Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-01 / 127. szám

'Szerda, 1955. június 1. SOMOGYI NÉPLAP I Tor vény elé a törvényt kijátszó szabadi kulákokkal! Hasonló módon használt egy hold földet Kis János (Kum) községbeli kulák is, már két év óta. Azt tartja a jó magyar közmondás, hogy »addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik!« Ez most is be­vált. A tanácselnök elvtárs elmond­ja, hogy sajátkezűleg mérték fel a dűlőt, hogy megállapítsák a csalást. A korsó eltört, a mesterkedésre fény derült. t Méltán háborodtak fel a szabadi dolgozók. Ismét meggyőződtek arról, hogy a kulák a legravaszabb, a leg­körmönfontabb ellenség. Mindent elkövet, hogy megkárosít­sa államunkat, elvonja a dolgozók asztaláról az élelmet, becsapja őket. Még most is azon fáradoznak a dol­gozók ellenségei, hogy kielégítsék ha­rácsoló vágyaikat. Nem riadnak vissza) a törvényellenes cselekede­tektől sem. A községi tanács ebben az esetben is azt tette, ami a kötelessége. Kis Józsefet elszámoltatta hárem évre visszamenően, Kis -János (Kum) pediig két évre visszamenően rótta le tartozását. A szabadiak azonban nem elégednek meg ennyivel. Azt kívánják, azt követelik, hogy a két kulák a törvény előtt is feleljen bűnei­ért. Tanulják meg, hogy aki megkárosít­ja, becsapja a dolgozókat, azokra kérlelhetetlen szigorral sújt le a törvény vasökle. A Szabadi Községi Tanács címére távirat érkezett a napokban, A já­rási tanács üdvözölte benne a köz­séget abból az alkalomból, hogy adó­fizetésben második helyre került Szabadi. A dolgozó parasztok tud­ták, hogy mivel tartoznak államunk­nak és első félévi adófizetési tervü­ket május 20-ig 113 százalékra tel­jesítették. Hasonlóan szép ered­ményt értek el a beadásban is. Szarvasmarhabeadásukat már au- „guszjtusig, sertésbeadásukat pedig júliusig teljesítették. Álcádnak azonban itt is, akik meg akarják károsítani a dolgozó nép államát. Csalással, hazudozással igyekeznek félrevezetni a hivatalos szerveket. Kik ezek? Természetesen a kulókek! Hiába mesterkednek azonban, fondorlataikra előbb-utóbb napfény derül. így történt ebben az esetben is. Mészáros Károly tanácselnök elv­társat felkeresték a dolgozó parasz­tok és elmondták, hogy Kiss József kulák jogtalanul »feketén« használ másfél hold földet a község határában. Míg a becsületes dolgozó parasztok maradék nélkül eleget tesznek állam iránti kötelezettségüknek, Kiss József a feketén használt föld után nem teljesít semmit. A községi tanács dolgozói utána­néztek és meggyőződtek arról, hogy a vád helytálló. Kiss József »meg­változtatta« a haíárcövek helyét és az állami, tartalékterületből »hozzá­csatolt« a saját föld.iélvez. Ily mó­don .háromév óta használja min­den kötelezettségteljesítés nélkül a másfélihpldas területet. Jelleníző sajátosság! Kiss József a múltban 29 hold úra volt, nincste­lenekkel műveltette földjét, más ve­rejtékéből húzta a hasznot és az így j jó munkát végeztek a gigei úttörők ' nyert jövedelmet birtokétfiak bővíté­Gigében az általános iskola tanu­lói egymással versengve gyűjtötték a vasat és a fémet, hogy teljesítsék községük vasgyűjtési előirányzatát. Az úttörők úgy tervezték, hogy 17 mázsa vasat gyűjtenek össze. E mennyiségből a múlt vasárnapig 12 mázsa gyűlt be. Ebben a gyűjtés ben az V—VI. osztály tanulói jár­tak az élen. A múlt vasárnap aztán fémgyűjtőin apót rendeztek Gigébenrf-^ az úttörők, s jó munkájuk nyomán a kora délelőtti órákban 550 kg vas .gyűlt össze az iskola udvarán. A VASGYÜJTÖHÖNAP HÍREI sere, gyarapítására fordította. Min­dig többet akart, hogy ezáltal nö­velje »tekintélyét«, hatálmát. S ami­kor a proletárdiktatúra kemény fegyvere kiütötte kezéből önző esz­közeit, ilyen jogtalan »gyarapítás­sal« akarta növelni vagyonát. Ez is »jó üzletnek« bizonyult, .hiszen a termés teljes egészében a padlásra vándorolt és Kiss József önelégül­ten nevetett a markába. Hogyne örült volna, hiszen becsapta a dolgozókat, becsapta a községi tanácsot és be­csapta a dolgozó nép államát. AKI SPEKULÁL, AZ ELÖBB-UTÓBB RÁFIZET Császár János nagyberki lakos fél­re akarta vezetni a községi; tanácsot, hogy mentesüljön a tejbeadás alól. A tervfelbontás során ugyanis nem vallotta be, hogy van tehene. Csá­szár János azonban hiába spekulált, ravaszsága kiderült, és kivetettek rá 448 liter tejbeadást, ezenkívül a 24 kiló tej helyetti húsbeadást is tel­jesítenie kell. Az új beadási rendelet csökken­tette dolgozó parasztjaink kötelezett­ségét és módot adott arra, hogy fe­lesleges terményeiket szabadpiacon értékesítsék. Azokkal szemben., akik félre akarják vezetni hatóságainkat, érvényesítik a törvény szigorát, s 10 százalékkal felemelik beadásukat. Császár János is így járt — megér­demelten — mert be akarta csapni a községi tanácsot és meg akarta károsítani államunkat. Esete intsen mindenkit arra, hogy a törvény be­tartása kötelező, és aki ki akarja játszani, az előbb vagy utóbb, de rá­fizet. Kaposvár dolgozó paraszt­jainak jobban kell igyekezniük a szálastakarmányok betakarításéval A kaposvári dolgozó parasztok mindig az élenjárók közé tartoztak a mezőgazdasági munkákban. Ezen a tavaszon is igyekeztek, hogy idő­iben végezhessenek minden munká­val. Nem késlekednek a növényápo­lással sem. A cukorrépa egyelését már elvégezték, már a kukorica ka­pálásával sztrgoskodinak. Kiss György 11 holdas Füredi utcai dol­gozó paraszt hamarosan már a ku­korica második kapálását is meg­kezdi. Nem maradnak el e munká­ban Fonai József, Weiter Kovács Antal dolgozó parasztok sem, ők is igyekeznek, hogy mielőbb hozzá­láthassanak a kaszáláshoz. A lóhere, lucerna levágását már megkezdték a város határában. A rétek kaszálásá­val jobban kell igyekezniük, mutas- j sanak a kaszálásban is példát, mert minden napos késés a takarmány minőségének a rovására megy. <yi tneqqei ludtá^-iereqi^emte tafiaiztaLataik&L Április végén kezdte és május közepén fejezte be a DISZ Me­gyei Bizottsága Somogy megye kulturális seregszemléjét. Jóleső érzéssel láttunk, hallottunk, fi­gyeltünk mindent: nincs okunk szégyenkezni, nem maradunk el országos viszonylatban sem. Kü­lönösen a népi játékok tetszető- sek, pl. Hedrehely, Kutas ma­gyar, vagy Szentmi hályhegy szlo­vén népi együttesei. Vagy a tánccsoportok közül a karádi meg az Arany utcai Téglagyár táncosai. Ez utóbbiak dr. Mohai András ötletes koreográfiájával és táncpedagógiai érzékével gaz­dagodva. Végre olyan népi tánc­játék, amelynek mondanivalója is van, meg ötletes cselekménye. »A tánc a legősibb, legösztönö­sebb színjáték« — ez a tétel ér­vényesül maradéktalanul dr. Mohai és Együd Árpád munká­jában. Az egyfelvonásos darabokat játszó csoportok közül is a tégla­gyáriaké a pálma, illetve Pellérdi Gyula rendezőjüké meg Kovács- né kultúrfelelősüké. A kitűnően megválasztott, mai téma: Urbán Ernő »Párviadal« című jelenete. A szatira éle találóan csattant, mint az ostor hegye. Jól érvé­nyesült a fegyelmezett összjáték, a beszéd- és helyzetgyakorlato­kon alapuló gondos előkészítés. Kár, hogy csak ez az egyetlen ki­emelkedő színjátszó együttese van a városnak. A színjátszó csoportok munká­jából egy alapvető hibát kell ki­küszöbölnünk : a mindenáron szórakozni és szórakozhatni vá­gyást, vagyis az operettesdit meg a könnyedebb énekesjátékokat. Mert leginkább ezt szeretik, s lehetőleg olyanokat, melyeket előzőleg hivatásos színészektől, a Faluszínháztól láttak, s magya­rán mondva lemásolják, persze inkább rosszul, mint jól. »Is­merd meg önmagadat« —• illetve teljesítőképességed határát — „Valamennyi tsz-nek ajánlom: vegyék Igénybe a gépállomás segítségéi, hasznuk lesz belőle66 Sok szó esik napjainkban a kapás­növények, különösen a kukorica, cukorrépa és burgonya termeléséről. Ez természetes is, hiszen a kukorica hazánk egyik legfontosabb növénye. Nekünk, a kaposvári járás termelő- szövetkezetéinek1 és egyénileg .gaz­dálkodó dolgozó parasztjainak külö­nösen nagy gondossággal kell ápol­nunk kapásainkat, mert mi indítot­tuk el a 35 mázsás kukorica-, a 100 mázsás burgonya- és a 200 mázsás eukcrrépatenmelés i mozgalmat. Járá­sunkban majd minden ötödik baráz­da kukoricái. A sok kukorica pe­dig: sok zsír, .sok hús. A nagy cu­korrépatermés a tsz-ek büszkesége, jövedelmük fő forrása. Az 1954. előtti években termelő- szövetkezeteink egyrésze nem muta­tott példát a növényápolásban, a termelésben egyénileg dolgozó -pa­rasztjainknak. A múlit év termésát- Lagaü viszont már azt) mutatlak, hogy fordulat történt a termelőszö­rításával. Ekkor kell a tavasszal ősz- j ban végzendő munkák ütembeli szegyűlt istállótrágyát is kihordani, a tábla szélére szarvasba, hogy az sorrendjét. Milyen, célokat tűzzenek maguk aratás után minél nagyobb területen j elé mezőgazdászaink ebben az idő­végezhessük el a legjobb hatású, nyárvégi istállótrágyázást. Sok fel­adat vár tehát ránk az aratáson, cséplésen kívül is. A mostani munkák sikeres elvég­zésétől függ a kapásnövények ter­mésátlagainak alakulása és az ál­latállomány jó minőségű mánnyal való ellátása. Tavaly ilyenkor volt termelőszö­vetkezeteinkben a legnagyobb szer­vezetlenség, ekkor érte őket a leg­több anyagi veszteség. Mi volt en­nek az oka? Elsősorban az, hogy nem mérték fe> megfelelően a mun­kák -mennyiségét. Emiatt nem tud­ták helyesen elosztani a rendelke­zésre álló munkaerőt. Legtöbbször csak egy-egy területre voltak figye­lemmel, közben pedig a másik munka elhanyagolása miatt jelonté­veíkezetek gazdálkodásában. A ka-; kény veszteség érte a szövetkezetét, posvári járás tsz-eánek többsége ku­koricából, cukorrépából, burgonyá­ból átlagon felüli termést ért ei. A büssüi Zalka Máté TSZ pl. 240 má­zsa burgonyát, a göliei Lendület 218 mázsa cukorrépát, a nagyberki Győ­ző 34 mázsa kukoricát takarított be egy-egy hold földről. E terven felüli termésátlagok azt bizonyítják, hogy járásunk tsz-ei kapásokból felülmúl­ták az egyéni dolgozó parasztok ter­mésátlagait. Jó növényápolás — bő termés Tsz-einkbem az ódén tavaszon szer­vezettebben, jobb minőségben végez­ték el a talaj előkészítést, a vetési munkákat, mint tavaly. Ahhoz azonban, hogy bő termést, takarít­hassunk be, okvetlenül fontos, hogy a gabonafélék és a kapásnövé­nyek ápolási munkáit is pontosan, jó minőségben végezzük el. Ez a [nökeiin, az agronómusok előrelátó munka nagy szervezettséget és kö­rültekintést követel a tsz-ek vezetőd­től, különösen a tsz-iben dolgozó gépállomás! agronóatusoktól. Idén a szeszélyes időjárás miatt a növény- ápolás egybeesik a szálas- és korai érésű takarmánynövények betaka­A növényápolást úgy ahogy elvégez­ték, a fűkaszálás elleniben megké­sett. Későn hordták be a szénát, aminek 30—40 százalékos mennyisé­gi veszteség és jelentős minőségi romlás lett a következménye. Ez természetesen az állattenyésztésben éreztette káros hatását. E hibákat azzal tetézték termelő­szövetkezeteink, hogy a helytelenül értelmezett takarékosság miatt nem vették igénybe a gépállomások nö­vényápoló gépeit, nem vonták be a közös munkába a családtagokat sem. Tehát sok tsz-ban a gazdálko­dás nagyüzemi keretein belül kis­üzemi módszerrel dolgoztak. A mezőgazdászon a tsz-íagok szeme E hibák elkerülése, a növényápo­lás és takarmánybetak-arítás sike­res elvégzése elsősorban a tsz-ek éj­szakban? 1. A kapásnövények ápolási mun­káit: az egyelést, a kapálást, melyet a talajtól és az időjárástól függően legalább háromszor okvetlenül el kell végezni. 2. Az összes gabonavetésekben vé- takar-j gezzék el az időszerű munkákat: a gyomirtást, a vegyszeres védeke­zést. 3. Az összes szálastakarmányt időben kaszálják le. 4i Az őszi takarmánykeverékek után nyomban végezzék el a másod­vetést. 5. Az összes istállótrágyát hord­ják ki a trágyázandó terület mellé i szarvasiba. Ügyelni kell az állattenyésztési hozamokat emelő munkák pontos el­végzésére is. A gépállomás segítségére támaszkodva szervező munkáján és alapos szak­mai segítségén áll. A mezőgazdász jó munkájának alapja a termelő­szövetkezet terve. A terv elsősorban az aratásig elvégzendő időszerű mun­kákat tartalmazza, az elvégzés pontos idejét és az azonos időpont­Az így összeállított, időszakokra pontosan előírt munkaszükséglettel kell szembeállítani a rendelkezésre álló gépi- és fegaterőt, valamint az emberi -munkát. Gépállomásaink gépparkja nagymértékben bővült az idén, A gépállomások traktoros kul- tivátoraival tsz-eihk összes növény- ápolási munkáit időben és jó minő­ségben ei tudják végezni. A trakto­ros fűkaszálók lehetővé teszik, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt a nö­vényápolás más szakaszában helye­sen használjuk fel. A gépállomás segítségére támaszkodva jelentős emberi erő áll rendelkezésre más munkákra. Tsz-elnökeink, mezőgaz­dászaink állapítsák meg, hogy mi­lyen munkát lehet -gépesítem és csak a hiányzó gépkapacitás pótlására állítsanak be emberi erőt. Ez nem jelent munkanélküliiséget a tsz-ben. hanem emberi munkaerőt szabadít fel a még kevésbé gépesített mun­kák végzésére. Sokkal olcsóbb a gépi munka Nézzük meg, milyen gazdaságos, ha a gépállomás gépeit vesszük igényibe: Vegyük példának a gépi kapálás 10 órai munkájának költsé­geit: a trak toros-kultivátor 10 órás műszaknormája 15 kát. hold. A gé­pi kapálás munkadíja kát. holdan­ként 22 forint, vagyis 11 kiló búza. egy műszaknorma munkadíja tehát 330 forint. Egyirányú vetésnél a so­rok kézikapálására napi 800 négy­szögöles norma mellett 30 fő az embe­ri murkaerőszükséglet, ami ugyan­annyi munkaegységet jelent. Ez pe­dig — átlag 65 forintos munkaegy­ség-értékkel számolva — 1950 forin­tot tesz ki. Tehát 15 hold kézi erő­vel történő teljes kapálása 2280 fo­rintba kerül. A gépi munka költsége négyzetes vetésű, hossz-keresztirányú művelés esetén további 2/3-éra csekken. 1 hold gépi kapálás költsége — be­leszámítva az emberi munkaerőt is — 249,50 -forint. Ugyanekkora terü­let fogatos művelése — emberi erő­ve! együtt — 456,90 forintba kerül. Tehát mintegy 200 forintot takarít meg a termelőszövetkezet kát. hoi- J dánként, ha igénybeveszi a gépállo- \ más növémyápoló gépeit. '■ Ez a ipélda is világosan mutatja, mennyire gazdaságos a gépi műve­lés. A mi termelőszövetkezetünk tag­jai már régebben felismerték a gé­pi munka előnyeit, ezért idén az ed­digieknél sokkal több segítséget igényeltünk a gépállomástól. 60 hold kukorica első és második kapálását a gépállomás gépei végzik el, ez­alatt tagságunk p többi, kevésbé gépesített növényeket kapálja, s jut f időnk a takarmányok időbeni be- i takarítására ás. Az aratásban is se- i gít a gépállomás: felmenti tagjain-^ kát a nehéz fizikai munka alól az arató-kéve'kötőgép. 115 hold búza, 65 hold árpa és 15 hold zab aratásá­ra kötöttünk szerződést a gépállo­mással. A tarlóhántást, másodvetést szintén a gépállomás végzi, s az őszi szántási, vetési munkákban -is . segítenek nekünk. t Mi elégedettek vagyunk a gépállo­mással: jól és időben elvégez min­den munkát. Ráadásul gazdaságo­sabb, olcsóbb is a gépi munka. Én valamennyi tsz elnökének, tagságá­nak ajánlom, hogy kérjék, igényel­jék a gépállomás segítségét, meg­látják. hasznuk lesz belőle. Szöllősi Ferenc, t a répáspusztai Első ötéves Terv i TSZ elnöke. é ezt az igazságot fontolja meg ne csak a színjátszócsoport, hanem elsősorban a rendezőjük. A Nép- művészeti Intézet legjobb műso­ros kiadványait szakemberek ál­lítják össze, hivatásos írók mű­veiből, neves színpadi rendezők közreműködésével: fogadjuk el útmutatásaikat. Dicséret illeti Büssü ifjúságátj Varga Gyulát, a község általános iskolai igazgatóját a »-Kőszívű ember fiai« színrehozataláérti Nem látták a darabot előzőleg sehol sem, viszont az igazgató szakszerű leckéért felutazott Bu­dapestre a Petőfi Színház rendeJ zőjéhez. Négy hónapig foglalko­zott lelkes csoportjával. Éjfélbe nyúló próbákon alakult, formá­lódott a három Baradlay-fiú,- anyjuk, meg Haynau jelleme. Ha Büssü nevelői más egyebet nem értek volna el, minthogy hóna­pokig neves magyar írók írásait forgatták, s ezalatt elvonták az ifjúságot a léha szórakozástól,- már ez is feltétlen nevelői siker. ízes, szép magyar beszédüket, tu­datos mozgásukat, elmélyedő és jellemalakító készségüket elisme­réssel fogadta a komolyabb igé­nyű közönség, s önfeledten tap­solt annak a kitartó munkának^ melyet kifejtettek a községi ta­náccsal karöltve, velük összeforr­va. Általában, ahol lelkes, szak­képzett pedagógusok a szép, ér­telmes beszédre, helyes mozgás­ra, fellépésre szoktatják, nevelik diákjaikat és a falu ifjúságát: ott mindig hálás talajra talál az ön­tevékeny színjátszás. Ez a titka az ének- és zene­kultúrának is: általános iskolá­ban is szakképzett pedagógusok kezére bízzák az ének oktatást! Repes a szívünk az örömtől, ami­kor halljuk, hogy Csurgó, Ka- rád, vagy Berzence, Segesd kis diákjai milyen lelkesen szolmi­zálnak, egymásra licitálva. Vagy milyen áhítattal éneklik Bartók,- Kodály dallamait! Hát Siófok úttörő-fúvósai, Zamárdi furulya­zenekara, mennyi igény! Mennyi gondos, lelkiismeretes munka, s milyen áldozatos szolgálata a népi kultúrának. A bábjátéknak is igen nagy je­lentősége van az ifjúság nevelé­sében. Ezt bizonyítja a Szovjet­unió, Csehszlovákia példája is, ahol igen magas fokot ért el ez a művészeti ág. Megyénk itt is élenjár. Balatonberény óvodájá­ból indult el bábmozgalmunk. Gáts Tibor és felesége kezdte. Előbb az óvodásoknak játszot­tak, majd a község dolgozóinak, így szélesedett mozgalmuk. Bá­tor kiállásukat felkarolta a hely­beli tanács s a megyei népműve­lési osztály. Most pedig nemso­kára Budapesten, a Népművésze­ti Intézet országos jellegű tapasz­talatcsere-értekezletén mutatják be tudásukat. Gáts Tibor patro­nálta a kaposvári óvónőképző bábjátszóit is. Papp Margit ta­nárnő vezetésével működik a csoport sikeresen, s már eddig vagy huszonöt nyilvános elő­adást rendeztek, az óvodái okta­tásban pedig állandóan felhasz­nálják. Az ilyen kezdeményezé­sekre figyelt fel az Oktatásügyi Minisztérium is, s a Szovjetunió eredményeit is figyelembe véve, szeptembertől kezdve kötelezővé teszi az óvónőképzőkben a rend­szeres bábjátékoktatást. De ugyanilyen haszonnal ta­níthatnák a tanítóképzőkben is, vagy még inkább a szép beszé­det, vagy színjátszást, vagy akár a népművelési szolgálat alapele­meit. Hiszen nem kevesebbről van szó, mint anyanyelvűnk fo­kozottabb megbecsüléséről és népi kultúránk szakszerű ápolá­sáról. Ez pedig minden áldozatot megér! Z. B<

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom