Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-16 / 140. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1955. június 16A DISZ II. KONGRESSZUSA (Folytatás az 1. oldalról.) lali áramlatok hatására sok helyen üatalok is kiléptek a tsz-ekből. Az sllenséges nézetek zavart, perspek- ívátlanságot keltettek a tanulóifjú- ;ág soraiban. A jobboldali tevékenység tehát a szocializmus építése ellen irányult s ezért az ifjúság létérdekeit, jövőjét is fenyegette. Lrvónyrejutása megfosztotta volna fjúságunkat élete tartalmától, a izocializmus győzelméért vívott harcol. Ezért ifjúságunk helyesléssel föladta pártunk Központi Vezetőségélek márciusi határozatait s kész ar- a, hogy szíwel-lélekkel küzdjön a iárt politikájáért, a szocializmusért. A jobboldali áramlatok minden rővel gyengíteni igyekeztek a párt- 'ezetést. Ez szinte felhívás volt az úlenséges elemek felé is, hogy fo- :ozzák aknamunkájukat. A jobbol- lali nézetek hatására születtek olyan avaslatok, hogy falun inkább le- 'ényegyleteket szervezzenek a DISZ lelyett, hogy a DISZ-t a nópfront- lak és a gazdaköröknek kellene vezetnie. Akadtak .pedagógusok, akik fel akarták eleveníteni a cserkészet káros hagyományait. Egyes írók javasolták, hogy a DISZ mondjon le eddigi politikai és szervezeti eredményeiről. De mi a DISZ politikai és szervezeti elveiből, — amelyek a pártvezetés megvalósítását jelentik — nem engedünk! A DISZ-re irányított tűz célja végső soron a párt vezetőszerepének háttérbeszorítása, az ifjúságnak a párttól való elszakítása volt. A jobboldali elhajlók arra számítottak, hogy ifjúságunk tapasztalatlan, a párt vezetése nem elég erős a Díszben. Súlyosan tévedtek! Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a DISZ Központi Vezetősége, a DISZ-vezetők és a diszislák nagy serege híven követte a pártot és annak Központi Vezetőségét. Zászlónkra a legszentebb jelszavakat írtuk: »Hűség a párthoz, hűség a néphez!« Ez' a mi jelszavunk, ez agyunk parancsa és szívünk dobbanása. A párt vezetésével hegyeket tudunk megmozgatni, a párt vezetésével győzhetetlenek vagyunk. A munkaverseny a szocialista ember kiformálásának fontos eszköze A beszámoló harmadik részében z ifjúság szocialista nevelésével rapcsolatos kérdésekre tért át Szabii József. Rámutatott, hogy a DISZ ilapvető feladata a dolgozó- és +a- lulóifjúság szocialista nevelése. E zocialista nevelőmunka egyik lejg- ontosabb része a munkára nevelés. Isak az öntudatos, fegyelmezett nunka, a szocialista munkaverseny- •en való tömeges részvétel alakít- atja át a fiatalokat új erkölcsű, zocialista embereiké. A szocializmus ifjú építőinek — olytatta — élvonalában hős mun- :ásifjúságunk, szövetségünk kipró- iált vezetőereje, legaktívabb és leg- ntudatosabb magva halad. Törekedjünk arra — mondotta —, .ogy minden ifjúmunkást bevonunk a szocialista munkaversenybe. Jsak így lehet eredményes az ifjúás közötti nevelőmunkánk. Üzemi DISZ-szervezeteink munkájának számottevő hiányossága, hogy nem fordítanak kellő figyelmet a verseny rendszeres értékelésére, a nyilvánosság megszervezésére, a versenyszellem és virtuskedv szüntelen fokozására. Egyes szervezeteink versenyszerező munkájuk során elhanyagolják különböző versenyszakaszok poli- ikai céljainak ismertetését, a > fiata- ok rendszeres és türelmes meggyő- ését. A DISZ-szervezeteinknek, bizott- ágainknak meg kell érteniük, hogy szocialista munkaversenyben való észvétel csak akkor lehet eredméÜzemi DISZ-szerve Ezután az üzemi szervezetek mun- ájában megmutatkozó hiányossá- okról szólt. Elmondotta, hogy a )ISZ nevelőmunkája az ifjúmunká- ok között nem fejlődik kielégítően. Üzemi DISZ-szervezeteink legfontosabb feladatává mindenütt pártunk III. kongresszusának és a KV márciusi és júniusi határozatának célkitűzéseit kell állítanunk, gazdaságos termelést, a termelé- enység emelését, az önköltség csök- entését, a mihőség javítását, aszi- orú takarékosságot, gazdasági éle- ünk minden területén. Úgy dolgozunk, hogy a fiatalok — elsősorban rjúsági szövetségünk tagjai — mu- assanak példát a húsz budapesti zem által kezdeményezett évesver- myben. Ennek érdekében fejlesz- anünk kell az üzemi DlSZ-szerve- etek öntevékenységét és kezdemé- yező erejét. DISZ-szervezeteink ku- assák fel azokat a lehetőségeket, melyek kihasználása elősegítené a azdaságos termelést. A szocializmus építésének, a nép jólét fokozásának kulcsa: a termelékenység állandó növelése, z erősíti hazánkat, ifjúmunkásaink- ak jobb életet, szebb öltözködést dent, vagyis elválaszthatlanul ösz- zefügg egyéni terveik, vágyaik alóra váltásával. Több gondot kell fordítaniuk a corszerű technikára, a gépek kapaci- isának minél gazdaságosabb ki- asználására — hangsúlyozta. Üzemi DISZ-szervezeteink ismer- issék meg az ifjúmunkásokkal a orszerű technológiai eljárásokat, az j módszereket. Fordítsanak gondot z élenjáró termelési módszerek és íozgalmak, különösen a szovjet ta- asztalatok elterjesztésére a fiatanyes, ha az egyben formálja, gazdagítja a fiatalok öntudatát, jellemvonásait. Rámutatott Szakali elvtárs arra, hogy a DISZ számos sikeres kezdeményezés gazdája. E sikeres mozgalmak a DISZ támogatása nélkül nem jöhettek volna létre. Ezek a mozgalmak népgazdaságunk számára elsőrendűen fontos, világos célkitűzéseket állítottak a fiatalok elé s így a DlSZ-szerveze- tek, az ifjúmunkások szívügyévé váltak. A jövőben még jobban ki kell bontakoztatni e mozgalmakat. Bátran elmondhatjuk, hogy ifjúsági szövetségünk az elmúlt esztendők során a szocialista munka ifjú hőseinek egész sorát nevelte fel. Ma már az egész ország ismeri Mészáros Józsefet, a tatabányai DISZ- csapat vezetőjét, a Szocialista Munka Hősét. Ismerik Molnár Istvánt, a százméteres elővájás kezdeményezőjét, Dobrotka László fiatal mérnököt, a minőségi őrjárat elindítóját, Gágyor Pál technikust, a takarékos- sági mozgalom életrehívóját, Po- rubszky Lajost, a Kossuth-díjas ifjú esztergályost, Gerencsér Rozáliát, aki a traktoristák versenyében a lányok közül a legjobb eredményt érte el és másokat. A szocialista épí- tőmunka ifjú hősei, akik nehézséget, akadályt nem ismerve bátran, disz- istához méltóan álltak és állnak helyt a munkában, méltán válhatnak egész ifjúságunk követendő példaképévé. teteink feladatairól lók között. Helyes, ha ennek érdekében sztahanovista tanácskozásokat, tapasztalatcseréket, ankétokat, szakmai előadásokat és rövid tanfolyamokat szerveznek. Ennek elősegítésére is feltétlenül vonják be a munkába a fiatal műszaki értelmiségieket, technikusokat, brigádvezetőket. A termelékenység emelésével kapcsolatban hangsúlyozta a munkafegyelem, a munka helyes megszervezésének fontosságát és megállapította, hogy az ifjúmunkások között csak lassan javul a fegyelem. Törődjünk többet — folytatta — az ifjúmunkások politikai nevelésével. Üzemi szervezeteink törekedjenek arra, hogy az ifjúmunkások vándorlását — ami a fegyelmezetlenség egyik megnyilvánulása megszüntessék. Ezután arról beszélt, hogy a fiatalok a takarékosság — az önköltség- csökkentés egyik legfőbb eszköze — terén is értek el szép eredményeket. DISZ-szervezeteinknek különösen az anyag- és áramtakarékossági és minőségi őrj árat-mozga! mat kell felkarolni. Az alapszervezetek és brigádok neveljék arra a fiatalokat, hogy sajátjaikként kezeljék a rájuk bízott anyagokat, szerszámokat. Üzemi szervezeteink — folytatta — főleg a bányászatban már jobban foglalkoznak a fiatalok munka- és életviszonyainak, az ifjúságra vonatkozó törvények és rendeletek betartásának ellenőrzésével. De nem mindenütt! Találhatunk még bőven olyan üzemeket, ahol »kivizsgálnak, megvizsgálnak«, fecsegnek, s a helyzet változatlan marad. Fecsegéssel pedig semmit sem lehet megoldani. Az ifjúmunkások elvárják a DISZ segítségét, főleg az építőiparban. Szakali elvtárs foglalkozott a szálláshelyek kérdésével és többek között rámutatott arra, hogy a gondnokok számos helyen alkalmatlanok erre a munkára. Szervezeteink sokhelyütt azt is eltűrik. hogy a fiatal szakmunkásokat segédmunkásokként alkalmazzák. Nem ellenőrzik azoknak a rendeleteknek, utasításoknak a végrehajtását, amelyek védik az ifjúmunkások egészségét, érdekeit. Az előadó ezután az ipari tanuló- képzés néhány kérdésével foglalkozott. Az MTH intézményei sok, kitűnő szakmunkást adtak már országunknak — hangsúlyozta, de megállapította, hogy az Lp>ari tanuló-képzésnek vannak még fogyatékosságai is. Sajnos az üzemi DISZ-szervezetek sem sietnek eléggé az első szárny- próbálgatásokat végző ifjúmunkások segítségére, nem gondoskodnak megfelelő munkabeosztásukról, szakmai továbbképzésükről. Nevelőmunkánk gyengesége miatt az ipari tanulókban nem fejlődik ki eléggé az a | büszke érzés, hogy a munkásosztályhoz tartoznak. Iparitanuló szervezeteink figyelmét tehát elsősorban a hatékonyabb politikai nevelőmunkára kell összpontosítani. Szövetségünk valamennyi bizottságának — folytatta — nagy gondot kell fordítania arra is, hogy a hivatalokban, kereskedelemben, a közlekedésben dolgozó fiatalok eredményesén végezzék munkájukat, fontos hazafias feladataikat. A diszisták a falusi munkában is járjanak az élen A párthatározatok arra kötelezik a DISZ-t — hangsúlyozta —, hogy erőinek jelentős részét a falura összpontosítsa. Szövetségünknek részt kell vállalnia abból a nagy társadalmi átalakulásból, ami falvaink- i»an végbemegy, s a párt oldalán példamutató helytállással kell küzdenie az újért. Szervezeteink munkálkodjanak fáradhatatlanul azért, hogy a dolgozó parasztifjúságot megnyerjék a szövetkezés ügyének, hogy a dolgozó parasztfiatalok a terméshozam emelésére, az állampolgári kötelezettségek példás teljesítésére törekedjenek. A DISZ falun végzett munkája tehát a következő évek egyik közpxmti feladata. Ezért tárgyaljuk meg az ezzel kapcsolatos tennivalókat kongresszusunkon külön napirendi pontként is. Alakuló kongresszusunk óta a DISZ számottevő eredményeket mondhat magáénak a falusi ifjúság között is — mondotta, egyszersmind leszögezte azt is, hogy meg kell őszintén állapítanunk: az eredmények még kezdetiek. Falusi szervezeteink jórésze nem végez megfelelő munkát, szövetségünk befolyása a dolgozó parasztifjúság között gyengébb, mint a fiatalok más rétegei között. Ezután a termelőszövetkezetek ifjúságának munkájáról szólt Szakali József és megállapította: Termelőszövetkezeteink többségében nincsenek DISZ-szervezetek vagy DISZ-csoportok és így a tsz-ek- ben dolgozó fiatalok csak mintegy harminc százaléka tagja szövetségünknek. Az elmúlt egy-két évben megyei és járási bizottságaink nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy a tsz-ekben létrehozzák a DISZ- szervezeteket. Járási bizottságainknál számos helyen találkoztunk olyan helytelen nézetekkel, hogy ahol kevés fiatal van a tsz-ben, nem érdemes megalakítani a DISZ-t, Az ilyen nézetek helytelenek! Mindenütt, ahol már három-öt fiatal dolgozik. létre kell hozni a DISZ-cso- portot. A tsz-ek DISZ-szcrvezetei és diszistái járjanak élen az új, fejlett módszerek alkalmazásában, sajátítsák el és alkalmazzák az új agro- és zootechnikai eljárásokat — folytatta. — Érjék el, hogy a termelőszövetkezeti tagok fiatal családtagjai részt vegyenek a munkában. Legyenek azon minden erejükkel, hogy meglévő szövetkezeteink virágzóvá, jövedelmezővé váljanak, hiszen ezek a gyakorlati példák jelentik a legnagyobb meggyőző erőt. Az üzemi, városi és iskolai DISZ-szervezetek vállaljanak védnökséget egy-egy tsz felett. Fontos szerepük van falusi munkánkban a gépállomások és állami gazdaságok DISZ-szervezeteinek, a falura került fiatal szakembereknek. A gépállomások politikai és kulturális hatóereje és mindenekelőtt gazdasági tevékenysége jelentékenyen meggyorsíthatja egész dolgozó parasztit jóságunk fejlődését. Itt különösen nagyok a DISZ lehetőségei, de egyben felelőssége is, hiszen traktoristáink nagy része fiatal. Gépállomási DlSZ-szervezete- inkre ezért az a feladat hárul, hogy győzelemre vigyék az ifjú traktorosok országos versenyét, biztosítsák a gépiek időbeni és megfelelő karbantartását és még egyszer: a minőségi munkát. Állami gazdaságaink DlSZ-szerve- zetei segítsék a több, jobb és olcsóbb termék előállítását. Járuljanak hozzá a munkafegyelem megszilárdításához, a mezőgazdasági termékek önköltségének csökkentéséhez, az állami gazdaságok termelvé- nyei kiváló minőségének biztosításához. A disz’stáknak gépállomásokon, állami gazdaságokban és mindenütt példát kell mutatniuk a szocialista tulajdon, a társadalmi vagyon védelmében. Egyrészt takarékossággal, a termelés lehetőségeinek jobb kihasználásával, másrészt a tolvajok, ügyesen lop>ő fenegyerekek, a közös vagyon dézsmálói elleni harccal. Szervezeteink járuljanak hozzá, hogy a fegyelmezettség, a köteíességtel- jesítés légköre erősödjék a szocialista szektorban. Évről évre nő azoknak a fiatal szakembereknek a száma, akik a középiskola vagy az egyetem elvégzése után, falun találnak munkahelyre és otthonra. A DISZ-szervezeteink vonják be soraikba és a vezetésbe a fiatal szakembereket, azok pedig bátran támaszkodjanak az ifjúságra az úi módszerek alkalmazásában, az új eljárások bevezetésében. Szövetségünk egyik legfontosabb feladata falun, hogy növelje politikai és szervezeti befolyását az egyénileg gazdálkodó parasztfiatalok között. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy dolgozó parasztifjúságunk, amikor szövetségünk konkrét feladatok megvalósítására szólította, becsülettel kivette részét a munkából. Szövetségünknek ennek során különösen meg kell javítania munkáját a dolgozó parasztifjúság olyan rétegei között, amelyeket a párt és a többi szervezetek felvilágosító tevékenysége még kevésbé fog át. Szövetségünknek a jövőben is bátran kezdeményeznie kell, ahogyan eddig is tette, különböző termelési mozgalmakat és minden segítséget meg kell adnia az egyénileg gazdálkodó parasztfiataloknak is, hogy növelhessék termelésüket, kihasználhassák gazdaságuk minden lehetőségét. A falusi DISZ-szervezetek harcoljanak a terméshozamok növeléséért, különösen a gabonafélék, a kukorica termesztése és az állattenyésztés területén. Legyenek a falu jelentős társadalmi A tanulóifjúsá Beszámolója negyedik részében az előadó a tanulóifjúság problémájával foglalkozott. Elmondotta, hogy pártunk és kormányunk nagy lehetőséget biztosít a közoktatásnak. Szívén viseli állandó fejlődését s ennek nyomán az elmúlt éveikben másfélmillióira növekedett az iskoláinkban tanuló fiatalok száma. Iskoláink sokat tettek a szocialista nevelésért, de nevélőenejük, a tanulókra gyakorolt erkölcsi és jellem- formáló hatásuk mégsem kielégítő. Nem fejlesztik megfelelően a tanulók marxista—leninista világnézeteiket. Ez iskoláink munkájának legnagyobb gyengesége. Nem sikerült még átgondolt intézkedésekkel megszüntetni a tanulók gyakori túlterhelését, s az eleven élettől való elszakadás maradványai is még sok helyen fellelhetők — mondotta. —• Milyen helyes lennie például az iskola és az élet közelebb hozására az általános iskolák két legfelső osztályában mezőgazdasági ismereteket is tanítani! Alakuló kongresszusunk óta erősödtek a középiskolai DlSZ-szerve- zetek. Közvélemény formáló erejük átszőtte az iskola nevelőmunkáját, a piedagógusok biztos segítőtársaivá váltak és munkájuk nyomán a diákok többsége becsületbeli kötelességének érzi a jó tanulást, az iskolai szabályok betartását. A nyári szünidők alatt eddig negyvenezer diák dolgozott nagy építkezéseinken. Nagy nevelőerejű, kiemelkedő esemény volt iskoláink életében a fel- szabadulási és a magyar—szovjet diákhét megünneplése. Középiskolai DISZ-szervezeteink legfőbb gyengesége, hogy munkájuk gyakran teljesen formális — mondotta, majd a többi között rámutatott arra, hogy: A hibák okait jórészt saját portánkon kell keresnünk. A középis- kioiia)i DISZ-szervezetek legtöbbször mostohagyerekek és a bizottságok keveset törődnek velük. Középiskolai szervezeteinknek a jövő tanévben feltétlenül javítani kell világnézeti és erkölcsi nevelőmunkájukon. Állandó feladatunk előmozdítani középiskolás diákjaink munkára nevelését, hiszen a tanulók jórésze a tényezői és vívják ki az idősebb nemzedék megbecsülését is sokoldalú munkájukkal: fásítással, a legelők felújításával, fontos közérdekű munkák elvégzésével. Szervezeteinknek elő kell segíteniük azt is, hogy tagjaik példamutatóan tegyenek eleget állampoigári kötelezettségeiknek,, a .begyűjtésnek, az adófizetésnek és erre serkentsék szüleiket, rokonaikat, ismerőseiket is. A DISZ-szervezetek vegyenek részt az eddiginél sokkal jobban és nagyobb nyomatékkai abban a piolitikai és gazdasági küzdelemben, amely az újért folyik, amelynek során pártunk politikája megvalósul falun. A diszisták legyenek biztos támaszai a pártinak és folytassanak meg nem alkuvó, szívós harcot az osztáíyelten- ség, a kulákság ellen. Az élet adta gazdag lehetőségeket kihasználva ezer módon érveljenek szervezeteink a nagyüzemi gazdaság felemelkedést, biztos jövőt jelentő útja mellett. Segítsék elő, hogy erős barátság fejlődjék a tsz-ekben dolgozó parasztfiatalok és az egyénileg dolgozó fiatalok között. Szervezzenek számukra közös politikai, kulturális és sportrendezvényeket, szakmai tanfolyamokat. El kell érnünk, hogy már ebben az évben jelentős számban lépjenek a dolgozó parasztfiatalok a termelőszövetkezetekbe és térjenek vissza azok a fiatalok is, akik meginogtak, kiléptek a szövetkezetekből. S ezit el is tudjuk érni, ha erősítő ük munkánkat, ha a DISZ-szervezetek következetes meggyőződéssel és türelemmel erre az útra vezetik a fiatalokat. ; problémáiról termelőmunkában találja majd meg eljövendő hivatását. Továbbfejlesztve az üzemek és iskolák kapcsolatát, tanulóifjúságunkat meg kell ismertetni a sokrétű, magas képzettséget kívánó munkalehetőségekkel. ügy kell dolgoznunk, hogy a középiskolát végzettek világosan lássák, mint ad az iskolában hyert műveltség szárnyakat a találékonyságnak, az újító .törekvéseknek, a technika megnyerésének. E ne- velőmunkához^ nélkülözhetetlen a pedagógusok segítése. Ma már egyre több pedagógus segíti komolyan a DISZ munkáját. Hozzájárul szervezeteink gyengeségéhez, hogy a középiskolások jelentős része az iskola falain kívül végez például kultúr- és spantmun- kát. Központi Vezetőségünk véleménye szerint ezért célszerű lesz a legrövidebb időn belül létrehozni a középiskolások sportegyesületét, az iskolai DISZ-szervezeteket a nevelőmunka minden eszközének gazdájává kell tenni. Szakali elvtárs ezután az egyetemi ifjúságot érintő problémákról szólt, majd így folytatta: Kulturális forradalmunk egyik legszámottevőbb vívmánya, hogy a dolgozó nép soraiból évről évre új ifjú értelmiségiek nőnek fel. A fiatal értelmiségiek között végzett munka szövetségünk tevékenységének legelhagyatottabb területei közé tartozik — mondotta. A Központi Vezetőségnek és bizottságainknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a fontos ifjúsági réteg magasszínvonalú ideológiai képzésére, szenvedélyes alkotó vitáinak kifejlesztésére. Vonjuk be az értelmiségi ifjúságot jobban a DISZ egész nevelőmunkájába, szervezeteink vezetésébe is. Az I. kongresszus óta továbbfejlődött ifjúsági mozgalmunk- egyik legegészségesebb hajtása, a vidám és lelkes úttörők serege. Úttörő-szervezetünk soraiba mintegy 960 000 gyermek tartozik. Az úttörőszervezet alapél ve: a gyermekek öntevékenysége, érdeklődési körének, életkorának, t (Folytatás a 3. oldalon.) \
