Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-20 / 117. szám

VILÁG PROLET ARJ AI EGYESÜLJETEK! Az osztrák államszerződés aláírásának sajtóvisszhangja Asszonyoknak Megjegyzés egy elmaradt ökölvívómérkőzéshez A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA SOMOGYMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK L A P J A*, XII. évfolyam, 117. szám. A KA 56 FILLÉR Péntek, 1955. május 20. H nagyobb kukoriocstormésért A Minisztertanács határozata a kukoricaíemieiés fejlesztéséről A kukorica M agyar országon régein ként kétszeri termesztési tehetőségé- j elterjedt növény és az ország vetés- nek a kísérífitezésére. terű let étoííi a második, a termes mennyiségben pedág az első helyet foglalja el. Mégis— jóllehet a ku­korica vetésterülete naeginövekedett és a felszabadulás utáni évek ter­mésátlaga is magasabb, mint a fel» szabadulás ctőtti 10 évben, s jóllehet, a kukorica az a növény, amelynek a terméshozamát jobb munkával, különösen a gépek a Lkai lm aziásóval viszonylag a legkönnyebben, lehet fo­kozni — mindeddig nem értük el azt a termelési szintet, ami a kukorica termesztésére kedvező termelési adottságaink között elérhető. Külö­nösen nem fejlődött kellően a kuko­rica nagyüzemi termesztése, holott ennek a feltételed szocialista mező- gazdasági nagyüzemeinkben mindin­kább rendelkezésünkre állnak. Ezéirt a Minisztertanács határoza­tot hozott, amelyben célul tűzte ki a kukoricatermés nagyarányú foko­zását, különösen azt, hogy a lehető leggyorsabban, meg kell valósítani fejlett nagyüzemi termesztését és ezen az úton nagy arányban fokozná kell a terméshozamot. 1. A Minisztertanács kötelezte a Földművelésügyi Minisztériumot, és az Állami Gazdaságok Minisztériu­mát, hogy az idei kedvező tapaszta­latok alapján 1956. április 1-cg min­den gépállomáson és állami gazda­ságban annyi négyzetes vetőgépet és kultivátort állítsanak munkába, amennyi az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kukoricaterü- letének legalább 50 százalékán a gé­pi négyzetes művelés elvégzéséhez szükséges. 2. A kukoricatermés növelése ér­dekében kötelezte a Pdmisztertanács a Földművelésügyi Mtolsz' éri úrnőt, hogy a bevált heterózis fcukoricaive- tőmag előállítását nagy arányokban növelje. Fajtahilhrid kukoricából 1956-ra 500 000 holdra, 1657-re 600 000 holdra elegendő vetőmagot, ezenkívül M—5-ös beltenyésztéses hibrid kukcrioavetőmagból 1956-ra 4000 hold, 1957-re 100 000 hóid be­vetésére elegendő vetőmagot kell előállítani. 3. A kukorácatenmesztésse! kap­csolatos kutató munkát — a Magyar Tudományos Akadémia közreműkö­désével ,— jéentósen, ki, kell szélesí­teni és a kutatás eddigi körén túl­menően új termesztési és .felhaszná­lási módszereket kell kidolgozni. A kukoricatermés takarmányértékének nagyarányú növelése érdekében el­határozta a Minisztertanács, hogy már az idén 20 kísérteti és tangazda­ságban, illetőleg állami gazdaságban nagyüzemi kísérleteket kell 'beállíta­ná a kukorica tejesérésben történő betakarításának és ily módon éven­Egylk kísérlet: korai kukorica te- j jeséré-ben betakarítva, külön süóz- j va, a csöveket ábraksilónak, a zöid í szárat szánsüónak, utána ismét ko­rai kukorica szintén tejesérésben be­takarítva. Másik kísérlet: középérésű kukori­ca tejesérésben betakarítva, szintén külön si'ózva a csövet és a szárat, utána ugyanez a kukorica szintén .tejesérésben,, illetőleg zö’dem beta­karítva. E kísértetek a szokásos termesz­tési és 'betakarítási módszereklceí, szokásos művelés és érett állapot- . ban történő .betakarítás, őszi takar­mánykeverék után korai szemes ku- koricatermesztés — egyidejűleg ösz- szehascnlítva kell beállítani. A kísérleteknek minden változat- bein ki kell terjedniük, az évi termés teljes takarmányértékének pontos megállapítására, takarmányozásra történő felhasználására, az u'ónö- vényként vetett búza termésében megmutatkozó hatására és az egyes termesztési mődek gazdasági szá­mításaira. 4, A kukoricatermés fokozása ér­dekében a Minisztertanács országos kukorieateirmesztési versenyt hirdet. A versenyben részt vehetnek a ter­melőszövetkezetek legalább 30 hcíd, az állami gazdaságok legalább 50 held kukcrácaterülettel1 és az egyénö gazdálkodók legalább 2 he’d ferü’et- tel A versenyben kiemelkedő ter­méseredményt elérő terme.'két a Minisztertanács által meghatá,-ozott móden kitüntetésiben teil részesíteni. Az erszágos kukoricatermesztési verseinyiben való részvételre a járási mezőgazdasági osztályokén június 15-ig lehet jelentkezni. Az állami gazdaságok területi igazgatóságuk­nál, a kísérleti tangazdaságok, egyéb célgazdaságck pedig minisztériumi igazgatóságuknál jelenthetik be rész­vételüket. Az ölért terméseredmények alap­ján a minisztertanácsi határozat sze- rtot elnyerhető kitüntetések mellett a legjobb eredményt elérő gazdasá­gok, illetve termelők részt vesznek az őszi országos mezőgazdasági ki- állításcn, ahol kiállítási díjazásiban | részesülnek. A kiállításon kell oda- | ítélni a kukciricatermesztés 1955. évi | niagydíjét, továbbá külön az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdálkodók csoportjá­ban egy I., hárem II. és öt III. díjat. A versenyeredmények elbírálása úgy történik, hegy augusztus 31-ig becsléssel kell megállapítani a ver­senyben részvevők várható kukorica­termését és a legjobb eredményt el­érők .termését szeptember tő-én kell az országos mezőgazdasági kiállítá­son bemutatni. A tejtermelési verseny legjobbjai A Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága az elmúlt héten érté­kelte az állalmi gazdaságok, termeílő- szövetikezetek és egyénileg gazdálko­dó dolgozó parasztok tejtermelési versenyének eddigi eredményeit. Állami gazdaságaink közt folyó ver­senyben első a Baiaitonújhelyi Álla­mi Gazdaság, ahol az egy tehénre eső tejtermelés 1954. július 1-tői 2799 kiló volt, ami 9,3 kilós napi átlagnak felel meg tehenenként. Második a Nagyberefci Állami Gazdaság, 7,6 ki­lós napi tejtermeléssel. Termelőszövetkezeteink versenyé­ben a répáspusztai Első ötéves Terv TSZ az első, második a magyaratádi Búzakaáász Termelőszövetkezet, ahol az egy tehénre eső napi átlag 9,2, il­letve 8,3 kiló. Állami gazdaságaink lé®jobb fejő- gulyásai között is megindult a ne­mes vetélkedés a legjobb fejőgulyás cím elnyeréséért. A versenyben! eddig a Bai’atonújhelyí Állami Gazdaság tehenésze, Kocsis József az első. Termelőszövetkezeteink tehenészei közül első Szöllősd László, a répás­pusztai Első ötéves Terv TSZ tagja, második Guzmics János, a baiLatcm- szárszód Béke TSZ fejőgulyása. Az országos tejtermelési verseny­ben megyénk állami gazdaságai, ter­melőszövetkezetei és egyéni gazdái is résztvesznek. Az első félévi érté­kelésnél szép eredményeket ért el a versenyben a magyaratádi Búzaka­lász, a bedegkéri Uj Élet TSZ, vala­mint a Baíatanújhefyi Állami Gaz­daság az országos tejtehfnelési ver­senyben is az elsők közé került. Egyéni parasztjaink közül Csabai Já­nos kaposvári gazda és Gelencsér Já­nos szentgáloskéri gazda íebemei ke­rültek a tejtermelési versenyben az elsők közé. Ceglédi Lajos Félévi adófizetésüknek eleget tettek a kaposújlaki dolgozó parasztok A felszabadulási versenyben az adóbevételi terv teljesítésében a ka­posvári járás az első járások közé küzdötte fel magát. Megtörtént az immár évek óta lehetetlennek tar­tott előretörés, a kaposvári járás rendszeresen teljesíti adóbevételi ter­vét. Ebben nem kis része van az olyan községeknek, mint Kaposúj- lak, amelyiknek dolgozó parasztjai már félévi adófizetési kötelezettsé­güknek is eleget tettek. A lonyódí járás termelőszövetkezetei lelkesen készülnek a május 29>i szövetkezeti napra Május 29-én a ícnyódi járás 10 termel ő szövetkeze tőben szövetkezeti napot tartanák, melyre a szomszédos községek temneDőszövetkeaetó tagjai és egyéni gazdiéi látogatnak e.l. Ezen. a napon együtt ünnepel majd' a gyugyi új tsz tagsága a 'engyeltóti Táncsics Termelőszövetke- zette'., a szöllősgyöröki termelőszövetkezet és a faílu egyéni gazdái a szöl- lősfcts'afci gazdákkal, az ordacsehi Úttörő TSZ Fonyód község dolgozó pa­rasztjaival., az önegíaki Ifjú Gárda TSZ tagjai patronáló vállalatukkal, a helyi Msigterme’.'tető Vállaiattal és így tovább. Megkezdődtek már az előkészületek, a tse-ek tagjainak apraja-niagyja most azon dolgozik, hogy gazdaságuk a legnagyobb rendben legyen, földjeik a jó gazda ke- zemuinkáját dicsérjék. Képek a tsz életéről — Gépkiállítás — Lacikcifiha — szíves fogadtatás Ssöllongyöröhöit vetkezet sör- és borkiméréssel áll a termelőszövetkezet rendelkezésére. A kuútúrcscjport egyfelvcnáscs színdar- rabokkai és népi táncokkal’, szórakoz­tatja majd a látogatókat. Könyvkiál- Mtást rendeznek és játékszerekkel biztosítják a kicsinyek szórakozását. A termdőszövetikezet, miután rrxr eleget tett beadási kötelezettségé­nek, egy hízottsertést vág és laci­konyhát á’CcTt fel. A gazda-ág megte­kintése után a látogatók táncmulat­ságán szórakoznak. A Vörös Csilláig Termelőszövetkezet tagjai szeretettel várják a Lengyeltóti Gépállomást, mint paiírcnálójukiat és a szomszédos községeik és a helybeli egyénileg dci’i- gozó parasztokat is. Bodrogi Károly, a Munkaarűgaz- dáifcodásd Hivatal vezetője, a szölüős- györöki Vörös Cs’Ueg TSZ-b;n segít az előkészítő munkáknál. A község­ben a múllt héten, megtartott tanács­ülésen megbeszélték a község veze- tő’vel a teendőket és ma már azen dolgozik a tsz a község Vezetőivel, hogy miinél ünnepélyesebbé tzgyék a tsz-napot. Készítik a grafikonokat is, melyeken q. íermelőszöveitkezet^d- díg elért eredményeit akarják beju­tatni. Képeket készítenek a növény- ápolási munkákról:. A tsz-tagok úgy tervezik, hogy gépeiket feldíszítve ►«■kiáfítják" és a gyakorlatiban is be­mutat jók az egyénieknek, hogy mennyivel előnyösebb a géppel vég­zett munka. A helyi fölötművesszö­KuUúmüsnr — Sportrendezvény — Vendéglátás — Somogybabodon A semegybabodi Kossuth Termelő- szövetkezetben is lelkesen készülnek már a tsz-napra. Jani János, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője átegafja meg a tse-t és segíti a tag­ság készülődését. A földekéin már minden kapásnövény ültet egy sze r megkapáltak, ott lesz mivel büszkéi - ifcedni. Az irodahelyiséget, a sertés- ólakat, istállókat és az össizes gazda­sági épületeket már rendibehozták, kívül-belü! átmeszelték. Az iskola igazgatója az úttörők ibevonésávai ad1 majd kultúrműsort az ünnepség szebbé tételéhez. Délután labdarúgó- meirkőzésen és atlétikai versenyen szórakoztatják a vendégeket a köz­ség és Fenyőd fiataljai. Ezen a napon a járás mindem kész­ségéiben zenés ébresztő köszönti majd az ünneplőket. A tsz-tagok pedig szí­vesen fogják meg azok kezét, akik az ő általuk járt útra lépnek. Megyénk a tavasziak vetésének országos versenyében a második helyen végzett A Földművelésügyi Minisztérium legutó’ubi értékelése szerint megyénk a tavaszi vetési munkákban a me­gyék kö/.li versenyben a második helyre került. Megyénk dolgozó pa­rasztjai, tsz-tagjai és mezőgazdasági dolgozói becsülettel helytálltak a ve­tési munkákban, nera kell szégyen­keznünk az ország dolgozói előtt, So­mogy megye mindent megtett annak érdekében, hogy ideiében földbeke­llíil!ll!inillll!llllllllll!inilllll!lllll!!llllll!lllllillllllllllllllllinilllill|Ill| riiijön a mag, bő termést takaríthas­sunk be az ősszel. Köszönet dolgozó parasztjainknak, mezőgazdasági dolgozóinknak, közsé- : gi vezetőinknek Eredményeinket ' azonban tovább ke’l fokoznunk a nö­vényápolási munkákban is, mutassuk meg, hogy él a somogyi virtus dol­gozó parasztjainkban és dolgozzunk úgy, hogy ezután is élenhaladjunk az országos versenyben. Mikor kaszáljunk ? Hogyan ie*z tápdúg a takarmány Állatállományunk minőségének további javításához és a termelé­kenység fokozásához feltétlenül szükséges, hogy elegendő jó takar­mánnyal rendelkezzünk. Ahhoz, hogy elegendő jóminőségű takarmá­nyunk legyen, nagy gondot kell for­dítani a szántóföldi takarmányok és a réti füvek, egyéb kaszálók ter­melésének időbeni betakarítására. Közeledik a lucernások lekaszá­lásának ideje: arra vigyáznunk, hogy ezeket a virágzás kezdetén kaszáljuk le és úgy szárítsuk meg, hogy a legkisebb levél-veszteséggel tudjuk behordani és télire elraktá­rozni. Az új vetésű lucernákat tel­jes virágzásban kaszáljuk. A lóhere első termését a bimbó­zás elején kaszáljuk le, de a má­sodik és harmadik kaszálását java­virágzásában végezzük. A réti füvek kaszálásánál dolgozó parasztjaink általában mindenütt megvárják azt, hogy a füvek elvi­rágozzanak és magot kössenek. Az ilyen széna, ha mennyiségileg több is, de minőségileg rosszabb az idejé­ben lekaszált és jól betakarított szé­nánál. Tehát a rétek fűtennését a jó szénanyerés céljából a vezérfüvek virágzásának kezdetén kaszáljuk le­Termelőszövetkezeteink a kaszálás idejére vegyék igénybe a gépállo­másokon lévő rendsodró gépeket. A kézi kaszálásnál a levélpergés meg­akadályozása érdekében 1—2 napi szárítás után két szomszédos rendet fordítsunk össze úgy, hogy abból egy sátor keletkezzék. Ezt a munkát mindig a korareggeli órákban vé­gezzük el, mert ilyenkor még har­matos a takarmány. Kezdjük meg az elvénülésnek ki­tett őszi < takarmánykeverékek siló­zását, mert ezzel nagymértékben nö­velhetjük ióminőségű takarmány­készletünket. Állataink részére egész éven át a folyamatos zöldtakarmány etetését csak a jó zöldsiló készítésé­vel biztosíthatjuk. Ezzel csökkentjük állattartásunk önköltségét és fokoz­zuk az állatok termelőképességét. Ezért készítsünk minél több zöld­silót. Már több termelőszövetkezetünk­ben megkezdték az őszi takarmány­keverékek silózását, így például a barcsi Vörös Csillag TSZ, a rinya- szentkirályi Kossuth 100—100 köb­méter zöldsilót készített. Felkészült a silózásra a szentbalázsi Zöldmező TSZ is. Kövessék termelőszövetke­zeteink ezen termelőszövetkezeteket, készítsenek minél több jóminőségű és sok silótakarmányt állataik részé­re az átteleltetéshez. Véber E. „^únd&lkadftk emk Sütő gazda azon a szooeíkezheii!” Sok dolga akad ilyen­kor a gazdának a me­zőn, szőlőben. Estére kel­ve bizony megérzi az ember dereka a napi ka­pálást. Otthon pedig az állatokat is el kell lát­ni, s csak azután térhet pihenni. A látogatókkal azért szívesen elbeszél­get a parasztember, fő­leg ha olyan nagyon is életbevágó kérdésről esik szó: hogy merre visz a dolgozó parasztság útja. Ezt tartja a 20 holdas Sütő gazda is Balaton- szabadiban. A minap este, ahogy hazaérve a határból, éppen az is­tállónál az állatok körül tett-vett, vendégek ke­resték fel. Miskó János elvtárs, a Siófoki Járási Pártbizottság első titká­ra, meg Vörös elvtárs, a község tanácselnöke jött el hozzá — ahogy mond­ták: egy kis beszélgetés­re. Néhány szót váltot­tak csupán az udvaron, aztán a házigazda be­tessékelte látogatóit a villanyfényben úszó elő­szobába. Az ízlésesen berendezett lakás is bi- f zonyítja: szorgalmas, dolgos emberek lakják e házat. Aztán még egy erénye kitudódik a csa­ládnak: büszkén mondja Sütő gazda, már január­ban rendezték ez évre a sertés meg a marhabe­adásukat. Csakhamar a tavaszon alakult új csoportra te­relődik a szó. — Figye­lem én azokat — mond­ja a házigazda. — Elve­tettek mindent idejében. A traktor is jól dolgo­zott, nem úgy, mint pár évvel ezelőtt még olyan »rúgd föl, hagyd ott«- módra. Én mégis azt mondom — folytatta — nem lesz jó az a cso­port. — Kíváncsian, kér­dően szegeződnek rá a tekintetek, s mintha megérezné Sütő gazda, hogy azt várják a láto­gatók: mondja meg mi­re alapozza ezt a különös »jóslatát«, ö meg is mondja kérdés nélkül, is: — Hát azért nem lesz jó, mert abban szegényem­berek is vannak meg módosabbak is. — Igaza van egyrészt, Sütő gazda — szól a já­rási párttítkár, aztán tü­relmes, világos magyará­zatba kezdet* — Ma még vannak sze­gényebbek is meg tehe­tősebbek is a csoport­ban. De egy év múlva nem lesznek már sze­gény csoporttagok. Mert a közös gazdálkodásnak éppen az az egyik célja, hogy minden paraszt- ember — persze munká­ja árán — jólétben él­jen. Jól látja, tapasztalat­ból tüdja Sütő gazda, de minden dolgozó paraszt, hogy kisparcellás gazdál­kodás elkerülhetetlenül a parasztság közti kü­lönbséghez vezet. Volt erre példa elég a múlt­ban. Egyesek elszegé­nyedtek. mások pedig meggazdagodtak. Csak a közös gazdálkodás szün­teti meg a parasztság ilyen megosztását, csak a közös út visz minden dolgozó parasztot a jó­lét honába. Egyetértett a házigaz­da Miskó elvtárs szavai­val. Ám őt az az egy év nyugtalanította — az tudniillik, hogy egy év múlva lesz csak minden csoporttag egyformán jó­módú. — Belépnék én is a szövetkezetbe — mon­dotta Vörös elvtárs sza­vaira —, de olyanba, amelyben ilyen magam­fajta gazdák lennének. Beszéltem már néhány gazdatársammal, ők is azt mondják, amit én. Újságolvasó ember va­gyok, meg máskülönben is tudom, hogy a szövet­kezetben többre vihetem. Csak hát a belépést, szóval a szövetkezet ala­kítást jól meg kell gon­dolni. Búcsúzóul megígérték a látogatók Sütő gazdá­nak, hogy nemsokára is­mét felkeresik. — Addig is gondolkodjék csak azon a szövetkezésen, meg szóljon a magafaj­ta embereknek, akikkel szívesen összefognának — szólt vissza a kiska­puból a járási titkár ... Kutas József.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom