Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-05 / 104. szám
V 1 LAG PROLET AKJAl EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Az édesanyák ünneplésére készülnek megyénk iskoláiban A vasút dolgozóinak munkájáról Egy nap a kaposvári Petőfi-óvodában A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 104. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1955. május 5. Fejezzük be a vetést, kezdjük meg a növényápolást A hosszú tél, a szeszélyes áprilisi időjárás igen hátráltatta a tavaszi szántás-vetési munkákat. A burgonya, kukorica vetése emiatt késedelmét szenvedett. Most, hogy az időjárás kedvező, a föld is alkalmas a vetéshez, 'használjanak ki dolgozó parasztjaink minden percet, mert a legcsekélyebb késlekedés is károsan befolyásolja a terméseredményeket. Itt van a növényápolás megkezdésének ideje is, hiszen a cukorrépa, a burgonya sora már a legtöbb helyen szépen zöldéi. Sok helyen már megkezdték a cukor- és takarmányrépa sarábdlását is. Jó kukorica- és burgonyatermésre csak akkor számíthatunk, ha a hét végére — mire a növényápolási, munkák ítélj es ütemben megkezdődnek — minden gazda földbe teszi a magot. A Hedrehelyi NépíromtJoizöttság kezdeményezésére nemrégiben eg> lakatlan házból kultúrházat létesítettek a helybeli dolgozók. A munkát társadalmi úton végezték. Most elhatározták, hogy tovább folytatA Hazafias Népfront-bizottság es a Megyei Békeiroda május 9-éai emlékestet rendez Kaposváron a Párt- oktatás Házában, a háború 'befejezésének 10. évfordulója alkalmából. A bárdudvamoki dolgozó parasztok elhatározták, hogy a község határában társadalmi munkával három új hidat építenek. A munkához máris hozzákezdtek, a helyszínre szállították a szükséges anyagot. Ezt is önként vállalt munkával végezték, A mintegy negyhoildas főteret parkosítják, a kuitúrház mögött pedig szabadtéri színpadot készítenek, továbbá röplabdapályát és gyermekjátszóteret létesítenek. Az ünnepi beszéd és az est műsora arról a boldog percről emlékezik meg, amikor a világon végigröppent a német fenevad Legyőzésének, a háború befejezésének a híre. mintegy 17 ezer forint értékben. A község ifjúsága, idősebb dolgozói egyaránt hamarosan megkezdik a hidak építését, hogy még a nehezebb soromlévő mezőgazdasági munkák A héten minden kapós- újlaki gazda megkezdi a növényápolást A kaposújlaki határ igen mozgalmas. A kukoricát vetik kora reggeltől késő estig a gazdák. Még 12 holdnyi kukorica vetése van vissza, 2—3 napon belül akarnak vele végezni a gazdák. Torma István, Kovács Ferenc családtagjaikkal már a cukorrépát sarabolják, miután a vetést befejezték. A hét végére valamennyi gazda megkezdi a növény- ápolási munkákat. Sarabolják a cukorrépát a somogvvári Szabadság TSZ-ben A somogyvári Szabadság TSZ-ben minden tag részt vett a közös munkában, hogy mielőbb földbe kerülhessen a kapások magja. A vetéssel már végeztek. Tegnap elvetették a tökmagot is. A <tsz asszonyai hozzákezdtek a 11 hold cukorrépa sa- rabolásához. Patalomban is megkezdték a növényápolást Patalom községben a termelőszövetkezet tagjai jártak élen a vetési munkákban. A tagok minden percet kihasználva, időben elvetettek mindent. Példájukat az egyéni gazdák is követték. Valamennyien földbe tették a kapások magját és megkezdték a növényápolási munkákat. Kapálják az újburgonyát Kadarkúton Kadarkúton sok burgonyát termelnek a dolgozó parasztok, mivel az itteni föld igen alkalmas a termelésére. Június végén már szállítani akarják az újburgonyát a városi dolgozóknak. Márciusban kiültették az előcsíráztatott burgonyát, amikor pedig ismét hidegre fordult az idő, betöltötték, nehogy megfagyjon. Már szépen zöldéi az újburgonya, sötétzöld, gömbölyű kis levéléi napról napra erősödnek a jó időben. A gazdák már a hét elején megkezdték a burgonya kapálását, hogy jobban fejlődhessen és minél előbb a városi dolgozók asztalára kerülhessen. A simonfaiaknak igyekezniük kell a kukoricavetéssel! Simonfa községiben is minden épkézláb ember a mezőn szorgoskodik. Igyekezniük kell, mert mintegy 35 hold kukbrica vetése van még visz- sza. Ezt pedig ezen a héten el kell végezniük, mivel sürget a cukorrépa sarabolása. A gazdák közül többen már végeztek a vetéssel, s azon-' nal megkezdték a cukorrépa sara- bölását. A község cukorrépavetésének mintegy 35 százalékát sarabol- ták meg eddig. Somogyszobon holnap végeznek a kukoricavetéssel Somogyszobon a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák a kukorica kivételével már mindent elvetettek. Az Úttörő TSZ tagosítött tábláján négyzetesen vetik a kukoricát; holnap végeznek vele. A Kossuth és a Búzakalász TSZ is befejezi holnap a kukorica vetését. A cukorrépa sora már szépen látszik: a héten meg kell kezdeni a sarabolását. Úgy határoztak a tagok, hogy amint a kukoricavetéssel végeznek, azonnal megkezdik a sarabolást. DICSÉRET ÉS ELISMERÉS MEGYÉNK PÉNZÜGYI DOLGOZÓINAK A felszabadulási verseny idején megyénk szép sikereket ért el az első negyedévi adóbevételi terv teljesítésében. Hasonló szép eredmények születtek az április havi tervteljesítésben is. Ebben nagy érdemük van. megyénk pénzügyi dolgozóinak. Ezért a Megyei Pártbizottság dicséretben és elismerésben részesíti a Megyei Tanács elnökségét, a Megyei Tanács és a járási tanácsok pénzügyi osztályainak vezetőit és dolgozóit, a megye adófelügyelőit és községi adóügyi megbízottait. Megyei Pártbizottság A fonyódi járás az élen az adófizetési versenyben A fonyódf járás pénzügyi dolgozói büszkén jelenítik a megye dolgozóinak, hogy a jó felvilágosító, nevelő munka nyomán járásuk május I tiszteletére 44 százalékra teljesítette második negyedévi adóbevételi tervét. A fonyódi járás pénzügyi dolgozói és adófizetői dicséretet érdemelnek azért, hogy május 1-re tett fogadalmukat becsülettel teljesítették. A pénzügyi terv teljesítéséért folyó versenyben Somogybabod, Dairány, Ötvöskónyi eredményei jelentőséin, hozzájárulnak járásuk jó helyezéséhez. A legutóbbi értékelés' szerint a második negyedév első hónapi adóbevételi terv teljesítésében a járások sorrendje a következő: 1. fonyódi, 2. csurgói, 3. marcali, 4. siófoki, 5. barcsi, 6. nagyatádi, 7. .kaposvári, 8. tabi járási. Sok a tennivaló Zimány, Somogy- acsa, Rinyaszentkirály 'községekben, ahol a tanács eddig kevés gondot fordított az adóbeszedésre. Törekedjenek arra, hogy a pénzügyi tervek teljesítésével is feUsonakozfa assanak az élenjárók közé. KÜLÖNLEGES SZÉNASZARITÓ berendezések készültek ei a Szellőző Műveknél, melyek lehetővé teszik a kedvezőtlen időjárás alatt is a széna szárítását. A szárító- berendezés ventilátora óránként 60 000 köbméter levegőt fúvat a zárt helyen tárolt takarmányra, azt tökéletesen megszárítja és a növény megőrzi értékes tápanyag- tartalmát. előtt elkészülhessenek. ELŐADÁSOK A BÉKE MEG VÉDÉSÉNEK JEGYÉBEN A hazafias népfront-bizottságok és a Megyei Békeiroda előadássorozatot rendez a megyében, melynek a 'béke gondolatának ápolása a célja. »A magyar nép történelmi küzdelmei a német hatalmi törekvésekkel szemben-« című előadást már megtartották Baléban, Nagyberkiben, Ka- posmérőm és Kaposfőn, a közeljövőben pedig még közel 50 községben rendezik meg. Ezután pedig ugyancsak 50 helyen a «-Német munkásosztály és a német nép harca a militarizmus ellen-« című előadást rendezik meg. Munkában a Hazafias népfront A hazafias népfront-bizottságok megyeszerte eredményes munkát fejtenek ki. Kezdeményezéseikre számos helyen megindult a községfejlesztési munka, melyből sok esetben társadalmi úton veszik ki részüket a dolgozók. Emellett a népfront-bizottságok mind több és több aktív hívet toboroznak annak a békeharcnak, mely szerte a világon egy táborba tömöríti a dolgozók millióit a háború etíen. Minden területen eredményekben gazdag munkát végeznek a népfront-bizottságok és a legjobbak között ott tevékenykednek a párttagok, ott tevékenykednek a lelkes fiatalok. KULTŰRPARKOT LÉTESÍTENEK HEDREHELYEN ják községük fejlesztését, szépítését. A TSZ-MOZGALMAT NÉPSZERŰSÍTŐ FILMANKÉTOK A Megyei Népfrontbizottság és a Moriüzemi Vállalat filmankétokat rendez a megyében, melyek célja a termelőszövetkezeti mozgatom népszerűsítése. Vetítés előtt egy-egy élenjáró tsz elnöke ismerteti a közös gazdálkodás előnyeit, a tagok életét és jövedelmét, majd a helybeid dolgozó parasztok kérdéseire válaszol. A megbeszélést filmvetítéssel fejezik be. Eddig Csurgón, Kadarkúton és Marcaliban rendezték meg a film- ankétet és a közeljövőben még számos községben megrendezik. EMLÉKEST A HÁBORÚ BEFEJEZÉSÉNEK ÉVFORDULÓJÁN MEGSZÉPÜLT ÉLETÜNKET SZEMLÉLTETŐ KIÁLLÍTÁS A Megyei Népfront-bizottság új kiállítási anyagot indát vándorútra a megyéiben. A 17 tablóból álló anyag .az elmúlt tíz év eredményeit, megszépült életünket, hazánk új arculatát ábrázolja. A kiállítást először Nagyibajomban mutatják be, majd Böhönyére kerül, majd pedig tovább folytatja körútját a megyében. Egy-egy községben két hétig mutatják be a szemléltető anyagot. TÁRSADALMI MUNKA A KÖZSÉG FEJLESZTÉSÉÉRT A termelőszövetkezetek közös vagyonáról írta: Losonczi Pál, a Szocialista Munka Hőse, a barcsi Vörös Csillag TSZ elnöke Legtöbb termelőszövetkezetünk ma már hatalmas vagyonnal rendelkezik. Nem ritka az olyan tsz, amelynek vagyona többmillió forint értékű. A szövetkezetek összvagyona mellett a szövetkezeti alap értéke egyik legjobb mutatója a szövetkezet jó gazdálkodásának. A szövetkezeti alap a tsz alakulásával létesül, amelyet a tagság a közös gazdálkodás folytán kell hogy állandóan gyarapítson. Helyes-p ezt az alapot évről-évre növelni? Nemcsak helyes, hanem szükséges is. Elképzelhetetlen lenne ugyanis a tagsag jólétének emelése egy szegény szövetkezetben, ahol nem fordítanak kellő gondot a megfelelő tartalékok képzésére. Fordítva is áll ez az igazság: nem élhetnek rosszul a tagok egy gazdag szövetkezetben, ahol jó a növénytermesztés hozama, sok és jó állattal rendelkeznek, gondot fordítanak felszereléseikre, azokat állandóan javítják és felújítják. Azt szokták az ilyen gazdaságra mondani, hogy »rendben van a szénája-«. Eddigi agitációnk során általában csak arról beszéltünk, hogy mennyit osztottak szövetkezeteinkben egy- egy munkaegységre, mennyit kapott egy-egy tag vagy egy-egy család. Kétségtelen, hogy ez a legdöntőbb érv, hiszen a szövetkezeti gazdálkodás célja elsősorban az, hogy magasabb életszínvonalat biztosítson a dolgozó parasztságnak, mint az egyéni gazdálkodás. Az életszínvonal emelkedését azonban csak a kiosztott forintokon keresztül megmutatni nagyon egyoldalú dolog lenne. Rá kell világítanunk arra, hogy a tagok nagyobb jövedelme a nagyüzemi gazdálkodás nyújtotta előnyökből származik. A szövetkezeti tagok jóléte azonban csak akkor lehet tartós és akkor ívelhet állandóan felfelé, ha a szövetkezet gondoskodik megfelelő anyagi tartalékról, tehát — nevezzük nevén a gyereket —, ha jobb termés esetén többet tesz félre, ha nem igyekszik kiosztani mindent, amit egy jobb esztendőben meg tudott termelni. Tudom,' hogy ezzel ma még nagyon sokan nem értenek egyet. Sokan csak a pillanatnyi előnyt nézik és megfeledkeznek a holnapról. De nézzük csak meg ezt a kérdést közelebbről. A kapitalista társadalomban is azok a tőkések tudtak jobban meggazdagodni, akik nyereségüket üzemük bővítésére, újabb üzemágak létesítésére használták fel. Ezt dolgozóik legnagyobb- fokú kizsákmányolásával érték el. Mi persze nem ilyen módon akarjuk a szövetkezetek közös vagyonának növekedését biztosítani. A termelőszövetkezetekben a tagok maguk határoznak a tartalékolás és a jövedelemkiosztás kérdésében. Sajnos, egyesek e téren egyik végletből a másikba esnek. Vagy sokat tartalékolnak • és így nem tudnak met,felelő osztalékot biztosítani a tagoknak, vagy annyit osztanak a munkaegységekre, hogy nem jut a jövedelemből a termelés bővítésére. Ezzel megbénítják a szövetkezet további munkáját, lemondanak a következő évek nagyobb jövedelméről. Legtöbbször az utóbbi eset fordul elő, ami leginkább a természeí- beniek szétosztásánál mutatkozik meg. Szerintem az a helyes megoldás. h-a annyit osztunk szét a termé- szetbeniekből. hogy egy közepesen dolgozó tag háztartási szükségletét abból bőségesen kielégíthesse. Persze itt olyan szövetkezetét értek, amely meg is tette mindazt, ami tőle kitellett, tehát időben és becsülettel végzett minden munkával. De saját magukat károsítják meg az olyan szövetkezeti tagok, akik szétosztják a közös állatállomány részére szükséges takarmánymennyiséget is, arra gondolva, hogy majd így előbb lépnek be a kívülálló egyéni parasztok, ha látják, hogy pl. a tsz- tagoknak a padlásán mennyi kukorica van még. Tévednek, akik így gondolkodnak, mert ilyen helyen a legtöbb esetben a közös állatállomány sínyli meg az efféle hencegést és egy kicsit sem válik vonzóvá az olyan szövetkezet, ahol az állatállomány sínylődik. A szövetkezeti vagyon növelése nemcsak a kívülálló dolgozó parasztokra van vonzó hatással, hanem a szövetkezeti tagok viszonyát is erősíti szövetkezetükhöz. Nem büszkén beszélnek-e a szövetkezeti tagok egy-egy új épületükről, amelynek építésében akár közvetlenül, akár közvetve résztvettek? De ugyanígy büszkék szép állataikra vagy más vagyontárgyaikra, melyek különbek, mint az egyéni gazdáké. Szét sem lehetne kergetni az ilyen tagságot, mert érzik, tudják, hogy jelentős vagyont hagynának ott a szövetkezetben. De mindjárt meg kell nézni ennek az ellenkezőjét is az olyan szövetkezetnél. ahol a termés zömét évenként kiosztják. Ilyen szövetkezetben a terméseredmények nem emelkednek, mert hiányzik a jó istállótrágya, a jövedelem is olyan váltakozó, mint az időjárás. Valóságos istencsapás egy jégverés vagy más elemi kár. Nincs ilyenkor mihez hozzányúlni. Az szokott ilyenkor előfordulni, hogy a tagság elszéled, megy, ki merre lát és nagyon nehéz visz- szacsadogatni őket az üres szövetkezetbe. Pártunk és kormányunk minden segítséget megad a tsz-tagoknak, hogy jövedelmezővé tegyék gazdaságukat. Ez a segítség már a földreformmal kezdődött. Ingyenes használatra kaphatnak a szövetkezetek ma is állami tartalékterületeket. Megkapták a volt nagybirtokosok gazdasági épületeit és felszereléseit. A gépállomások gépei, a jó vetőmag, műtrágya is elsősorban a szövetkezetek tagjainak a boldogulását segíti elő. De nem utolsósorban segíti a szövetkezeteket az állam a különböző hitelekkel, amelyek egyrészét vissza sem kell fizetni. Az a kérdés ezekután, hogyan használják ki szövetkezeteink ezt a nagyarányú segítséget. Vannak, akik — helyesen — takarékoskodnak az állami hitelekkel, vannak, akik bőkezűen bánnak azzal. Ennél a kérdésnél is érdemes néhány szóra megállni. .4z állami hitelek célja, hogy a termelést elősegítsék. Mégis előfordul, hogy egyes tsz-ekben így vagy úgy, de igyekeznek az államtól kapott hitelt a termelés alól kivonni és közvetlen a tagoknak kiosztani. Érzik-e a felelősséget az ilyen szövetkezetek vezetői? Gondolnak-e arra, hogy mennyiben segítik elő a termelést, ha akkor is osztanak jövedelmet, amikor a tagok nem dolgoztak meg a jövedelemért? Sajnos* még ma is akadnak szövetkezeti elnökök, akik az évvégi zárszámadáskor fenyegetőzve hangoztatják: ha nem adnak nekik nagyobbarányú állami segítséget, szétmegy a tagság. Ehelyett sokkal jobb lenne, ha évközben nagyobb gondot fordítanának a munkák elvégzésére, mert hiszen akkor van ideje a jövedelem elérésének. Nagy hiba még az is, hojy sokan úgy képzelik, ha már szövetkezetben vagyunk, cseréljük ki lovainkat, felszereléseinket szépekre és újaiéra, noha azokkal még jó pár esztendeig lehetne dolgozni minden nagyobb kiadás nélkül is. Az is gyakori hiba, hogy egyes tsz-ek a lehető legdrágábban építkeznek. Tudomásul kell venni, hogy nem nagyon vonzza az egyéni parasztokat az olyan tsz, amelyik tele van adóssággal. És persze nem is sietnek az ilyen tsz-be, hogy segítsenek kifizetni a sok esetben indokolatlanul felvett hiteleket. Más az, amikor a hitelek mögött olyan vagyon van, amely azok sokszorosát teszi ki — és szerencsére —- szövetkezeteink zöme ilyen. A baj talán ott van, hogy ezt még a tagok is sok helyen nem tudják, nemhogy a kívülállóknak a tudomására hoznál?;. Az eddig elmondottakhoz csak annyit: megyénk szövetkezeti tagjainak úgy kell az idén dolgozniuk, hogy a Központi Vezetőség határozatának megfelelően már ebben az évben nagyobbarányú belépések legyenek. Ezen a téren vannak már szép eredmények, hiszen az idén már eddig is több mint ezer család lépett a szövetkezeti útra megyénkben. Szövetkezeteink /tagjai legyenek büszkék arra a történelmi hivatásra, hogy ők a boldogabb paraszti élet úttörői, akikre hálával fog gondolni a ma még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság is.
