Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-11 / 109. szám
J vmn SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1955. május 11. Wí történt a külpolitikái 'ián ? A nyugati hatalmak jegyzéket akarnak küldeni a Szovjetuniónak Párizs (TASZSZ). Az AFF jelentése saeKnt Piiinay francia külügyminiszter az Atlanti Tanács hétfői ülése után a ChaiUoi-palotában tartott sa ;i tóáirtekezleten kijelentette: a hárem nyugati külügyminiszter elhatározta, hogy a közeljövőben jegyzéket intéz a Szovjetunióhoz és ebben javasolja, vegyen részt a négy hatalom tanácskozásán. Pimay azonban hozzátette, hegy a jegyzék elküldéséről és arról, hogy a tanácskozásnak milyen szinten kell történnie, véglegesen csak akkor döntenek, ha ismeretessé válik Eisenhower véleménye. Fucsieni arcvonal (Uj-Kíma) Gsang Kaj-sek repülőgépei május 1-e és 7-e között 28 támadást intéztek Fucsiem tartomány .partvidéke ellen. A 28 támadásban összesein 82 repülőgép vett részt, bombázták és géppuskázták a ha- 'lészhajökat, támadták a polgári lakosságot. Május 4-én három F—47-es va- désabornbázó Kimoj-sziget irányából ihármas együttműködése fejlesztésére; az ankarai és a bledi szerződés keire-; lei között.« ’ A Borba jelentése szerint Belgrad-: ban török—jugoszláv áruszállítási és; hitelnyújtási egyezményre vonatkozó; jegyzőkönyvet írtak alá. : A Tanjug jelentése szerint Men-: deresz török minisziarelnök május: 9-én Belgrádból Ankarába repült. ; ■ ■ Amerikai haditengerészeti vezetők; lázas tevékenysége Tajvan körül; ■ Pékárig (Uj-Rímia). Felix Tump; tengernagy, az Egyesült ÁlEámok; csendesóceáni flottájának parancs-; ncka, hírügynökségi jelentések sze-S rint hétfőn Tajvanra érkezett, hogy; titkos megbeszéléseket folytasson; Csang Kaj-sek tisztviselőivel és a; helyi amerikai tisztekkel. Más jelentések szerint Washing-S tan jóváhagyta azokat a terveket,; hogy a Tajvanion működő amerikai«1 katonai tanácsadó csoport létszámát ezer főről kétezerre emelik. Szombaton Pride tengernagy, a 7. flotta parancsnoka és Chase tábornok, a katonai tanácsadó csoport parancsnoka rövid ríLátogaftásra« Kimoj szigetére utazott. Köszönöm, Anyám... Én is anyámat köszöntöm ím s hála-virágot tépek szívemről, milyen nem terem május kertjein; jóságos lelkét díszítse véle föl. Anyám! hogy ifjú-ember lettem köszönő, köszöntő szavam fölkeres. Csókolják meg e sorok helyettem mindig védőn fölém-tárt, munkátóleres kezed. Érezd: nem volt hiába a küzdés, a láng, mely benned már hamvad, bennem egyre magasabbra csap s a váró-évek valósult álma, hogy »vén-diák« fiad, legyen neked öröm Én, anyám, hálás szívvel köszönöm PAPP ÁRPÁD Megérkezett Varsóba az európai országoknak az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó tanácskozására a Szovjetunió küldöttsége érkezve három bombát dobott Tao- mej falu közelében a 'halászokra és hajóikra A népi felszabadító hadsereg légei hárító egységeinek tüze a hárem támadót visszatérésre kényszerít ette, az egyik gépet súlyosan magrongálva. A Zsenminzsibao a pekingi magyar karikatúra-kiállításról Peking (MTI). A Zsenminzsibao hosszabb cikkben értékeli a Magyar- ország felszabadulásának tizedik évfordulója tiszteletére Pék ingben megrendezett magyar karikatúra- kiállítást. Teng Csu, a lap cikkírója többek között így ír a kiállított művekről: — A kiállításon látott mintegy 50 karikatúra a magyar karika- turisták igen magas ipodiitákai és művészeti színvonaláról tanúskodik. Befejeződtek a török—jugoszláv tárgyalások Belgrad (TASZSZ). Sajtójelemté- sek szerint befejeződtek Menderesz török miniszterelnök és a jugoszláv államférfiak tárgyalásai. A hivatalos közlemény többek között azt mondja, hogy a tárgyalásokon »különös figyelmet fordítottak Törökország, Görögország és Jugoszlávia l!ll!l!ll!il!il!lil!l!!IIB India parlamenti küldöttsége felkereste V. I. Lenin és J. V- Sztálin mauzóleumát Moszkva (TASZSZ). Az indiai parlamenti küldöttség május 9-ein Krismamurti Raonak, az Indiai Államok Tanácsa elnökhelyettesének vezetésével felkereste V. I. Lenin és J. V. Sztálin mauzóleumát és .koszorút helyezett el a következő feliratokká!: »V. I. Lenininek, az indiai parlamenttől!!, J. V. Sztálinnak, az: indiai parlamenttől.« A Német Demokratikus Köztársaságban időző magyar kormányküldöttség látogatást tett Potsdamban Berlin (MTI). A német nép felszabadulásának tizedik évfordulójával 'kapcsolatos ünnepségeken részvevő magyar kormányküldöttség, élén Mekis Józseffel, a Minisztertanács elnökhelyettesével, az MDP Politikai Bizottságának tagjával, hétfőn látogatást tett Potsdamban és megtekintette a CecMienhof-kastélyt. Ebben a kastélyban írta alá 1945-ben J. V. Sztálin, Truman és Attlé a potsdami egyezményt, amelyhez később Franciaország is csatlakozott. Moszkva (TASZSZ). Május 10-én Moszkvából Varsóba utazott a Szovjetunió küldöttsége az európai országoknak iaz európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó tanácskozására. A szovjet küldöttség tagjai: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke (a küldöttség vezetője), V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió külügyminisztere, G. K. Zsukov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, I. Sz. Konycv, a Szovjetunió marsallja, A. M. Puza- mov. az OSZSZSZK Minisztertanácsának elnöke, N. I. Kalcsenko, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának elnöke, K. T. Mazurov, a Biejorusz SZSZK Minisztertanácsának elnöke, V. T. Lacisy, a Lett SZSZK Minisztertanácsának elnöke, Ms A. Gedvilasz, a Litván SZSZK Minisztertanácsának elnöke, A. A. Mjuri- szep, az Észt SZSZK Minisztertanácsának elnöke, V. A. Zorrn, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese és P. K. Ponomarenko, a Szovjetunió varsói nagykövete. A Szovjetunió küldöttsége ugyanaznap megérkezett Varsóba. ípj 'ézútt a k&mmimh ta eml%er IIinden szülőnek egyformán kedves valahány gyermeke. Szeretete egyaránt kijár kicsinek, nagynak, kivételt legfeljebb az képez, ha a gyerekek valamelyike gyengébb, mint a többi, nagyobb szüksége van oltalomra, gondoskodásra. így volt ez a Csurgói Járási Pártbizottság egyik községével, Gyékényessel is. Az ő nagyobb oltalmára szoruló, gyengébb gyermeke a gyékényesi pártszervezet volt. Ezért aztán ritkai volt az olyan nap, hogy valamelyik járási titkár vagy munkatárs, de különösen az instruktor ne látogatta volna meg a községet, segítséget adva a nehézségek legyőzéséhez. Gyakran még más községhez beosztott instruktor is el-ellátogatott, segített a gyékényesi pártszervezetnek. így volt ez Németh István instruktor esetében is, aki mint szomszéd községbeli, úgy ismerte Gyékényest, mint tulajdon tenyerét. Ez év tavaszán sok segítséget igényeltek a község kommunistái. Olyan nagyjelentőségű feladatokat kellett megoldaniuk, mint a falusi pártvezetőség megválasztása, a termelő- szövetkezet megerősítése és fejlesztése. Németh elvtárs nem sajnálta a fáradságot és gyakran munkaidő után, a késő éjszakába is belenyúlóan beszélgetett a tsz-tagokkal, egyéniekkel, kommunistákkal és párlonkívül iekkel. így történt ez a múlt hónap elején is, amikor a pártvezetőségválasztásra készültek a községben, A járási pártbizottság első titkára, Hevesi elvtárs megértőén figyelte a munkát. Látta, hogy Németh elvtársnak legbensőbb szívügye a gyékényese pártélet megjavítása. Egyre több időt adott neki, hogy ott dolgozzék, s amikor már csalhatatlanul biztos volt érzésében, félrevonta Németh Istvánt és megkérdezte: volna-e kedve instruktort beosztását felcserélni másikkal, mondjuk falusi párttitkársággal. Németh Istvánban kissé elhűlt a vér e kérdésre. No, nem azért, mintha nem ismerné töviről-hegyire a falusi párttitkár teendőit, hiszen volt ő már függetlenített titkár Ortilosban, meg az instruktort beosztásában is állandóan ezzel foglalkozott .. . Csakhát megszokta, hogy egyszerre több, nyolc község politikai munkáját segítse . .. megszerette a járási bizottságon dolgozó elvtársakat is ... s most újra egy faluban dolgozzék? Percek múltak és a válasz csak késett. Hevesi elvtárs nem sürgette, hiszen még azt sem mondta, hova kellene mennie. S megindult az óvatos kérdés-felelet: — Aztán... más is elkerül a JB-ről? — Igen. Még egy elvtárs. S egy nevet mondott a titkár. — És az szívesen megy? — Hát... TJgy néz ki, ne m nagyon. j\ émeth István szeme keskeny réssé szűkült. Hogyan, hát vannak elvtársak, kommunisták, akik nem értik pártunk politikájának nagy jelentőségét? Vannak, akik nem látják, milyen fontos a falu politikai megerősítése? És már döntött is. Úgy érezte, ha nem kérik, ő maga jelentkezett volna falusi pártmunkára. Mosolyogva villant össze a titkár és az instruktor szeme. És a pillanatig tartó harc eldőlt, győzött a kommunista ember. Akkor jutott eszébe, hiszen még meg sem kérdezte, hova kellene mennie. S mikor válaszul Gyékényest hallotta, már szívvel-lélekkel ott volt, tervek rajzottak fejében, gondolatban OVECSKIN: r I | ' L i I ralusi nerkoznapok OOOOOOOOOOOOCXXXOOOOCŰC CXX»OCOCXDOOOOOOOCOCOOO? 8 Valentyin Ovecskin: Falusi hétköznapok című 8 elbeszélése a legutóbbi évek szovjet irodalmának 8 egyik kimagasló írása. 8 Az elbeszélés szereplői kolhozparasztok, kolhoz- ; § asszonyok, kolhozelnökök, pártfunkcionáriusok, \ 8 gépállomási vezetők, traktorosok — mind a szov- : 0 jet élet, szovjet mezőgazdaság egyszerű emberei. § Ovecskin egyaránt »mérnöke« a falusi ember \ | lelkének és a mezőgazdaság problémáinak. Ezért : 8 is lát olyan mélyen bele a falu életébe, tudja 8 hűen ábrázolni őket. E tulajdonságainak köszön- ■ § hető, hogy bírálata élesebb, bátrabb annál, amit \ | eddig bárhol olvastunk — mégis építőbb. \ 8 A Falusi hétköznapok nemcsak élvezetes ol- : § vasmány, amely új gondolataival, eredeti ötle- 8 teivel meglepi az olvasót, hanem gazdag gya- 8 korlati segítség is a falusi pártmunkához, a ter- 8 melőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséhez. E mű : 1 folytatásos közlését szerkesztőségünk azért hatá- \ í rozta el, hogy segítséget adjon megyénk falun [ 5 dolgozó párt- és állami funkcionáriusainak, a fa- \ i lu dolgozóinak. § Falusi pártmunkásaink tanuljanak a szovjet 5 tapasztalatokból, küzdjenek olyan odaadással a g t párt ügyéért, mint Martinon, a mű hőse. OOCJOCOCOOOOOOOOOOOOOC rJOCXXXXXXJOOCXXJOOOOOOOCX Harmadik napja zuhogott az eső. Ezalatt csak kétszer kandikált ki a nap a felhők mögül, akkor is csupán néhány órára, úgyhogy még a háztetők sem száradhattak meg, nemhogy a földek. A mélyebben fekvő helyeket elöntötte a víz, akárcsak tavasszal, amikor olvad a hó. A kerületi pártbizottság egyik szobájában ketten voltak: a másod- titkár és Gyemjan Vaszi- lijevics Opjonkin, a kerület leggazdagabb kolhozának, a »Szovjethata- lom«-nak az elnöke. A koLhozelnök — pocakos, fövidrenyírt őszbajuszú ember — hátaslovon érkezett. Átázott vitorlavászon esőköpenyében ült a szobában. Lova, a hosszúlábú, telivér, pej csődör, felnyergelve kapálta a földet a kerületi bizottság udvarán, a fészer alatt. Fejét ide-oda dobálva rángatta a gyeplőt és szakadatlanul nyerített. Opjonkin, aki kövér nyakát nehézkesen forgatta, időnként kipillantott az ablakon — cső- dörét figyelte. A kerületi pártbizottság másodtitkára, Pjotr Illarionovics Martinov fel-alá járkált Opjonkin előtt. Lépteinek zaját elnyelte a vastag futószőnyeg. — Több gabonát nem kell beadnod — mondta Martinov — te már teljesítetted a tervet. Nem is a beszolgáltatás miatt hivattalak, Gyemjan. Te vagy a kerületben a legrégibb kolhozelnök és a legtapasztaltabb gazda. Most hát adj tanácsot, mit lehet ilyen időben csinálni a mezőn? Háromezer hektáron még lábon áll a gabona! Mit követelhetünk most a kolhozoktól, amit komolyan vennének, amiért nem nevetnének ki sem bennünket, sem az utasításunkat? Tegnap az »Iljics hagyatéka« kolhozban az elnök asztalán megláttam a táviratainkat. Bevallom: elszégyelltem magam. Azt követeltük, hogy minden gépkocsit helyezzenek üzembe, de én magam is csak gyalog vergődhettem el hozzájuk. A kocsim beragadt a sárba, ökrökkel kellett bevontaim a faluba. — Nem csoda, hisz az utat elárasztotta a víz! — Mégis, mit gondolsz, lehetne most kaszával, sarlóval valamire jutni? — Még sohasem arattam sárban — mosolygott Opjonkin gúnyosan. — A mi kolhozunk mindig száraz időben készül el az aratással... No és ha le is vágják sarlóval a gabonát, hová hull a szem? ... A sárba. És ha az esős idő tartós lesz, ott is rohad. — Opjonkin nehézkesen megfordult, a szék csak úgy nyikorgóit alatta. — Az ördögbe is, elszakítja a kantárszárat! Állj nyugodtan, Kaljan, mert olyat kapsz, hogy... — Megpillantotta az udvarban a kerületi bizottság kocsisát: — Nyikityics! Van kötőféked? Tedd rá, mert még eltépi a 'kantárt. Martinov az ablakhoz lépett: — Hol vetted ezt a gyönyörű lovat? — A szalszki pusztában. Buggycnnyovi-faj- ta, a doni telivérekből tenyésztették. Erős ló. A legjobb hátasló. — Sokat áll az istállóban. azért ficánkol. Többet kellene lovagolni rajta. — Lovagolok rajta eleget. Tegnap is a kaucsuk szovhozban voltam vele. Az én százhúsz kilóm pedig éppen elég teher. — Mitől hízol úgy, mint a disznó? — Martinov kedélyesen meg- paskolta a kolhozeinök pocakját. — Olyan vagy már, mint egy kulák. — Magam sem tudom, mi az ördögtől dagadok, de hogy nem a gondtalan élettől, az egyszer szent! A kolhozok ösz- szevonása óta se éjjelem. se nappalom. Négyezer hektár szántó, nyolc brigád. De minél több a gondom, annál kövérebb leszek. — Bizonyára szereted a jó falatokat! — Hát étvágytalanságra éppen nem pa- naszkodhatom... A nyitott ablakon át az eső az ablakdeszkán felejtett folyóiratokat csapdosta. Opjonkin becsukta az ablakot. Martinov az asztalhoz lépett és ráült a szélére. — Nem úgy lesz megint, mint tavaly? — Opjonkin sötét, okos szeme kissé fáradtan és kérdőn pihent meg Mar- tinovon. — Hogy-'hogy mint tavaly? — A szomszédaink hetven százalékkal végeztek, nekünk meg százon felül is ' pótbeszolgáltatást kellett teljesítenünk! ^ (Folytatjuk.) már ott dolgozott. így történt, hogy a vezetős égválasztó összevont taggyűlés előkészítésében lelke volt a munkának. Közben gondolni sem ért rá arra: megválasztják-e vagy sem. És amikor április 12-én együtt ültek a pártházban a falu kommunistái, átmelegedett a szíve, mikor a jelölőbizottság elnöke az ő nevét mondta. Régi pártmunkás Németh István, de a szavazatok eredményének kihirdetésekor úgy érezte, ez a pillanat élete legszebb emlékei közé fog tartozni. A tagság egyhangúlag választotta meg függetlenített titkárnak. Egy hónap telt el azóta. Kár lenne szót fecsérelni arra, hogy szerinte jól választott-e. Meg is sértődne, ha ilyesmiről kérdeznénk. S hogy a község kommunistái is jól választottak, álljon itt néhány adat: Az új párttitkár vitte az első aláírt belépési nyilatkozatokat, amikor alakulóban volt a Szabad Ifjúság TSZ «— azóta hét újabb tag lépett a közös gazdaság útjára a két tsz-ben. A szervezeti élet megjavításában is mutatkoznak már az eredmények: vezetőségi üléseiket, tag gyűlésüket rendszeresen megtartják, javulóban van a tagdíjfizetés is. S szóljunk a leglényegesebbről is, ami korábban a legnagyobb kerékkötője volt az egészséges politikai életnek Gyékényesen: a párt és a tanács, a párt és a pártonkívüliek gyenge kapcsolatáról, örvendetes itt is a javulás. És mindehhez hozzátartozik az is, hogy szakemberek készítik a pártház tatarozást költségvetését és rövidesen megkezdődik a munka, hogy hamarosan barátságos, tiszta épület várja a község Kommunist áit. Mert ez is fontos kelléke annak, hogy a párthelyiség a falu politikai életének központjáig váljon. az elvtársak, a vezetőség tagjai, az alapszervi vezetők? — Öröm velük dolgozni — mondja a szinte megfiatalodott titkár. — Ha egy szabad percük van — pedig az mostanában ritkán akad — már itt vannak. Tanácsot kérnek, adnak, segítenek, ahogy annak lennie kell. ügy hiszem, bátran ideírhatom, hogy Gyékényesen is megvalósul a párt határozata . .. PÖCZA JÁNOSNE. „Titok“-®, hogy mit értünk el Somogybán az 5 éves terv ideje alatt? Szerkesztőségünk — mintán a sajtó közölte a Központi Statisztikai Hivatal jelentését az ötéves tervidőszakról — adatokat kért a inegye ötéves fejlődéséről a Megyei Statisztikai Hivataltól. Nyilván abból a célból, hogy a megye dolgozóival közöljük, milyen létesítmények épültek, hogyan nőtt Somogybán a dolgozók jóléte stb. az elmúlt öt év alatt. Mészáros elvtárs, a hivatal vezetője munkatársunk kérését nem éppen pártszerű módon utasította el, még akkor is, amikor munkatársunk arra hivatkozott, hogy a Somogyi Néplap a Megyei Pártbizottság lapja. Úgy gondoljuk, nem »titok«, hogy mit adott az ötéves terv Somogy megyének, szeretnék ezt tudni a népnevelők, a dolgozók is. Ezúton Is felhívjuk Mészáros elvtárs figyelmét erre és egyben visszautasítjuk azt a cinizmust, mellyel munkatársunkat illett e.
