőszövetkezeteket nemcsak egy-két gazda számára alakították, ha­nem azért hívta őket életre pártunk, hogy ott valamennyi becsületes dol­gozó paraszt megtalálhassa boldogulását. Ezt tartsák szem előtt a tara­nyi Kossuth Termelőszövetkezet tagjai is. MEGSZEGTE A TÖRVÉNYT — LEVÁLTOTTÁK A SOMI TANÁCSELNÖKÖT A kilenc somi kutak már évek­kel ezelőtt leadta földjét az állam­nak, S így megnőtt a község tarta­lékterülete. Kormányunk intézke­dett a tartalékterületek hasznosítá­sáról: kedvező feltételekkel művel­hetnek tartalékterületeket a köz­ség dolgozó parasztjai. Am a Somi Községi Tanács VB volt elnöke, Tubl György ahelyett, hogy ismer­tette volna a tartalékiföldek hasznosí- ■tásának, illetve művelésének előnye­it a -becsületes dolgozó parasztok­kal, nekik adta volm-a ki művelésre, ,a község kiuiákjaina-k ajánlotta fel a • tartalékföldeket. A ravasz kulákok természetesen , kaptak az alkalmon, mert tud­ták, hogy leadott földjüket most a tanácselnök jóvoltából előnyös körülmények között művelhetik, illetve használhatják. Mert persze Tubl György a .íulá- kofcna-k is biztosította a tartalékföl­dek hasznosításával járó előnyöket. Nem vetette ki rájuk a -saját föld -után járó -beadást. így -aztán a ku­lákok: Nagy Lajos, Molnár István, E. Iregi Sándor, Farkas Károly és a' többiek már előre fenték fogu­kat a könnyen szerzett jövedelem­re. A járási szervek azonban, ami- .kor ellenőrizték a község begyűjtési nyilvántartását, rájöttek a csalafin­taságra. Kiszámították, hogy a kur dákok által J használt tartáiékf old­atán a tanácselnök törvényszegése ré­vén 62 és fél mázsa terménnyel kevesebbet szolgáltattak volna be, vagyis az állam megkárosí­tásával egyidejűleg a kulákok tovább tollasod-tak volna. A tanácselnök elismerte, hogy a törvény megszegésével az ellenség malmára hajtotta a vizet. A járási szervek jogos-a-n váltot­ták le a tanácselnöki' funkcióból T-ubl Györgyöt. A kulákokra pedig kivetették a törvényes beadást az általuk -használt saját földjük után. Ebből a példából okulhat megyénk többi tanácsa is. — Minden népfront-bizottsági tag belépett a termelőszövetkezetbe Kastélyosdcmbó, Iharos, Somogy- csicsó, Szöllősgyörök községekben. Az új tsz-tagok az egyénileg dol­gozó parasztok között jó felvilágo­sító munkát vágez-nekj. Bárányban Peti János, Gáli Istvánná és Jakab József népfront-bizottsági tagok a pártszervezet népnevelőivel közösen végeznek rendíszeires-dn felvilágosító! munkát a dolgozó parasztok között a tsz-mozgalom népszerűsítésére. — 25 tenyészkost és egy 480 kg-os sertést küld a Nagy baráti Állami Gazdaság ai s-zeptem-bettiben meg-! rendezendő Országos iMezőg-azdiaSá- gi Kiállításra. Diszisták! Szervezzetek minél több új tagot szövetségetekbe VERES EMO, a somcgyszobi DISZ-szervezet tag­ja -lelkesen küzd a DISZ II. kong­resszusa határozatainak végrehajtá­sáért. Megértette, hogy sz-ínes, moz­galmas ifjúsági életet csak erős szervezet teremthet tagjai számára, s ezért járja oly lelkesen, fáradha­tatlanul a házakat, ezért hívja a fa­lu fiataljait, hogy ők is vegyenek részt a kis közösség munkájában. Fáradozása eredményre vezetett: a kongresszus óta 10 fiatalt szervezett -be a DISZ-be. Megyénk -fiataljai kövessék Veres Ernő példáját, s szervezzenek minél -több -új tagot; jó munkájukkal igyekezzenek kivívni a párt, a fal-u népének elismerését. PÁRT ÉS PÁRT ÉPÍT ÉS & Rendszeressé kell fennünk a pártépítő munkát a Textilmüvekben «ICMOOCOOOOOOaXXXXXXXXXXXXMCXXXXXXlOOCaXÍXXXXXlOOCOOOOOOOOOOOOOCXJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOtXX MNDSZ-asszonyok versenye a begyűjtés sikeréért Július 23-án k-isgyűiésien határoz­ták -el a kapcs-homoki MlMDSZ-asz- szonyok, hogy augusztus 20-a tisz­teletére versenyre hívják a község és a megye valamennyi doigozö pa- rasztasszcnyát, az egész évi tojás-, baromfi- és gabonabeadás -teljesíté­sére. A versenyfelhívást Bata Pál- né 9 holdas dolgozó parasztasszony tett-e meg, aki tojás- és hízottsertes- beadás-át már egész évre teljesítet­te. 25-én Csornából Kovács Jánosné 9 holdas és Horváth Józsefné 7 hol­das dolgozó parasztasszonyck csat­lakoztak a kaposhcmokiak felhívá­sához. A batéi MNDSZ-as:szonyok közül In-hoff Józsefné és Bognár Józsefné jelentette csatlakozását a versenyhez. Megint azsk a siófoki tejesek! A Somogyi Népla-p megírta, hogy Siófokon többen nem -teljesítik tej- ibeadási kötelezettségüket, ugyanak­kor a piacon ezek a hátralékosok 4 forintért árulják a tej literjét. Mint­ha a ci-kik meg sem jelent volna, az illetékesek hagyják, hogy ez az ál­lapot -tovább tartson, sőt most már nem 4, -hanem 5 forintot kémek a szemfüles és a-nagy keresletet ki­használó tej éladók a tej literjéért. Vajon jól van ez így? Nincs bizony, mert -igen zúgolódnak emiatt Siófo­kon a vásárló dolgozók. Szeretnék, ha az illetékesek mielőbb felébredné­nek. Dudás Jánosné, Siófok. ¥7 -gészségünkre — hangzott'a vi- dám köszöntő, s összekoccan­tak a poharak a jó Márdibükfci-vel«. .A festői tájon fekvő, 29 halastóval övezett Bárdi-bükki Állami Gazda- .ság aratóünnepségén a múlt vasár­nap vígan szólt a nóta, ropták a tán­cot a gazdaság dolgozói, vendégei. A jókedvnek azonban nemcsak a ^bár­di-bükki« vetette meg az -alapját, ha­nem -a jól végzett munka öröme is, ugyanis a gazdaság dolgozód július 19-én a megye" állami -gazdaságai közt elsőnek -befejezték, az aratást. Kicsit éjjel-nappal dolgoztunk, de •jól dolgoztunk — mondta Vdsi Imre párttitkár elvtárs, aki joggal büszke az aratásban elért eredményre. — Amióta létezik a Bárdi-bükki Állami Gazdaság, ilyen gyorsan -még nem arattunk -le, a munka megszervezé­se ilyen jó még nem volt — mond­ják a vezetők, dolgozók egyaránt:- Hogy kit dicsérjen ezért a krónika, ahhoz nem kell nagy utánajárás. Az aratás előtti készülődésről, a ’lep­ne velőértekezletről , a politikai, mun­ka, a mu-nkaverseny megszervezésé­ről írtunk már a Somogyi Néplap­ban. Eleven,. lüktető versenyről szá­mol be a faliújság versenyhíradója is, melyen ott büszkélkedik a két (kiváló t-raktorista: -Patkó József és Bebics Imre aratógépkezelők neve. Nevük mellett 190, illetve 181 szá­zalék. Keresetük 1170 forint, meg 1040 forint. Szép pénz ez öt nap alatt —- mert ennyi idő alatt arat­ták le 72 kaszaerő segítségével az 560 hdM gabonát. Becsületbe® ügy ' vaMJ idén az aratás a Bárdi-bükki Állami Gazda­ságban. Az elmúlt években ugyanis c4ratúluui epMcp a Bárdibükki Állami Gazdaságban mindig baj volt az aratással-; a szer- v ezetlenség, a kapkodás miatt késle­kedtek a gabonalbetakarí-tással. Eb­ben az esztendőben jobban megszer­vezték a munkát. Még az állatte­nyésztők is kivonultak -aratni. Bödó István és Kanizsai István tehené­szek is megfogták a -kaszát. Két nap alatt egyiikük-egyikük több mint 4 ezer négyszögöl gabonát vágott le. Ilogy a .bárdibükkieket nem aka- dályozta az eső, a vihar? De igen! A szervezettség azonban, hogy mindenki tudta a helyét, -hogy a gazdaság vezetői nem kapkodtak, és a párt népnevelői hallatták felvilá­gosító szavukat, legyőzték az akadá­lyokat, a nehézségeket. Jött a vi­har? Veszélyben voltak a halasta­vak? Oitt voltak a földeken, gátakon a vezetőit, dolgozók egyaránt. Ros­tás eilvtár®, a gazdaság üb-élnöke, halászmestere védte a -gátat,, eresz­tette le a tavakban fél-gyüliemllett vi­zet, óvta a gazdaság vagyonát. A sok eső miatt fünt-peromoszpóra támadta meg a gyönyörű szőlőt. 106- embert mozgósítottak a védekezésre, s éjszakán át porozták a szőlőt, véd­ték -a gazdag termést A szélvihar szétdúlta a kereszte­ket, de ők új-ból és újból összerak­ták, s este 10 óra után még azon gondolkoztak, abbahagyják-e már az aratást. A gazdaság irodája e napokban még éjfélkor i-s világos volt. Minden este harci -tanácskozásra gyűltek össze Horváth István igazgató elv- társnál a gazdaság vezetői, s meg­szabták a másnapi feladatot, hogyan irányítsák a munkát. A -pártszerve­zet, a DISZ-szervezet, a MEDOSZ, az MNDSZ tagjai mind ott tevékeny­kedtek az aratásnál, részük volt a jó munkában. Nem lenne teljes azonban a dicséret, h-a nem szólnánk a gazdaság gépészeiről: Dezső Lajos­ról, Fá-bos Jánosról és Papp János­ról, akiknek érdeme, hogy mindössze 16 percet álltak -hiba miatt a gé­pek. A téli gépjavításban kiváló munkát végeztek: újításuk — az aratógép ponyvaléceinek burkolása —a jó karbantartó munk-a, a hibák megelőzése eredményeként -mint az óra működtek az aratógépek. Egyszóval derék munka volt, el­ismerést érdemelnek a vezetők, dol­gozók egyaránt. Nagy erőt jelent a határozott ve­zetés, a szervezettség, a politikai munka egy feladat végrehajtáséban. Tömören talán ezzel lehetne össze­foglalni a Bárdi-bükki Állami- Gaz­daság sikerének forrását az aratás­ban, s amelyet minden munkában alkalmazniuk kell a vezetőiknek. !<Tcső éjszakába nyúlt a vidám ünnepség, s poharaz-gatés köz­ben újabb tervekről beszéltek a ve­zetők, újabb eredmények élérésére lelkesedtek a dolgozók. Ehhez mi csak jó munkát, jó egészséget, -to­vábbi sikereket kívánunk a Bárdi­bükki Állami Gazdaság valamennyi dolgozójának. H. J. A Politikai Bizottság 1952. ápri­lis >104 és a Hl. pártkongresszus határozata -hosszú időre megszabta! számunkra a pártépítés feladatait a párttagság összetételének javítása terén. B határozatok kettős felada­tot írtak elő számunkra: szüntele­nül neveljük a párt tagjait, vonjuk be őket a pártmunkába, és hassunk oda, 'hegy a párt iránti áldozatkész­ségüket a termelésben való helyt­állással is bizonyítsák be. Ugyan­akkor azt is feladatunkká tette a határozat, hogy új tagjelöltek felvé­tele útján gondoskodjunk a párt számszerű erősítéséről. Ez pedig oly módon történjék, hogy nagyobb kö­vetelményt -támasszunk a felvétel­re jelentkezőkkel -szemben, és a dolgozók legjobbjait vonjuk be a párt tagjai közé. E kettős célkitű­zés egyikét sem sz-abad a másik­tól elszakítani vagy köztük fontos­sági sorrendet megállapítani. Csak e kettőnek együttes végrehajtása szi­lárdítja meg pártunk élcsapat jel­legét. A Kaposvári Textilművekben e két fontos feladatot nem oldottuk meg teljes egészében: elhanyagoltuk a párttagok egy részének -majrxisíaí képzését, a szociális összetétel sem alakult kedvezően. A fizikai dolgozók arányszáma ma is alacsony pártszervezetünkben. A párttagság összetételének/ megjavH fásában elénk állított feladat meg­valósításánál nem vettük figyelem­be, hogy üzemünk új, és ho-gy a munkásosztály bázisát mi vagyunk hivatottak kialakítanáj. Túlzott kö­vetelményeket szabtunk a felvétel­nél, ebből adódik a fizikai dolgozók alacsony arányszáma. A tagjelöltség ideje alatt nem ne­veltük megfelelően fiataljainkat a párthű-ségre, kommunista helytállás­ra. Ezért a fizikai dolgozók aktivi­tása, bekapcsolódása a párté! et-be még ma sem kielégítő. Hiba volt pártépítő munkánkban a kampany- szerűség. Sok esetben a véletlenre bíztuk pártépítő munkánkat. Elfe­ledkeztünk azokról a becsületes dolgozókról, akik a gépek mellett nap mint nap hőstetteket hajtanak végre a szocializmus építése során. A hibák azt mutatják, hogy párt- szervezetünk tömegkapcsolata gyen­ge volt üzemünkben, A bürokra­tikus ügyintézés is rányomta bélye­gét pártépítési munkánkra. Előfor­dult az is, hogy h"cm kérdőívet is kitöltettünk némelyik dolgozóval és mégsem vettük fel a pártba. Ez tör­tént Iv-ányos élvtársnő eseté-ben is, akit csak jóval később vettünk tel tagjelöltnek. Súly-cs hibát követtünk el Kemencei- elvtársnővel- szemben, is, aki 4 évig volt tagjelölt, és 2 évi üzemi munkája során többszöri ké­résére sem vették fel tagnak. Fel­vételét 2 hónappal ezelőtt elintéz­tük. Ezek a példák és mag számos, melyet felsorolhatnék, mind azt bi- izcnyítják, -hogy keveset törődtünk a pártépítés­sel, a tagjelöltek nevelésével, ami végső soron nem növelte, ha­nem gyengítettei pártszervezetünk rejét. Fértünk Köz ponti VezefíJőségéinek- méjreiusi határozata nagy segítség ■volt a mi- párts zerv ez eJ ün k párt- építő munkája hibáinak felismeré­sében is. Megvitattuk a határozatot, és meghatároztuk tennival óinkat! Mi-uj/án felmértül! pártszervezetünk tagjainak összetételét, s- melgáLlapí-1 tettük, ho-gy tagságiunknak csak 53 százaléka flz-ikai dolgozó, elhatároz­tuk, hogy negyedévenként 15 százalékkal növeljük a fizikai dolgozók ará­nyát. E tervünket a második negyedév során végrehajtottuk, '24 új tag je-' löitSel gyarapodott)- -tagjaink; iszáma. Pártépítési munkánkat a DISZ- szervezet és a szakszervezet segítse-1 gével végezzük. Mindkét tömegszer­vezet legjobb aktivistáit, a termelés­ben kitűnt dolgozókat javasolja par-i tunk soraiba. Alapszervi titkári ér­tekezleteinken- pedig minden; alka­lommal megbeszéljük, hogy az alap­szervi vezetők hány dolgozóval fog­lalkoztak a két titkári érteikezileK között-. Pártépítési munkánk terv­szerűbbé -tétele céljából az oktatási év előkészítésében elsősorban azokat a pártonkívü- li dolgozókat vettük figyelembe és vontuk be a pártoktatásba, akikből tagjelöltek lehetnek. Munkánk során megtanultuk, ho-gy eredményekre/, hőstettekre ott számíthatunk, ahol -a kommunis­ták példát mutatnak. Ezt tapasztal­tuk a regie-műhely-ben, ahol a kommunisták mindenben élen jár-» nak. Termelési eredményük -rend- szeres-en 9—10 százalékkal j-obb a pártonkívül-iekénél. Ez a tapasztalat arra hívja fel a figyelmünket, hogy pártépítési munkánkat egy-egy te­rületre kell irányítani. Van olyan üzemrészünk, amelyben alig van párttag, s ott bizony baj van a mun­kafegyelemmel, a tervfátjesítésseí is. Pártépítési munkánkat tehát nem szabad elszakítani a napi feladatok­tól.- Az A-műszak I-es alapszerve­zetének vezetősége jő példát -mutat e téren minden alapszervezetnek. Pártvezetőségi ülésen — figyelembe véve a -legfontosabb gazdasági és -politikai feladatokat — félévre elő­re -meghatározták, hogy kikkel fog­lalkozzanak a pártépítés -szempont­jából. A megválasztásnál természe­tesen -a legjobb d-ol-gozókat veszik figyelembe, olyanokat, akiknek fel­vételével nemcsak számban, de mi­nőségileg is nő pártunk ereje. -Ezek­nek a dolgozóknak a nevelésével a vezetőség tagjait bízzák meg, akik pártmegbizatásokat adnak nekik és segítik azok végrehaj­tásában is. Ebben az alapszervezetben rendsze­res a pártépítő -munka, 1955. első félévében 10 tagjelöltet vettek fel. Jó munkát végez a C-műszak li­es alapszervezete is. 195-5. első felé­ben 7 tagjelöltet veitt fél-. Feladatunk most az, -hogy rend­szeressé tegyük a pártépítő -munkát. Ehhez el kell érnünk, hogy alapiszer­vezeti vezetőségeinken kívül a párt­csoportok is végezzenek pártépítő munkát. De még ezen is továbbment­ve, minden kommunistánk legfőbb feladatának tekintse pár,tank erősí­tését, a tagjelöltek és pártonkívüii- ek szüntelen nevelésiét. Az' előttünk .álló nagy feladatokat csak szilárd pártszervezetekkel, -alvhű, áldozat­kész kommunistákkal- aldhaf-juuc meg. * Dómján Sándorné, a Textilművek párttiitkára. H AZ Á N K HÍREI A dolgozó parasztság egészségéért A fogorvosi műszergyár kollektí­vája a dolgozó parasztság egészség- védelmének kiszélesítésére meg­kezdte a láb- és elektromos meg­hajtású fogászati fúrógép sorozat- gyártását. Ez a készülék különösen azokban a falvakban, gépállomá­sokon és iskolákban lesz hasznos, áhol villany még nincs. Az új fo­gászati berendezést a gyár dolgo­zói tokkal együtt készítik és így az -könnyen szállítható. Hétvégi penziórendszer Az Üdülőhelyeket Ellátó Igazga­tóság bevezette a hétvégi penzió­rendszert. Azok a -kirándulóik, akik a hét végén I BUSZ-vcnatokkal utaznak az ország különböző tá­jaira, a jegyváltás-sál egyi-dőben egynapos penzióra is válthatnak beutalást. Egyelőre Ballataniboglá- ron, Hajdúszoboszlón és Siófokon működik az egynapos hétvégi pen­ziórendszer. A -három -nyaralóhe­lyen miritegy -háramseáz szobát -biztosítanak a vikendezőknek. Tárgysors játék a Mezőgazdasági Kiállításon Tavaly nagy sikere volt az Or­szágos Mezőgazdasági Kiállítás tárgysors játékának, s az idén is­mét megrendezik. A sorsjegyeket -három forintért már elővételiben is lehet vásárolni. Több mint ötezer nyereménytóngyat sorsolnak ki, köztük egy-egy 300, 180, illetve 160 kilós hízót, -továbbá konyhabútort, mosógépet és sok egyéb értékes tárgyat. Jó pénzt fizet a MÉH az összegyűjtött aratógépzsinegért Az aratógépzsineg eddig a csép- -Iésnél rendszerint a szalma közé keveredett és elkallódott. A kéve- adoga-tók számos helyen nem hagyják veszendőbe az aratógép- zsáineget, -hanem levágás után ösz- szegyűjtik. A MÉH kilogrammon­ként 10 forintot fizet az ara tógép- zsinegért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom