Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-05 / 104. szám

Csütwtök, 1955. május 5. SOMOGYI NEFLAH 3 A VASÚT DOLGOZÓINAK MUNKÁJÁBÓL Egy kis állomás dolgozóinak nagy lépése a szocialista vasút megteremtésében Köszönet a szakszolgálat példamutató és kiváló dolgozóinak Már többször hírt adtunk a somogyszobi vasút­állomás dolgozóinak nagyszerű munkájáról. Most is­mét nagy eseményről számolunk be. Ugyanis a so­mogyszobi vasútállomás április 28-án élüzem lett. Odaadó, lelkiismeretes munka, kitűnő teljesítmé­nyeket szülő verseny eredménye volt ez a szép ün­nepség. Előző nap az állomás valamennyi épületét fel­díszítették a vasutas dolgozók, úgyhogy 28-án reggel teljes ünnepi díszben pompázott minden. Az ünnepség ■délután három órakor kezdődött, amikor a nagyatádi honvédzenekar pattogó, friss indulókkal szórakoztatta az utazóközönséget épp úgy, mint az ünnepelni gyűlő vasutasokat. A dolgozók arcán csak úgy ragyogott a megelégedés és az öröm, hiszen a kívülállók is szám­talan elismeréssel adóztak becsületes munkájuknak. Hat órakor a vasutasok kultúrtermében elfoglalta he­lyét az elnökség, s a dúsan terített asztalok mellé nemcsak az állomás dolgozói, hanem a termelőszövet­kezetek, a földművesszövetkezet, a kisipari termelő- szövetkezet, a tanács és a párt küldöttei is leültek. A Himnusz hangjai után Messe-nyei Nándor főfelügyelő osztályfőnök a miniszter elvtárs képviseletében tar­totta meg ünnepi beszédét. Hangsúlyozta, hogy a szo­cialista vasúti munka megteremtésében milyen nagy lépést tettek előre e kis állomás dolgozói, akik az él- üzem-cím elérésével pártunk és kormányunk igaz meg-. A Magyar Államvasutak Pécsi Igazgatósága le­velet küldött szerkesztőségünkhöz, melynek -tartalmát örömmel közöljük. »•A pécsi MÁV Igazgatóság Távközlő és Biztosító­berendezési Szakszolgálata az 1955. év első -negyedévé­ben már harmadszor nyerte el a büszke »Élüzem« kitüntetést. E kiváló eredményt a szakszolgálat ter­melésben élenjáró dolgozóinak segítségével értük el. ■Ezek közül is kiemelkedik a kaposvári vonalellenőr- ségbez tartozó Gergely Ödön távközlő, Banai Gyula iblokkmester, valamint Magyar Gyula, Győréi Béla és Borsos István távközlő műszerészek. Kiváló munkát végzett a balatonszemasi blokkmesteri szakaszhoz tar­tozó Mogyorósi Sándor főintéző blokk-műszerész és vé­gül a siófoki blokkmesteri szakaszhoz tartozó Faragó József műszerész is. Az említett dolgozók már egy év óta valameny- nyie-n folyamatosan tartják a sztahanovista szintet, 'így az április 30-án tartott élüze-mavatási ünnepségen megérdemelten kapták meg a »Szakma kiváló dolgo­zója« kitüntetést, valamint az ezzel járó pénzjutalmat, melyet a közlekedésügyi miniszter elvtárs képvisele­tében dr. Jeckel Tibor minisztériumi igazgatóhelyettes nyújtott át. A MÁV Igazgatóság V. osztálya ezúton is köszönetét mond a szakszolgálat e példamutató és ki­váló dolgozóinak«. •becsülését vívták ki. Ezután Fehér elvtárs a szakszer­vezet képviseletében, majd Horváth elvtárs a politikai, főosztály megbízásából kívánt további jó munkát és ■sok sikert az állomás dolgozóinak. Ezután került sor a sztahanovista oklevelek kiosztására. Egyúttal hár­man a kiváló vasutas jelvényt is megkapták, további 15 dolgozó pedig pénzjutalomban részesült, A jelenlévők hatalmas tapssal köszöntötték a meg­jutalmazott és kitüntetett vasutas dolgozókat. Az ün­nepség befejezése után baráti vacsora és kedves tánc- -.muiatság következett egészen reggelig. A somogyszobi vasútállomás dolgozói méltán érde­melték ki az élüzem-kitüníetést, hiszen a nagy verse­nyek ideje alatt mindenki tudásának, s lelkesedésé­Cikkünk nyomán ... Érkezett a MÁV-tóI másik levél is, de ennek fel­adója már a MÁV Utasellátó Üzemi Vállalat Buda­pesti Központja. Ebben a levélben a következőket ír­ják: »A Somogyi Néplap folyó évi negyedik hó 13-i számában Kaposvári őrjárat cím alatt foglalkozott a vasútállomás «öntésével is, melynél a rendetlenséget és tisztátalanságot kifogásolta. Az építő kritikát kö­szönettel vettük tudomásul és minden intézkedést megtettünk arra vonatkozólag, hogy a jövőben a szó- toanforgó üzem tiszta és rendes külsejével méltókép­pen tudjon a -kaposvári dolgozók rendelkezésére állani. Kócsa Mihály váll. igazgató«. * * * Hagy siker kísérte az ifjúsági seregszemle megyei bemufatéjáf Vasárnap reggel 9 órakor kezdő­dött a Kaposvári Városi Színházban a kultúrverseny megyei döntője és az ifjúsági seregszemle megyei bemu­tatója. Megyéink járásai legjobb né­pi együtteseinek, szánj át-szóiniak, né­pi táincesoportj aimak, énekkarainak és- szólistáinak egy része szerepelt a háromnapos bemutató első napján. A itánccsopontok közül kiemelke­dett jó -felkészülésével az Építők Szakszervezetének -téglagyári tánc- csoportja. A 'Belügyminisztérium Megyei Főosztálya tánecsoportjénak ieámytánca is sikert aratott, annak ellenére, hogy nem szerepeltek olyan jól, mint próbáikon. A szenitbenede- k.iek csoportja fiatal1 táncosokból áll, akik nehéz körülmények közt, de lelkesen készültek a versenyre. A to­poméin tónocsoport előadásában vísz- szaesés mutatkozott. A marcali ku-1- itúirtiáz támccscpertia a »Páros ve- télkedő«-vel, a Martanpuisztai Álla­mi Gazdaság a »Bogárd.i páros«-sa! vívta ki megérdemelten a közönség tetszését. A versenyen bemutatkozó szólis­ták is sikerrel szerepeltek, mindnyá­jan tehetségesek, s ha a továbbiak­ban is jól tanulnak, még sok sikert arathatnak színvonalas előadásaik­kal. Horváth János -gitárszólója a seregszemle egyik érdekessége volt. Műdig Erzsébet szólóéneke meglepe­tést keltett. Gyakran tapsolták meg a kaposváriak. A Cseri- -úti iskola úttörőinek énekszóH-stáj-a szép ígéret. Kellő képzéssel nagyszerű eredmé­nyeket érhet el a kis úttörőpajtás. Kiemelkedő volt Soós Anna, a len­gyeltóti és Árr Magdolna, a íonyó- di ikultúrcsoport tagjának szavalata. | Mindketten jól hangsúlyozva, mély érzéssel adták elő a költeményeket. Nem várt eredményeket hozott a megye -legjobb énekkarainak bemu­tatkozása i-s.. A Cseri iskola úttörői népdalokat adtak elő szép sikerrel. A csurgói -általános iskola énekkara jó felkészültségével nyerte meg a közönség tetszését. Lelkiismeretes munkát végzett zenekaruk is, amely az általános iskolában külön zeneka­ri szakkörként működik. A megyé­ben nagyon kevés olyan jó munkát végző énekkar van, minit a fonyódi együttes. Az énekkar külső képe, továbbá műsora, felkészültsége és előadásának színvonala is kiváló. Dicséret illeti karmesterüket, Kiss Zoltánt, akinek lelkiismeretes mun­kája jelentősen hozzájárult a nagy sikerhez. Örömmel üdvözölte a -közönség a hosszú hallgatás után újra színpad­rálépő szenyéri népi együttest. A kukoricaf-oszt-ási népi játékot mutat­ták be, -amelyet helyi gyűjtésű bal­ladákból, népdalokból és táncokba -állítattak össze. A másik nagy si­kerrel szereplő népi együttes a hed- rehelyi-eké volt. A megyei bemutatón szereplésük még jobban sikerült, minit a járásin, A színjátszócsopcrtok közül a ba- latanleUei -kultúrcsoport aratott nagy sikert. A János vitéz előadásával készültek a megyei -kulturális sereg« szemlére. A kulturális seregszemle első nap­jának nagy sikereit látva, Kaposvár közönsége méltán nézhet érdeklődés­sel a bemutató következő két napja elé. Sz. I. Szeretettel várjuk Jakucs Lászlót, a Béke-barlang felfedezőjét :nek legjavát adta. Ennek köszönhető az, hogy a má- asodik negyedév eddigi szakaszában is az élüzem szint felett tartják kiváló eredményeiket. Bízunk benne, hogy az Utasellátó Vállalat vasút­állomási dolgozói jó munkájukkal -be is váltják ezt az ígéretet. TOVÁBB FOLYIK A VERSENY! A Kaposvári Faipari Vállalat nem engedi magát megelőzni a Pécsi Asztalosára Gyártól Az év éle; ín -még sck nehézség­gel küzdött a Kaposvári Faipari. Vállalat, mivel -az anyagellátással ko­moly -bajok voltok. Nem titok az sem, hogy azokban a hetekben so­kan kétkedtek -benne, vajon teljesí­teni tudja-e a vállalat első negyed­éves tervét. Végül is azoknak -lett igazuk, akik bíztak a -kötelességtudó munkások lelkesedésében: kik a len­dületes verseny során behozták kez­detiben mutatkozó lemaradásukat. Legújabb jelentésük -hírt ad arról, hogy április havi tervüket 173,4 szá­zalékra teljesítették. Különösen sok dicséret illeti a -bútor-részleg dolgo­zóit, mivel -Dér József, műszaki veze­tő irányításával -termelési tervüket 151 százalékos eredménnyel váltották vallóra. Dorna elvtárs és Vatu-lik elv­a megye dolgozói előtt, hiszem szám­talanszor említettük őket az élenjá­rók között. Ezek az elvtársiak -a múlt hónapban ismét példamutató munkát végeztek. Ide kell sorolnunk még Buzsáki Béla és Kovács Gyula asz­talosok nevét -is, akik -egyéni teljesít­ményükkel nagyban hozzájárultak a sikeres tervteljesítéshez. A gépházban dolgozik Bartics Jó­zsef gépmunkás. Mimit párttag foko­zottan kötelesség-ének tartotta, hogy az elsők közé kerüljön, s példamuta­tásával buzdítsa -munkatársait. Nem is olyan régen megírtuk -már, 'hogy milyen nagy versenyben áll­nak egymással a gat-te-rek. Ugyanis a szuloki gatiter nemes vetélkedésre hívta a többieket. Az első negyedév­ben ők nyerték el a zászlót, ezidö­köz-elebb -a siker. Nem sokkal marad mögöttük az előző nyertes: Szülök, majd ezt követik a böhönyeiak 241 százalékos rönMelvágási tervtelj estf- t-ésükkel. Mindez azt mutatja, hogy a Faipari Vállalat dolgozói becsü­lettel küzdenek célkitűzéseik meg­valósításáért. Ök voltak azok, -aki-k április 13-án versenyre hívták a Pé­csi Asztalosára Gyárat május elseje méltó megünneplésére. Megfogadták ekkor, -hegy második negyedévi ter­vüket 1,5 százalékkal túlteljesítik. A negyedévnek még csak ötödik hetében vagyunk, de máris örömmel irthatjuk, hogy a kaposváriak 58,5 százalékra állnak tervük teljesítésié­vel. így tehát minden remény meg­van arra, hogy a május elseje után is tovább folyó munkaversenyből ők fárs brigádja már nem ismeretlen ! szerint azonban a mennyeiekhez all kerüljenek ki győztesen.. _______ 0 G0000000000000000000000000OOO000000000000 G0000000G00000G000OO00000OO0000000000O0O0000000OO0O0OG00 Őreimmel hallottuk hírét, hogy Jakucs László, hazánk európaszerte híres barlangkutatója május 11-én Kaposvárott számol be a nagyközön­ségnek kutatásairól, eredményeiről. Jakucs László a Szovjetunióban vé­gezte tanulmányait; hazatérése után, 1950-ben elkezdte komoly, ne­héz munkáját: a karszt-kutatást. Az eredmény nem maradt el. Több vizs­gálat eredményeként feltáratlan karszt-barlangrendszerek j elenlétét állapította meg. Ezután kért enge­délyt a Jósvafő—Szelce-puszta— Nagyoldal közötti terület feltárásá­hoz. így indult el az a harc, melyet Jakucs László a természettel folyta­tott, s melynek eredményeként fel­fedezte a Béke-barlangot. A kutatás sok viszontagságot, nehéz, kitartó munkát igényelt. Nemcsak a termé­szet erőivel kellett -megbirkóznia, harcolnia kellett sokszor az embe­rek maradisága ellen is. Szeretnénk, ha fiatal geológusunk bemutatná nekünk fáradságos mun­káját, ha elvezetne bennünket a Szomonhegy alatti nyíres erdő sátor­táborába. Szeretnénk látni lelkes fia­talokból álló kis csoportját munká­juk közepette: véresre sebzett ke­zükkel, izzadt arcukkal, sáros ruhá­jukkal, ezernyi' veszedelem -között. Szeretnénk megismerkedni a dús erdőkkel borított magas hegycsú­csokkal, karsztos legelőkkel, víz­nyelőkkel és azzal a csodálatos föld­alatti barlangviléggal, melyet olyan nagy szeretettel kutatott, megajándé­kozva vele hazánkat, dolgozó né­pünket. Szeretnénk, ha bemutatná nekünk azt a nagy küzdelmet, me­lyet több mint fél éven át folyta­tott, és átélnénk vele annak a perc­nek nagyszerűségét, amikor felfe­dezte a Béke-barlangot. Előadásában vigyen el bennünket sátortáborába és mi ígérjük, hogy onnan elkísér­jük geológusunkat, vele megyünk a kutatás nehéz, veszélyes, de a meg­ismerni akarás felemelően szép mun­kájában. Karbidlámpával kezünk­ben vele megyünk a barlang folyo­sóin, a hatalmas földalatti termek­ben, a barlangi patakok, tavak, víz­nyelők, bizarr formájú agyagpira­misok és cseppkőgomibák útvesztőin. Ismertessen meg bennünket hazánk új. gyönyörű természeti szépségével, a Béke-barlanggal, és ezen keresztül az állandóan változó, fejlődő, mindig új és mindig szép, mesélő termé­szettel ! Lóczy István tanár, a TTIT földrajzi szak­osztályának tagja. :©00©0©000G00O0000©G0G00© Szívósság, győzniakarás jellemzi munkájukat Jegyzetek a zákányi Győzelem TSZ életéből Három éve alakult meg Zákány­ban a Győzelem TSZ. Néhány dol­gozó paraszt összefogott, majd tö­megesen álltak melléjük a község kis- és középparasztjai. Csakhamar a közös gazdálkodás, a felemelkedés útját választotta a legtöbb gazda a faluban: ki a Győzelemben, ki pe­dig az Alkotmány TSZ-ben kereste szebb életét. Ezekután azt lehetne gondolni, hogy Zákány rövidesen termelőszö­vetkezeti község lett. Sajnos, nem így történt. Mind a két tsz fejlődé­se egyidőre megakadt, sőt bizonyos hanyatlás is volt tapasztalható. A Győzelem TSZ 51 család Cl 'tagjával jött létre. A közös föld 370 hold volt. Sifter János, a tsz elnöke így em­lékezik vissza azokra az időkre: — Sajnos, voltak a belépők között töb­ben -is, akik a megengedettnél több földet tartottak meg maguknak a háztáji gazdaságban. Természetesen ezek elsősorban a háztájit munkál­ták meg és csak azután jött a kö­zös. — Mire vezetett ez? — Arra, hogy nagyobb munkafegyelmet követeltünk meg a tagságtól — folytatja az elnök. — De hadd mondjak el még egy-két hibát: néhányan csak legrosszabb gazdasági felszerelésüket hozták be a tsz-be, míg mások csak dolgozni, azaz munkára engedték át vetőgé­püket, (boronájukat stb. A megala­kult tsz tehát gazdasági felszerelés hiányával küzdött. Az állam azon­ban hóna alá nyúlt a fiatal szövet­kezetnek és 65 000 forint kölcsönt adott. E kölcsönt hasznos beruházá­sokra fordítottuk. Sertésfiaztatót, is­tállót építettünk, szekereket, ekéket, boronákat csináltattunk, lószerszá­mokat szereztünk be, tehát a bein­duláshoz megteremtettük az alapot. A kezdet tehát — ha itt-ott vol­tak is átmeneti hibák — napfényes jövőt ígért — ez csendül ki Sifter elvtárs sza­vaiból. Ekkor jött az 1953-as esztendő. Azok, akik kevesebb munkával egy­szerre szerettek volna több haszon­ra szert- tenni — kiléptek. Miért? Nem könnyű -erre a válasz. Az egy­szeri gyerek is a hegedűt kézbevéve azonnal művész szeretett volna len­ni: az egyszeri, gondokkal küzdő dolgozó paraszt is egyszerre szere­tett volna jómódú tagja lenni a milliomos tsz-nek. Elfelejtették ezek a kilépő tagok, hogy a barcsi, a bür­kével, vagy a többi milliomos tsz is a tagság szívós, áldozatkész munká­ja által lett olyanná, mint amilyen most. Az első év nehézségei kicsinjdiítű- vé, borúlátóvá tettek sokakat. A zá- kányi Győzelem TSZ-ben 6 család maradt benn 13 taggal. Földterüle­tük. 90 holdra apadt. Sokan azt hitték akkor, hogy a tsz napjai ezzel meg vannak szám­lálva. A nehézségek azonban csak a gyengéket törik meg, az erőseket még jobban megacélozzák. Igaz, hogy vannak nehézségek, de a Győzelem 1953 óta jelentős ered­ményeket ért el. Hiba például az is, hogy a helytelen tagosítás következ­tében a 90 holdjuk 5 helyen van. Az ötfelé szétszórt föld megművelése nehéz. A szövetkezetnek 1952-ben 47 marhája és 6 lova volt. Ma — bár fö'dterütetük negyedére csökkent — 15 marhával, 6 lóval és 1 csikóval, 12 anyakocával és 41 malaccal di­csekedhetnek. Ez az állomány év végére jelentősen gyarapodik, ahogy az éves termelési terv és a tagság szorgalma mutatja. Hogyan akarják az állattenyésztést fellendíteni? ! Jó! tudják, első a takarmányalap j megteremtése. Ezért sok lucernát,' lóherét, bíbort termeinek, ezenkívül 5 holdon vetettek zabot és 12 hol-1. dón árpát. Kenyérgabonából annyit termeinek, hogy a beadási kötele­zettségen kívül bőségesen meglegyen a tagság évi kenyere. Cukorrépát csak 1 holdon vetettek, kukoricából 10, burgonyából pedig 3 holdjuk van. A növényeket ezután nem hagyják a maguk sorsára. Gondosan ápolják vetéseiket; 20 hold őszit fej­trágyáztak. A kukoricát pedig azért vetették négyzetesen, hogy gondo­san és jól megmunkálhassák gépek­kel. Bárki láthatja: okos. megfontolt, előrelátó gazdálkodás a Győzelemé. Még előbbre juthatnának, ha több lenne a földjük. Az elnök szerint még 15—20 hold elkelne. Bizonyára nem kell soká várniuk erre a hiány­zó területre, mert a falu figyelő sze­me állandóan a győzelem beliek szor­galmas munkáján, hozzáértő gazdál­kodásán van. Máris sokan vannak Zákányban, akik azon töprengenek: egyedül-e vagy közösen? Nos, ezek­nek a töprengését akarják megrö­vidíteni a Győzelem tagjai jó pél­dával, szíves hívó szóval. Könnyebb, szebb az élet a közösben — a Győzelem eddigi története is igazolja. A nehéz testi munkát már csak­nem teljesen a gépek vették át. Ara­tásnál, fűkaszálásnál már nem gör­nyed reggeltől estig a dolgozó. A jövedelem pedig emelkedik. Az el­múlt évben például Benkő József tsz-tag tiszta bevétele 20 826 forint volt. Ugyanakkor Varga György 8 holdas egyéni paraszt csupán 10 830 forintos tiszta, jövedelemmel zárta a múlt gazdasági évet. Ahol olyan jól gazdálkodnak, s olyan szorgos em­berek fogják egymás kezét, -mint a Győzelemben, ott szép jövedelem elé nézhet, a tagság. Ez évben —szá- mílás szerint — munkaegységen­ként 4 -kg gabona és 18 forint kész­pénz kerül kifizetésre, nem számít­va a burgonyát, kukoricát, cukrot, olajat, szénát, bort. A háztáji gaz­daságból és a háztáji állatállomány­ból is -hasznuk származik. Úgy szá­molnak — már csak azért is, hogy hívek maradjanak tavalyi szoká­sukhoz —, hogy minden család két hízót vág a télen Vázlatos, tömör ez a felsorolás. Tán nem mutatja elég részletesen azt az utat, amelyet a Győzelem az elmúlt években bejárt. Arra mégis elég. hogy tanúsítsa: ez a kicsi szö­vetkezet él és virágzásnak indult, erősödik, szilárdul, lüktet benne az (élet. Lüktet, mert a Győzelem nincs i magára hagyva: a párt és a tanács, ■ a Csurgói Gépállomás vállvetve tá­mogatják az egykor meggyengült, de .ma már egyre jobban erőre kapó termelőszövetkezetet. Ennyit a kis zákányi Győzelem Termel őszöve tkezetrőL Lelkesedés, szívósság, jövőbe vetett szilárd hit és igyőzniafcarás jellemzi tagságát. Nem kétséges, hogy ez az áldozatos munka mielőbb meghozza a várt eredményt: ismét a keblére ölelheti -a Győzelem volt dolgos tagjait... Szőnyi István.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom