Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-06 / 55. szám

cju/kwi/ii in&runr > a>,arnay, rjoo. lotareius o. a^í*ii2HShj»eöm:ra’*fc?aK^^ aszm Párosvarsenyben Baranya és Somogy két legjobb tsz-e Ab idén m? leszünk a* elsők. Túlesett a meleg. Sziveri elvtárs rámnézett, végig a kabátom húlepte gallérján, lefelé a gumi­csizmáig, amelyről egyhangú csöpö­géssel olvadt le a Dombóvártól Má- gocsig húzódó mezők hava, összeke­veredve a hó alatt rejtőző puha föl­dek barna sarával. Szóval rámné­zett és elnevette magát. — Kutya idő — mondottam ma- gyarázólag — hó alatt a világ. Letette a ceruzáját a spirálrúgós füzet mellé és kitekintett az abla­kon. A házak felett szelíd hópelyhck kavarogtak. Bezzeg odakint a mező­kön! — Na, azért nem az egész világ! Mert a szövetkezet dolgozik. Hát akkoi• helyben is lennénk. Hisz ezért jöttem: megtudni Sziveri elvtárstól, az elnöktől, hogyan dol­gozik a megye egyik legjobb terme­lőszövetkezete: a mágocsi Rákosi TSZ. JZ'ezdjiik talán azzal, mit végez­tek eddig a tavaszi munkák során. A falu aljában — így mond­ják a. mágocsiak — külön kis biro­dalom a tsz gazdasága. Már messzi­ről szembeötlik a modern új süldő­nevelő épülete. 500 süldő hízik itt, ebből adódik majd a tsz jövedelmé­nek mintegy 80 százaléka. Odébb nyolc holdnyi kertészet lapul a hó alatt, de a melegágyak ölén víár zöldéi a káposztapalánta: másfél holdat borít majd. Elvetettek a múlt héten 20 hold borsót, telepítettek vgy 10 holdas gyümölcsöst, kiültet­tek 1200 csemetét: őszibarackot és diót. A dohány simítással nemrég végeztek az asszonyok, szép termés volt belőle, hozott is a isz-nek vagy 70 000 forintot. Pedig csak két és egy­negyed holdon termelték. — Hát ez lenne elvtárs, ami így hirteleneben mondani lehet — fejezi be Sziveri elvtárs — a növényter­mesztőkről meg nem sokat tudok mondani, mert hát... és kinéz újra dzt ablakot7. í Szekér zörög odakint, téglával megrakottan. — Ejh, majdnem elfelejtem — fordul felém — tegnap adtunk el 20 ezer téglát. Az idén alighanem töb­bet gyártunk a tavalyinál is — az agyag kitermelését épp a napokban fejeztük be, mert házakat akarunk építeni... Hohó, vigyázzunk, meg ne zavar- juk a sorrendet, mert ez már a ter­vekhez tartozik! Ahogy itt az elnök szájából sora­koznak a szavak, szinte életrekel a gazdaság, mintha filmvászonról pe­regnének a képek,.. Tízholdnyi te­rületen hamvas szülőiiiriök bújnak meg a tőkék tövén, • arányló must csurran a kádba, szivárványt játszik rajté, az őszi napsugár... SZIVERI KÁLMÁN, Szocialista Munka Hőse, a mágocsi Rákosi TSZ elnöke. — Mert úgy határoztunk — tudja elvtárs — az idén tíz hold szőlőt is telepítünk. A vesszőt már előkészí­tettük, a föld is meg van forgatva. Aztán van 80 anyagöbénk, ezt a lét­számot az idén, százra emeljük. Van egy újításfélénk is. Az idén majd­nem teljes egészében lucernasilóval etettük az anyagödéket. Micsoda megtakarítás! Na, jövőre nem is 25, hanem 100 köbméternyi Ivcernasilót rakunk ■ el. Vetünk hat hold tavaszi búzát, eddig öt hold dohányra szer­ződtünk, de tízre akarunk, aztán — néz gondolkodva a szembeniévé fal­ra — aztán... — s a filmvászonon most piroscserepes házak jelennek meg, á fehér 'falakon vibrál a fény: építette a Rákosi Termelőszövetke­zei. tagjgi^részf'ne, i95Sóben.. ■ E° 'gyeidre azonban csak a terve­kei dolgozzák ki. Bálint Im- jos. ,a kőműve ^brigád vezetője az asztal fölé hajol, ceruzája halk, her- ségö hangöt ad, amint végigszalad a papíron. Készülnek a tervrajzok. Az iden felépítendő öt lakóház, az 1000 férőhelyes baromfiólhoz, a csibekel­tetőhöz. .. * * * Harsog, zúg a körfűrész s előtte mint a vaj, nyílik szét a deszka: nyílegyenes oldalú léc lesz, szekér­oldalhoz. A levegőben fűrészpor szállong és a frissen hasított fának jellegzetes, szinte szájjal érezhető illata. A fal mellé létrák sorakoz­nak, szekéroldalak, amott székek. — Nem tudtuk, már mit csinál­junk a hulladékdeszkával, aztán ki­találtuk, hogy csinálunk belőle szé­keket. Hát azért megteszi, nem elv­társ? A szomszédban ütemes kalapács- ütések éles hangja hasít bele a le­vegőbe. Bim-bam, s az izzó' vasrúd lassan patkóvá formálódik. A fúj­tató sziszegve morran a tűzre, ilyedi lángok kapkodják körül a hatalmas vasdarabot. Elvégezték már a gép- és szerszámjavítást — hajaj, már mikor elvégezték! — most új eke- kapákat gyártanak, meg ami jön. ’Munka az mindig van. * * * Qzemnek a sötétedést, az ember arcénak meg a csípős szelet nehéz megszokni, a kovácsműhely melege és fénye után. Az utcákon már lámpák gyúlnak, a kultúrház- ban lassan gyülekeznek az emberek. Csoportgyűlést tart ma este a Rá­kosi TSZ. Miről? Hogy is volt csak ott Sziveri elvtárs jegyzetében? ... a szövetkezet fejlesztési ter­vei. .. Mind a három növénytermesz­tő brigád megkapta vetésforgó sze­rint minden növényféleségből a föld­területet, a brigád tagjai szétosztot­ták egymás között személy szerint... Minden brigád megkapta a műtrá­gyát, s mihelyt a földekre rá lehet menni, azonnal megkezdeni a fej- trágyázást. .. egy-két — de kifejezet­ten csak egy-két! teszi hozzá szóban — háztáji gazdaság rendezése... Eláll már a hóesés, s odabent a kultúrházban 282 termelőszövetke­zeti tag tárgyalja meg saját sorsát, jövőjét. Akarom mondani 283. Mert tegnap új taggal.gyarapodtak: Szom­bati Benő kérte felvételét a csoport­ba, Ciávdékosan hagytam utoljára. Ugyanis amikor terveikről beszélgettünk Sziveri elvtárssal, azt mondta: — Elvtárs, az idén pedig mi akar­juk megszerezni a Minisztertanács vándorzászlaját, £s meg is szerez­zük! Mondom, utoljára hagytam, meri előtte el kellett mondani mindezt, hogy lássa mindenki: nem üres fo­gadkozás ez! Nem bizony, somogyiak! ISZAK FERENC. ...Ebbe mi is beleszólunk! T osanezú Pái! el vitára már hatodik esztendeije vezeti a barcsi szövet­kezeti parasztokat a párt mutatta utón, a gazdag, boldog éltet felé. Ahogy izmo­sodott a Vörös Csillag TSZ, úgy nőtt,» ás egyre elismertebb vezetővé. Amiatt a Vörös Csillag jó híre egyre messzebb szálüt, úgy vált mindinkább ásíneiretessé az egész országban Lcscmczi eOívárs neve is. S mia már Losanczá elwtárs a Szocia­lista Munka Hőse, a párt Központi- Ve­zetőségének póttagja, s országgyűlési képviselő, nsmcse'k a fsz-t vezeti, ha­nem az ország irányításéinak gondjaiból is nehezedik a vállára. .. — A mi eümökünkiniek bizony sok gondja van ... Gyaűcma® -hívják Pestre, mégis tud mindent, ami a -tsz-beh tör­tétek ... Itt is ellátja a dolgát. Sokszor mi, .tagok még alszunk, amikor ő már •a mezőt járja ... -— mondja Cinder -Ist­ván. tsz-tag. — Olyan ez a mi etaökünk, mint. a tünemény ... heti altit, hei ott bukkan fefu az emberek között, amikor kinn dolgozunk a határban... Segít, initézikedíik' ami­ben keik — így mondja Asztalos Gyula. , Akiit így ferner és szieret a tagság, -annak, nőm ne­héz habéba vinni- az embereket a nagyobb t-erméköred- ményekónt. Amikor az ezévi termeíési tenvet .ismer­tette Insonczá eCivfinrs .a ísz-közgyú’éten, a tagok egy­másra kontrázva vágatták a terv túíté3jestt't)é.sét. Tóth Rózsi, :— aki tavaly is túlszárnyalta termjefiésl. tényét: cukorrépából 152, kukctrieábcíl pedig 117 százalékra — elsők, között indítványozza, hegy mint a Kossuth nö­vénytermelő brigád tagja, vállalja a termelési terv 5 százalékos túlteljesítését. A brigád -többi tagja ist *n®l- 5é áLJt. Erre -a Dózsa brigád tagjak akik szántén előre megbeszélték, hogy időben végeznek minden munkát, vállalták, hogy 107 százalékos terméseredményt-érnek el. D LOSONCZI PÁL, a Szocialista. Munka Hőse, a Barcsi Vörös Csillag TSZ elnöke. Erre mé^ ráduplázott a Táncsics brigád. Nagy Gyula brigádvezető bejelentette, hogy az ő brigádja számot vetett, s úgy érzik, hogy a tervezett 32 mázsás kuko­rica, a 150 mázsás cukorrépa, a 250 má­szás tek-armányrépa, a 12 mázsás búza és a 14 máz-rés ősziórpa termést legalább 15 -százaí ékik-al! növelni tudják. e a kertészeteit sem teát félteni. Tavaly csak a paprikánál értek eíi 130 százalékot, az idén viszont minden zöldiségféiéböfl. annyit -akarnak termelni. S hegy a kertészeik is ki akarnak tenni magúként, bizonyítja az, hogy az üveg­háziban már szépen zöldéi a paprika-, pa­radicsom-, korai két- és karfiol-palántá­juk. A tehenészet április 4-ig a 6.4 literről 7 literre növelik az istáító-áfegcrt. A ser­tés-hizlalók egy százai ékkai nagyobb daraéntéfcesí-tást vélfialtak. _ £s így születtek sorjában a vállalások, amiket aztán tettek követitek. A növénytermel'ő -brigádok már februárban kiszórták 150 -hetid ősz-i méltyszániásra a szuperfoszfátot, ikáihcrd-fcák a téli istállö'nágyAf, előkészí­tették a vetőmagot, a munkaeszközöket. C mindezt miért -teszik? Nemcsak azért, hogy egy- ^ mást megelőzzék a versenyben. Tudják ők: -tc»iük nagymértékben függ, hogy a két megye versenyéből Somogy kerüljön ki győztesként. Az idén nemcsak a baranyaiak legjobb szövetkezetét, a mágocsi Rákosi TSZ-t, hanem az ország valamennyi temmeőőszövetke- zétét is- e! akarják kerülni Erre adták szavukat a bar­csi Vörös Csillag TSZ .tagjai, Loscnczi élv-társsai együtt, s amilyen szótárt» embereknek fernerjük őket, nem is tesz hiba fogadalmuk valóraváiltá-sában. Szűcs Ferenc. Az a<rroa»iims tanácsa Tavaszi kalászosok vetése Tavaszi kalászosaink egyébként is rövid tenyészidejét még jobban megrövidíti, ha késlekedünk a ve­téssel. A rövid tenyészidő aztán kihatással van a terméseredmé­nyekre is. Igen fontos tehát a ta­vaszi kalászosok mielőbbi elveté­se. A korai vetés alapvető feltéte­le természetesen az őszi mély­szántás, mert azután tudunk leg­korábban vetni, s a korai vetéssel a lehető legjobb termést tudjuk biztosítani és elkerülhetjük a be- érés előtti megszorulást. Különösen fontos a fenti szem­pontok figyelembevétele a tavaszi búza vetésénél, mivel az őszi kenyérgabona-vetésterv teljesíté­sében tartozása van dolgozó pa­rasztságunknak, sőt néhány ter­melőszövetkezetünknek is. E tar­tozás törlesztésére nem elég a hiányzó terület bevetése, hanem mindent el kell követni annak érdekében, hogy termésátlagban sem maradjunk el az ősziek ho­zamától. Ennek pedig alapfeltéte­le a korai vetés. Természetesen a tavaszi búzát bőségesen el kell látnunk táp-. anyaggal, különösen szuperfosz­fáttal, mivel az döntően befolyá­solja az érés idejét. Kataszteri holdanként 80 kiló sima, vagy 50 kiló szemcsézett szuperfoszfátot számíthatunk, melyet 50—60 kiló pétisóval adjunk kétszeri adago­lásban: felét vetés előtt, a másik felét jjedig szárbainduláskor. A tavaszi búza vetésének ideje február vége, március eleje. Csí­rázásához már 1 C fok talajhő­mérséklet elegendő, tehát az idő kedvezőre fordulásával sürgősen végezzük el a tavaszi búza veté­sét. Ne mulasszuk el a vetés előtti csávázási, mert e megelőző véde­kezéssel az igen veszedelmes üszögfertőzést elháríthatjuk. Gyümölcsfáink koralavaszi ápolása A túl sűrű korona belseje igen kedvező a különféle gomba-kárte­vők szaporodására és kártételének kifejtésére. Ezért nagy gondot kell fordítani ezek kirítkitására. A koronaritkítás szabálya, hogy inkább egy-két nagyobb ági-észt vágjunk, le, mint sok kisebb gá­lyát, vagy vesszőt. Természetesen a ritkítás elvégzésekor a levágan­dó ágak elbírálásánál egy bizo­nyos sorrendet tartsunk szem előtt. 1. Minden befelé növő ágat, vesszőt, gallyat. 2. Minden rosszul növő ág, gally, vessző közül azokat, melyek keresztezik egymást. 3. Minden beteg, elszáradt, gom­babetegségektől fertőzött ág) leg­alább 10—12 centiméteres élőrész­szel. 4. Minden fattyúhajtást tőből el kell távolítani. A korona rendbehozása után meg kell tisztogatni a vastagabb ágakat és törzseket a felrepede­zett, elparásodott kéreg-darabok­tól, hogy az alattuk meghúzódó kártevők áttelelő bábjait elpusz­títhassuk. Az így megtisztogatott gyü­mölcsfákat téli higítású mészkén- lével vagy gombabetegségek el­leni 2 százalékos rézgálicoldattaL bordóiléVel permetezzük. Sz. J. Szőlő- é# griimö! es olt ó~tan fő ? y ír m indul Adandón Adánd megyénk egyik híres ^szervektől szőlő- és gyümölcsoltó szőlő- és gyümölcstermelő közsé­ge. A községet »-hegyközség« né­ven is emlegetik, mivel sok szép ízletes gyümölcs és jó bor térem lankáé dombjaid. Az ádándi gaz­dák január első felében szolő- és gyümölcstermelő szövetkezetei alakítottak. A szövetkezetnek 52 tagja van és megalakulásuk óta máris szép eredményeket értek el. Rövidesen megkezdik a szesz­főzde helyreállítását is, amihez a helyi földművesszövetkezet is hoz­zájárul 25 000 forinttal. A hegyközség megalakulásakor a belépő tagok elhatározták, hogy direkt-termő szőlőterületeiket ne­mesítik olyan fajtákkal, melyek a helyi talajviszonyoknak a legjob­ban megfelelnék. Ezért a felsőbb tánfolyám beindítását kérték, ahol elsajátíthatják ezek nemesítést módjait. A gazdák kérése meghallgatás­ra talált és a mai nappal már be is indul a tanfolyam. Az előadá­sok megtartását a Lengyeltóti Ál­lami Gazdaság balatonboglári te­lepvezetője, Horváth István elv­társ, valamint Pettenkoffer Sán­dor, a gazdaság vezető kertésze és Jánosi József, Garai László és He­gyi István elvtársak, aj gazdaság: szakemberei vállalták. Megyénkben ez az első szőlő- és gyümölcsoltó tanfolyam. Mű­ködésükhöz és további munkájuk­hoz sók sikert kívánunk a kezde­ményező ádándi gazdáknak. Vörös Lajos. Megjelent Doki Istvánnak a iermelőszövetkexeti mostgíílomról írt. könyve A Mezőgazdasági Könyvkiadó ki­adásában megjelent Dobi Istvánnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének,” »A parasztság jövője a szövetkezet.« című könyve. A könyv céljáról a skerző többek között eze­ket írja: »Mint a Termelőszövetkezeti Ta­nács elnöke abban a helyzetben va­gyok, hogy közvetlen közelről szem­lélhetem a szövetkezetek életét, az emberek és a szövetkezetek kapcso­latát, az eredményeket és a hibákat. Egyetlen vidéke sincs az országnak, amelynek néhány szövetkezetét vagy éppen valamennyit személyesen meg ne látogattam volna... Ügy gondo­lom, ez a helyzetem, múltbeli és mostani tapasztalataim kötelessé­gemmé teszik, hogy elmondjam né­zeteimet, elgondolásaimat az egész­séges szövetkezeti éleiről, elmond­jam, hogyan válik a termelőszövet­kezeti mozgalom erősödése, fejlődése végső fokon pedig a. szocialista falu kialakulása az egész dolgozó paraszt­ság, a magyar mezőgazdaság, az or­szág javára.« A Kaposvári Erdőgazdaság felkészülten várja a tavaszi erdősítések megindulását A Kaposvári Erdőgazdaság terüle­tén a tavaszi erdősítések során 280 hektárnyi területen ültetnek cse­metéket. A kedvező januári és feb­ruári hónapokban kétmillió bükk-, hárs- és íötgycsemetét szedtek fel az állomány alól, mivel a csemeteker­tekben lévő mennyiség -az erdősítési: szükségletet nem fedezi. Ezeknek a csemetéknek egyrészét 25 hektáron alátelepítették, egy részét - pedig vermelték. Köztudomású, hogy a bükk-cseme- ték igen érzékenyek a napfényre. Ezért ezek nagy részét iskrt-ázzrk. A — 2670 KÁT. HOLD lalajmunkára kötött eddig szerződést a Csokonya- visontai Gépállomás. Ebből 500 hol­dat egyéni gazdákkal kötöttek le. A szerződtetésből á gépállomás trak­torvezetői is kiveszik részüket. telepítésre vagy pótlásira váró terüie- csemetekertekben a sorok közé ku­koricát vagy csdirjagfürtöt. vetnek, ez­zel árnyékolják és a növény fokoza­tos ritkításával hozzászoktatják a •kis facsemetéket a napfényhez. Egy évi iskolázás után aztán kiültetik a íekre,-Az erdőgazdaság a nagy havazás miatt kénytelen, volt teáCtod ” a meg­kezdett munkával, de mihelyt az idő engedi, teljes erővel folytathatják, mert elegendő munkást szerződtettek az erdősítések1 elvégzésére. — 80 HOLD GYÜMÖLCSÖST te­lepítenek Kadarkuton, eddig műve­letlen földterületen a népfront-bi­zottság kezdeményezésére. A munkál megkezdték és eddig 44 holdón többezer facsemetét ültettek el, fő­leg besztercei szilvát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom