Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-10 / 84. szám

Ysaára&p, 1955. április 10. SOMOGYI NÉPLAP S /»• Értelmiségünk bízzék a pártban! Megyei Pártbizottságunk nemrég értelmiségi dol­gozókat hívott'meg beszélgetésre. Ez alkalommal az értelmiség köréből áriról szóltak többen, hogy a Köz­ponti Vezetőség márciusi határozata, majd a Megyei Aktíva nem foglalkozott eléggé az értelmiség hely­zetével, s ez bizonytalanságot szült közöttük, nem látnak tisztán egyes kérdésekben. Olyan hibás követ­keztetést is vontak le, mintha az értelmiség háttérbe szorult volna, s a munkásosztály, a parasztság után következne mindenben. A pártbizottság tisztázta a jelenlévőkkel, hogy teljesen helytelen ez az elképzelésük, mert a szocia- lista Magyarország felépítésében értelmiségünk mun­kájának jelentősége nap mint .nap növekszik, s a párt, a dolgozó nép elismerése és megbecsülése ál­landóan megmutatkozik a hazájához hű értelmisé­giekhez. E beszélgetésen az is tisztázódott, hogy pár­tunk továbbra is legfőbb feladatának tartja a nép- jólét emelését, hogy a márciusi határozatot a párt helyes politikájától való jobboldali elhajlás feltárása, ideológiai szétzúzása követelte meg. Szükséges azon­ban, hogy e kérdésről lapunkon keresztül is szóljunk megyénk értelmiségéhez. Annál is inkább, mert a fen­tihez hasonló nézetek egyebütt is hallhatók. Mindenekelőtt látni kell, hogy értelmiségünk a népi demokrácia 10 éve alatt zömében megszűnt bur- zsoá értelmiség lenni, mert megszűnt maga a bur­zsoázia, az az osztály, amelytől léte függött a múltban. Népi demokráciánk fejlődése során az osztályviszo- nyok'ban beállott változás nyilván kihatott értelmisé­günkre is. A régi értelmiség mellett új, munkás- és paraszt származású értelmiség nőtt fel, s a régi értel­miség zöme is érzi azt, hogy munkájához a népi de­mokrácia olyan hatalmas lehetőségeket nyújt, amilyenről a tőkés időkben szó sem lehetett. Helytelen tehát úgy felvetni az értelmiség kérdé­sét, ahogy a fenti beszélgetés alkalmával felmerült, úgy t. i., hogy a munkásosztály, a dolgozó parasztság után áll az értelmiség, harmadik, azaz utolsó he­lyen. A szocializmus építésében a munkásosztály a vezető osztály, amelyiknek legfőbb érdeke, hogy fel­építse a szocializmust. Ebben leghűségesebb szövet­ségese a dolgozó parasztság, osztályhelyzeténél, szá­mánál fogva. Már most az értelmiség »harmadik« he­lye semmiképpen sem háttérbe szorítást jelent, hisz e két osztályból táplálkozik az értelmiség — mint réteg — s a népi demokráciánk e két osztályával vállvetve dolgozik a szocializmusért. S ha egy vona­lat akarnánk húzni; akkor a hazáját szerető értelmi­ség nem hátul, hanem teljes mellel, egysorban állna hős munkásosztályunkkal, derék dolgozó parasztsá­gunkkal. Az. hogy értelmiségünk körében bizonytalanság ütötte fel a fejét a KV határozata után, az ideológiai, világnézeti kérdések nemismeréséből, nem utolsó sor­ban a kapitalista környezet, az imperialisták mérge­zett fegyvereinek hatásából fakad. Tisztán kell lát­nunk, hogy értelmiségünk bizonyos része nem men­tes a legyőzött és szétszórt uralkodóosztály maradvá­nyainak befolyásától, az olyan elemektől, akik — akár kapitalista országokban, akár itthon élnek — hajlan­dók volnának feláldozni Magyarország függetlenségét azért, hogy ismét haszonélvezői legyenek a dolgozó nép munkája eredményeinek. Az ilyen elemek nin­csenek kínai fallal elválasztva a becsületes értelmi­ségiektől, fennáll a lehetőségük arra. hogy káros be­folyásukat érvényesítsék. Ezt elősegítik az imperia­lista rádiók uszításai és az, hogy nem mentesek ők maguk sem a burzsoá ideológia hatásától. Nem célunk, hogy az egyes emberek problémáit boncoljuk, de meg kell mondanunk azt, hogy vannak olyan értelmiségi körök, amelyek az imperialista rádiók, az ellenséges propaganda légből kapott ka­csáin csámcsognak, igyekeznek megtéveszteni a hazá­jukhoz, népükhöz hű értelmiséget, amelyekkel azon­ban a becsületes értelmiségiek nem azonosítják ma­gukat. Ezek az elemek szembe akarják állítani a párttal, a dolgozó néppel a becsületes értelmiségieket. Társadalmi, politikai életünk világos cáfolatot ad az ellenség minden mesterkedésére. Népi demokrá­ciánkban megbecsülést, elismerést vívott ki és vív ki aaponta értelmiségünk. Rákosi elv társ felszabadulá­sunk 10. évfordulóján mondott beszédében mondotta: »... ez értelmiség, vele együtt a szellemi munka és a tudomány hazánkban a felszabadulás óta olyan elis­merésben és támogatásban részesült, mint azelőtt so­ha sem...« Az új és a régi értelmiség egyre inkább összeforr és ezzel is közelebb kerül a dolgozó néphez, egyre inkább eggyéforr vele. Ezt bizonyítják me­gyénkben is azok a kitüntetések, amelyek az értel­miségi dolgozók megbecsülését fejezik ki. A legutóbbi időkben kapott »Szocialista Munkáért« kitüntetést Kellner Béla könyvtáros, Merő Béla és Szabó Gyula iskolaigazgató. A mi megyénkben is kapott az értel­miségi — Danis Imréné tanítónő — Kossuth-díjat. De a megbecsülés jele az is, amikor öreglakon Tóth Mihály tanítót, Kéthelyen Kiss Zoltán tanítót, s még több helyen is értelmiségit választottak meg párttit­kárrá a község kommunistái. A társadalmi, a politikai életben vezető helyet foglaltnak értelmiségi dolgo­zóink is. Uj és régi értelmiségünk egyre inkább közelebb kerül a dolgozó néphez, egyre inkább megérti, hogy a munkásosztállyal, a dolgozó parasztsággal egysor­ban a helye, hogy csak együtt képesek felépíteni a szocialista Magyarországot. Pártunk és kormányunk ehhez minden segítséget megad. Azok, akik világ- szamléletileg még nem állnak elég szilárdan a szo­cializmus építése mellett, bátran forduljanak kérdé­seikkel a párthoz, mert világos választ csak attól kapnak. Vetkőzzék le azt a polgári maradványt is, amely egyeseknél a túlzott érzékenykedésben mutat­kozik meg. Ha egyes funkcionáriusok nem rossz­indulatú, esetleges helytelen intézkedéseit személyük­kel kapcsolatban tapasztalják, abban ne mindjárt a pártot, a népi demokráciát hibáztassak. Az egyes emberek követnek el. hibákat, mint ezt a párt már­ciusi határozata is feltárta, de a hibákat ki lehet ja­vítani. A Magyar Dolgozók Pártja tudja és ismeri azt * utat, amely a magyar nép felemelkedéséhez vezet. Irtelmiségünk bízzék a pártban, bátran kövesse azt a szocializmus építésének útján. Horváth János. PÁRT ÉS PÁRT ÉPÍT ÉS A Javult a pártoktatási munka, de még mindig sok a tennivaló Kaposvár pártszervezeteiben Pártszervezeteink az 1954— 55-ös oktatási évben pártunk III. kongresszusának anyagát tanul­mányozzák és dolgozzák fel sze- mináriumszerűen. A pártkong­resszus anyagának tanulmányozá­sa sokrétű, komoly feladatokat ál­lít a pártszervezetek, a propagan­disták és mindenegyes párttag elé. Kommunistáink többségük­ben eredményesen oldják meg ezt a feladatot, és most magabiztosan, a jól végzett munka tudatában várják az évzáró vizsgákat, me­lyeket a kaposvári pártalapszer- vezetekben e hónap végén tarta­nak meg. Az idei pártoktatási év ered­ményességének biztosításához nagy segítséget adott a párt- szervezeteknek a Kaposvári Városi Pártbizottság. Elsősorban a legfejlettebb kom­munistákat bízták meg a szemi­náriumok vezetésével. Havonként tartottak a propagandisták részére előkészítő szemináriumokat, ahol nemcsak a- politikai iskolák veze­téséhez kaptak segítséget, hanem megvitatták a vitás kérdéseket is, így jól felkészülve, hathatósabb segítséget adhattak szemináriu­muk hallgatóinak az anyag jó el­sajátításához. Emellett rendszeres ellenőrzésekkel, politikai tanácsok­kal is segítette a pártbizottság a szemináriumok és a propagandista elvtársak munkáját. Igen sok függ a propagandista jó felkészülésétől Eredményes volt a Kaposvári Mélyfúró Vállalat pártszervezeté­nél az oktatás. Itt Persies István elvtársat bízta meg a párt propa­gandista munkával. Persies elvtárs becsülettel, kommunista módra fogott pártmegbizatásának végre­hajtásához. — Több politikai iskolát vezet­tem már — mondja Persies elv­társ —, de a pártkongresszus anyagának tanulmányozásához nemcsak én, hanem szemináriu­mom hallgatói is nagy lelkesedés­sel fogtak hozzá. Az eredmény:’ minden hallgató jól felkészülve je­lenik meg a foglalkozásokon. Persies elvtárs szavait a sze­mináriumi foglalkozások színvo­nala is igazolja. Rendszeresen fel­szólalnak az elvtársak és nagyon vigyáznak arra, hogy eloszlassák az esetleges téves politikai néze­teket. — Lemorzsolódás ... ? Az ná­lunk nem volt, sőt a politikai is­kola beindítása óta három hallga­tóval bővült a szeminárium — mondja némi büszkeséggel Per­sies elvtárs. Hogy a jók közül csak néhányat említsünk: Baranyai Béla, Cseh János, Spanics József, Bodó Ist­ván, Csondor Sándor, Horváth István elvtársak a szeminárium legjobbjai. De nemcsak ők, ha­nem minden hallgató lelkesen ta­nulmányozza pártunk III. kong­resszusának anyagát és most nyu­godtan, a jól végzett munka érzé­sével várják az ünnepélyes évzá­ró vizsgákat. Mi a »titka« annak, hogy ilyen lelkesen vesznek részt a vállalat kommunistái a pártoktatásban? — Nincs ebben semmi különös — mondja Persies elvtárs. — Rend­szeresen részt veszek a propagan­dista előkészítő szemináriumokon, jól felkészülök a politikai iskola vezetésére, tisztázzuk a felmerült vitás kérdéseket és így mindenki megérti a tanult anyagot. Az elv­társak látják, hogy én is tanulok, így ők is szívesen tanulnak, mert — mint mondják — hasznát ve­szik ennek a munkájukban. Ez a »titka« annak, hogy nálunk ered­ményesnek mondható az idei párt­oktatási év — mondja Persies elv­társ. Ahol a propagandista felkészületlen, ott alacsony színvonalú a szeminárium Egyes propagandista elvtársak azonban nem tartják szükséges­nek, hogy részt vegyenek a pro­pagandista előkészítő szemináriu­mokon. Ez tapasztalható a MÉSZÖV pártszervezeténél is, ahol Vadász János és Joó Ernő propagandista elvtársakat bízták meg a politi­kai iskola vezetésével. Ök azon­ban, bár rendszeresen megtartot­ták a politikai foglalkozásokat, de mivel nem vettek részt a propa­gandista szemináriumokon, von­tatottan, alacsony színvonalon ve­zetik az iskolát, hiszen ők sem készültek fel kellően. így nem ad­hatnak megfelelő segítséget a sze­minárium hallgatóinak. Hasonló a helyzet a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Válla­latnál is, ahol Meretei Lajos elv­társat bízta meg a pártszervezet a politikai iskola vezetésével. Mere­tei elvtárs is csak néha jelent meg a propagandista előkészítő szemi­náriumon, s bár képzett elvtárs, mégis alacsony színvonalon folyik a pártoktatás a vállalatnál. A hallgatók vonakodnak a szeminá­riumon való részvételtől és . a ta­nulástól. Sok még a tennivaló a pártok­tatási munka megjavítása terüle­tén a Megyei és Városi Tanács pártalapszervezeteinél, az ipari üzemek közül a Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinátban, a Ka­posvári Lakáskarbantartó KTSZ pártszervezetében, a Kaposvári Textilművek pártalapszervezetei­nél is. A Textilművekben külö­nösen Csévai Győző, Tatárvári Gyula és Inkei Sándor propagan­dista elvtársak szemináriuma ala­csony színvonalú. Pártszervezeteink, propagandis­ta elvtársaink használják fel a még visszalévő időt, javítsák meg szemináriumuk pártpolitikai mun­káját, és ehhez bátran vegyék igénybe a Városi Pártbizottság se­gítségét. Berkics Vendel. Sokat várunk az új, községi párt vezetőségtől Pártunk. február. 9-i határozata a. falusi pártszervezetek megerősítését tűzte ki célul. A fonvódi járás köz­ségeiben most folyik a községi part- vezeitőségek, pártbizottságok megvá­lasztása. A.z eddigi tapasztalatok azit mutatják, hegy pértszervezeteitnk fontosságához mértein foglalkoznak a falusi pártvezetőségek és pártbizott­ságok megválasztásával, s azdkiba a legharcosabb, a párthoz leghűtofo elv­társiakat, munkás, paraszt, tsz-tago- kat és értelmiségieket választják meg. Somogyvár község kommunistái április 12-ém itantjják meg vezetőség- választó taggyűlésüket. Az előkészü­letekről Tóth István éBvtárssa!, a községi pántaiapszervezef titkárával és Szabó Ferenc elvíárssal, a járási pártíbázotltság po-liitiklali munkatársá­val beszélgetünk. — Nem is olyan ré­gen még 4—5 pártszervezet műkö­dött községünkben — mondja Tóth elvtárs — és mi nagyon éreztük, hogy elaprózódott az erőnk, nem tud­tunk egységesen, szilárdan kiállni pártunk politikája mellett. Ez meg­szűnik az új pértvezetőség megvá­lasztásával, éppen ezért mi sokat vá­runk a 12-én megválasztandó köz­ségi pártvezetőségtől, amely biztosí­tani fogja, hogy az egész község, minden kommunista egységesen so­rakozzon fel a párt zászlaja alá, egy­ségesen harcoljon pártiunk poiüitilcá- járnak megvalósításáért. | A dolgozó nép hű szolgálatánál megbecsülés és elismerés a jutalma Már több cikket írtunk megyénk egészségügyér egészségügyi dolgozóinak áldozatos munkájáról, i elmúlt napokban a siófoki járás egészségügyi dol| zóinak munkájáról érdeklődtünk, mivel ebben a j rásban igen szép eredmények dicsérik az orvos* mind szakmai, mind társadalmi tevékenységét. Enn- során bemutatunk néhányat közülük, akiknek péld jából tanulhatnak megyénk orvosai. Akiket szeretnek a dolgozók... Ha megkérdezzük a kötéséi dolgozó parasztok; termelőszövetkezeti tagokat, milyen ember az ő c vosuk, csak elismerést hallunk dr. Pethes Róbe körzeti orvosról. Két nagy és négy kisebb termel szövetkezet van körzetében, s a hirtelen biztosítót vált dolgozó parasztok betegellátását úgy végzi, hol sem a dolgozók, sem a felsőbb szervek részéről nin panasz munkájára. Annál több elismerés, megbecs lés övezi! 1953. júniusában az ő munkájában is zavart ok zott a kormányprogram. Nem azért, mintha ő me ingott volna. De számára nem volt közömbös, hoj a felemelkedés útjára tért, de a kormányprogra után a termelőszövetkezetekben bizonytalankodó do gozó parasztok, akik nemcsak betegségükkel, hane egyéni problémájúkkal is bátran fordultak az orvo hoz, újra a régi útra akartak visszajárni. Szavára s< kát adtak a falu dolgozói, s ő olyan tanácsokat adói amelyek hasznukra voltak. S most a KV márciu határozata megerősítette őt. A párt megbecsüli d Pethes Róbert munkáját, s felszabadulásunk 10. ét fordulóján 10 éves eredményes munkájáért a Megy* Pártbizottság elismerő oklevelet adott neki. Dr. Kolosy Béla, Balatonszabadi körzéti orvos a hazájához hű értelmiség példaképe. Együtt él faluval, osztozik annak örömében, bánatában. Talá a fiatalok szeretik a legjobban, akik neki köszönh; tik a sportpályát, a sportéletet. 1954-ben a tisztásé! hónap keretében a fiatalokkal egy teret fával ült< tett körül, amely ma már szép sportpálya. Aztán háza előtt kiásta az árkot, s példáját áz egész fal követte. A Szabadság utcában egy évtizedes pocsoly megszüntetését kezdeményezte. Most /járdaépítése fáradozik. A közösségért végzett munkája elismert séül tanácstaggá választották. Véleményére sokat ac nak a tanácsban. A vb-ülésre is gyakran meghívjál A termelőszövetkezeti mozgalomnak lelkes hív< Büszke arra, hogy a KV márciusi határozata utá segíthetett megalakítani ’ községében a termelőszöve kezetet. Most a fiatalok szórakozásán töri a fejét, he gyan tudna rádiót szerezni számukra, hogy esténkéi egy kis táncra is összejöjjenek. A párt, a tanács me| becsüli Kolosy dr. munkáját s a falu lakói sem mi radnak adósak szeretett orvosuknak. Dr. Krenrich János, Balatonszemes körzeti oi vosa is a néphez hű orvosok közé tartozik. 68 éve de irigyelt frissességgel dolgozik. Alapos, rendszer? embernek ismerik a faluban. Egyetlen végrehajt! bizottsági ülésről sem hiányzik, s a siófoki járásba az ő általa vezetett egészségügyi állandó-bizottsá dolgozik a legjobban. Az ő érdeme, hogy jólműköd bölcsőde van Balatonszemesen, hogy a tisztasági hí nap alatt az egész falu megmozdult. S ha megké) dezzük őt, nem fáradt-e, boldogan beszél arról, hog az a megbecsülés, amelyben a népi demokrácia, dolgozók részesítik, szinte fáradhatatlanná teszi. S a járás egészségügyének lelke dr. Berky Lajc tisztiorvos, aki éjt nappallá téve dolgozik járás egészségügyi helyzetének megjavításán. Működési egész sor eredmény kíséri. Az ő munkássága nyomá kapott egészségházat a járás, amelyben 11 féle szak rendelésen több mint 4500 beteget vizsgálnak me egy hónap alatt. Az ő kezdeményezésével tartotta az elmúlt évben szűrővizsgálatot a szocialista szék torok dolgozóinál, melynek eredményeként javult betegségek megelőzése, s ma a siófoki járásban leg kevesebb a táppénzes beteg. Berky elvtárs vélemé nyét gyakran kéri a járási pártbizottság, s munkáj elismeréséül felszabadulásunk , 10. évfordulóján • Megyei Pártbizottság elismerő oklevelet adott neki Mint kommunista, mint orvos a párt, a dolgozó! megbecsülését vívta ki munkájával. ... és akik nem tartják szívügyüknek a dolgozó nép szolgálatát Mert vannak a siófoki járásban ilyen orvosok ií Dr. Dobler Ferenc, dr. Jancsóné Biró Gizella siófok körzeti orvosok már nem örvendenek olyan népsze rűségnek, mint Pethes dr. és Kolosy Béla dr. Doble doktorról azt mondják a betegek, hog}7 nem veszi fe a telefont, hogy »futószalagon« vizsgálja a betegekei hogy nála a szavak és a tettek nem egyeznek. Túlzót anyagiasság mutatkozik meg nála, saját, körzetebei is felszámítja a vizit diját. A beteghívásokat lerázz, magáról. Dr. Jancsóné sem örvend népszerűségnek a dől gozók között. Pedig ő a népi demokráciának, a dől gozó népnek köszönheti diplomáját. 1954-ben végzett tudását még gyarapítani kellene, de ő nem tanul Azaz, hogy mégis tanul. A rosszat megtanulta. Fek­vőbeteghez nem megy ki, s elfelejtkezik arról, mi köszönhet a pártnak, a dolgozó népnek. A megbecsü­lés, a kéznyújtás megtörtént feléje is. Községi, járás tanácstagnak, népfront-bizottsági tagnak választottál meg. De ő nem sokat tesz, hogy társadalmi munká­jával közelebb jusson a dolgozókhoz. Példát vehetne Krenrich doktortól, aki idős kora ellenére nagy szor­galommal, odaadással dolgozik a nép egészségéért aki nemcsak praxisnak, hanem hivatásnak is érzi or­vosi tudományát. A siófoki járás orvosainak élete és munkája bi­zonyíték arra, hogy a dolgozó nép hű szolgálatáért megbecsülés, elismerés a jutalom, aki pedig visszaé: a nép bizalmával, az a. legértékesebbet, a dolgozók megbecsülését veszti el. Dolgozzanak úgy a siófoki járás orvosai, hogy munkájuk népünk javát szolgálja. — hj —

Next

/
Oldalképek
Tartalom