Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-15 / 139. szám
Szerda, 1955. június 15. SOMOGYI NÉPLAP 3 GÉPÁLLOMÁSAINK A KENYÉRCSATA ELŐTT írta: Nagy Árpád, a Megyei Párt VB tagja, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának vezetője »Ha időben (betakarítottál, nyertél; ha elkéstél, vesztettél«. Sztálin 'elvtársnak ez a megállapítása bizonyítja, hogy a termésbetakarítás a mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb időszaka és hogy ebben az időszakban döntő jelentőségű feladata van a gépállomásoknak is «egész népgazdaságunkra kihatóan. A legminimálisabb szemveszteségű betakarítás fontos előfeltétele a dolgozó nép életszínvonala emelésének. Megyénk gépállomásai ezt véve figyelembe, készülnek az 1954—55-ös gazdasági év munkája gyümölcsének betakarítására. Már az ősszel is, de különösen a mostani tavaszi mező- gazdasági munkák elvégzésében javult a gépállomások minőségi munkája. Ezt igazolja számos mezőgazdasági termelőszövetkezet tagságának és egyéni dolgozó paraszt elismerése a gépi munka iránt. A gépállomási szemlék tapasztalatai Nagy javulás van a határidők betartása terén is. Az előző évekhez viszonyítva gépállomásaink dolgozói jobban kijavították erő- és munkagépeiket, egy-két gépállomás kivételével. A nyári mezőgazdasági termények betakarítása érdekében gépállomásaink még fokozottabb figyelmet szenteltek a gépek minőségi javítására, hogy zökkenőmentesen, minél kevesebb gépkieséssel üzemeltessenek. Ezért fordít különös figyelmet a Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Igazgatósága is a most folyó nyári gépjavítási szemlékre, ame’y az eddigi évektől eltérően nem egy-két napig tart egy-egy .gépállomáson, hanem 2—5, sőt. ahol a szemlebizottság úgy látja, 6—7 napig is. Ez azt jelenti, hogy gépállomásainknak minden kombájnját, aratógépét, cséplőgépét, erőgépét bejáratva. üzemeltetés közben vizsgálja meg a szemlebizottság és ahol a legcsekélyebb hibát tapasztalja, azt azonnal kijavíttatja. Az eddigi megállapításom az. hogy a szemlebizottság jól végzi munkáját és igényes a kijavított gépek minőségére. A Kaposvári Gépállomá- sson például Mendöl Béla megyei főmérnök nem vette át a géneket — jogosan —, mert megállapította, 'hogy azok nem biztosítják a minő•ági aratást és cséplést. A Darányi "épállomáson, ahol szintén felületesség volt tapasztalható a gépek javításánál, a szemlebizottság elnöke: Horváth Géza nem vette át, nem engedélyezte a gépek kivonulását. Nem különb a Ladi Gépállomás gépjavítása sem. Ezekért a mulasztásokért komoly felelősség terheli Hemesz Jánost, a Darányi Gépállomás igazgatóját. Fi- 1 movies Pál vezető mechanikust, Kiss Lászlót, a Kaposvári Gépállomás vezető mechanikusát, valamint, a Ladi Gépállomás igazgatóját: Ba- ’atinez Jánost és vezető mechanikusát: Patzai Józsefet. De felelősség terheli a megyei igazgatóság műszaki csoportját is, mert menetközben nem ellenőrizték megfelelően a gépek javításának minőségét. Jól készültek fel az aratásra, csépire. betakarításra a balatonkiliti, iharos be rénvi és a tapsonyi gépállomások. Ezeken a gépállomásokon is talált kisebb hibákat a szemlebizottság, de ezeket mindjárt ki tudták iavítani. Általában az a megállapításunk, hogy a legtöbb gépállomáson mindent elkövetnek azért, hogy termelőszövetkezeteink tagságát, illetve dolgozó parasztságunkat megfelelően kiszolgálják. A másik alapvető feltétel a kombájnok és as aratógépek üzemeltetésének megszervezése. Az előző években merültek fel panaszok a kombájnmunkára — és igen sok esetben nem ok nélkül —, különösen a minőségi munka miatt. Az idén jobban kell dolgoznunk. A minőségi munka megjavu- lása elsősorban a gépállomások főmezőgazdászaitól, illetve a gépállomások tsz-ek5"n beosztott mezőgazdászaitól függ. Megyénk gépállomásai a tsr-ek kalászosainak 85—,90 százalékát kombájnnal, illetve aratógéppel tudják levágni. Ez a segítség kielégítő, különösen ha arra gondolunk, hogy a legnehezebb munkától szabadítja fel a gép az embereket. Az aratási munka minőségi megjavítását biztosítja, hogy a kombájnok és aratógépek kezelőinek 2—3 éves gyakorlatuk van már, s a gépek helyes beállítására a gépállomások főmechanikusai gyakorlati bemutatón kioktatták őket. A kombájnokra szerelt második tisztítóberendezés biztosítja, hogy a gabonát o’van tisztán csépelje el, mint a cséplőgép. Ugyancsak minden kombájn után szalmalehúzót csinál-, tatunk, enélkül nem is foghat hozzá a kombájn az aratáshoz. Azokon a helyeken, ahol a tsz-eknek magtára van, a kombájnhoz transzportoröket adunk, hogy azonnal szelektorozhas- suk is a gabonát és a magtárba, a gazdaság szocialista átszervezése is. hisz a szocializmus nem épülhet tartósa« ksttős alapra: fejlett szocialista iparra a városban, és kisüzemi magángazdálkodásra a falun. A szocializmus fejlődési folyamata azonban nehezebben megy végbe a falun, mint az iparban. A munkások elűzték a kizsákmányoló- kat az üzemekből, s államosították az ipari vállalatokat, megszűnt a munkásosztály kizsákmányoltsága. A föidesurak elűzése, a nagybirtok felszámolása viszont nem jelentette a mezőgazdaság szocialista átalakítását, megmaradtak a kisárutermelö gazdaságok. A kisárutermelőket pedig nem lehet egyszerűen elkergetni, mint a földesurakat és kapitalistákat — tanítja Lenin elvtárs —, ha- nem azokkal össze keU-Térni, át kell formálni őket, s rá kell vezetni őket a szövetkezeti gazdálkodás útjára. El kell érni, hogy a dolgozó parasztság önként, saját elhatározásából válassza a szocialista nagyüzemi gazdálkodást. Ez persze megköveteli hogy pártszervezeteink, kommunistáink napról napra széleskörű gazdasági és politikai nevelő- és szervező munkát végezzenek. A dolgozó parasztok tömegében kell felkeltetniük a szövetkezés gondolatát. üépiink felemelkedésének biztosítéka a mezőgazdaság szocialista átszervezése Arra a kérdésre: a kisparaszti gazdaság el tudja-e látni a várost élelmiszerrel, az ipart mezőgazdasági nyersanyaggal, az alábbiakban válaszolhatunk. két kíván. A kisparaszt pedig tudvalévőén nem árutermelő, nagyobbrészt csak saját szükségletére térnél, vagyis annyit, amennyiből családját, gazdaságát fenn tudja tartani. i Míg a dolgozó paraszt termékének csak elenyésző része kerül piacra. addig a termelőszövetkezetek termékének legnagyobb része az áruforgalomba kerül. Meggyőző számadatok tanúskodnak erről. A KV júniusi határozatában olvashatjuk, hogy mezőgazdaságunk szocialista szektora, amely az ország szántóterületének nem egészen egyharmadái foglalja el, az elmúlt évben az árugabona mintegy 36 százalékát termelte. Még jobb az arány a tejtermelésben és a vágósertéste- nyésztésben. E két fontos népélelmezési cikk 40, illetve 42,6 százalékát a mezőgazdaság szocialista szektora adta. Ez az arány a jövőben csak emelkedni fog azzal, hogy állami gazdaságaink, tsz-eink fokozottabban kihasználják a nagyüzem adta lehetőségeket, s még több gép teszi könnyebbé és termelékenyebbé a szocialista mezőgazdasági üzemekben a dolgozók munkáját. Ebből is láthatjuk: dolgozó népünk élelmiszerszükségletének kielégítését, anyagi és kulturális színvonalának emelését a mezőgazdaság szocialistá szektorának fejlesztése biztosíthatja. Minden egyénileg dolgozó parasztnak személyes érdeke, hogy mielőbb rátérjen erre az útra, amely soha nem látott jólétet, boldog, megelégedett, biztos életet jelent számára. Horváth János—Kutas József * * * padlásra hordjuk be egyenesen. Egyszóval azt jelenti ez, hogy a kalásztól a padlásig, illetve a magtárig teljesen gépesítjük a munkafolyamatot. Mezőgazdász n i n h biztosítunk m kombájnok és aratógépeh «aratási területéi A mezőgazdászok kötelessége, hogy a kombájn és az aratógép aratási területein még ugyanaznap végezzék el a tarlóhántást. Úgy szervezzék meg a munkát, hogy minden munkafolyamat egymás után történjen, hogy a tárcsázást a kombájn egynapi munkája után ugyanaznap elvégezzék. Ezt minden különösebb erőfeszítés nélkül minden mezőgazdász el tudja végeztetni, aki a tsz tagságával, vezetőségével meg tudja értetni ennek igen fontos jelentőségét. Hiányosságok vannak még néhány helyen a kombájnok és az aratógépek munkaterületének biztosítása terén. Számos helyen még azt tapasztaljuk, hogy a tsz-ek nem akarnak a kombájnmunkára szerződést kötni. Ilyen pl. a nagyberki Győző, a szenyéri Uj Élet, a nemes- kisfaludi tsz, amelyek — bár arról panaszkodnak, hogy nem tudják megoldani saját erejükből a cséplő- munkások biztosítását — nem akarják igénybevenni a kombájnt. Megállapításunk szerint ezek mind abból adódnak, hogy a gépállomás! dolgozók és főmezőgazdászok nem foglalkoznak a gépállomási tsz-be beosztott mezőgazdászokkal olyan irányban, hogy a tsz gazdaságát felmérve megállapítanák, hogy milyen munkák vannak az egyes tsz-ekben, ezek hány napot vesznek „igénybe. A mezőgazdászoknak számításokkal kell bebizonyítaniuk, hogy menynyi munka végzésére elegendő a kézierő s meg kell győzni a tsz-eket. hogv a többi munkát kössék le a gépállomásokkal. Hiszen a gépeket azért küldte a falura munkásosztá- 1'umk. hogy segítsen, könnyítsen dolgozó parasztjaink életén. Ha így végeznék munkájukat, nem fordulna elő, hogy pl. a Fonói Gépállomás körzetéhez tartozó génállomási tsz-be beosztott mezőgazdászok alig 25 százalékot biztosítottak eddig a kombájn kapacitásának kihasználáséihoz. , Megyénk gépállomásai, az idén; olyan traktorparkkal rendelkeznek, hogy a tarlóhántást a tsz-ek földterületein az aratás után 48 órán belül elvégzik, ha a mezőgazdászok ügyesen, hozzáértéssel szervezik ezt meg. mint pl. Lukács elvtárs. a kál- máncsai Szabadság TSZ-ben, vagy Fertály István elvtárs, a somogy- asza’ói Latinka TSZ-ben, vagy Vi- rovácz elvtárs az ötvöskónvi tsz- ben, akik szíwel-lélekkel dolgoznak azon. hogy a tsz-nek minél több jövedelme legyen. Parasztságunk bízhat a gépállomást dolgozókban A cséplés zökkenőmentes munkáiét biztosítja, hogy az idén a cséplő- kezelők, mielőtt kimennek csépelni, megfelelő elméleti és gyakorlati oktatásban részesülnek. Emellett gép- állomási dolgozóink, tudatában vannak annak — különösen az idén nyilvánult meg ez —, hogy a dolgozó parasztságunk elismeréssel beázél róluk, dicséretben részesíti őket, ha jó munkát végeznek. Ma már a gép- •"demásokon nagyobb részt megfelelő traktoristák, gépkezelők vannak, akiknek munkájával biztosítva van a .gabona gyors betakarítása. Gépállomásaink pártszervezetei, a gépállomások bonyolult munkáját ismerve, megfelelő segítséget nyújtanak a jó munkához s a gépállomások vezetőitől, dolgozóitól ió munkát követelnek, tudatában annak, hogy gépállomásaink tekintélyét csak ezen keresztül lehet elérni. Erre elsősorban a kommunistákat rnozgósítiák, akik példamutatásukkal magukkal ragadják a gépállomás többi, dolgozóit is. A jó munkavégzéshez biztosíték a sok lelkes, szorgalmas, okos gépállomási fiatal DlSZ-iag is, akik eddig is megbecsülést szereztek dolgozó parasztságunktól ió mennyiségi és minőségi munkájukkal. A tsz-ek és egyéni dolgozó parasztok bizalommal várhatják a gépállomás segítségét, bízhatnak saját fiainkban, a somogyi traktoriskik- I ban. akik mindig nagy. igyekezettél, I de . különösen az idén azon, dolgoz Iparunk fejlődése, a munkásosztály számának növekedése, a dolgozók jólétének fokozatos emelése mind Több és több mezőgazdasági termé|*naV, hogv még nagyobb, megbecsü- Lpgközelebb a termelőszövetkezet ., részes{tse őket SoTnogy memozgalom fejlesztésének előfeltétel j gye termelőszövetkezeti tagsága , és leiről adunk adatokat, érveket. ’ do’gczó parasztsága. PapassRíHatalok! jelenik ezzelek mezőgazdasági szakiskolára! Pártunk Központi Vezetőségének legújabb határozata a mezőgazdaság építésében előttünk álló feladatot így jelöli meg: »A mezőgazdaság szocialista átszervezését s a mezőgazdasági termelés fellendítését együttesen kell megoldanunk.« A terméseredmények fokozása pedig csak úgy oldható meg, ha a mezőgazdaságban jól képzett, a legújabb agrárismeretekkel felvértezett káderek dolgoznak. A Földművelésügyi Minisztérium éppen ezért szükségesnek látta a mezőgazdasági középiskolák (technikumok) mellett mezőgazdasági szakiskolák létesítését is. A mezőgazda- sági szakiskolák feladata az, hogy korszerű elméleti és gyakorlati szakismeretet nyújtson a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és az egyéni parasztgazdaságok fiatal dolgozóinak. Somogy megyében Csurgón indul mezőgazdasági szakiskola. Időtartama két év. Jelentkezhetnek mindazok a parasztfiatalok, akik 17. életévüket betöltötték. A felső korhatár 28 év, kivételes esetben ennél idősebb hallgatók is felvételt nyerhetnek. A felvételre pályázók kérelmüket az iskola címére: Mezőgazdasági Szakiskola, Csurgó, Széchenyi-tér 9. küldjék el. A jelentkezés határideje augusztus 15. A kérvényhez csatolni kell a születési anyakönyvi kivonatot, az általános iskola (elemi) VIII. osztályának elvégzését igazoló ihizonyít- vényt, a termelőszövetkezet, állami gazdaság vagy tanács ajánlását és orvosi bizonyítványt. Ugyancsak igazolni k.elil a mezőgazdaságban eltöltött időt is, ;amit szintén a termelő üzem, illetve a tanács adhat. A felvett hallgatók ingyenes diákotthoni elhelyezésben, 'teljes ellátásban részesülnek, a (gazdasági gya- koníatok idejére pedig munkaruhát kapnak. A szakiskola elvégzését oklevéllel igazoljuk és minden végzett tanuló »aranykalászos mezőgazda« lesz. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek küldjék el legjobb munkát végző fiataljaikat, a falusi DISZ-szervezetek fejtsenek ki agt- tációt a jelentkezés érdekében. Dolgozó parasztfiatalok! Jelentkezzetek szakiskoláiba, hogy üzemeitekbe visszakerülve eredményesebb munkát végezzetek szocialista mező- gazdaságunk felvirágoztatása érdekében! A Kaposvári Erdőgazdaság dolgozóinak levele romániai kollégáikhoz A romániai Cluj-i tartomány (Kolozsvár) erdőgazdaságának dolgozói nemrégen levélben keresték fel kaposvári kollégáikat, melyben (beszámoltak megváltozott életükről és eddigi eredményeikről. Ebben a levélben kérték azt is, hogy levelezés útján ttíantslainiafc szoros kapcsolatot egymással és így termékeny tapasztalatcserét folytatva hozzájárulhatnak a 'két nép közötti barátság megszilárdításához. A Kaposvári 'Erdőgazdaság dolgozói nagy örömmel olvasták a levelet és június 6-^án meg is írták a választ barátaiknak, mely többek között így hangzik: Kedves Elvtársak, Kedves Barátaink! Örömmel vettük levelüket és testvéri üdvözletünket küldjük a Cluj-i Tartományi Erdőgazdaság összes dolgozóinak, örömmel üdvözöljük kezdeményezésüket, mely lehetővé teszi testvéri barátságunkat. A kapcsolat kiépítésével majd hasznos tapasztalatcseréket, folytathatunk, mely mindkét ország erdőgazdaságának dolgozói számára nagy előnyt jelent. A levél további része megváltózott életükről szól. Megemlítették azt ás, hogy a múltból maradt be- erdősítetlen területeket már felszámolták és a folyó vág,ásókat folyamatosan erdősítik. A mezőgazdasági termelésre alkeimatClan területét betelepítik és a talajerő fokozása érdekében mindjobban rátérnek a természetes felújításra a legmegfelelőbb fa-fajok elegyítésével. Az or- szágfásítás területién elért eredmé-1 nyeikkel kapcsolatban megírták, hogy ehhez az erdőgazdaság a szükséges facsemetéket már saját maga termeli meg. Tűzőrséget és érésfigyelő szolgálatot szerveztek Lengyeltótiban A Lengyeltóti Községi Tanács legutóbbi ülésén a napirendi pontok között a tűzvédelem és az érésfigyelő szolgálat megszervezése is szerepelt. A tanácstagok, a mezőgazdasági állandó-bizottság, a termelési bizottság éklökének és a tűzoltóparancsnok javaslatára a faluban 150 főből álló tűzf.igyelő szolgálatot szerveztek. Naponta hatihat ember egymást felváltva a község határának legmagasabb pontjáról figyeli az esetleges tüzeket és értesítik a tűzoltóikat. A községi tanács egy magasfigyelő felállítását ás tervbevette, amelynek építkezését június lQ-én már meg is kezdték a gazdák társadalmi munkával. A tűzfigyelő- kön kívül a tűz gyors eloltására 38 íovasfogatot osztattak be, amelyek az ásókat, kapákat és a távolabb 'lakókat szállítják az esetleges színhelyre. Ugy ancsak megkezdték - a vízlelőhelyek megjelölését is, útjelző táblákkal. Ez arra az esetre jó, ha nagyobb tűzeset történne és vidéki tűzoltókat kellene igénybe venni, hogy ezek minden zökkenő nélkül, gyorsan tudjanak vizet venni. A községi önkéntes tűzoltók létszámát 30-ra egészítik ki. Felülvizsgálják a lakóházak felkészülését is. A lengyeltótiak megszervezték az érésfigyelő szolgálatot is, hogy mindenki idejében kezdje meg az aratást. Az érésfigyeiő szolgálatban a termelési bizottság, a mezőgazdasági állandó-bizottság tagjai vesznek részt. A lengyeltóti gazdák nyugodtam végezhetik munkájukat a mezőn, mert jól megszervezett figyelő szolgálat értesíti őket idejében a veszélyről és a gabona éréséről. Erdőt pusztító kulákokat ítélt el a Marcali Járásbíróság Nemesdéd községben már hosszú időn keresztül elszaparodtak az engedély nélküli fakivágások. Különösen a kulákok szálltak most is a törvénnyel szembe és engedély nélkül több köbméter fát termeltek ki. A Marcali Járásbíróság azonban helyszíni tárgyaláson leleplezte a törvénysértő (kulákok aljasságát. Halászd Lajos 32 holdas kulák már büntetett előéletű. Most sem tudta elkerülni az állam lesújtó kezét, mivel az engedélyezett 2 köbméter fa helyett 20 köbmétert termelt ki. Darab János 39 holdas kulák 1 köbméter helyett 27-eí, Körösi Béla 43 holdas kulák pedig 30 köbméte« fát termelt ki »tiszta véletlenül« a 2 köbméter engedé’yezett helyett. A volt 62 holdas Szabó István kuláv »csak« 26 köbmétert szállított haza 2 helyett . A helyszíni tárgyaláson fény derült arra is, hegy a község kisdiákjai milyen lepel alatt tudtak (garázdálkodni a nép vagyonával. A községi tanács és a helyi pártszérvezet ébertelenségén múlott, hegy a kulákok összejátszva a község begyűjtési megbízottjával, Oláh Mihállyal, tudták minden feltűnés nélkül végezni eddigi' aljas munkájukat. A község 'begyűjtési megbízottja ahelyett, hogy a törvény szigorú betartását követelné meg a község ikulák- jaitóil, maga is részese aljas tevékenységüknek. A Marcali Járásbíróság keményen lesújtott a törvényt szabotáló kulá- kókra és cinkosukra. Halász Lajos kulákot 1 évi és 10 hónapi börtönbüntetésre, ,2000 forint pénzbüntetésre, erdőjének és legelőjének elkobzására, Darab János kulákot. 2 évi és 2 hónapi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre és 5000 forint vagyonelkobzásra ítélték. Körösi Béla kulákot 3 évi börtönre, 2500 forint pénzbüntetésre, Szabó Istvánt 4 évi 'börtönre, 2000 forint pénzbüntetés^ re, összes erdejének, legelőjének, rétjének elkobzására és cinkosukat, Oláh Mihályt pedig 1 évi és 6 hónapi börtönbüntetésre, 500 forint .pénzbüntetésre és 500 forint vagyon- elkcbzásra ítélte. Törvényes szerveink á továbbiakban is éberen figyelik a törvényt megszegő kulákok garázdálkodásait és erős kézzel lesújtanak a. velük paktáló cinkosaikra is.
