Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-26 / 122. szám
VILÁG PROLET Ali} AI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Mit tesznek a Kaposvári Kiskereskedelmi Válla'at kommunistái a KV márciusi határozatának végrehajtásáért? A megye legjobb kőművesbrigádja . Aki visszaküzdötte magát a válogatottba MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYME6Y El BIZOTTSÁGÁNAK XII. évfolyam, 122. szám. ARA 54t FILLÉR Csütörtök, 1955. május 26. íSe késiek** cljsiiik a szálastakarmányok kaszálásával! A megye állattenyésztése fejteszté- sének egyik alapvető feltétele, hogy a7. áilatálicmáoy számára megfeléő mennyiségű és minőségű szálastakar- mányt biztosítsunk. A réti és szántóföldi takarmányok közepes termést igémnek. A késői kitavaszodás, a kedvezőtlen, időjárás miatt a kaszálás egybeesik a növényápolás, dandárjával. Ez a tény mind a termelőszövetkezetek tagjai, mind az egyéni- ileg dolgozó parasztok és az állami gazdiaságck dolgozói részére azt szabja feladatul, hogy jó munkaszervezéssel, a munkaerők helyes elosztásával, minden percnyi idő kihasználásával indítsanak harcot a szálastakarmányok betakarításáért. A lucerna az egész megyében kasza alá érett, s minden percnyi késés a minőség rovására megy. A vörösboré érési ideje is itt van, némely helyen már lehet kaszálni, az elkövetkező napokban pedig az egész megyében meg tehet kezdeni kaszálását, Ugy anez áll a rétit űré is, amelyet szántén, tehet már kaszálni egyes helyeken, különösen az utak mentén, árkok partján és a magasabban feikvő réteken. A felkészülés hiánya — tehetetlenség Itt az ideje tehát a szálastakarmá- myek betakarításának, minden késlekedés kárt jelent. Mégis azt tapasztaljuk, hogy hiányzik a felkészülés, tehetetlenség jellemzi az egyes szerveket, amelyek felelősek ezért a munkáért. Szerdán a megyéből alig 25—30 hold lucerna és fű kaszálásáról érkezett jelentés, de ez ds főleg lucerna, amelyet zölden etetnek fe5 a gazdák. Kaposvár 5 hold határában mindössze lucernát kaszáltak. A legnagyobb tehetetlenség a Somogy megyei Útfenntartó Vállalat közúti kirendeltségénél és a MÁV pályaíenntarbásámál tapasztalható. E szervek még jóformán semmit sem tettek, hogy az utak és a töltések mentén lévő fű kaszálását .bérbead- ják, vagy annak betakarításáról gondoskodnának. Gépállomásaink segítsék a tsz-eket a fűkaszálásban A Gépállomások Megyei Igazgatósága sem tudott választ adni arra, hogy a gépállomások hogyan készültek fel a gépi fűkaszálésra, hány takarmánybetakarító brigádot alakítottak a termelőszövetkezetek segítésén-e. Igaz, hogy néhány gépállomásunk, mint a darányi, a kaposvári és a csurgói már jelentette, hogy megkezdte a fűkaszálást, dolgoznak a motorős fűkaszálók, de a megye ösz- szes gépállomásaira ez még nem jellemző. Arról sincs tiszta kép, hogy az összes fűkaszálót kijavították-e, valamint, hogy hány rendsodró áll a gépállomások rendelkezésére, hód akarnak segíteni a termelőszövetkezeteiknek. Gépállomásainkn ak ebben az esztendőben sokkal több és modernebb gép áll rendelkezésükre, mint az elmúlt években, -amelyekkel segítséget adhatnak mind a növényápolásban, mi-n^t a fűkaszálásban a termelőszövetkezeteknek. Ez annál inkább is szükséges, mert sok tsz-ben kevés családtagot vontak be a közös munkába, s most a növényápolás, fűkaszálás egybeesése komolyan veszélyezteti az eredményes munkát. A hedrehelyi Búzakalász TSZ-Jben például már azon gondolkodnak, hogy részért adják ki a fokuszálást. Ez nem engedhető meg, mert kárt oitoz a tsz-tejgoknak. Gépállomásainknak éppen az a feladatuk, hogy elsősorban az ilyen tsz-éknék adjanak segítséget, ezt várja tőlük a párt, a termelőszövetkezetek tagsága. A varsói szerződés legfőbb célja: az európai és világbéke fenntartása és erősítése Békénk újabb alapokmányának tárgyalása as országgyűlésben Az országgyűlés szerdán délelőtt összeült, hogy törvénybeiktassa az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztár saság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista, Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság között Varsóban . 1955. május 14-én kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Az ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Acs l.ajos, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai, Béla, Bata István. Piros László, Matolcsi János, Vég Béla és a Minisztertanács tagjai. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést, majd Boldoczky János külügyminiszter a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján az országgyűlés elé terjesztette p■ Varsóban 1955. május 14-én kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot. A nagy tapssal fogadott előterjesztése után Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Hegedűs András elvtárs beszéde A tsz-ek ne várják ölhetett kézzel a segítséget, hanem mérjék fel saját erejüket, mozgósítsanak mindén családtagot a növényápolásra, a kaszálásra. Példát vettetnek a 6omogyszentpáll Béke TSZ-tő], ahol a DlSZ-fiatalok vállalták, hogy 40 hold rétitfű lekaszálását, betakarításét maguk végzik el. Ugyanakkor a tsz MNDSZ-szervezete mozgósította az asszonyokat a növényápolásra. Az egyénileg dolgozó parasztok sem késlekedhetnek, 'hisz nékik is fontos, hegy jómlnőségű takarmány legyen állataik számára. A legeltetési, termelési bizottságok mozgósítsák a dolgozó parasztokat a fűkaszálásra, a szátestakarmányok gyors betakarítására. A községi tanácsok, a mezőgazdasági állandó-bizottságok se tűrjék, hogy falujuknak szégyenkeznie kelljen o munkákban való késlekedés miatt. Járási, községi pártbizottságaink, a községi pártvezetőségek és pártszervezetek legyenek szervezői a szálastakarmányok betakarításénak. A falusi kommunisták, az állami gazda- ságok, gépállomások kommunistái mutassanak példát ebben a munká ban. Legyenek kezdeményezők a brigádok alakításában, a gyors betakarításban. A dolgozó parasztoktól, a mezőgazdaság dolgozóitól azt várja a párt, hogy saját hasznukra, az ország hasznára példamutatóan végezzék el a szálastakarmányok be‘akarí- tésát. Dolgozóink áldozatkész, jó munkájukkal ütik rá a pecsétet a varsói szerződésre A Kaposvári Rendelt Szabóság kézműipari részlegénél békegyűlést tartottak. A gyűlésen nemcsak e vállalat dolgozói, de a környező házak lakói is szép számmal megjelentek. A gyűlésen, amelyet Müller Emil elvtárs vezetett, sokan felszólaltak. Szavaikból érződött: helyesnek tartják a varsói értekezleten aláírt szerződést, amely hivatott nemcsak az európai, hanem a világbékét is fenntartani és tovább erősíteni. Lelkesedéssel beszéltek a Szovjetunió leszerelési javaslatáról, s megelégedéssel nyilatkoztak a küszöbönálló szovjet—jugoszláv tárgyalásokról, amely hivatva lesz továbbfejleszteni a békés kapcsolatokat a szomszédos országgal. A felszólalók kifejezték azt a véleményüket, bogy a béke bi rí ásításának ügye a Szovjetunió vezette hatalmas béketábornál jó kezekben van. Megfogadták: a maguk részéről áldozatkész, jó munkával ütik rá a pecsétet a varsói szerződésre. A kaposvári járás községeiben a járási békebizottság tagjai és a járási tanács dolgozói ismertették a varsói szerződést és annak történelmi jelentőségét. A barcsi járásban minden községben békegyűlést szerveztek, melyeken szintén a varsói értekezlet jelentőségével és az osztrák államszerződéssel foglalkoztak. A falvak népe mindenütt lelkesedéssel tárgyalja, hogy hazánk részese lehet annak a hatalmas tábornak, amelynek nemcsak igazsága, de legyőzhetetlen ereje is van igazának megvédésére. Tisztelt országgyűlés! Képviselő eivtársak! A Magyar Népköztársaság országgyűlése legutóbbi ülésszakán megszabta a Magyar Népiköztársaság külpolitikájának irányvonalát, megállapította, hogy a párizsi egyezmények ratifikálására, a német mi- látarízmus feltámasztására való tekintettel helyesli és feltétlenül szükségesnek tartja barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését azokkal az eu rópai országokkal, amelyek a moszkvai deklarációt aláírták vagy ahhoz csatlakoznak, valamint helyesli és feltétlenül szükségesnek tartja egyesített katonai parancsnokság felállítását. A Magyar Népköztársaság kormánya — híven az országgyűlés állásfoglalásához — kormánydelegációt küldött Varsóba az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosítása érdekében összehívott értekezletére. A Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége résztvett a nemzetközi helyzet sokoldalú megvitatásában. amelynek során 8 ország képviselői elemezték a párizsi háborús egyezmények ratifikálása nyomán előállott új helyzetet és egységes akarattal elhatározták, hogy népeik biztonsága és az európai béke fenntartása érdekében megteszik a szükséges intézikedéseket. E célból az értekezleten résrí-vett államok — az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság — barátsági. együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötöttek. Az értekezlet részvevői határozatokat fogadtak el arról, hogy a fegyveres erők olyan egyesített parancsnokságát hozzák létre, amely közösen megállapított elvek alapján működik. A kormány kötelességének tartja, hogy a varsói értekezletről, a magyar kormánydelegációnak az értekezleten kifejtett tevékenységéről az országgyűlésnek és rajta keresztül a magyar népnek számot adjon. A kormány egyben jóváhagyásra előterjeszti a megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést és kéri a tisztelt országgyűlést annak törvénybeiikta- tására. Ez a szerződés a legteljesebb mértékben megfelel a magyar nép nemzeti érdekeinek, azoknak a külpolitikai célkitűzéseknek, amelyeket az országgyűlés legutóbbi ülésszakán jóváhagyott. A Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés védelmi jellegű és mindenben kifejezésre juttatja a részvevő országok — köztük a Magyar Népköztársaság szilárd békeakaratát. A részvevő nyolc ország e szerződésben kinyilvánította, hogy továbbra is olyan európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére törekszik, amelyben részt venne valamennyi európai állam, függetlenül társadalmi és államrendszerétől és amely lehetővé tenné az összes európai államok erőfeszítéseinek egyesítését Európa békéjének biztosítása • érdekében. A szerződés megkötésével az abban részvevő országok nem mondanak le az európai kollektív biztonság megteremtéséről, sőt éppen ellenkezőleg, a szerződésben is kifejezésre juttatják azt az elhatározásukat, hogy következetesen folytatják harcukat az európai kollektív biztonság megteremtéséért. A szerződés 20 évre szól, de érvényét veszti, ha létrejön az európai kollektív biztonsági rendszer és megkötik az általános európai kollektív biztonsági szerződést. A megkötött szerződés béikeszerető jellege jut kifejezésre abban is, hogy a szövetséges országok kötelezettséget vállaltak: nemzetközi kapcsolat aikban tartózkodnak az erővel való íenyegetés1 tői, vágy erő alkalmazásától, és a nemre tkörí vitás kérdéseket a béke és a biztonság érdekeivel összhangban békés eszközökkel kívánják mego’dani. A szerződésben részvevő államok egyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy továbbra is a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításának szentelik erejüket és a fegyverzet általános csökkentésére, az atom. és hidro- génfegyver, valamint más tömeg- pusztító fegyverek betiltására törekednék. Országaink e szerződés értelmébe» tanácskozni fognak egymással a közös érdekeiket érintő minden fontos nemzetközi kérdésről és haladéktalanul tanácskozásra ülnek össze, ha a szerződés egy vagy több tagiját fegyveres támadás veszélye fenyegetné. Abban az esetben pedig, ha a szerződés bármely részvevő államát fegyveres támadás érné, valameny- nyi szövetséges ország — az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya 51. cikkelyének megfelelően minden szükségesnek mutatkozó eszközzel a megtámadott ország segítségére siet. A szerződés nemcsak az abban részvevő országok népeinek biztonságát szolgálja, hanem célja a népek közötti gazdasági és ikultiuráliB kapcsolatok erősítése és továbbfejlesztése is. A Szovjetunió és a népi demokráciák közötti együttműködés — amint ezt saját tapasztalataink Is teljes mértékben alátámasztják — rendkívül jelentős tényezője a népi demokráciák gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének. Ez a sokoldalú barátság és együttműködés most a szerződés végrehajtása során még magasabb szántén valósul meg. Es a szerződés gátat emel a német imperializmus hódító törekvései elé Tisztelt országgyűlés! A Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésnek nagy nemzetközi jelentősége van. Joggal állíthatjuk, hogy a szerződés és az ennek keretében megteremtett védelmi szervezet már létrejötte pillanatában a nemzetközi élet jelentős tényezőjévé vált. E határozatok kedvező hatással vannak a nemzetközi helyzetre, ami a jövő- Szóvjet Szocialista, ben még fokozottabban érvényesül- ‘ni fog. A varsói tanácskozáson meg- t alkotott barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés Európa, valamint az egész világ békéje megvédésének újabb, minden eddiginél hathatósabb eszköze. <Lelíkes, nagy taps.) A varsói szerződés áttödhetetien gátat emel az imperialista támadó poiitika útjába és lehetővé teszi a békeszerető népek, köztük a magyar nép számára, hogy az eddiginél nagyobb biztonsággal és határozottsággal folytassák békés munkájukat és a béke megőrzéséért küzdő erők tömörítését. Szövetségünk nagy segítséget jelent minden- olyan országnak, amely nagyra értékeli nemzeti függetlenségét és meg akarja őrizni a békét. Tisztéit országgyűlés! A most megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés -meggondolásra kell hogy késztesse az Egyesült Államok és más kapitalista országok imperialista köreit,. amelyek új világháború kirobbantá- sán mesterkednek. A varsói értekezlet azért olyan nagyjelentőségű, mert olyan időpontban hozta meg határozatait az európai béke és biztonság biztosítására, amikor a háborús párizsi egyezmények Nyugat- Németországot — az Egyesült Államok és Anglia kezdeményezésére és támogatásával — új európai háború tűzfészkévé akarják változtatni. A magyar nép számára azért életbevágó jelentőségű ez a szerződés, mert gátat emel a német imperializmus hódító törekvései elé, amelyek az elmúlt évtizedekben annyi pusztítást és szenvedést okoztak hazánknak és népünknek. Meggondolásra készteti azokat az imperialista erőket, amelyeknek az a céljuk, hogy provokációkkal zavarják és gátolják népünk békés építC- munkáját Nem nézhetjük tétlenül, -hogy az imperialisták — élükön az Egyesült Államok agresszív köreivel — katonai tömböket létesítenek a békeszerető országok, köztük hazánk eile», előretolt katonai támaszpontokkal vesznek körül bennünket és atomháborúval fenyegetnek. Minden intézkedést meg kell tennünk védelmünk erősítése érdekében. Ilyen szükségessé vált hatásos intézkedés az országaink közötti barátsági, együttműködési) és kölcsönös segélynyújtási szerződés! {Hosszantartó, nagy taps.) Ez a szerződés az önvédelem jogán lerakja a készülő agresszió elleni védekezés és visszavágás céljából az európai békeszere- tő államok közös akciónak megingathatatlan alapját. Ez a szerződés többszörösen megnöveli a részvevő országok védelmi képességeit azzal, hogy a szerződés alapján védelmünk biztosítása céljából megteremtettük azon fegyveres erőink egyesített parancsnokságát, amelyeket a kormányok közös megállapodása alapján az egyesített katonai parancsnokság hatáskörébe utalnak. A szerződést aláíró államok megegyezése alapján az egyesített fegyveres erők fő- parancsnokává Konyev elvtársat, a Szovjetunió marsaUját, a Nagy Honvédő Háború egyik legkiemelkedőbb katonai vezetőjét nevezték ki (Lelkes, nagy taps.) (Folytatás a 2. oldalon.)
