Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-24 / 120. szám

VILÁG PROLET AKJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Bíróságaink munkája a márciusi megyei kommunista aktíva után A köröshegyi szőlőtermelő szakcsoport munkája jó példája megyénk szőlőtermelői előtt Meglepetések napja A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK XII. évfolyam, 120. szám. ARA 5« FILLÉR Kedd, 1955. május 24. Dz osztrák példa és a német közvélemény Tízesztendős huzavona ért vé­get az osztrák államszerződés alá­írásával. Ez a huzavona az euró­pai béke szempontjából veszélyes és az osztrák nép számára nagyon fájdalmas volt. Hogy most véget ért, az elsősorban a Szovjetunió­nak köszönhető: a szovjet diplo­mácia erőfeszítései révén iutott az osztrák kérdés abba a stádiumba, hogy a kétoldalú osztrák—szovjet tárgyalások után lehetővé vált az államszerződés gyors megvitatása, majd aláírása. Ausztria ezentúl független, bé­kés és semleges állam lesz. Ez a megoldás megkönnyebbülést je­lent minden európai népnek, mert kudarcát jelenti azoknak a ter­veknek, amelyeket Ausztriával kapcsolatban az amerikai háborús körök és a német militaristák for­gattak fejükben. Az osztrák ál­lamszerződés megkötése megszün­teti az anschluss aggasztó veszé­lyét és lehetetlenné teszi azt is hogy Ausztria területén amerikai katonai támaszpontok létesülje­nek. A békés és semleges Ausztria szomszédsága hazánk biztonsága szempontjából is előnyös- A békés politikát folytató Ausztriával jó­szomszédságban élhetünk, szoros és gyümölcsöző kapcsolatokat épít­hetünk ki gazdasági és kulturális téren. Az osztrák szerződés megkötésé­nek különös jelentősége van Né­metország szempontjából. A német nép egységes hazát akar, és ennek az utóbbi időben szemlátomást fo­kozódó erővel ad kifejezést. A né­met népnek ez az erőteljes kíván­sága eddig is sok gondot okozott a hatalmon lévő Adenauer-kor- mánynak. Most a német nép rendkívül meggyőző tanulságokat vonhat le az osztrák államszerző­dés megkötéséből. A fő tanulság az, hogy Németország népe hazája egységével fizet Adenauer nyugat- barát politikájáért, azaz a jelenle­gi nyugatnémet kormánynak az Atlanti Szövetséghez és az agresz- szív célzatú fegyverkezéshez való görcsös ragaszkodásáért. Követke­zésképpen Németország egyesíté­sének egyetlen valóban járható út­ja az lenne, ha az ország nyugati felét nem köteleznék a párizsi egyezmények és az atlanti szerző­dés cikkelyei, ha a szerződések nem akadályoznák a német népet abban, hogy érvényt szerezzen ki­fejezett akaratának. Egyszerűen szólva: Ausztria és Németország között sok különbség van, de ha Ausztria a katonai tömbökhöz va­ló csatlakozásról lemondva elnyer­hette az igazi függetlenségét, ak­kor ezen a módon elnyerheti Né­metország is. A jelek szerint a németek le is vonják ezt a tanulságot. Ollenhau- er, a szociáldemokrata part elnöke sajtónyilatkozatában azt mondot­ta: .yAz államszerződés megkötése arról győz meg bennünket, néme­teket, hogy a négy hatalom tár­gyalásai komoly eredményekhez vezethetnek. Ma minden német­nek fel kell vetnie a kérdést, mi ­ért nem követi Németország Ausztria példáját. Bonnak nia nincs fontosabb közlendője, mint az, hogy a hadkötelezettség beve­zetéséről szóló törvényjavaslato­kat hamarosan benyújtják. Amíg Ausztria egén a függetlenség napr ja ragyog, Németországra a pári­zsi szerződések sötét árnyéka bo­rul-“ Idézhetnénk még számos ha­sonló nyilatkozatot. A tekintélyes nyugatnémet huvzsoá lapok kezd­ték emlegetni most a német sem­legesség lehetőségét és latolgatni azt, hogy nem lenne-e előnyösebb követni az osztrák példát. A német közvélemény hangula­tának mintegy tükörképét adja az a nyugtalanság, amellyel az impe­rialista sajtó ezt a kérdést kezeik „Ausztria a nyugati védelem szá­mára stratégiai pontot jelentett, amit most elveszít“ — mondotta az államszerződés aláírásának nap­ján az amerikai rádió. A nyugati saitó most sietve igyekszik lebe­szélni a német népet az „osztrák példa“ követéséről, elsősorban azért, nehogy az agresszív ameri­kai politikának el kelljen szen­vednie még egy ilyen „stratégiai pont“ elvesztését. Az államszerző­dés megkötését megelőző és követő napokban jóformán egyebet sem olvashattunk a legtöbb nyugati burzsoá lapban, mint azt, hogy mennyire „nem ajánlja" a Nyugat a németeknek az osztrák példa kö­vetését. Ezekben a cikkekben azonban egyetlen szó sem volt a német nép egységes hazájáról és Európa békéjéről, mert ez termé­szetesen nem érdekli sem az ame­rikai imperialistákat, sem európai szövetségeseiket. Egyidejűleg a nyugtalankodó | Adenauerék is heves és dühös kampányt indítottak az osztrák államszerződés ellen. Ürügyül az államszerződésnek azt a cikkelyét használják fel, amely megtiltja, hogy az Ausztriában lévő volt né­met javakat visszaaadják Német­országnak. Az Adenaucr-kormány volt annyira arcátlan, hogy ez el­len a cikkely ellen hivatalosan is tiltakozott az osztrák kormánynál. Adenauerékat azonban e tiltako­zásnál nemcsak a német monopol­tőkések érdekei vezérelték. A né­met javak körüli lármával az osztrák államszerződés ellen igye­keznek hangulatot kelteni, meg­próbálják elterelni a figyelmet a lényegről, arról, hogy az állam- szerződés előnyös az osztrákok számára és vonzó példa lehet a németek szemében. »Adenauer kormánya — írta a Neues Deutschland, Németország Szocialista Egységpártjának köz­ponti lapja — sokkal jobban fél, mint valaha attól a bonni kor­mány szempontjából kedvezőtlen politikai befolyástól, amelyet az osztrák államszerződés Nyugat- Németország közvéleményére gya­korol-“ Tagadhatatlan, hogy Aden- aueréknak az utóbbi időben mind­inkább van mitől félniük. Nem egyedül az osztrák államszerződés az a nemzetközi esemény, amely kedvezőtlen hatást gyakorol az Adenauer-kormány és támogatói terveire. A nemzetközi helyzet enyhülésének néhány más jele is hasonló hatást gyakorol. Minde­nekelőtt a közelgő szovjet—jugo­szláv tárgyalásokra, a legújabb szovjet leszerelési javaslatra és az előkészítés alatt álló négyhatalmi kormányfői találkozóra gondo­lunk. Ezek együttvéve olyan fegy­vert adnak a béke erőinek kezébe, amely komolyan veszélyeztetheti a nemzetközi feszültség fokozásán és a háború előkészítésén fárado­zó imperialista politikusok terveit. A tsz-tagok és egyéni parasztok találkozója előtt Megyeszerte lelkes készülődés folyik a május 29-i termelőszövet­kezeti napra. A vendéglátó termelőszövetkezetek készülnek arra, hogy bemutassák, milyen eredményeket értek el a közös gazdálkodással, az­tán meghitt beszélgetések formájában választ adjanak az egyéni pa­rasztok kérdéseire. Fel kell bizony készülniük a termelőszövetkezeti tagoknak ezekre a beszélgetésekre, hisz nem elég az, amit az egyéni gazdák szemükkel látnak — az őszinte szó erejével is bizonyítani kell a közös gazdálkodás előnyét. A tsz-nap, a találkozó legfőbb célja éppen az, hogy a még egyéni gazdálkodás útján járó dolgozó parasztok meg­ismerjék a közös gazdálkodást, felemelkedésük útját és maguk is a termelőszövetkezet híveivé váljanak. A vendéglátó termelőszövetkezetek tagjai, de különösen, a tsz-ek kommunistái a szíves vendéglátás mellett a szövetkezeti gazdálkodás szószólói is legyenek. Mondják el azt az áldozatos harcot, amelyet kö­zös gazdaságuk felvirágoztatásáért folytattak, hogyan küzdik le a régi magántulajdonosi maradványokat az emberekben, hogyan válnak új, boldog termelőszövetkezeti parasztokká. Nyújtsanak baráti kezet az egyéni gazdáknak, hogy azok közül is minél többen válasszák a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás útját. A tavasai munkákhoa hasonlóan a növényápolásban is jó eredményeket akarnak elérni a Lengyeltóti Gépállomás dolgosói A Lengyeltóti Gépállomás május 18-án befejezte tavaszi tervét, meg­előzve versenytársát, a Marcali Gépállomást. A gépállomás három brigádja és tizenihat traktorosa tel­jesítette túl a tavaszi tervet. Dicsé- retineméltó mumikát végeztek a Zsu- dec-ibrigéd tagjai, akik 110 százalék­ra teljesítették normájukat. A traktoristák közül elsősorban Kiss Ferenc párttag tűnt ki jó mun­kájával: 167 százalékra teljesítette tervét. Az ő nyomában halad Hor­váth István elvtárs, aki második lett a traktóristák közti versenyben. A DISZ-fiataiok lelkes munkája is szép eredményt hozott: Nagy Lajos, Gábor János és Sándor László traik- toristák a tavaszi idényben elérték a sztahanovista szintet. A gépállomás dolgozói nagy lendü­lettel láttak hozzá a növényápolás­hoz. A körzetükhöz tartozó termelő­szövetkezetekkel és sok egyéni gazdá­val kötöttek szerződést növényápo­lásra. Két növényápoíó gépet is készítettek, hogy minél több segít­séget adhassanak a növény ápolási munkák gyors elvégzéséhez. TILOS A GABONAVETÉSEK KASZÁLÁSA Egyes helyeken a fennálló tilalom ellenére, a rozsvetések egyrészét le- kaszalják és takarmányozás céljára felhasználják. E rendellenesség meg­szüntetése érdekében a földművelés­ügyi miniszter és az állami gazdasa­gok minisztere együttes utasítást adott ki (búza, rozs) zöld áliapoban való kaszálása, az állami gazdaságok­ban (kísérleti, tan- és célgazdaságok­ban), mind a termelőszövetkezetek és az egyénileg termelők területén tüos. Azokon az őszi takarmánykeve­rékkel bevetett táblákon, ahol a ve­tés ritka — és ezért nagyobb zöld- takarmánytermés nem várható — a termelők minél nagyobb területet hagyjanak meg magtermelésre. Ne akadályozzák Vorst» a tejbegyűjtést f Vörs község dolgozó parasztjai mindig példát mutattak az álfalni fegyelem betartásában. Most azon­ban lemaradtak a tejbegyűjtés­ben. Évi tejbeadási tervüket mindössze 13 százalékra teljesítet­ték. Mi az oka ennek? A napok­ban több tej beadó: Szabó Ferenc^ né, Futor István és még sokai? mások panasszal keresték fel a be­gyűjtési előadót, Kiss Irént, s el­mondták, hogy Böröcz István tej­begyűjtő nem veszi át tőlük a te­jet. Böröcz István szigorúan tart­ja magát a vállalatától kapott uta­sításhoz: csak annyi tejet vesz át a gazdáktól, amennyit számukra a beadási könyvben előírtak. Pe­dig illene tudnia Böröcz István­nak: kormányzatunk lehetővé! tet­te, hogy a gazdák előbb teljesít­hessék későbbre előírt tejbeadásu­kat. A begyűjtési előadó sem végzett becsületes munkát. A tervfelbon­tásoknál nem dolgozott együtt a község dolgozó parasztjaival, a be- ütemezést helytelenül készítette el. Nagyon jól aidták a község vezetői is, hogy nagyobb fejho- zamra csak a késő tavaszi és ko­ra nyári időben lehet számítani, mégsem ennek megfelelően irá­nyozták elő a tejbeadást. A gaz­dák — nagyon helyesen —i most akarják rendezni egész évi tejbe­adásukat. Meg kell adni ehhez a lehetőséget. Tegyék jóvá Vőrsön az elkövetett hibát- A járási be­gyűjtési hivatal figyelme a jövő­ben terjedjen ki jobban a rendele­tek végrehajtásának ellenőrzésé­re. cÁ. Stáftft-briq ád a kúttgreJSZiLwa készül — Gyári gyerekek. Itt születtek a környéken, itt játszadoztak a por­ban, együtt nőttek az üzemmel és szívükbe zártak minden gépet, az épületeket, az egész te­lepet. Azóta már hosszú nadrágot hordanak, fel­nőttek, de nem tudtak elszakadni az üzemtől. Nyolc vidám, életerős fiatal... Ma már ők a mi büszkeségeink. Ezekkel a szavakkal mutatja be Szabó elv­társ, a Barcsi Fűrész­üzem igazgatója a vál­lalat ifjúsági brigádjá­nak tagjait. S amit el­mond róluk, egyre job­ban felcsigázza érdeklő­désünket:— Úgy dolgoz­nak ezek a gyerekek, hogy a szívüket, lelkű­ket is beleadják a mun­kába — mondja büszkén. Majd az üzembe kalau­zol bennünket. Máris ott állunk az ifjúsági brigád munka­gépei, körfűrészei előtt. Hosszú percekig szótla­nul nézzük őket. Stájer Imre, a diszisták fiatal, sztahanovista brigádve­zetője hatalmas deszkát emel a gépre s a kör­fűrész pillanatok alatt kettészeli. Már hozza a következőt. Észre sem vesz bennünket. Öröm nézni ezt a munkájába merült fia­tal fiút. Gyors, ügyes mozdulatokkal dolgozik, pontos, lelkiismeretes munkát végez, s csak időnként pillant moso­lyogva a szomszédos gé­peken dolgozó társaira. Ilyenkor nem fukarkodik a buzdító, lelkesítő sza­vakkal: — Nyomjuk meg egy kicsit, fiúk! kiált oda a többieknek, s még Ilon­ka is mosolyogva bólint a felszólításra. — Imre a DISZ-titIcá­runk — mondja az igazgató elvtárs — mind­járt idehívom... — Nem! Ne zavarjuk meg munkájában ... így is sok mindent megtud­hatunk. Álljunk csak tovább a dübörgő gépek között: mozdulataikból, a mun­ka hevétől kipirult, lel­kesedéstől sugárzó ar­cukról is leolvashatjuk, amit mondanának. Vagy talán még többet is ... És a többiek? A brigád tagjai? Ök sem marad­nak el Imrétől. Lesik a brigádvezető mozdula­tait, munkáját, s így. műszak közben is sokat tanulnak tőle. A fiatalok lelkesedé-1 se, munkaszeretete, s ha­tártalan akarata kivívta az idősebb szakmunká­sok megbecsülését is. Nagy Jóska és Váth Feri parkettaléceket vág a körfűrészen. Zsidrek Imre, Cblián Ilonka, az ifjabb Stájer-fiú és Tu- csek Pista kézbe adják a munkadarabokat, lesze­dik a gépről és osztá­lyozzák a különböző szé­lességű léceket. Minden percet, min­den pillanatot kihasz­nálnak, s a gépek, a fű­részek megállás nélkül, szakadatlanul ontják a parkettaléceket, dongá­kat. — Úgy megy itt a munka, mint a karika- csapás! — mondja az üzem igazgatója, s büsz­kén teszi hozzá: — Kongresszusra készülnek ám a mi fiaink, leá­nyaink! .. i Később megtudjuk, hogy már négy hónapja 155 százalékos átlagtel­jesítményt érnek el, s ha továbbra is így tart­ják a szintet, augusztus 20-ra valamennyien a szakma kiváló dolgozói lesznek. Ezt megígérték a taggyűlésen is, amikor a kongresszusról beszél­tek. t — Öröm ezekkel a gyerekekkel dolgozni- kapcsolódik a beszélge­tésbe Bakai iMjos'ínun- kavezető. — igaz, ' ßmi kicsit csintalanok —kü­lönösen a Jóska gyerek —1 de ha munkáról van szó, alig lehet párjukat találni az üzemben. Mindenki szeretettel, elismeréssel beszél ró­luk. De lehetne-e rosszat mondani olyan fiatalok­ra, mint a Stájer-brigád tagjai? Aligha... A múltkor is, amikor munkaszüneti napon 40 vagon rönk futott be a telepre, Stájer Imre egyetlen szóra összeszed­te a brigád tagjait s ki­rakták a vagont. Pedig már ünneplőbe öltözve készültek a táncmulat­ságra, de szó nélkül át­öltöztek, mert az üzem érdeke így kívánta.... Esténként pedig ott dol­goztak a telep melletti téren: »vidámparkot*• építettek. Május elsején már fel is avatták. — Ilyenek a mi fiatal­jaink! Rájuk mindenkor lehet számítani — mondja Szabó elvtárs búcsúzás közben. Meleg szeretettel köszönünk el a diszistáktól, s ők mo­solyogva intenek utá­nunk: — Augusztus .Sá­ra kiváló dolgozók le­szünk ... JÁVORI BÉLA-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom