Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-26 / 149. szám
A Kalevala, a finn nép hősi eposza Ui MPO-SM ■" VILÁG PROLET ÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Többet törődjünk azokkal, akik a gépeket munkába lendítik Mit kell tenniük építőipari üzemeinknek, hogy teljesíthessék tervüket? MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK XII. évfolyam, 149. szám. ARA 5« FILLÉR Vasárnap, 1955. június 26. Dolgozó népünk kenyeréért Június második felét mutatja a naptár. Sok tennivaló akad ilyenkor a szántóföldeken. jjA növény- ápolás végzése és a még kíntlévö takarmányok sürgős betakarítása a mezőgazdaság Iminden dolgozójától nagy erőfeszítést követel. De a íál- vak népének legszebb és legnagyobb feladata — az aratás-cséplés elvégzése még vissza van. Megyénk csaknem mindegyik járásában megpendítitek a kalászvágó kaszák, felzúgtak a gabonabetakarításban segítő gépek: megkezdődött az őszi árpa aratása. A megsárgult árpakalászok s az, hogy a rozs is kezdi elveszteni haragos-zöld színét, arról beszélnek: rövidesen J megindulhat az aratás, ai (gabonabertakarrtás, aztán a gabona begyűjtése. E munkákat összefoglaló néven kenyércsatának hívjuk. Találó és kifejező ez az elnevezés, mert dolgozó népünk kenyere, az ország kenyere érik be a kalászokban. Csatáról beszélünk, mert / valójában ' csatáról, harcról van szó. Harc minden szem gabona megmentéséért, betakarításáért, harc az alkalmas idő minden percének, másodpercének céltudatos kihasználásáért. harc a fáradság, sokszor az álmatlanság leküzdéséért. Gépállomásaink, állami gazdaságaink dolgozói, termelőszövetkezeteink tagjai, egyénileg dolgozó parasztjaink legtöbbje jól felkészült e harc első ütközeteinek megnyerésére: az aratásra, betakarításra, a cséplésre. De ugyanilyen gondosan, sőt ha lehet, még gondosabban fel kell készülnünk a dolgozó népünk jövő évi kenyerének biztosításáért folyó küzdelem utolsó — mondhatnánk döntő ütközetére: a kenyérgabona begyűjtésére is. Ebben nagy feladat hárul begyűjtési és tanácsi dolgozóinkra, járási párt- és állami szerveinkre. A legméltóbb felkészülés a gabonabegyűjtésre azt jelenti: községekben, tsz-ekben olyan közvéleményt kell kialakítani, amelyben a gabonabeadás időbeni teljesítése dicsőség és hazafias kötelesség dolga, halogatása pedig szégyen és bűn önmagunkkal és dolgozó népünkkel szemben. Hogyan lehet a gabonabegyűjtés sikerének szilárd erkölcsi 1 alapját megteremteni? Elsősorban azzal, hogy pártszervezeteink, kommunistáink, népnevelőink hirdessék meggyőző szóval: á beadás teljesítése hazafias kötelessége és legsajátosabb érdeke minden dolgozó parasztnak. Mondják el elvtársaink, hogy munkásosztályunk híven teljesíti feladatát: gépeket, , műtrágyát és egyéb, a mezőgazdasági termeléshez szükséges cikkeket küld a falura. Ezt a segítséget a falusi dolgozóknak viszonozniuk kell azzal, hogy a munkás-paraszt szövetségből rájuk háruló kötelességet — pl. a beadást — időben rendezik. Megértette ezt a világos beszédet eddig is megyénk termelőszövetkezeti tagjainak többsége s az egyénileg dolgozó parasztságunk nagy része. A pusztaszentgyörgyi Uj Élet TSZ tagjai nagyon megszerették a mun- kásosztály-küldte gépeket, s az idén is az összes gabonájukat géppel akarják learatni. A gépek jelentősen megkönnyítik, eredményesebbé teszik a szövetkezdtiek munkáját. Ezért tartják ők elsőrendű kötelességüknek — a munkásosztály iránti kötelességüknek — beadásuk rendezését. A törvénytisztelő egyéni gazdák közül elég megemlítenünk Bali- kó János és Balogh Lajos somogy- vári dolgozó parasztokat, akik jóval a határidő előtt, még a felszabadulási verseny során teljesítették egész évi hús- és tojásbeadási tervüket. Sokat hangoztatott igazság — amiről az említett példák is tanúskodnak —, hogy ahol a kommunisták, a népnevelők nem fukarkodnak a felvilágosító szóval, s ahol ennek a felvilágosító munkának a kommunisták tettekben megnyilvánuló példamutatása ad nyomatékot, ott rendjén megy a: begyűjtés. Jó erre felhívni falusi elvtársaink figyelmét. hogy ezzel a módszerrel biztosítsák elsősorban a gabonabegyűjtés sikerét. A kenyércsatára való felkészülés másik nagyon fontos módszere, hogy begyűjtési szerveink, tanácsaink kemény kézzel szerezzenek érvényt a törvényeknek. Erre elengedhetetlenül szükség van, mert az 1953. júliusát követő 20 hónap alatt eluralkodott liberalizmus megyénk begyűjtésére is rányomta káros bélyegét, s még sok tennivalónk van az állampolgári fegyelem megszilárdításában. Sok tavalyi hátraléka van még megyénknek különösen a sertésbeadásban. Legfőbb ideje, hogy a törvényt az utolsó betűjéig betartassák községi tanácsaink, s ha a szép szóra nem hallgatnak a beadást halogatók, el kell számoltatni őket. Csak így tanulja meg végre megyénk minden termelője, hogy a beadási törvény szent és sérthetetlen. Először is a kulákok portáján kell rendet teremteni. Tarthatatlan és- tűrhetetlen az a helyzet, hogy pl. Segesden egy [kivételével minden kulák büntetlenül lábbal tapossa népi demokráciánk törvényeit. A begyűjtés terén is az osztályszempontok vezessék tanácsainkat, s ne feledjék: a beadás maradéktalan teljesítésének megkövetelése a kulá- koktól — része a kulákság korlátozására irányuló politikánknak. A hátralékok — elsősorban a ku- lákhátralékok — sürgős felszámolásával érjék el begyűjtőszerveink és tanácsaink, hogy a gabonabegyűjtés megkezdéséig jelentősen megszilárduljon a beadási fegyelem megyénk minden községében. A Minisztertanács alig egy héttel ezelőtt határozatot hozott a terménybegyűjtésről. E határozat világosan megmutatja: az államnak járó gabonát a cséplőgéptől a begyűj- tőhelyre kell vinni. Jól jár az, aki így cselekszik. A kötelességtudó gazdák, ahogy egy múlt évi kormányrendelet előírja — korpajutta- tatásban részesülnek. De a beadás teljesítésétől függ. a szabadpiaci jog is. Ezért minden egyénileg dolgozó parasztnak érdeke, hogy necsak maga rendezze gabonabeadását, hanem gazdatársait is győzze meg annak fontosságáról. Nagy feladatok állnak mezőgazda- sági dolgozóink előtt. Az aratás, cséplés, gabonabeadás jó vagy rossz elvégzésén áll vagy bukik dolgozó népünk jövő évi kenyerének sorsa. Csapjon hát ismét magasra a verseny lángja, járás a járással, község a községgel, tsz a tsz-szel, egyéni gazda az egyéni gazdával vetélkedve küzdjön az »Első gabonát a hazának!-« jelszó valóra váltásáért! Előzzük meg* Baranyát! Az alkotmányunk ünnepének tiszteletére indított versenyben az első helyet továbbra a fonyódi járás foglalja el. Jó munkát végeztek a szomszédos Baranyában is hétről hétre fokozódik, ezért járásaink, községeink vezetőinek igyekezniük kell, hogy jó munkájukkal segítsék Május 1 néven termelőszövetkezet alakult Segesden Witmann József elvtárs, a Segesdi Gépállomás igazgatója örömmel jelentette szerkesztőségünknek, hogy községükben június 14-én este III. típusú termelőszövetkezet alakult. Segesden is már évek óta harcolt egymással az új és a régi. Voltak gazdák, akik már ismerték a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit és igyekeztek gazdatársaikat is meggyőzni, hogy alakítsanak termelőszövetkezetet. A gépállomás vezetői, kom» munistái, valamint a pártmunkások a segesdi gazdák segítségére siettek. Szívós, kitartó népnevelőmunkát Végeztek a dolgozó parasztok között. Munkájuk eredménnyel járt. Három héttel ezelőtt megalakult az előkészítő bizottság, amely tovább harcolt a termelőszövetkezet megalakításáért. Június 24-én aztán eldőlt a harc: győzött az új a régi felett. 10 dolgozó parasztcsalád szakított a régi gazdálkodással, s arra az útra léptek, amely a szebb és boldogabb paraszti élethez vezet- Pénteken este tartották alakuló gyűlésüket, melyen 10 családdal, 18 taggal, 100 kát. hold földdel megalakulta termelőszövetkezet, amelynek a Május 1 nevet adták. Elnöknek Takács István 18 holdas középparasztot választották, aki harmadmagával lépett be a tsz-be, és kezdettől fogva lelkesen harcolt a termelőszövetkezet megalakításáért. Ambrus József, Ambrus Ferenc, Béres Pál, Győrfi Sándor dolgozó parasztok ugyancsak kitartóan küzdöttek azért, hogy a segesdi gazdák is ráléphessenek az új útra. A várdai dissista cséplőbrigád elfogadta a somogyjádi fiatalok versenykihívását múlt héten a barcsi járás tanácselőre megyénket, hogy megelőzhesszervei is: a járás elkerült végre a sük versenytársunkat, Baranya meszégyenteljes utolsó helyről és a negyét és az augusztus 20-i versenygyedik helyezést biztosította magaből győztesként kerülhessünk ki. A járások sorrendje a begyűjtési naK. és adófizetési terv teljesítésének Az alkotmányünnepi verseny a együttes értékelése alapján: Járás: össz-pontszám: Tanácselnök: 1. fonyódi 69,36 Király Ferenc 2. siótfoki 67,38 Németi László 3. kaposvári 67 Suri Sándor 4. barcsi 63,98 Mátyás József 5. marcali 63,85 Papp Ferenc 6. csurgói 63,74 Vörös Gábor 7. tabi 63,46 Tengerdi Imre 8. nagyatádi 61 Porrogi István A várdai DISZ-szervezet ifjúsági cséplőbrigádja csatlakozott a somogyjádi fiatalok megyei versenyfelhívásához. A cséplési munkálatok augusztus 20-ra való elvégzésén kívül a következő vállalásokat tették: 1. Egy DISZ-fiatalt felelőssé tesznek a tűzrendészed felszerelés ellenőrzéséért. 2. A cséplés megkezdése előtt minden dolgozót kioktatnak az elsősegélynyújtásra. 3. A szemveszteséget fél százalékra csökkentik. 4. Étkezési szünidő alatt sajtóbeszámolót tartanak; 5. öttagú népnevelő-brigádjuk biztosítja, hogy a dolgozó parasztok a cséplőgéptől teljesítsék -beadási kötelezettségüket. 6. A cséplőgép 120 mázsás normáját 140 százalékra teljesítik. Megyénkben két járás kivételével minden járásban aratnak A kalászérlelő meleg napok óráról órára nagyobb területen teszik lehetővé az aratás megkezdését. Megyénkben elsőnek a sávolyi Szabadság TSZ kezdte meg az őszi árpa aratását, szombaton reggel megkezdték az előcséplést is. A marcali járásban a böhönyei Szabadság Termelőszövetkezet 50 hold őszi árpa táblájában június 25- én reggel a Tapsonyi Gépállomás kévekötő-aratógépe és a szövetkezet tagjaiból összeállt két kaszaerő látott munkához. Vörs község határában Oszpeg József 6 holdas egyéni gazda kezdte meg elsőnek az aratást. 800 négyszögöl őszi árpája már keresztekben van. A csákányi Úttörő TSZ-ben is kasza alá érett az őszi árpa. A fonyódi járásban az öreglaki Ifjú Gárda TSZ 10 holdas őszi árpáját a Lengyeltóti Gépállomás kévekötő-aratógépe vágja szombat reggel óta. Úgy tervezik, hogy vasárnap már az összes őszi árpát keresztekbe rakják. Az állami gazdaságok közül a Nagybaráti Állami Gazdaságban kezdődött meg először az aratás. 100 hold őszi árpájukból a nagyatádi határban lévő terület érett kasza alá, és június 25-én reggel egy kévekötő-aratógép meg is kezdte a munkát. Hétfőn reggel ebben a gazdaságban a kombájn is megkezdi az őszi árpa aratását. Rendelet a terménybeadási kötelezettség teljesítéséről I A begyűjtési miniszter rendeletben szabályozta a termény beadási kötelezettség teljesítését és a mezőgazdasági termények forgalmát. E szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, egyéni termelők és a beadásra kötelezett intézmények terménybeadási kötelezettségüket a következő sorrendben tartoznak teljesíteni: 1. cséplőgóprész, 2. terménykölcsön, 3, gépállomási talajmunkadíj-tartozás, 4. beadási kötelezettség, ezen belül a terményben fizetendő földadó és mezőgazddságfejlesztési járulék, sör- árpa és a szerződéses kötelezettség. Előcséplés esetén a cséplőgép-, cséplőmunkás- és aratórész kiadása után fennmaradó gabonamennyiség felét, őszi és tavaszi árpa külön csép- lésekor a vetésterület arányában őszi, illetve tavaszi árpát kell beadni. Gabonát a cséplőgéptől azonnal, kukoricát, napraforgómagot a töréstől, rizst a cséplőgéptől számított 8, burgonyát a szedéstől számított 3 napon belül, babot, borsót, lencsét •pedig szeptember 30-ig kötelesek a termelők a begyűjtőhelyre szállítani; A határidőn belül beadási kötelezettségre és gépállomási talajmunka- díjra beadott kenyérgabona után mázsánként 10 kiló korpát adnak ki térítés nélkül. A 30 kg-míót meg nem haladó korpajárandóságot, illetve a 30 kg-mot meghaladó járandóság egyharmadát, de legalább 30 kg-mot a beadással egyidejűleg, de legkésőbb a beadás után 10 napon belül, a fennmaradó mennyiség felét pedig 1955. november 25-től 1956. január 31-ig, másik felét pedig 1956. március elsejétől április elsejéig kell kiadni. A rendelet szerint kenyér- és takarmánygabonát július elsejétől a község terménybegyűjtési tervének teljesítéséig csak az állami terményátvevők részére szabad eladni; Ha a megyei begyűjtési hivatal a forgalmi korlátozást megszüntette, a termelők terményeiket szabadon értékesíthetik. Kenyér- és takarmánygaboiiából 5 mázsán felüli mennyiséget — az állami vállalatok, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kivételével — csak a járási begyűjtési hivatal szállítási engedélyével szabad szállítani. A mezőgazdasági munkavállalók természetbeni gabona járandóságát pedig átutalási forgalomban lehet a lakóhelyre szállítani. Végül a rendelet intézkedik arról, hogy kenyérgabonát és napraforgó- magot takarmányozásra felhasználni nem szabad. Kivonult a kenyércsata nehéztüzérsége A szokottnál korábban s zajo- sabban kezdődött a nap a múlt pénteken a Darányi Gépállomáson. E derűs nyári reggelen olyan eleven sürgés-forgás volt itt, akár egy harcba készülő katonai táborban. Ez érthető is ... Hisz ezek a kék overallos emberek — kombájnosok — is harcba induló katonák, a kenyércsata nehéztüzérei. Amint a nagy kalásznyelő masinák felsorakoztak indulásra készen az udvaron, a gépállomás vezetői még egyszer átvizsgálták a gépeket: megvan-e minden kellék? — Rendben vannak a gépek —jelentette a főgépész Hernesz elvtársnak, az igazgatónak. — Akkor hát mehetnek — mondta az igazgató. Előbb az a négy gép induljon, amelyik a barcsi Vörös Csillagba megy. S a következő percben erős dübörgéssel kifordult a kövesútra a 4 hatalmas arató-cséplő. * * * Délután 2-re járt az idő, amikor a kombájnok megérkeztek Szilonics- pusztára. A puszta mögött aranylóan sárgul a 160 hold őszi árpa. A tábla puszta felőli részén ütötte fel tanyáját a kombájnos csapat a szépen berendezett 8 személyes hálókocsival és gépeivel. Csakhamar itt termett a tsz két brigádvezetője, Berkics Mihály és Kardos Vendel. Meleg kézszorítással üdvözölték a kombájnosokat, a gépállomás igazgatóját és párttitkárát, Magyar elvtársat. — Hát ismét megértük ezt a napot! — mondta mosolyogva az aratás kezdetére célozva idős Valusek József kombájnvezető, aki a múlt évben is a Vörös Csillagban dolgozott. — Csakhogy úgy látom, hétfőig még várni kell az aratással — szólt oda Berkics elvtárs, aki egy kövér árpakalászt vizsgálgatott — mert még kissé csirizes a mag. Ha több napos idő lett volna ... 'jnye, az angyalát ennek az időnek — tréfálkozott idős Valusek — pedig már fentem a fogam a holnapi jó ebédre. Mert tavaly jól megtraktáltak bennünket ezek a szövetkezeti asszonyok... Reméljük, az idén sem feledkezik meg rólunk a tsz. A brigádvezetők ígérték, a Vörös Csillag most is gondoskodik arról, hogy a kombájnosok jókedvvel dolgozhassanak. Ezután szemügyre vették az árpát. A brigádvezetők 14—15 mázsás holdankénti átlagtermést jósoltak. Hernesz elvtárs szerint megadja a 18 — 20 mázsát is holdja. Ey — A gépállomásnak is nagy része van abban, hogy ilyen szép az árpa — mondta Berkics elvtárs. — A jól megmunkált táblán könnyen halad a kombájn. — Aztán mégis mennyit tudnak learatni ebből a jól álló gabonából naponta a kombájnnál? — kérdezte Kardos elvtárs, a brigádvezető, s még mielőtt választ kapott volna, megjegyezte: — Mert a mi tsz-ünk lagjai szívesen veszik, ha minden szál gabonánkat a gép aratja le. Erre idős Valusek adta meg a választ: — Tavaly a dőlt gabonából is 6 holdnál többet arattunk le naponta. Ahogy látom, az idén több mint 7 hold is lefogy naponta. Úgy számoltam, hogy idén legalább 220—250 holdat aratok le a tavalyi 180 holddal szemben. De a többiek se hagyják magukat. Simon István, Rezsonya József és Molnár Imre kombájnosok is tudják, mi a kötelességük. * * * M ielőtt hazaindultak volna, kijelölték, hol kezdik hétfőn reggel a munkát. Aztán még hosz- szan beszélgettek arról, hogy a négy kombájn közül vajon melyikre kerül először a piros selymű versenyzászló ... SZŰCS FERENC.
