Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-19 / 143. szám

Vasárnap, 1955. június 19. SOMOGYI ISfiPLAP 3 Hol mennyit ér az adott smé? Április utolsó napjaiban hangzott ■el a 20 budapesti üzem felhívása, mélyhez Somogy megye gépállomá­sai és állami gazdaságai is csatla­koztak. Lelkes hangú gyűléseiken, termelési értekezleteiken -a takaré­kosság fokozását, az önköltségcsök­kentését vállalták. Megfogadták, hogy munkájukat minden téren ja­vítani fogják, s megszilárdítják a murkafegyefimet. Most látogassunk el néhány helyre és nézzük meg: hol, mennyit.ér az adott szó. A Tapsonyi Gépállomáson a fel­ajánlások nyomán jó eredmények születtek. 12 500 forint munkabér- megtakarítást vállaltak, de máris ■túlhaladták a 15 ezer forintot. A gépállomás javító műhelye vállalta, hogy a körzetűikben lévő termelőszö­vetkezetek, egyéni dolgozók rossz munkagépeit, szerszámait terven fe­lül javítja ki. A vállalt 30 ezer fo- finiial szemben eddig 34 ezer fo­rint többiét bevételt értek el. A jó eredmények mellett súlyos hiányosság is van a Tapsonyi Gép­állomáson. Az igazgatási költsége­ket viszont 24 ezer forinttal! túllép­ték. A Tapsonyi Gépállomás dolgo­zói és vezetősége a továbbiakban végzendő jó munkájukkal, lelkiisme­retes takarékossággal javítsák ki hibáikat, mely kiváló eredményeik­re is árnyat vet. NAGYBARÁTI ÁLLAMI GAZDASÁG A Nagybaráti Állami Gazdaságban 'különösen az önköltségcsökkentés te­rén mutatkoznak eredmények. Vál­lalásuk szerint négyzetesen vetettek el 137 tot., hold' tengerit. Ezzel elér­ték, hegy a gépek kihasználása 168 százalékos lesz és a drága fogatos •siainabotósi munkákat minimálisra csökkenthetik. Felajánlásuk óta a tej literenkénti előállítási költsége 9 fillérrel csökkent. A gépjavító műhelyben dolgozó ^szakemberek az elromlott gépeket határidőre, de sokszor, előbb is ki­javítják, s a hiányzó alkatrészeket lehetőleg helyileg készítettekkel pó­tolják. Ebből több mint 4 ezer fo­rintos megtakarítása van 3 gazda­ságnak. A Nagybarátd Állami Gazdaság az eddigi növényápolás! munkákat 100 százalékosan végezte el. Az eddig értékelhető vállalásoknál köze. 7 ezer forintos a gazdaság összmegta- karítása. 0 megyei páftakiiva ülésének tiszteletére új ísz-eh alakultak A megyei pártaktíva tiszteletére új termelőszövetkezet alakult Kő- kúton. A kőkúti kommunisták, a termelőszövetkezeti mozgalom he­lyességéről már meggyőződött dolgozó parasztok kemény, kitartó munkát végeztek, szilárdan har­coltak a termelőszövetkezet meg­alakításáért. Felvilágosító mun-; kájuk eredményt hozott: 17-én es­te 13 családdal, 20 taggal meg­alakult a Vörös Sugár TSZ. Az új szövetkezet földterülete, a tartalék­területtel együtt 150 hold, de azt tervezik, hogy az őszre, mire már közösen dolgoznak, új tagok be­szervezésével 300 holdra szaporít­ják fel területüket. A tsz elnöke Novák József elvtárs lett. Fodor La­jos elvtárs, a községi tanács elnöke is ott van a tagok között, A nyolc kommunista, többek között Misa Ferenc, Kovács József, László Já- nosné, László József, akik eddig is lelkesen küzdöttek a tsz megalakí­tásáért, tovább végzik felvilágosí­tó munkájukat, hogy az őszre újabb tagokat szervezhessenek be. Ä pártaktíva tiszteletére új tsz alakult a fonyódi járáshoz tartozó Balaton keresztáron is. Itt 19 csa­lád, 32 taggal és 150 kát. hold föld­del lépett a nagyüzemi gazdálko­dás útjára. Németh Ferenc elvtárs tanácselnök, Csikes János elvtárs párttitkár, Tóth Györgyné, Ba- rankai Antalné, Györkös József elvtársak lelkesen harcoltak a tsz megalakításáért. Több mint 50 ezer kai. hold rétet kassáitok már le megyénkben Igyekezni kell megyeszerte a fűkaszálással és a széna betakarításával, mert e munkák határideje már lejárt. Nemcsak a takarmány bázis biztosítása követeli meg e feladatok gyors elvégzését, hanem az a tény is, hogy szorgalmazni kell a növényápolást és teljes ké­szenlétben kell várni a közelgő aratást. A szárazföldi takarmányokat mind a termelőszö­vetkezetek, mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok már az utolsó szálig kazlakba rakták. A rétek kaszálása nagy erővel folyik szerte a megyében és jú­nius 17-ig mintegy háromnegyed részén rendekre ke­rült a fű. Több mint 50 ezer kát. hold rétet kaszáltak le a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasz­tok. A járások közül a legjobb eredményt a siófoki ér­te el, rét területének csaknem 90 százalékát már leka­szálták és mintegy felét már be is hordták. A kapos­vári járás szintén jó eredményt ért el a szénakaszálás­ban és betakarításban. Több olyan termelőszövetkezet is van már a me­gyében — mint a zamárdi Alkotmány, a balatonkiliti Rákóczi, a büssüi Zalka Máté és a szentbalázsi Zöld­mező —, amelyiknek már az utoisó szál szénája is fe­dél alá, vagy kazlakba került. A községek közül első­nek a szóládi dolgozó parasztok hordták be szénájukat. Fejlett állattenyésztési módszereket alkalmaznak a somogymeggyesi Előre Termelőszövetkezetben A somogymeggyesi Előre Termelőszövetkezet ál­lattenyésztése az elmúlt években még fejletlen volt. Az idén azonban már más a helyzet. A termelőszövetkezet fejőgulyása, Király Ferenc nagy szeretettel, odaadás­sal gondozza a rábízott szarvasmarhákat és növendék- állatokat. Nőtt a tejhozam, de Király Ferenc még ez­zel sincs megelégedve. Vállalta, hogy a tervbevett 3000 literes fejést 3500 literre emeli. Ezért már a leborjazás előtt gondoskodik a szarvasmarhák jó kondícióban tar­tásáról. A szarvasmarhák takarmányozását érdem sze­rint végzi és bevezette a napi háromszori fejést. Fejés előtt és után tőgymasszázst végez a nagyobb tejter­melés elősegítése érdekében. A jelenlegi istállóátlag 13,6 kilogramm tej, ami jó eredmény. A termelőszövet­kezet Hímes nevű szarvasmarhája a legnagyobb tej- hozamú, amely naponként 24,4 kilogramm tejet ad minden abraktakarmányozás nélkül. A legelőre való kihajtás előtt a szarvasmarhákat zöldtakarmányozzák és napközben delelőkarámokban pihentetik. A gazdasági udvar is egyre szépül. Az istálló kör­nyékén példás rend uralkodik, bent az Istállók világo­sak, szeüősek. Ilyen gondos ápolás és szakszerű takar­mányozás mellett szép állatállományuk lesz a somogy- meggyesieknek és az őszi mezőgazdasági kiállításra bátran vihetik fel állataikat. Három hónapja a szövetkezet élén . . . JZ ÖRÜLÖTTÜNK búzatenger *^ susog, felesel a széllel. A szálak még erőtlenül hajolnak, összeverődnek a tejes szemekkel tele kalászok. Viráguk porát a hatalmas búzatábla fölött kavarja a szél, egyik kalászról fölkapja és odább leteszi, megtermékenyítve egy másik virág magházát... Amint beljebb lépünk, körülöt­tünk összecsap a búzakalászok er­deje, hullámzik, mint tóbaejtett kavics fölött a víz... A búza majdnem a vádiunkig ér, azt hin­né az ember messziről, hogy rozs. De nini! Hisz ez nem is közönsé­ges búza, a sorok 25—30 centire vannak egymástól!... Bakó József elvtárs, aki a Marcali Járási Pártbizottság termelési titká­ra, volt nemrég, de most már a so- mogyszentpáU Béke Termelőszövet­kezét elnöke, mellettünk áll és elmosolyodik, amikor pillantása ta­lálkozik csodálkozó tekintetünkkel. Kezével hajtogatja, ölbefogja a bú­zaszálakat, mintha féltett kincsét •melengetné, csak aztán szólal meg. Kapásbúza... Majd elmagyarázza, hogy búzá­val kísérleteznek. A tábla egy ré­szében 25—30 centiméterre vetet­ték egymástól a sorokat, s ezt a tavasszal megkapálták. Távolabb csak 15 centiméterre vannak a so­rok egymástól. Ezt pedig csak megfogasolták. A tábla túlsó ré­szén meg a régi, megszokott mó­don vetették el a búzát. Végignézünk a hatalmas búza­táblán és önkénytelenül számít­hatni kezdjük, hogy vajon melyik ad majd többet? Az elnök, mintha gondolataink között olvasna, megszólal mellet­tünk: — Azt hiszem, hogy sikerül a kísérletünk. Nemrég a miniszté­riumból is voltak itt és azt mond­ták, hogy ilyen szép búza ritka­ság. .. Már kint járunk az úton, ami­kor a tsz életére terelődik a szó. Bakó elvtárs elmeséli, hogy mint a pártbizottság titkára is sokat foglalkozott a somogyszentpáli ter­melőszövetkezet ügyeivel. — A termelőszövetkezetről azt beszélték az egyénileg gazdálko­dók, hogy a vetéseit megeszi a gaz — mondta, amikor megálltunk a búzatábla szélénél. — A marhák koszosak voltak, amAkor idejöt­tem. A téglagyár a múlt évben 50 ezer forintos ráfizetéssel dolgozott. Az elmúlt ősszel a leszüretelt ku­koricát a tsz-tagok leöntöziék az ólak elé, az hordta, aki akarta... Ezeket a hibákat látta a szövetke­zet akkori elnöke, Bulla Sándor elvtárs is, de érezte, hogy nem tud megbirkózni a nehézségekkel. Kér­te a leváltását és segítséget kért a fegyelem megszilárdításához .. ■ Ak­kor határoztam el, hogy ide jö­vök. .. Nem szól, csak figyeli a búza­táblát. Kék szemében fény csil­log, amint nézi közös munkájuk szép eredményét. TSÉRNI KELL, hogy elmondja-* *- a változásokat ittléte óta... Végigsimogatja gesztenyebarna ha­ját és beszélni kezd, közben balla­gunk a burgonyaföld felé. — Amikor idejöttem, voltak em­berek, akik rossz szemmel néztek rám, mert erősebb kézzel fogtam a munkához, mint elődöm. (Ezek az em,berek már beismerték hibáju­kat.) Azóta a munkafegyelem meg­szilárdult. Becsületesen dolgozik minden tag... — Osztottak már előleget? — vágunk a szavába. — Nyolc forintot munkaegysé­genként — hangzik a válasz... — De szép kilátása,ink vannak a kö­zeljövőre nézve is. 213 darab ser­tésünk van, amiből lekötöttünk 63- at. Ezeket nemsokára le is szállít­hatjuk... 120 ezer forint körül szá­mítunk értük... Elhallgatott pár pillanatig, az­tán az előttünk elterülő burgonya- földre mutatott. — Itt megállhatunk... Nyolc és fél hold csíráztatott burgonyánk van itt, amit már szedünk is. — Számolni kezdett magában, aztán kikaparva a földből egy diónagy­ságú burgonyagumót, megszólalt: — Holdankint számítsunk csak 25 mázsát. Ne legyen az ára több kilónkint 5 forintnál, akkor is.. 110 ezer forint körül van. A fehérvirágú burgonyaföld fö­lött a falu felé nézett, ahol a kö­zelgő szürkületben vállukon kapá­val emberek sietnek hazafelé. — Ott megy a feleségem is. A négy gyerek mellett ő is dolgozik a tsz-ben. . — És a megváltozott eredmények milyen hatással vannak a dolgozó parasztokra? — kérdeztük. Mielőtt felelt volna, elmosolyo­dott. — Nem nagy idő a három hó­nap, mióta én vagyok az elnök, de négy taggal szaporodtunk. S a községben igen sokan érdeklődnek a szövetkezet élete iránt. Mind többen veszik észre, hogy a közös gazdálkodás előtt nagyobb lehető­ségek állnak, mint az egyéni előtt. Tj'LGONDOLKOZIK ismét, s az új elnök képzeletében meg­elevenedik a jövő, amikor az egész község, határa egyetlen hatalmas tábla lesz és végeláthatatlan búza­erdőt ringat majd a játékos tava­szi szellő. Az úton pedig nem né­hány, de hosszú-hosszú sorban ballagnak hazafelé a boldogarcú emberek... Milyen szép is lesz akkor!... BUNI GÉZA. A sztahanov-komplex tervek eredményei a Textilművekben Mind a nehéz-, mind a könnyű­iparban, a gyáraknak, üzemeknek pártunk Központi Vezetősége fel­adatul tűzte ki, hogy minél olcsób­ban termeljenek. Hogy ezt a fel­adatot teljesítsék, ahhoz többek kö­zött szükséges, hogy gazdaságosan bánjanak az anyaggal, (segédanyag­gal), a munkaerővel, használják az é’enjáró módszereket. Újításokkal, ésszerűsítéssel törekedjenek az ön­költség csökkentésére. A Kaposvári Textilművekben, hogy mindezeket a feladatokat si­keresen végrehajtsák, kidolgozták és március hónapban bevezették a sztahanov-komplex tervek szerinti munkát. Az e tervek szerint vég­zett munka a március óta eltelt hó­napok alatt mind jobb és jobb eredményt hozott az üzemnek, a népgazdaságnak. A Kaposvári Tex- tilművek példáját követik az or­szág többi textilüzemei is. A sztahanov-komplex tervek minden dolgozónak megmutatják egy-egy időszakban, pl. egy hónap­ban, mennyi anyagot kell megtaka­rítani, mit kell tennie az önköltség- -csökkentés, a hulladékcsökkentés érdekében. A dolgozók ezenkívül jelentős vállalásokat tesznek a terv túlteljesítésére. Május hónapban például a sztahanov-komplex ter­vek szerinti vállalások értéke 45 200 forint volt. A hó végéig azonban minden dolgozó azon igyekezett, hogy vállalását túlteljesítse, és így a tényleges eredmény meghaladja a S0 ezer forintot. Ebből tetemes ösz- szeg volt az önköltség csökkentése, 76 822 forint. A különböző üzemré­szek is igyekeztek teljesíteni, túl­teljesíteni a sztahanov-komplex tervben tett vállalásokat. Március hónapban a gyűrűsfonó »A« mű­szaka felajánlásának összege 4138 forintot tett ki. A hó végéig ez az összeg majdhogynem megháromszo­rozódott. Hasonlóan van ez a többi üzemrészben is. Az előfonóban dol­gozók vállalása május hónapban 1408 forint volt. A teljesítés pedig 3291 forint. A sztahanov-komplex tervek tel­jesítése mellett az üzem dolgozói a munka más területén is az önkölt­ség csökkentésére, a nagyobb anyag­takarékosságra törekszenek. * Hét tükrözik az ötletnapon elhangzott javaslatok is. Ötletnapokat negyedévenként tar­tanak. A legutóbbin 33 javaslatot nyújtottak be, ebből 12-t mindjárt el is fogadtak. Szabó Ferenc, bádo­gos például azon töprengett, ho­gyan lehetne a gyűrűsgépek alu­míniumcsöveit rövidebb idő alatt és kevesebb anyaggal kijavítani.­Eddig a javítás ideje csövenként 10 percet vett igénybe. Szabó Ferenc által kigondolt eljárás szerint a csöveken a felesleges lyukak elzá­rása csupán 3—4 percig tart és emellett megtakarítják a forrasz­táshoz szükséges anyagot is. Hogy a dolgozók magukénak ér­zik az üzem, az állam vagyonát, igyekeznek vele takarékosan bán­ni, azt mutatja Vajda József javas­lata is. Észre vette, hogy a leszedő­ládák alja rövid idő alatt tönkre­megy és ez abból adódik, hogy a bemérésnél a mérlegnél lévő vas­korlátra dobják rá. Vajda Ferenc azt javasolta, hogy ezt a vaskorlá­tot akár gumicsővel, akár PVC­csővel húzzák be és így kevesebb a lehetőség arra, hogy összetörjön. Sok kicsi sokra megy — tartja a közmondás. Tehát minden egyes javaslat, azaz inkább a javaslat sze­rinti munka jelentős megtakarítást hoz az üzemnek, a népgazdaságnak. Ezekből a munkaközben adódó pár forintos megtakarításokból lesznek a százak, sőt az ezrek. Minden meg­takarított hulladék olajos söpredék és egyéb anyag forintokat jelent. S ezeket a forintokat a dolgozók közvetve vagy közvetlenül vissza­kapják a nép államától. Meg keli előzni a baleseteket az építőiparban Az építőipar valamikor agyike volt azoknak az iparágaknak, ahol ■a legtöbb baleset történt. A felszabadulás előtt ugyan ki törődött azzal, hogy kit, vagy kiket ér munka közben baleset? Talán a mesterek? Azok éppen nem. Ők azt tették, hogy egy év alatt — ha hiányzott a munkából, ha nem — többször ki- és bejeiientették a dol­gozót a betegsegélyzőbőíl, hogy ne keltjein, utána fizetni, ha netán vala­mi baleset vagy betegség érné. A felszabadulás óta eltelt 10 esz­tendő alatt rendelkezések, intézke­dések sokasága született, amelyekkel védik, óvják a dolgozók egészségét. Az építőiparban is elsőrendű kér­désként szerepel: a legmtaimálisabb- ra csökkentetni a baleseteik rzámá.t, védeni a dolgozók testi épségét. Ez a célkitűzés valósul meg a Somogy megyei Építőipari Vállalatnál is. Azonban a fokozott óvintézkedé­seik ellenére is fordulnak elő balese­tek. Májusban a Somogy megyei Építőipari Vél&alaímiái 6 dolgozót ért üzemi baleset. Bár az összlétszám- hez viszonyítva ez a szám nem túk- imagais és a sérülések átlagban 8 napon belül gyógyulnak, mégis min­dent el leéli követni, hogy még ilyen arányiban se fordulhasson elő bal­eset. Mi idézhet elő üzemi balesetet? Több oka lehet ennek: vagy runcse- mek baileseitelhárítási eszközök (ez nem áll fenn a Somogy megyei Épí­tőipari Vállalatnál) vagy mám ellen­őrzik szigorúan az óvórendszabályok betartását. . De történik baleset ma­guknak ,a dolgozóknak -a felületes­ségéből, hanyagságából is. Az utóbbi időben, sajnos, ez ta­pasztalható. Ezt igazolja az is, hogy a balesetek nagy része leginkább pénteken, szombaton vagy hétfőn fordul elő. Miért? Sok dolgozó, aki a hét végén haza készül, felülete­sebb, nem ügyei munkájára. Hétfőn pedig a dolgozó figyelmét az ottho­ni, a vasárnap történt események vonják el a munkától. ’Sokan nem használják a védőruhát sern: elek­tromos gépeknél a gumikesztyűt, csizmát, mészoltáisnál, vésésnél a védőszemüveget. Ott azonban, ahol a műszaki vezető szigorúan ellenőrzi és betartatja az óvórend szabályokat, kevesebb a baleset. A tanítóképző építkezésének munkavezetője, Bóna elvtárs már régóta őrzi azt a ván­dorzászlót, amelyet azért kapott, mert náluk nem fordult még elő baleset. Mit tesznek a baleset elhárítására a műszaki vezetők és munkaveze­tők a Somogy megyei Építőipari Vállalatnál? Rendszeresen oktatják a dolgozókat, s munka köziben is több­ször figyelmeztetik őket az óvórend- szabályok betartására. Nem egyszer lebontották az összeállított állványo­kat, mert nem előírás szerint épí­tették feli s nem volt biztonságos. Fontos, hogy a műszaki vezetők, munkavezetők állandóan figyelmez­tessék a dolgozókat a baleseti lehe­tőségekre, jelöljék meg a módot, hogyan kerülhetik el azokat, A dol­gozóknak tudniuk kell, hegy a felü­letesség, hanyagság sokszor vezethet balesetre, tehát saját érdekükben szigorúan be kell tartaniuk az óvó rendszabályukat. Elsősorban ezen áll, hogy a balesetek teljesén kikü­szöbölődjenek. Tudsz sakkozni? Fejtsd meg! A múlt heti keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes: 1. Traktoiros- nap. Függőleges: 9. Itália. 13. Azo­nos. 16. Jó bizonyítványért. Könyvjutalmat nyertek: Adrián Jenő, Kutas és Horváth Csilla, Nagyszakácsi. GA KEL A HEN EKB ME G NDE EN LE RÁN-ÉST, ST, ZD KI ÉLM SPt NY NUTT TKI KMI * j o | ö D U NUN ZÄ O NEK. É A KA ÖRŐ VÁ R LÄ5 * JÓSZ Ha 'a csillaggal megjelölt kockából kiindulva, lóugrás szerint haladtok a táblázat minden kockáját érint­ve, időszerű köszöntésünket kapjá­tok meg. KÖSZÖNTJÜK A LENGYELTÓTI PAJTÁSOKAT Vass Mária, Pamuki Mária, Csepregi Áigmes, Bamuki Mária és Gál Erzsébet pajtások levelet írtak szerkesztőségünkhöz, mellyiben el­mondják, hegy ia lengyeltóti pajtá-' sok a tanév folyamán szép ered­ményeket értek el tanulásban és sportban. Örülünk, hogy szépen bú­csúztattátok a nyolcadikos pajtáso­kat. Jó munkátokért ezúton köszön-* I tünk benneteket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom