Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-04 / 130. szám

SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1955. június 4. II Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának és a lugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának nyilatkozata Belgrad (TASZSZ). A Szovjetunió kormányküldöttsége — amelynek tagjai N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja és az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára, N. A. Bulga- nyjn, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, A. I. Mákojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­ső elnökhelyettese, D. T. Sepilöv, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nem­zetiségi Tanácsa külügyi bizottságá­nak elnöke, az SZKP Központi Bi­zottságának tagja és a Pravda főszer­kesztője, A. A. Gromiko, a Szovjet­unió külügyminiszterének első he­lyettese, P. N. Kumikin, a Szovjet­unió külkereskedelmi miniszterhe­lyettese' — és a Jugoszláv Szövetsé­gi Népköztársaság kormányküldöttsé­ge — melynek tagjai Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ság elnöke, E. Kardelj, A. Ranko- vics, Sz. Vukmanovics-Tempo, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács alelnökei, M. Todorovics, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács tagja, K. Popovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyminisztere, V. Micsunovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ság külügyminiszterhelyettese — 1955. május 27-től június 2-ig Bel- grádban és Brioni szigetén tárgyalá­sokat folytattak egymással. A meg­beszélések a barátság és a kölcsönös megértés szellemében folytak le. A tárgyalások során eszmecserét foly­tattak a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság érdekeit s érintő nemzetközi kérdésekről, min­den oldalról megvizsgálták a két or­szág politikai, gazdasági és kulturá­lis kapcsolatainak kérdését is. A megbeszélések kiindulópontja a két kormánynak az a kölcsönös óha­ja volt, hogy a nemzetközi kérdé­sek békés megoldása, valamint a népek és az államok együttműködé­sének megszilárdítása végett a tár­gyalások módszerét alkalmazzák. A két ország népei és fegyveres erői különösen kifejlesztették barát­ságukat és harci együttműködésüket a háború évéiben, amikor más béke­szerető népekkel közösen küzdöttek a fasiszta hódítók ellen. A két kormány megegyezett, hogy további intézkedéseket tesz kapcso­A propaganda és a helytelen tá­jékoztatás minden formájának, va­lamint minden egyéb olyan cselek­ménynek megszüntetése, amely bi­zalmatlanságot kelt és bármiképpen is nehezíti a konstruktív nemzetközi együttműködéshez és a népek békés egymás mellett éléséhez szükséges légkör megteremtését. Mindennemű agresszió és minden olyan kísérlet elítélése, amelynek célja politikai és gazdasági uralom megteremtése más országok fölött. _ Annak elismerése, hogy a katonai tömbök politikája fokozza a nem­zetközi feszültséget, aláássa a bizal­mat a népek között és növeli a há­borús veszélyt. II. A két kormány politikája azok­ból az elvekből indul ki, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányában jutottak kifejezésre és egyetért abban, hogy további erő­feszítéseket kell tenni az ENSZ sze­repének és tekintetének növelésére. Ezt leginkább megerősítené, ha a Kínai Népköztársaság megkapná törvényes helyét az ENSZ-ben. Je­lentőséggel bírna az is, ha ebbe a szervezetbe felvennék tagnak mind­azokat az országokat, amelyek meg­felelnek az ENSZ alapokmánya kö­vetelményeinek. A két kormány egyetért, hogy va­lamennyi népnek újabb erőfeszítése­ket kell tennie, hogy pozitív ered­ményekkel és megegyezésekkel vég­ződjenek a tárgyalások a világbéke lényegbevágó kérdéseiben, mint pél­dául a fegyverzetek csökkentésének és korlátozásának, valamint az atom­fegyver eltiltásának kérdése, az ál­talános kollektív biztonság megte­remtésének kérdése, ezen belül szerződésen alapuló európai kollek­tív biztonsági rendszer megteremté­se, az atomenergia békéscélú felhasz­nálásának kérdése. Ilyen erőfeszítések eredményeként olyan légkör alakulna ki, amely egyúttal lehetővé tenné olyan első­rendű fontosságú és égető nemzet­közi problémák 'békés úton történő megoldását, amilyen például a né­met kérdés demokratikus alapon s a német nép óhajának és érdekei­nek, valamint az általános bizton­ság érdekeinek megfelelően történő megegyezéses megoldása és a Kínai tatainak rendezésére és a két ország együttműködésének fejlesztésére, mi- ! Népköztársaság Tajvannal kapcsoia. vei meggyőződése, hogy ez mindkét tos törvényes jogainak kielégítése. közötti baráti együttműködés fej­lesztése céljából tájékoztassák a köz­véleményt és kívánatosnak tartja a közvélemény pontos és tárgyilagos tájékoztatását. Ezért a két kormány megegyezett, hogy szükséges egyezményt kötni a tájékoztatási szolgálatokat illetően az ENSZ határozatainak szellemében és a kölcsönösség alapján, abból a szempontból, hogy e szolgálatok szer­veinek milyen helyzete, és milyen előjogai legyenek a szerződő felek te­rületén. 5. A két kormány támogatja az ENSZ-nek arra vonatkozó javaslatát, amelynek értelmében fejleszteni kell minden ország együttműködését az atomenergia 'békés felhasználása cél­jából, ami döntő fontosságú a béke megszilárdítása és a világ haladása szempontjából, ezéirt a két kormány megegyezett, hogy együttműködést létesít ezen a téren. 6. A két kormány megegyezett, hegy intézkedéseket tesz olyan szer­ződések megkötése végett, amelyek megoldják az állampolgárság, illet­ve a hazatelepítés kérdését a szerző­dő felek valamelyikének olyan állam­polgáraira vonatkozóan, akik a má­sik fél területén laknak. Mind a két kormány egyetért azzal, hogy e szer­ződéseknek az emberiesség elveinek ti'szteletbemitartásán, valamint a szó- banforgó személyek önkéntességének általánosan elfogadott elvein kell alapulniuk. A két kormány megállapodott ab­ban is, hogy jogvédelmet biztosít sa­ját területén a másik fél állampolgá­rai számára, ideértve azt is, hogy az állampolgároknak jogukban áll meg­tartani azt az állmpolgárságot. amellyel a másik szerződő fél területé­re érkezésük előtt rendelkeztek. 7. A két kormány, a jelen nyilat­kozatban kifejtett békeszerető elvek szellemében, valamint avégett, hogv országaik népei kölcsönösen jobban1 megismerjék és megértsék egymást, megegyezett, hogy támogatja és megkönnyíti a két ország társadal­mi szervezeteinek együttműködését a kapcsolatok megteremtése, a szo­cialista tapasztalatok kicserélése és a szabad eszmecsere útján. 8. A két kormány megegyezett, hogy a lehető legnagyobb erőfeszí­tésekkel 'igyekszik végrehajtani a jelen nyilatkozatban megjelölt fel­adatokat és határozatokat, a két or­szág kölcsönös kapcsolatai tovább fejlesztése céljából, a nemzetközi' együttműködés és a világ békéjének megszilárdításáért. Belgrad, 1955. június 2. A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségéinek kormánya nevében: N. A. Bulganyin, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége Minisztertaná­csának elnöke, a Jugoszláv Szövetségi Népköz­társaság kormánya nevében: J. Broz-Tito. a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság elnöke. (MTI) Aláírták a Szovjetunió és Jugoszlávia kormányának közös nyilatkozatát Belgrád (TASZSZ). Június 2-án belgrádi idő szerint 19,25 órakor a Gárda Házában aláírták a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsé­ge kormányának és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormá­nyának nyilatkozatát. A nyilatkozat aláírása után N. A. Bulganyin és J. Broz-T to szívélye­sen kezet szorított egymással. Ez­után N. Sz. Hruscsov, a szovjet kor­mányküldöttség vezetője és J. Broz- Tito, a jugoszláv kormányküldött­ség vezetője, majd- a szovjet és a jugoszláv kormányküldöttség vala­mennyi tágja szorított kezet egymás­sal. A nyilatkozat aláírásánál több mint 150 külföldi és jugoszláv tu­dósító volt jelen. ■50GO00G0OOG0GGOGOOOGOG0OOOOO0OOOOOOOOGO0OO0OOOOOO Q&n cl rncLeg,! Rendkívüli tavaszt értünk meg az idén. Március óta alig volt egv-kér igazán meleg napunk, s évtizedekre kell visszatekintenünk, ha ehhez ha­sonló időjárást keresünk. Legutóbb 1873 tavaszán volt ilyen zord a május. A mostani hideg tavaszt az okozta, hogy hazánkban is túlzottan felhalmozódott a sarkvidéki eredetű hideg levegő és ez nem engedte ura­lomra jutni a nyarat hozó szubtro- pikus meleget. Mindez most megváltozik. Erről Zách Alfréd, az Országos Meteoro­lógiai Intézet helyettes igazgatója a következőket mondja: — Az eddigi időjárás nem befo­lyásolja a nyarat s most már hirte­len jön a felmelegedés. Az üdülőik örömére a jövő héten beköszönt a jó idő és nálunk is marad. A mező- gazdaság számára is- kedvezőek a ki­látások: meleg esők öntözik majd a szántóföldeket. OVECSKIN Falusi hétköznapok ország népeinek érdekeit szolgálja és elősegíti a feszültség enyhítését, valamint a világ békéjének megszi­lárdítását. A tárgyalások során meg­mutatkozott mindkét ország kormá­nyának az az őszinte törekvése, hogy tovább fejlessze a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság mindenoldalú együttműködését, mert az teljesen megfelel mindkét ország érdekeinek, valamint a 'béke és a szocializmus érdekeinek, s erre ma megvannak az objektív feltételek. Azoknak a kérdéseknek megvizs­gálásánál, amelyekről a tárgyalások folytak, s a népek közti bizalom és együttműködés megszilárdítása vé­gett mindkét kormány a következő alapelvekből indul ki: A béke oszthatatlansága — egyes- egyedül ezen -alapulhat a kollektív biztonság. A szuverénitás, a függetlenség, a területi sérthetetlenség és az egyen­jogúság tiszteletben tartása az álla­mok kölcsönös kapcsolataiban és más államokkal való kapcsolatokban. A népek közötti békés egymás mellett élés elismerése és fejleszté­se, tekintet nélkül az ideológiai kü­lönbségekre ési a társadalmi rend­szer különbségére. Ezen minden ál­lam együttműködése értendő, általá­ban a nemzetközi viszonyok, s külö­nösen a gazdasági és kulturális kap­csolatok területén. A kölcsönös megbecsülés és a más országok foeliigyeibe való be nem avatkozás elvének tiszteletbentartá- sa, legyen az akár gazdasági, akár politikai, akár ideológiai jellegű ‘be­avatkozás,. minthogy a 'belső beren­dezkedésnek, a társadalmi rendsze­rek különbözőségének és a szocializ­mus konkrét fejlődési.formái külön­bözőségének kérdései kizárólag, az illető országok népeire tartoznak. Kétoldalú és nemzetközi gazdasá­gi együttműködés fejlesztése es mindazoknak a gazdasági tényezők­nek a kiküszöbölése, amelyek meg­nehezítik az árucserét és gátolják a termelő erők fejlődését, világvi- szonyűaíJbam és az egyes országok gazdaságának keretei között. Segítségnyújtás az ENSZ megfele­lő szervei útján, valamint más, az ENSZ alapelveinek megfelelő módon, mind az egyes országok gazdasága, mind pedig a gazdaságilag elmara­dott területek számára, e területek népeinek érdekében és a világgaz­daság fejlesztése végett. A két kormány üdvözli a bandun- gi értekezlet eredményeit, amelyek jelentősen előmozdították a nemzet­közi együttműködés gondolatát! s támogatták Ázsia és Afrika népeinek politikai és gazdasági függetlensé­gük megszilárdítására irányuló erő­feszítéseit. A két kormány úigy véli, hogy mindez hozzájárni] a világ bé­kéjének megszilárdításához. III. Nagy figyelmet fordítottak a két ország eddigi kapcsolatainak elem­zésére és a kapcsolatok további fej­lődésiének perspektíváira. A Szovjet­unió és a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság kormánya — tekintetbe véve, hogy az utóbbi években e kap­csolatokban jelentős zavarok követ­keztek be, ami kárára volt mindkét érdekelt félnek és a nemzetközi együttműködésnek is — kifejezésre juttatja azt az elhatározását, hogy a jövőbeni kapcsolatait a baráti együtt­működés szellemében fejleszti és e nyilatkozatban lefektetett alapelvek­re támaszkodik. Ennek alapján a két kormány a következőkben egyezett meg: 1. Minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy megteremtsék a normális szerződéses helyzetet, amelynek alapján rendezni és bizto­sítani fogják kapcsolataik normális fejlődését a két ország közti együtt­működés kiszélesítése céljából, min­den olyan területen, amelyhez mind­két kormánynak érdekei fűződnek. 2. Meg kell erősíteni a két ország gazdasági kapcsolatait és ki kell ter­jeszteni gazdasági együttműködését. Evégett a két. kormány megegye­zett abban, hogy megteszi azdkat a szükséges intézkedéseket, amelyek megszüntetnék a két ország gazdasá­gi kapcsolatai normális, szerződésen alapuló viszonyának megbomlása miatt támadt következményeket. Megállapodtak abban is, hogy megkötik a szükséges szerződéseket, amelyek szabályozzák és megkönnyí­tik raajdi a gazdasági kapcsolatoknak a fent említett irányban való fejlesz­tését. 3. A kulturális kapcsolatok fej­lesztése céljából a két kormány ki­fejezte készségét kulturális együtt­működési egyezmény megkötésére. 4. A két kormány nagy jelentősé- get tulajdonít annak, hogy a népek Vonakodása miatt majdnem kizárták a pártból. Végül mégis el­fogadta. De ott aztán megmutatta, hogy mit tud. Két év alatt az ö kolhoza lett a leggazda­gabb a kerületben. Tu­dod te, mivel kezdte ez a Tyihon Petrovics? Glotov dörmögött va­lamit a bundája gallér­jába, nem lehetett meg­érteni, hogy mit. — Azzal kezdte, hogy szigorúan megtiltotta a brigádvezetőknek és a vezetőségi tagoknak, hogy az ő tudta nélkül bárki akár egy hektár­nyi felszántott földet is átvegyen a gépállomás­tól. »Ismerem én ezeket a selejtgyártókat! Ma­gam fogom ellenőrizni a minőséget!« — jelentet­te ki. Az első nyáron már megkétszereződött a tavalyi termés. Ettől kezdve jó lett az élet a kolhozban. Gluscsenkót a tenyerükön hordták a kolhoztagok. A szomszé­dos kolhozok emberei meg szidták, mint a bok­rot. »Amikor a gépállo­más igazgatója voltál, miért nem szántottál és vetettél így minden kol­hozban, ahogy most a gépállomástól megköve­teled?« — mondogatták. Látod, énről van szó, Glotov elytárs. No, de gyújtsunk rá! Vedd csak elő a tiedet, elfogyott a cigarettám. A jó melegen öltözött Glotov nehézkesen for­golódva, félrehaitotta ■bundája és vattakaibátja szárnyát, kiskabátjábó! előhúzott egy csomag cigarettát. Lehúzták kesztyűjüket; csupasz kezüket valósággal éget­te a szél. Majdnem egy féldoboz gyufát használ­tak el. míg végre sike­rült rágyújtani. — Téged is kolhozel- nöknek kéne megtenni — mondotta Martinov — legalább is ideiglenesen. Akkor aztán gyönyör­ködhetnél a .munkádban, és megismerhetnéd, hogy úgy mondjam, az alulról jövő kritikát... — Nincs annyi gépál­lomás-igazgató, hogy minden kolhozra jutna belőlük egy elnök —'fe­lelte Glotov. — Három gépállomás van a kerü­letben, kolhoz pedig harminc. — Úgy látom, nem igazgatói cigarettát szívsz ... Különben, ami­lyen a munka, olyan a cigaretta. Ha finom »Kazbek«-re gyújtanál kolhozparasztok jelenlé­tében, még elszégyelnéd magad, hiszen nem dol­goztál meg érte. Glotov ismét dörmö­gött valami érthetetlent. Martinov hosszú ideig hallgatott, aztán folytat- 'ta: — Tréfán kívül, mondd meg nekem, Glotov elvtárs, hogyan lehetne benneteket, gép­állomás-igazgatókat, ar­ra bírni, hogy a termés legyen nektek a legfon­tosabb? — Talán nem az a legfontosabb nekünk? — A terv teljesítése fontosabb nektek, mint maga a termés. Csak ar­ra törekedtek, hogy mi­nél több hektárt művel­jetek meg. Ez ugyan­olyan, mintha valamely gyár munkáját aszerint értékelnék, hogy hány fordulatot tesznek meg a gépek. Ebben az év­ben, mondjuk, a gépek kétszer annyi fordulatot tettek, mint tavaly, ezek szerint a tgyár kétszer olyan jól dolgozott. De mit érnek önmagukban a fordulatszámok? Ne­künk termék kell! Glotov Martinovhoz fordult: — Nyitott ajtókat dön­getsz, Pjotr IUariono- vics. Ez már régen más­képpen van. — Hogy-hogy más­képpen? — Tőlünk ma már nemcsak a tervteljesí­tést követelik, hanem a termést is. — De hogyan követe­lik? így: »ejnye, rossz fiúk, hát nem szégyelli- tek, hogy ilyen alacsony a termés«. .Nohát nem így kellene követelni. — És a mezőgazdasá­gi kiállításon való rész­vétel új szabályai!? Egy gépállomás sem vehet ma részt a kiállításon, ha csupán az átlagos szántási tervét teljesí­tette. A termést is szám- baveszik. — A kiállítás persze fontos dolog. De hogyan felelsz anyagilag a ter­mésért? És mát kapsz te, ha nálad jó a termés? »Most másképpen van« — mondod. Nem, bará­tom, még semmi sincs másképp!... Hanem hát, előre nézz, ha a kocsis helyére ültél* Nem len­ne nagy élvezet ma a mezőn tölteni áz éjsza­kát! Legalább egy ka­20 zalra akadnánk vala­hol ... Glotov az ostornyéllel megszurkálta a havat a szántalp mellett. — Az úton megyünk — mondta. — Nyugodt ember vagy te, Glotov elvtárs — szólalt meg most már bosszús hangon Marti­nov. — Három napon át verték rajtad a port a kólhozgyűléseken, mert nem teljesítetted a szer­ződéseket, de, úgy lát­szik, egyik füleden be, a másikon ki! — Ök szidtak engem, én meg őket —■ felelte Glotov. — Hányszor nem hozták idejében az üzem­anyagot; hányszor nem adtak munkagépkezelőt, hányszor adtak rossz kosztot a traktorosok­nak! — Te sem teljesítet­ted a kötelezettségedet, ők sem. No, most kvit­tek vagytok. Kiegyezte­tek! Dehát szabad ebben a vitában kiegyezni? Hi­szen te az állam érde­keit képviseled a falun! A szán megrekedt egy árokban. A szél másfél­méter magas havat hor­dott össze, a ló nem bírta tovább. — Ne hajtsd, hadd pi­henjen — mondta Mar- ti.nov és leugrott a szán­ról. A kis regény további részéből megismerjük a gépállomás életét, a pártpolitikai munkát a traktoristák között, valamint a gépállomás és a kolhozok egymáshoz való viszonyát. E fejezetből a legfőbb következte­tés: meg kell hallgatni a traktorosokat, a kolhoztagokat és mind a gép­állomásnak, mind a kolhozoknak be kell tartani a szerződésben vállalt kötelezettséget. A kisregény harmadik fejezetében egy pártbizottsági ülésből vonhatunk le helyes gyakorlati következtetéseket. Úgy jellemzi a pártmunkásokat Ovecskin — nem sértve meg az írókat —, hogy a pártmunkásoknak »az emberi lélek mérnökeinek« kell lenniük. A párt­bizottsági ülésen Opjonkin a »Szovjet Hatalom« kolhoz elnöke is fel­szólalt és naplójából olvasott fel részleteket, amelynek nyomán bírálta a pártbizottságot a sokféle ülés, tanácskozás tartásáért. »Nálunk is munkaórákról van szó, ami ugyancsak komoly érték és ennek az ér­téknek az elrablóit senki sem bünteti meg« — célzott a felesleges ér­tekezletekre. Ezután néhány bürokrata szovjet funkcionáriust, felesle­gesen fecsegő gazdasági funkcionáriust mutat be az író. E részből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy aki a gyűléseken felszólal, az ne vegye igénybe a hallgatóság türelmét oktalan, felesleges beszédével, ha­nem okosan, hozzáértően 'beszéljen arról, ami a párt célkitűzéseit elő­segíti, a munka fogyatékosságait megszünteti. A regény cselekménye 1953 márciusa előtt történt. A befejezés Sztá­lin elvtárs halálával esik egybe, amikor a szovjet ország dolgozói mély fájdalommal gyászolták Sztálin elvtársat. A gyász még egységesebbé kovácsolta, még fokozta a szovjet emberek felelősségét, készségét arra, hogy minden erejükkel küzdjenek közös ügyükért, a kommunizmus si­keres felépítéséért a Szovjetunióban. Vége. A következőkben szovjet írók elbeszéléseiből közlünk egy-egy érde­kes részletet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom