Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-29 / 100. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1955. április 29. Békehíradó Május 22—29-ig rendezik meg a békevilágtalálbozót Helsinkiben Erre az alkalomra a föld minden részéiből több mint kétezer küldöttet várnak a finn fővárosba. A nyugati országokban a békeihaircasok úti­költségének fedezésére gyűjtést in­dítottak. Belgiumban például a béke- tanács pentosan kiszámította: hány kilométer az út Helsinkiig. Kiszá­mították az utazás árát is. A gyűj­tés során »kilométereket« vesznek meg az adakozók. Franciaországban levetezőliaipokait árusítanak: . egyik oldalára a Béke-Vdiágtanács bécsi felhívásának szövegét nyomtatták, másik oldalán a helsinki békevilág- telélkozó célkitűzései szerepelnek. Egy lap 125 méter Japánban a békeharcosok levelező­lapokat árulnak, hogy előteremtsék a helsinki világtalálkozóra utazó ja­pán békeküldöttek útiköltségét. A le­velezőlapok, kétfélék: az egyik egy gaí arabot ábrázol, a másik pedig a Fuzsijama hegy képét. A lapo­kat ezzel a jelszóval árusítják: »►Egy lap 125 méter«. Egy-egy lap szerény ára ugyanis 125 méter út költségét fedezi. Tokiót 10 000 kilo­méter választja el Helsinkitől. Ezért egy-egy küldött útiköltségének fede­zésére 80 000 levelezőlapot kell el­adni. Különös tiltakozó levelezőlap érkezett a napokban az angol kül­ügyminisztérium címéire. A levelező­lap egy méter hosszú, fólmóler szé­les és 400 aláírás szerepel rajta. A hatalmas levelezőlapot Westhamban, Landen elővárosában adták fel, ab­ban a városrészben, amely rendkívül súlyos károkat szenvedett a náci bombázásoktól a háború alatt. A 'le­velezőlap feladói követelték, hogy a kormány kezdjen azonnali tárgyalá­sokat a Szovjetunióval és ne egyez­zék bele Nyugat-Németország újra- felifegyverzésébe. Rohamosan emelkednek Nyugat-Német országban az élelmiszerárak Nyugait-Németországiban már 400 üzem készíti az új nyugatnémet had­sereg felszerelési tárgyait. A fegy­verkezési politika egyenes következ­ményeként állandóan emelkednek a legfontosabb élelmiszerek árai. Nyu- gat-Németországban lS50«hez viszo­nyítva a félbarna kenyér ára 40 szá­zalékkal, a búzaliszté 38 százalékkal, a marhahúsé 27 százalékkal, a zsíré 14 százalékkal emelkedett. Finnországban verseny folyik: ki szerez több aláírást az atomfegyverek betil'tásót követelő bécsi felhívásra. Aki legalább 40 aláírást gyűjt, vagy a ihelsínki világ- találkozóval kapcsolatos gyűlést, ta­lálkozót szervez, vagy új előfizetőket toboroz a fcéfcemozgalom folyóiratá­ra, vagy kisebb pénzösszeget gyűjt a találkozó szervezési kiadásainak fedezésére, az ezüst békejeívényt nyújthat át a bákevi'á.gtalá’kozó bár­mely országiból érkező küldöttének. Aki 200 aláírást gyűjtött a felhívás­ra, az arany jelvényt adhat át vala­melyik ország küldöttsége vezetőjé­nek. Az aláírásgyűjtő verseny nem­csak egyes békeharcosok, hanem a finn véresek és falvaik bóketanáesai között is folyik. NAGYSZABÁSÚ FXOKÉSZÜLETEK HAZÁNKBAN A VARSÓI VIT-RE A Varsóban július 31. 'és augusztus 14-e között megrendezésre kerülő V. Váilágifjúsági Találkozón a ma­gyar ifjúságot — az eddigiekhez ha­sonlóan — a fiatalok leg jobbjaiból' álló nagyszabású küldöttség fogja járat« komplextarigádak. közötti ver­sengés legjobbjai, az ifjú 1ráktcr:s- ták versenyének .győztesei, a terme­lésiben és a fs nullásban legjobban •helytálló fiataloknak van a legtöbb esélyük arra, hogy a VIT magyar képviselni, A magyar VIT-iküldöttség j küldöttei tesznek. A VIT-küldöitts ág­három csoportból: kulturális deliagá’ cióbói!, legkiválóbb ifjú spomtolóinik- ból. továbbá s termelésben és a moz­galmi munkában kitűnt fiatalokból fog álltai, Kulturális téren a VIT»en való részvételnek fontos feltétele ;a DISZ, a SZOT, a Népművelési Mínisz.té­n;ek ezeket a tagjait a DlSZ-alap- szervezetek tagsága választja meg a június második felében rendezendő Dísz-gyűléseken. A DISZ Központi Vezetőségének határozata érteimében büildöttséigválásztó jogot azok az alap- szervezetek kapnak, zmélyek ,a DISZ II. kongresszusa és a VIT előkészü­lum és a Hazafias Népfront által létéi során a legjobban kitűnnek ak­közössn meghirdetett felszabadulási kulturális isieregszemilébe való bekap­csolódás. .Minid a művészeti együtte­sek, mrjnd a szólisták közül a ieg- jcfcbak számíthaitaak .anra, hoigy a ti vitásukkal, a szocializmus építésé­ben való részvételükkel, a legjobb eredményt érik el az ifjúság miarxis- tadeninfefa nevelésiéiben, valamint a kulturális és sportmunkábain, s ahol; ,:°c»000'XKDOOOOOOOOOOOC>OOOOOOOCOOCXXXXXDOOOOOOOC>OOr«' ,NEM POLITIKAI ÜNNEP' Tabon a községi tanácson hang­zott el szerdán este ez a kijelen­tés, amikor a május elsejei felvo­nulás rendjét és az ünnepély mű­sorszámait vitatták meg a község vezetői. Rövid kis mondat ez, s ahogy kiejtette Horváth István is­kolaigazgató a száján, szünetet sem tartva, összefüggően elsorolta az. ünnep tervezett eseményeit a felvonulás kezdetétől a szabadtéri táncmulatságig bezárólag. Nem szilit vele senki vitába az idézett állítása miatt ,— ^hallgatólagosan egyetértettek mindnyájan vele. Pedig többnyire kommunista ve­zetők vettek részt a megbeszélé­sen, köztük a községi pártbizott­ság titkára, a tanács elnöke, a gép­állomás párttitkára. Abban mi is osztjuk vélemé­nyünket a tahi elvtársakkal, hogy május elsejét színpompássá, de- monstratívvá, külsőségeiben is széppé, vonzóvá és emlékezetessé kell tenni. Ám a külső szín nem talcarhatja el a lényegét, sőt: kell hogy jobban kifejezze a nap jelen- 8 • nagymérvű tőségét, május elseje politikai ja- - leniőségét. Mert bizonyára tudják i tahi vezetők _ — csak szerdán megfeledkeztek róla —, hogy má­jus első napja a nemzetközi mun­kásosztálynak, a munkásszolidari­tásnak az ünnepe, a világ dolgozó népeinek, iá világbéke rettenthe­tetlen híveinek ‘harcos seregszem­léje. A munka és a munkások in­ternacionalista ünnepe volt május 1, születésétől, 1890-től kezdve, s a májusi ünnepeken szerte a vilá­gon a munkásosztály legöntudato- sabb fiai vitték és viszik a menet élén, és emelték és emelik magas­ra a zászlót, amelyre a béke, sza­badság és szocializmus szent esz­méje van írva. A legmagasztosabb célok ezek, amelyekért a világ dol­gozói a kommunisták vezetésével vállvetve küzdenek. Ehhez a legyőzhetetlen táborhoz való tartozásunkat — amely tábort a nemzetközi munkásszolidaritás kovácsol széttéphetetlen egységbe — kell dalban, táncban, pompá­ban, dekorációban is kifejeznünk. Éppen ezzel is meg kell mutatniuk a tabiaknak is, hogy nem akármi­lyen ünnepet ülnek, nem holmi szüreti báli felvonulást rendeznek, hanem a májusi seregszemlén, ezen az igenis nagyjelentőségű po­litikai ünnepen hűen ápolják a nemzetközi munkásosztály össze­fogásának, egymásratalálásának világot átformáló célkitűzéseinek nagy ügyét. B kereskedelem területén is végrehajtjuk pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozatát Felszólalások a megyei kereskedelmi tanácskozáson A megyei kereskedelmi tanácsko záson Hajdú István elvtárs beszá­molója feletti vitában az első fel­szólaló Nyíri Ferenc, a Somogy me­gyei Nép bolt kereskedelmi vezetője volt, aki a kis- és nagykereskedelem közötti jó viszony szükségességéről beszélt. Bírálta a Vas Nagykereske­delmi Vállalatot, amely még ma sem hajlandó figyelembe venni a kiske­reskedelem igényeit. A társadalmi tulajdon megóvásával kapcsolatban felhívta a tanácskozás figyelmét ar­ra, hogy míg oldal atlan színekben, az ’'dőjárás viszontagságainak kitéve tá­rolják az árukat, nem érhetünk el figyelemreméltó eredményt a lopá­sok meggátlásában sem. Fekete József somogyacsai föld­művesszövetkezeti ügsi’vezető a falu korszerűtlen boltjait bírálta. El­mondta, hogy a bor1’»vrousztai bolt maholnap összedűl, sürgősen tenni Vene. hogy megakadályozzák az romlást. Grotte Ide, a Népbolt anyagbeszerzője az árue.l osztásról, Kóródi János, a ka­posvári bútorüzlet vezetője a szako- ~ítás sürgősségéről beszélt. Mesem- Títette, hogy jelenleg olcsó gyermek- ágyat és hokedlit csak a Vasért-üz- 1 etekben lehet kapni, ugyanakkor a bútorüzletben nem. Vörös Emilia boltvezető a helyes árukezelésről, a dolgozók neveléséről szólt. Erősíteni Ml a kapcsolata! a földm&Jesszövetkazetek és tsz-ek között Brachna János, a MÉSZÖV igaz­gatóságának elnöke a többi között 5 következőket mondotta: — Alapvető feladatunk a kereske-, delmi munka színvonalának, a mun­ka termelékenységének, az egy főre "»ső forgalomnak a növelése, de kü- ’öriösen az önköltség csökkentése. El kell érnünk azt, hogy a forgalom emelkedése a költségek csökkenését eredményezze, s ezzel a kereskede- ’em gazdálkodása jövedelmezőbbé váljon. Feladatunk az áruforgalom megszilárdítása, mellett erőteljesen fokozni a szabadtermékek felvásár­lását és értékesítését, továbbá a ter­melést elősegítő tevékenységet, ami annyit jelent, hogy a’ felvásárlást a kereskedelemnek is támogatnia kell. — Minden földművesszövetkezet- n.él az összes kiskereskedelmi dolgo­zók aktív részvételével — akik min­dennapos iklaflfrselatban vannak a parasztsággal — meg kell szervezni »oooxxxxjoQoooocxxaoooooooooooooooooocooocjocxxxjoo' ,az állandó és folyamatos agitációs magyar ifjúság képviselőiként részt- j lényegesem, erősödik a szervezeti élet. vegyenek a VIT kulturális rendezve- í További feltétel még, hogy az nyem. Sportolóink közül az OTSB j alapszervezef tagiad és a szervezeten jelöli ki azokat,, akik el- kívüli fiatalok miméi nagyobb szám­le­és a DISZ ért eredményeikkel és mágiáiéirtásuk­ba! érdemesnek bizonyulnak a VIT- en való részvételre. A magyar VIT-küldöttségbem he­lyet kapnák azok az ifjúmunkások is, akik példamutatóan (helytállnak a különböző termelési versenyekben, valamint a mozgalmi munkáiban a legjobb eredményt elért fiatalok.' A bányász frontbrigádok, az ifjúsági export-brigádok és a »»minőségi ár­ban teljesítsék egyéni terveaíket, gyaneik aktívak a tanulásiban és a társadalmai munkában,. Ifjúságunknak a VIT-re történő méltó felkészüléséhez nagy segítséget nyújt a VIT magyar nemzeti elő­készítő bizottsága, amelybe,m a tar­ra,élőmunkában élenjárók, a tömeg - szeirvezetek és kulturális életünk számos vezetője foglal helyet. Naponta három nyugatnémet paraszt veszti el gazdaságát annak következtéiben, hegy az ame- ri'kiEtii megszállók a szántóföldeket katonai célokra -— repülőterek, gya­korlóterek — építésére veszik igény­be. Nyugat-Nóm.etcrszájgban csupán az elmúlt évben 378 800 hefktálr szán­tóterületet foglaltak le az amerikai­ak katonai célokra. A nyugat-német­országi Birkenfeld körzetben ez amerikai megszállók most további kétezer hektár erdő és szántóterü­lettel akarják 'bővíteni gyakorlót reiket. ÜVÖLTÉS AZ AMERIKAI DZSUNGELBÓL írta: M. Mihajlov A A NNAKIDEJÉN a burzsoá pro- féták az első szovjet ötéves tervet ►►fantazmagóriának« minősítet­ték és azt jósolták, hogy az iparosí­tás politikája feltétlenül kudarcba fullad. Mindenki tudja, hogy ezek a »próféták« köznevetség tárgya let­tek: a szovjet nép sikeresen teljesí­tette mind az első ötéves tervet, mind az utána következő ötéves ter­veket és a kommunista párt vezeté­sével megteremtette hatalmas nehéz­iparát, amely lehetővé tette, hogy a Szovjetunió a Nagy Honvédő Hábo­rúiban teljes diadalt arasson az ellen­ség felett. A háború után egyes burzsoá ve­zető személyiségek, különösen az amerikaiak, abban reménykedtek — s ebből nem is csináltak titkot —, hogy a Szovjetunió sokáig nem tudja majd begyógyítani a háborúban ka­pott sebeket. Ám a Szovjet gazdaság már rég túl­szárnyalta háború előtti színvonalát. Az 1955. évi terv teljesítésével — és nem kétséges, hogy teljesítik — a szovjet ipari termelés volumene a háború előttinek több mint (három­szorosára nő. Ez örömmel tölti el a szovjet em­bereket, örömmel tölti el sokasok külföldi barátjukat is. De vannak, akiket ez elkeserít és nyugtalanít. NAPOKBAN a New York World Telegram and’ Sun cí­mű amerikai lapban egy Samuel Labelle nevű újságíró, aikii az emlí­tett napilapon kívül a Saturday Eve­ning -Post című folyóiratnak és több más időszaki kiadványnak is mun­katársa, cikket írt. Az amerikai reakció több más képviselőjéhez ha- aonilóar} Labelié leplezetten aggodal­mat táplál a Szovjetunió gazdasági sikerei miatt. Különösen azzal) nincs megelégedve, hogy a Szovjetunió ne­hézipara szakadatlanul fejlődik, s hogy a kommunista párt és a szov­jet kormány éppúgy, mint eddig, most is a nehézipar fejlesztését te­kinti főfeladatának. Ez Labéíliet annyira kihozza a sod­rából, hogy megbízóinak itöibfo titkos gondolatát is kifecsegi. Elárulja, hogy az Egyesült Államok agresszív körei felette kívánatosnak tartanák, ha a Szovjetunió és a többi' demok­ratikus ország »»abbahagyná az ipari termelés továbbfejlesztésével kapcso­latos program végrehajtását.« La- beflle többek közt azt javasolja, hogy ennek elérése céljából »»a háborún kívül minden eszközt igénybe kell venni.« Ezek közül az eszközök közül egyik-másik olyan nevetséges, hogy nem is érdemes beszélni róla. La- belle többek közt azt javasolja, hogy »be kéül szüntetni« az összes államok ipari fejlesztését... .persze az Egye­sült Államok. kivételével. Természe­tesen az amerikai monopóliumok képviselőd arról ábrándoznak, hogy uralmuk alá hajtják és felsőbbrendű ipari hatalmukkal' leigázzák az összes országokat. De mindenki tudja, hogy a mai körülmények közt erről csak azok álmodhatnak, akik végleg el­vesztették józan ítélőképességüket. U,gy is mondhatnánk, hogy a világ­uralomra vágyó amerikaiaknak rö­vid a karjuk! A Labelle által javasolt eszközök egy részét .az Egyesült Államok ve­zető körei egyébként már régen igénybe vették — hiszen mindent el­követnek, hogy a Szovjetunió, a Kí­nai Népköztársaság és a többi de­mokratikus ország külkereskedelmi kapcsolatait megzavarják. Az Egye­sült Államoknak azonban nem si­került és soha nem is sikerül elér­nie célját. MAR MEGSZOKTUK az ameri- * kai dzsungelból hallatszó hisztérikus üvöltözést. A New York World Telegram and Sun című lap­ban megjelent fenti cikkre is csak azért figyeltünk fed, mert jellemzi zt a féléimet, amely az amerikai agresszív körökben a Szovjetunió ipari hatalmának szakadatlan növe­kedése láttán megnyilvánul. és felvilágosító munkát a dolgozó parasztság termelőszövetkezetbe tö­mörítése érdekében. Különböző for­mában tudatosítani és népszerűsíte­ni kell a boltokban a jólműködő tsz-ek eredményeit. — Állandóan erősíteni kell a kap­csolatot a földművesszövetkezetek és a tsz-ek között. A termelőszövetke­zetekkel kiépítendő szoros kapcsolat legbiztosabb alapja, ha földműves- szövetkezeteink vezetői és dolgozói a tsz-ekked személyes kapcsolatot tar­tanak fenn. Látogassák rendszeresen a tsz-eket, kísérjék figyelemmel munkáját és eredményeit. A gyakor­lati tapasztalatok alapján a felvilá­gosító munkához a legbiztosabb ér­veket így szerezhetik meg. A tsz- dolgozók részére a nagyobb mező- gazdasági munkák idejére mozgóból tokát kell szervezni. A földműves- szövetkezetek gondoskodjanak a tsz- ek áruszükségletének idejében tör­ténő beszerzésére. — Folytassanak földművesszövet­kezeteink szervező tevékenységet a különböző egyéb társulások létreho­zása érdekében. Mondják el mind­azokat az előnyöket, amelyek a kü­lönböző szakcsoportokba való tömö­rüléssel járnak. Alakítsanak minél több szakcsoportot, a meglévők meg­erősítéséhez adjanak segítséget, s egyben hassanak oda, hogy a szak­csoportok -minél előbb tsz-ekké ala­kuljanak át. . Brachna elvtárs azzal fejezte be felszólalását, hogy pártunk, dolgozó népünk méltán várja el a jó mun­kát kereskedelmi és földművesszö­vetkezeti dolgozóinktól. Valósítsuk meg a takarékos gazdálkodóst, szüntessük meg a visszaéléseket A következő felszólaló Juhász Já­nosáé, a Béke Szálló főkönyvelője volt, aki a számviteli dolgozók ne­vében örömmel üdvözölte a belkeres­kedelmi miniszter felhívását, hogy a 'jövőben a .jövedelmezőség kérdésé­vel ne csak a pénzügyi dolgozók fog­lalkozzanak, hanem ez együttes fel­adata legyen mind az igazgató, mind az áruforgalom területén dolgozók­nak is. Majd így folytatta: — A vendéglátóipari szakma ön­költségcsökkentése terén a feladat az, hogy különösen a fogyóeszközök­kel .gazdálkodjunk jobban, hiszen a kereskedelem különböző ágai közül nálunk van a legtöbb fajta és leg­nagyobb mérvű fogyóeszköz, melyek nemcsak a mi dolgozóink, hanem a fogyasztók kezén is megfordulnak. — Első kötelességünk, hogy saját dolgozóink körében valósítsuk meg a takarékos gazdálkodást és szüntes­sük meg a visszaéléseket. E téren máris számos intézkedést tettünk, így minden üzemegységünknél ha­vonta pontosan el kell számolni a nyersanyagon kívül a fogyóeszkö­zökről is. E munkánk eredményes­ségét igazolja, hogy az első negyed­évi nyersanyagtervünket 125 száza­lékra teljesítettük. — El kell mondani azonban azt is, hogy a fogyasztóközönség egy ré­sze nem támogatja ebbeli munkán­kat, Igen gyakoriak még a rongálá­sok és eltulajdonítások, melyek kö­zött különösen jelentős a pohárlo­pás. Kérjük a helyi illetékes szerveit, elsősorban a rendőrség segítségét a népvagy on rongálóinak és eltulajdo­nító személyeit leleplezéséhez, pél­dás megbüntetéséhez. Neubauer elvtárs, a Mezőcsoko- nyai Földművesszövetkezet ügyveze­tője a bürokratikus intézkedések helytelenségéről beszélt. Elmondta, hogy például a közvetlen termékcsere bevezetése óta az a mezőcsokonyai parasztember, aki dróthálót akar vásárolni, mi­után beadta Mezőcsokonván a kuko­ricát, a dróthálót csak Kaposvárott kiállított igazolás ellenében vásárol­hatja meg — Mezőcsokonyáu. A helytelen éruelosztást is példával il­lusztrálta. Mezőcsokonyán például elvétve lehet répamagot kapni, ez­zel szemben Kaposvárott korlátla­nul lehet vásárolni. Ezzel" nemcsak időt pocsékolunk, hanem a kereske­delem elősegíti az üzérkedést. Bem tűriiik meg a néni demokrácia ellenségeit Kóródi János, . a Ralatonkörnyéki Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója, Csordás János, a FŰSZERT igazga­tója után Garami Béla elvtárs, a Megyei Pártbizottság munkatársa kért szót. A káderkérdésről szólva hangsúlyozta, azon a címen, hogy va­laki szakember, nem engedhetjük meg, hogy a népi demokrácia ellen­ségei befurakodjanak az állami és szövetkezeti kereskedelembe. Na­gyobb gondot kell fordítani a ká­derképzésre, mielőbb biztosítani kell, hogy népünkhöz hű, szakmailag is kiválóan képzett kereskedők vezes­sék és végezzék a kereskedelmi mun­kát. A társadalmi ellenőrök munká­járól elismerően beszélt, megköszön­te Somogyiné és Jánosi elvtársnő odaadó munkáját, majd felhívta a Megyei Tanács Kereskedelmi Osztá­lya és az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség figyelmét, hogy a jól dol­gozó társadalmi ellenőrök munkája tapasztalatainak felhasználásával szélesítsék a társadalmi ellenőrök hálózatát. Rajta Mihály elvtárs, a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója felszólalásában a kiskereskedelmi vállalatokat éves versenyre hívta ki. Mándi Péter, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályfőnöke két fő kérdéssel foglalkozott. Egyik az MT Kereskedelmi Osztályának irányító munkája, másik a gazdálkodás, mely eléggé elhanyagolt volt az utóbbi években. Ezután nw Péter József, a KPDSZ területi eln*e és Kertész János, az Élelmiszerkiskereskedelmi V általat igazgatója kapott szót. Hajdú elvtárs zárszava után, Mándi Péter, illetve Brachna János elvtársak a belkeres­kedelem (kiváló dolgozója, illetve kiváló fcldművesszövetkezeti dolgo­zó kitüntetést adtak át tíz dolgozó­nak. A tanácskozás befejeztével azzal az érzéssel távoztak a meghívottak és vendégek, hogy nem volt hiába­való a megbeszélés.' Ráirányította a kereskedelem dolgozóinak figyelmét a legfontosabb feladatokra, melyek­nek megoldása szükséges ahhoz, ho'gy elmondhassuk: a kereskedelem területén is végrehajtottuk pártunk Központi Vezetőségének márciusi ha­tározatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom