Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-21 / 144. szám

V.ILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! n l ^fiO S'J^' Felszólalások a megyei pártaktíván A Minisztertanács határozata az 1S55. évi terménybegyűjtésről Győzelmet érdemelt volna a K. Dózsa ökölvívó-csapata » A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El B 1 ZOTTSÁGÁNAK LAPU A XII. évfolyam, 144. szám. ÁRA 51 FILLER Kedd, 1955. június 21. Misiden dolgos asszonytézre szükség van! ' Jó munkával harcolunk minden szem gabonáért Már szőküil a széliben a ringó árpakalász a kaposmérői Uj Ew. Ter­melőszövetkezet ha tárában. A fisz elnöke, Pruhner András napról napra kint jár a határban, figyeli Q gabona, az őszi árpa érését. Amikor fe!_ kerestük, éppen a mezőről jött haza. örömmel Számolt -be ,a látottakról: — Nincs vissza egy hét sem és megkezdhetjük az őszi árpa vágá­sát. A tagság már a napokat számlálja, (hogy megkezdje a gazdag ara­tást. Az eddig látottakból azit állapítottam meg, hogy az idén a kedve­zőtlen időjárás miatt nem számíthatunk a közepesnél nagyobb termésre, éppen ezért1 jó munkával harcoltunk minden szem gabonáért. — Meg tudják oldani a munkaerő összevonáséit a nagy munkák idejére? — kérdeztük. — A tagságot nem kell félteni. A tegnap megtartott közgyűlésen már beosztottuk az aratóhriigádokat és a legjobb munkaerőket arányosan elosztottuk. A vetélkedőkedvűek meg-megjegyezték: »Vagyok olyan le­gény, mint te, végok olyan rendet, 'mint te.« Majd meglátjuk persze, hogy ki lesz a legény a gáton. Az aratás idejére az ádiDaitterayósztési brigádvezető, Szalai István is velünk fog dolgozni. Az ő helyére addig idősebb családtagot álííibumk. — Mennyi idő alatt akarják az aratást 'befejezni? — kérdeztük. —■ Nálunk mindössze egy hétről lehet szó. Azt akarjuk, hogy a mi gabonánk kerüljön először a- kepébe a mezőn, hogy legelsők lehessünk a betakarhassa', és a községben nálunk csépeljen először a gépállomás cséplőgépje. — Már volt szó a közgyűlésen a beadás rendezéséről is? — kérdez­tük. — Nemcsak az aratással, a csépléssel igyekszünk, hanem a kötelezőt is már a cséplőgéptől rendezzük, ügy gondoljuk, hogy tavaszi búzá­ból rendezni tudjuk egész évi beadásunkat. Ami megmarad, azt pedig úgy fogjuk beosztani, hogy tagjaink asztalára minél nagyobb kenyér kerüljön. Munkájukhoz sok sikert kívánunk. SZ Géná Rohamosan közeledik a mezőgaz­dasági dolgozók egyik legszebb és legnagyobb felelősséggel járó mun­kája: az aratás. A gabonatermés- kilátások kedvezőek, s a gyors, szem­veszteség nélküli aratás népünk ke­nyere biztosításának záloga. Az ara­tás tehát egész dolgozó népünk ügye és mindazoknak — férfinek, nőnek egyaránt —, akik ennek a nagy fel­adatnak a végrehajtói, úgy kell dol­gozniuk, hogy eleget tegyenek köte­lességüknek. Az aratás jó előkészítésében és gyors végrehajtásában igen nagy feladat vár a falusi MNDSZ-szerve- zelekre és asszonyokra, Mindent el kell követnünk, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt összetorlódott mező- gazdasági munkákkal megbirkóz­zunk, ne legyen gyomos vetemény és későn aratott búza megyénkben. Az eddigi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztasszo­nyaink nagy többsége megértette: saját magunknak dolgozunk, saját magunk jobb életét biztosítjuk, az ország népét gazdagítjuk, ha többet és jobbat termelünk. A növényápolá­si munkák időbeni elvégzésében idén a termelőszövetkezetek asszonyai járnak az élen. A bolhái Ságvári TSZ MNDSZ-asszonyai (már harmad­szor kapálják a kukoricát, hogy mi­re az aratás ideje elérkezik, végez­zenek a növényápolási munka dan­dárjával. Egyre szélesedik a termelő­szövetkezeti asszonyok párosverse­nye, ami arra buzdítja az asszonyo­kat, hogy termelőszövetkezetüknek elsőséget szerezzenek és példát mu­tassanak az egyénileg dolgozó pa­rasztasszonyok előtt. A karádi Al­kotmány. az Andocsi Sztálin TSZ asszonyainak párosversenye hajtó­ereje a növényápolási munkák gyors elvégzésének. »Ki lesz a győztes?« jelszóval versenyt indítottak a bö- hönyei és a sávolyi Szabadság TSZ MNDSZ-asszonyai. A legutóbbi érté. kelés szerint .'(a isávolyi Szabadság TSZ asszonyai járnak az élen: a kukoricát, a cukorrépát már kétszer megkapálták, a krumplit feltöltötték és a múlt héten már a széna beta­karításán dolgoztak. Az elért eredmények tehát biztató­ak. a növényápolási munkák jól ha­ladnak. Az aratásra azonban akkor készülünk fel jól, ha az MNDSZ- szervezetek, az MNDSZ-asszonyok példamutatóan, bátran alkalmazzák az új módszereket, négyszer meg­kapálják a kukoricát, kétszer fel­töltögetik a burgonyát, s ha szük­séges — már pedig a nedves idő­járás következtében bizonyára szük­ség lesz rá — július első napjaiban elvégzik a gazoló kapálást a cukor­répatáblákon. Akkor készülnek jól MNDSZ- szervezeteink az aratásra, ha követ­kezetesen harcolnak pártunk Köz­ponti Vezetőségének június 7—8-án hozott határozatának végrehajtásá­ért, s a többszöri kapálás — ami több terményt, több húst, zsírt, cuk­rot jelent — nemcsak szólam lesz, hanem valósággá változtatják. A magasabb terméseredményekért vívott harcban a döntő szó a több­szöri kapálásé. Ennek végrehajtásá­ra úgy kell mozgósítani MNBSZ- szervezeteinknek, hogy mire az ara­tásra kerül a sor, megpendülnek a kaszák, minden asszony befejezve a növényápolást, kint legyen a búza­táblánál és teljes erővel folyjék a munka. Az MNDSZ-asszonyoknak kel! példát mutatniuk és meggyőz­niük a szomszédokat, ismerősöket arról, hogy ne várják be a gabona teljes beérését, hanem úgy, ahogy a Minisztertanács határozata előírja, viasz- és sárgaérésben kezdjék meg a gabonanemüek aratását, mert így a szfmveszteséget minimálisra lehet csökkenteni. Azonkívül, hogy minden MNDSZ- asszony példát mutat az aratási munkák elvégzésében, az MN.OSZ- szervezeteknek sok olyan feladatra kell mozgósítaniuk, amely kicsinek látszik, de feltétlen szükséges az aratás-cséplés zökkenőmenites lebo­nyolításához. A tsz-ekben, állami gazdaságokban azol; az asszonyok, akik nem vehetnek részt egész nap az aratási munkában, azzal is sokat segítenek, ha az aratógépek után összehordják a kévéket, a gabona- behordásnál felgereblyézik a keresz­tek helyét, a gyermekekkel össze- gyűjtetik az J elhullott kalászokat. Részt kell venniük MNBSZ-szerve- zeteinknek, ahol arra szükség van, a raktárak kitakarításában, a zsákok rendbehozásában. Mindezek az apró munkák elősegítik, hogy kevesebb szemveszteséggel, zökkenőmentesen fejezzük be az aratást. Ahhoz, hogy az asszonyok meg­felelő részvételét biztosítani tudjuk, az MNDSZ-szervezetek nyári mun­kájának egyik legfontosabb része az idény-napközik pat rónál ása. Me­gyénkben az iskolai év befejezése után nyílnak meg zömében az idény­intézmények, ahol elsősorban a me­zőgazdasági munkában részvevő szü­lők gyermekeit kell elhelyezni. Azok­ban a termelőszövetkezetekben, ahol a községben nincs idény-napközi, az MNDSZ-szervezet, a tsz asszo­nyai, a tsz vezetőségével egyetértés­ben szervezze meg a gyermekek fel­ügyeletét úgy, hogy egy idősebb asszony vagy egy kisgyermekes édesanya munkaegység jóváírás el­lenében vállalja a gyermekek gondo­zását. A gyermekek étkeztetését az aratás idejére szervezett közös kony­hával biztosítsák. A gyermekek fel­ügyeletének a megszervezése a ter­melőszövetkezet minden ílagja szá­mára hasznot jelent, mert több lesz a munkaerő és az időben elvégzett aratás több gabonát jelent a tsz minden egyes tagja számára. Már az aratás ideje alatt készül­jenek fel MNDSZ-szervezeteink a gabonabegyüjtés nagy csatájára, ami I a csépléssel kezdődik. Minden MNDSZ-tag győzze meg a férjét ar­ról, hogy a cséplőgéptől a begyűjtő- helyre vigye az államnak járó ga­bonát Az MNDSZ tagságának pél­damutatása rendkívül fontos, de emellett felvilágosító szóval meg kel] győzni minden dolgozó paraszt­asszonyt, hogy a beadási kötelezett­ség teljesítése hazafias kötelesség, s egyben törvény is. A gabonabeadás pontos teljesítése biztosítja népünk kenyérrel való ellátását, a közellá­tás zavartalanságát. Ne várja meg egyetlen dolgozó paraszt sem azt, hogy a törvény szankcióit kelljen alkalmazni kötelessége teljesítésére. Falvaink, termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink asszonyai már megtanulták a gazda szemével nézni az ország dolgait. Tíz év eredményei mutatták meg nekik, hogy amit a párt, a kormányzat kér és tanácsol, az az ő legszemélyesebb érdekük is, azért érdemes dolgozni, »megfogni a munka végét«. Most azt várja az or­szág, a dolgozó parasztság mellett mindig segítőkészen, álló szövetsé­ges: a munkásosztály, hogy gondos, takarékos, fáradságot nem ismerő munkával takarítsuk be a gabonát, az ország kenyerét és becsülettel tel­jesítse minden dolgozó paraszt az állam és a dolgozó nép iránti kö­telességét. 0 Pernyei Gépállomás ifjú kombájni/ezetői a kenyércsata sikeréért Az elmúlt napokban a Mernyei Gépállomás ifjú kombájnvezetői el­határozták, hogy az aratás-cséplés gyors és jó elvégzése érdekében vál­lalást tesznek. Többek között vállalták, hogy a kombájnokkal végzett aratást pon­tos menetirány terv szerint fogják végezni. A napi műszaknorma túl­teljesítésére vállalták, hogy napon­ként 170 százalékra teljesítik túl a műszaknormát és az aratást a leg­csekélyebb szemveszteséggel végzik. Üzemanyagmegtakarítást is vállal­tak. A megtakarított üzemanyaggal kombájnonként 17 hold gabonát akarna!; learatni. A baleset nélküli aratás érdekében a kombájnvezetőket és kisegítő dol­gozókat kioktatják, a baleseti rend­szabályokat a legpontosabban be­tartják, hogy az aratás percnyi ké­sedelem nélkül folyhasson. A kombájnok által aratott gabona megtisztítására is igyekeznek meg­felelő segítséget adni a termelőszö­vetkezeteknek. Tudják, hogy egy új tisztítómű felszerelésével sok időt takaríthatnak meg a termelőiszövet­kezetek dolgozói, mivel a tisztítómű azonnal kitisztítja a gabonát és pár­napos szárítás után tárolni tudják. Az ifjú kombájhvezetők ígéretet tettek arra, hogy vállalásukat ugyanolyan lelkiismeretesen fogják teljesíteni, mint ahogyan vállalásu­kat megtették. A kaposvári járás vezet az adófizetési versenyben A Megyei Tanács Pénzügyi Osztá­lya jelenti: Az adóbevételi verseny, újabb ér­tékelésekor ismét a kaposvári járás szerezte meg az első helyet. Dicséret illeti a járás vezetőit és adóügyi megbízottait. Elismerés a barcsi já­rás dolgozóinak is, akik hétről hétre javítják eredményeiket. A járások sorrendje: 1. kaposvári, 2. fonyódi, 3. csurgói, 4. siófoki, 5. nagyatádi, 6. barcsi, 7. marcali, 8. tabi. Jó! halad az adófizetés Drávaszen- tes községben, ahol a mai napig 170,3 százalékra teljesítették tervü­ket. Kaposgyarmat községben szin­tén szép az eredmény, 134 százalékos tervteljesítéssel büszkélkedhetnek. Jól halad az adóbegyűjtés Szorosa­don és Balatonszárszón is. Kisbajomban azonban még nem javult a munka. Most is csak 56,4 százalékos tervteljesítésnél tartanai;. Lad községben is hasonló a helyzet. Andik József tanácselnök és Kiss József adóügyi megbízott a terv tel­jesítése érdekében javítsák meg munkájukat. Megyénk gépállomásain a tavaszi idény végeztével megkezdődött a nyári idényterv teljesítése. 'Az eddig eltelt idő azonban nem hozott szép eredményeket, mivel traktormunka- tervteljesítésünk 1,1 százalékos és mindössze 2,8 százalékos a talajmun- katerv teljesítése. Ez az eredmény rendkívül alacsony és a további laza munka veszélyeztethetné gépállomá­saink idénytervének teljesítését. Megyénk gépállomásai igyekezze­nek megjavítani munkájukat a gé­pe!;, főleg a kombájnok lekötésével kapcsolatban. A Fonói Gépállomás ezideig csak 30 százalékban kötötte le gépeire az aratást. Nem sokkal különb képet mutat a cséplőmunkások biztosításának meg­szervezése sem. Több gépállomáson azzal »érvelnek«, hogy »még nem érkezett meg a szükséges nyomtat­vány« ahhoz, hogy a munkásokat szerződtethessék. Sürgősen javítsa­nak a hibákon! A gépállomások mezőgazdászai már most készítsenek menetirány­tervet a fogatosok beosztásához, hogy a kombájn aratásának megkezdése­kor fennakadás ne legyen. A hibák kiküszöbölésében, a to­vábbi munka megjavításában gép­állomási vezetőink és dolgozóink tartsák mindig szem előtt Erdei Fe­renc elvtárs szavait: »Előttünk áll a gabonabetakarítás nagy munkája. Ebben különösen jó munkát kell vé­gezni gépállomásainknak. Elérkezett az ideje annak, hogy jó munkával kivívják legnagyszerűbb gépünk, a kombájn osztatlan elismerését, tel­jes becsülését«. Ezek a szavak arra figyelmeztetik a somogyi gépállomások dolgozóit, hogy úgy készüljünk fel, hogy zök­kenőmentesen, a legminimálisabb szemveszteséggel végezzük' az aratás és cséplés nagy munkáját. Gépállomások Igazgatósága. — TAPASZTALATCSERE-LÁ­TOGATÁST szervez a Somogy megyei Tanács VB Mezőgazdasági Igazgatósága, a burgonyatermelés­sel kapcsolatban. A látogatás jú­nius 29-én lesz , a ' Délnyugat- Dunántúli Kísérleti Intézet ma- riettapusztai üzemegységében. A kísérleti gazdaságban folyó tudo­mányos és kutatómunkával kap­csolatban Nyéki Jenő, Csák Zol­tán, Komlóssy György és Barsy Sarolta tartanak előadást. Megkezdték az őszi árpa aratását a marcali járásban Tóth Mihály elvtárs, a Marcali Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának vezetője jelentette, hogy a sávolyi Szabadság TSZ- ben hétfőn egy 5 holdas táblán megkezdték az őszi árpa aratását. Az utóbbi meleg napok a jófekvésű táblán aranysárgára érlelték a kalászokat, s a szorgalmas tsz-tagok percnyi késedelem nélkül munkához láttak. Hétfőn még csak kézzel vágták az árpát, de amint Tóth elvtárs jelentette, kedden már a gépeké lesz a szó. Olyan szép k ak&rieatevm éjitfik lesz, amilyen méy nem aalt a mi liatámnkhan Még a kora tavasszal történt, hogy a nagyberki Győző TSZ-ben értekezletre jöttek össze a megye leg­jobb kukoricatermelő szövetkezeteinek vezetői és több egyéni gazda. Az értekezleten Havasi elvtárs, a tsz elnöke bejelentette, hogy a Győző TSZ tagjai elhatá­rozták: ebben az évben 35 mázsa kukoricát termelnek egy-egy holdon, hogy minél több sertést hizlalhassa­nak, minél több kukoricát adhassanak népgazdasá­gunknak. Ugyanakkor versenyre hívták megyénk ter­melőszövetkezeteit, egyéni gazdáit. Versenyfelhívásuk híre hamarosan elterjedt nemcsak a megyében, ha­nem eljutott az ország minden részébe Is. A megyé­ből, az ország különböző tájáról egymásután jelentet­ték be csatlakozásukat termelőszövetkezetek, egyéni gazdák, s elindult útjára a nagyszerű mozgalom, hogy elősegítse a többtermelést. A napokban — több mint két hónappal e felhívás után — felkerestük a nagyberkieket, hogyan dolgoz­nak, mit tesznek a 35 mázsás kukorica átlagtermés el­éréséért. — Meglesz-e a 35 mázsa holdanként? — kérdez­tük Havasi elvtárstól, a tsz elnökétől. — Biztosra vesszük —■ válaszolt —, mert mi nem sajnáljuk a munkát. A magágyat jól előkészítettük, időben földbetettük a magot, s most a kapát se von­juk meg tőle. Olyan kukoricatermést akarunk elérni, amilyen még nem volt o mi határunkban. 70 hold kukoricát négyzetesen vetettek, 40 holdat pedig egysorosán. A négyzetesen vetett kukoricát Szűcs József elvtárs, a Fonói Gépállomás traktoristája munkálja gépével. Kétszer már megkapálta, s még kétszer elvégzi a gazoló-kapálást. Szűcs elvtárs már régebb óta dolgozik a tsz-ben, s jó munkájáért szere­tik, becsülik a tsz-tagok. A 40 hold egysorosán vetett kukoricát a tagoknak adták ki művelésre. Egy-egy tagnak 2 hold jutott. Jól megmunkálhatják, nem kerül nagy megerőltetésükbe; ha 35 mázsánál többet takarítanak be egy-egy holdról, prémiumot kapnak utána. Igyekeznek is jó munkát végezni. Kora reggeltől napnyugtáig a mezőn szorgos- kodnak. Már harmadszor kapálnak, aratás után még egyszer elvégzik a gazoló-kapálást. Különösen lelkesen küzd Majer Lujza, a szabadi munkacsapat vezetője, aki 2 és fél hold megmunkálását vállalta, és pár nap múlva már befejezi a harmadik kapálást. — Elegendő-e a jó növényápolás ahhoz, hogy meg­legyen a 35 mázsás termés? — kérdeztük Havasi elv­társtól. — Mi nem elégszünk meg csak ezzel — válaszolt —, hanem valamennyi területen elvégezzük a pótbe­porzást is. Ez a módszer már tavaly bevált: 2 mázsás tcrméstöbbletet jelentett holdanként. A nagyberki Győző TSZ tagjai lelkesen, minden erejükkel küzdenek fogadalmuk valóra váltásáért. A tsz tagjainak szorgalmas munkája biztosan meghozza a vári eredményt és olyan kukoricatermést takaríthat­nak be, amellyel méltán büszkélkedhetnek az egész ország előtt. KOLLÁR ROZÁLIA megyei MNDSZ-eLnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom