Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-01 / 127. szám

---------­^ AP\, VILÁG PROLETAKJ AI EGYESÜLJETEK! Legyünk őszinték és becsületesek a párthoz A megyei kuitúr-seregszemle tapasztalataiból Beszélni kell Kaposvár labdarúgó-sportján» k helyzetéről A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El B 1 Z OTT SÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 127. szám. ARA 5« FILLER Szerda, 1955. június 1. I! termelőszövetkezeti napon 44 család 68 taggal a közös gazdálkodás áljára lépett Tanuljanak a lábodi Termelőszövetkezeteink földjein nagy munka folyik. Itt a növény- ápolás ideje, mely a kedvezőtlen idő­járás miatt igen elhúzódott, s tsz- tagjaink most e nagyjelentőségű munka sikeres elvégzésével tehet­nek legtöbbet a gazdag termésért, a szövetkezet megszilárdításáért. A növényápolás gondos, aprólékos és jól szervezett munkát kíván, s ez nagy feladatot jelent a tsz-tagok, kommunisták számára egyaránt. Mi­vel gyors, lelkiismeretes és felelős­ségteljes munkára van szükség, ter­mészetes, hogy termelőszövetkezeti pártszervezeteinknek is erre kell összpontosítaniuk minden erejüket. A lábodi Béke TS3 pártszerveze­tének kommunistái érzik a felelős­séget, mely a növényápolással kap­csolatban rájuk hárul. A pártszer­vezet Szabó István elvtárs párttit­kár irányításával most erre fordí­totta a fő figyelmet, s a nevelő, fel- világosító munka eredménye, a kommunisták példa-ni tatásának ha­tása máris észrevehető a szövetkezet dolgozóinak munkáján, A kommunisták mindenekelőtt ve­zetőségi ülésen beszélték meg, hogy mit kell tenniük, mivel segíthetnék elő a növényápolás sikerét, a mun­kák pontos, időbeni elvégzését. Ami­kor megállapodtak a teendőkben, el­mondták ezt a termelőszövetkezet vezetőségének, tagságának is. A pártszervezet megtalálta azt a pon­tot. ahonnét kiindulva nagyarányú fejlődést érhetnek el a tsz-tagok fe­lelősségérzetének növelését illetően. s eszerint dolgozták ki tervüket. El­határozták, hogy közösen eldöntik, ki melyik területért, milyen munká­ért felelős. Ez az intézkedés helyes volt, s szükségességét igazolja, hogy azóta zökkenőmentesen halad a nö­vényápolás. Béke TSZ példájából lehet csodálkozni azon, hogy már vé­geztek a burgonya-, cukorrépa- és napraforgókapálással, s a csírázta­tott burgonyát is kétszer betöltöget­ték. Teljes győzelemre, gazdag termés­re vezető munkát azonban csak ott lehet végezni, ahol szilárd a mun­kafegyelem, s a Béke TSZ kommu­nistái e téren is megtették a magu­két. A pártszervezet úgy osztotta el tagjait, hogy minden munkacsapat­ba kerüljön kommunista, aki sokat tehet a fegyelem megszilárdításáért. Ez a célravezető intézkedés tette lehetővé, hogy tagok becsületesen, fegyelmezetten dolgoznak, s nem a délelőtti órákban, hanem már kora reggel megkezdik a munkát és késő estig kint vannak a határban. A kommunisták minden alkalmat felhasználnak arra, hogy megmagya­rázzák a pártonkívülieknek, hogy mit nyernek a szorgalmas munká­val. hogy a növényápolás időbeni elvégzése az ő jövedelmük gyarapí­tását is szolgálja. Az eredmény ki­tűnik a szövetkezet eddigi munká-. jából is. Kommunistáink felvilágosító mun­kájának egyik legfontosabb, nélkü­lözhetetlen része a személyes példa- mutatás, s a lábodi tsz-párIszervezet kommunistái itt sem vallanak szé­gyent. A tavaszi trágyahordás idején négy tsz-tag: Boros József, Buzási József, Kovács Lajos és Baksa László dolgozott a gépállomás vontatója mellett, mind a négyen pártoirKívüli- ek. A délutáni órákban felkereste a traktoros Szabó eivtársat és újabb embereket kért, mert a beosztottak a hatodik forduló után «-felmondták a szolgálatot«, elfáradtak. Szabó elvtárs behívatta őket, beszélt ve­A megyei termelőszövetkezeti napon tovább mélyült a tsz-tagok és egyéni parasztok barátsága. A látottak, a tsz-tagok felvilágosító szava nyomán újabb 44 család 68 taggal kérte felvételét megyénk termelőszövetkezeteibe. A tsz-nap legfőbb érdeme: az ünneplésben, a jókedvben nem feledkeztek meg a tsz-tagok arról, hogy felvilágosító szóval, a közös gazdálkodás eredményeinek ismertetésével meggyőzzék az egyéni parasztokat, hogy a paraszti felemelkedés útja az, amelyet a tsz- tagok járnak. Több helyen — mint a kapolyi Szabadság TSZ-ben is — felszámolták az addigi káros bef előfordulást, s a tsz-nap előké­szítésekor, a tsz-napen felkeresték az egyénileg gazdálkodókat, hívták őket ünnepségükre, hívták őket a közös gazdálkodás útjára. Az ered­mény nem is maradt el, az ünnepi közgyűléseken új tagokkal erő­södtek a tsz-ek. A tsz-napon a legtöbb belépő a tahi és kaposvári járásiban, volt. E két járásban fordítottak legnagyobb gondot arra, hogy a fsz-mapon necsak ünnepségek legyenek, hanem azok a tsz-ek számszerű fejlesz­tését is elősegítsék. Az pedig, hogy tsz-eink kitárták kapuikat a be­csületes egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok előtt, hogy maguk is agitáltak, komoly eredményt jelent. Sok tsz-ünkben volt ugyanis olyan nézet: «-öt éve küszködtünk, amikor nehézségeink voltak, ak­kor is kStiartottunk, most) jönnének a készbe.« A tsz-napon már az a büszke elismerés töltötte el a tsz-ek tagjait, akik elsőnek követték a párt szavát, s minden nehézségen keresztül hívek voltak a közös gazdálkodás ügyéhez. Érződött ez a vendéglátásban, abban a szíves fogadtatásban, mellyel az egyéni gazdálkodás útján járó dol­gozó paraszttársaikat fogadták. S ahogy elmondták, ezután sem rej­tik véka alá eredményeiket, hanem ismertetik azokat és küzdenek azért, hogy a falun is felépüljön; a szocializmus. Több mint 3 eser köbméter söUlsilét készítettek tsz-eink Termelőszövetkezeteink az álla­tok nedvdús takarmányának biz­tosítására készítik a zöldet. A Ba- latonkiliti Gépállomás a körzeté­be tartozó tsz-nél több mint 700 köbmétert készített el. A Csoko- nyavisontai Gépállomás silózóinak jó munkáját a több mint 400 köb­méter zöldsiló dicséri. Az ecsenyi Előre Termelőszö­vetkezet tagjai különösen jó mun­kát végeznek állatállományuk bő­séges és kitűnő takarmányellátá­sában. Május 31-ig 400 köbméter zöldsilót készítettek, mely lucer­nából, baltacímből, szarvaskerep- ből, őszi takarmánykeverékből és árokparti fűből áll. A szentbalczsi Zöldmező TSZ tagjai 20 kh. hegyi szénát kószáltak A kommunisták elhatározása meg­elégedést keltett a pártonkívüli dol­gozók körében is, elsősorban azért, mert a pártszervezet javaslatára meggondoltan, alapos körültekintés­sel végezték el a terület egyénekre való felosztását. Minden tsz-tagtól megkérdezték, hogy milyen terüle­ten szeretne dolgozni. Nem erőltet­ték rá senkire sem a kényesebb nö­vényfajtákat, mint például a do­hányt, hanem a tagok életkorának és képességének figyelembevételéi lük, elmondta, hogy óránként 14 fo1 rintért pöfög a gép tétlenül s ez ne­kik is kárt okoz — eredményt azon­ban mégsem ért el. Ekkor Szabó elvtárs újabb módszerhez folyamo­dott. A két brigádvezető és a ker­tész maguk mentek a vontatóhoz és aznap még 30 mázsa trágyát vittek ki a földekre. Ez a példamu*atás használt. A tsz-tagok este már beis­merték hibájukat, s másnap az elő­ző hat forduló helyett nyolc kocsi trágyát vittek ki a földekre. Azóta Megyénkben mindenütt meg­kezdődött a rétek, árokmenték kaszálása, hogy elegendő és jó- minőségű takarmányt tudjanak összegyűjteni az állatok áttelelte- téséhez. A megyében május 31-ig 800 hold rétet kaszáltak le és ezek közül is különösen említésre mél­tó a szentbalázsi Zöldmező TSZ tevékenysége. A tsz tagjai eddig 20 hold hegyi füvet kaszáltak le, amelynek nagyrészét a Kaposvá­ri Erdőgazdaság területének hegy­oldalán fekvő réteken vágták le. A rendeken fekvő füvet a nap gyor­san megszárítja és a tsz-tagok jó­minőségű szénát takarítanak be. Megyénkben azonban még nem kielégítő a szálastakarmány beta­karításának üteme. A Megyei Ta­nács elnökének rendelete június 5-re szabta meg a kaszálás idejét, amelynek betartása minden erő mozgósítását követeli mind a tsz- tagoktól, mind az egyéni gazdák­tól. Nagyobb felelősséget a karádi begyűjtési megbízottéi Egyes községi tanácsaink s be­gyűjtési dolgozóink inem követelik meg szigorúan a dolgozó parasztok­tól az állam iránti kötelezettség pon­tos teljesítését. E hanyagság, nem­törődömség nagymértékben hátrál­tatja begyűjtési tervünk teljesítését, megnehezíti közellátásunk zavarta­lan biztosítását. Megyénk a begyűjtési versenylóén a 17. helyre csúszott vissza. Ez azt jelenti, hogy a felszabadulási ver­seny eredményeivel tanácsaink, be­gyűjtési szerveink megelégedtek, s nem foglalkoznak a begyűjtéssel, így van ez Karád községben is, ahol a begyűjtési dolgozók igen keveset tettek még az első félévi terv telje­sítéséért. A községben 100 hátra­lékos termelő van: öt vénén sertés­sel, a többiek pedig tejjel tartoznak. Ezzel szemben mindössze 48 azok­nak a gazdáknak a száma, akik idő­ben eleget tettek törvényes kötele­zettségüknek. Különösen nagy a le­maradás a tejbeadásban. Vannak olyan dolgozó parasztok, akik még egy liter tejet sem adtak be erre aa évre. Ilyen kötelességmulasztó gaz­da pl. Kudomrák Mihály, aki elve­szítette régi jóhímevét. 1952-ben ugvanis jutalom-rádiót kapott a Be­gyűjtési Minisztériumtól. Súlyos hiba, hogy . a begyűjtés szorgalmazásával nem törődnek a községi tanács vezetői és a begyűj­tési megbízott sem. Azokkal a tör­vénysértő dolgozó parasztokkal szemben, akiknek nem használ a szép szó, nem alkalmazzák a tör­vény szigorát. Több hátralékos gaz­da van, akit még fel sem szólított Lepenye György begyűjtési megbí­zott adóssága rendezésére. A begyűj­tési megbízott hanyag, nemtörődöm munkáját mutatja az is, hogy több dolgozó parasztnak még nem bon­tották fel a tervét, holott a községi tervfelbontási összesítőt már elkészí­tették. Nem gondolják, hogy ez a hanyag munka a következő időkben megbosszulja magát? Nagyfokú megalkuvás tapasztalha­tó a kulákckkal szemben. A község vezetői, a begyűjtési megbízott el­nézik azt, hogy Virág Imre kulák már évek óta nem teljesíti sem a termény-, sem az állatbeadását. Vi­rág Imre együtt lakik leányával, aki a múlt évben két sertést is vágott, ami nyilván Virágé volt. Most is több disznó van Virág kulák portá­ján. Miért nem tanítja meg a tanács Virág Imrét s a többi kulákot is arra: a népi demokrácia törvénye szent és sérthetetlen. Qlj wedm&tty,Tk az áf zlnak b&Lzám&l&jÁkaa a hz-napún vei osztottak ki olyan területeket és növényféléket, ahol az illető szívvel- !élekkel végezheti a neki legmeg­felelőbb növényápolási munkát. A terület egyénenkénti felosztása a tagok munkakedvének és felelős­ségérzetének növelése mellett hatal­mas rejtett munkaerőtartalékoí tárt fel, s a tsz-tagok családtagjainak munkájára ma már számíthat a tsz vezetősége. Szabó elvtárs elmondta, hogy például Csabi Józsefné, aki a »bandamunka« idején messze elke­rülte a szövetkezetét, most rend­szeresen eljön kapálni, segít a me­gyének. Kovács Gyuláné tsz-tag, de eddig ő is egyedül dolgozott. Most o délutáni órákban ott van mellette hetedik osztályos kislánya is, aki a tanulás mellett még sokat tud segí­teni. Számtalan példa igazolja, hogy a családtagok rendszeres munkája, segítsége hozzájárul a növényápolás sikerének biztosításához. Most csak egy példát említünk, hogy bizonyít­suk a kommunisták ez irányú lel­kes munkáját. A lábodi Béke TSZ- ben 19 dolgozó vállalta a burgonya­kapálást, s a párttitkár elvtárs egy alkalommal 60 lelkes nőt és leányt talált munkában a burgonyaföldön, Oly gyorsan és becsülettel dolgoz­tak, hogy a férfiak alig győzték »lőttük a huzatost. így aztán nem egyre jobb, egyre dicséretreméltóbb munkát végeznek, s Baksa és Bu­zási elvtársakat felvették tagjelölt­nek. Ez a példa is igazolja, hogy a pártszervezet, élén a párttitkárral, mindent megtesz a termelőmunka, most elsősorban a növényápolás si­keréért. A kommunisták nem vár­nak utasítást a teendőkre, tudják, hogy felelősek a tsz életéért, a pár­tonkívüli dolgozók munkájáért is, és olyan becsületes élenjáró dolgozókat nevelnek tagjaikból, akik példamu­tatásukkal, jó munkájukkal bizo­nyítják be a közös gazdálkodás irán­ti szeretetüket, szövetkezetük iránti i hűségüket. A növényápolás dandárja még hátra van, s termelőszövetkezeti pártszervezeteink még sokat tehet­nek e téren. A növényápolás meg­szervezésének, a dolgozók nevelésé­nek és mozgósításának nagy munká­jában tsz-pártszervezeteink tekint­sék példaképüknek a lábodi Béke TSZ-t, az ő példájuk nyomán rend­szeresen számoltassák be a tsz veze­tőségét, az elnököt a növényápolás menetéről, közöljék velük is a kom­munisták észrevételeit, tapasztalata­it és további kitartó munkával ien- i dítsék előre a növényápolást, teremt- |sék meg a gazdag, bő termés előfel- I tételét. fjgy esett az eső vasárnap délelőtt Buzsákon, mint­ha dézsából öntötték volna. így aztán nem lehetett megtartani a határszemlét, pedig ugyancsak készültek rá a tsz-tagok; nem is vallottak volna szégyent szépen gondozott növényeikkel. Az eső azért nem fogott ki a tsz-tago- kon. A feldíszített szobákban megtartották az ünnepi közgyű­lést, majd közösen elfogyasztot­ták az ízletes ebédet. Csendes István elvtárs, a tsz elnöke, mint házigazda, hol itt, hol ott állt meg egy percre be­szélgetni. Három hónapja csu­pán, hogy visszajött falujába a Marcali Járási Pártbizottságról, de máris biztos kézzel irányítja a Munkaharcos TSZ életét. Az asztaloknál a jóféle buzsá- ki vörösbor mellett üldögélő dol­gozó parasztok, tsz-tagok vígan énekelnek jó, mulatós magyar nótákat. A másik szobában zene szól, táncol a fiatalság, de azért szakít időt Csendes elvtárs, hogy elmondja: szívesen, ötrömmel jött vissza a termelőszövetkezetbe. Hogy a tagság szívesen fogad­ta-e, azt a tsz eredményei mu­tatják. Tavaly és a korábbi évek során a tsz-tagok a földterület­nek sokszor csak a felét művel­ték meg jól; gazosak voltak a földek. Ma pedig hasznosítanak minden darabot. Idejében elké­szülnek minden munkával. sendes elvtárs nem dicsek­szik, szerényen beszél munkájáról. Pedig a buzsáki Munkaharcos TSZ-ben volna mi­vel dicsekedni. Vég elvtárs, a tsz mezőgazdásza mondta el: míg a rádió arról beszélt, hogy itt vagy ott serényen folyik a cu­korrépa egyelése, addig ők már be is fejezték. Megkapálták cl kukoricái is, jelenleg a burgo- nyatöltögetést és a fűkaszálást végzik. Méltán sajnálhatják te­hát, hogy a határszemlén néni mutathatták meg földjeiket. Állatállományuk ugyancsak szépen fejlődik, különösen a ser­tésállomány. Még ebben az esz­tendőben szeretnének vásárolni 5 tehenet és egypár lovat. Nem­régen osztottak munkaegységelő­leget és hat hét múlva újra osz­tanak. A délutáni órákban újabb és újabb vendégek érkeztek. Most már inkább csak asszonyok, akiknek a férjük már itt volt. Szívesen jöttek a falu egyénileg dolgozó parasztjai a tsz-tagok közé. Ahogy Csendes elvtárstól hallottuk, nem volt mindig így. Az elmúlt esztendők során több tsz-tag »csákiszalmájának« te­kintette a tsz vagyonát, s ezt lát­ták a kívülállók is. így aztán nem húzta a szívük a termelő- szövetkezethez, de a tsz-tagok se nagyon hívták az egyénieket. Most már másképp van. Egyre többen figyelik munkájukat, s gondolkodnak, hogy belépnek. Csendes elvtárs szavai nyo­mán némi bepillantást nyerünk a tsz terveibe is. E tervben sze­repel, hogy még nagyobb meg­becsülést, elismerést kell szerez■» niük az egyéniek előtt, elsősor­ban jó munkájukkal, gazdag ter­mésükkel. j^rőskezű, képzett elvtársak vezetik a közös úton já­rókat Buzsákon, s a szorgalmas tsz-tagok bebizonyítják a tsz fö­lényét az egyéni gazdaság fölött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom