Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-06 / 80. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP Szerda. 1955. április 6. Dísziinnepség az Operaházban hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából (Folytatás a 3. oldalról) A város és a falu. dolgozói jólétének emelése, növekvő' anyagi és kulturális szükségleteik kielégítése, a népi hatalom igen fontos feladata. Teljes határozottsággal ki kell azonban hangsúlyozni, hogy ez a feladat csak a bővített szocialista újratermelés és a munkatermelékenység minden módon való emelése alánján, a további szocialista iparosítás alánján oldható meg sikeresen. A dolgozók éleiszínvcnafiániak emelése, a mezőgazdaság feilend Itése és a közszükségleti cikkeiket gyártó iparágak további fejlesztése elképzelhetetlen a nehézipar szüntelen fejlesztése nélkül. A nagy Lenin, min' ismeretes, arra tanított, hegy »a szocializmus anyagi alapja csakis a gé pi nagyipar lehet, amely a mezőgaz daság átszervezésére ás képes « Minden eltérés a nehézipar elsődleges fejlesztésének lenini—sztá'áni elvétő elkerülhetetlenül az egész népgazdaság aiáásásához vezet. Meggyengíti az ország gazdasági erejét és védelmi képességét ■ A magyar munkásosztály legjkcmo- lyabb feladatát a munka termelékenységének minden módon való emelésében látja. »A munka termelékenysége — mint nagy tanítónk, Lenin mcndoti^a —, ez végeredményben a legfontosabb, a legfőbb az új társadalmi rend győzelme szempontjából.« A munka tarmelékenysógé- rnek fokozatos emelkedése nélkül a szocializmus végső győzelme elképzelhetetlen. A Magyar Népköztársaság nagy sikereket ért el az új, tartalmában szocialista, formájában nemzeti kultúra fejlesztése terén. Magyarország történelmében először váiit a kultúra és művészet a széles niéptömegefc kincsévé. A Horthy-rendszer és a monarchia uraiméinak idején a főiskolák kapui lényegéiben zárva voltak a dolgozók előtt. Ma az egyetemeiken §s az ország többi főiskoláin a munkásak, parasztok és a dolgozó értelmiség gyermeked tanulnak. A magyar főiskolád hallgatók száma 1938-hoz képest megnégyszereződött. Növekszik az új, a népből jött és vele elválaszthatatlanul összefarrotit értelmiség. A szocializmus építésének közös munkájában elfoglalták méltó helyüket a régi értelmiség képviselői is, akik minden erejüket népűik szolgálatába állítják. örvendetesek a magyar tudósok, írók, színészek, festők, szobrászok, zeneszerzők síiikered. A magyar kultúra • kimagasló képviselőinek művei széles körben ismeretesek országunkban, és méltán örvendenek a szovjet nép körében tiszteletnek és szeretetnek. Elvtársak! A népi hatalom dicső évtizedének eredményeit összegezve, megelégedéssel kell megállapítani, hoigy a szocializmus győzelméért vívott harcban egyre erősödik a párt és a nép egysége. A Magyar DoLgozók Pártja, a magyar nép kipróbált és harcokban edzett vezetője, a nép osztatlan bizalmát és forró szeretetét élvezi. (Taps.) A magyar nép erkölcsi és politikai egységének és összefor- rottságának megszilárdítása, a munkásosztálynak pártja köré való tömörülése záloga a népi demokratikus rend megingathatatlanságának és a szocializmus győzelméért folytatott harc további sikereinek. Ismeretes, hogy a szocialista épí tés számos nehézséggel és akadály lyai járt és jár. Ezeknek a nehézsé geknek a leküzdésével, a - hibák ác hiányosságok bátor feltárásával, ha tározottan elejét véve a marxizmut —leninizmustól való bármilyen el hajlásnak, a Magyar Dolgozók Pártj; biztosan vezeti az országot tovább győzelmek felé. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének nemrég megtartott ülése, mint ismeretes, megvitatta a politikai helyzetet és a párt feladatait. Az ülés határozatai mélyrehatóan elemezték az ország gazdasági helyzetét, nemcsak megjelölték az eredményeket, hanem feltárták a szocialista építésben mutatkozó hibákat és hiányosságokat, és helyesen határozták meg a hibák kijavításához szükséges intézkedéseket és a népi demokratikus rendszer további erősítésének és fejlesztésének feladatait. Az ülés határozatai nemcsak a | óért, hanem az egész nép egyhangú ámogatásával találkoztak, ami áréi tanúskodik, hogy ezek a határoltok megfelelnek az egész ország lapvető érdekeinek. A Szovjetunió Kommunista Pártja a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége ülésének határozataira úgy tekint, mint a testvérpárt harci programjára a jelenlegi szakaszban. (Nagy taps.) Nem lehet kételkedni abban, hogy i magyar nép, pártjának, a Magyar Dolgozók Pártjának és a párt Központi Vezetőségének irányításával új .kereket fog eiérni az ország gazda- áigi életének felvirágoztatásában és . dolgozók jólétének emelésében, a zocializmus magyarországi építésetek nagy ügyében. Kedves eivtáirsak! A Magyarország elszabadulása óta eltelt évtized a nagyar és a szovjet nép közötti ba- áti kapcsolatok megszilárdításának •s fejlesztésének évtizede volt. Az 1948. február 18-án aláirt szövet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés .és a többi szerződés, amelyet a Szovjetunió és a testvéri népi demokratikus országok között kötöt- .ek, a népek szoros együttműködésének ügyét szolgálja, függetlenségük és szuverénitásuk kölcsönös tisz- eietben tartásának alapján. A béke, demokrácia és szocializmus táborának országai közötti szoros együttműködés igen fontos eszköze a biztonság megszilárdításának, nagy hozzájárulás az egész világ egyszerű embereinek közös harcához, az új háború kirobbantása ellen. Az országaink közötti baráti kap isolatok alapja maguknak a népek ek mély érdekközössége, a nemzet- :özi szolidaritás. A Szovjetunió, a Kínai Népköztár aság és a népi demokratikus orszá ;ok változatlanul békepolitikát foly attak és folytatnak, építik kapcsola aikat minden állammal, nagy és ki: államokkal egyaránt, a népek szu verénitásának és valódi nemzeti füg getlenségének tiszteletben tartás? alapján, az egyenlőség és a kölcsö nős előnyök, a belső ügyekbe való b< nem avatkozás alapján. Mindez lehetőséget biztosít az államok békér egymás mellett élésére, függetlenül társadalmi és politikai berendezésüktől. Az országok közötti kapcsolatok terén egyenesen ellentétes politikát folytatnak az imperialista államok uralkodó körei, élükön az Észak- amerikai Egyesült Államokkal. Ezek minden erővel arra törekszenek, hogy oe engedjék meg a nemzetközi feszültség enyhülését és nyíltan új háborút készítenek elő. Fokozzák a fegyverkezési hajszát és az atomfegyverek gyártását, soha nem látott mé* retekre duzzasztják a hadiköltségvetéseket, folytatják a haditámasz- pontok felállítását a Szovjetunió, Kína és a béke és szocializmus táborának többi országa elleni támadás- ’a agresszív tömböket tákolnak ösz- sze. Európában a német militarizmus "elélesztésére törekednek és belőle akarják megteremteni az általuk előkészített agresszió ütőerejét. Ázsiában katonai csoportosulásokat és ömbeket hoznak létre, amelyek a nagy kínai nép és a többi, a demok- •atikus fejlődés útjára tért népek ellen irányulnak. Támogatják Csang iaj-sek klikkjét, provokációkat szereznek a Kínai Népköztársaság élén az általuk törvénytelenül meg- izállt Tajvan-sziget térségében és be- ivatkoznak Kína belügyeibe. Az imperialista reakciónak nincsen nyére a népi demokratikus rend, ímely egy sor európai és ázsiai or- zágban létrejött. Arról álmodoznak, íogy itt a népi demokrácia rendje eiyeít kapitalista rendszert teremte- ek, és az elnyomás és kizsákmányo- ás jármát akasztják a dolgozók nya1 ába. A népek azonban nem akarják z átkozott kapitalista múlthoz való isszatérést, és szükség esetén meg ogják tudni védeni magukat és az Italuk létrehozott népi demokra- ikus rendszert ezektől az alávaló ísérletektől. (Taps.) Tekintettel arra a niegnövc- kedett veszélyre, amely egy sor állam imperialista köreinek a német militarizmus fel- támasztására irányuló makacs törekvéseivel kapcsolatban fenyegeti biztonságukat, a béke, a demokrácia és a szocializmus táborába tartozó országok népeivel kényteI lenek voltak meghozni a szükséges rendszabályokat védelmük megerősítésére, hogy az agresszív erőkkel saját egyesített erejüket, állítsák szembe. Ebből a célból nyo-Ic európai álam kép vise1 ői a múlt év decemberében a moszkvai értekezleten megállapodtak a szükséges rendszabályokban fegyveres erőik megszervezését és “zek ©»vetített parancsnokságát illetően. (Taps.) A párizsi egyezmények ratifikálása ’ényesresen megváltoztatta a nemzetközi helyzetet. Igaz, hogy a béke ügyét veszélyeztető párizsi egyezmények ratifikálását az angol alsóházban és a francia nemzetgyűlésben csalt a képviselők kisebbsége szavazta meg. Köztudomású, hogy emez országok és más országok népei igazságos, aktív el- enállást tanúsítanak az agresszív, rcvanséhes német Wehrmacht leállítására irányuló politikával szemben Hsak az Eszakamerikai Egyesült \Eamok agresszív köreinek és azok -inkosainak nyomására sikerű11 —s "épek akarata ellenére — elérni a oárizsi egyezmények parlamenti jóváhagyását. Vitathatatlan, hogy a párizsi egyezmények ratifikálásával kapcsolatban fokozódott a nemzetközi feszültség, megnőtt az új háború veszélye. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok népei ebből levonják az összes szükséges következtetéseket és mozgósítják erőiket országaik gazdasági erejének és védelmi képességének megszilárdítására. A szocialista tábor országainak ■épei mélységesen bíznak saját ere ükben, kimeríthetetlen erőforrásaik- van. A béke és a szocializmus iámra még soha nem volt olyan erős ■>gységes és összeforrott, rrr'int jelen- eg. Népeink minden szükséges lépést megtesznek és meg fognak enni annak érdekében, hogy meg- •átolják az új háborút. De tudják -leg a háborús gyújtogatok, hogyha aégis rákényszerítik az emberiségre •z új háborút, pórul fognak járni. Nagy taps.) A demokratikus országok népei iira meg újra kijelentik, hogy nem akarnak háborút, amely mérhetetlen szenvedéseket és fájdalmat hozna az mi berek milliói számára az egész őlágon. Céljuk az, hogy megvédjék a békét, elérjék, hogy minden nép élvezhesse a békés, nyugodt, emberi élet előnyeit. A párizsi egyezményeket ratifikálták, de még nem volna késő megállítani azok megvalósítását, megakadályozni a német militarizmus újjáélesztését, egy új világháború kirobbantásának eme legveszélyesebb tényezőjét. Ezt követeli valamennyi nép, köztük magának a német népnek érdeke 's. A német népnek békére, egységes, békeszerető Németországra van szüksége és nem olyan Wehrmaoht- ra, amelynek élén hitlerista rabló ébornokok állanak. A szovjet kormány nem egyszer tett olyan kezdeményezést, 'amely, a nemzetközi feszültség enyhítésére és a vitás kérdések békés megoldására irányult. A szovjet kormány ezen békés kezdeményezése lelkes támogatásra és helyeslésre talál a haladó nemzetközi közvélemény részéről. A mi oldalunkon áll a széles népi ( tömegek együttérzése minden országban. A béke erői napról napra növekszenek és már most is jóval hatalmasabbak a háború és az agresszió erőinél. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének, Miniszter* tanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözlete A MAGYAR NÉPKÖZTARSA SÄG ELNÖKI TANÁCSÁNAK, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG 1 MINISZTERTANACSANAK, A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK! A Magyar Népköztársaság nemzeti ünnepe — felszabadulásának tizedik évfordulója — alkalmából a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szívből jövő jókívánságait küldi önöknek és az Önök személyén keresztül az egész magyar népnek. ; A szovjet nép örömmel látja azokat a sikereket, amelyeket a magyar nép a szocialista gazdaság alapjainak építése, a nemzeti kultúra fejlesztése és a dolgozók anyagi jólétének emelése terén elért. 1 Kifejezzük azon szilárd meggyőződésünket, hogy a magyar nép, a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormánya vezetése alatt a jövőben is állhatatosan és fáradhatatlanul fog küzdeni új sikerekért a népgazdaság és a kultúra felemelése terén, és a népi demokratikus rendszer további megerősítéséért. Erősödjék és fejlődjék a megbonthatatlan szovjet—magyar barátság népeink javára, az európai béke és biztonság megerősítése érdekében! A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANÍTSANAK ELNÖKSÉGE A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSA A SZOVJETUNIÓ KOMMTTNTST/v PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A díszünnepség résztvevői hosszan- tertó viharos tapssal fogadták K. J. Vorosilov elvtárs beszédét és a Szov- etunió Legfelső Tanácsa Elnökségének, Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözletét. Fogadás a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségén Moszkva (TASZSZ). Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és mégha tiaimazott nagykövete április 4-én este fogadást adott Magyarország nemzeti ünnepe, Magyarországnak a Szovjet Hadsereg által történt felszabadítása 10. évfordulója alkalmából. A fogadáson résztvettek a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány vezetői: N. A. Bulgianyin, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, N. Sz. Hruscsov, továbbá a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesei, a Szovjetunió miniszterei, a Szovjetunió miniszterhelyettesei, valamint a politikai, gazdasági, tudományos és kulturális élet képviselői, szovjet és külföldi újságírók. Magyar részről a fogadáson jelen voltak: Ligeti Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia al-! elnöke, a magyar történészek küldöttsége, élén I Molnár Erik akadémikussal, a Magyar Nép- köztársaság művészcsoportja, élén Ujfalussy Józseffel, a Magyar Népművelési Minisztérium Zene- és Táncművészeti Főosztályának vezetőjével és Mihály András Kossuth-díjas zeneszerzővel, művészeti vezetővel, az élén, továbbá a Maryar Népköztársaság szov- jetunióiheM nagykövetségének munkatársai. A vendégek között ott voltak a fogadáson a külföldi nagykövetségek és követségek vezetői, illetve tagijai. Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a foírtdáson beszédet mondott. A válaszbeszédet N. A. Bulganyín és V. M. Molotov mondta. A fogadás részvevői részére hangversenyt adtak. Nehru indiai Delhi (TASZSZ). Az Indi'mfo hír- ügynökség jelentése szerónit Nehru miniszterelnök az indiai nemzeti kongresszus párt fővárosi bizottsága éftal Delhiiben rendezett gyűlésen 'beszédet mondott. Kijelentette, hagy India nem hajlandó tovább tűrni a »négerek és indiaiak millióinak üldözését a délafrikai unió kormánya által.« Nehiru indiai politikájáról szólva hangsúlyozta, hogy országa nem enged meg semmiféle beavatkozást belső ügyeibe, és hogy India az országok közötti béke megszilárdításéra törekszik. politikájáról A belső kérdésekről, de különösen az államosítási kérdésről Nehru kifejtette kormányának azt a kívánságát, hogy csak »az India előrehaladását akadályozó« váilí.eilatckat álla- mosítsák. A kormánynak nincs szándékában — fűzte hozzá Nehru —, hogy széleskörű államosítási programot hajtson végre. A külföldi tőkebefektetéseikre vonatkozóan Nehru kijelentette, hogy India nagyobb külföldi tőkét igyekszik Indiába vonzani, de saját maga által megállapított feítót-eleikkel. Churchill angol miniszterelnök lemondott London (MTI). A BBC jelenti: A Buckingham palotából hivatalosan közölték, hogy Winston Churchill kedden délután kihallgatáson jelent meg II. Erzsébet királynőnél és benyújtotta lemondását a miniszterelnöki tisztségről. Churchill 81. életévében van. A BBC parlamenti tudósítója szerint politikái körökben általában azt várják, hogy a királynő Anthony Eden külügyminisztert fogja kinevezni miniszterelnökké. Kedves barátaim! Engedjék meg. hogy kifejezzem azt a szilárd meggyőződésemet, hogy a hősi magyar lép, amely ma felszabadulásának izedik évfordulóját ünnepli, méltó módon fog hozzájárulni a béke és a szocializmus erői további megerősödésének közös ügyéhez. (Nagy taps.) Elvtársak! A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megbízta küldöttségünket, hogy a következő üdvözletét adja át önöknek és önökön kérész tül az egész magyar népnek: Az angol alsóház jóváhagyta Anglia csatlakozását a török—iraki katonai egyezményhez London (TASZSZ). Az angol parlament április 4-én foglalkozott azzal a kormányhatározattal, hogy Anglia csatlakozzék a török—iraki katonai egyezményhez. Anthony Náttung külügyi államminiszter a kormány- határozat előterjesztése során felszólította a- parlamentet, hogy Angliát az említett szövetséghez való csatlar kozásában stratégiai megfontolásokon kívül »az utóbbi időben egy másik fontos tényező is vezérelte, I nevezetesen a szóbanforgó térség olajfomrásainak fejlesztése.« Nutting azt a közvetlen kapcsolatot is beismerte, 'amely az említett térségben létrehozandó katonai csoportosulást az északatlanti tömbhöz fűzi. Az alsóház jóváhagyta az angol fajrmányoak azt a határozatát, hogy Anglia csatlakozzék a török—iraki egyezményhez. Ugyancsak jóváhagyta az újabb angol—iraki szerződést is.
