Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-04 / 103. szám

VILÁG rROLETA KJ AI EGY ESCLJETEK! Somogyi Néplap Közlemény a négy haiakwai nagyköveteinek bécsi értekezletéről Vidáman ünnepelt megyénk falvainak népe is ötszáz sportoló a kaposvári ünnepi menetben MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK XII. évfolyam, 103. szám. A KA 50 FILLER LAPJA ", .y - • • ■ Szerda, 1955. május 4. Hatalmas lelkesedéssel tettek hitet Kaposvár dolgozói cs pért, a béke, cs nemzetközi munkássssollclaritás ügye mellett a május elsejei seregszemlén j^aposvárott soha nem látott pompával, lebilincselő lelke­sedéssel ünnepelték a dolgozók május elsejét. Az esemé­nyekben gazdag rendezvények változatos sora, a vidám öröm im­pozáns megnyilvánulása, a dolgozók tízezreinek viharos tüntetése arról tanúskodott, hogy május elsejét valóban legszebb ünnepük­nek tekintik a dolgozók. Élményt, felejthetetlen élményt jelentett a világ dolgozói szolidaritásának nagy ünnepe Kaposvárott is. Lobogó fáklyák as éjszakában, lángoló lelkesedés az ifjúság szívében Az ünneplés már április 30-án megkezdődött Kaposvárott. Az ünnepi díszbe öltözött utcákon megélénkült a forgalom. Vöröslő fény terjedt a sötét égboltozat fe­lé. Megállt a forgalom, a járóke­lők az úttest peremén gyülekeztek és sebesen szállt a hír: Jönnek a fiatalok! A Béke Szállónál színpompás menet kanyarodott a Május 1 ut­cába. Lobogó fáklyák, színes lam­pionok, elöl pedig a honvédzene­kar. Röppentek a dallamok, szállt a nóta és fénnyel telt meg az ut­ca. A szeszélyesen lobogó lángok ünnepi színt varázsoltak a házak­ra, az emberekre, fényt gyújtottak a tekintetekben is. Távolról úgy tűnt, hogy a mennybolt csillagai keltek lábra és látogattak el hoz­zánk, hogy osztozzanak örömünk­ben. Több mint háromezer fiatal vett részt a felvonuláson. Végig­haladtak a Május 1 utcán, majd visszakanyarodtak a Bajcsy-Zsi.- linszky utcába, végül pedig a Kos­suth Lajos utcán keresztül a Sza­badság parkhoz vonult a menet. Pillanatok alatt hatalmas félkör kerekedett és közepén tábortűz lángolt fel. Fürge lángnyelvek kúsztak végig a gúlába rakott ága­kon, egyre nőttek, egyre nagyob­bodtak, végül nappali fény öntöt­te el a teret. Lebilincselő látvány! Hirtel an harmonika szólalt meg, vidáman, pattogóan. Tánccsoport perdült a körbe. Röpködtek a szoknyák, dobbantak a csizmák, vidám fia­talok járták a táncot. Gyorsan kö­vették egymást a műsorszámok. Szavalat hangzott, nóta röppent, szórakozott az ifjúság. Késő este ért véget az ünnepség. Kiürült a tér, zsarát alá lapult a tűz láng­ja, csupán egy tárogató hangja szárnyalt végig a házak felett. Napsugaras reggel Ünnepi díszbe öltözött a város május elsejének reggelén, de ün­nepelt a természet is. Aranyló su- gárözönt zúdított alá a nap és kéklő égbolt nyújtott hátteret az ünnephez. Az utcákon zene harsant. rös és nemzetiszínü lobogók alatt ünneplőruhás dolgozók siettek a felvonuláshoz. A kabáthajtókákon, ingmelleken ott ragyogtak a ki­tüntetések és a tekintetekben ün­nepi fény égett. A Kossuth téren két emelvény Szárnyaló dallamok suhantak vé-! magasodott. Itt foglaltak helyet a gig a házak között, beszivárogtak megye, a város vezetői. Távolról az ablakok mögé, ébresztőén si- j zene harsant, zászlók erdejét len- mogatták a dolgozókat. Hamaro- gette meg a szél. Megkezdődött a san benépesedett az utca. A vö- j felvonulás! Tízezrek lelkes tüntetése Elöl a fiatalok haladtak, május elseje gondolatának, a nemzetközi munkásság nagy ünnepének örö­kösei. Megszokott, ismerős kép, mégis új, mégis lebilincselő! Élet­től, örömtől lüktettek az eleven sorok! Röpdöső piros nyakken-1 dők! A fiatalság csodás szépsége vonult el az emelvény előtt. Egy-kettő-egy ... csattan a ve­zényszó, az úttörő díszszázad nyíl­egyenes sorai gyönyörködtetik most a szíveket és a szemeket. Ke­ményen lépnek az öntudatos fiúk és lányok. Egy-kettő-egy ... A jövő esz­tergályosai, földművesei, orvosai, tanárai, mérnökei lépkednek köz­tük. Nagy munka várományosai, nekik kell folytatni, amit apáik elkezdtek. S talán ők is erre gon­dolnak most, mintha éreznék a rájuk váró dicső feladatot, oly büszkén és annyi öntudattal ha­ladnak előre. Majd egymásután tűnnek fel az általános iskolák menetei, ezután a középiskolások következtek. Úgy hullámzanak a sorok, mint a viharzó, medréből kivágyó fo­lyam. Öröm, lelkesedés! Nóták harsamnak, jelszavak röppennek. — Éljen a párt! — Éljen május egy, a proletár nemzetköziség harcos ünnepe! Jelszavak a táblákon is. Minden betű, minden sor az ünnep han­fogás eszméjét, százmilliók béke­óhaját hirdeti. Városunk büszkeségei az élen Az ifjúság sorai mögött az üze­mek dolgozóinak ezrei tűnnek fel a menetben. Városunk büszkesé­gei, a legjobbak haladnak az élen, akik helytállnak a termelőmunká­ban, élharcosai a jövőért folyta­tott lelkes küzdelemnek. Ragyog­nak a sztahanovista jelvények és kitüntetések, büszkén hirdetik tu­lajdonosaik érdemeit. Az üzemek menetét a Kapos­vári Textilművek dolgozói nyit­ják meg. Hatalmas tábla közeleg, rajta az üzem neve, majd zászló­erdő és feliratok sokasága. Az élen egyenruhás dolgozók halad­nak, sötétkék nadrágban, vörös ingben. DISZ-fiatalok, mosolygós arcú lányok, akik tegnap még szebbnél szebb eredményekkel harcoltak a jobb termelésért, most pedig önfeledten osztoznak az ün­nep szépségeiben. Majd egy nagy párt jelvény kö­rül egyenruhás férfiak csoportja következett. A békét szimbolizáló békegalamb körül szintén egyen­ruhás, kék nadrágos és piros in- ges dolgozók haladtak. Ezután az üzem munkáját szemléltető grafi­konok hirdették a Textilművek fejlődését. Majd teherautókra sze­relt gépeken mutatták be az üzem dolgozói az egyes gyártási folya­matokat. Egy kisebb teherautó hatalmas előfonalat vitt, mely körbe for­gott. Utána bálaemelőgép követ­kezett, mely azt példázta, hogyan lehet a nehéz munkát gépek se­gítségével könnyen elvégezni. Egymást követik a csoportok, mindegyik új meglepetéssel ör­vendezteti meg a szemlélőket. Gyönyörködtető látvány volt a Ruhaüzem asszonyainak, lányai­nak és férfiainak felvonulása, me­lyen négyszáz dolgozó vett részt, 120 zászlóval. A menet elején első­osztályos gyerekek meneteltek matrózruhában, egy teherautón pedig szintén matrózruhában böl- csődés gyermekek játszottak ha­talmas mackóval. Majd a Vas- és Fémipari Kombinát gépekkel meg­rakott kocsija, a kaposvári Sza­badságzászló Termelőszövetkezet lovasbandériuma, a munkás-pa­raszt összefogás szellemét hirdető gépállomások korszterű, feldíszí­tett dübörgő gépei mind-mind egy-egy gyönyörű mozaikot ké­peztek a felvonulás színpompájá­ból. A felvonulás egyik legszebb részlege a Cukorgyár dolgozóinak menete volt. Élükön kilenc kerék­páros nagy betűkből a Cukorgyár­feliratot vitte, utánuk hatalmas fehér zászlókat vittek a DISZ-fia- talok. Egy nagy tábla százalékok­kal szemléltette, hogy 1955-ben mennyivel gyártott több terméket a Cukorgyár, mint 1938-ban. A tábla után a kitüntetett dolgozók vonultak: sztahanovisták, jel­vénnyel kitüntetettek. A következő sorban a gyár MNDSZ-szervezetének asszonyai maguk készítette világoskék zász­lókat és virágcsokrokat vittek, utánuk harminc úttörő virágcsok­rokkal és Mokka-dobozokkal kö­vetkezett, melyekből cukrot oszto­gattak. A nyersgyár dolgozói a bepárló kicsinyített mását vitték kerék­párra szerelve. Az építkezés dol­gozói kicsinyített házat vittek. Az udvar dolgozói fából készült vagont toltak, melyen ez a fel­irat állt: »Gyors vagonkirakással az önköltség csökkentéséért«. A cukorgyári dolgozók a menet végén az erőtelep formájára épí­tett kicsinyített erőművet vitték. Ott haladtak a menetben az ér­telmiségiek is. A Kaposvári Kór­ház dolgozói, akik tegnap talán párbajt vívtak a halállal, hogy karmai közül egy életet mentse­nek meg, vagy újszülöttet segítse­nek a világra. Ott meneteltek a mérnökök, tanárok és számos más, egyéb munkakört végző dol­gozók, akik vállvetve küzdenek a szocializmus építésében. Hullámzott a menet, színes fo­lyamként özönlötte el az utcát. Kultúrcsoportok népi tánca, moz­galmi dalok ritmusa kísérte a lel­kes tüntetést. A szín, a hang, az öröm, a pezsdülő élet nagy sereg­szemléje volt május elseje. Három óra hosszat tartott a felvonulás és tízezrek vonultak el az emelvény előtt. Tízezrek ünnepeltek, tíz­ezrek szíve dobbant lelkesen fel­szabadult népünk új életének má­sodik évtizedében, a második év­tized első májusi ünnepén. Együtt ünnepeltünk a világ dolgozóinak százmillióival A sportolók látványos menete, a fiatalok üdeséget árasztó ezrei, a gyárak, üzemek, termelőszövet­kezetek és gépállomások dolgozói­nak lelkes tömege egyemberként ünnepelt. Vörösen izzó részt kép­viseltek abból a hatalmas vérke­ringésből, mely megindult ezen a napon szerte a világon, s amely egyszerre dobbantotta meg a né­ger gyapotmunkás, a japán teher­hordó és az amerikai bányász szí — Velünk együtt ünnepelnek a francia munkások is! — Nem tiporhatja le a francia dolgozók jogát, ngm rabolhatja el a francia dolgozóktól május else­jét semmiféle terror! Feliratok, jelmondatok ítélték el a francia kormány jogtipró rendeletét. És tudták a kaposvári ünneplők, hogy Franciaországban a legkegyetlenebb elnyomás elle­nére is ünnepelnek a munkások, vét. És a kaposvári dolgozók nem j erdők mélyén vagy rejtett zugok- feledkeztek meg a francia mun- ban kibontják a vörös lobogót és a kásságról sem. ! lobogó eljut az utcákra is. Vidám majális a szarkavári réten Délután ezrek és ezrek mentek a szarkavári rétre. Az odavezető út tarkállott a kirándulóktól és zsúfolásig megtelt társasgépko­csik robogtak a majális színhelyé­re. Megelevenedett a természet. A rügyező bokrok, zsenge leveleiket sarjasztó fák alatt kacagás röp­pent, jókedvtől visszhangoztak a pázsitos dombok. A sátrakból vert utcák között ezrek hullámoztak. Lent a völgyben hatalmas em­bergyűrű közepén szabadtéri szín­pad. Egésznapos változatos műsor szórakoztatta a dolgozókat. Az Arany utcai Téglagyár kultúrcso- portjának színvonalas műsorszá­mai, a Vas- és Fémipari Kombinát kultúrcsoportja, a Textilművek Munkás-poraszt találkozók a munka ünnepén Ez a május I igen emlékezetes lesz nekünk — Minden évben izgatottan vártuk a május 1-i ünnepséget — mondja Csáki Géza elvtárs, a Finom- mechanikai Vállalat igazgatója. — De az idén külö­nösen nagy volt a készülődés vállalatunknál. Nemcsak azért, hogy az eddiginél szebben, bensőségesebben ün­nepeljenek dolgozóink, hanem azért is, mert az idén ezen a napon kedves vendégeket vártunk: falusi ba­rátainkat, a göllei Lendület TSZ tagjait. ígéretüket betartva meg is jöttek vendégeink, akikkel együtt vo­nultunk fel az ünnepségen. Az ünnepség után a göl- leiek és vállalatunk dolgozói közös ebéden vettek részt a Béke Szállóban. Ebéd után sokat beszélgettünk közös problémáinkról, arról, hogyan tudna vállalatunk minél többet segíteni a termelőszövetkezetnek. Dél­után bemutattuk üzemünk különböző munkarészle­geit. Barátkozásunk során vendégeink is meghívták a vállalat dolgozóit vendégségbe. Megígértük, hogy ele­get teszünk a meghívásnak. Abban is megegyeztünk, hogy ha akár a növényápolásban, akár az aratási vagy betakarítási munkákban szükséges lesz, vállalatunk dolgozói készséggel segítenek, akár több napon át is a Lendület TSZ tagjainak. — Ez a május 1-e igen emlékezetes lesz nekünk és a Lendület TSZ tagjainak. Ez alkalommal erősö­dött meg köztünk az a baráti kapcsolat, amelyre már régóta vágytunk. Tudjuk, hogy ez a barátság rgen gulatát terjeszti, a proletár-össze- hasznos lesz — mondotta befejezésül Csáki elvtárs. Hagyom sokszor találkoznak még Két héttel ezelőtt Kádas Pál elvtárs, a kaposvári Népbolt Vállalat igazgatója és Balázs János elvtárs, a vállalat párttitkára fekereste a somogyszobi Kossuth TSZ tagjait, hogy vendégségbe hívja őket a május 1-i ünnepségre. A' kaposvári elvtársak ezen a napon együtt akartak ünnepelni azokkal (a falusi dolgozókkal, akik­nek a patronálását vállalták. Megígérték, hogy kocsit küldenek a somogyszobiakért. Úgy történt, ahogy meg­beszélték. S május 1-én reggel, mire az ünnepség meg­kezdődött, a vállalat tehergépkocsija megérkezett a vállalat központjához a vendégekkel. 16 derék dolgo­zó paraszt — férfiak és asszonyok — hozta el a falu üdvözletét városi barátaiknak. A felvonuláson együtt vitték és tartották magasra a szabadság zászlaját, s a munkás-paraszt szövetség erősödésének, a falu és a város dolgozói megbonthatatlan barátságának jelképét hirdető táblát a somogyszobiak és a kaposvári Nép- bolt Vállalat dolgozói. Egész nap együtt ünnepeltek, együtt mentek ki Szarkavárra, ahol közösen ebédel­tek, közösen szórakoztak, mulattak estig. A vállalat kocsija vitte haza késő este a Somogy szobiakat. Azzal búcsúztak egymástól, hogy még nagyon sokszor fog­nak találkozni. fiatal énekkara, a Sáfrány-testvé­rek bravúros kerékpármutatvá­nyai és még számos szép műsor- szám méltán aratott elismerő tap­sot. Forgott a „ringlispil“, merész ívben pörgött az ördöghinta, dörrentek a céllövőfegyverek és a kicsik trombitájától, sípjától, bol­dog kacagásától visszhangzott a domboldal, az erdő­Szép, feledhetetlen órák suhan­tak tova. Boldogan szórakozott a Textilművek sztahanovistája, a termelőszövetkezet tagja, a gép­állomás traktorosa, a diák, a ta- nár; közös öröm kapcsolt eggyé mindenkit. Az idősebbek közül so­kan visszaemlékeztek a múltra, amikor még titokban ünnepelhet­tek csak, amikor a börtön kísértett és rendőrkordon állta útját a dol­gozóknak. A jelen szépsége azon­ban elűzte e képeket és a régi har­cosok is együtt ünnepeltek az if­júsággal, akik már nem ismerik a félelmet, szabad földön születtek, szabad földön élnek. Május szelleme örökké él Mindenki boldogan, elégedetten búcsúzott a szép ünneptől. Más­nap reggel ismét felzúgtak a gé­pek, megkezdődött a termelő munka. Az ünneplők elfoglalták munkahelyüket, hogy új lelkese­déssel, új lendülettel harcoljanak a még szebb eredményekért. Az ünnep emlékét, milliónyi élmé­nyét azonban továbbra is megőr­zik. őrzik és új erőt merítenek belőle a további munkához. Őr­zik, mint a megye, az ország töb­bi városában, községeiben, szerte a világon- Tudják, hogy részei annak a hatalmas tábornak, mely mind az öt világrészben ünnepelt ezen a napon és tüntetett a béke, la szép jövő melleit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom