Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-06 / 55. szám
cju/kwi/ii in&runr > a>,arnay, rjoo. lotareius o. a^í*ii2HShj»eöm:ra’*fc?aK^^ aszm Párosvarsenyben Baranya és Somogy két legjobb tsz-e Ab idén m? leszünk a* elsők. Túlesett a meleg. Sziveri elvtárs rámnézett, végig a kabátom húlepte gallérján, lefelé a gumicsizmáig, amelyről egyhangú csöpögéssel olvadt le a Dombóvártól Má- gocsig húzódó mezők hava, összekeveredve a hó alatt rejtőző puha földek barna sarával. Szóval rámnézett és elnevette magát. — Kutya idő — mondottam ma- gyarázólag — hó alatt a világ. Letette a ceruzáját a spirálrúgós füzet mellé és kitekintett az ablakon. A házak felett szelíd hópelyhck kavarogtak. Bezzeg odakint a mezőkön! — Na, azért nem az egész világ! Mert a szövetkezet dolgozik. Hát akkoi• helyben is lennénk. Hisz ezért jöttem: megtudni Sziveri elvtárstól, az elnöktől, hogyan dolgozik a megye egyik legjobb termelőszövetkezete: a mágocsi Rákosi TSZ. JZ'ezdjiik talán azzal, mit végeztek eddig a tavaszi munkák során. A falu aljában — így mondják a. mágocsiak — külön kis birodalom a tsz gazdasága. Már messziről szembeötlik a modern új süldőnevelő épülete. 500 süldő hízik itt, ebből adódik majd a tsz jövedelmének mintegy 80 százaléka. Odébb nyolc holdnyi kertészet lapul a hó alatt, de a melegágyak ölén víár zöldéi a káposztapalánta: másfél holdat borít majd. Elvetettek a múlt héten 20 hold borsót, telepítettek vgy 10 holdas gyümölcsöst, kiültettek 1200 csemetét: őszibarackot és diót. A dohány simítással nemrég végeztek az asszonyok, szép termés volt belőle, hozott is a isz-nek vagy 70 000 forintot. Pedig csak két és egynegyed holdon termelték. — Hát ez lenne elvtárs, ami így hirteleneben mondani lehet — fejezi be Sziveri elvtárs — a növénytermesztőkről meg nem sokat tudok mondani, mert hát... és kinéz újra dzt ablakot7. í Szekér zörög odakint, téglával megrakottan. — Ejh, majdnem elfelejtem — fordul felém — tegnap adtunk el 20 ezer téglát. Az idén alighanem többet gyártunk a tavalyinál is — az agyag kitermelését épp a napokban fejeztük be, mert házakat akarunk építeni... Hohó, vigyázzunk, meg ne zavar- juk a sorrendet, mert ez már a tervekhez tartozik! Ahogy itt az elnök szájából sorakoznak a szavak, szinte életrekel a gazdaság, mintha filmvászonról peregnének a képek,.. Tízholdnyi területen hamvas szülőiiiriök bújnak meg a tőkék tövén, • arányló must csurran a kádba, szivárványt játszik rajté, az őszi napsugár... SZIVERI KÁLMÁN, Szocialista Munka Hőse, a mágocsi Rákosi TSZ elnöke. — Mert úgy határoztunk — tudja elvtárs — az idén tíz hold szőlőt is telepítünk. A vesszőt már előkészítettük, a föld is meg van forgatva. Aztán van 80 anyagöbénk, ezt a létszámot az idén, százra emeljük. Van egy újításfélénk is. Az idén majdnem teljes egészében lucernasilóval etettük az anyagödéket. Micsoda megtakarítás! Na, jövőre nem is 25, hanem 100 köbméternyi Ivcernasilót rakunk ■ el. Vetünk hat hold tavaszi búzát, eddig öt hold dohányra szerződtünk, de tízre akarunk, aztán — néz gondolkodva a szembeniévé falra — aztán... — s a filmvászonon most piroscserepes házak jelennek meg, á fehér 'falakon vibrál a fény: építette a Rákosi Termelőszövetkezei. tagjgi^részf'ne, i95Sóben.. ■ E° 'gyeidre azonban csak a tervekei dolgozzák ki. Bálint Im- jos. ,a kőműve ^brigád vezetője az asztal fölé hajol, ceruzája halk, her- ségö hangöt ad, amint végigszalad a papíron. Készülnek a tervrajzok. Az iden felépítendő öt lakóház, az 1000 férőhelyes baromfiólhoz, a csibekeltetőhöz. .. * * * Harsog, zúg a körfűrész s előtte mint a vaj, nyílik szét a deszka: nyílegyenes oldalú léc lesz, szekéroldalhoz. A levegőben fűrészpor szállong és a frissen hasított fának jellegzetes, szinte szájjal érezhető illata. A fal mellé létrák sorakoznak, szekéroldalak, amott székek. — Nem tudtuk, már mit csináljunk a hulladékdeszkával, aztán kitaláltuk, hogy csinálunk belőle székeket. Hát azért megteszi, nem elvtárs? A szomszédban ütemes kalapács- ütések éles hangja hasít bele a levegőbe. Bim-bam, s az izzó' vasrúd lassan patkóvá formálódik. A fújtató sziszegve morran a tűzre, ilyedi lángok kapkodják körül a hatalmas vasdarabot. Elvégezték már a gép- és szerszámjavítást — hajaj, már mikor elvégezték! — most új eke- kapákat gyártanak, meg ami jön. ’Munka az mindig van. * * * Qzemnek a sötétedést, az ember arcénak meg a csípős szelet nehéz megszokni, a kovácsműhely melege és fénye után. Az utcákon már lámpák gyúlnak, a kultúrház- ban lassan gyülekeznek az emberek. Csoportgyűlést tart ma este a Rákosi TSZ. Miről? Hogy is volt csak ott Sziveri elvtárs jegyzetében? ... a szövetkezet fejlesztési tervei. .. Mind a három növénytermesztő brigád megkapta vetésforgó szerint minden növényféleségből a földterületet, a brigád tagjai szétosztották egymás között személy szerint... Minden brigád megkapta a műtrágyát, s mihelyt a földekre rá lehet menni, azonnal megkezdeni a fej- trágyázást. .. egy-két — de kifejezetten csak egy-két! teszi hozzá szóban — háztáji gazdaság rendezése... Eláll már a hóesés, s odabent a kultúrházban 282 termelőszövetkezeti tag tárgyalja meg saját sorsát, jövőjét. Akarom mondani 283. Mert tegnap új taggal.gyarapodtak: Szombati Benő kérte felvételét a csoportba, Ciávdékosan hagytam utoljára. Ugyanis amikor terveikről beszélgettünk Sziveri elvtárssal, azt mondta: — Elvtárs, az idén pedig mi akarjuk megszerezni a Minisztertanács vándorzászlaját, £s meg is szerezzük! Mondom, utoljára hagytam, meri előtte el kellett mondani mindezt, hogy lássa mindenki: nem üres fogadkozás ez! Nem bizony, somogyiak! ISZAK FERENC. ...Ebbe mi is beleszólunk! T osanezú Pái! el vitára már hatodik esztendeije vezeti a barcsi szövetkezeti parasztokat a párt mutatta utón, a gazdag, boldog éltet felé. Ahogy izmosodott a Vörös Csillag TSZ, úgy nőtt,» ás egyre elismertebb vezetővé. Amiatt a Vörös Csillag jó híre egyre messzebb szálüt, úgy vált mindinkább ásíneiretessé az egész országban Lcscmczi eOívárs neve is. S mia már Losanczá elwtárs a Szocialista Munka Hőse, a párt Központi- Vezetőségének póttagja, s országgyűlési képviselő, nsmcse'k a fsz-t vezeti, hanem az ország irányításéinak gondjaiból is nehezedik a vállára. .. — A mi eümökünkiniek bizony sok gondja van ... Gyaűcma® -hívják Pestre, mégis tud mindent, ami a -tsz-beh törtétek ... Itt is ellátja a dolgát. Sokszor mi, .tagok még alszunk, amikor ő már •a mezőt járja ... -— mondja Cinder -István. tsz-tag. — Olyan ez a mi etaökünk, mint. a tünemény ... heti altit, hei ott bukkan fefu az emberek között, amikor kinn dolgozunk a határban... Segít, initézikedíik' amiben keik — így mondja Asztalos Gyula. , Akiit így ferner és szieret a tagság, -annak, nőm nehéz habéba vinni- az embereket a nagyobb t-erméköred- ményekónt. Amikor az ezévi termeíési tenvet .ismertette Insonczá eCivfinrs .a ísz-közgyú’éten, a tagok egymásra kontrázva vágatták a terv túíté3jestt't)é.sét. Tóth Rózsi, :— aki tavaly is túlszárnyalta termjefiésl. tényét: cukorrépából 152, kukctrieábcíl pedig 117 százalékra — elsők, között indítványozza, hegy mint a Kossuth növénytermelő brigád tagja, vállalja a termelési terv 5 százalékos túlteljesítését. A brigád -többi tagja ist *n®l- 5é áLJt. Erre -a Dózsa brigád tagjak akik szántén előre megbeszélték, hogy időben végeznek minden munkát, vállalták, hogy 107 százalékos terméseredményt-érnek el. D LOSONCZI PÁL, a Szocialista. Munka Hőse, a Barcsi Vörös Csillag TSZ elnöke. Erre mé^ ráduplázott a Táncsics brigád. Nagy Gyula brigádvezető bejelentette, hogy az ő brigádja számot vetett, s úgy érzik, hogy a tervezett 32 mázsás kukorica, a 150 mázsás cukorrépa, a 250 mászás tek-armányrépa, a 12 mázsás búza és a 14 máz-rés ősziórpa termést legalább 15 -százaí ékik-al! növelni tudják. e a kertészeteit sem teát félteni. Tavaly csak a paprikánál értek eíi 130 százalékot, az idén viszont minden zöldiségféiéböfl. annyit -akarnak termelni. S hegy a kertészeik is ki akarnak tenni magúként, bizonyítja az, hogy az üvegháziban már szépen zöldéi a paprika-, paradicsom-, korai két- és karfiol-palántájuk. A tehenészet április 4-ig a 6.4 literről 7 literre növelik az istáító-áfegcrt. A sertés-hizlalók egy százai ékkai nagyobb daraéntéfcesí-tást vélfialtak. _ £s így születtek sorjában a vállalások, amiket aztán tettek követitek. A növénytermel'ő -brigádok már februárban kiszórták 150 -hetid ősz-i méltyszániásra a szuperfoszfátot, ikáihcrd-fcák a téli istállö'nágyAf, előkészítették a vetőmagot, a munkaeszközöket. C mindezt miért -teszik? Nemcsak azért, hogy egy- ^ mást megelőzzék a versenyben. Tudják ők: -tc»iük nagymértékben függ, hogy a két megye versenyéből Somogy kerüljön ki győztesként. Az idén nemcsak a baranyaiak legjobb szövetkezetét, a mágocsi Rákosi TSZ-t, hanem az ország valamennyi temmeőőszövetke- zétét is- e! akarják kerülni Erre adták szavukat a barcsi Vörös Csillag TSZ .tagjai, Loscnczi élv-társsai együtt, s amilyen szótárt» embereknek fernerjük őket, nem is tesz hiba fogadalmuk valóraváiltá-sában. Szűcs Ferenc. Az a<rroa»iims tanácsa Tavaszi kalászosok vetése Tavaszi kalászosaink egyébként is rövid tenyészidejét még jobban megrövidíti, ha késlekedünk a vetéssel. A rövid tenyészidő aztán kihatással van a terméseredményekre is. Igen fontos tehát a tavaszi kalászosok mielőbbi elvetése. A korai vetés alapvető feltétele természetesen az őszi mélyszántás, mert azután tudunk legkorábban vetni, s a korai vetéssel a lehető legjobb termést tudjuk biztosítani és elkerülhetjük a be- érés előtti megszorulást. Különösen fontos a fenti szempontok figyelembevétele a tavaszi búza vetésénél, mivel az őszi kenyérgabona-vetésterv teljesítésében tartozása van dolgozó parasztságunknak, sőt néhány termelőszövetkezetünknek is. E tartozás törlesztésére nem elég a hiányzó terület bevetése, hanem mindent el kell követni annak érdekében, hogy termésátlagban sem maradjunk el az ősziek hozamától. Ennek pedig alapfeltétele a korai vetés. Természetesen a tavaszi búzát bőségesen el kell látnunk táp-. anyaggal, különösen szuperfoszfáttal, mivel az döntően befolyásolja az érés idejét. Kataszteri holdanként 80 kiló sima, vagy 50 kiló szemcsézett szuperfoszfátot számíthatunk, melyet 50—60 kiló pétisóval adjunk kétszeri adagolásban: felét vetés előtt, a másik felét jjedig szárbainduláskor. A tavaszi búza vetésének ideje február vége, március eleje. Csírázásához már 1 C fok talajhőmérséklet elegendő, tehát az idő kedvezőre fordulásával sürgősen végezzük el a tavaszi búza vetését. Ne mulasszuk el a vetés előtti csávázási, mert e megelőző védekezéssel az igen veszedelmes üszögfertőzést elháríthatjuk. Gyümölcsfáink koralavaszi ápolása A túl sűrű korona belseje igen kedvező a különféle gomba-kártevők szaporodására és kártételének kifejtésére. Ezért nagy gondot kell fordítani ezek kirítkitására. A koronaritkítás szabálya, hogy inkább egy-két nagyobb ági-észt vágjunk, le, mint sok kisebb gályát, vagy vesszőt. Természetesen a ritkítás elvégzésekor a levágandó ágak elbírálásánál egy bizonyos sorrendet tartsunk szem előtt. 1. Minden befelé növő ágat, vesszőt, gallyat. 2. Minden rosszul növő ág, gally, vessző közül azokat, melyek keresztezik egymást. 3. Minden beteg, elszáradt, gombabetegségektől fertőzött ág) legalább 10—12 centiméteres élőrészszel. 4. Minden fattyúhajtást tőből el kell távolítani. A korona rendbehozása után meg kell tisztogatni a vastagabb ágakat és törzseket a felrepedezett, elparásodott kéreg-daraboktól, hogy az alattuk meghúzódó kártevők áttelelő bábjait elpusztíthassuk. Az így megtisztogatott gyümölcsfákat téli higítású mészkén- lével vagy gombabetegségek elleni 2 százalékos rézgálicoldattaL bordóiléVel permetezzük. Sz. J. Szőlő- é# griimö! es olt ó~tan fő ? y ír m indul Adandón Adánd megyénk egyik híres ^szervektől szőlő- és gyümölcsoltó szőlő- és gyümölcstermelő községe. A községet »-hegyközség« néven is emlegetik, mivel sok szép ízletes gyümölcs és jó bor térem lankáé dombjaid. Az ádándi gazdák január első felében szolő- és gyümölcstermelő szövetkezetei alakítottak. A szövetkezetnek 52 tagja van és megalakulásuk óta máris szép eredményeket értek el. Rövidesen megkezdik a szeszfőzde helyreállítását is, amihez a helyi földművesszövetkezet is hozzájárul 25 000 forinttal. A hegyközség megalakulásakor a belépő tagok elhatározták, hogy direkt-termő szőlőterületeiket nemesítik olyan fajtákkal, melyek a helyi talajviszonyoknak a legjobban megfelelnék. Ezért a felsőbb tánfolyám beindítását kérték, ahol elsajátíthatják ezek nemesítést módjait. A gazdák kérése meghallgatásra talált és a mai nappal már be is indul a tanfolyam. Az előadások megtartását a Lengyeltóti Állami Gazdaság balatonboglári telepvezetője, Horváth István elvtárs, valamint Pettenkoffer Sándor, a gazdaság vezető kertésze és Jánosi József, Garai László és Hegyi István elvtársak, aj gazdaság: szakemberei vállalták. Megyénkben ez az első szőlő- és gyümölcsoltó tanfolyam. Működésükhöz és további munkájukhoz sók sikert kívánunk a kezdeményező ádándi gazdáknak. Vörös Lajos. Megjelent Doki Istvánnak a iermelőszövetkexeti mostgíílomról írt. könyve A Mezőgazdasági Könyvkiadó kiadásában megjelent Dobi Istvánnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének,” »A parasztság jövője a szövetkezet.« című könyve. A könyv céljáról a skerző többek között ezeket írja: »Mint a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke abban a helyzetben vagyok, hogy közvetlen közelről szemlélhetem a szövetkezetek életét, az emberek és a szövetkezetek kapcsolatát, az eredményeket és a hibákat. Egyetlen vidéke sincs az országnak, amelynek néhány szövetkezetét vagy éppen valamennyit személyesen meg ne látogattam volna... Ügy gondolom, ez a helyzetem, múltbeli és mostani tapasztalataim kötelességemmé teszik, hogy elmondjam nézeteimet, elgondolásaimat az egészséges szövetkezeti éleiről, elmondjam, hogyan válik a termelőszövetkezeti mozgalom erősödése, fejlődése végső fokon pedig a. szocialista falu kialakulása az egész dolgozó parasztság, a magyar mezőgazdaság, az ország javára.« A Kaposvári Erdőgazdaság felkészülten várja a tavaszi erdősítések megindulását A Kaposvári Erdőgazdaság területén a tavaszi erdősítések során 280 hektárnyi területen ültetnek csemetéket. A kedvező januári és februári hónapokban kétmillió bükk-, hárs- és íötgycsemetét szedtek fel az állomány alól, mivel a csemetekertekben lévő mennyiség -az erdősítési: szükségletet nem fedezi. Ezeknek a csemetéknek egyrészét 25 hektáron alátelepítették, egy részét - pedig vermelték. Köztudomású, hogy a bükk-cseme- ték igen érzékenyek a napfényre. Ezért ezek nagy részét iskrt-ázzrk. A — 2670 KÁT. HOLD lalajmunkára kötött eddig szerződést a Csokonya- visontai Gépállomás. Ebből 500 holdat egyéni gazdákkal kötöttek le. A szerződtetésből á gépállomás traktorvezetői is kiveszik részüket. telepítésre vagy pótlásira váró terüie- csemetekertekben a sorok közé kukoricát vagy csdirjagfürtöt. vetnek, ezzel árnyékolják és a növény fokozatos ritkításával hozzászoktatják a •kis facsemetéket a napfényhez. Egy évi iskolázás után aztán kiültetik a íekre,-Az erdőgazdaság a nagy havazás miatt kénytelen, volt teáCtod ” a megkezdett munkával, de mihelyt az idő engedi, teljes erővel folytathatják, mert elegendő munkást szerződtettek az erdősítések1 elvégzésére. — 80 HOLD GYÜMÖLCSÖST telepítenek Kadarkuton, eddig műveletlen földterületen a népfront-bizottság kezdeményezésére. A munkál megkezdték és eddig 44 holdón többezer facsemetét ültettek el, főleg besztercei szilvát.