Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-27 / 98. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda,. 1955. április 21. ALIGHA VONZÓ PERSPEKTÍVA Fred Seatcn amerikai áillamtitícáir- heüyeftes, nemrég nagy beszédet mondott az egyik kan-sasi ikolüégiium- batriL Beszédéiben arról biztosította haCJgatóiit, hogy az új 'háborúban, amelyet Amerika agresszív vezető körei szándékoznak •kirobbantani, az ágyúitödfeJiék inem az amerikai, ha­nem az európai ifjúság lesz. A sajíó- jeleintések szerint Seatoe kijelentet­te: »Az eljövendő háborúiban a hadi­flotta és a légi haderő legnagyobb résziát az Egyesült Államok adja, de ugyaniakkor arra számít, hogy szö­vetségesei a szárazföldi haderőket adják.« Mister Seaton azonban nem vette figyelembe, hogy az amerikai hadvezetőség számára oly vonzó perspektíva aligha fog tetszeni az Egyesült Államok ►’szövetségesei­nek.« • MILLIÓS ÉRTÉKEK PUSZTULÁSA A Der Stem hamburgi folyóirat ezzel a címnmeE közölt cikket a volt porosz állami könyvtár könyveinek sorsúiról. A háború idején a könyv­tár könyváltanányánák nagyrészét Béniimből Mamburgba (Nyugat-iNé- metország) szállították. A könyveket a marburgi kastély pincéiben és a fcáilisőbányák régi tárnáiban helyez­tek el* s mind-a mai napig ott hagy­ták. 250 000 értékes könyv és körül­belül 30 000 földrajzi térkép a föld alatt átnedvesedett és majdnem tel­jesein tönkrement. Az -értékes könyvek megmentésé­re a bonni kormánynak »nincs pén­ze«. Bezzeg hatalmas összegeket költ laktanyák, repülőterek, lőterek épí­tésére és más katonai célokra. Ez a bonni »kultúrpolitika«. A bankszörnyetegek születése Az amerikai sajtó hírt adott két New York-’ bank. a »Chase National Bank« és »Bank of Manhattan Com­pany« »ösiszeclvatíásáiróJ«. Áz össze­olvadás következtében egy hatalmas bamkszönnyeteg jött létre, amely a »Chase Manhattan Bank« nevet kap­ta. Az üzleti körök lapjai és folyóira­tai ezzel az eseménnyel kapcsolat­ban igen s-ck megható kommentárt közölitek. A Business Week című 'he­tilap például megírta, hogy az »ösz- szeoilvadás« »megfelel a klasszikus királyi esküvő céljainak: az erőseb­bik fél az ellenséggel vívott harc so­mén, a -gyengébb, dé stratégiailag fontos szövetségesével dinasztikus kapcsolatot köt és ezáltal megerősí­ti helyzetét.« A két bank egyesülése az Egyesült Államokban végbemenő bankcentra­lizáció egyik példája. Az úgynevezett »összeolvadás« nem más, mint a kis és középbankok elnyelése a nagy bankok által. 1920-ban az Egyesült Államokban 30 000 kereskedelmi bank működött. 1954. végére ebből 15 800-at nyeltek el a nagybamkraiga- dozók. ABLAKON KIDOBOTT PÉNZ Az Egyesült Államnak külügymi­nisztériuma április lT^Jn javaslatot terjesztett q- kongresszus elé, amely­ben kérte, hogy a múlt éviméi 14 millió ddlflárraí többet folyósítsanak propaganda célokra. Vajon miért ke­rül oly sokba az amerikai propagan­da? Adjuk át a szót Streibentnek, az amerikai tájékoztató szolgálat igaz­gatójának. Az -amerikai tájékoztató szolgálat — mondja Streibert — minden módszert fe’használ arra, hegy meggyőzze a világ népeit az Egyesüäit Államok foékevágyáró! és bé'kehaircáról. Alig hihető, hogy akadna olyan ember, aki egy pillanatra is hisz Stire.iibert úr békepnopagandáj árnak, hiszen az Egyesült Államok állam- férfiai szinte minden nap a háborút hirdetik. Dulles például nemrég egyenesen azt állította, hogy a béke a kommunizmus érdekeit szolgálja, éppen ezért ő {mármint Dulles) ki­zártnak tartja a népek békés együtt­élésének lehetőségét. Az amerikai tájékoztató szolgálat — mondja Mr. Streibert —- erőteljes propagandát folytat »az atomerő bé­kés felhasználására« vonatkozó ja­vaslat érdekében. A Nevada állam­ban megtartott kísérteti , atom- és hidrogénibcmba-rofobam tások döreje azonban jóval meggyőzőbb volt Mr. Streibert fecsegésénél. Itt minden propaganda hiábavaló. LONDON (TASZSZ) Április 25-én az angol külügyminisztérium közlemén-t adott iki, amely szerint május 8-án Párizsban összeül -az Egyesült Álla­molt, Anglia és Franciaország kül . ügyminisztereinek értekezlete »A Szovjetunió részvételével tartandó négyhatalmi értekezlet összehívásá­ra vonatkozó konkrét tervek megtár­gyalására. A Francia Kommunista Párt felhívása a május elsejei tüntetésre r Párizs (MTI). A Francia Kommu­nista Párt felhívást intézett Fran­ciaország munkásosztályához, hogy tüntessen teljes egységben május elsején, a dolgozók nemzetközi szo­lidaritási napján. Május elseje, mely a Szovjetunió, valamint a szocializ­mus táborának országai számára ün­nep, a francia proletárok számára a kapitalista kizsákmányolok elleni harcos egységfront megszilárdításá­nak nagy napja lesz. A Francia Kommunista Párt eré­lyesen tiltakozik a hagyományos má­jus elsejei tüntetés betiltása ellen — hangzik a felhívásban. — A kor­mán}- azért folyamodott ehhez a re­akciós intézkedéshez, mert a mun­kásosztály megosztására számított és ezt a helyzetet igyekeznek a szocia­lista párt vezetői továbbra is fenn­tartani. Az egységben rejlő erő tudatában cselekedjetek együtt, hogy megvaló­sítsátok a munkásosztály egység- akcióját. A munkásegység ügye dia­dalmaskodik majd minden akadá­lyon. A News Chronicle a bandungi értekezletről (MTI) Az angol lapok bő terjede­lemben kommentálják a kínai mi­niszterelnök bandungi nyilatkozatát. A News Chronicle tudósítója Csou En-laj 'bandungi nyilatkozatát »az elmúlt tíz év egyik legnagyobb ese­ményének« nevezi. A tudósító -a to­vábbiakban hangsúlyozza: »Csou En- laj az egész értekezlet során a leg­nagyobb mérsékletet és szerénységet tanúsította. Beszéde a -béke szem­pontjából hősies beszéd volt«. A News Chronicle ezután így folytatja: — Amerika válasza gyorsabban ér­kezett el Bandungba, mint várták. A meghívást feltételekhez kötötte. Jó­formán mindent követelt... még a legviharedzettebb amerikai megfi­gyelők is fájdalmasan szisszentek fél ennek a válasznak 'hallatára, amely elidegenítette egész Ázsia közvéle­ményét. Amerikában többen szót emeltek a kínai javaslat könnyelmű elutasí­tása ellen. AMERIKAI KÉMEKET ÍTÉLTEK EL KÍNÁBAN Peking (TASZSZ). Lapjelentések szerint Csangsa városéban a város több mint 20 000 lakosának jelenlété­ben nyílt tárgyaláson foglalkoztáit amerikai kémek és ellenforradalmá­rok egy csoportjának ügyével. Csao Huej-csung, Csen Cső-hszian és Liu Haj-cin vádlottakat 1952 februárjában egy amerikai repülő­gépről dobták le Hunan-tartomány területére azzal a feladattal, hogy katonai jellegű értesüléseket szerez­zenek és diverziós cselekedeteket hajtsanak végre. Az állambiztonsá­gi szervek és a lakosság ébersége ko­RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK LONDON (TASZSZ) A Reuter hírügynökség jelentése szerint MacMillan angol ■külügyminiszter az alsóházban kér­désekre válaszolva a következőket mondotta: ■Láttam a jelentéseket Csou En- laj nyilatkozatáról — amely azt bi­zonyítja, hogy Kína hajlandó tár­gyalásokba bocsátkozni. Az angol kormány üdvözöl minden őszinte kí­sérletet, amelynek célja a formozai kérdés békés rendezése«. MacMillan külön hangsúlyozta, hogy felfogása szerint a tárgyalá­sokban »minden érdekelt féltnek« részt kell vennie. Az angol külügy­miniszter itt arra gondolt, -hogy Csang Kai-sekéket is be kall vonnia a tárgyalásokba. Shinwell megjegyezte, hogy szo­morú lenne, ha a hitelét vesztett Csang Kaj-sek megakadályozná a rendezés létre jöttét. NEW YORK (TASZSZ) A New York Journal American közlése szerint Raa-b kan­cellár az International New Service hírügynökség tudósítójának arra a kérdésére, mi az osztrák kérdés ren­dezésének jelentősége Európa szem­pontjából, ezt válaszolta: »Nézetem szerint az osztrák kérdés rendezését Kelet és Nyugat a jóakarat első reális bizonyítékának fogja tekinte­ni. Ussy gondolom, hogy ezt a fe­szültség -enyhülésének bizonyos idő­szaka követi, ami lehetővé teszi más megoldatlan problémáit nyugodt és hidegvérű megvitatását. Jó lenne ezt az időszakot további nemzetközi tár­gyalásokra felhasználni«. Ezt láttam a nagymarosi hegyormokról... T.Túlival gondolok a nagy Szov- jetunióra és harcosaira, akik kiszabadították országunkat a hódí­tó, telhetetlen német fasiszták és szekértolói, a magyar urak elnyo­mó, kizsákmányoló karmai közül. Köszönettel tartozom pártunknak, kormányunknak azért, hogy állan­dóan a nép anyagi és kulturális fejlődésének emelését tartja szem előtt. A múltban egy cseléd négy nap szabadságot kapott egy évben és 14—15, sőt 16 órát. is dolgozott naponként. Ma 8 órás a napi mun­kaidő, a dolgozók átlagosan 12—14 napi szabadságot élveznek és ami a legfontosabb, 1—2 heti üdülésben is részesülnek, ha jól végzik mun­kájukat. Én a felszabadulás óta másodszor vagyak üdülőben. A múltban erre egyáltalán nem is gondolhattam cselédtársaimmal együtt. Pedig mennyire hasznos dolog ez! Nem azért, mert két hétig nem kell dol­gozni, csak pihenni, hanem azért, mert az üdülők általában mind olyan vidéken vannak, ahol törté­nelmi ismereteket szerezhetnek a dolgozók és ezzel kitágul látókörük, jobban megértik, hogy mi volt ré­gen és mi készül most, és miért ké­szül. Én nem is magával az üdülővel foglalkozom, mert hiszen ez ellen senki fiának kifogása nem lehet. Maga a lakás olyan, hogy a múlt­ban, ha ilyen szobába véletlenül bejutva azt mondták volna, hogy ül­jek le, nem mertem volna — de ez persze nem fordult elő soha. A koszt, a kiszolgálás fejedelmi, erről felesleges beszélni. vetkeztébeh az amerikai kémeket si­került ártalmatlanná tenni. Az említettekkel együtt került a bíróság elé Jang Hao-csumg, a kuo- mintang-hadsereg vqlt tisztje is, aki ellenforradalmi szervezetet alakított és ennek segítségével reakciós röp­cédulákat terjesztett és fegyvereket próbált szerezni terrorcselekmények végreha j tásához. Hunan-tartomány népbírósága Csao Huej-csung, Csen Cső-hszian és Liu Haj-cin vádlottakat halálra ítélte. A negyedik vádlottat 10 évi börtönre ítélte. cSzőOfef any a, nem Dőlt hiákaaaLá az dLd&zatacL... A Kaposvári Cukorgyár üzemi MNBSZ-szervezete szép né­pi motívumokkal hímzett díszpárnát készített a Közsavszk-i cukorgyár (Szovjetunió) asszonyainak azzal a kéréssel, hogy adják át egy olyan asszonynak, akinek férje vagy fia a Magyaror­szág felszabadításáért vívott harcokban esett el. A szélesre tárt ablakon keresztül a friss tavaszi levegővel behatol hozzám 'az uí,ca zaja. Néha egy-egy gépkocsi, suhan: »Popjeda«, szov­jet gyártmány. Magyarra lefordítva ajnmyit jelemit: ►►Győzelem«. A szemközti házból egy 10 év körüli- kislány nézeget át hozzám. Pisze orrocskáját az ablaküveghez szorítva hunyorít a napsütésben. Majd hirtelen, kréta fehérük kezében, s a frissen tisztított ablakon pillania- token bedül hosszú kéményű gyár díszeleg, légiéiül -gyerekes ákom- 'bóikomdkkal: Anyuka, Apuka... A kis pisze nézegeti a képet, össze­ráncolja. ckos -homiokát, mint -akinek nem tetszők valami, majd hir­telen elhatározással, óriási betűkkel hozzáírja ezt- a szót: Béke... és kacag rám, minit maga az exit, mint a mi megszépült, új tartalmat nyert életünk .., Rád gondolok, szovjet anya, szovjet feleséig, aki messze élsz tőlem, kilométereik ezrei választanak el egymástól’, s telkünk mégis olyan közel van: gondcilafairtk találkoznak, s oly nagyon egyet aka­runk: Megőrizni a békét, szép életünket, az ilyen csendes tavaszi na­pokat, amikor vidám szívvel készülünk május elseje megünneplésére. Neked készí-tt'V :k ezt a kis párnáit is. Minden száléba szívünk forró szeretetét hímeztük bele; nemcsak azok, akik készítették, ha­nem val,amennyien MNDSZ-asszomyok, akik a Te férjednek vagy fiadnak is köszönhetjük életünket, szabadságunkat, azt. a helyet, aho­va máig felemelkedtünk. Az elmúlt tíz év alatt nagyot változott életünk. Ma már a vezető- helyeken ott találjuk a nőket is és'minden poszton kiváló munkát vé­geznék. A magyar nők ma már öntudatos segítői férjüknek a> mun­kában, tanulásiban, a béfkeha'eban: A mi megyénkben, Somogybám, mely a felszabadulás előtt, elma- ■ radottságárói volt híres -— talán sehol másutt az országban nem volt annyi írástudatlan, minit mállóink — most tartottuk meg az anyák megyei értekezletét. Könnybelábadtak a szemek, amikor a kérges­kezű parasztesszonyok és sokgyermekes családanyák saját verseiket . olvasták fél az elmúlt háború borzalmairól, amikor érzéseiket vers» ibe öntve fejezték ki békevágyukat, harcos kiállásukat népűink meg­változott, boldog .élete mellett. AZ egyik küldött csodálkozva meg is kérdezte: »Hát Semegy ban minden asszony költő?« Igen. Mert. megihleti'k őket népünk- nagy tettei, s az a. szeretet, melyet irántad, férjed é-s fiad iránt éreznek, mert elhoztátok & sza­badságot, a fényt, az igaz életet. Az emlékezés keserű könnyeit akarjuk letörölni szemedről a hála e csekély ajándékával. Tud juk, hogy a háború okozta sebek az asszonyok szíveben sohasem hegednek be; mi sem felejtjük el soha a szovjet hősöket. De azt akarjuk, hogy .lásd, nem volt hiábavaló az áldozatod. Ma már a magyar nők is méltó társaid, -akik sziSáirdiain melletted élínak a békeharcban. Török Jazsi.fné A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság felhívása Phenjan (TASZSZ). Mint a Koreai Központi Távirati Iroda jelenti, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság Legfelső Nemzetgyűlésének el­nöke szétküldte a koreai kérdés bé­kés megoldásában-érdekelt országok és a koreai háborúban résztvett or­szágok parlamentjeinek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Nemzetgyűlésének felhívá­sát. Ezt a koreai kérdés békés render zésének módjáról szóló felhívást a Legfelső Nemzetgyűlés 9. ülésszaka bocsátotta ki. _____________________________j B ratislavában befejezte munkáját a Szlovák Kommunista Párt XI. kongresszusa Prága (TASZSZ). A kongresszus a beszámolókról hozott határozat­ban egyhangúlag jóváhagyta a központi bizottság és a központi revíziós bizottság tevékenységét. A kongresszus befejezésül meg­választotta a Szlovák Kammunis- ta Párt új központi bizottságát és új revíziós bizottságát. Prága (TASZSZ). Bratislavában ülést tartott a Szlovák Kommu­nista Pártnak a párt XI. kong­resszusán megválasztott központi bizottsága. JWekem maga a vidék ragadta meg a figyelmemet. Már másnap, amint megérleeztem, innen az üdülőből átmentem a Dunán Visegrádra, felmentem a várrom­hoz, melyet minden oldalról körül­jártam. Hatalmas vár lehetett va­lamikor, még most is olyan magas, mint egy templomtorony. Mennyi könny, mennyi verejték kellett^ah- hoz, míg ez felépült, mert ezt sem az urak csinálták, ők csak csinál­tatták. Másfél, két méter vastag falai vannak, csupa kősziklából. Mennyi vér, a dolgozók vére Ön­tözte ennek minden talpalatnyi he­lyét, mire elkészült! Megjártam azóta a nagymarosi oldalon lévő hegyeket is egész Ze- begényig. Voltam a Julián páterről elnevezett turista kilátótoronyban. Innen messze, nagyon messze el le­het látni, de nem lát az ember mást, mint sziklás hegyeket. Sehol nincs rajtuk érdemes erdő. Micso­da rablógazdálkodás folyhatott itt a múltban! Vannak pedig 60 cm átmérőjű fatönkök is, ami azt mu­tatja, hogy itt igenis szép erdő volt valamikor. Ma csak csalit az egész hegység, bármerre is jár az ember. Nincs sehol mező vagy legelő. Önkéntelenül is az a kérdés me­rül fel az emberben, miből él itt a lakosság? Szép, nagy házak sora­koznak, nagyvárosi utcában képzeli magát az ember. Kb. 4 és fél, 5 km a falu hossza, két vasútállomás van benne. A lakosság gyümölcsöt és szőlőt termel, de nem láttam sehol valami jaj de szép gyümölcsöst, vagy szőlőterületet; mindenki úgy termel, ahogy a meredek szikláé hegy megengedi. A falu széle teljesen leér a Du- »’-*■ na partjára. Ezt azért jegy­zem meg, mert így nincs módjuk még egy kis réthez sem. Nem lát­tam egy darab marhát s így istállót sem, mióta itt vagyok. Az itt lakok, na meg Dömös, Zebegény, Visegrád lakói bejárnak Budapestre dolgoz­ni. Tehát itt van az üdülés jelentő­sége. Aki az ország mezőgazdasági területeiről eljön, az mindjárt azon tűnődik, hogy ezek a lakosok mi­ből is élnek. így rájön arra, meny­nyire szükséges, hogy kihasználjunk minden szántható és művelhető te­rületet, hogy mindenkinek jusson kenyér az asztalára. Mert ezek a lakók kitermelik a követ, a szenet, a gyárakban az evőkanáltól a csép­lőgépig megcsinálják a mezőgazda- sági dolgozók részére szükséges áru­kat, a mezőgazdasági területen la­kók pedig megtermelik a kenyeret, húst, zsírt a gyári és bányai dol­gozóknak. Tehát kölcsönösen segít­jük egymást. így van ez nagyban is a demok­ratikus országok között. Az emlí­tett árukat, hogy megcsinálhassuk, nyersanyagbehozatalra van szüksé­günk. Ami nekünk nincs, azt ad a testvér-ország, de persze nem kalap leemelésért, hanem cserébe. Vég­eredményben kéz a kézben dolgo- zvnk és élünk. Ha valaki visszatekint 10—11 év­vel ezelőttre, ha csak nem bolond vagy megátalkodott feleselő, látnia kell, hogy nagyot fejlődött orszá­gunk ez alatt az évtized alatt. Ez­előtt 2 évvel nem úgy volt, mint ma, 2 év múlva pedig még jobb lesz, és azután még jobb. ■ Mert mindig jobban és jobban gazdálko­dunk és többet termelünk. Az egyik nap, amint megyek vé­gig az utcán, már messziről látom, hogy mindenki a verőfényes eget vizsgálja, Én is feltekintettem, de nem láttam, semmit, repülő bugását sem hallottam. A csoporthoz érve megkérdeztem, hogy mit szemlél­nek, Egy nénike azt mondta, néz­zem csak, mennyi papír hull alá. Akkor láttam, hogy tényleg sok-sok papírt visz a szél Visegrád felé. Jijásnap, amikor a nagymarosi hegyeket másztam hatodma- gammal, találtam egy ilyen ledobott papírt, rátekintettem. Szemüveg nélkül csak. annyit olvastam el: Nemzeti Ellenállási Mozgalom. Nem voltam rá kiváncsi, mert a múlt évben egész csomót hoztak be mun­kahelyemre a kocsisaink, így hál mire a többiek odaértek volna, pi­ciny darabkákra összetéptem. Nekem csak az a véleményem, hogy a külföldre szökött, fasiszta csirkefogók nagyon tévednek, ha arra spekulálnak, hogy visszajönnek és ismét, a nyakunkra rakhatják az igát. Többé mi barmaik nem le­szünk, mert minden erőnkkel és tu­dásunkkal megvédelmezzük a Szov­jetuniótól kapott szabadságunkat. Én, mint fizikai dolgozó a dolgo­zók között élek s merem állítani, egyetlen egy sem kívánja vissza a múltat. Kormányunk ne legyen kí­méletes a spekuláns és dologtalan elemekkel szemben, mert ezek « maradi, a politikai téren még tisz­tán nem, látóknak legnagyobb fél­revezetői. Tapasztalhattuk, hogy piszkos üzleteik sikere érdekében össze-vissza locsognak mindent. Bízunk pártunk és kormányunk helyes, anyagi és kulturális élet- színvonalunk emelését célzó irá- nuításában, s meg vágyunk győ­ződve, hogy többé nem jön vissza az a korszak, amikor az embert még annyiba se nézték, mint a méltóságos asszony kutyáját. j\Tan jön vissza, mert nem en- - ’ gedjük visszajönni! KECZELI JÓZSEF Somoavsárd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom