Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-06 / 80. szám

1

SOMOGYI NÉPLAP

Szerda, 1955. április 6.

Bíszünnepség az Operaházban hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából

(FoSyitaihás az 1. oädalrcfii)

alapja volt a múltban, s az marad a jövőben is!

Erősítsük és ápoljuk szakadatlanul a munkás-paraszt

szövetséget! (Hosszantartó taps.)

Hatalmas fejlődésen ment keresztül a felszabadulás óta a magyar értelmiség is. Nemcsak mennyiségi, hanem minőségi fejlődésről van szó. Az értelmiség, s vele együtt a szellemi munka és a tudomány hazánkban, a felszabadulás óta olyan elismerésben és támogatásban részesül,' mint azelőtt sohasem. A régi értelmiség túlnyomó többsége nemcsak arról győződött meg, hogy építő munkáját őszinte megbecsüléssel és hálával kíséri a magyar dolgozó nép.

A hazájához hű értelmiség, ezen belül különösen a műszaki értelmiség, azt is megértette, hogy a felszabadult Magyarország, a népi demokrácia, munkájához olyan hatalmas lehetőségeket nyújt, amelyekről a tőkés időkben szó sem lehetett.

A magyar értelmiség zöme felismerte, hogy milyen fontos szerep vár rá a szoci alizmus építésében, hogy nincs szebb feladata, mint a dolgozó nép érdekeit szolgálni. A régi értelmiség mellett a felszabadulás óta, számban és jelentőségben egyre jobban növekszik a népből, a munkások és parasztok gyermekeiből lett értelmiség. Ez az új és a régi értelmiség egyre inkább összeforr, s ezzel is közelebb kerül a dolgozó néphez, egyre inkább eggyé forr vele.

Üdvözlet a mi új és régi értelmiségünknek a mind egységesebbé váló népi értelmiségnek! (Hosszantartó taps.)

Népünk nemzeti egységének létrehozásában döntő szerepe volt és van annak, hogy megvalósult munkásosztályunk egysége. Amíg a munkásosztály, nemzetünk vezető ereje nem volt egységes, nehéz volt a munkásparaszt szövetség megszilárdítása, és nem érvényesülhetett teljes erővel a munkásosztály vonzása a többi osztályra. A munkásosztály egységének létrejötte lett az új, erősödő nemzeti egység kialakulásának legfőbb tényezője.

Erősíti nemzeti egységünket a nők felszabadítása, az. hogy megszűnt minden régi korlátozás, mely a férfiaknál alárendeltebb helyzetben tartotta őket, s mint a háza egyenrangú polgárai előtt szélesre nyíltak az érvényesülés kapui, melyek a tőkés időkben el voltak zárva előlük. A magyar dolgozó nők. köszönetüket és hálájukat jó, odaadó munkával fejezik ki.

Nincs szocialista építésünknek olyan területe, ahol az él- munkások, sztahanovisták, a legjobb, legodaadóbb dolgozók első soraiban áldozatkészen, példamutatóan ott ne lennének a felszabadult ma- • gyár nők! (Nagy taps.)

Végül, de nem utolsósorban rá kell mutatnunk arra, hogy a nemzeti egység jövendő továbberősítésében milyen fontos szerepe van a felnövő ifjúságnak, a DISZ lelkes fiataljainak. a kedves kis úttörőknek, annak az új nemzedéknek, mely már nem ismeri a tőkés kizsákmányolást, mely már a mi nevelésünk, s mely hús a húsunkból, vér a vérünkből, s amely a szocialista fejlődés jobb, boldogabb jövőjének záloga.

Modem történelmünk folyamán először vagyunk tanúi annak, hogy a munkások és parasztok szilárd, szoros szövetségben állnak, hogy támogatja őket a haladó, a néppel összeforrott értelmiség. A régi nagytőkés- nagybirtokos Magyarországon az elnyomó osztályok és a nép közt áthághatatlan szakadék állott fenn, s az elnyomók és elnyomottak kérlelhetetlen, szakadatlan harcot vívtak egymással. Ma a helyzet e téren is gyökeresen megváltozott.

Az elnyomó osztályokat, a városi burzsoáziát és a föld- birtokosokat a felszabadulás 10 esztendeje alatt felszámoltuk. Ezzel nemcsak a dolgozók évszázados kizsákmányolásának vetettünk véget, de kiküszöböltük azokat az erőket is, melyeknek létérdeke volt a nemzet megosztása,

s amelyek csak e megoszlással tudták uralmukat fenntartani a dolgozó nép fedett. Az egyetlen megmaradt. kizsákmányoló osztály, a kulák- ság gazdasági erejét és befolyását a

faluban korlátok közé szorítottuk, s jórészt megszabadítottuk a dolgozó parasztságot a kíméletlen, kegyetlen kulák-kizsákmányolástól. A munkás- osztály, a dolgozó parasztsággal szövetségben uralkodó osztállyá vált, s maga köré eggyé kovácsolja, előre viszi az egész dolgozó népet, melynek erkölcsi és politikai egysége napról napra erősödik. Pártunkkal az élén, melynek tekintélyét és vezető szerepét ma az egész dolgozó nép elismeri ; egyre inkább szilárdul a népi demokratikus hazaíiság és egyre határozottabb formákat ölt a szocialista nemzet. ,,

A felszabadulas óta megváltozott az államhatalom, melyet a múltban a tőkések a dolgozó nép kizsákmányolására és elnyomására használtak fel. A régi burzsoá államgépezet helyére — pártunk vezetésével — a dolgozó nép teljesen

új államhatalmat teremtett,

Az elmúlt tíz esztendő hatalmas fejlődésének, melyet hazánk minden területén tapasztalunk, döntő feltétele volt a nemzetközi helyzet megváltozása a szocializmust építő, békét védő kilencszázmilliós tábor javára. Szakadatlanul nő és erősödik a Szovjetuniónak, mint a világbéke őrének és szilárd védelmezőjének jelentősége, befolyása, tekintélye. A béke minden híve szerte a földkerekségen, örömmel- és rokonszenwel tekint a Szovjetunióra, amelynek minden sikeréből, minden eredményéből új erőt, új biztatást merít. A Szovjetunió gyorsan kiheverte a második világháború szörnyű sebeit, és szocialista gazdasága nemcsak a szovjet nép jólétének állandó emelkedését biztosítja egyre fokozódó ütemben, de a szovjet honvédelem erőteljes fejlesztését is.

Ma már világos mindenki előtt, hogy a Szovjetunió ma erősebb, mint valaha, és erői szakadatlanul nőnek. (Nagy taps.)

A felszabadító Szovjetunió győzelmes harcai nyomán Európában a szocializmust építő népi demokráciák egész sora keletkezett. A Szovjetunió segítségével több mint két évtizedes hősi harc után felszabadult a nagy kínai nép és ugyancsak rátért a szocializmus építésének útjára. A felszabadult, 600 milliós kínai nép példája hatalmas vonzóerőt gyakorol Ázsia és Afrika gyarmati és félgyarmati népeinek szabadságharcaira.

A szocializmust építő államok hatalmas táborától támogatva, a magyar népnek sok évszázados történelme során most van először lehetősége arra, hogy önállóan döntsön sorsáról. A földesurak és kapitalisták .gazdasági és politikai uralmától csakúgy megszabadult a magyar nép, mint a- .külföldi tőke elnyomása alól. Most tárulnak ki előtte történelme folyamán először a kulturális, gazdasági és politikai felemelkedés olyan lehetőségei, amelyekben szabadon fejtheti ki teremtő erejét és tehetség gét. Az elmúlt tíz esztendő ebben a tekintetben még csak kezdet, még csak kiindulás. De ezek a kezdeti eredmények is olyanok, amelyekhez foghatót hiába keresünk a felszabadulás előtti Magyarország történetében.

Erről tanúskodnak a felszabadulás óta eltelt tíz év gazdasági, kulturális és egyéb eredményei.

Ezek az eredmények, ha ösz- szehasonlítjuk az elmúlt tíz esztendő fejlődését a háború előtti utolsó békeévvel, már magukban véve is bebizonyítják a szocialista rendszer, a szocialista termelés fölényét.

Az egyszerű összehasonlítás ezen a téren nem. mutatja meg az igazi képet, mert hiszen tíz évvel ezelőtt, fel- szabadulásunk Idején hazánk romokban hevert, gyáraink, üzemeink jelentékeny része elpusztult, vagy gépeit a náci rablók és magyar csatlósaik külföldre hurcolták. Hasonlóképpen szenvedett a mezőgazdaság is, melyben az állartállományuniknak a fele sem maradt meg.

Az ipari termelés térfogata 1954- ben az 1938. évinek háromszorosára emelkedett. A gyáripar termelése 1954-ben az 1938. évinek háromszorosára emelkedett. Ezen belül a nehézipar 383 százalékkal a könnyűipar 130 százalékkal, az élelmiszeripar 252 százalékkal termelt többet, mint 1938-ban. Ha összehasonlítjuk az

mely a népgazdaság fejlesztésének, a kulturális forradalom kibontakozásának, a szocializmus építésének fő eszköze hazánkban,

s amely, mint a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti korszak államformája, sikerrel tölti be a proletariátus diktatúrájának funkcióit.

A felszabadulás óta új társadalmi, .politikai és gazdasági rend jött létre, és erősödik meg mindinkább a munkásosztály, a város és a falu dolgozóinak vezetése alatt. Ezt a korszakalkotó történelmi tényt rögzítette le alkotmányunk, mely a felszabadulás utáni esztendők vívmányait foglalta össze és kimondta, hogy minden hatalom a dolgozó népé. Ez a hatalom fegyverül szolgál a tőkés maradványok elleni harcban és a szocializmus építésében egyaránt.

Ma már kilencszázmillió ember építi Európában és Ázsiában a szocializmust és küzd vállvetve, egymást kölcsönösen segítve és támogatva, testvéri egységben a békéért, az imperialista háborús gyújtogatok ellen. (Hosz- szantartó, nagy taps.)

A béketábor népeinek barátsága a proletár nemzetköziség, az őszinte kölcsönös segíteni akarás és a közös gazdasági fellendülés elvén alapszik. Míg a kapitalista államok viszonyát egymás kizsákmányolása, a kíméletlen verseny, a szakadatlan gyanakvás és intrika jellemzi, addig a béke, a demokrácia és a szocializmus nagy táborának minden országát az őszinte barátság, egymás önzetlen támogatása köti össze. Ebben a táborban — ellentétben a kapitalista világgal, ahol az erősek a gyengébbeket mindig leigázzák és kizsákmányolják —1 a nagy és kis népek egyenjogúságának elve uralkodik.

A szocialista tábor minden népe örömmel, lelkesedéssel tekint a többi szocialista ország sikereire és eredményeire, tudja, hogy ezek közös eredmények, az ő sikerei is. Ez az egészséges, őszinte, baráti, újtípusú viszony, melyet azelőtt a történelem nem ismert és mely a kapitalista országok között elképzelhetetlen és lehetetlen, legfontosabb záloga a szocialista tábor baráti népei továbbhaladásának.

egyes alapvetően fontos cikkek termelését, megállapíthatjuk, hogy szén- termelésünk 1938-ban 9 360 000 tonna volt, ez a múlt évben több mint kétszeresére, 22 000 000 tonnára nőtt. Hasonló fejlődést mutat a nyersvas- tenmelés, mely az utolsó békeév 335 000 tonnájáról 843 000 tonnára emelkedett 1954-ben. Acélt 1938-ban 647 000 tonnát termeltünk, 1954-ben pedig 1 491 000 tonnát. Még gyorsabban nőtt a villamosenergia termelése, mely az 1938. évi 1 399 000 megawattóráról 1954-ben 4 830 000-re

emelkedett.

A mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges nitrogén-műtrágya termelése az utolsó, háború előtti évhez képest 2,5-szeresére nőtt, a foszfor- műtrágyáé megháromszorozódott, ugyancsak megháromszorozódott a cement termelése is, megnyolcszoro- zódott a motorkerékpárok termelése, majdnem kéj, és félszeresére nőtt a kerékpárgyártás. Cukorgyártásunk 140 százalékkal nagyobb, mint 1938- ban volt, sört majdnem hatszor any- nyit termelünk, mint 1938-ban. Pamutszövetet egy és félszer annyit, Jen- és kenderszövétet több mint kétszer annyit termelünk. Az egy munkásra jutó viúamosenergia-feíhaszná- lás a -gyáriparban 1954-ben kétszer annyi volt, mint 1938-ban. Jelentősen fejlődött az ipar az új technika és a fokozottabb gépesítés terén is. A magyar ipar számos olyan gépet állít elő, melyet korábban nem gyártottunk, mint például bányagépek, újrendszerű esztergapadok, betonkeverő-gépek, nagy feszültségű és nagy teljesítményű kondenzátorok, arató- cséplőgépek, -lánctalpas traktorok stb. Gyártunk olyan nagyhatású gyógyszereket is. mint például a penicillin, sztrep-tomicin stb.

Különösen erőteljes volt iparunk fejlődése az első ötéves terv folyamán. A szocialista iparosítás alapelvének megfelelően leggyorsabban a nehézipar termelése emelkedett.

1954-ben a nehézipar mintegy háromszor annyit termelt, mint 1949- ben. Az ötéves terv folyamán olyan

hatalmas létesítmények épültek, mint a Sztálin Vasmű, az Inotai, Borsodi Kooperáció, Komló és a többi, amelyekre joggal büszke minden magyar munkás, minden magyar értelmiségi és dolgozó parasztságunk. A lakosság fogyasztási cikkekkel való fokozottabb ellátására nagy könnyű- és élelmiszeripari üzemeket létesítettünk, amilyenek a Szegedi Textü- kombinát, a Zalaegerszegi Ruhagyár, a Debreceni Tejüzem, a Kecskeméti I Hűtőház stb. I

A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan javult a dolgozó nép anyagi helyzete. Úgy a munkásosztály, mint a dolgozó parasztság és az értelmiség ma minden tekintetben jobban él, mint a felszabadulás előtt. A dolgozó nép anyagi helyzetének megja- vulását mutatja a népszaporodás növekedése is. Az utolsó esztendőkben a halandóság általában alacsonyabb volt, mint a felszabadulás előtt bármikor. 1938-hoz viszonyítva például az 1954. évi csecsemőhalandóság több mint a felére csökkent, ugyanakkor a természetes szaporodás kétszer akkorára emelkedett. Megjavult a lakosság orvosokkal való ellátottsága, mely magasabb, mint 1938-ban volt és jobb, mint — Ausztria és Svájc kivételével — a kapitalista országokban. A lakosság egészségügyi ellátottságának javulását nagymértékben elősegítette a .társadalombiztosítás kiterjesztése, melynek eredményeképpen ma már az összlakosság 60 százaléka, 5 800 000 ember részesül a társadalombiztosításban. A kórházi és klinikai ágyúk száma az elmúlt tíz év alatt mintegy 40 százalékkal emelkedett. A tüdőbeteg- gondozó intézetek száma megkétszereződött. E.nnek és egyéb intézkedéseknek eredményeként a gümőkór- ban elhaltak száma tavaly az 1938. évinek csak egyharmada volt. A bölcsődei férőhelyek száma mintegy hússzorosa az 1938-asnak.

Jelentős mértékben fejlődött a fel- szabadulás óta eltelt idő alatt az oktatás. Az általános iskolai tanulók számának növekedése mellett különösen jellemző, hogy a nyolcadik osztályban most háromszór annyian tanulnak, mint a háborút megelőző utolsó esztendőben. Megháromszorozódott a középiskolai tanulók száma is és megváltozott az összetételük. 1937—38-ban a középiskolai tanulóknak 4 százaléka volt munkás származású. 1954—55-ben ez az arány 63 százalékra, több mint tizenötszörösére nőtt meg. Hasonló a fejlődés az egyetemeken és a főiskolákon is, ahol megnégyszereződött 1938-hoz viszonyítva a hallgatók száma, s a munkás és a dolgozó paraszt származásúak aránya 54 százalékra emelkedett. A népi demokrácia szélesre nyitotta a kultúra eddig elzárt kapuit a dolgozó nép előtt! A különböző oktatási intézményeken és tanfolyamokon a résztvevők száma az 1954—55-ös tanév elején több mint 1 700 000 volt. Emellett százezrével tanulnak a dolgozók különböző szaktanfolyamokon. Igv az elmúlt öt év alatt mintegy 1 170 000 dolgozó szerzett új, illetve

A Magyar Népköztársaság külpolitikája mindenekelőtt a béke megőrzésére irányul: olyan béke megvédésére, mely biztosítja eddigi vívmányainkat és szocialista építésünk továbbfejlesztését. Mi is azt a lenini elvet valljuk, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békésen együttélhetnek, s ennek megfelelően arra törekszünk, hogy mindenütt elősegítsük a népek békés, nyugodt együttélését. Ez a törekvés vezet bennünket minden országban. Ennek a szellemnek megfelelően ápoljuk a szomszédi jó viszonyt minden velünk határos országgal, így Jugoszláviával és Ausztriával is.

A magyar dolgozó nép helyesli és támogatja azt a szívós, következetes és őszinte békepolitikát, melyet pártunk vezetésével népi demokratikus államunk folytat, mert saját tapasztalataiból ismeri a szörnyű szenvedéseket és mindazt a borzalmat, amely a háborúval jár.

De emellett minden dolgozó számára világos az is, hogy az imperialisták háborús gyújtogatása mögött olyan politikai célok állnak, melyeket népünk a legélesebben elítél: a régi rend visszaállítása, melynek eredményeképpen újra a "hárommillió koldus« színvonalára löknék

A mezőgazdaság szocialista átszervezése is megkezdődött. Jelenleg az ország szántóterületének több mint 30 százaléka már a szocialista szektorhoz tartozik. Gyorsan nő az öntözött terület, amely az ötéves terv folyamán megháromszorozódott. A mezőgazdaság gépesítésének ütemét mutatja, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság gépi bázisai, a gépállomások az elmúlt évek alatt jelentékenyen erősödtek. Számuk 1954 végén 312, és több mint 11 000 traktorral, közel 11 000 cséplőgéppel és egyéb gépekkel rendelkeznek.

eredeti foglalkozásánál magasabb képesítést.

Kulturális fejlődésünknek egyik mutatója a kinyomtatott művek száma. 1938-ban valamivel több mint 8000 mű jelent meg, 17,3 millió példányban. Az elmúlt évben 20 614 mű jelent meg, 41 millió példányban. A felszabadulás után eltelt tíz év alatt egyre nagyobb számban létesültek falusi könyvtárak. A falu kulturális színvonalának emelkedését elősegítette a falu villamosítása, amelynek eredményeképpen 1954-ben majdnem kétszer annyi községben volt villany, mint 1038-ban. A felszabadulás óta ugrásszerűen megnőtt a mozi- és színházlátogatók száma. 1938-ban 410

volt a működő filmszínházak, és 18,5 millió a látogatók száma. 1954-ben 2813 filmszínház működött, .és a látogatók száma 97,7 millió volt, több mint ötször annyi. •, A színházlátogatók száma is többszöröse, a háború előttinek, és 1954-ben meghaladta a hatmilliót. A rádió előfizetőinek száma 1954-ben 1 270 000 volt, az 1938. évinek majdnem háromszorosa, ami ugyancsak a lakosság, növekvő, kulturális érdeklődését és fejlődését mutatja. Különösen gversan terjed a rádió a falvakban. Hála népi demokratikus rendszerünknek, pártunk és kormányunk lankadatlan támogatásának, hatalmas fejlődést ért el a felszabadulás óta sportmozgalmunk.

Bármily jelentékenyek is azok az eredmények, melyeket a magyar dolgozó nép az elmúlt tíz esztendő folyamán kulturális és anyagi élet- színvonalának emelésében, a szocializmus építésében e!ért. mindez csak kezdet, az alapok lerakása. Biztosak vagyunk abban, hogy az előttünk álló évek és évtizedek dolgozó népünk életének minden területén újabb sikereket, újabb virágzást hoznak. De ennek egy döntő előfeltétele van: meg kell őrizni a teremtő békét! A béke megőrzése és nép jólétünk emelése elválaszthatatlan kölcsönhatásban állnak egymással.

Az imperialisták, élükön az Amerikai Egyesült Államok háborús gyújtogatóival, minden erőfeszítést megtesznek arra, hogy zavarják a szocialista tábor, benne hazánk békés fejlődését. Egy harmadik, minden eddiginél pusztítóbb világháború kirobbantásával akarják feltartóztatni a szocialista tábor további erősödését és szilárdulását.

vissza a dolgozó parasztok zömét, visszaállítanák az iparban a bérrabszolgaságot, elvennék dolgozó népünktől mindazt a jogot és vívmányt, melyet a népi demokrácia, a szocializmus építése juttatott neki.

Nincs olyan kérdés, melyben a magyar nép annyira egységes volna, mint a béke megvédésének kérdésében.

(Nagy taps.)

.Pártunk egyik legfőbb vonzóereje, hogy szakadatlanul, következetesen küzd a béke megvédéséért. A Szovjetunióhoz fűződő baráti kaipcsolato- kat is egyre erősíti annak tudata, hogy világméretekben a Szovjetunió áll a béke megvédéséért vívott küzdelem élén. A magyar dolgozó nép egységesen követeli az atom- és hid- rogénbomtoa, a tömegpusztító fegyverek használatának betiltását.

Népünk, mely annyit szenvedett a német imperializmustól, -minden erejével ellenzi a német Wehrmacht újjászervezését.

Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy a párizsi szerződések ratifikálásával megnyílik az út a nyugatnémet Wehrmacht felállítására és nő a háborús veszély. De azt is tudjuk, hogy még gyor(Folytaitás a 3. oldalon.)

A Szovjetunió ma erősebb, mint valaha és erői szakadatlanul nőnek

Tíz év eredményei bizonyítják a szocialista rendszer és a szocialista termelés fölényét

A magyar dolgozó nép helyesli és támogatja szívós, következetes és őszinte békepolitikánkat

A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan javult népünk anyagi és kulturális helyzete