Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-08 / 107. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Bstoteak a kegyek Tavasz az Oderán SatóRmgnádtól Májusi emlékezés MAGYAR DOLGOZOK PARTJA S O M O GY M EGYE I BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 107. szám. AiVA JU HLLtK Vasárnap, 1955. május 8. 0 Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság iejlödéséröi, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságának alakulásáról 1950—1954-ben, az első ötéves terv időszakában Az első ötéves terv időszakában — a hároméves terv eredményeire támaszkodva — a munkásosztály, az egész dolgozó tnép, a Magyar Dolgozóik Pártja vezetésével hatalmas sikereket ért el az ország termelő erőinek gyorsütemű fejlesztése, a társaj dalom anyagi és kulturális szükségleteinek növekvő mértékű kieiégí- ! tése, az egész társadalom szerkezetének megváltoztatása terén*. . I öt év alatt nagy lépéssel haladt előre- hazánkban a szocializmus ' építése. Mindezen átalakulás eredményeként államunkban és társadalmunkban méginkáhb megerősödött a munkásosztály vezető szerepíe, megszilárdult a munkásosztály szövetsége a dolgozó parasztsággal, megnőtt az értelmiség száma és jelentősége. Az ötéves tervidőszak fő eredményei Az 1950—1954. közötti időszakban a népgazdaság fejlődését, a társadat iom és a népgazdaság szerkezetének megváltozását, a lakosság anyagi, valamint kulturális szükségletei ki elépítésének mértékét a következő fő adatok jellemzik: A nemzeti jövedelem, összehasonlítható árakon számítva, 1949-ről 1954-re — az előzetes számítások szerint — töhb mint 50 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem öt év alatt összesen meghaladta a 265 milliárd forintot. Ezen összeg 29 százaléka került felhalmozásra, elsősorban a termelés bővítését szolgáló álló- és forgóalapok növekedtek. A nagymérvű felhalmozás eredményeképpen gyors ütemben gyarapodott a nemzeti vagyon: az állója!apók értéke öt év alatt közel 30 ■'zúzalékkal nőtt. A beruházásokra fordított összeg az első ötéves terv időszakában 67 milliárd forint volt. Az ötéves terv időszakában átálakult a népgazdaság szerkezete: hazánk agrár-ipari országból ipari-agrár ország lett. Az ipar súlya a nemzeti jövedelemben öt év alatt 50 százalékról közel 64 százalékra emelkedett. A szocialista iparosítás követelményeinek megfelelően az iparon belül nőtt a nehézipar és .különösen a gépipar aránya. Megváltoztak a tulajdonviszonyok is: a szocialista termelési viszonyok a gyáriparban, a nagyüzemi építőiparban, a közlekedésben, a külkereskedelemben és a nagykereskedelemben kizárólagossá váltak. A kiskereskedelemben túlsúlyra jutott a szocialista szektor. A mezőgazdaságban az ötéves tervidőszak végén az ország szántóterületének mintegy egyhar- madán folyt nagyüzemi, szocialista gazdálkodás. A szocialista (állami és szövetkezeti) szektor aránya á nemzeti jövedelem termelésében 1949- ről 1954-re 53 százalékról 31 százalékra emelkedett, a tőkés szektor aránya 19 százalékról 1 százalékra csökkent. Az ötéves terv időszakában nőtt a foglalkoztatottság: A keresőképesség száma öt év alatt köziéi 400 000-rel nőtt. Végleg megszűnt a munkanélküliség, sőt több területen munkaerőhiány volt. Megváltoztak az osztályviszonyok: az összes keresőkön belül jelentősen megnőtt az ország vezető erejének, a munkásosztálynak súlya: 1954-ben 326 000-rel, 34,5 százalékkal több volt a munkások száma, mint 1949- ben. A kisárutermelők száma öt év alatt 428 000-rel, 22,3 százalékkal ősökként. A népgazdaság szocialista szektoréban 1954-ben 1 040 000 munkással és alkalmazottal több dolgozott, mint 1949-ben. A mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezetekben dolgozók száma öt év alatt több mint 300 000- rel növekedett. Túl nagy mértékben nőtt ez alatt az idő alatt az igazgatósban, különösen az államigazgatásban foglalkoztatottak száma. Az ötéves tervidőszakban jelentősen emelkedett — bár nem az előírt mértékben — a lakosság anyagi szükségletei kielégítésének színvonala is. 1954-ben az egész lakosság 30 százalékkal fogyasztott többet, mint 1949-ben, A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 1954-ben több mint 20 százalékkal múlta felül az 1949. évi színvonalat, ennél nagyobb mértékben növekedett a parasztság reál jövedelme. öt év diait lényegesen javult a lakosság egészségügyi és szociális ellátottsága: a társadalombiztosításra fordított kiadások összege 1,3 milliárd forintról 4 milliárd forintra növekedett, azaz meghártjmszorozódoiijt Ezen-I belül a nyugdíjak, járadékok Összege négyszeresére emelkedett. Bővült az egészségügyi. hálózat, javult a megelőző orvosi munka és alaposabbá, eredményesebbé vált a betegek kezelése, növekedett a kórházi agyak és a rendelőintézetek száma. A tervidőszak alatt gyors ütemben bontakozott ki a kulturális forradalom. öt év alatt az iskolai oktatás, az is- kclánkívüli szakképzés, a könyvkiadás, a napilapok és folyóiratok kiadása, a mozi- és színházlátogatás, valamint a népművelés egyéb ágai olyan hatalmas mértékben fejlődtek, amilyen tőkés viszonyok között elérhetetlen lett volna. A megváltozott társadalmi viszonyok, az anyagi jólét növekedése, az egészségügyi viszonyok javulása eredményeképpen a korábbi évekiré! jóval gyorsabb ütemben nőtt az ország népessége. öt év alatt az ézér lakosra jutó éí- veszületések szárpa 11,7 százalékkal nőtt, a halálozásoké 3.5 százalékkal csökkent, a természetes szaporodás aránya közel egyharmadda! — ezer lakosra számítva 9,2-ről 12-re nőtt. Az 1950—1954. közötti időszakban az ország lakossága 460 000-rel szaporodott és a tervidőszak végén elérte a 9 750 000 főt. A termelőerők gyors ütemű fejlesztése, a népgazdaság és a társadalom szerkezetének átalakulása, az anyagi és kulturális ellátottság növekedése terén elért eredmények csak a népi demokratikus rendszer alapján jöhettek létre. Az eredmények eléréséhez,' nagymértékben, hozzájárult a Szovjetunió sokoldalú gazdasági, műszaki és tudományos segítsége, valamint a népi demokratikus országokkal egyre szorosabbá váló együttműködés. n. IPAR — ÉPÍTŐIPAR Az ötéves tervidőszak alatt a szo- szocialista iparosítás gyors ütemben ha'adt előre — különösen gyorsan fejlődött a nehézipar. Az összes beruházásokból 46,7 százalékot, öt év alatt összesen 31,2 milliárd forintot fordítottak a gyáripar és az építőipar, ezen, belül 27,3 milliárd, forintot a nehézipar fejlesztésére. 75 új ipari üzem létesült és többszáz üzemet lényegesen bővítettek, korszerűsítettek. Az új Ipari üzemek többsége vidéken létesült, ennek következtében megváltozott az ipar területi megoszlása, 1949-ben az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak 52 százaléka, 1954-ben 46 százaléka dolgozott Budapesten. Az iparosítás eredményeképpen az egész ipar termelése 1954-ben 131 százalékkal, ezen belül a gyáriparé 155 százalékkal volt több, mint 1949-ben. A szocialista iparosításnak megfelelően a nehézipar termelése gyorsabb ütemben, 188 százalékkal, ezen belül a gépiparé 267 százalékkal' nőtt. A könnyű- és élelmiszeripar termelése 1954-ben 127 százalékkal haladta meg az 1S49. évi színvonalat. Az építőipar termelése öt év alatt 169 száza'ékka) emelkedett. Az ipari termelés fejlődését elősegítette a külkereskedelem, amely egyre több országgal létesített gazdasági kapcsolatokat. ,..A gyáriparba és az építőiparba ot év alatt kb. 500 006 új munkás és alkalmazott került. Az ötéves terv végén az ipa- n munkásoknak már több minit 70 pázalékánál több munkást foglalkoztató nagyüzemekben dolgozott, A munka termelékenysége 1949-től ^ 1954-ig a gyáriparban 46,6 százalékkal, az építőiparban 477 szazatokkal nőtt. A termelés öt év alatti növekedését 63 százalékban a munkáslétszám és 37 százalékban a munka termelékenységének növelése révén erte el az ipar. A termelékenység növekedéséhez hozzájárult a mind szélesebb körben ■kibontakozó munkaverseny és az élenjáró munkamódszerekkel dolgozó sokezer sztahanovista. Az ötéves tervidőszakban gyors ütemben fejlődtek az egves iparágak. ' 1 A széntermelés 1&54_re közel megkétszereződött: az 1849. évi 11,8 millió tonnával szemben 1954-ben már 22 mii 1.10 tonnát termeltek. , ^ szénbányászat fejlesztésére öt ev alatt 3,5 milliárd forintot, a nehezipari beruházások 12,8 százalékát fordították. öt év alatt 33 új aknát helyeztek üzembe. Az új termelőegységek az ország széntermelésének mintegy 0 ód részét ad ják. Több új korszerű szenMztáiyozó is épült, többek kőS.őrehaJadt a szénbányászat egyes munkafolyamatainak gépesítése ' A csákányozást egyre inkább a gépi fejtokalapács váltotta fel és a rob- bantas előkészítésének nagy részét is gépi fúrókkal végzik. A legutóbbi evekben több mint ezer munkahely: szállítógép üzembehalyezése réven a kitermelt szénnek már mint- Tfsa gépekkel szállították, míg 1950. euott a munkahelyi szálütás- , í/ak ^^egyedét végezték géppé-. Nem volt kielégítő a nehéz tes- munkát igénylő jövesztés As rakodás gépesítése. A szénbányászait gyors ütemű fejlesztése ellenére az ötéyes tervidő- szak második felében időnként szénéi látási nehézségek léptek fel. A sok szef.fí fogyasztó iparágaik (kohászat, építőanyag ipar, vegyipar stb.) termelése gyorsabb ütemben emelkedett a széntermelés. A nehézséget fokozta, hogy , a termelt szén minősége nem volt kielégítő: a szénterme- 7~ ,a szén vágyom megoszlása által indokéit arányon túlmenően — egyre inkább az alacsonyabb fűtőérté- ku barnaszenek és a lignit felé tolódott el. A kőolaj termelése 1954-ben 711 000 tonnával, mintegy 140 százalékkal volt több mint 1949-ben. 1954-ben köze] 300 olajkútcal több működött, mint 194S-ben. 1951-ben nyitották meg a nagylengyel! o’aj- mezot, A vi 11a mos energiatomié lés ?LrC alatt közel megkétszereződött: 1954-ben 4,8 milliárd kwo viHanwe- energíat termetek, az 1949. évi 2.5, mijiard kwo-vaj szemben A vil’a- m^erőművek teljesítőképessége 1954-ben mintegy 40 százalékkal haladta meg az 1949. évi színvonalat, U zerri behelyeztek többek között az újjáépített Mátravidéki Erőművet a tejesen újonnan épített November , a Sztálin Vasmű Erőművét- Az .vés terv alatt összesen 19 új vil- ^n^i^gia-termelőegység kezdte meg működését. A villamosítás to-, vábbi fokozását biztosítják az ötéves tervidőszakban megkezdett új Borsodi Erőmű és a Tiszalöki Vízierőmű építése, amelyeket részlegesen már 1955-ben üzembehelyezneík. Az erőművek teljesítőképességének fokozása nem biztosította teljes mér. télkiben a gyors ütemben növekvő energiaszükséglet kielégítését, ezért a meglévő nagyfokú kihasználása vált szükségessé. A villamosenergia- elosztás sem volt elég tervszerű, ezért egyes időszakokban energia- korlátozásokra volt szükség. A vil- lamosenergiaéllátásban fellépő zavarokat sikeresen kiküszöbölték. A vaskohászat termelése 1954-ben 118 százalékkal haladta meg az 1949. évi színvonalat. Az ötéves terv utolsá évében acél- nyersvasból 419 000 tonnával, 105 százalékkal, martinacé bói 508 000 tonnával, 65 százalékkal, elektro- acélból 124 000 tonnával, 157 százalékkal, hengerelt acélból 343 tonnával, 74 százalékkal termeltek többet, mint 1949-ben. Jelentősen bővült a vaskohászat tel jesí tőképessége: üzembehelyeztéik Csepelen az új csőgyárat, a Lenin Kohászati Művek 703 köbméteres »Béke« 'kohóját, a Sztálin Vasmű nagykohóját és két martinkemencéjét, bővítették a Lőrinci Hengerművet, Az ötéves tervidőszakban épült fel a Lenin Kohászati Müveik 1955. első negyedében üzembehe.yezett kó- zephengersora. Az ötéves tervidőszak alatt létesített új beruházások és a meg.évc terme'őberendezések átépítése nag>- mértékben emelte a vaskohászat műszaki színvonala-, nevelte a kohók fajlagos teljesítményét, fokozta a kohászat gazdaságosságát. A hengerművek — elsősorban a finomlemezsorok —■ te.jesítőképessé- gének növekedése nem tartott lépést a fokozódó szükség! etekkel és a termelés sem volt eléggé programszerű. Jelentősein fejlődött a színesfémkohászat legfontosabb alapanyagát termelő bauxitbányászait. Az 1954. évi bauxittermelés 700 000 tonnával, 125 százalékkal haladta meg az 1949. évi termelést. 1952-ben állították üzembe a Ha- limbai Bauxitbánya devecseri üzemét. Az ötéves tervidőszak alatt valamennyi bauxitbányában új telepeket nyitottak, meg. Az új telepek termelése az 1954. évi bauxitterme- lésmak több mint felét szolgáltatta. Gyors ütemben nőtt a bau x it feldől gozás: a timföidterme'.és 1949-ről 1954-re 101 000 tonnával, 330 százalékkal, az aiumíniumterme'és 18 400 tonnával. 127 százalékkal emelkedett. Az alumínium félgyártmányok termelése közel megnégyszereződött. A vegyiipar termelése 1954-ben 1949. évhez képest csaknem háromszorosára emelkedett. 1954-ben a szerves vegyipar 161,7 százalékkal, a gumiipar 188,3 százalékkal, a gyógyszeripar 451,8 százalékkal termelt többet, mint 1949-ben. 1954-ben 64 százalékkal több műtrágyát — ezen belül 90 százalékkal több foszfor-műtrágyát. — 122 százalékkal több kénsavat, 42 százalékkal több marónátront, négyszer any- nyi anilinfestéket, tízszer annyi DDT növényvédő hatóanyagot termét a vegyiipar, mint 1949-ben. A gyógyszeripar lényegesen fokozta az alapanyagok gyártását és számos — korábban importált — gyógyszert termelt olyan mennyiségben, hogy a hazai szükséglet teljes fedezése mellett exportra is jutott. Az ötéves tervidőszak alatt új, korszerű vegyigyárak létesültek, köztük a Tirzamenti Vegyiművek, a Hajdúsági Gyógyszergyár, a Veszprém megyei Festékgyár, az Ipari Gázgyár, a Zalai Aszfaltgyár. Az elsősorban hazai nyersanyagokat feldolgozó vegvíipar és a műanyag- gyártás nem fejlődött kellő mértékben. Nem volt kiéégítő a műtrágya- gyártás fejlesztése sem, de az ötéves tervidőszakban épített kazincbarcikai új műtrágyagyár és a Péti Nitrogénművek új műtrágyaüzeme — amelyeket 1955-ben helyeznek üzembe — biztosítják a műtrágyatermelés nagyfokú növelését. Az ötéves ten' időszakában a gépipar az ipar vezető ága lett; _ml& 1949-ben a gyáripar termelésének csak 19 százalékát adta, addig it ben ez az arány közel 28 százalékra emelkedett. 1954-ben a Smarter melése 267 százalékkal v^t Jobb mint 1949-ben. A gépipar JontC^£ termékei közül 1954-ben 103 száza lékkai több csácswffltergapadot,138 százalékkal több fúrógépét 97 szaza lékkai több marógépet, 323 száz lékkai több tehergepkot^t, 553 sza zalékkal több autóbuszt,. 48 szaza lékkai több motorkerékpárt 50 sza zalékkal több 15 lóerő egysegre szá mított traktort és 37 százalékkal több cséplőgépet gyártották, 1949-ben. „ ; , . „ ^nAz ötéves tervidőszakban a JP ipar számos új gyártmány JoalJj új bányagépek (F—4 fejtő gép, Sz. 153 rakodógép, Fuksz * gókalapácsos réselőgép, vjkötej€6 kézi szénfúrógep, végtelen y szállítógép stb.); ujtipusu szerszá™_ eének (univerzális esztergapad Ä&P, «je«"« stb.); villamos!pari cikkek <n_ag7 szültségű és nagyteljesítményt. lóm denzátorok. korszerű hangrog berendezések stb.); ÚJ jezogjd^J gi gépek (arató-cseplogepek lánctól nas Diesel-traktor, függesztett kultt nek /dumper, hordozható betona Sép Stój; közlekedési eszközök (úttípusú elektromos mozdony, trolibusz. háromtengelyes ter^éfógép; kocsi, farmotoros autóbusz három részes Hargita« motorvonat sto.j gyártása iiicfcult higs r _«a g A tepiParban öt év alatt számos £ vállalat kezdte meg mukodgt ^ tük a Kúkunfe egyhaz^ Bgg’ Berendezések Gyara, a r vúitógyerVáltó- és Kitérogyár, a tyagyár, a Sztálinvarosi Gépgyár Jászberényi Aprítógepgyál, a Qyá- csabai Forgácsoló Szerszamok GyJ m a Préslégszerszamgyár, a Mecn nikai Mérőműszerek Gyarate^CJ^ Á rarnimérőgyar es sz El . Mérőműszerek Gyára.,^ JJsítése- lentős bővítéseket as között két hajtottak végre: toj’cj Vagon- Lényegesen bővítettek a Ganz Vág Bvárat a Gheorghiu-Dej Hajogya Sf a Vörös Csillag Traktorgyárat S*®» “c*ez“elot áll a Soroksári Vasöntöde. A gépipar gyorsütemu k " t lehetővé tette az egesz ipar Kelül a nehézipar mind több «J ^ korszerű géppel való ellátfcák ^^ rsső ÄsarÄATiS! nőve. esei, eredmények ss1“» «gr: riTssr-^ kel. Az építőanyagipar termelése 1954-ben 1949. évihez képest to S* é, A cementtermelés mmtegy tere emelkedett, az egetett tea a tér me’ése közel megháromszorozodottt Felépült a Málri Téglagyár továbbá a Hejőcsabai Cement- ^ Mészmü. az Uzsai Kőbánya, •n épületelemgyár. Megindult a vített Dorogi Mészmű próbaüzemei Az építőanyagipar műszaki szinvo- na)a is növekedett: 1954-ben a.nj»; téglamennyiség több mint fej . lamosított berendezéssel elő. a téglaszárítasnak PfdJ JinJ egy 20 százalékát korszerű mujan tóban végezték. Az 1954-ben temeU Téglamennyiségnek mar tobbmm^ százalékát a lényegesen m^asaoo teimelékenj'ségű gyorsegetesse! aui tották elő. (Fo.ytaitás a 2. oldalon.)
