Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-13 / 111. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1955. május 13. Hegedűs András elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) kozzuk és elmélyítsük agyirtfműkö- désünkiet valamennyi szerződő fél­lel. Ez a szövetség közeli tízmilliós né­pünk hangját a népek százmilliói­nak hajngjával egyesíti. Ez a szövet­ség a maga legyőzhetetlen erejével nemzeti biztonságunk vedeimczöje, a kivívott magyar szabadság és nemzeti függetlenség megvédésének hatalmas fegyvere. A támadók fenyegetésével ma olyan önbizalommal, egységesen és nyugodtan nézhetünk szembe, mint még soha a magyar törté­nelem során. Ha a szükség úgy kívánja, szövetségben az értekez­leten részvevő országokkal, meg tudjuk és meg is fogjuk védel­mezni az oly soká nélkülözött, de annál drágább kincset, népünk szabadságát, hazánk független-* ségét. A magyar nép szenet e te övezi néphadseregét, hazánk hű és biztos védelmezőjét, amely együtt erősö­dött és izmosodott népi demokráci­ánkkal. Néphadseregünk erejét megsokszo­rozzák azok a széttéphet etilen baráti szálak, amelyek felszabadítónkhoz, a dicső Szovjet Hadsereghez fűzik és amelyek szorosan összekapcsolják a többi népi demokratikus ország had­seregeivel. Eg4sz népünk és a ma­gyar néphadsereg minden katonája átérzi, hogy szeretett hazánk függet­lensége, szabadsága és szocialista jövője megvédésének legfontosabb tényezője ez a fegyvenbaratság. Tisztéit értekezlet! A magyar kormányküldöttség a leggondosabb tanulmányozás után kijelenti, hogy úgy értékeli ezt a szerződést, mint amely teljes mér tökben megfelel a magyar rráp, a Magyar Népköztársaság érdekeinek, jmert védelmezi hazánk szaoadságát, országunk függetlensogot, erősíti' az európai békét s egyben a világ bé­kéjét is. Az elmúlt évek nemzetközi ered­ményeinek legfontosabb jellemzője a béke és a szocializmus tábora erői­nek szüntelen növekedése és az erő­viszonyok e tábor javára történő el tolódása. Az erőviszonyoknak ezt az alakulását még jobban elősegíti megkötendő barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés. A Magyar Népköztársaság kormá­nyának küldöttsége a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsától ka­pott felhatalmazása alapján, aláírja a szerződést, mert ez megfelel né­pünk nemzeti érdekeinek, az euró­pai béke megőrzése és az összes töb­bi békeszerető népek érdekeinek Szilárd meggyőződésünk, hogy a je- 'erileiri helyzetben a magyar nép számára ez az egyetlen helyes út. A Magyar Népköztársaság öröm­mel vesz részt a szerződés megal­kotásában, mert ennek legfőbb célja egy új európai és világháború ki robbantásának megakadályozása és ez a szerződés népünk biztonságát növeli, békés építőmunkáját szol­gálja. Biztosíthatom valamennyi szerző­dő felet: a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya azon lesz, hogy erejét nem kímélve minden téren maradéktalanul teljesítse a ba­rátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződésben fog­lalt kötelezettségeit. Foldmővesszövetkezeteínk tagértekezleteí a falusi kereskedelem színvonalának emeléséért A föüdművesiszövetkezetek ismét jelentős feladat megvalósítása előtt állnak. Pártunk Központi Vezetősé­gének márciusi határozata a falusi kereskedelem színvonlaiéinak emelé­séit tűzte i föJdművesszövetkezetek elé. íMegyénk földművesszövetkezetei április 20-tói tartják első negyedéves tagértekezleteiket, melyeken art is megvitatják, hogyan lehet kielégíte­ni a falusi lakosság megnövekedett igényeit, megjavítani a falusi keres­kedelem munkáját. Ezeken a tagértékezf. eteken a föld­művesszövetkezeit igazgatósága is­merteti a KV határozatait, s a tag­ság széles körét bevonja a határozat feladatainak megvalósításába. Földművesszövetkezeteinknek az eddiginél nagyobb segítséget kell nyújtaniuk termelőszövetkezeteink­nek és dolgozó parasztságunknak a mezőgazdasági munkák megkönnyí­tése, a magasabb terméseredmények elérése érdekében. Ezért szövetkezeteinknek a mező- gazdasági kisgépkölcsönzést ki kell szélesíteni, kisgépparkjükat növelni, hogy minél több vetőgép, eke, boro­na, permetezőgép stb. álljon a dol­gozó parasztság rendelkezésére. A mezőgazdasági szerárukat, permete­zőszereket, műtrágyaellátást pedig helyes elosztással, szervezéssel kell biztosítani; A tagértekezleteken kereskedel­münk dolgozói elmondják észrevéte­leiket, javaslataikat az áruellátás, az irányítás megjavítására és’ bírá­lataikkal felfedik a hibákat, ezzel elősegítik a munka megjavítását: Szövetkezeti tagjaink egyre köze­lebb érzik magukat a szövetkezet­hez, érzik a gazdasági vezetés, irá­nyítás rájuk háruló feladatát, mert a működéstől függően a szövetkezet támogatja tagságát­Kolsói B., MÉSZÖV. A szovjet kormány javaslata a fegyverzet csökkentése, az atomfegyver eltiltása és az új háború veszélyének elhárítása kérdésében A szovjet javaslat szerint az ENSZ közgyűlése mondja ki: 1. Ajánlja minden államnak, te­gye meg a szükséges lépéseket an­nak a közgyűlési határozatnak szi gorú végrehajtására, amely elítéli a háborús propaganda bármely fajtáf- ját, szüntessen meg minden hábo­rús uszítást, a népek közti ellensé­geskedés szítását a sajtóban, rádió­ban, a filmen, nyilvános felszólalá­sokban. 2. Megelégedéssel állapítja meg azokat a sikereket, amelyeket az ér­dekelt államok a koreai kérdésiben folytatott, a koreai háború megszün­tetésére vezető tárgyalásaikon, vala­mint az indokínai hadműveletek megszüntetésének kérdésében elér­ték. Ezzel megszűnt a Távol-Keleten két veszélyes háborús tűzfészek. Az érdekeit államok közt folyt tárgyalások eredményeként lehetővé vált a független Ausztria helyreál­lítását biztosító osztrák államszerző­dés megkötése kérdésének rendezé­se is. Az osztrák kérdés rendezése elősegíti más rendezetlen háború utáni problémák sikeres megoldása feltételeinek megteremtését. 3. Úgy véli, hogy a nemzetközi fe­szültség enyhítésének és az államok Közötti szükséges bizalom megterem­tésének megfelelne, ha a négy ha­talom — a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Fran­ciaország — a teljes kivonásról szóló megállapodás megkötéséiig ideiglene­sen Németország területén hagyandó szigorúan korlátozott csapatkontin- genseken kívül országhatárai mögé vonná vissza Németország területé­ről megszálló csapatait. E céloknak felelne meg az is, ha Németország mindkét részében szigorúan korláto­zott létszámú helyi rendőrerőket lé­tesítenének ék a megfelelő' megálla-: hogy ­podást közös négyhatalmi ellönőr- zés alá helyeznék. A közgyűlés üdvözölni fog min­den más olyan lépest is, amelyet a négy hatalom csapatainak Német­ország területéről való kivonása cél­jából, továbbá a német problémák­nak az európai biztonság és Német ,P>ís felhasználása taréra folytatandó' széleskörű nemzetközi együttműkö­dés megteremtését. Befejeződnek a más államok terü­letén lévő összes idegem katonai, ha­ditengerészeti és légitámaszpontok megszűri tetejét szolgáló intézkedé­sek. A szovjet javaslat rámutat arra, hogy ameddig nem jön létre az áüa­ország egységes, békeszeretói demok- mok között a bizalom légköre, ad- ratikus államként' történő nemzett, dig a- nemzetközi ateméEenőrzés egyesítése érdekében való megoldása j megteremtéséről kötendő mindenne- megkönnyítése céljából esetlég tesz.j mű egyezmény csák arra alkalmas, 4. Szükségesnek tartja, hogy a j hogy elaltassa a népek éberségét Biztonsági Tanácsban állandó tag- Az ilyen egyezmény hamis bizton- ként helyet foglaló államok megálla- j ságérzetet kelthet olyan időben, ami. 'podjanak az idegen területeken lé-jfcor a valóságban fennáll az atom­tesített külföldi katonai támaszpon­tok megszüntetésére vonatkozóan. 5. Felhívja azokat az államokat, amelyek tapasztalattal rendelkeznek az atomanyag és az atomerő előállí­tásában, nyújtsanak széleskörű ter­melési és tudományos-technikád se­gítséget más országosak az atcm- erő békés felhasználasa terén. 6. Felhívja az érdekelt államokat, rendezzék a megoldatlan távol-ke­és hidrcgénfegjver gyártásának ve­szélye. A nemzetközi ellenőrzés megte­remtésének, továbbá a,nemzetközi el­lenőrző szerv jogainak és felhafalt- rnazásának keretesét ily módon a nemzetközi feszültség enyhítését, az államok közti bizalom szilárdítását és a fegyverzet csökkentését, vala­mint az atomfegyver eltiltását illető más lépések megtételét szolgáló in­eti kérdéseikét a szuverenitás és a t«kedések végrehajtásával szaros területi épség elveinek megfelelőén, mert a Távol-Kelet egyes körzetéi­ben tapasztalható feszült helyzet új háborús veszélyt rejt magában és komolyan fenyegeti az egyetemes béke fenntartását. T. Szükségesnek ismeri el, hogy az államok gazdasági kapcsolataikban megszüntessenek minden olyan hát­rányos megkülönböztetést, amely akadályozza a köztük lévő széleskö­rű gazdasági együttműködés fejlődé­sét, mindenekelőtt a Kereskedelem terén. kapcsolatban kell vizsgálná. jX- közgyűlés a következő jogokkal és felhatalmazással létesít nemzetközi ellenőrző szervet: 1. A fegyverzet csökkentését és az atomfegyver eltiltásét szolgáló intéz­kedések végrehajtásának első szaka­szára; a) Annák magakadályozása céljá­ból, hogy valamely állam váratlan ■támadást intézhessen ‘más állam el­len, a nemzetközi ellenőrző szerv és a népek közeledésének fontos esz köze a nemzetközi kulturális kapcso­latok kiszéffésítése is. A szovjet’ javaslat indítványozza, kössenek nemzetközi egyezményt a’fegyverzet csökkentéséről és-az atomfegyver eltiltásáról. OVECSKIN: Falusi hétköznapok Enrrek az egyezménynek első szaka­sza az 1956-ban végrehajtandó in- ézkedésekef javasolja. 1. Az egyezményben résztvevő ál­amok kötelezettséget vállalnak, hogy a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentése felé vezető úton teendő első lépésként nem növelik fegyveres erőiket és hagyományos fegyverzetüket az 1954. december 31—i fegyverzet- és fegyveres erő­szint fölé. Költségvetési előirányza- ítaikat sem növelik ebből a szempont­ból az 1954. december 31-i kiadások szintje föle. Az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Kína, Anglia és Fran­ciaország kormányai az egyezméhy érvénybe léptétől, számított egyhóna­pos határidőn belül hivatalos adato­kat terjesztenek elő fegyveres erőik­ről, hagyománj»os fegyverzetükről és 3. katonai célú kiadásaikról a leszere­lési bizottság ’ elé. /■ 2. Az Egyesült Államok, a Szov­jetunió, Kína, Anglia és Franciaor­szág lényegesen csökkenti fegyveres ;erőit. E célból az említett öt hata­lom kötelezet fséget vállal, hogy plyan mértékben csökkenti fegyve­res erőit, hogy azok ne haladják meg az alábbi határokat: Martinov és Opjonkin a lemaradó kolhozok munkájának megjaví­tásáról beszélget. Opjonkin kijelenti, hogy ajándékokkal és kedvezmé­nyekkel nem lehet megjavítani a hanyag kolhozok munkáját. Martinov egyetért vele. Látja, hogy így valóban nem lehet rendet teremteni a kolhozokban, és a kerület helyzete sem javul... — Nektek elég lesz!... — Megmagyarázom én neked. Larionovics — mondta rövid hallgatás után Opjonkin —, miért dolgoznak nálunk jól az emberek, miért tartanak úgy össze. Azért, mert a kolhoz gazdag és a mun­kaegységre gabonát is, pénzt is tud adni. Ná­lunk az a legsúlyosabb büntetés, ha a vezetőség három napra eltilt vala­kit a munkától. Martinov nevetett: — No, jól megmagya­ráztad! Tán azért gaz­dag a kolhoz, mert egy- emiberként dolgozik min­denki. — Igen — mosolygott Opjonkin —, úgy megy nálunk minden, mint a karikacsapás ... Pedig mi is éltünk át nehéz időket... Még a háború alatt volt, hogy ellátoga­tott hozzám Mihej Kudr- jasov, a »Forradalom hullámai" kdlhoz elnö­ke. Ma már nem is em­lékszem, miért jött. Meghívtam ebédre. Az asztalon fekete kenyér. — Nem szégyelled ma­gad? — mondja nekem. — Elnök vagy és még­sem tudsz jól élni? Még magadnak sem tudsz sze­rezni? ... — Nem volt miért szégyenkeznem ... háború volt, nehéz idők. Terven felül másfélezer mázsa gabonát adtunk a Vörös Hadseregnek. Ma­gunk adtunk, önkénte­sen. Megvoltunk anélkül is. A kenyértésztáihoz krumplit kevertünk ... kibírtuk! Tavaly aztán, arrafelé utaztamban meglátogattam a “Hul- lám"-ot. Hogy milyen ke­nyeret evett Kudrjasov, azt nem tudom, de a két szememmel láttam, hogy a kolhozparasztok olyan fekete kenyeret esznek, mint amilyent mi ettünk a háborúban. .És még vetőmagot is kölcsön kérnek! A mi kolhozunkban meg min­denki olyan fehér ke­nyeret evett már akkor, mint a háború előtt. »No most rajtad a sor, hogy szégyelld magad! — mondom én Kudrjasov- nak. — Ha nem szakad­tál volna el a néptől, és magad is fekete kenye­ret ettél volna, bizony jobban igyekeznél, hogy legyőzd a nehézségeket! Hiszen a kolhoz nem érettünk, elnökökért van, nem azért, hogy mi urasan éljünk. Viszont, ha mindenkinek jó, ne­künk is jó". Opjonkin elment, de Martinov még sokáig ve­le maradt gondolatban. Ha a kerület minden kolhozelnöke ilyen len­ne! Nála minden úgy megy, mint a »»karika- csapás": a kolhoz gaz­dag, az emberek jól dol­goznak. Más kolhozban is megy minden, mint a »karikacsapás«, helye­sebben, mint a »csapás«: a munkaegységre mor­zsákat adnak, minthogy a kolhozparasztok rosz- szul dolgoznak, rossz a termés, a parasztok meg azért dolgoznak rosszul, mert az előző évben is kevés gabonát kaptak a munkaegységre, önma­gába visszatérő kör ez bizony! De ezt a bűvös kört, ha törik, ha sza­kad, szét kell törni! Es kik törhetik szét? Csak olyan emberek, akik szívügyüknek tekintik a nép sorsát, akik szeretik a népet... Martinov a télen részt vett a »Szov- jethatalom« kolhoz be­számoló- és vezetőség­iválasztó taggyűlésén, ahol ismét Opjonkint je­lölték a kolhoz elnöké­nek. Itt hallotta, hogy az egyik kolhozparaszt fel­szólalásában igazi kom­munistának nevezte Op- jonJkint. A szél kövér esőcsep­peket vert az ablakhoz, mintha kavicsok kopog­tak volna az üvegen. Ezen a napon Martinov sok embert fogadott, a kerületi pártbizottság osztályainak vezetőit, a kerületi agronómust, a végrehajtó bizottság me­zőgazdasági osztályának vezetőjét — mindegyik más-más kérdéssel jött. Kiderült, hogy a rassz idő miatt az egész párt­aktíva otthon maradt. — Nincs ez rendjén, elvtársak — mondta Martinov. — A betaka­rítással súlyos bajok vannak és mi itthon üldögélünk. Éppen most kellene mindnyájunknak a kolhozokban tartóz­kodni! — Mit csinálhatnánk most ott? — Legalább a márki­csépelt gabonát mentsük meg! Hiszen leint veri az eső a földön! Szárítókat, fedett fészereket épít­sünk, hordjuk oda a sze­met, forgassuk meg és ha nem megy gépkocsi­val, szállítsuk ökrökkel a száraz gabonát az ele­vátorhoz, (Folytatjuk.) 1 000 000—1 500 Ö00 fő 1 000 000—1 500 000 fő 1 000 000—1 500000 fő 650 000 fő 650 000 fő . : ... .... . ,, ___valamennyi; megfelelő állam terüle­1 ,v0 csonos meg,. es javu a tán kölcsönösségi alapom ellenőrző • kirendeltségeket létesít a> nagy kikö­tőkben, vasúti csomópontokon gép-- kocsi főútvonalako»; repülőtereken. Az ilyen k£rendéltségek feladata am-- nák figyelemmel kísérése, hogy ne ■ folyjék szárazföldi!,, valamint légi és haditengerészeti erők veszélyes • összevonása; b) A nemzetközi ellenőrző szervnek ; joga lesz megkövetelni az államok­tól. a szükséges felviilágosítiásokait a fegyverzet és a fegyveres erők csők- - kerítéséről. c) Az ellenőrző szerv akadálytala­nul hozzájuthat az állam katonai ■ költségvetési előirányzataira vonat­kozó anyagokhoz, így mindazokhoz a. határozatokhoz, amelyeket az álla- ■ unok törvényhozói és végrehajtó szer- . vei ebben a kérdésben hozmaik. 2. A fegyverzet csökkentését, va­lamint az atomfegyver eltiltását szol­gáló intézkedéseik végrehajtásának második szakaszára. A fenti nyilatkozatban foglalt in­tézkedések végrehajtása, továbbá a fegyverzet és a fegyveres erők. csök­kentését, az atom- és hidirogénfegy- ver eltiltását szolgáló, az' első sza­kaszra előirt intézkedések megvaló­sítása megteremti az államok közötti bizalom szükséges légkörét. Ezáltal., biztosítva lesznek a szükséges felté­tetek a nemzetközi ellenőrző szerv feladatainak kiszélesítéséhez. Ilyen körülmények között a nem­zetközi ellenőrző szerv a kővetkező jogokkal és felhatalmazással fog; rendelkezni: a) Ellenőrzést, ezen belül állandó alapú felügyeletet gyakorol olyan mértékben, amely szükséges annak: biztosítására, hogy valamennyi ál­lam teljesítse az említett nemzetkö­zi egyezményt. A felügyelet elvégzésébe nemzet­közi alapon összeválogatott személy­zetet vonnak be. b) Az egyezményt aláíró minden országban állandóan lesz felügyelői állománya. E felügyelők a végrehaj­;usa Szovjetunió Kína Anglia Franciba rszág 3. Legkésőbb 1956 első felében vi- jágértekezletet hívnak össze a fegy­verzet' egyetemes csökkentése és az atomfegyver eltiltása kérdésében az ENSZ- tagállamai és az ENSZ tag­jainak sorába nem tartozó államok részvételével, hogy megszabják más államok fegyverzetének méreteit és eltiltsák az atomfegyvert. 4. Az atom- és hidrogénfegyverrel rendelkező államok a fegyverzetcsök­kentési és atomfegyver-eltiltási prog­ram végrehajtásának egyik elsőren­dű intézkedéseként kötelezettséget vállalnak, hogy megszüntetik a kí­sérletezéseket a fegyverfajtákkal. 5. Az államok az öt hatalom fegy­verzete és fegyveres erői megállapí­tott szintre történő csökkentésének első 50 százalékos része végrehajtá­sát szolgáló intézkedések megkezdé­sével egyidejűleg az atomfegyver teljes eltiltásáról szóló egyezmény érvénybeleptéig ünnepélyes kötele­zettséget vállalnak, hogy nem al­kalmazzák a nukleáris fegyvert, amelyet tilalmasnak tekintenek. E szabály alól kivételt lehet adni az tandó ellenőrzési feladtatok keretein agresszió elleni védetem céljából, amikor a megfelelő döntést a Biz­tonsági Tanács hozza meg. 6. Azok az államok, amelyek más államok területén katonai, haditen­gerészeti és légitámaszpontokkal ren­delkeznek, kötelezettséget vállalnak, hogy megszüntetik ezeket a támasz­pontokat. 7. Az 1957. év folyamán meg kell szűntetni az atom- és 'hidregénfegy- ver gyártását, megfelelően csökken­teni kél! az államoknak katonai cé­lokat szolgáló költségvetési előirány­zatait. Az Egyesült Államok, a Szov­jetunió, Kína. Anglia és Franciaor­szág az év folyamán annak a kü­lönbségnek második 50 százalékával csökkenti fegyveres erőit és fegyver­zetét, amely az említett országok 1954. december 31-i fegyveres erő- és fegyverzetszimtje. Ha már a fegyve­res erők és a hagyományos fegyver­zet osökkenjtésénieík az egyezmény­ben előírt 75 százalékát végrehajtot­ták, érvénybe lép az atom-, hidro­gén- és más tömegpusztító fegyver­fajták teljes eltiltása-. Az államok kötelezettséget vállal­nak, hogy elősegítik az aiornorő bá­balül bármikor akadálytalanul hoz­záférhetnék az összes ellenőrzendő objeMumokhoz. Valamely ágiamnak más állam el­leni váratlan támadása megakadályo­zása céljából a nemzetközi szervnek valamennyi megfelelő állam terüle­tén, kölcsönösségi alapon ellenőrző kirendeltségei tesznek a nagy kikö­tőkben, vasúti csomópontokon, gép­kocsi főútvonalaikon, repülőtereken. c) Az eüemiőrZő szerv lakadálytala- nul hozzájuthat az államok katonai célokat szolgáló költségvetési elő­irányzatára vonatkozó anyagokhoz, ezen belül az állam törvényhozó és végrehajtó szerveinek minden ide­vonatkozó döntéséhez.. 3. Az ellenőrző szerv javaslatokat tesz a Biztonsági Tanácsnak a fegy­verzet csökkentéséről és az atom­fegyver eltiltásáról szóló egyezmény megsértőivel szemben teendő figyel­meztető és gátló intézkedésekre vo­natkozóan. 4. A fent felsorolt elvek alapján kell pontosan kidolgozni az állandó nemzetközi ellenőrző szerv feldatait és felhatalmazását, valamint kidol­gozni e célból a megfelelő utasítást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom