Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-08 / 133. szám

Szerda, 1955. június 8. SOMOGYI mPLAP 3 A begyűjtési hét sikeréért A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Június 5-től 12-ig begyűjtési hetet tartunk megyénkben. Már a be­gyűjtési hét első napjaiban szép eredmények születtek. Az igali dolgozó parasztok elha­tározták, hogy e héten rendezik egész évi tojásbeadiásukat. Vállal­ták még, hogy 10 szarvasmarhát és 10 hízottsertést adnak át az állam­inak a begyűjtési héten. Bodó Jó­zsef, Ágoston József és Császár György dolgozó parasztok egész év­re eleget tesznek tojás- és baromfi­beadásuknak. ezzel is hozzájárulva a begyűjtési hét sikeréhez. Ujvárfalván, Hetesen és Csorná­ban 300 kg tojást gyűjtöttek be a begyűjtési hét első napján. Attala és Somogysárd dolgozó parasztjai megfogadták, hogy maradéktalanul teljesítik esedékes beadási tervüket. Somogysárdon 12, Attalában 8 hí­zottsertést adtak be a gazdák. A következő napok hasonló szép eredményei következtében megyénk előbbre juthat az országos begyűj­tési versenyben. Tsx-ek as élen a növényápolásban és a takarmánybetakarításban Megyénk tsz-ei a növényápolás­ban is példát mutatnak az egyéni dolgozó parasztoknak. A tabi járás három legjobb tsz-e, a sérsekszöllősi Uj Gazda, a bábonymegyeni Dózsa és a tabi Kossuth jó munkaszerve­zéssel már befejezte a növényápo­lást, a szántóföldi takarmányok be­takarítását, a fűkaszálással is a be­fejezéshez közelednek. A kötéséi Béke TSZ tagjai jól szervezett munkával szintén végez­tek a .növényápolással, de nem kés­lekedtek a takarmányok betakarítá­sával sem. A kukoricát már másod­szor kapálják, a burgonya töltöge- tését a .napokban befejezik. A kaposvári járás tsz-ei nem ma­radnak le a tabiak és a kötcseie'k ■mögött. A nagyberki Győző, az osz­lopán! Győzelem, a somogyjádi Au­gusztus 20, a répáspusztai Első Öt­éves Terv TSZ tagjai befejezték a növényápolást és a takarmánybeta­karítást. Megyénk termelőszövetkezetei, egyéni gazdái kövessék az élenjárók példáját'és minél előbb végezzenek az időszerű növényápolással, a ta­karmányok betakarításával. Megrovásban részesített tanácselnökök, akik elhanyagolták a íűkaszálás szorgalmazását Kettős pedagógusnap Toponáron Hogy a pedagógusokat mennyire megbecsülik, annak szép példáját mutatja Toponár. Jóval a pedagó­gusnap előtt lázas készülődés volt tapasztalható a községben. A községi tanács szombaton este fél kilencre hívta meg a község pe­dagógusait a tanácsház nagytermé­be, ahol szépen feldíszített asztal gazdag rakománnyal várta az érke­zőket. Ott volt a fogadáson a vég­rehajtóbizottság teljes számmal, a községi, valamint a tsz-pártszerve- zet, a DISZ és az MNDSZ vezetősé­ge. Az estet Juhász Máté vb-elnök nyitotta meg, aki meleg szeretettel köszöntötte a pedagógusokat és ér­tékelte azok nehéz munkáját. A párt, a tanács háláját fejezte ki és egy szép zászlót adott át jutalmul a tantestületnek. Gondoskodott a tanács arról is, hogy a jó hangulat mellett ott le­gyen a talpal ávaló muzsika is. Ami­kor megszólalt a zene, .nagyon ked­ves látvány volt, amint a különféle szervezetek titkárai táncraperdítik a pedagógusnőket, öt titkár ropta a táncot. A soká emlékezetessé mara­dó pedagógus-est csaknem reggelig tartott. Külön ki kell emelni a kül­sőt is. A házigazdák egytől egyig feketébe öltözöttén jelentek meg, hogy így, külső formában is kifejez­zék tiszteletüket a nevelők iránt. A Megyei Tanács Végrehajtó Bi- zottsága a rétifüvek lekaszálásának határidejét június 5-ben állapította xneg. Ez a határidő lejárt. A Mező- gazdasági Igazgatóság dolgozói meg­állapították, hogy a Megyei Tanács • rendelkezését legpontosabban a mar­cali járásban tartották be. Szinte •alig találtak kaszálatlan rétet vagy útmenti füvet. Nagy lemaradás mu­tatkozik ellenben a kaposvári és a barcsi járásban, különösen Toponár és Babócsa községekben. E közsé­gek vezetői semmit sem tettek azért, hogy a dolgozó parasztok időben le­kaszálják a rétifüvet. A járási ta­nácsok emiatt fegyelmi megrovás­ban részesítik e községek vb-elnö- keit. Igyekezzenek járásaink, hogy a betakarítási határidőt pontosan be­tartsák. A Megyei Tanács VB figyelmez­tetésben részesítette a barcsi és a kaposvári járási tanács mezőgazda- sági osztályvezetőit. Vasárnap a Szülői Munkaközös­ség és a tanulók köszöntötték a köz­ség pedagógusait. A zsúfolásig meg­telt kultúrotthon pompázott a vi­rágerdőtől. A színpadot kerti és me­zei virágok díszítették. Az úttörő­zenekar köszöntése után a Szülői Munkaközösség elnöke keresetlen, szívbőljövő szavakkal köszönte meg a nevelők munkáját. Ezután az egyes osztályok küldöttei egymás után léptek a színpadra, hogy kö­szöntsék osztályfőnöküket. Ez a pedagógusnap azt bizonyítja, hogy mindinkább közelebb kerül egymáshoz a család és az iskola. Nagy József tanár, Toponár. Bz andocsi sportolók példája Dicséretet érdemelnek a bagóhegyi sertéstenyésztő-telep dolgozói A Sárszentmiihályi Sertéstenyész­tő és Hizlaló Vállalat felszabadulási serleget nyert. Nagy érdeme van ebben a vállalathoz tartozó bagó­hegyi telepnek, amely itt van a mi megyéinkben, Bálványos mellett. Ahogy Lengyel elvtárs, a telep ve­zetője elmondja, a telephez tarto­zó szántóterületen olyan vetésforgót honosítottak meg, hogy a sertések ellátásához minél több zöldtakar­mányt, .burgonyát és egyéb íehérje- •dús növényt termelnek. Ezzel meg­előzik azt, hogy ezeket , a takarmá­nyokat miás telepről kelljen szállí­taniuk», Nagy költségmegtakarítást jelent népgazdaságunknak ez a he­lyes gazdálkodás. Valóságos kincsesbánya a bagó- hegyi telepi Fajtiszta!, fehér hús- -sertéseket tenyésztenek itt. Hizlalás­sal, továbbtenyésztéssel nem foglal­koznak: a 40 kg súlyú süldőket el­szállítják másik telepekre. Ám gon­doskodnak arról, hogy minél ma­gasabb malacozási és választási át­lagot érjenek el. Ezért rendszeresen kiselejtezik a tenyésztésre nem al­kalmas kocákat, s a süldők színe- javával frissítik fel kocaállományu­kat. Ritkán lehet olyan gyönyörű állatokat iátmi, amilyen az a mint­egy 100 darab egy éves sertés, amelyeket most állítanak be te­nyésztésre. Ágoston Ferenc ellető kamasz gon­dos munkáját dicséri, hogy ebben az évben a terv szerinti 8,5 darabos fialási átlaggal szemben egy-egy koca 9 malacot ellett, s a választási átlagot pedig 0,4 darabbal túl­szárnyalták1. Diesórően szólhatunk Rába Ferenc sütdőgoindozóról is, aki lelkiismeretesen, az előírásoknak megfelelően takairmányozzá a reá­bízott állatokat. Ezzel elérte, hogy mindig jóval a határidő előtt elszál­líthatják a telepről a 40 kg-os sül­dőket. A telep vezetője és dolgozói mél­tán lehetnek büszkék eredményeik­re. Dicséretet érdemelnek becsüle­tes munkájukért, amelyet a mező- gazdasági határozat végrehajtásért, dogozó népünk életszínvonala eme­léséért végeznek. Az andocsi sportolók saját ere­jükből. társadalmi munkával mo­dern öltözőt építettek. Az építkezés­hez összegyűjtött anyag és társadal­mi munka értéke 27 000 forint. A JTSB elnöke, Somogyi elvtárs meg­ígérte a sportolóknak, hogy minimá­lisan 3000 forint pénzbeli segítséget arínak az öltöző befejezéséhez. Nagyon várják, hogy ez az ígéret valósággá váljék. Weisz Jenő, levelező. 100 kg az egy főre eső vasgyűjtési átlag Példamutató munkát végeztek a vas- és fémgyűjtésben a kaposszer- dahelyi úttörő fiatalok. Délutánon­ként munkához láttak a kis pajtá­sok, s minden fellelhető ócskavasat összegyűjtöttek. A kislétszámú is­kola tanulói 3200 kg ócskavasat ad­tak át a földművesszövetkezet gyűj­tőinek. A legjobb eredményt Pár­kányi Magdolna érte el, aki 531 kg vasat gyűjtött. Varga Gyöngyi 240 kg-mal lett a második a vasgyűjté­si versenyben. A kis iskola vasgyűj­tési átlaga elérte a 100 kg-ot. fl10 éves Magyar—Szovjet Társaság ünneplésére készülnek megyénk dolgozói Nemsokkal azután, hogy a felsza­badító szovjet csapatok kiűzték ha­zánkból a német fasisztákat és el­csitult az ágyúdörej, 1945. június 9-én megalakult a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság. Ez a szerve­zet főcéljául tűzte ki a szovjet kul­túra, irodalom, művészet megismer­tetését népünkkel. A Magyar—Szov­jet Társaság tízéves működése is hozzájárult ahhoz, hegy tovább mé­lyült és erősödött kapcsolatunk a Szovjetunió népeihez. E barátság gyökereit népünk történelmében 'kell keresnünk. A magyar dolgozók és a szovjet nép barátsága már a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom alatt kikovácso’ódott. A forra­dalom idején, a nagy proletár ál­lam születésekor a Vörös Hadsereg soraiban magyar dolgozók is ontot­ták vérüket a szent cél érdekében. E fegyver-barátságot még szorosain bá fűzte a 19-es Magyar Tanácsköz­társaság, melynek maga Lenin elv- társ is sikeres munkát kívánt. Ezt a magyar nép történetében gyökere­zett barátságot a Horthy-fasizpnus sem tudta kiölni a dolgozók szívé­ből. 1945-ben, hazánk felszabadulá­sakor dolgozó népünk boldogan ra­gadta meg a Szovjetunió felénk nyújtott baráti jobbját. A Magyar—Szovjet Társaság meg­alakulásának 10 éves jubileumát ün­nepeljük. Megyénk MSZT-szervei mindenütt lelkesen készülnek, hogy melegen ünnepeljék meg ezt a ne­vezetes évfordulót. Községeinkben ünnepélyeket, barátsági esteket ren­deznek az MSZT-szervek, hogy me- gyéok dolgozó népének maradandó emlékévé váljon ez az ünnepély. 2500 kát. hold növényápolást végeztek eddig a somogyi traktorosok Megyénk gépállomásainak körze­tében 51 növényápoló traktor von­tatja egész nap a kultivátorofcat, az összekapcsolt lókapákat, s irtják a gyomokat a kukoricaföldeken, hogy minél kevesebb tápanyagot zsarol­hasson el a gaz a kultúrnövények­től. A növényápolásban már eddig is szép eredmények születtek. A közel­gő traktorosnap tiszteletére trakto­rosaink megfogadták, -hogy június 12-ig 3000 kát. hold kapásnövény sorai közt végzik el a szükséges nö­vényápolást kiváló minőségben. ígéretük valóra váltásához már csak 500 holden kell kiirtaniuk a gyomot, ugyanis június 6-ig 2500 kát; hold kukorica, napraforgó sorai kö­zött végezték el az ápolást, s ezzel tervük teljesítésében elérték a 21 százalékot. A gépállomások közül a csurgóiak már több mint felét teljesítették szerződésben vállalt kötelezettségük­nek. Szép eredményt értek el a fo- nóíak is, akik már 40 százaléknál tartanak. A traktorosok közül Ka- rakai János, a Csokonyavisontai Gépállomás lanzbulldogosa napi 150 százalékos teljesítményével gazda­gítja a somogyi traktorosok jó hír­nevét. Eddig már 420 hold növény­ápolást végzett a körzetének terme­lőszövetkezeteiben. EGY HELYES ELGONDOLÁS SIKERE A Nagyatádi Járási Kultúrház ve­zetősége a múlt évben is sokat tö­rődött azzal, hegy a tanulni vágyó dolgozók igényeit minden tekintet­ben kielégítse. Különböző szakkörö­ket és tanfolyamokat rendeztek. Többek között szeptemberben meg­kezdődött a gép- és gyorsírótanfo- lyam. A vezetőség elgondolása a tanfo­lyam megindulásakor -az volt, hegy a nagyatádi és környékbeli dolgozó parasztok és üzemi munkások gyer­mekeinek lehetőséget adnak a gép­es -gyorsírás elsajátítására. Elgon­dolásuk helyesnek bizonyult, ugyan­is a tanfolyam látogatói nagyrészt A könyv ünnepe a a dolgozó parasztok és üzemi műn* kasok gyermekei. A szervezés körül természetesein adódtak ’nehézségek is. A gépíró tan­folyamhoz megfelelő számú írógépre volt szükség, melyeknek biztosítása meglehetősen komoly feladatot je­lentett. A kultúrház vezetősége, kar­öltve a járási tanács népművelést osztályával, a felmerült nehézsége­ket sikeresen; megoldotta. A tanfolyam, melyet dr. Gáspár Józsefné vezetett, a napokban ért véget szép eredménnyel. A befejező .bemutató ünnepélyes keretek között zajlott le. Marcali Itórházban Kedves kis ünnepség keletében emlékeztek meg a Marcali Kórház dolgozói az idei könyvhétről. Lepo- sa József elvtárs rövid előadásában vázolta a könyv szerepét szocialista építőmunkánkban. Rámutatott, hogy ma, fejlődésünk jelen szakaszában, könyv nélkül élni és jó munkát vé­gezni szinte lehetetlen. — Szüksé­ges — mondotta Leposa elvtárs —, hogy a marxizmus—leninizmus taní­tásával sokkal jobban foglalkozzunk, mert csakis e tudomány ismeretében vagyunk képesek jobb eredménye­ket és szocialista hazánk mielőbbi felépítését elérni. Az előadás befejezése után a kór­ház dolgozói valóságos rohamot in­téztek a kiállított könyvekért és a szépirodalmi, ifjúsági könyveken kí­vül politikai, ismeretterjesztő műve­ket válogattak. Rövid egy óra alatt 65 kötet könyv talált gazdára. Nem hiába harcolta ki jó hírét ez az aránylag kicsi járási kórház. Nem ülnek habáraikon, hanem lelkiisme­retes munkájuk mellett tovább ta­nulnak — képezik magukat. Zavagyil Géza könyvesbolt-vezető, Marcali. AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT MŰVEIBŐL LACZKÓ GÉZA: Rákóczi Laczkó kétkötetes Rákóczi-regény? egy nagy történeti korszak méltó művészi megjelenítése. A Rákóczi- szabadságharc több mint két évszá­zad távlatából is kimeríthetetlen él­ményforrás maradt alkotóink szá­mára. Laczkó Géza elsősorban a fe­jedelem alakját kívánta megörökí­teni, erre vall a mű címe is. A re­gény szerkezetét megszabó életrajzi forma a hős emberi—uralkodói port­réját a gyermekkortól ábrázolja egészen a nép fegyveres felkelésének vezérévé emelkedő Rákóczi alakjáig. Rákóczi életútját egy kiváló írói kalauzolásban kísérhetjük figyelem­mel. Előttünk bontakozik ki a nagy történelmi hős alakja, akinek jelle­me egy hatalmas cél elérése s az őt akadályozó erők dialektikájában öt­vöződik nemes anyaggá. A hatalmas történelmi kép igen sok magánjellegű, színes epizódot iog össze. Megismerjük a bécsi ud­var gavallérjainak rizsporos, külső­ségekben gazdag, nagyvilági életét. Rákóczi diákból világfivá formáló­dik, de már itt is nyílódó értelme, igazságérzete az otthoni élet szociá­lis problémái felé fordul. Az író mesélőkedve változatos cselekményt kerekít főhőse köré. A jezsuitáknál eltöltött iskolaévek, fogsága, majd regényes megmenekülése mozgalmas, színes cselekménysorban mutatják meg a főhőst. A második kötet bő­velkedik inkább harci jelenetekkel. Követjárások, országgyűlések és ál­talában a kor levegőjét, történetisé­gét visszaadó közéleti események váltják fel a szigorúan életrajzi for­mát. A Ró.kóczi-regényt Laczkó alkotó módszerére jellemző műgond, az anyaggyűjtés szinte elképesztő fá­radhatatlansága s a nyelvi eszközök változatossága értékes, nagy él­ményt adó olvasmánnyá teszi. DÉRY TIBOR: A lo meg az öregasszony Mesék, elbeszélések és novellák so­rakoznak Déry Tibor új könyvében, melynek minden egyes részlete a maga külön mondanivalójával mo­zaikként kapcsolódik a többihez és így végeredményben teljes, önmagá­ban érthető képet ad a szerzőről. E kötetben lévő írásai rajzok egy olyan időről, amelyben új emberek kerül­tek fel, új társadalmi osztályok vet­te* kezükbe a gyeplőt, új eszmék vezetik az országot. Ennek megfele­lően megváltoztak a társadalom érintkezési formái, új hősök szület­tek az újfajta hétköznapi emberek között, akik beléptek az irodalomba is, miután már elfoglalták a valósá­got. E kötet novelláinak szereplői ter­mészetes jóságukkal, jellemességük- kel, vidámságukkal mutatják meg, hogy jól érzik magukat, s otthono­san mozognak új hazájukban. »A ló j meg az öregasszony« meséi, elbeszé­lései változatos anyagot tartalmaz­nak, mégis egységesnek érezzük az egész kötetet, mert összekovácsolja az író igazságkeresése és szemlélete. Alapgondolata, hogy az igazság, szép­ség és jóság iránti természetes vá­gyaink az elmúlt és letűnt miágban nem valósulhattak meg. — ELEGENDŐ NÖVÉNYÁPOLÓ- és növényvédőszer áll rendelkezésre falvakon is a földművesszövetkeze­tek üzleteiben, ahol bárki tetszés szerint vásárolhat rézgálicot, niko­tint vagy kénport, amelyre különö­sen a szőlőtermő vidékeken ' van nagy szükség a sűrű esőzések miatt. — A SILÓZÓGÉP LÁNCA elkapta jobbkezét Pataki Pál szabadi dol­gozónak és három ujját a gép levág­ta. — AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS erdészeti (bemutató te­lepein minta csemetekertet is lát­hat majd a közönség. A magvakat már elvetették és mintegy 1500 fe­kete erdei luc- és vörös fenyő-, hars-, akác-, szil-, juhar-, nyár- és tölgycsemetét ültettek ed, Szépein fejlődnek már a minta erdősávok bemutatására elüttetstlSi facsemetéik: is. Könyvheti rejtvényverseny 2. forduló Ml A VERS CÍME?-Falak, ti frissen felrakott falak — leomlanak bálványok, trónok, égi-földi szentek, de nem, amit a munka megteremtett.« Illyés Gyula * * * Köszöntünk téged, szent szabadság! Veled hatalmasak vagyunk, s úgy élünk, dolgozunk mi már, hogy hatalmasabb légy általunk. Benjámin László * * * Nagy kor, harcok, remények, fellobbanó-kiihúnyó emberség, tiszta hűség, óriási tervek, tettek, alkotó nagy-nagy évek — majd visszanézve rátok, elmondhatja az ember, hogy érdemes volt élni — s lesz boldogabb imnálunk? Kónya Lajos * * * így ültetünk gyárat, kohót, világos, tiszta falvakat, zsibongó város, híd, vasút születik hű kezünk alatt. Zelk Zoltán I I Tájékoztató lapunk jún. 5-i számá­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom