Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-24 / 96. szám

Magyar Dolgozók! Harcoljatok a Központi Vezetőség márciusi határozatának végre­hajtásáért! — Előre a szocializmus építésének útján! # A Cukorgyár — egy héttel a nagy ünnep elolt Lelkes felajánlások, kiváló teljesítmények, lázas készülődés a felvonulásra — így akarják feledhetetlenné tenni május elsejét a gyár dolgozói A levegő ugyan még csípős, de a Kaposvári Cukorgyár napsütötte ud­varán már zöldéi a bársonyos fű. Épp ebédidőben érkezünk, amikor munkások és tisztviselők egyaránt vidáman igyekeznek az étkezde felé. Sokan közülük meg«megállnak né­hány pillanatra; s arcukat felfelé fordítva; hagyják, hogy melengesse őket a langyos tavaszi-napsugár. A fákra szerelt hangszórókból kelle­mes zene árad, ami egy-kettőre fel­frissíti az embereket. Geges elvtársat, az üzemi bizottság elnökét a kapu melletti kis irodájá­ban találjuk meg. Elsőiként tőle ér­deklődünk a gyár eddigi eredményei felől, s arról, hogy miként készülőd­nek május elsejére. A pontos ver­senykimutatásokból nem nehéz meg­tudni, hogy a dolgozók teljesítmé­nye fokról-fokra felfelé ível. Míg az első hónapban 111,5 százalék volt a tervteljesítés, februárban ez már 115,89 százalékra emelkedett, már­ciusban pedig elérték a 115,93 száza­lékot. — A versennyel nálunk nincs kü­lönösebb baj, hiszen alighogy befe­jeztük az április 4-it, máris új felajánlásokat tettek dolgozóink. Ezek a vállalások azon­ban nemcsak május 1-ig érvényesek, hanem. egészen augusztus 20-ig — mondja Geges elvtárs, miközben egy­másután húzza elő dossziéiból a sű­rűn gépelt lapokat. — Itt van pél­dául az öntödei brigád: megfogadták többek között, hogy selejtmentesen fognak dolgozni, azaz 0,2 százaléknál több selejtjük nem lesz. Ez igen je­lentős vállalás. Országos viszonylat­ban ugyanis 5 százalék á megenge­dett selejthatár. A brigádnak egyéb­ként 5 tagja van, vezetőjük Nagy József, do íákács Hajós, Reczeli Jó­zsef, Horváth Viktor és Sima János éppúgy sztahanovisták, rftint Nagy elvtárs. Ä vállalat vezetősége hár­mat közülük felterjeszt a «-Szakma kiváló dolgozói a«, kitüntetésre, má­sik kettő pedig most lesz az »Üzem kiváló dolgozója«. Az elmúlt dekád- béft i$inét jól dolgoztak — megér­demlik 1 az elismerést. Geges elvtárs tovább olvassa az okos,1 jól meggondolt felajánlásokat és'hozzá mindjárt az eddigi teljesít­ményeket is. Kérdésünkre, hogyan oldják niég a verseny nyilvánossá­gát, az állandó és precíz tájékozta­tást — elmondja Geges elvtárs, hogy a szakszervezet kezdeményezésére létrehoztak az üzemben egy verseny­értékelő bizottságot, amely társadal­mi munkában végzi a verseny szer­vezését, ellenőrzését és értékelését.-— Az ő munkájuk nyomán aztán minden üzemrész faliújságjára ki­tesszük a legújabb versenyeredmé­nyeket és biztatjuk a lemaradókat, dicsérjük, az élenjáróikat. Egyébként saját szemükkel is meggyőződhetnek az elvtársak erről — biztat bennün­ket Geges elvtárs. A műhelyek felé vesszük tehát útunkat. Az igazgatósági épülettel átellen- foen mindjárt .szemünkbe tűnik egy ízlésesen és gondosan elkészített ver­senytábla, melyen ott olvashatjuk az utolsó dekád legfrissebb híreit. Vé­gig az udvar hátsó feléibe vezető úton plakátok, feliratok buzdítanak és figyelmeztetnek mindenkit május elseje közeledtére, s hívják fel a fi­gyelmet a nagy nap méltó megün­neplésének lehetőségeire. Míg egy­más mellett baktatunk a széles ud­varon, Geges elytárs azt is elmond­ja, hogy 30-án ünnepi estet tartanak a kultúrházban, amelyen minden dolgozó jelen lesz, május elsején pe­dig az egész gyár kivonul. Már többször összejöttek eddig is mind a vezetőség, mind a műhely­részek, hogy megbeszéljék: ki hogyan képzeli el a május 1-i felvonulást, mit javasolnak, mit kívánnak a dol­gozók ahhoz, hogy minél szebbre si­kerüljön. Ennek eredményeként a legtöbb üzemrészben már készítik a dekorációkat, feliratokat, úgyhogy reméljük, legelsők között lesznek majd azon a napon. Közben-közben megállunk Geges elvtárssal, s elolvassuk a műhely- faliújságok cikkeit, derülünk ötletes, szatirikus rajzaikon, és elismeréssel olvassuk a versenyhíradót. Minden táblán színes papírra, jól olvasha­tó betűkkel írták ki a műhely fel­ajánlásait, másik papírra pedig az eddigi teljesítményeket. Tudhatja te­hát mindenki, hogyan áll. A nyersüzemben csend és szokat­lan hideg fogad bennünket. Állnak a gépek, hidegek a csövek, hiányzik a munka lázas üteme.. Csak fenn, az üveges tető alatt pityeg egy-két ta­vaszi madár nagy vidáman. Beljebb, innéhánv ajtón túl már szorgos em­berekre is akadunk, akik éppen ja­vítanak és tisztogatnak, odaadó fi­gyelemmel. Decsi János és Gimesi Sándor művezetők birodalma ez. Nyakig olajos munkások reszelnek, kalapálnak itt, de azért szakítanak annyi időt maguknak, hogy elmond­ják: a május 1-i felvonuláson egy lepároló állomás kicsinyített mását fogják vinni, aztán egy olyan táblát, melyen grafikon mutatja munkájuk eddigi eredményeit. Decsi és Gimesi elvtársak nem hagynak sole időt, ha­nem néhány perc múlva elvezetnek bennünket égy- eldugott kis helyiség­be, ahol legnagyobb ámulatunkra valóságos virágos kertet találunk. Polcokon, gerendákon, asztalokon mindenütt gyönyörű papírrózsák, virágcsokrok fekszenek gondos so­rokba rakva. Özv. Papp Ferencné, Molnár Jánosné és Buzsáfci Erzsébet takarítónők úgy látszik a művirág­készítésnek is avatott mesterei, mert szabadidejük minden percét erre for­dítják. Elhatározták ugyanis, hogy üzemük minden egyes dolgozója sza­lagokkal díszített virágcsokrot visz majd, a férfiak gomblyukába pedig piros szekfűt tesznek. Szemük csak úgy csillog a büszkeségtől és öröm­től, ahogy egymás szavába vágva be­szélnek a nagy előkészületekről. Ezt a lelkesedést tapasztaljuk ké­sőbb a gépészéthez tartozó műhely­ben is, ahol Kiss János elvtárs és munkatársai inagy szorgalommal dol­goznak egy Worthington-szivattyún, valamint egy új kompresszoron. Má­jus elsejére ajánlották fel tudniillik, hogy ócskavasból egy használható és jólműködő kézdszivattyút állítanak össze. Szavatartásuknak ékes bizony­sága a már majdnem kész darab, melyet a május elsejei díszmenetben is magukkal visznek. Az erőműnél ezzel szemben töp- renkedő emberekre találtunk, mert a sok jó ötlet, közül még mindig nem tudják eldönteni, hogy melyiket való­sítsák meg. Azonban minden való­színűség szerint azt a kis „erőművet“ fogják magukkal vinni, melyet apró lámpák világítanak meg, s mellyel már az elmúlt évben is nagy sike­rük volt. Egypár jelentős változtatást eszközölni akarnak még rajta, s eh­hez jónéhámy órai lelkes munkára van szükségük. Órák óta járkálunk már az üzem­ben, beszélgetve, meg-megállva itt is, ott is, miközben egyre jobban örülünk annak, hogy a május else­jei készülődés az üzemben mind -a munka területén, mind az ünnepi felvonulás előkészítése területén pél­damutató tettekben nyilvánul meg. Geges elvtárs búcsúzóul a részletes tervet is elmondja. Eszerint a menet élén feldíszített kerékpárok halad­nak, kormányukon a gyár nevének betűit viszik. Ezután következik a DISZ-fiatalok kék munkaruhás cso­portja, a népi demokráciák nagy zászlaival, majd a táncosok színes forgataga. Őket követi öt, májusfák­kal és virágokkal feldíszített gépko­csi, nyomukban a gyár, valamint a párt- és szakszervezet vezetősége, olyan dolgozókkal, akik jó munkája-, kért az elmúlt 10 év alatt kitünte­tésben részesültek. A következő cso­port MNDSZ-asszonyokból áll majd, akik kezükben virágot és fehérga­lambos kékselyem zászlócskákat lo­bogtatnak. Ő előttük virágfüzért és májusfát vivő egyenruhás kis úttö­rők fognak lépkedni. Igazán szép_ és szívet-lelket gyönyörködtető látvány lesz mindez. A menetet az üzemré­szek többi dolgozója zárja be, akik harmonik aszóra, vidám énekszóval haladnak el majd a dísztribün előtt. Az 1955-ös május elseje tehát igen szépnek ígérkezik, hiszen ha a Cu­korgyár dolgozói meg is valósítják mind e szép elképzelésüket, bizonyá­ra feledhetetlen lesz számukra is ez a nap. Bízunk benne tehát, hogy május elsején ők is a legfegyelme- zettebb, legjobban felkészült üzemek között lesznek. Virágcsokrok és zászlók mellett hirdessék majd e nagy napon a világ proletariátusa és békeszerető dolgozói iránti szolida­ritásukat nagyszerű munkagyőzel­meik is! Szíjj Róhertné. JCiLpa(tcuűkíiaky ättämkit&k KEDVES PAJTÁSOK! A mindnyájotok által nagyon várt szünidőt megelőzi az évvégi számadás, az összefoglaló, a vizsga. Az évvégi összefoglaló vizs­gák egész évi munkátokat tükrözik. Tükrözik az úttörőcsapat jó vagy gyenge munkáját is, mivel az úttörőcsapat egyik fő feladata a tanulás elősegítése. A csapatnak sok lehetősége van elősegíteni a vizsgák, összefoglalók jó eredményét: a rajok, őrsök szervezzék meg a folyamatos, rendszeres tanulást — úttörő-összejöveteleken foglalkozzál ok egy-egy nehezebb tan­tárgy anyagával. Kirándulással, szemléltető eszközök gyűjtésével is elő­segíthetitek egy-egy tantárgy megsz; rettetését, megismerését. A csapat adjon segítséget a gyengébb tanulóknak — a könnyebben tanuló pajtá­sok szabad idejükben segítsenek a gyengébbnek. Látogassátok meg a mulasztókat, segítsetek, hogy az összefoglalók előtt ne legyen hiányzás az iskolákban. Összejöveteleken, faliújságon keresztül dicsérjétek meg a legjobbakat, népszerűsítsétek a jó tanulási módszereket. Készüljetek úgy, hogy az évvégi számadás nemcsak szüléiteknek, nevelőiteknek, ha­nem egész dolgozó népünknek is számadás az egész évben végzett mun­káról. Szalai Irén megyei úttörő-titkár. „4iliol megvan a szorgalom, nem marad el a jutalom!“ Hogy ez a közmondás való is legyen, elhatároztuk, hogy a magunk módján megjutalmazzuk a mezőgazdasági munkákban élenjáró gazdákat. A pajtásokat 4 brigádba osztottuk és rigmussal és virággal felkö­szönt öt tünk 17 élenjáró gazdát. ' ■ így akartuk megjutalmazni azokat a gazdákat, akik jó munkájuk­kal a mi jövőnkért dolgoznak. ) ) KOVÁCS MIKLÓS, I a II. raj rajtanácselnöke, Somogygeszti. PAJTÁSOKNAK ÜZENÜNK! Dákai József rajtanácselnök, Két­hely. Gratulálunk, hogy az iskolád úttörőcsapat-vezetősége által felsza­badulásunk 10. évfordulójára hirde­tett irodalmi pályázat I. díját »Dal a falumról« című verseddel meg­nyerted. Versed nagyon szép, jó1 is, de hosszúsága miatt — és azért is, mert .április 5-én, érkezett hozzánk — nem közölhettük. (Levélben bőveb­ben válaszolunk, most pedig álljon itt mutatóba a -legutolsó versszak: Hazánk földje, hegye, völgye, örökre a miénk már, Szabadságunk útja biztos: Veéet minket már a Párt. Anders Edit pajtás. Kötésé. Kö­szönjük beszámolódat az énekkar megalakulásáról Vártuk, hogy a szó- iádi éiitekveusenyröl majd beszámolsz — ezt ígérted is —, de csak nem jött a levél. Szeretnénk, ha többet: írnál. Üdvözlünk. Szíjártó István pajtás, Kaposvár. »Nagy: évfordulót ünnepiünk« című dolgozatodat megkaptuk. Dicséreteit érdemelsz érte. Sajnos, helyszűke miatt nem közölhettük. írjál más­kor is. Hemcz Erzsébet és Magyar István pajtások, Lengyeltóti, Kóbor Zsuzsa, Magyaregres, Wirth Rózsa pajtás, Görgeteg. Beküldött verseitek még nem ütik meg a közölhetőség mérté­két. Tanuljatok szorgalmasain" és ol­vassatok sok jó verset, ezekből so­kat tanulhattok. Ezenkívül, ha írtok egy verset, bizalommal mutassátok meg magyar-szakos tanárotoknak, ő szívesen segít nektek. Üdvözlünk benneteket. Kovács Miklós rajtanácselnök, So­mogygeszti. Leveledet felhasmáljuk, írj máskor is. Pamuki Mária, Lengyeltóti és Ko­csis Gabriella, Nagybajom. Régein kaptunk levelet tőletek. Szeretnénk, ha továbbra is írnátok. Leveleiteket várjuk, szeretettel üdvözlünk benne­teket. Veres Miklós pajtás. Kaposvár. Novellád elég jól sikerült, bár ki­sebb hibák vannak benne. Van te­hetséged, érdemes írnod. Leveliben bővebb választ küldünk, tanácsot is adunk. UTTORO SPORT Április 17-én volt a megyei úttörő tornászbajnokság döntője Kaposvá­rott. 17 csapat 112 versenyzője ne­mes vetélkedésben döntötte el a bajnoki cím sorsát s azt, hogy mé­lyük fiú- és leánycsapat szerzi meg a jogot az országos döntőn való rész­vételre. Végül is a kaposvári Petőfi iskola fiú- és a Május 1 utcai iskola leánycsapata győzött. Köszöntjük a győztes csapatokat, de valamennyi résztvevő pajtást, akik a verseny során példamutató fegyelmezettségről tettek tanúbizony­ságot. FEJTSD MEG! Lesújtott a törvény Baj zik Pál toponári kofákra A falu bec-iiletes dolgozói leplezték le alja» mesterkedéseit Bajzik Pál toponári kulák, csak i agy, mint hasonszőrű társai — so- j hasem tolakodott a munkában, szí­vesen átengedte azt a múltban a nincstelen szegényembernek, s 6 inkább kupeckedéssel foglalkozott. Világéletében az volt az elve: «aki dolgozik, az nem ér rá pénzt ke­resni.« S ez úgy belerögződött az agyába, vérébe, hogy még most sem akarja tudomásul venni, hogy a munkakerülőket, spekulánsokat ma már szigorúan sújtja a tör­vény. így aztán — mivel ő magá­nak nem ízlik a munka, és egykori kizsákmányoltjai sem végzik el he­lyette — földjét éveken át csak úgy tessék-lásséfc módra művelte meg. Hogy spekuláns szenvedélyét ki­elégítse, terményét a földről egye­nesen a rokonaihoz szokta vinni, éldugni és aztán szemérmetlen ha- zugságokluü bizonygatni, hogy nincs ■miből teljesíteni az állam iránti kö­telezettségét. Egyszer már — 1953- ban — rajtakapták a hazugságon Bajzik kulákot, de akkor felfüg­gesztették 8 havi börtönbüntetését. Erre aztán vérszemet kapott,- s úgy gondolta, hogy . nincs mit félnie a törvénytől; tovább űzte a spekulá- •.cipt. A község vezetői pedig hosz- .szaibb időn át tétlenül nézték Baj- ák kulák törvénysértéseit. A KV márciusi határozata azoti- | ban felnyitotta a toponári tanács vezetőinek szemét is, s meglátták a kulák igazi arcát. Persze, amikor kérdőre vonták Bajzikot az 522 kg hízottsertés és egyéb tartozásáért, Ismét a hazugság fegyverével igye­kezett védekezni. Ez a fegyver azon­ban elavultnak bizonyult, mert a falu becsületes dolgozói leleplezték Bajzik mesterkedéseit. Kiderült, hogy terménye egyrészét feketén el­adta, másik részét pedig anyósánál rejtette el. így akarta kijátszani a törvényt, így vonta el a dolgozók asztaláról a húst, a zsírt, így pró­bálkozott megzavarni közellátásun­kat. Ezárt a bíróság előtt felelt, s megkapta, amire rászolgált. A tör­vény lesújtott Bajzik kulákra: tel­jes vagyonelkobzásra, 5 évi börtön­re és 10 évi jogvesztésre' ítélte a bí­róság. Ebből okulhat a töbhi kulák is és mindenki, aki a törvény kijátszá­sára, a nép megkárosítására spe­kulál, s pártunk és (kormányunk egy jottányit sem enged, szilárdan kiáll a nép érdeké mellett. A falu becsületes dolgozói egy pillanatig se tűrjék ezután sem a kulákok mesterkedéseit: követeljék a tör­vénysértők szigorú felelősségrevoná- sát. Veszedelmes csalót tartóztattak le A közeteiúfAbain hírül adtuk, hogy Harsány! Lajos kaposvári asztalos- mestertől a Megyei Tanács Ipari Osztálya megvemta az iparengedélyt, mert rendszeresen becsapta megren­delőit. Harsányi Lajos elleni hatás-ági vizs­gálat indult, amely fényt1 derített a züllött életű asztalosmester csalárd­ságaira. Hai’sányi különböző szemé­lyektől mintegy 59 000 forintot vett fel. de a megrendelt bútorokat nem szállította le. Harsányi főként a fa­lusi dolgozók jóhiszeműségével élt vissza. Különböző címeken előlege­ket csikart ki tőlük, s amikor a munkát sürgették nála, más és más ürügyet hozott fel kifogásul. Előfor­dult az is, hogy a munkában lévő bútordarabot több személynek is be­mutatta, mintha neki készítené és újabb előleget csikart ki tőlük. A Kaposvárt1 Városi és Járási Ügyészség elrendelte Harsányi letar­tóztatását és a nyomozást tovább folytatja. Ezúton is felkéri az esetle­ges sértetteket, ha eddig még nem tettek volna bejelentést — bár tudo­másuk van Harsányi csalásáról, vagy őket is becsapta — a jelentést szó­ban vagy írásban a Kaposvári Járá­si és Városi Ügyészség vezetőjéhez haladéktalanul tegyék meg. GONDOLJ A HOLNAPRA IS! Vízszintes: 1. Tedd magadévá a vaskúti példát! 15. Ének. 17. Maga­választotta közlekedési terület. 18. YNL. 19. Előfeltétele a nyugodt élet­nek. 22. Pest megyei község — a for­dítottja. 23. »A« védelmet, biztonsá­got nyújtó. 24. Réteg mássalhangzói 26. Már behozza az előnyt. 27. Asz- szonyok. 29. Hivatali helyiségek. 31. Ezer” 32. Manzsefta (ékezetfelesleg- geil). 34. Ingből kiveszi a ráncokat, 35. Csapadék. 36. Magától értető­dő­........fekvő. 37. Féltig arra! 38. R ómai 151. 39. Egye! 40. Fizetési utalvány. 41. Kettős betű. 42. A nya- konül. 43. Többszáz tizenhat oldal (nyomdász nyelvein). Függőleges: 1. A vízsz. 1„ vagy pedig a vízsz. 19. nagyban elősegíti, hogy ez jól sikerüljön. 2. Haza, 3. Középarányos. 4. Indutaíszó. 5. Lá­gyító betű. 8. Vadálltatok. 7. Toirok- vizsgátatmáili mondjuk; 8. Az Északi­tenger legnagyobb öble Hollandiában. 9. Névelő. 10. Ékszer. 11. Nettó jel­zés. 12. Y. Ö. 13. Keletóndüai. 14. A századfordulón az angol imperializ­mus ellen harcoló kis nép. 19. Ré­szeire bomló. 20. Félgermán! 21. Év­szak. 25. Trombiitaihaing. 28. Karjai­ba zárja. 30. Rossz osztályzat tréfás neve. 33. Ritka férfinév. Beküldendők a vastagon nyomott sorok. A múlt heti keresztrejtvény helyes 'megfejtése: Vízszintes: 1. Tavaszi jdal. 23. Tavasz. 38. Ibolya. Függőle­ges: 10. Zöld. 14. Gólya, Könyvjutalmat nyertek: Balassa László, Zselicklklak és Lőczi Gyula Ötvöskónyi,

Next

/
Oldalképek
Tartalom