Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-12 / 110. szám

Csütörtök, 1935, május 12. SOMOGYI NÉPLAP 3 Dolgozók a győzelmes tervről Első ötéves tervünk eredményeként olyan csodálatraméltó alkotáso­kat hóztunk létre, melyeknek láttán elámult az egész világ. Az 1950-től 1955-ig terjedő idő alatt régebben még csak álmodni sem merészelt ma­gasságba emelkedett dolgozó népünk, mely a felszabadulás adta lehe­tőségekkel élve. számtalan világraszóló győzelmet aratott a munka frontján is. Munkások, parasztok, s a néphez hű értelmiségiek szoros egységbe kovácsolódtak össze, s pártunk vezetésével közös erővel alakí­tották át hazánkat agrár-ipari országból ipari-agrár országgá. A nagy­szabású alkotómunka ez öt esztendeje alatt munkások ezrei tűntek ki kiváló képességeikkel, s a dolgozók tízezrei sajátították el, alkalmazták eredményesen az élenjáró munkamódszereket, s váltak ezáltal mindenki számára példamutató sztahanovistákká. A számadás óráiban a jól vég­zett munka tudatával emlékeznek meg az elmúlt öt esztendőről: büsz­kék hatalmas eredményeikre — de ugyanakkor nem feledik azt sem, hogy a hibák szem előtt tartásával és kijavításával a most következő időszakban fokozott feladatoknak kell eleget tenniük. Idei teljesítmé­nyeikkel kell megalapozniuk következő ötéves tervünket. Leveleink nyomán . , . Gadányi György elvtárs, levelezőnk a következő panasszal fordult szer­MINDENÜTT LÁTOM ÖTÉVES TERVÜNK EREDMÉNYEIT Károly Lajos, a 23. számú Autó­közlekedési Vállalat szerelője így emlékezik: A napi sajtó vezércikkei és hasáb­ját népünk, nagy. győzelmével, az' első ötéves terv teljesítésével fog­lalkoznak. A statisztika egyszerű számadatai egyúttal fényes bizony í- ' tékái annak a lelkesedésnek, melyei a magyar dolgozó nép, mindem aka­raterejét lattavetve, újult erővel és váll-váll mellett fogott hozzá első öt­éves tervünk megvalósításához. Ha végignézek megyénkén , minden ült látom ötéves tervünk eredményeit. Iskolák, kultúrottlhonjok, bölcsődék, napközi otthonok, ai Textilművek gyönyörű épülete,; ; gépállomások mind, mind bizonyítékai e nagysze­rű győzelemnek. Két éve, hogy vállalatunknál dol­gozom, s e két év alatt ötéves ter­vünk számtalan adományát éreztem itt is. Korszerű fürdő, mosdóhelyi- ség, műhelyfelszerelés, kultúrterem, filmvetitőgép áll a dolgozóik randeL- -kezésáre. Eddigi eredményeinket tekintve, i tovább is szükségét érzem annak, hogy népgazdaságunkban mindemkor tervszerűen dolgozzunk, mivel tu­dom, hogy a szocialista termelés egyik fontos alapja a jó terv. Ezzel, valamint jó munkánkkal biztosítjuk, hogy mindenkor a szükségletinek megfelelően termelünk, bebizonyít­va egyúttal szocialista gazdaságunk felsőbbrendűségét az imperialista ál­lamok gazdaságával szemben. Első •ötéves tervünk sikeres -befejezése után fogadom, hogy új ötéves ter­vünknek is példamutató, élenjáró harcosa leszek. JÖ MUNKÁVAL ELŐRE ORSZÁGUNK FEJLŐDÉSÉÉRT A Kaposvári Nagymalom dolgozói szintén sokat beszélgetnek egymás­közt a Központi Statisztikai Hi­vatal ötéves tervjelentéséről. Fel­elevenítik küzdelmeik emlékét, s fel­mérik azt az utat, melyet ötéves ter­vünk kezdetétől napjainkig tettek. Víg József sztahanovista hengerőr például így nyilatkozik: 1929. óta dolgozom a Kaposvári Nagymalomban. mely napjainkig rengeteget fejlődött a teljesítés és átszerelés terén. Főképpen az utolsó öt évet emelem ki. Első ötéves ter­vünk megadta azt a lehetőséget, hogy a malom munkagépeit csopor­tosan újakra cserélhettük ki, me­lyekkel természetesen sokkal jobban és gyorsabban tudtunk dolgozni. Ezidő alatt nagy beruházásokat haj­tottunk végre, üzemünket továbbfej­lesztettük, ugyanakkor a terv nagy­mértékben megváltoztatta, illetve magasabb színvonalra emelte a munkaviszonyt és a munkásellátást. Üzemünkben például nagyon sok sztahanovista dolgozik. A munka, és védőruhákat rendszeresen megkap­juk, nagyjelentőségű szociális jut­tatásokban részesülünk stb. Én ma­gam is a sztahanovisták soraiban dolgozom, s úgy érzem, helytállá­sommal szintén hozzájárultam az el­ső ötéves terv sikeréhez. A második ötéves tervtől még nagyobb, még jobb eredményeket várok, s úgy igyekszem, hogy ezek megvalósításá­ból még ez eddiginél is erőteljeseb­ben és eredményesebben vegyem ki ! részemet. Minden dolgozótársamnak üzenem: jó munkával előre iparunk és országunk fejlődéséért! kesztőségünkhöz. A marcali kórház­ból akarta feleségét és súlyos beteg kisfiát hazaszállítani autóbuszon. A hideg, szeles, esős idő ellenére sem engedte a társasgépkocsi vezetője, hogy a gyermek az indulás előtt a gépkocsiba beülhessen. Panaszát továbbítottuk az illeté­kesekhez, ahol azt kivizsgálták. En­nek eredményét ezen az úton közöl­jük Gadányi elvtárssal. A keszthelyi 27-es számú AKÖV az alábbi leve­let küldte hozzánk: »Az ügyet azonnal vizsgálat tár­gyává tettük, ennek eredményeként megállapítottuk, hogy Jdkabfi Jó­zsef gépkocsivezető ez esetben sú­lyos szabálytalanságot követett el, mert bár az utasításainkban előírt szabályok szerint az autóbuszba a hivatalos beszállítás valóban a mé- netrend szerinti indulás előtt 15 perccel történik, azonban ez nem je ­lentheti azt, hogy ilyen esetről, mi­kor beteg kisgyermek védelméről van szó, a szabály alól ne lehessen kivételt tenni. Súlyosbítja az esetet az, hogy ugyanakkor nevezett gép­kocsivezető egy felnőtt leányt min­den további nélkül be engedett száll­ni kb. egy órával az indulás előtt a gépkocsiba. Jdkabfi József gépkocsi- vezető ellen ezért a súlyos szabály­talanságért fegyelmi úton jártunk el. Keszthely, 1955. május 6-é.n. Keszt­helyi 27. sz. AKÖV igazgatója«. * * * A szerkesztő válaszol. . . Schulcz József, Marietta-puszta: Levelét már továbbítottuk az ille­tékesek felsőbb hatóságához. A vizs­gálat eredményéről értesíteni fogjuk. * * * Bartó János, Iharosberény: Kérése ügyében megindítottuk a vizsgálatot. * * * Nagy Antalné, Baté: Panaszát ki­vizsgáljuk, melynek eredményét le­vélben közöljük. * * * Haraszti Józsefné, Nagyberki: Kö­szönjük levelét, az illetékes szerv vizsgálatának eredményéről tudatni fogjuk. * * * A Balatonmáriafürdő II. és III. szakasz dolgozóinak üzenjük, hogy a bolt ügyét a felsőbb szervek meg­vizsgálják. * * * A Szentgáloskéri Célgazdaság dol­gozóinak üzenjük, hogy panaszukat c legrövidebb időn belül orvosolják. pökátt mz 4 x 51 párizsi Rue Saimt-Den.is egyik üzletéiből indult termékeny útjára Eugén Seribe, a múlt század első felének legnépszerűbb színműírója, mulattatója, a színpadi technika nagyszerű ismerője. Darabgyárosnak gúnyolták. Több mint 400 darabja, 50 operaszövege bejárta Európa min­den színpadát. A Pécsi Nemzeti Színház művészegyüttese által bemuta­tott »Egy pohár víz« időt állóan, már több mint egy évszázados sikerrel járja ,3 világot. Mondanivalója nem jelentékeny, történelem felfogása is hibás. Nyárspolgári cinizmussal azt akarja elhitetni, hogy az országok esemé­nyei jelentéktelen véletlenekből, néha egy fricskából születnek. Mégis nagyszerűen szórakoztat, mert fullánkja van és mert kevesen ismerték jobban a cselekmény bonyolításának, az érdeklődés fokozásának, a közönség szórakoztatásának műhelytitkait. Bár társadalmi mondani­valójából hiányzik a meggyőző, magasabb szempont. Egészséges szatí­rájával kitűnően tépázta a feudális rendszer üres képmutatását. Az angol királyi udvar intrikáinak szövevényes útvesztőjébe kerül a szép és ostoba Masham hadnagy, bájos menyasszonyával, Abigaillel. A fiatalok a »nagyok« játékszerévé válnak, de akaratlanul is nagy ese­mények elindítói és megoldói lesznek. Az események hátterében, vagy éppen előterében izzik Malborough hercegnő és lord Boilingbroke harca a hatalomért. A gyenge királynő pedig 'ingadozik a két harcos fél között. Láthatatlan szereplője a darabnak, valahol a színfalakon, túl a nép is, melyről halljuk, hogy zúg, háborog, hangját próbálgatja és nyomorog, de erről a. palotán belül alig vesznek tudomást, A királynő meglepet­ve hallja, hogy »szeretett népe« nyomorog, aztán napirendre tér a dolog felett. A Pécsi Nemzeti Színház művészeinek alakításáról, a darab rende­zéséről az elismerés és dicséret hangján emlékezhetünk meg. ]%/§ ár Seribe nagyobb súlyt helyezett általában a bonyodalom szer­1 a készítésére, a fordulatos megoldások kiképzésére, a tökéletes színpadi technikára, mint a jellemen, indokolt kibontására, mégis az »Egy pohár víz«-iben két gondos lelkiismeretességgel megformált «la­kot alkotott. Az egyik Boiingbroke szellemes, derűs, cinikus figurája* a másik a hercegnő okos diplomata asszonya. Sármássy Miklós könnyed szellemességgel-, nem komolykodva formál» fa Bolimgibroke színes figuráját: - az ötletes politikai hazárdőrt, aki ide­jében tudja nyakoncsipiú a véletlent és saját előnyére fordítani, fólia- kai céljai -becsületesek, haladók, békét akar, a vérrel és pénzzel való. ta­karékosságra inti az ingatag királynőt. Sármássy a sokrétű feladatot nagyszerűen oldrtta meg. Malborough hercegnő, a simogatva szúró, mosolyogva nyakatszegő, hatalomra éhes szép asszony szerepét Mátrai Mária művészien, belsősé- ges eszközökkel értelmezte. A királyné alakja a darabban nem mély. Békés Rita komoly színé­szi munkával emelte fel. Az ingatag asszony, a hatalommal játszó ki­rálynő, a szerelmes asszony, a gyötrődő nő alakításában értékes mű­vészt ismertünk meg. Vass Sva hamvas, bájos Abigail je, friss, üde ala­kítás volt. Masham hadnagy alakját Seribe vázlatosan szerkesztette meg. Buss Gyula formálásában vázlatos is maradt. A sok sarxantyűpengetessei opeiretti egyszerűségűvé redukálta szerepét. Azt a férfit, akiért három asszony viaskodott, rém tudta valószínűsíteni. Pápav Klári, Támdor Lajos, Náday Pál jói illeszkedtek be a kitűnő együttesbe. Pompásak voltak n korszeri: ruhák. A rendezés kifogástalannak mondható. Apróság ugyan, de megemlítjük: stflszerűbb lenne a pohár Vizet inkább egy fémkupában szervírozni, mint aranyozott fapohárban és ha már »Egy pohár víz« a darab címe, akkor legyen víz a pohárban. A díszletezés a tartalmi színvonal alatt maradt. Ilyen előadásokat kérünk továbbra is a pécsi műsorirodától és a 1 Pécsi Nemzeti Színháznak ezt a kitűnő együttesét máskor is sze­retettel várjuk. Kellner Béla * * * A nagy sikerre való tekintettel az előadást május 15-én, vasárnap megismétlik. ___ ____ •••w-M8V5»W'r f l virágzás ideje alatt ne permetezzünk arzén-, büf­és idegméregtartaimű növényvédűszerekkel Ha késve EM ÁLLT MÉG ember oly közel a szívemhez, mint akiről most őszintén, fájdalmasan, de szégyenkezve kell megírnom az igazságot. Szabó Györgyöt a har­cokban bátran kiálló elvtársamnak tartottam, s a bűn, amit elkövetett, most sem kicsinyíti érdemeit. Mér­legre teszem életét, hosszú barátsá­gunk és közös harc után elmon­dom, bármennyire is szívembe mar­kol, hogyan jutott el ő egy pohár bortól csaknem a börtönig. ... Péterliidán, 1950 márciusában alakult meg a Dolgozó Nép Alkot- rrfínya TSZ. Nem sáklcal később belépett a szövetkezetbe Szabó György is. Ha most életrajzát pa­pírra vetném, 1952-ig csak ezt ír­hatnám foglalkozásául: cseléd, nap­számos, cseléd... Bántotta az élet, fájt a kivetett- ség. Először csak egy pohár borba, utána kettőbe, később literekbe próbálta bánatát temetni — a bor­ban az igazságot megkeresni. S nem találta. Szabó György józanul, emberi módon akart élni, mint ahogy ezt már sokszor hallotta a felszabadulás utáni években, a kommunistáktól. Letette végre a poharat, mert rájött: abban csak butító és vakító van, nem pedig igazság. Szorgalmasan dolgozott a szövetkezetben, amelyben megtalál­ta számítását. Jó munkája elismeré­séül az élcsapatba került. Párttag lett. Ettől kezdve még derelcasab- ban helytállt. Nemcsak két keze ■munkájával, hanem meggyőző sza­vakkal is szolgálta a tsz-mozgalom fejlesztésének, erősítésének ügyét. Nem volt hiábavaló a munkája, amit a többi párttaggal együtt vég­zett. 1953-ban termelőszövetkezeti község lett Péterhida. Aztán jött az egyetlen szó: »kiléphetnek«. Ki is léptek solcan. Szabó Györgyöt nem tántorította meg ez a »lehetőség«. Neki csak egyetlen szóval mondta a párt: őrködjön, óvja a közös va­gyont, s ö odaállt, egész éjszaka is, de ítélt odaszegeződöit szinte az istállóaj­tóhoz, hogy oda senki se be, se ki. Rágalmazhatta, fenyegethette az osztályellenség — ő szilárdan állt a helyén, a közös gazdálkodás mel­lett. Másnap reggel, amikor haza­ment, a kilépők által felbőszített anyósa nem adott reggelit neki. S ekkor érezte, hogy anyósa még mindig nem úgy tartja számon, mint családtagot. Eszébe jutott a, keserű cselédélet, hogy csak akkor ehetett, amikor enni adtak neki. Elveszítette ítélőképességét, s fel­újultak régi emlékei. Ezek és az elmúlt éjszaka, valamint a tegnap izgalmai ismét a borospohár mellé űzték. D ITKÁN JÁRTAM arrafelé * *- abban az időben, s amikor megkérdeztem anyámat — a párt­titkárt —, hogyan dolgoznak a kommunisták, anyám elismerőleg beszélt Szabó elvtársról éppúgy, mint a többiről. Amikor a kocsmá­ban láttam Szabó Györgyöt, nem, ítéltem el, mert nem tudtam, hogy többet is2Úk a kelleténél. Pedig így volt. ... Ehhez azonban pénz kellett és nem is kevés. Szabó elvtársnak két gyermeke volt ekkor, s várták a harmadikat. S honnan tellett, honnan jutott neki ennyi? Be­mocskolta a kezét, ahhoz nyúlt, amit 1953-ban, azon az emlékezetes éjszakán tán a vére árán is képes lett volna megvédeni: a közös va­gyont lopta meg. Először csak né­hány kiló vetőmagkukoricával ká­rosította meg a szövetkezetét, utá­na levagdosta a lovak farkát, azt adta el, s annak árát itta meg... De hol volt a pártszervezet? S a párttitkár? ... Miért hagyták, hogy Szabó György visszaessen régi hi­bájába, a züllés útjára süllyedjen. Miért nem büntették meg az első vagy a második lopásért? Hiszen tudták róla. Ebből Szabó György a tagság azt a helytelen következtetést von­ta le, hogy a »bűn büntetlenül ma­rad«. Ez év tavaszán, egyik vasárnap lóheremagot vetett. Abból 9 kilót eltulajdonított s eladta. Aztán meg­itta az árát. S utána ... betelt a pohár. — Nem tudnak megbocsátani a tagtársak? — kérdezte keserűen, szégyenkezve kizárásakor a köz­gyűlésen. S amikor az ajkak némák maradtak, Szabó György összehú­zódott, megremegett és összecsuk­ott. — Vissza ... visszalöktek a ré­gibe, amit már úgy megutáltam . .. Nincs megbocsátás ... Bíróság . .. börtön ... Ezek a gondolatok ci­káztak az agyában. Ez a taggyűlés április 22-én volt. Szabó György azóta csaknem min­den nap felkereste a szövetkezetét. Csak egyet kért: megbocsátást. Há­rom apró gyermek marad egy be­tevő falat nélkül, ha ... őt... S a tagság hidegen fogadott minden kérlelő, minden jajduló szót. Május 6-ig csaknem két hét telt el. S ekkor a közgyűlésben ismét szóba hozták Szabó György ügyét. — Visszavesszük, de az ítélet súlyos lesz — mondták a tagok. Visszavet­ték .. . Szabó György legalább 15 mun­kaegységtől esett el, ezenkívül még 10 munkaegységet levonnak tőle és a lóheremag árát kétszeresen vissza kell fizetnie. Aztán Szabó György jegyzőkönyvileg kötelezte magát, hogy a kárt megtéríti. Szabó Györgynek megbocsátottak. Súlyos árat fizet megtévedéséért. A PÉTERH1DA1 Dolgozó Nép Alkotmánya TSZ tagjai úgy vélik, hogy ebből a példából sokan okulnak megyeszerte. A tsz tagjai a börtönajtóból húzták vissza Sza­bó Györgyöt. A tagság' vele szem­ben — ha elég késve is — de szi­gorú ítélőbíró volt. BONDOR GÉZA. A virágzó növényeknek a virág- bimbók festésétől a virágszirmok le­hullásáig arzéntartalmú gyomormér­gekkel, bőr- és idegmérgekkel tör­ténő permetezése a méhek nagytö­megű pusztulását idézi elő. A Földművelésügyi Minisztérium felhívja a termelők figyelmét, hogy a virágbimbó festésétől a szirom le­hullásáig arzéntartalmú, bőr- vagy idegméreg tartalmú növényvédő sze­rekkel ne permetezzenek, illetve ne porozzanak. A méhékre ártalmas növényvédő szerek csomagoló bur­kolatán közölt erre vonatkozó fi­gyelmeztetést feltétlenül tartsák be. Előre a fémgyűjtő hónap sikeréért A balatonszárszóiak és a kéthelyiek a szövetkezeti fémgyűjtés élenjárói Falvakon a vas- és színesfém gyűj tését földműves szövetkezete m k végzik. Korábban igen szép eredmé­nyeket értek el, az idei vasgyűjtés azonban nehezen és vontatottan in­dult. Pedig a falvakom is megvan a tehetősége a tervszerű vasgyűjtésnek. Bebizonyították ezt a balatonszárszói földművesszövetkezetoá1, ahol az el­ső napom 25 mázsa ócskavas gyűlt össze. A kéthelyi földművesszövet- ikezet ©liső napi gyűjtése pedig meg­haladja a 30 mázsát. A földművesszövetkezetek május 15-ére nagyszabású vas- és fémgyűj- tónapot terveznek. Somogyváron a földművesszövetkezeit 40 aktívája, valamint az általános iskola úttörő­csapata vesz részt a vasárnapi fém­gyűjtésben. Versenyeznek az iskolák Balatanszemes. és Balatonszárszó általános iskolái egymással verse­nyezve gyűjtik a vasat és a fémet. A kezdet a .baiateinsziemes'iekineik si­került jobban. Ezideig 12 mázsa va­sat gyűjtöttek. A balatonszárszóiak azonban nem akarnak lemaradni. Dervalics István úttörő csapatvezető »haditervet« dolgozott ki úttörői ré­szére, amelynek alapján a szárszói ak ■visszahódíthatják a járás legjobb fémgyűjtőcsapata címét, melyet évek óta a balatonszárszóiak jó munká­val vívtak ki maguknak. Még egy új traktort adunk a népgazdaságnak A Fonyódi Tőzegkitermelő Válla­lat dolgozói határozták ezt él, akik korábban már 25 mázsa ócskavasat adtak át a begyűjtő vállalatnak. Nagy Lajos művezető azonban nem elégedett meg ezzel az eredménnyel s a vállalat fémgyűjtői úgy határoz­tak, hogy május 15-ig még 10 tonna vasat gyűjtenek. Vállalásukat már teljesítették is. Megyénk gépállomásai közül a fonóiak járnak az élen a vasgyűjtésben Megyénkben a Fonói Gépállomás csatlakozott elsőként a Gheorghiu- Dej Hajógyár vas- és fémgyűjtési versenyfelhívásához. E csatlakozás­ban a Fonói Gépállomás dolgozói, akik mindig a fémgyűjtés élenjárói voltak, 10 tonna ócskavas össizegyűj- tését vállalták. Május 12-én már tel­jesítették is vállalásukat és az ígért 100 mázsa, ócskavasat leszállították a MÉH kaposvári telepére. Taraszenkó János, a gépállomás vezető mechanikusa azonban nem elégedett meg a fémgyűjtés eddigi eredményeivel. — A gyűjtést to­vább folytatjuk — mondotta. — Má­jus 31-ig a gépállomás és a brigád- szállások területén minden feleslege­sen elheverő ócskavasat összegyűj­tünk és azt a MÉH-teifepre szállít­juk, hogy Martin-kemencéink minél több acélt adhassanak népgazdasá­gunknak. A MÉH Vállalat jutalomban ré­szesíti a példamutató gépállomás fémgyűjtőit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom