Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-30 / 101. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1955. április 39. Az Ausztriai Szovjet Tájékoztató Szolgálat közleménye Bécs (TASZSZ). Az Ausztriai Szovjet Tájékoztató Szolgálat jelen­tése szerint I. I. Iíjicsov ausztriai szovjet főbiztos április 28-án Julius Raab osztrák szövetségi kancellárral a következőket közölte: 1. A szovjet ellenőrző hatóságok április 28-től kezdve a Duna osztrák szakaszán az osztrák hatóságoknak adják át a francia és nyugatnémet hajóforgalom engedélyezésének jo­gát. 2. A szovjet ellenőrző hatóságok aem fogják akadályozni az olyan or­szágok állampolgárainak vizűm nél­küli beutazását Kelet-Ausztriába, amelyekkel Ausztria egyezményt kö­tött a be- és kiutazási vízumrend­szer megszüntetéséről. 3. A szovjet ellenőrző hatóságok a szovjet övezetet Nyugat-Ausztriá- tól elválasztó demarkációs vonalon megszüntetik a teherrakományok átvizsgálását. I. I. Iíjicsov főbiztos ebből az al­kalomból azt a meggyőződését fe­jezte ki, hogy az ausztriai szovjet el­lenőrző hatóságok említett intézke­dései a két ország közötti baráti kapcsolatok fejlesztését szolgálják. Az amerikai sajtó az Egyesült Állomok Kínával kapcsolatos politikájáról New York (TASZSZ). Az amerikai sajtó Dulles külügyminiszter április 26-í és Eisenhower elnök április 27-i, a Kínai Népköztársasággal folyta­tandó tárgyalásokról szóló nyilatko­zatával foglalkozva lényegében arra a következtetésre jut, hogy az Egye­sült Államoknak a Kínai Népköz- társaság belügyeibe beavatkozó po­litikája kudarcot vall, hogy nem ta­lál támogatásra sem Ázsia, sem a Távol-Kelet, sem pedig Európa or­szágaiban. A lapok ezzel kapcsolat­ban arról írnak, hogy az Egyesült Állandók vezető köreiben nyilvánvaló nézeteltérések keletkeznek a Kínai Népköztársasággal kapcsolatos to­vábbi politikai kérdésében. A New York Post kénytelen be­ismerni, hogy »Dulles külügyminisz­ter lényegében beismerte az április 26-i sajtóértekezleten, hogy a kül­ügyminisztériumnak Csou En-laj ja­vaslatával kapcsolatos első reákció- ja hiba volt«. Tito jugoszláv elnök a bandungi értekezlet eredményeiről Peking (Uj Kína). Tito. Jugoszlá­via elnöke szerdán kijelentette, hogy á bandungi értekezlet eredményei új reményt és bizalmat adhatnak a béke és a nemzetközi együttműkö­dés híveinek — jelenti a Tanjug hír- ügynökség. A belgrádi rádiónak adott nyilat­kozatában Tito hangoztatta: Jólle­het előre tudta, hogy ez az értekez­let nagyjelentőségű lesz, mégsem gondolta volna, hogy ennyi kérdést fog felölelni, sem pedig, hogy a fel- merült kérdések nagyobb részében megegyezés lesz elérhető. Tito elnök kiemelte nyilatkozatá­ban. hogy a bandungi értekezleten részt vett ázsiai és afrikai országok nagy száma és az a hatalmas érdek­lődés, amely az ázsiai és afrikai or­szágokban az értekezlet iránt meg­nyilatkozott, arra mutat, hogy a két kontinens népei elhatározták: a le­hető legnagyobb mértékben maguk döntenek sorsuk felől. Magától értetődő — mondotta Tito —, hogy a bandungi értekezlet eredményei csak azzal az újabb re­ménnyel és bizalommal tölthetik el a béke és a nemzetközi együttműkö­dés híveit, hogy a békefront ma ha­talmas tényezőt jelent az új hábo­rú ellen és a nemzetközi együttmű­ködésért folyó küzdelemben. A CGIL“május elsejei felhívása Róma (MTI). A CGIL felhívást in­tézett valamennyi olasz dolgozóhoz, hogy május elsejét a gyárak védel­méért, a társadalmi haladásért és a békéért vívott harc jegyében ün­nepeljék. A BÉKE-VILÁGTANÁCS titkárságának közleménye Bécs (TASZSZ). A Béke-Világta­nács titkársága az alábbi közle­ményt bocsátotta ki: Az osztrák államszerződésnek rö­videsen várható megkötése újabb bizonyítéka annak, hogy a tárgyalá­sok elve helytálló. A Béke-Világtanács mindig vé­delmezte ezt az elvet, mint a nagy nemzetközi problémák békés rende­zésének hatásos módját, Már a Bé­ke-Világtanács által összehívott 1952. évi békekongresszus követelte, hogy tartsanak négyhatalmi ta­nácskozást az osztrák államszerző­dés megkötésére. A népeknek ez a békekongresszusa kiemelte, hogy támogat minden olyan erőfeszítést, amely e tárgyalások gyors megvaló­sítását célozza és biztosítja az oszt­rák népnek a megszállás megszün­tetésével együtt a demokratikus jo­gokat, valamint országának függet­lenségét. Ma örömmel fogadjuk az Osztrák Köztársaságnak azt a határozatát, hogy nem lép be semmiféle katonai szövetségbe és nem engedik meg ka­tonai támaszpontok létesítését Ausztriában. Ez a döntés nagy hoz­zájárulást jelent az európai békéhez. Az osztrák államszerződés meg­kötése a népek békeharcának újabb győzelmét jelenti. Azokat a tárgya­lásokat, amelyeket a közlemény és az osztrák nép kívánságának meg­felelően a négy nagyhatalom kép­viselői a moszkvai megbeszélések eredményeként a közeljövőben új­ból folytatnak, minél hamarabb si­kernek kell koronáznia. A Béke-Világtanács Titkársága. Nagy a felelő§ségük a« állami gazdaságok vezetőinek Pinay megkezdte tárgyalásait Adenauerrel Berlin (MTI). Pinay francia kül­ügyminiszter pénteken hajnalban a kü'önvonattal Bonnba érkezett és délelőtt a Schaumburg-palotában megkezdte tanácskozásait Adenauer­rel. A francia «külügyminiszter pén­tek reggel tett sajtónyilatkozatában azt állította: »Adenauerrel tartandó megbeszéléseimnek egyik fő célja, hogy elősegítsem a négyhatalmi ér­tekezlet mielőbbi összehívását«. Újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy a francia—német kapcsolatokat érintő összes kérdé­sekről, mindenekelőtt a Saar-prob­lémáról -kíván tárgyalni. A hosszúra nyúlt tél miatt sok gond hárul a földművelő emberre, nagy felelősség egy állami -gazdaság vezetőire. A kedvezőtlen időjárás miatt nem volt kielégítő a talajelő- készíités, s még most is rossz a taliaj szerkezete, szappano-s a föld, nehezen megy a vetés. A Háromfaá Állami Gazdaság vezetői is nagy gomdiban vammak, hisz terveik valóraváltásót akadályozta a rossz (időjárás. Pedig nem is akármilyen -terveik vannak. 413 000 forinttal csökkentik a termelési költséget — tűzték feladatul erre az esztendőre. Ezt úgy akarják eléírná, hogy többet tenmieitniek, jobban- megszervezik a munkát, atlkalmaizzák a fejlett agro­technikát,. Burgonyábótt például — amely fő tenménytféleségét teszi ki a gazdaságnak — 10 mázsával- akar­nak többet tarme-líná holdanként, minit amit a terv előír. Van olyan táblájuk, amelyikről 110—<120 má­zsás termést akarnak betakarítani. Kukoricából májusi morzsoltfoan 15, rozsból 8,5 mázsa a- terv. Ezeknek a növényeknek eddig nem a leg­jobban kedvezett az időjárás, s jo- 'gos az aggodalmuk, hogyan- érik el a tervben előirányzott mennyiséget. A kukoricánál a kapálás segít, -a irczs-nál azonban már csak fejtrágyé- zással tudnak segíteni. A gyüimöl» csösben, az állattenyésztésiben, a se» gédüzemágakban szintén csökkente­ni kívánják a termelést költségeket. Megvan-e mindennek a feltétele a H-áromf-ai Állami Gazdaságban? Er­ről beszélnek a gazdaság vezetőd, Csóra Margit igazgató, Dávid Jenő párttitkár, Sülé János üb-elinök. A munkaerő biztosítva van Az állami gazdaság 170 időszaki munkást szerződtetett, akik május 1-én állin-ak munkába. Ezek foglal­koztatása -is gondot okoz a gazdaság vezetőinek, hisz -a vetés késése mi­att még altig van .növény, amely ki­kelt volna, ts -aimelyet kapálhatná­nak. Körülbelül egy hét az az idő — számítják a gazdaság vezetői —, amíg teljés ütemben me-gindtulhat a növényápolás, a mezei munka. Addig s-ilózásra és őszácse-níkesz kapálására | állítják be a dolgozókat. Akivel pe­dig meg tudnak egyezni, addig más gazdaságba irányítják, ahol szük­ség van a munkájukra. A munkaversenyrői elfeledkeztek Sürgősen változtatniuk kelt e téren -munkájukban, olvas«sák rendszeresen, a pártsajtót, melyből, ha jód dolgoz­nak, az ő nevük sem fog hiányozni. A javuló pártélet biztosíték a hibák kijavítására A Háromfai Állami Gazdaságban nemrégen üzemegységenként 5 párt- szervezetet hoztak létre. Átcsoporto­sításokat hajtottak vé-gne, minden- üzemegységbe küldtek kommunistá­kat, akik példamutatásukkal, felvi­lágosító szavukkal a párt célkitű­zéseire -tudják mozgósítaná a dolgo­zókat. Javult a tag- és tagjelöltfel- vétei is a gazdaságban, a most folyó taggyűléseken 5 dolgozó kérelme fö­lött dönt a tagság. Varjas István, Simon Imre kérelme ügyében már döntött ás a tagság, felvették őket a tagjelöltek sc«rába. A kommunisták megvitatták a Központi Vezetőség márci-us 2—4-i és április >19-d hatá­rozatát. Egységesen állást foglaltak -pántunk Központi Vezetősége mel­lett. Felelevenítették -azokat a har­cokat is, amelyeket a gazdaság meg­védéséért vívtak a kommunisták.-Hiba volt azonban a KV határo­zatának megvitatásánál, hogy főleg Nagy Imre elvtárs személyével fog­lalkoztak, ugyanakkor elfeledkeztek a termelési kérdésekről, arról, hogy mit kell tenniük a munkafegyelem megszilárdításáért, a termelési költ­ségek csökkentésiéért, és miben nyil­vánult meg náluk a jobboldali el­hajlás. Igen elismerésre méltó az állami gazdaság párt-szervezetének az a tö­rekvése, hogy érvényesítse a terme­lés pártelitenőrzésót. Ha ez rendsze­ressé válik náluk, akkor ezzel meg­teremthetik a hibák kijavításának alapját, összhangba tudják hozni a pártpolitikai munkát a gazdasági fél-adatokkal-. «Legutóbb Csóraí elv«* társnő számolt be a pártvezetőség előtt a gazdaság tavaszi munkákra való felikószüiésárő!, a pénzügyi terv­ről, a munkaerő és munkabérek biz- jiosí fásáról. Bodor János főagironó- ■mus pedig a tavaszi mezőgazdasági (munkák agrotechnikájának alkalma- 1 zásárótt -számolt -be. I -Elméletileg képzett, aktív kommu­nisták vannak- a Háromfai Állami j Gazdaság élén. Olyan elvtársak, akik képesek arra, hogy jól vezessék a gazdaságot, megvalósítsák a termelé­si költségek csökkentésére előirány­zott 413 000 forintos tervet. Ennek érdiekében -három fontos feladatot kell megvalósítaniuk: Külpolitikai PAPIRFÜGGÖNY MÖGÖTT Az utóbbi időben a nyugati burzsoá lapok hasáb­jain egyre-másra olvashatunk afféle megnyugtató köz­leményeket, hogy az új Wehrmacht felállítása a távoli jövőbe nyúlik. 3—4 évet, sőt öt évet emlegetnek. Át­látszó célzás akar lenni ez arra, hogy az európai né­peknek nincs miért -nyugtalankodniuk ... Ám a tények elárulják, hogy a -hitegetések papír­függönye mögött a bonni revansiszták hatalmas -hadi- gépezetet hoznak létre. A bajorországi lapok nemrég nagy port vertek fel akörül, hogy Blank hivatala (ténylegesen a -bonni hadügyminisztérium) legalább 40 —60 -bajorországi városban akar katonai alakulatokat elhelyezni. A Süddeutsche Zeitung című lap szerint egész Nyugat-Németországban 120 városban lesz ka­tonaság, mégpedig Blank hivatalának munkatársai szerint mindegyikben legalább 4000 főnyi. A hadosztályok elhelyezésének terve is elkészült már. A gépesített hadosztályokat Hamburg és Regens­burg között keskeny sávban a zónahatár mentén he­lyezik el. Mögöttük páncélos alakulatok helyezkednek el majd. (A Süddeutsche Zeitung szerint ezek Olden- burgban, Dortmundban. Mannheimben, Stuttgartban, Münchenben lesznek többek között.) Déi-Bajorország- ban állomásoznak majd a hegyivadász alakulatok. A Rajnától nyugatra három brigádnyi légi gyalogság tá­maszpontjait teremtik meg. Ennek megfelelően épülnek a lőterek, gyakorló­terek és repülőterek. Az amerikai és angol csapatok már 150 000 hektárnyi földet sajátítottak ki erre a célra. Blank hivatala kiszámította, hogy minden tü­zérségi gyakorlótérhez 20 000 hektár föld, minden új repülőtérhez 600 hektár föld szükséges. A hesseni tar­tományi kormány egyik ta-gja aggódva jegyezte meg. hogy Nyugat-Németországban rövidesen minden 190 hektár földből tizet katonai célokra sajátítanak ki. Blank hivatalának megbízottai egész Nyugat-Né­metországban keresik a lőtérnek és laktanyának al­kalmas helyeket. Már arról is szó van, hogy mind­egyik tartományban létrehozzák Blank hivatalának fiókját. Elképzelhetjük e hivatal tevékenységének je­lenlegi méreteit, ha arra gondolunk, hogy 1954 har­madik negyedében csupán toborzási űrlapok nyomta­tására és szétküldésére több mint 300 000 márkát használt fel. De ez -még a katonai kiadások egyik leg­szerényebb tétele. Laktanyák építésére mintegy 3 mil­liárd márkát irányoztak elő. Már hozzáfogtak egy ha­talmas arányú stratégiai útépítési -program megvaló­sításához. Ilyenformán nincs semmi alapja az önmegnyugta­tásnak. A nyugatnémet militaristák lázasan sietnek kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyeket a párizsi egyezmények nyitnak meg .'előttük. jegyzetek »DAKTILOSZKÓPIAI« HISTÓRIA Képzelje el az ohmsó, hogy vendégei érkeztek. Örüli a jó ismerősöknek, asztalhoz ülteti őket, elmesé­lik egymásnak, mi újság ... Vendégei aztán újra, sőt harmadszor is, negyedszer is meglátogatják. A ven­dégszerető fogadtatással elégedetten látogatásaik vi­szonzására kérik fel. Ön elfogadja a meghívást és éppen készülődik hozzájuk, de ekkor levelet kap tőlük, amelyben ezt ír­ják: — örömmel látjuk Önt, de ne felejtse el előze­tesen elküldeni ujjlenyomatát és írásbeli nyilatkoza­tát arról, hogy saját kockázatára tesz látogatást és vállalja az önre háruló felelősséget annak következ­ményeiért, ha esetleg valahova messzebbre vinném, vagy egyáltalában vonakodnék visszaengedni. Anekdota? — gondolja az olvasó. Sajnos, meg­történt eset. 1953-ban (kétízben), 1954-ben és 1955-ben ameri­kai diáklapok szerkesztői látogattak a Szovjetunióba. A Szovjetunióban a vendégeket megillető tisztelettel fogadták őket, teljes mozgási szabadságuk volt, s ki­es beutazásukat természetesen nem tették függővé hol­mi visszaeső bűnösökkel szemben alkalmazott proce­dúrától. Amikor azonban a látogatások viszonzása került szóba, az Egyesült Államok külügyminisztériuma a fenti kitalált levélhez hasonló értesítést küldött. A szovjet diák- és ifjúsági lapok szerkesztői ma­gától értetődően nem teljesíthették a társadalmi hely­zetükkel és újságírói munkájukkal összeegyeztethetet­len, lealacsonyító követeléseket, s kénytelenek voltak lemondani arról, hogy az Egyesült Államokba utazza­nak. Ez azonban mit sem zavarta a washingtoni dip­lomatákat. Képmutatóan »sajnálkozásukat« fejezték ki amiatt, hogy a szovjet diáklapok szerkesztői nem ad­ják viszont a látogatást, s megpróbáltak arra hivat­kozni, hogy az 1940. évi bevándorlási törvény állító­lag kötelezően előírja minden beutazónak, hogy alá­vesse magát ennek a szégyenletes eljárásnak. Itt most nem találgatjuk, miért akar az amerikai külügyminisztérium úgy bánni a szovjet diákokkal — az Egyesült Államok vendégeivel —, ahogy csak bű­nözőkkel szoktak. Másvalami érdekes: a külügymi­nisztérium tudatosan valótlanságot állít. Ilyet azelőtt sohase követeltek meg szovjet állampolgároktól, ' s köztudomásúan nemrég is jártak az Egyesült Államok­ban szovjet sakkozók és síelők. Az állítólagos szovjet »vasfüggöny« legendájának terjesztői újra leleplezték magukat ország-világ előtt. A botrányos »daktiloszkópiai« história mindenkinek felnyitja a szemét. Mindenki láthatja, ki húzza fel a »vasfüggönyt«, ki van a nemzetközi kulturális kap­csolatok kiszélesítése mellett és ki ellene. A termelési költségek csökkentésé­nek egyik feltétele a jó versemymoz- gatam is. Erről- azonban eifeliedkez- tek a Háromfai Állami Gazdaság­ban. Még mindig azon van a vita, hogy a Bailatominagybereki, vagy a Balafonújhelyi Állami Gazdaság ver­senyfelhívásához csatüákozzanak-e. s a megyei igazgatósághoz Ibeküldött vállalásuk is csak papíron van. Az igaz, hegy a héten — mint azt Csóra elvtársnő mondta — ibe akarják fe­jezni -az összes vetést, de 'hogy fel­szították volna a versenyszellemet, csatlakoztak volna a Gsillagpusztai Állami Gazdaság vefnsmyflelihívásáp hoz, .arra már nem gondoltak. S itt érdemes egy kicsit megállni. A gaz­daság vezetői nem is tudtak a május 1-i műszakróll. Napok óta nem ol'r vasnak újságot. Sem a Szabad Népet, sem a Somogyi Néplapot niem olvas» sák, csak néha »ibeJlenézniek«. Hót hármain tudták volna, hogy az or­szágban, a mi megyénkben ás a dlol- gozók május 1-i műszakot kezde­ményeztek? Ez ‘bizony nem válik dd» csőség-ükre a gazdaság vezetőinek. Feladatok 1. A pártpolitikai munkáit egyez­tessék össze a termelésre való moz­gósítással. Különösen, az időszaki munkások közt végezzenek felvilágo­sító munkát. 2. Szervezzék meg a munkaver­senyt, gondoskodjanak a legjobbak jutalmazásáról, a verseny széles nyilvánosságáról, a versenyzők nép­szerű sítéséről. 3. A pántszervezetek rendszeresen számoltassák be az -üzemegységek vezetőit a területeken folyó munká­ról, érvényesítsék a gazdaságban a termelés párt-ellenőrzését. Mindehhez az szükséges, hogy a -gazdaság vezetői rendszeresein tájé­kozódj amák a- megye, az ország éle­téről, munkájuk ne legyen elszige­teli). Tartsák áiiandóian szemük előitt: pártunk azt a feladatot tűzite a mezőgazdasági dolgozók elé, hogy ebben az esztemdőfoem 7,3 százalék­kal emeljék a mezőgazdasági ter­melés hozamát. Ez komoly munkát, helytállást kíván a Háromfai Álla­mi Gazdaság kommunistáitól is. tasi ÚJ KÖNYVEK Lord Russell: A horogkereszt rém­tettei. Lord Russell of Liverpool egyike a legilletékesebbeknek a fa­siszta néniét -háborús bűnösök le­leplezésére, hiszen a második vi­lágháború után, mint,, a rajnai brit hadsereg legfőbb hadbíróságának helyettes elnöke ő volt a nürnbergi per idején (a német háborús főbű­nösök pere) az angol főügyész jogi tanácsadója. Amikor 1954-ben fe­lettes hatóságainak ‘benyújtotta könyve kéziratát, az akkor már a ■•ómét új raf elf agyvérzés politikáját folytató angol kormány választás elé állította: vagy visszavonja a könyvét, vagy lemond állásáról. Lord Russell lemondott állásáról és kiadta a könyvet. Lord Russell könyve most a né­met újrafelfegyverzés elleni harc ’dején rendkívül fontos és hasznos. Hűvös, megállapító stílusban közölt hiteles adatai és leírásai éles fegy­vert jelentenek a német militariz- mus feltámasztása ellen vívott küz­delmünkben. Meggyűlölteti a fasiz­must és azokat az erőket, amelyek a fasiszta gépezet mögött állnak és meggyőzi az olvasót arról, hogy a világ békéje érdekében a fasiszta -gyilkosoknak soha többé nem sza­bad fegyvert adni a kezébe. * * * Dolgozók Lapja. Az illegális Sza­bad Nép válogatott gyűjteményes kiadása után a Munkásmozgalmi In­tézet sajtó alá rendezi az ugyancsak illegálisan megjelent Dolgozók Lap­ját. Pártunk e lapjának 7 száma je­lent meg 1937—38-ban. A Dolgozók Lapja leleplezte a magyar uralkodó osztályok bűnös kül- és belpolitiká­ját, útmutatást adott az egységfront megteremtéséhez a totális fasizmus bevezetésének fokozódó veszélye el­leni harchoz, hírt hozott a szocia­lizmus diadalmas építéséről a Szov­jetunióban, tájékoztatott a spanyol és kínai nép szabadságharcáról és a nemzetközi munkás-mozgalom más kérdéseiről. A Dolgozók Lapja minden száma tanulságos, értékes kincse a munkásmozgalomnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom