Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-22 / 94. szám
Péntek, 1935. április 22 SOMOGYI NÉPLAP s A Mernyei Gépállomás dolgozói május 1-i műszakot tartanak: \ Májas 1-re készülnek Versenyre hívják megyénk összes gépállomásait A Mennyed; Gépállomás dolgozóit a .nemzetközi proletariátus nagy ünnepe fisztetetére folyó hó 23, szombaton reggeltől vasárnap estig május 1-i műszaköt tartanak. A gépállomás dolgozói közül többen tettek énté- kés felajánlásokat. .Lovas Ferenc vontatóvezető vállalta, hogy a mai naptól május 1-ig minden nap 16 órás műszakot tant Nappal a tsz-ek- ben végzi a szükséges vetést és növényápolást, este pedig mind a tsz- efcben, mind az egyénileg dolgozó parasztoknál trágyát hord. A Prekácz- ka traktoros-brigád párosvarsenyre hívta Tar János brigádját, hogy május elsejéig 105 százalékra teljesítik tavaszi kampánytervüket. Vajandt János BISZ-titkár minden napra másfél műszaikracmrna teljesítését' és 20 százalékos1 üzemanyagimegtakBinítást vállalt. Sasvári Károly műhalyszerielő megfogadta, hogy hotaap estiig elkészíti a második négyzetes fcukonicavefőgéphez is a> cstaroszüiyákat, hogy elősegítse a :ter- meJJőszövetkezfitekbein a keresztsoros kukoriiciavetés gyára elvégzését. A május 1-i műszakban kiveszik részüket a könyvelők, fbrdgádélszámolélk, raktárosok is. A Mernyei Gépállomás dolgozói kérik megyénk valamennyi gépállomásának dolgozóit, hogy csatlakozzanak versenyfeShívásulkhoz, a május 1-i műszakhoz. Kiss Károly párbtitkár, Tátrai János igazgató, Tóth László, Aradi Ferenc, Buzsáki János, Lavor Ferenc gépádlo- másdi dolgozók. Pontos adófizetésit! Az országgyűlés most tárgyalja az (955. évi állami költségvetést, mely szerint kennáinyunk ebben az évben több mint 45 milliárd forintot kíván fordítani dolgozó népünk anyagi és kufituréMs szükségletednek fokozott kielégítésiéire, az ipar és mezőgazdaság fejlesztésiére, honvédelmünk erősítéséire. Ezt természetesen csak úgy vlefiödfthaitjiuK meg, ha (miindair.nyi- un pontosan teljesítjük állampolgári — így adózási — kötelezettségünket is. Megyénkben a kaposvári, nagyatádi és diófák! járás pénzügyi dolgozód és adófizetői tisztáiban is vannak az adófizetés nagy jefemtőségé"vel, s példiamutiaitóain teljesítik tér- | értékelés szerint: vüiket. A tabd, de különösen a fonyó- di járás azonban úgy gondolja, hogy az ő adóbevételükkel nem számol az ország költségvetése. Természetesen tévednek. Ahhoz, hogy államunk ezekben a járásokban is emelhesse a dolgozók anyagi és kulturális élet- színvonalát, e járások adófizetőinek is pontosan keli tielljesíteniülk adófizetési kötelezettségüket. Éppen ezert a járások vezetőinek, pénzügyi dolgozóinak mindent eí keil követniük, hogy elkerüljenek szégyenteljes, utolsó helyükről és teljesítsék aidófii- zetésí tervüket. A járások sorrendje a .legutóbbi Járás: Járási tanácselnök: Pénzügyi o. vezetője: kaposvári Sun Sándor Szentes József nagyatádi Porrogi István Fodor Gyula siófoki Németi László Horváth József csurgói Vörös Gábor Szolga András marcali Papp Ferenc Harmatül Miihály barcsi Mátyás József Vincze Géza tahi Tengerdii. Imre Vörös Lajos fonyódi Király Ferenc Lantos János ,EGJOBB KÖZSÉGEK: Község: Tanácselnök: Adóügyi megbízott: Drávaszenles Sztranyák István Gyal.as István Siófok Szabó Béla Fogarasi Tibor Saenyéc Balogh Imre Fábos László Hács Heizer János Báró István HOL A LEGJOBBAN ELHANYAGOLJÁK AZ ADÓFIZETÉST: Község: Tanácselnök: Adóügyi megbízott: Kőkút Fodor Lajos Zamati János VarásZ’ió Kotier Sándor Huszár Ferenc Nagybenóny Koima Károly Németh Gyula a Textilmfivek DISZ-ííataljaí Most folynak az üzemben a taggyűlések; külön, napirendi pántban foglalkoznak a május 1 tiszteletére indított munkaversennyel. Értékes vállalásokat tettek mind az üzem fiataljai, mind a .többi dolgozók a mennyiség emelésére, a minőség javítására, vadámint az önköltség csökkentésére. A DISZ-fiatalok elhatározták: segítik a leszedő csoportok versenyét, hogy minél kevesebbre csökkentsék a gyűrűsben az álló órákat. (Dekádonként azt is értékelik, hegy ki az a fiatal, aki nem tudta teljesíteni vállalását. Megnézik, mi ennek az oka: az illető DISZ-ftatal- saját hibájából, vagy műszaki hibából eredően, nem teljesítette felajánlását? A méj.us 1 tisztekitóre indított versenyben már értékelték, hogy üzemrészenként, műszakonként kik a legjobbak a DISZ-fiatalok közüli. Csak néhányat említünk közülük: Az előfonó A-műszakjébain. Mészáros Anna. a B-műszaikhan Bailaskó Magda, a C- ban pedig Császár Irén érdemelte ki ezt a megtisztelő címeit. A nyújtó fiataljainak is vannak kiváló eredményei, mind a három műszakban. Fairmos Tibor 114, Preisz Magda 117, Simon József 115 százalékra teljesítette napi tervét. A Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozói. ünnepi műszakkal készülnek május 1-re Mind a lemaradt járások, mine a lemaradt'' községek igyekezzenek, 'hogy minél előbb elkerüljenek az A Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozói a felszabadulási versenyben jelentős munfcasákerefcef értek el. Ahogy az üb-elnök eliwtárs mondja: Megtalálták számításukat. Ezt arra értette, hegy a növekvő százalékkal:, a fokozatosán javuló minőséggel több lett a dolgozók keresete is. Az első negyedévben mintegy 5 százalékkal javították munkájuk minőségét. Sok dolgozónak emelkedett a teljesítménye a felszabadulási versenyben. Végh Irén pl., aki csak márciusban kezdett munkához, már 168 százalékkal dicsekedhet. Ugyanennyi Kovács Lászlómé íéljesítménye is. Most elhatározták a dolgozók, hogy ,a versenyt tovább folytatják — jobb minőségért és a magasabb százalékért — május 1 tiszte'atére. Igaz, kicsit későn láttak hozzá az ünnepi műszak megszervezéséhez — a 19-i termelési értekezleten beszélték meg a dolgozókkal —, de megfogadták a hátralévő egy hét alatt úgy végutolsó helyről, gondoljanak arra, raj-!** munkájukat, hogy valamennyiem tűk is múlik a megye 'becsülete! méltóan köszöntsek a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepét. 1870 LENIN ÉLT, LENIN ÉL, LENIN ÉLNI FOG! 1955 Lenin a munkásosztály és a parasztság szövetségéről Irta: I. Verhovcev r sókat: »Tartsd számon pontosan és I A szocialista munkafegyelmet meg- , , l teremteni egyet jelent a szocialista 'r jl u / tott o .4 u 11 c rr r c jA/H-tuott/t CO LLv l , , 1 . r w kiismeretesen a pénzt, gazdálkodj társadalom vegleges. győzelmével a takarékosan, ne henyélj, ne lopj, tarts szigorú fegyelmet a munká ban és éppen az ilyen jelszavak ... most a burzsoá megdöntése után a jelen pillanat aktuális és fő jelszavaivá válnak«. (Lenin—Sztálin: A munkáról. Szikra 1950. 114. oldal.) A szocialista munkafegyelem megszilárdítása különböző módszerekkel érhető el. A legfontosabb ezek közül az öntudatra nevelés módszere, a termelés élenjáróinak személyes példamutatása. Lenin elvtára erről így tanít:-A társadalmi munka kommunista szervezete, mely felé az első lépés a szocializmus, maguknak a dolgozóknak szabad és tudatos fegyelmére támaszkodik, akik lerázták mind a földesurak, mind a kapitalisták igáját és mindinkább arra fog támaszkodni«. (Leniin— Sztálin: A munkáról. Szikra 1950. 175. oldal.) Ez azonban nem zárja ki, sőt éppen ellenkezőleg, megköveteli a kényszerítő módszerek alkalmazását a henyélőkkel, a termelés megSon- tóival szemben, akik megsértik a szocialista törvényeket. Ezen a téren gazdasági és állami vezetőknek nem szabad liberális magatartást tanúsítani. Meg kell ^szívlelnünk Lenin elvtára tanítását: »Meg kell szilárdítani azt, amit magunk vívtunk ki, amit elrendeltünk, amit törvényerőre emeltünk, megtárgyaltunk, terveztünk, mindezt a mindennapi munkafegyelem szilárd formáiba kell rögzíteni. Ez a legnehezebb, de egyúttal a leg- hálásabb feladat, mert csak ennek a feladatnak a megoldása hozza meg számunkra a szocialista rendet«. (Lenin válogatott művei II. ’kötet. Szikra 1949. 391. oldal.) kapitalista rend felett, «-E,z nehéz, de hálás feladat, mert csak akkor, ha ezt gyakorlatilag megoldjuk, csak akkor ütjük be a szeget abba a koporsóba, ahol « kapitalista társadalom nyugszik, amit mi földelünk el«. (Lenin— Sztálin: A munka. Szikra 1950. 156. oldal.) A szocialista verseny kiszélesítése A KV márciusi határozata a termelékenység emelésének terén úgy válik igazán élő valósággá, ha mind Szélesebb körben kibontakozik a dolgozók szocialista munkaversenye, hatalmas lendületet kap a sztahanov- mozgalom. A munkaversenynek nálunk az elmúlt évek folyamán jelentős sikereit, eredményes megvalósítását láttuk. A mostani felszabadulási munkaverseny, amely döntően hozzájárult ahhoz, hogy iparunk első negyedéves tervét 104,6 százalékra teljesítette, bizonyítja dolgozóink ■ alkotókészségét. A szocialista munkaversenyen keresztül valósítják meg dolgozóink Lenin elvtársnak a tanítását: »A kommunizmus ott kezdődik, amikor az egyszerű munkás önfel- áldozóan, nehéz ^munkával megbirkózva kezd gondolkodni a munka termelékenységének emeléséről, arról, hogy minden púd gabonát, kőszenet, vasat és egyéb termékeket megőrizzen, bár azokat nem személyesen a dolgozó kapja, nem is hozzátartozói, hanem távolállók, a társadalom egésze, 10 és 100 millió ember...« (Lenin—Sztálin: A szocialista munkáról és munkaver - senyrőL Szikra 1948. 49. oldal.) A KV márciusi határozata után a szocialista murakaveraeny- és szta- hanov-komplex-mozgalomnak olyan feladatokat kell megoldani, amelyek a munka termelékenységére gyakorolnak elsőrendű hatást. Ilyenek: 1. A munkások harca egyéni terveik teljesítéséért és túlteljesítéséért. 2. A kollektív sztahanovista munka megszervezése. 3. A kiváló minőségért és a termelés magas kultúrájáért folyó szocialista munkaverseny. 4. A szocialista munikaverseny a vállalat nagy gazdasági eredményeiért. Mindezeket a feladatokat valósítjuk meg üzemünkben, a Kaposvári Textilművekben is. A Magyar Dolgozók Pártja a munkatermelékenység növelése terén a szocialista gazdasági rendszer által nyújtott hatalmas lehetőségek teljes kihasználására mozgósítja a dolgozókat. Pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata kimondja: »A dolgozó nép életszínvonalának következetes emelése megköveteli, hogy szakadatlanul növekedjék mind az ipar, mind h mezőgazda- sági termelés, emelkedjék a munka termelékenysége, csökkenjen a termékek önköltsége, hogy határozott harc folyjék az anyagi és pénzügyi eszközök felhasználásában a legszigorúbb takarékosság érvényesítéséért, a munkafegyelem helyréáttüásáért és megszilárdításáért«. A munkatermelékenység emelése, amely a magasabb termelésen, a magasabb kereseten keresztül minden dolgozó egyéni ügye is, így válik a nagy Lenin tanítása alapján egész társadalmunk közös ügyévé, felemelkedésünk, népjólétünk további szilárdításának sarkalatos eszközévé, amely a dolgozók százezreit, millióit mozgósítja alkotó, tevékeny munkára. Róna Imre, a Kaposvári Textfflművek igazgatója. ^ munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megteremtése és megszilárdítása Szovjetunióban, később pedig a népi demokratikus országokban, a leniniz- mus eszméjének, a Szovjetunió Kommunista Pártja, valamint az európai és ázsiai népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai hatalmas politikai és szervező tevékenységének eredménye. K. Marx és F. Engels nem egyszer mutattak rá annak szükségességére, hogy a proletariátus a földbirtokos- kapitalista elnyomás megsemmisítése és a szocialista forradalom g.yő zelme nevében maga mellé állítsa a dolgozó parasztok tömegét. Vlagyimir Iljics Lenin egyik legnagyobb érdeme, hogy új történelmi viszonyok között, az imperializmus korszakának viszonyai között továbbfejlesztette a marxista tanítást. V. I. Lenin a marxizmus történetében először határozta meg pontosan a munkásosztály és a parasztság forradalmi szövetségének gondolatát, mint a dolgozó tömegeknek legfőbb eszközét az önkényuralmi politikai elnyomás és a földbirtokos— kapitalista kizsákmányolás megszüntetéséért folyó harcban. Rámutatott arra, hogy a proletariátusnak végig kell harcolnia a demokratikus forradalmat, azaz végre kell hajtani a burzsoá-demokratikus forradalmat, maga mellé állítva a parasztság tömegeit, hogy -erőszakkal szétzúzza a cári önkényuralom ellenállását, semlegesítse a burzsoázia ingadozását. A munkásosztálynak végre kell hajtania a szocialista forradalmat, maga mellé állítva a lakosság félproletár elemeit, hogy erőszakkal szétzúzza a burzsoázia ellenállását és semlegesítse a parasztság és kispolgárság ingadozását. A burzsoá-demokrata forradalomból a szocialista forradalomba való áttérésnek ez volt az új lenini elmélete. ^ Szovjetunió Kommunista Pártja a parasztkérdésben folytatott három lenini stratégiai jelszó következetes megvalósításával világtörténelmi győzelmet aratott. Az] orosz munkásosztály pártja vezetésével. együtt a nincstelen parasztsággal a városi és falusi kapitalizmus ellen, a középparasztság semlegesítésével végrehajtotta az Októberi Szocialista Forradalmat, amely új korszakot nyitott az emberiség történelmében: a kapitalizmus összeomlásának és a szocialista rendszerek győzelmének korszakát. A szovjetország munkásosztálya harcban a kulikkal, szilárdan támaszkodva a nincstelen parasztságra, a kommunista párt vezetésével győzelmet aratott a külföldi intervenciósok és í'ehérgárdisták elleni harcokban az 1918—1920. években' és a szocialista társadalom felépítéséért vívott harcában. A bolsevikok pártja megvalósította Lenin bölcs útmutatását a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megteremtéséről és megszilárdításáról, zászlaja alatt egyesítette a város és a falu sokmilliós dolgozó tömegeit és ostromra vezette őket a régi világ erődítményei ellen. Az orosz proletariátus marxista pártjában kikovácsolódott munkás-paraszt szövetség hatalmas, legyőzhetetlen társadalmi erővé vált. V. I. Lenin, a világ első szocialista államának megalapítója és vezetője, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségében a proletariátus diktatúrájának szilárd alapját látta. A proletárdiktatúrát úgy határozta meg, mint a munkások és dolgozó parasztok munkásosztály vezette szövetségének sajátos formáját "Y" I. Lenin a szovjet munkáso- * kát és parasztokait felfegyverezte azzal a tudományosan megalapozott programmal, amelynek segítségével a gazdaságilag elmaradott Oroszország haladó, erős szocialista hatalommá alakúit. Ez a -program tervbe vette az ország szocialista iparosítását, a nehézipar lehető legnagyobb méretű fejlesztését, az egész népgazdaság villamosítását, a mezőgazdaság szocialista alapokon történő átszervezését, a kultúrforra- dalom megvalósítását. Lenin a nehézipart tekintette a szocialista átalakulás alapbázisának; Azért felhívta a kommunista pártot, a szovjeteket és minden városi és falusi dolgozót, hogy még a legkisebb megtakarítást is a nehézipar fejlesztésére, a villamosítás megvalósítására fordítsák. Lenin rámutatott arra, hogy csak ezen az úton lehet megvalósítani a legfontosabb történelmi feladatot: »Egyik lóról a másikra, mégpedig a nyomorúságos parasztgebéről, a muzsik lováról, a tönkretett parasztor-i szag viszonyainak megfelelő takarékosság lováról arra a lóra átnyergelni, amelyet a proletariátus keres a maga számára: a gépi nagyipar, a villamosítás, a volhov-művek sib. lovára«. V. I. Lenin kiemelte, hogy a hatalmas nehézipar az imperialista hatalmak ellenséges próbálkozásaival szemben a szovjet állam függetlenségének és védelmi képességének szilárd bázisa lehet és keli is lennie A hatalmas szocialista nehézipar megteremtésének lenini eszméi el- szakíthatatlanul összekapcsolódnak lüres szövetkezeti tervével, amely a paraszti tömegeket bevonja a szocializmus építésébe. Lenin általában a szövetkezetekben a parasztság számára azt az elérhető és érthető utat látta, amelyen a sokmilliós széttagolt egyéni gazdaságról áttérhetnek hatalmas, elvtársias egyesüléshez falun — a kolhozokhoz. A Szovjetunió munkásai és parasztjai, szeretett kommunista pártjuk vezetésével, szakadatlanul teljesítve az új társadalom építésének lenini programját, elkeseredett harcban belső és külső ellenséggel, sikeresen megvalósították a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálásának politikáját, s a világon elsőnek építették fel a szocialista társadalmat. A kommunista párt és a szovjet kormány az utóbbi években intézkedéseket foganatosított a nehézipar, a könnyű- és élelmiszeripar, a. mezőgazdaság további fejlesztésére, a néptömegek jólétének emelésére. Ez elősegíti a szocialista állam szilárd alapjának, a munkásosztály és a parasztság szövetségének további megszilárdulását. A zok a sikerekben gazdag -hazai ‘ * tapasztalatok, amelyeket a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megteremtése és megszilárdítása terén a Szovjetunió Kommunista Pártja, valamint az európai és ázsiai népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai összegyűjtöttek, lelkesítik a kapitalista . országok kommunista pártjait, amelyek a város és a falu dolgozó tömegeit a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó önfeláldozó harcban egyesítik. 0 bábonymegyeri tanács ne nézze tétlenül a törvénysértéseket A bábonymegyexi dolgozó parasztok adósai maradtak álkjmunfcnia-k, dolgozó népünknek az első negyedévről. Sertés-beadási kötelezettségüket 70, vágómarhafoeadásukat -pedig mindössze 63 százalékra teljesítették. De a többi beadási cikkből sem valami jól állnak. Jónéhány gazda van a községben, aki még a múlt évi -kötelezettségét sem teljesítette,, mint pl. Kovács Ferenc 12 holdas gazdálkodó, aki sertés- és vá-gómanhabe- adását még mindig nem rendezte. Rózsa Sándor gazdálkodó, -annak ellenére, -hogy tanácstag, jelentős beadási és adófizetési hátralékkal szégyeníti faluját, semmibe veszi iaz állampolgári fegyelmet. A községi tanács mindezt tétlenül nézi, hagyja, hogy Rózsa Sándor, Kovács Ferenc és mé-g többen évről évre -lábbal tiporják a nép törvényét. A tanácsnak tudomásul kell vennie, hogy ahol a szép szó nem használ, 'alkalmazni kell a törvény paragrafusait.
