Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-22 / 68. szám

Éljen a magyar néphadsereg, függetlenségünk, szabadságunk, békénk erős védelmezője! Állandóan emelkedő százalékok a Csurgói Vegyesfaipari Vállatnál A Csurgói Vegyes-faipart Vállaflaitidő csökkentéséit pedig az üzemfemn­igazgatója: Varga eSiytars már koráb­ban is hint adott árrá1., hogy február havi tervükéit 121,3 százalékra tel­jesítették. Most örömmel jelenti, hogy a felisfóbaduilási verseny továb­bi szakasza ismét szép eredményeket hozott. Március ellső deikádjábam különö­sen a gépműhely tett Ed magáért, melymieík döligozósii 123 száraTuéíkos eredmény elérésiét vállalták, ezzel .szembein 177 százalékot jélteiratihétlték lö map elteltével1.. A szegező-néseleg színiéin kiválóan dolgozott, s 107 he- lyett 158 százalékban tett eleget ver- sanyváTíalásánisik. Az anyagmozgatóik, masszázók, va« ! amint festők anmlaikidteijám a minő­ségi munka terén tettek értékes f©!- ajéaKlásoiloak te is tartotta ezeket mind a három részleg. A gépáüáai tárták jó munkája segítette elő. Az efliső dekád legeredményesebb dolgozója Fuifács József volt, ©ki 104 százalékkal szárnyalttá tűi! a meg- haltórozott normát Öt követi Franc Rudolf, aki 147-ről 202 szézailéikira emelte feil napi itetjesíitmónyét. De méltán álfletheftt dicséret Balássa Zol­iiéin eövtórsait is, aki 182 százai'iékos étíaigáiviall mutat példát dolgozótársai­nak. A Csurgói Vegyestfaiipari VáEtíailat- nál nemcsak a fizikai dolgozók igye­keznek megvalósítani a felszabadulá­si verseny célkitűzéseit, hainiem a? adminaisztrátorck is kiveszik ebbel ■részűiket. Ciff Mária, Fairkas Józsiéi Moinór János, Takács József a határ­idők betartásával1, pontos munká­jukkal! QiámOniak hozzá április 4 mél­tó megünnepléséhez. A kereskedelmi dolgozók felajónlásoik valóraváltésáérf \ A Kaposvári Kiskeiresltedcdmii Vál­lalat dofeozói nemrég csatlakoztak a Székesfehérvári Kiskereskedelmi Vállalat verseinyfelhívásához. Ennek során ígéretet tettek -arra, hogy első negyedévi beszerzési és értékesítési tervüket 103 százalliékra teljesítik, ez­zel egyidejűleg eümyerik a dBelkenes- kedetem Kiivólö Vállalata« címet ás. Az első negyedév a keresked-etem- ten rendszerint gyenge forgalmú szdkett lenni. Ennek elleniére a Kis- keresitedelmi Váfilallat dioiligozóinak lelkes munkája jó eredményeket ho­zott: idiőaráinyois tervüknek eleget tettek, s rnárdius 18-ig 87,2 százalék­ra teljesítették eteő negyedeid ter­hűiket. Két ihét még hátra vein a ver­rűlhessenek ki. A feEfezabaidüillásá munkaverseny ed­digi szakaszában a 115. sz. Műszaki Bolt, a 116-os sz. Divatáru Bolt, a 122. sz. Sport- és Játékáxutoeneskedés, a 129. sz. Papír- és Játéküzlet, a 130- as sz. Rövidáru, valamint a 141. sz. Üveg- és Edényben már elnyerték a »Kiváló bolt« címet, 22 dolgozó pedig »Élenjáró Kereskedelmi Dol­gozó« lett. Köntés Józsefeié és Végi Margit elvtársnők ‘például 6 hóna­pon keresztül tartották a 1-20 száza­lékos szintet., s ezzel elnyerték a »Ki­váló Dolgozó« jelvényt, valamint ok­levelet. Mindketten példamutatók mind a munkában, mind a rnunlka- fegyélem betartásában, de kitűnnek A csurgói járás vezet a tejbegyűjtési versenyben A járások tej begyűjtési verse­nyében — a legutóbbi értékelés szerint — ismét a csurgói járás halad az élen. A járás tejbegyűjtő dolgozói jól szorgalmazták az ál­lampolgári kötelezettség teljesíté­sét. Az utolsó helyen továbbra is a barcsiak kullognak, akik még 50 százalékra sem teljesítették első negyedévi tej beadási tervüket. A járás vezetőinek jobban szorgal­mazniuk kell a tej begyűjtést, mert az első negyedév végétől mindössze 10 nap választ el ben­nünket és adóssággal átmenni a második negyedévre nemcsak nagy szégyen, de közellátásunk zavartalan biztosítását is akadá­lyozza. A járások tejbegyűjtési verse­nyében a sorrend: Járás: Százalék: csurgói 93,8 siófoki 85,8 tabi ' '* 82 marcali 66,6 kaposvári 65,5 fonyódi 61,6 nagyatádi 49 barcsi 43,3 M Ünnepi megemlékezés az 1919-es Tanácsköztársaságról Akik már teljesítették az első negyedéves tervet A Gazdasági Vasutak Kaposvári Vonalfőnökségének dolgozói a fel- szabadulási verseny sarán azt a vál­lalásit telitek, hegy első negyedéves tervüket március 15-re, a fe’tee baiduítási műszak kezdetéire befejezik. Vállalásukat sikerrel teljesítették. Elhatározásuk azonban az is, hogy a felszabadulási műszak alatt 110 000 Március 19-én, szombaton este féli 8 órai kezdtetted az »1919-es Tanács­köztársaság« címnnal emlékest volt a Városi Színházban.. Az ünneplő közönségeit Somogyi Pál elvtárs, a Városi! Pártbizottság tagja- üdvözöl- e, majd fef.íkénte Mikecz János elv- társat, . a Városi Tanács Végrebajtó- •Kzottsiágának efnökéí, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Mükecz elvtárs beszéde nyomán a hallgatóság előtt megelevenedtek a jjdicsőséges 1919. történelmi esemé­nyei. Magyarországon már a februári forradalom hatásaként felélénkült a munkásmozgalom — maradta többek közötti — 1917. május 1-ét már újra megünmepli a munkásság. Május kö­zepén — két és fél év ufóm, — újra sztrájkokkal kezdi jogos követelése­it kiharcolná a nagy üzemi munkás« ság. 1917. november 25-én a buda- fpesiti munfcé.sclk hatalmas tömegei lüintettniek a Nagy Októbert. Szocialis­ta Forradalom melíiett. Ezekben az időkben már a magyar munkásság fő jelszavai a következek: Kövessük az ttosz utat! Álta'sinus sztrájkot, békét akarunk! A városokban és falvakbaira egyaránt nagy az elégedetlenség. A végsőkig kiszipolyozott, kizsákmá­nyol városi munkások és falusi cse­lédek egyre kevésbé akarják tovább tűrni a mélységes nyomort. 1918. október 25-én, a Nemzeti Tanács megalakuláséval páihuzamo- 'sam, a munkástanácsok is megala­kulnak. 1918. november 20-án új döntő tényező jelent meg a magyar politikai porondon. Megalakult a Kommunisták Magyarországi Párt­ja, s ezzel nemcsak a magyar imn- toásmozgaiőm, de a magyar nép tör­ténelmében is új szakasz kezdődött. 1919. januárjában már váíiágossá vált, hogy a küzdelmet, mely a kom­munisták pártja és a szociáldemok­rata párt, valamint a Károlyi-kcr- mány között foilyik, hamarosan a kommunisták fogják megnyerni. Március elején Somogybám a mun« kások vezetésével a béresek és a far lusi szegénység kezdték magszáEinli. a nagybirtokokat. A somogyi példa gyorsan terjedt é! az országban. Vé­gül a hagy idők vajúdásából megisziü- íetett a nagy nap, a Tamácsköztéirsa- ség kikiáltásénak napjiai A M-aigyar Tanácsköztársaság létrejöttének óriási jelentősége veit. A kizsákmá­nyolt milliók tettek a gyárak, a főül- dek, az ország uraivá. Ezeikután Mákecz elvtárs beszélt a Tanácsköztársaságnak az iMfeenveiiv« ciós hadseregek elleni haroaireß, a győzelmes csatákról. Majd beszélt a sötét árulók gaztetteiről, akik a munkások, a sokat szenvedett ma­gyar nép országát aljasuj fciszcIltgtáiL- tatták, eiáruKák az elileiniséginek. S következtek a bukás, a fefnértenror véres, könnyes napjai. A Hcr.thy-fasiizmus elnyomatása alatt azonban a magyar nép ilegjoibb- jai, a 19-es fonriadatarn dicső 'törté­nelméből merítettek erőt, s küzdőt« tek a szabadság kivívásáért. 1945« ben az évezredes bilincs újra és vég­érvényesen ‘lekerült kezünkről. A Szovjetunió felszabadító harcai ered« menyeképpen sikerrel foghattunk., hozzá, hogy megvaEwt-uk 1919, nagy (kezdeményezéseit, s azt a zászlót, melyet 1919-ben bontottunk ki, » mely ma is messze előre mutatja a jobb, a szocialista, a kommunista jövő útját, vigyük most is —> fejezte be beszédét Mákecz elvtárs. Az ünnepélyt kultúrműsor tette' színesebbé. A műsorban fellépett a honvédség énekkara, szimfonikus ze­nekara, majd Szalad Ferenc honvéd hegedűszólóval, Szerepelt még a kö­zépiskolások MSZT-tánccsoportjai, s a »Szocialista kultúráért« kitüntetés­sel jutalmazott Somogyi Népi Együt­tes. A műsort a Zeneisfcolia növen­dékeinek fellépte fejezte be. Leleplezték Lotinka Sándor mellszobrát seny befejezéséiig, aizciníbEin bármeny­nyire is [kedvező képet mutat a for­galom, a boltvezetők szükségesnek Itátták, hegy megbeszélésre gyűljenek ■össze, s ezen a még sorcintaövetkező feladatokét megbeszéljék. A válla­lat dolgozói megfogadták: úgy fo­kozzák a verseny tendüCíetét, hogy az országra versenyből 'győztesként fce­a vevők iránti udvarias magatartá­sukkal is. Április 4-ig elterel! áíhafólsg még kb. 10—12 kereskedelmi dolgo­zó kapja meg a »Kiváló Dolgozó« jelvényt és oktaveüet. A válllalat ed« digi terv'teljleisiitéste' biizcmiyság .airipa, hogy a keresíkedBlmi dcúgozók szív- velnléieikikel dólgozraak ígéreteik, feli« ajánlásaik valóraváításáért. forint többletbevételt 'érinek el. A versanyszakaBz alatt káváid eredmé­nyeket értek el a baiiatcmfenyveisi, kaposvári és szabadfoat'yráni üzemek brigádjai. Egyénileg kteimeí.teedő iel- jesíitményt nyújtottak: Csiíllag János motorvezető 255, Vtlasics Ferenc mo­torvezető 245, Dobszai István elő- munikás 160 százalékéval. SZER PELGÖRDÜL A FÜGGÖNY. A lenge díszlet egy salétromtól foltos falú tisztviselőlakást idéz. Látjuk, hogy. régóta elkelne már a falaknak a festés és érezzük, hogy a ház gazdáinak zsebéből nem Jutja. Kevés a nyugdíj, az élet puszta fenntartásához is alig elég. Egy-egy kopott, fakult biedermeier-bútor polgári feltörekvésről beszél, a díszes, olcsó, tarka-bar­ka párnák viszont az apró lehetőségekről, fojtogató középszerűségről árulkodnak. Tisztviselőház a városon kívül, a nyugdíjas negyedben, egy élet szánalmas szű- kölködésének vékonyka eredménye. Verejtéktől, köny- nyektől nedvesek tán a falak. Ebben a környezetben játszódik le három felvonás cselekménye. Cselekmény? Alig van. Három leány harcol az életért, a kiszabadulásért. Az áporodott, ide­jétmúlt világban más lehetőség nincs számukra, mint a férjhezmenés, mindegy, hogy leihez, férfi legyen és valamilyen állása legyen. Szerelem? Előfordul, de nem lényeges. A harc eszközei változatosak: szemérmes -szendeség, szemérmetlen kihívás, csalafintaság, hazug­ság. ravaszság, képmutatás, köröm, hajtépés, erőszak. A fojtó légkörben a szerető nővérek egymás farka­saivá válnak, egymást marják, egymás ellen lázadoz­nak az áporodott világrend helyett. És kiért folyik ez az ádáz, életremenő harc? Kiért hullanak a vágyódás könnyei, kiért álmatlanok az éjszakák? A fűszeres fiáért, egy önző,, hiú, kiskaliberű fűzfapoétáért, aki nagyra tartott tehetsége kibontására a vidék szürke­ségéből a fővárosba menekül; egy hadnagyért, aki cserben hagyja szerelmét, mert nagynéniétől várt öröksége és szerelme közül a rangjához körítést biz­tosító pénzt választja: egy szamárlétrán kuporgó, da- generált adótisztecskéért. Kevéske happy-enddel ol­dódik meg a darab. A néző érzi, mint Csehov »Cse- resznyéskert«-jében, hogy nemcsak a szereplő ember­kéknek, hanem az ábrázolt egész világnak el kell múl­nia, mint a futó kesernyés hangulatnak, mely a füg­göny legördültekor megüli a néző szívét. T)ARTA LAJOS majdnem félévszázados szín- műve üdén, friss költőiséggel hat ma is és felejthetetlen élményt nyújtott a kaposvári közönség­nek is. A sikerben részes Básti Lajos Kossuth-díjas, érdemes művészünk és tanítványai: a Színház- és Film- művészeti Főiskola együttese, a fiatal, de érett mű­vészgárda. Láttunk végre egy előadást, mely mintául szolgál­hat rendezőinknek. Láttunk egy művészi produkciót, melyben minden és mindenki helyénvaló volt, mely­ben minden korszerű volt és amelyben a legapróbb részletek is az eszmei mondanivaló plasztikus kifeje­zését szolgálták. A fiatal művészgárda r- tiszteletre- méltóan megbecsülve a vidéki közönséget — az utóbbi évek legkitűnőbb alakítását nyújtotta nekünk, egy ELEM igazán komoly feadatot jelentő mű interpretálásával. A LEGKIEMELKEDŐBB alakítást Horváth '*■ József adta komoróczi Komoróczy adótiszt szerepében. A szürke nyárspolgárrá süllyedt, elsat- nyult úriivadék tragikomikus alakja, akinek világa alig terjed önmagán túl, akinek lázadozása alig több- erejű a csapdába került egérke szabadulni igyekvé- sétől, hálás, széles skálájú formálásra nyújtott lehető­séget, és Horváth József érett művészettel használta ki e lehetőséget. Szerepén egymást súrolva húzódik végig a komikum és tragikum. Dicséretére szolgál, hogy mértéktartó ízléssel élt a szerepadta komikum al­kalmazásában. (Sajnos a közönség egy része mégis tévesen reagált időnként alakítására.) Méltó partnere volt a legidősebb leány, Nelli sze­repében Sütő Irén. Sokszínűén ábrázolta az elörege­déstől félő, türelmetlen, a futó idővel versenyző, okos, becsületes lelkű, de néha talaját vesztett leány ver­gődését, drámai, néha komikus harcát. Igen elmé­lyült gondossággal, intelligensen oldotta meg feladatát a másik két leány szerepében Zolnay Zsuzsa és Ko~ rompay Valéria. Szilágyi Etelka az anya szerepében az élettől fáradt, a sok krajcáros gondtól elnyűtt, de leá­nyaiért fáradhatatlan anya rajzát adta. Iványi József az apa szerepében érezhetően birkózott fiatalságával. A nagy drámai szerepek megoldása általában ne­héz. de hálás feladat. Kisebb epizód-szerepekben ki­emelkedőt vagy éppen felejthetetlent alakítani talán még nagyobb teljesítmény. Ez a fiatal együttes az epizódszerepek kidolgozott alakításáért külön elisme­rést érdemel. Horváth Gyula temetkezési vállalkozója mindent, életet-halált- az üzleti haszon szellemében szemlélő vállalkozó szemléletes figuráját adta. Mérték- iartóan formálta szerepét és nem élt vissza a szerep­adta. lehetőségekkel. Szerencsi Hugó szatócsa is mű­vészi gondossággal kidolgozott alakítás volt. Sándor Géza az ifjú Biky alakításában kissé túlzott. Valósze­rűtlen, hogy az álpatetikus, sok hamis hangot éppen az ne vegye észre, akihez intézte. Dariday Róbert ka­tonatisztje még darabos figura, hiányzik belőle a régi tisztek magabiztos, fölényes lendülete. Rácz Mihály postásában viszont ,túl sok a hév. Schubert Éva és Ka- peller Éva jól oldották meg feladatukat. JJGY ÉRTESÜLTÜNK, hogy a közeljövőben megnyíló kaposvári állandó színház tagjai közt üdvözölhetjük majd a »Szerelem«-ben bemutat­kozott fiatal művészeket is. Kaposvár dolgozói a be­mutatkozás alapján szeretettel várják őket. Elismerés illeti a Megyei Tanács népművelési osz­tályát is ezért az igazán művészi élményt nyújtó es­téért. KELLNER BELA. Március 20-án 15 órai kezdettel a Múzeumbai\ leleplezték Latinlca Sándor mellszobrát. Az ünnepségen megjelentek a Megyei és Városi Pártbizottság, valamint a tömegszervezetek képviselői. Az ünneplő kö­zönség soraiban volt özv. Latinka Sándorné, a mártírhalált halt forradal­már özvegye is. Az ünnepély első számaként Kóbor Bakó János, a Tanítóképző má­sodik évfolyamának hallgatója Hamburger: Lat inka-ballada című versét adta elő. Ezután Hortobágyi István elvtárs, a Városi Pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Méltatta Latinka Sándor volt kor­mányzótanácsi biztos érdemeit, forradalmi tevékenységét, a dolgozók ér­dekeit szolgáló munkásságát. Az ő és a többi 19-es hős somogyi forra­dalmár munkája nyomán megyénkben 270 termelőszövetkezet alakult, melyekben közel 71 ezer ember dolgozott. A beszéd után leplezték le a mártírhalált halt somogyi kommunista mellszobrát. A szobor a kaposvári születésű Ispánki József szobrász- művész alkotása. Az ünnepély az Internacionálé eléneklésével fejező­dött be. A BARCSI JÁRÁS KULTŰRHÍREI A megye járásai közül a barcsi járásban bontakozott ki a legfejlet­tebb kultúráiét. Itt működik a leg­több népi együttes, itt szerepelnek a legjobb kultúrcsoportok és számos szép kulturális kezdeményezés lát napvilágot. Ehhez lényegesen hozzá­járult a kibővített népművelési cso­port és a nemrég felavatott új járási kul.túrház is. A járási kultúrházban ifjúsági könyvtár nyílik a közeljövőben. Szá­mos szórakozni vágyó fiatal keresi fel esténként a kultúrház termeit, ily módon könnyebben hozzájuthat­nak a szórakoztató és nevelő hatású könyvekhez is. A JÁRÁSI TANÁCS népműve­lési csoportjának kezdeményezésé­re tájmúzeumot rendeznek be a járási kultúrházban. Itt gyűjtik össze a járás népművészeti termé­keit., népviseleti i ruháit, továbbá történelmi emlékeit. Az anyag- gyűjtés máris megkezdődött. BÉRCZI ISTVÁN, a népművelé­si csoport vezetője hosszú idő óta foglalkozik a szuloki népi hagyo­mányok összegyűjtésével. Gyűjte­ményében már számos német nép­dal, népi tánc és népszokás szere­pel. Az értékes gyűjteményt a Népművészeti Intézet rendelkezé­sére bocsátja. Amit a dolgozó parasztoknak tudniuk kell Minisztertanácsi határozat a cukorrépamag forgalmának szabályozásáról A cukorrépamag forgalmának sza­bályozásáról most megjelent minisz­tertanácsi határozat értelmében a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó termelők cu­korrépamagot csak a cukorgyárak­kal kötött termelési szerződés, álla­mi gazdaságok pedig szállítási szer­ződés alapján termelhetnek. A cu­korrépamag gazdálkodó szerve az Élelmiszeripari Minisztérium Cukor­ipart Igazgatósága. A Cukoripari Igazgatóság a vető­magot a cukorgyárak útján közvet­lenül a vetés előtt bocsátja a cukor- répatermelők rendelkezésére. A cu­korgyárak a szerződésben megálla­pított terület, nagyságának megfele­lően kát. holdanként 14 kg nemesí­tett, a szabványoknak megfelelő ve­tőmagot kötelesek a cukorxépaterme- lők rendelkezésére bocsátani, s ezt a vetőmagot a szerződéses cukorré­patermelők teljes 'mennyiségben kö­telesek elvetni. A cukorgyárak a rendelkezésükre álló vetőgépek kapacitásának meg­felelően — állami gazdaságok kivé­telével — kijelölhetik azokat a te­rületeket, amelyeken a cukorrépa­magot , maguk vetik el az érvényes gépállomási díjtételek felszámításé-, val. Ilyen esetben a vetőmagot nem adják át a termelőknek, hanem azt maguk vetik el. Ahol a cukorgyá­rak a répamag elvetését nem tudják elvégezni, a répamag felhasználását ellenőrzik; attól a termelőtől, aki nem veti el a szerződött területre kiadott teljes répamagmennyiséget, az elszámolás alkalmával az átadott répamag értékének háromszorosát lehet bírságként levonni. Az esetleges pótvetéshez szüksé­ges vetőmagmennyiséget a cukor­gyárak szintén rendelkezésére bo­csátják a termelőknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom