Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-16 / 89. szám

Sambal 1966. április 16. SOMOGYI NÉPLAP 3 ű Kult úr életünk problémáiról tanácskoatak megyénk vesető kai tűr műn kásái Képzőművészeti kiállítás a kaposvári tisztiklubban A Kőszívű ember fiai a vasárnapi hűltúrverseny műsorában váltani, inkább nevelni, tanítani kel­lett volna őket. Sok 'helyen a rossz vezetés miatt a kispolgári szemlélet kezdett uralkodóvá válni. Sőt még haladó wé<p.i hagyományaink is bizo­nyos jobboldali értelmezést kaptak. A központi utasításokat több helyen 'túlzottan a helyi érdekeknek megfe­lelően hajtották végre, így sok he­lyen elvesztette az jelentőségét. A művészetekben megerősödött a sztárszellem, a szereplők művé­szete öncélúvá vált, bevonult a kozmopolita, kispolgári ciniz­mus szelleme mind a városok, mind a legkisebb falu .kultúnházának színpadéira, fő­leg az esztrád műsorok keretében. A tanácskozás a hibák leküzdésé­nek az útját is megmutatta: Szorosra kell vonni a kapcsolat tot minden irányból a párttal. Éberségre, tisztánlátásra van szükség a műscrpolitika terén, s az eredmény már a közeljövőben meg fog mutatkozni. Bognár elvtárs előadása után meg­induló vita során a helyi jellegű hi­bákra világítottak xá a hozzászólók. A népművelés minden ágában fellel­hetők voltak az említett hiányossá­gok, de a jövőben minden erőt össz­pontosítanák, hogy kiküszöböljék a hibákat, s a párt mutatta úton vi­gyék tovább a szocialista kultúra ügyét. igen sokrétű. Közel 170 kép, közöt­tük olajfestmények, rézkarcok, akva- rellek. A kiállítók között ifjak és öregek egyaránt szerepelnek, töb­bek közt Rudnai, Csáki, Szőnyi, Csók, Vidov szki, Dorrmnovszki, mind neves művészek. A kiállított képe­ket 3—12 havi részletre meg is lehet vásárolni. A kiállítás f. hó 24-ig tart. Már négy napja, hogy 'tűk őrjáratunkat Kaposvár vendég­látóipari vállalatainál és kereske­delmi üzleteiben. Tapasztalatainkról eddig két beszámolóban adtunk hírt, melyben feltártuk a legkirívóbb hi­bákat, de ugyanakkor az arra érde­meseket iheg is dicsértük. Már utunk kezdetén, majd később, az első so­rok leírásánál tisztában voltunk az­zal, hogy az -Őrjárat« beszámolói ■»nagy vihart« fognak kelteni ven­déglátóipari és kereskedelmi berkek­ben. így is történt. Az elmúlt napok alatt számtalanszor csengett szer­kesztőségünkben a telefon; bevall­juk, mi ennek igen-igen örültünk. Számunkra e tény azt jelentette, hogy a közvéleménynek sikerült fel­ráznia az illetékes dolgozókat. S meggyőződésünk, hogy e vihar végső ‘fokon tisztító erővel bír, hiszen a hozzászólók 90 százaléka helyeselte, időszerűnek tartotta, kritikánkat maguk a megbíráltak pedig ugyan­csak belátták felületességüket. Jól tudjuk, hogy néhány elvtárs­nak, illetve üzleti kollektívának en­nek ellenére sem esett jól a bírálat. Szeretnénk, ha ezek az elvtársak mégiscsak megszívlelnék igaz_ sza­vainkat és ha félretennék sértődött­ségüket. Nagy feladatok várnak rá­juk! Tisztában kell lenniük azzal, hogy ■ti hibák ilyen szépítgetés nélküli fel­vetése az ő érdekükben történt. Mert a kereskedelem és vendéglátóipar te­rületén mutatkozó rendellenességek már odáig mentek, hogy legutóbbi ülésén a Megyei Párt-végrehajtóbi­zottság is kénytelen volt bírálatot gyakorolni felettük. Azok tehát, akik elsősorban felelősek szocialista ke­reskedelmünk fejlődéséért, vendég­látóiparunk színvonalának emelésé­ért, most már ne tétlenkedjenek, hanem a rendelkezésükre álló lehe­tőségeket jól kihasználva, teremtse­nek rendet. Akiket pedig első pilla­natban elkeserít a kemény feddés — sírás és sopánkodás helyett jó .munkájukkal tegyenek bizonyságot szorgalmukról, rátermettségükről és tudásukról, akkor legközelebb min- -den bizonnyal dicséret és elismerés lesz részük. Hogyan segíthet a közönség ? Számos üzleti dolgozóval beszél­gettünk, akik elmondták, hogy ma­guk is régen érzik: hiba van a ve­vőkkel való bánásmód terén. Megígérték azt is, hogy ezen a legrövidebb időn belül változtatni * fognak, azonban szükségesnek talál­ják ehhez a vevőközön'ég nagyobb megértését, fegyelmezettségét és tü­relmét is. Mert nem egyszer meg­történik például, hogy egy-egy vá­sárló képes leszedetni és lecsavar- tatni 4—5 vég szövetet is, vagy akár fél órán keresztül válogatni anélkül, hogy komoly vásárló szándéka lenne. Ilyenkor persze a többi várakozó már türelmetlenül szidja az eladót, tülekszik vagy éppen veszekedik. Ez pedig egyáltalán nem segíti elő a gyors és zökkenőmentes, pontos ki­szolgálást. Az éttermek, vendéglők ■dolgozói is nagyobb figyelmet kér­nek a vendégelvtől, hiszen a környe­zet és abroszok tisztasága őtőlük is függ. Vigyázzanak tehát nagyobb gonddal erre. A különböző felszere­lési tárgyakat nekik éppúgy óvniuk kell, mint az alkalmazottaknak, mert az ő számukra is értéket, közös tár­sadalmi vagyont jelentenek. (Ez az •óvás természetesen ne elvitelben nyilatkozzék meg!) Az SZMT-nek sokkal többet kell törődnie dolgozóival Mindezek után felkerestük a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnökét, valamint a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezeté­nek vezetőit és megkérdeztük, hogy miként látják ők a jelenlegi helyze­tet, hogyan akarnak rajta segíteni. Körtés elvtárs, az SZMT elnöke el­mondta, hogy véleménye szerint na­gyon időszerű volt e kérdés megvi­tatása. Az SZMT vezetői régen lát­ják már e visszásságokat és több­ízben fel is hívták a KPDSZ mun­katársainak figyelmét ezekre, sőt a hibák kijavításának módját is meg­beszélték velük. Azonban Péter elv- társék minden idejüket és energiád jukat a vidékre fordították — nem vették észre, hogy mi történik köz­vetlen közelükben. Legnagyobb hi­bájuk az volt, hogy nem foglalkoz­tak személyesen a szakszervezetük­höz tartozó dolgozókkal, -nem keres­ték velük a szoros kapcsolatot, nem segítették őket. hanem mindössze 'adminisztratív úton tettek néhány, kevés eredményt hozó intézkedést, így történhetett, hogy például a kü­lönböző munkaversenyeket nem tar­totta kézben, nem irányította és nem ellenőrizte a szakszervezet, a mun­kaverseny állásáról sem volt tudo­mása legtöbbször a KPDSZ-nek. Tel­jesen magukra hagyták a vállalati üzemi bizottságokat. Ezek az álla­potok nem is segíthették elő a ke­reskedelmi dolgozók nagyobb telje­sítményét, nem növelhették munka­kedvüket. de nevelésüket sem szol­gálták. Pedig erre a nevelésre igen nagy szükség lenne, hiszen az üzle­tek alkalmazottai között igen sok az igyekvő, de még alapos szaktudás­sal nem rendelkező dolgozó. A KPDSZ ne csak adminisztratív szerv legyen! Körtés elvtárs három pontban ha­tározta meg a hibák kijavításának főbb módszereit: a KPDSZ-nek nemcsak adminisztratív, hanem való­ban irányító, segítő és valóban ne­velő szervnek kell lennie. Igen hasz­nos lenne, ha a KPDSZ területi bi­zottsága ankétokat szervezne, me­lyeken az összegyűlt kereskedelmi dolgozókkal megvitatnák az árurak­tározás, kezelés és eladás módszereit, az udvariasság stb. jelentőségét, egyszóval a legfontosabb szakmai kérdéseket. Szorosabb kapcsolatot kell létesíteni továbbá az állami ke­reskedelmi felügyelőséggel is. Közös erővel kellene megszervezniük a ke­reskedelem és vendéglátóipar társa­dalmi ellenőrzését, melyben kitűnő segítséget tudnának nyújtani az MNDSZ-asszonyok. A kereskedelmi felügyelőség feladata lenne a társa­dalmi ellenőrök kioktatása és ösz- szefogása. E mozgalom Budapesten — megyénkben pedig Siófokon — már igen sok javulást eredménye­zett. Harmadszor jó lenne, ha a vá­sárlóközönség közvetlenül a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának is megírná észrevételeit, panaszait és javaslatait, melyeknek segítségével késedelem nélkül hathatós intézke­déseket tudnának hozni. Péter József elvtárs, a KPDSZ Területi Bizottságának elnöke, va­lamint a KPDSZ vezetőségi tagjai szintén önkritikát gyakoroltak terü­leti bizottságuk eddigi munkája fe­lett. Belátták, hogy a közelmúltban valóban nem sokat törődtek a gond­jaikra bízott kaposvári dolgozókkal, elhanyagolták oktatásukat, nevelésü­ket. A Megyei Pártbizottság figyel­meztetése nyomán megváltoztatják munkájukat. A második negyedéves munkatervet már ennek alapján dolgozzák ki. Mindenekelőtt betöltik a KPDSZ Területi Bizottsága versenyfelelősé­nek reszortját és személy szerint is közvetlen konkrét segítséget nyújta­nak a vállalatok üzemi bizottságai­nak mind a verseny szervezésében, ellenőrzésében, értékelésében, mind az eredmények népszerűsítésében. A Körtés elvtárs által javasolt ankéto­kat a legrövidebb időn belül meg­szervezik és megtartják, a társadal­mi aktívák szervezését pedig hama- rc'an megkezdik. Mindaz, amit Körtés és Péter elv- társak elmondtak, csak egy részét teszik a megvalósítandó feladatok­nak. Fokozott kötelességük, hogy az eddiginél nagyobb gondossággal, több figyelmességgel és szeretettel intézzék a KPDSZ-hez tartozó dol­gozók ügyeit, hogy azok ne csak ér­zéketlen adminisztratív szervet, ha­nem tanító, lelkesítő és támogató erőt is lássanak szakszervezetükben. Nem ártana egy kis tapasztalatcsere A Béke Szálló éttermeinek és cuk­rászdáinak vezetői, valamint alkal­mazottai ne sajnálják ezenfelül a fáradságot és menjenek el egyszer tapasztalatcserére a Helyőrségi Tiszti Klub parancsnokságához, ahol szá­mos ötletes, hasznos javaslatot kap­hatnak arra vonatkozóan. miként lehet egyszerű eszközökkel magas- színvonalú éttermet, társas helyet létrehozni, a felszolgálóknak pedig hogyan lehet ügy dolgozni, hogy ki­tűnő munkájuk által a legnagyobb elismerést és megbecsülést érdemel­hessék ki. Ez a tapasztalatcsere, úgy hisszük, nem lenne eredménytelen. A bírálattal segíteni akartunk Végül Önökhöz szóljunk, kedves kereskedelmi és vendéglátóipari dol­gozók! Tudjuk, hogy munkájuk ne­héz, sok felelősséggel járó, jelenleg még nem a legmagasabban díjazott munka, de ennek ellenére szeret­nénk, ha baráti segítségünket, bírá­latunkat elfogadnák. Már eddig is sok-sok szép eredményükről adtunk hírt és nem egy olyan dolgozót ál­lítottunk példaképül az egész me­gye kereskedelmi dolgozói elé, mint amilyen Végi Margit és nagyszerű munkatársa, Lászióné kartársnő, va­lamint annyi más kiváló dolgozótár­suk. Szeretnénk, ha minél gyakrab­ban számolhatnánk be munkasike­reikről, ha minél többen kerülhetné­nek fed a Megyei Pártbizottság lap­jának dicsőségtáblájára, s ha az Önök udvarias, kedves, pontos mun­kája nyomán városunk nemcsak a »virágok városa«, hanem a kiváló boltok, s a kiváló kereskedelmi, ven­déglátóipari dolgozók országszerte híres városa lenne. Ezt kéri, ezt vár­ja Önöktől egész megyénk. Mutas­sák meg tehát, hogy mit tudnak iga­zán! Az elmúlt napokban a tömegszer­vezetek kulturális vezetői bevonásá­val népművelési értekezlet volt a Megyei Tanácson. Az értekezletet Bognár György elvitárs, a Népműve­lési Minisztérium osztályvezetője ve­zette. A.z összegyűltek megvitatták a Népművelési Minisztérium kollé­giumi határozatát, mely a népműve­lési munka gondos elemezését adja. Bognár elvtárs előadásában első­sorban a főbb hibákat tárta fed. Megemlítette, hogy a népművelési munka terén az utóbbi időben poli- íikaeiÜenes irányzat ütötte fel a 'te­jét. A párt iránymutatásait egyes vezetők nem vették komolyan és a tömegszervezetek célkitűzéseit is figyelmen kívül hagyták. Ahelyett, hogy a kuätürforradaimat szolgálnák, a baráti népek népmű­vészetét ismertetnék, haladó népi ha- gyomanjyiadinkat újítanák fel művé­szetükké! a színjátszók, kispolgári giccsek népszerűsítésével próbájkez- tak meg. Erre az adott alkalmat, hogy egyes vezetők kijelölésénél a szaktudást a politikai képzett ség fölé helyezték. Felelős beosztást kaptak olyanok, akik szaktudásukkal taílán, de poli­tikai képzettségükkel biztos, hogy nem feleltek meg arra a beosztásra. Nem volt helyes egyes régi, meg­hízható népművelési munlkésokat le­Április 13-án este 8 órakor nyí­lott meg a Kaposvári Helyőrségi Tiszti Klubban a Magyar Képzőmű­vészeti Alap által rendezett képző- művészeti kiállítás. A megnyitó be­szédet Szentgyörgyi Kornél festő­művész, néphadseregünk tisztje mondta. A kiállítást a kaposváriak nagy érdeklődéssel fogadták és a két legértékesebb képnek máris akadt gazdája. A kiállítás anyaga Április 17-én, vasárnap délelőtt S órai kezdettel Kaposvárott a Városi Színházban a járási tanács népmű­velési csoportja járási kultúrver- senyt rendez. A versenyen 11 köz­ség színjátszócsoportjai, szavaiéi, né­pi táncosai, szólistái lépnek fel. Dél­után fél 4 órai kezdettel pedig a büssüi színjátszócsoport a Kőszívű ember fiai című négyfedvonásos drá­mát adja elő. A járási versenyre már hosszú ideje nagy lelkesedéssel készültek a fiatalok, de a munkából az idősebb korosztály is kivette részét. A büssüi Amint köztudomású, a darányi ÁMG és a területi DISZ-szervezet közös kultúrgárdája február 27-én nagy sikerrel játszotta Sós György Pettyesét. Ezen a példán felbuzdulva a falu idősebb tehetségei is összefogtak — mondván: tán még ők is tudnak va­lamit produkálni. Nem kis megle­petésre a faluhelyen kevésbé ismert »Sevillai borbély«-t kezdték tanulni. Az alakítási nehézségeket úgyszól­ván fiatalos lendülettel küzdöttük le. A fáradságos munkának meg is volt A Faipari Vállalat dolgozói a 13- án megtartott röpgyűlésem elhatá­rozták, hogy a második negyedben május 1 tiszteletére versenyre hívják a Pécsi Hang­szer- és Bútorgyárat, az 'alábbi verseny pontokkal: Negyed­éves tervüket egy százalékkal 'túl­teljesítik. Az önköltségcsökkentés te­rén pedig 0,5 százalékkal jobb ered­ményt érnek ed, mint az eílső terv- negyedben, valamint' az egy főre eső termelési értéket a tervezetthez vi­szonyítva 3 százalékkal kívánják emelni. A vállalat dolgozói nemcsak vidé­ki üzemmel indítanak versenyt, ha­nem 'az üzemen belül is megélénkült a páros verseny-mozgalom: a Vatu­színjátszók kemény fába vágták a fejszéjüket, amikor ilyen komoly tu­dást és nehéz munkát kívánó drá­ma bemutatására határozták el ma­gukat. Hogy a nehéz feladattal ki­válóan birkóztak meg, arról már a Somogyi Néplap ezévi február 2.3-1 száma is tanúskodik és az otthoni immár negyedszeri telt ház. Kaposvár népi kultúrát kedvelő közönsége nagy érdeklődéssel várja mind a kultúrverseny, mind a dél­utáni Jókai színmű bemutatásának eredményeit. az eredménye, sőt a járási KIOSZ minden segítséget megadott a kis együttesnek, hogy minél nagyobb legyen a siker. A több mint 3 órás színmű április 10-én került előadásra és óriási si­kert aratott. Különösen említésre méltó a Fi­garó, ifj. Volusek József személyé­ben. Dicséret illeti a rendezőt, ifj. Kappel Bélát is, aki fáradságot nem ismerve tanította be a darabot. Papp László levelező. lik-asztalosbrigád párosversenyire hívta a Doma-asztalosbrigádot. Fel­tételek, kinek lesz magasabb az át­lagteljesítménye, kinek a keze alól ■kerül ki jobb minőségű munka. A vállalathoz tartozó vidéki gat­terok is versenyt indítottak má­jus 1 tiszteletére. A kezdeményezők a szufoikiak vol­tok. Névszerint Feifer Mátyás és Feifer' Vendel. Versenyszempontnak azt vették, hogy a második negyed­ben melyik gatter ér el kimagasló teljesítményt. Ugyaniakkor a Naza- rova-mozgaílom szerint dolgoznak, vagyis hanyagságukból eredően gép­hiba nem lesz, és a kisebb hibákat maguk javítják ki. P. I.— Sz. R.-né. Örülök, hogy visszajöttem a tsz-be Kadarkút utcáira már leszállt az alkony. A házak ablakaiból vil- ■ lány fény vetődik a járókelőkre, az esőtől áztatott virágos ker­tekre. Az egyik legszebb házban a Szabadság TSZ új elnöke: Sípos Pálné elvtársnő és családja fogyasztja vacsoráját. Sipos elvtársnő ezelőtt pártfunkcionárius, .majd a Termelőszövetke­zeti Tanács niegyei megbízottja volt. ott is becsülettel megállta helyét. Mikor megkérdeztük tőle, milyen gondolatokkal jött vissza többévi vá­rosi munka után a tsz-be, határozottan válaszolt: — Pártunk határozatát a legelső perctől magaménak tekintettem. Ereztem, hogy szükség van rám itthon, a faluban. Igaz. nehéz volt egy kicsit megszokni újra a mezei munkát, de ha szívvel-!elekkel teszi az ember, nem esik ez nehezére. — Nem voltak nehézségei az ideköltözködéssel? — kérdezzük. — Ezzel volt a legtöbb baj. Tsz-ünk lakáshiányban szenved, de Ko­vács elvtárs, a járási pártbizottság első titkárának többszöri beavatkozá­sával lakásproblémám megoldódott. A költözködésnél pedig a Kaposvári Gépállomás segített. — És hogy érzi magát a Szabadság TSZ-ben? — Csak megelégedéssel beszélhetek, szeretem tagságunkat. Itt olyan tagok vannak, mint Kovács Sándor és Takács György állatgondozók, akiknek elsősorban köszönhetjük, hogy április 4-re tett felajánlásunkat teljesítettük, a 4,5 literes fejési átlagunkat 8 literre emeltük fel. — A gépállomás segít-e a munkában? ÍV érdésünkre kiderül Sipos elvtársnő válaszából, hogy a tsz-nek a hadi Gépállomással 20 kataszteri hold burgonyaültetésre van szerződése. Azonban a tsz ezideig hiába jelentette a gépállomáson a munkák megkezdését, nem siettek segítségükre. — Pedig sok munkaerőt takarítanánk meg — mondja Sipos elv­társnő — és előbb végeznénk e munkával is. — Milyen segítséget kap az elvtársnő felsőbb szerveinktől? — Amióta mint tsz-elnök Kadarkáira jöttem, még sem a járási, sem a megyei tanács részéről nem kaptunk segítséget. Még felénk se néz­tek. — Mióta visszajött, voltak-e új belépők? — Még március hónapban 5 család jött közénk, köztük Nemes Jó­zsef és Nemes István, akik mint asztalosok dolgoznak a közösben. De örömmel várunk minden becsületes dolgozó parasztot falunkból. Búcsúzóul megkérdeztük még Sípos elvtársnőtől, milyen tervei van­nak a továbbiakban? — Csoportunk az 1955-ös évre sok szép feladatot akar megvalósíta­ni. Többek közt sertésfiaztatót építeni, egy új halastavat létesíteni, tej- feldolgozó üzemet munkába állítani. Egy szó mint száz: nem |bántam meg, hogy visszajöttem a tsz-be. Sípos elvtársnő szavaiból az őszinteség és bizakodás csendült ki. Ez még akkor is fülünkbe zsongott, amikor kint jártunk a tavaszi esőtől ázott, csendes utcán, a hunyorgó villanylámpák alatt. KELEMEN RÓZSA. KAPOSVÁRI ŐRJÁRAT .ihogyao az érdekeltek látják megkezd­A darányi színjátszók nagy sikerrel adták elő a Sevillai borbélyt Május 1 tiszteletére versenybe léptek a Faipari Vállalat dolgozói is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom